Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)
1870-02-14 / 35. szám
35. szám. Szerkesztési iroda: Ferenc.iiek-tflre 7. isim. I. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a Kii adó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Hétfő, február 14. 1870. 21. évi folyam. Hirdetmények díja: Előfizetési föltételek: Vidékre, postán: ▼ Egy helyben, házhoz hordva: Egész évre ... 11 írt Félévre. . . . 11 frt. Negyed évre ... 5 „ 50 kr. K 1 hóra................... 3 „ 70 kr. E.:v hóra .... 1 „ 85.kr. 9 hasábos petitsor egyszeri 1 detésnél 3 uj kr. Bélyegdíj külön 30 uj kr. Nyilt-tér : 5 hasábos petitsor 25 uj kr. Fest, február 14. /. Pakis újólag nyugodt. Az utóbbi évek orgiái igen józan hangulatot keltettek mindenütt. A „Journal des Debats“ figyelmezteti a külföldi közönséget, hogy ne higgjen azon túlzásoknak, melyeket némely oldalról a zavarokat illetőleg terjeszteni szeretnek. „Páris szokott ügyeit végezi anélkül, hogy zavargások nyugtalanítanák, melyek — jól megnézve őket — csekélyebbek, mint azok, melyek a múlt júniusban voltak.“ A főszerepet Páris gaminjai játszik s az elfogottak között számos olyan is található, ki a gyermekéveket még át sem lépte. Annál nagyobb azonban ama mozgalom, mely a lázadás folytán a törvényhozó testben uralkodik. Az ellenzék igen heves támadást intéze a minisztérium ellen s miután operatióit a személyeskedés terére is átvitte, minden oldalon igen elkeseríti a kedélyeket. Napóleon császár 8-án este azt hrtve, hogy személyes beavatkozására is szükség találna lenni. Egész éjen át katonai öltönyében virasztott, minden pillanatban készen hadsegédével líra ülni. A „Paris Journal“ szerint,mondá: azt hiszem, hogy a veszély idején a parlamentáris minisztérium nem fogja nekem megtiltani, miszerint a hadügyminiszter mellett lóra ne üljek.“ A „Figaro“ szerint pedig azt mondotta : „Adjátok vissza a hatalmat 48 órára. Új államcsint csinálok, és ha két nap alatt a zavargókat, kik Párist elnyomják, ártalmatlanokká tettem, ismét behozom a parlamentáris kormányt.“ Az angol parlament felsőházának ellenzéke már mozog. Lord Carrus az oppositio jelen vezére, kikelt a trónbeszédben kifejtett kormánypolitika ellen. Roszalá, hogy a kormány egy szót sem szólt a gyarmatokról. Lord Granville felelt a kormány nevében. Az alsóházban Gladstonet és D’Israelit egyaránt üdvözlék barátaik. Ez utóbbi igen szép beszédet tartott a kormány ellen, de meg nem akadályoztatá a felirat elfogadását, mely a kormánypolitikát helyesli. A porosz trónbeszéd, melylyel Bismarck gróf tegnapelőtt az országgyűlést bezárta egy szóval sem érinti a külpolitikát, hanem tisztán a belügyekkel foglalkozik. Az észak-német parlament új ülésszakát ma nyitja meg személyesen a porosz király. Az olasz kormány néhány hét előtt Guerrieri Gonzagát küldé Napóleon császárhoz a septemberi conventió visszaállítása a franczia csapatoknak Rómából leendő eltávolítása ügyében. Ollivier e követnek állítólag következőket mondott a szeptemberi egyezmény felől : „Olaszország azt hitte, hogy ez egyezmény oly eszköz, mely által hosszabb vagy rövidebb időn át is morális uton Rómába juthat. Francziaországra ellenben e szerződés Olaszországnak határozott lemondása Rómáról volt. Önöknek Florenczet nem ideiglenes hanem végleges fővárosnak kelle kijelenteniük s a pápával kiengesztelődniök, mit Francziaország megkönyebbitett volna.“ A Törökországból jövő hírek meglehetősen nyugtalanító jelleggel bírnak. A porta az Albániában és Herczegovinában lévő nagyobb hadcsapatok főparancsnokává a kitűnő katonai hírnévben álló Dervisek pasát nevezte ki. A katonaság különben még mindig szaporíttatik. Konstantinápolyból azt írják, hogy Garibaldi, ki a görög comitének már előbb 4000 fegyvert ígért, kilátásba vette, hogy személyesen Görögországba megy. Mintegy 2000 veres inges fogná őt kisérni. Garibaldi levelében azt mondja, hogy a szultán és a pápa az emberiség legnagyobb ellenségei s mindkettőt meg kell uralmuktól fosztani. — A képviselőház mai ülésében a belügyminisztérium költségvetését tárgyalta. A hivatalos lap jövedelme czím alatt a „fedezet“ rovatba 15 ezer forint vétetett fel. A pénzügyi bizottság véleményezése nyomán a ház odautasította a minisztériumot, hogy a magánosoknak kölcsönzött tőkéket azonnal mondja fel és a befizetendő pénzeket csakis magyar állam-, földtehermentesítési és magyar föld hitelintézeti papírokban helyezze el. A rendkívüli szükségletnél az erdélyi biztosság szükségessége iránt vita támadt. A „Pesti Napló“ tárcíijja. A kék vér. Regény, írta Degró Alajos. XXII. Az arcz tűrhet parancsot, de a szív nem. (Folytatás.) A lépcsők aljához érve, még egyszer körül tekinte Sziklaváry. Hirtelen elkezdett inogni, leánya karját elbocsátá, mindkét kezével szivéhez kapott, s idegrázó hangon mondá : — Gittám! bocsáss meg! Azután néhány csepp vér nyomult ajkbra, s holtan rogyott le. Margit éles sikoltással ráborult. — Atyám! szeretett drága atyám! végy magaddal. Kívüled senkim. Margitot abltan, Sziklaváryt pedig halva vitték vissza az ősi kastélyba. Aki egy percz előtt látta Sziklaváryt, alig hihetné, hogy ezen férfiúnak a fájdalom miatt szive megrepedt, s tán ép a külső erőködés fokozda belső vihart. Végfohászai iránt az ég nem volt könyörtelen, mert őseihez a családi sírboltba került. Ezt az egyet nem bírta Széki úr megtagadni, ha nem akart a nép dühével daczolni. De a családján esett sérelem főtényezője kezei közt volt, s fel is tette magában, hogy megalázza a büszke vért, mely egykor őt akará megalázni. Amint értésére esett Margit üdülése, hozzá sietett. Margit nem mulasztá el köszönetét nyilvánítani, hogy a báró boldogult atyját a családi sírboltba temetteté. — Végre, emberek vagyunk, ha mindjárt vannak is lények, kik azt hiszik, hogy máskép alkotják, más vér folyik ereikben, más szív dobog kebelekben, a halál megmutatja egyenlőségünket. Tettemért nem várok köszönetet. Hanem most másról van szó; a holtak nyugodjanak békében, s gondoskodjunk az élőkről. Mit fog kezdeni a grófnő ? — Mennyiben érdekli az önt ? — Mert sokkal tovább álltam viszonyban boldogult atyjával, semmint tanács és segély nélkül elbocsáthatnám kegyedet. — Nem fogadom el sem egyikét, sem másikát. — Kegyed szép és fiatal.. . a világ nyelve rész... vigyázzon. — Uram! — A legjobb indulattal beszélek. A grófnő tökéletes franczia.. Margit kicsinylőleg mosolygott. — Kitűnő képzettséggel bir a zenében. — Nos aztán...? — E kastélyban élnie is tán kellemesb lesz mint másutt. . . — Nem bírom eltalálni.. — Pedig igen egyszerű. Nekem van egy tizenegy éves leánykám, ha annak képezését elvállalná. — Köszönöm uram, elvállalom, s ígérem hogy mit magam tanultam és tudok, iparkodni fogok vele is megismertetni. Széki bősz rakodott, hogy a lesújtott nő ajánlatára oly hamar ráállt, nem esvén módjába elhagyatottságát, nyomorát s kétségbeejtő helyzetét oly élénken ecseteln hogy megtörve, könyviben fuldokolni láthatná azt, ki büszkeségből visszautasitá az összeköttetést, melyet ő és fia egykor annyira óhajtott. Széki azt hitte tűzre olajat fog önteni, vagy puskaporos aknába égő kanonerot dob, s a legrosszabb szándékkal jót jön, mert nyílt sebre enyhitő balzsamot nyújta. — Ez a lány, gondolá Széki, vagy igen ostoba, vagy felette ravasz, s most fogja akarni fiam elnyerését. Szemmel tartom. — Ez az ember gondolá Margit mégsem oly rész mint hívem, sorsomról gondoskodik, s e pillanatban alig tehetett volna valaki kedvezőbb ajánlatot. Itt maradhatok atyám hamvaival, naponta fölkereshetem gyermekéveim kedvencz helyett visszaemlékezésekben élhetek, . . . valóban ez több mint amennyit reméltem. — E szerint grófnő . . ? — Ha megelégedéseket elnyerhetem, Sziklaváron fogok maradni. — És igy, esté csípősen Széki, még is családunk tagjává lön, mert mi azt, ki gyermekünket neveli, ki naponkint asztaltársnak családtagnak tekintjük. Margit hidegen megbajta magát. Széki nem tudta bámulja-e ezen nyugalmat, vagy féljen tőle ? . . annyi bizonyos, hogy szinte bánni kezdé tettét. Eljött, s meg akará szégyenilni ezen büszke szerencsétlent, s maga szenvedett hajótörést. Olyatén képet csinált, mintha szájában kedvencz süteményt forgatván, véletlen nyelvébe harapott volna. Minő fensőbbségi szerepet készült az elhagyott árva ellenében játszani, s mennyi érvet ígért volt lelkének a gyönyör, mit a megtört büszkeség fájdalmából meríthet. Margitot megalázni fölért egy kedvező végrehajtással. És úgy járt mint a vadállat, mely tombol, ordít, s egy óriást széttépni kész, mig belép hozzá valami gyönge hölgy, ki delejes tekintetével úgy parancsol neki, hogy meghunyászkodik. Margit volt az, ki a fensőbbséget gyakorlá. Széki pedig szándékba vett szerepéből egészen kiesve úgy távozott, mint azon birótól, ki a megvesztegetési összeget szeme közé dobta. — Tehát van hivatásom, s a kenyérkereseti pályára léptem, sóhajtá keserűn Margit. Azt mondják dolgozni nem szégyen, majd meglátom fognak-e jobban tisztelni mint eddig, vagy csak annyira is ? . . . de mit törődöm ilyenekkel, én meghaltam a világnak és a világ nekem. Megyek fölkeresem növendékemet. E pillanatban női cseléd lépett be, s Halmos Pál urat jelenté, ki a gróf kisasszonynyal szólni óhajtana. Margit a kerevetre ült, végigsimitá omlokát, s mondá, hogy jöhet. XXIII. Kik az élet tengerén hajótörést szenvedtek. Halmos összerezzent, midőn Margitot teljes gyászban megpillantá. A megindulás legbensőbb tisztelet kifejezésével üdvözlé. Margit bánatos mosolylyal fogadd, s helyet jelölt vendégének. Halmosnak kissé várni kellett még roppant felindulása csillapszik, azután az érzelem rezgő hangján rebegé: — Mélyen meg vagyunk hatva a szerencsétlenség által, mely grófnőt érte. Margit kendőjével szemeit törné. — Monostori küldöttje vagyok, ki a barátság részvét és szívesség minden nemeit oly őszintén és meleg kebellel ajánlja fel mint azt a legszeretőbb testvérnek tehetné. — Köszönöm a részvétet. — Házával, s ha szükség, vagyonával rendelkezzék a grófnő. — Köszönöm, már biztosítva Vagyok nevelőnői állomást vállaltam. — Grófnő ! kiálta fel lelkesedéssel Pál, e nyilatkozata nekem életet ad. — Mennyiben ? — A mennyiben látom, hogy a munka és kereset a grófnő előtt nem megvetés tárgyai. — Soha sem is volt az. (Folyt, köv.) A konzulátusi enquete. Bécs, febr. 12. (E.) A konzulátusi enquete bizottság ma tartotta második ülését, melyben gr. Boust gyöngélkedése folytán Hoffmann külügyminiszteri osztályfőnök elnökölt. Az első ülésben kifejezett indítványnak eleget téve a külügyminisztérium mind az előadó előterjesztését, mind dr. Becko emlékiratát nyomtatatásban a bizottsági tagok közt kiosztatá. A bizottság tehát az elsőbb említett előterjesztést fogadta el tárgyalási alapul s ez szakaszonkint felolvastatván az indítványok és megjegyzések megfelelő helyütt tétethettek meg. Minthogy a térszűke nem engedi máskép csak a főbb és érdekesebb mozzanatokat fogjuk röviden vázolni, fentartván magunknak, hogy később az egész tárgyalásokra visszatérjünk. Midőn a konsulátusi vizsgálatokról volt szó, a magyar korlstány küldöttjei felemlíték a dualizmus azon szükségét, hogy ezentúl a konzuli vizsga tárgyai közé a magyar állam és közjog, polgári eljárás s a magyar közgazdászati és statitikai viszonyok is felvétessenek, mely indítványra a külügyminiszteri referens kijelenté, hogy ennek mint jogos követelménynek ezentúl érvényre juttatását a külügyminisztérium kötelességének fogja tekinteni. A konzuli növendékek létszáma 12-re lévén javaslatba hozva, mely állomások közül 4 a keleti akadémiát végzetteknek lenne fenntartva, szóba került egyszersmind a keleti akadémia reformja vagy feloszlatása. Az enquete tetemes része ezen intézmény ellen felszólalt, mely nem inkább a konzuli pályára lépőknek életerős iskolája, hanem inkább mesterséges nevelési helye azon diplomatáknak, kikből ügyetlen diplomaták és többnyire a kereskedelem érdekével mitsem törődő konsulok válnak.Javaslatba hozatott tehát, hogy legczélszerűbb lenne ezen intézetet az egyetembe olvasztani. Az eszmecsere e tárgyban azonban az által ért véget hogy az elnök kijelenté , miszerint már a külügyminiszter régebben tervezi ezen intézet korszerű reformját vagy talán egészen megszüntetését, és ezen szándékok kivitele nem sokára a valósulás stádiumába lépene. Az eqyéte közhelyeslésével találkozott azon indítványa Cunradi fiumei bizottsági tagnak, hogy a fontossabb tiszt, konzulok mellé legalább fizetéses konzuli növendékek adassanak, hogy ez által a tisztbeli hivataloktól is több és sikeresebb eredményt lehessen nyerni. A kereskedelemi kanczelláriákra nézve a magy. kereskedelmi ministérium részéről küldött bizottsági tagok kisebségben maradtak azon indítványukkal hogy ezek kanczelláriák ne diplomatákkal, hanem a nemzetgazdasági és kereskelmi viszonyokban már jártassággal bíró egyénekkel talán legczélszerűbben a két államterület kereskedelmi ministériumainak tehetségessebb hivatnokaival töltessenek be. Az egyéte többsége azonban ezen módozatot, mely által a két államterület érdekeit legjobban és a dualistikus álláspontnak lehetőleg megfelelve lehetett volna érvényesíteni elejtette. A többség azon nézetben van hogy a kereskedő kanczelláriák Párisban, Londonban, Berlinben Florenczben, Madridban és Konstantinápolyban álljanak fenn és vezetésök az első követségi titkárra bizassék, ki a szükséges munkálatokat a követség fiatalabb tagja által fogja végeztetni. Igaz, hogy szép volna a diplomatát is a béke és jólét emelése körül buzgólkodva működni látni, hanem azt hiszszük, miszerint ily remények megvalósulni nem fognak, s hogy diplomatánkhoz e tekintetben kötött várakozásunk mindig csak prum desiderium fog maradni, eszközt megragad arra, hogy a nevezett javakat visszakaphassa. Ez okból kérvényt intézett a felsőházhoz, melyet F ü n f k i r ch e n gr. nyújtott be, kérvén, hogy miután a nevezett javak jogtalanul vonattak el tőle, mert hagyományilag az időszerinti püspök élvezetére utasítvák, kéri adassák neki vissza annál is inkább, minthogy ez által a szegények szenvednek leinkább. A kérvényre az urak háza még nem felelt, azonban könnyen azt mondhatná, hogy ha csak ez a baj ezen lehet segíteni,a szegényeknek a püspök ur nélkül is ki lehet osztani a segélyt, s valószínűleg bővebben is jutna belőle. Petrino indítványát, mely a Galicziának kért engedményeket valamennyi országra kiterjesztetni kéri, a csehek nagy örömmel fogadják, s az indítványozót most egyszerre nagy politikussá ütik fel, bár nem hiszik hogy sikere legyen, mert „ a jelen birodalmi tanács — véli a „Politik“— tehetetlen az osztrák kérdés megoldására, — s tehát ily indítványt nem bir méltatni.“ Bécsi dolgok. (A linczi püspök kérvénye az urak házában. A csehek és Petrino indítványa.) A linczi püspököt Rudigiert, mint tudva van, a ministérium az anyakönyvek kiszolgáltatásának megtagadásáért egy kis böjtre szorította a megyében az egyházi alaphoz tartozó Garsten és Glink jószágok élvezetét tőle megvonván. A püspök most már restelve a „szilárd magatartás“ kellemetlen következményeit minden lehető Orsz. gazd. egyesület. Pest, febr. 14. A magyar országos gazdasági egyesület tegnap tarta a köztelekben közgyűlését. A strike folytán a közgyűlésnek csak legfőbb tárgyait említhetjük fel, a lehető legrövidebben. Gr. Festetics György elnök táviratilag lemondván, megválasztattak elnöknek Lónyay Gábor, alelnököknek Korzmics László és Hajós József, s megválasztatott ezenkívül 70 vál. tag. Az egyesület m. é. működéséről szóló jelentésből kitűnik, hogy az egyesületnek 524 alapító és 388 rendes évdíjas tagja van. Elhatároztatott, hogy a most 150,000 frtot képviselő, de csak 20 50-et jövedelmező köztelket ki fogják építeni. Szóba került ezután a sajt, túró, s vaj kiállítás. Cséry Lajos ez alkalommal a nagyban űzött tejfélék hamisítására irányozá a figyelmet, sürgető ez ellenében a kellő rendszabályok életbeléptetését. Elhatározták, hogy a kiállítás novemberben tartatik meg, Cséry felszólalását pedig az igazgatóság figyelmébe ajánlák. A kertészeti vándorgyűlések rendezésére bizottmány küldetett ki; ez októberben fog megtartatni, s a bizottmány választja ki a legalkalmasabb várost. Az országos gazdasági congressus tárgyában szintén bizottság küldetett ki, mely az iparegyesület küldöttségével teszi magát összeköttetésbe. Az orsz. gazdasági egyesület által 1864-ben kidolgozott vasut-tervezet, s nevezetesen a chinái vasutak ügye újra szóba került, de tüzetes tárgyalását, illetőleg azt, hogy e tárgyban netán az egyesület újabban is a kormányhoz forduljon, a szakosztályra halaszták. Végül említjük, hogy a köztelki részvények kisorsolása a következő eredményt mutató : kihúzattak 122 gr. Károlyi Lajos, 242 Guggenberger testvérek, 156 gr. Károlyi György, 55 gr. Széchenyi István, 165 gr. Károlyi György, 9 gr. Almásy Alajos, 237 gr. Festetich Antal, 205 Hunyady grófok, 99 gr. Széchenyi István, 25 gr. Andrássy György, Páriából. A hétfőn és kedden elfogottak száma megbízható tudósítások szerint 175-re megy. A Figaro az elfogottak nevét is közli. Rochefort következő levéllel adott életjelt magáról. , St. Pelagie febr. 9. Kedves Ulbach! Én oly kevéssé vonatkodtam Lissagaray és Amaront barátaimat (kik szinte azon börtönben vannak elzárva) elfogadni, mint ahogy ők vonakodtak engem látni. Mi együtt töltjük időnket s mindhármunknak soha sincs oka e közlekedést megszakitani. Evvel kijavítom ama hibát,melyet az ön lapja csak jó ifiszemben tehetett. A hírhedt Villemesant lapja ellenben elfogatásom alkalmával mindenféle hazugságokat terjesztő. Oly messzire ment hogy fölfedezte miszerint én a rendőröket arra kértem, hogy ne bántsanak s ön látható, hogy a Figarót ellenmondás nélkül hagytam mesterséget űzni. De Villemesant és ön szerencsére kétféle. Most elhagyom önt, hogy épen Lissagaray és Amaront-tal ebédeltek. Rochefort, Ulrich de Fonvielle szabadlábra állítatott. Ő azért részesül e kedvezményben, mert a radicális lapok tiltakoztak az ellen, hogy a Bonapate-per egyetlen tanúja megfosztásáért azon lehetőségből a herczeg elleni vizsgálat folyamát szabadon kísérni. Az elfogottak előleges kihallgatása kezdetét vette. Azon bűntények, melyekkel nagyobb részek vádoltatik, a halálbüntetést vonják maguk után, de mivel a halálbüntetés a politikai büntetésekre el van törölve, valószínűleg deportatióra fognak ítéltetni. A „Patrie“ szerint „fontos és igen compromittáló iratok“ alapon, melyek számos elfogottnál találtattak, részletes és nyilvános vizsgálat fog tartatni. A „France“ is megerősíti, hogy egy a császár élete ellen irányzott merénylet nyomára akadtak, s ennek alapján történtek az elfogatások. Rochefort levelet intéze a törvényhozó test elnökéhez, melyben azon indítványt teszi, hogy a minisztérium polgárháborúra való lázitás miatt vád alá helyeztessék. E levélnek felolvasását a ház előtt az elnök meg nem engedte s átvételét is megtagadá. Különfélék Pest, febr. 14. (Gr. Andrássy Gyula) miniszterelnök úr a ma reggeli gyorsvonattal Bécsbe utazott. Kíséretében volt Vértessy S. ur. (A hivatalos lap) tegnapi számában közli a honvédelmi minisztérium azon intézményét, melyet Debreczen városának ujonezjutaléka leszállítására vonatkozó felterjesztésére leküldött. Az intézmény jobbára azon adatokon alapul, melyeket a honvédelmi miniszter és a honvéd, minisztérium államtitkára Tisza Kálmán ebbeli interpellációjára adott válaszukban felhoztak. (L. az országgyűlési tudósításunkat a febr. 11-i ülésről). (Kinevezések.) Dormány Endre és Dávid Ferencz segédtisztekké neveztettek ki a budapesti fogyasztási adóhivatalokhoz. (A honvédbál tegnap szépszámú és díszes közönséget vont a redoute termeibe. Volt sok distinguált álarczos is, s a példa bizonyítá, hogy Pesten a nőegyletin kivül más elite álarczos bálnak is van helye, csak oly czélra rendezzék, mely a kiválóbb köröket is érdekli. Honvédbál levél, természetes, hogy a honvédség általán, s nevezetesen a honvédelmi ministerium is mind ministere, mind más sok tagja által képviselve volt. (A jégünnepély, melyet tegnap a bölcsőde és a magyar gazdasszonyok egylete javába a városligetben rendeztek, a megenyhült idő folytán vízzé vált. 3 óra tájban roppant nagyközönség gyűlt ki, de amint látta, hogy a korcsolyázási tért jó nagy részben viz lepi, oszlani kezdett és viszonylagosan nem sokan voltak, a kik az álarczos menetet s egyéb rendezett tréfás dolgokat nézték. Volt rögtönzött bazár is, hol úri hölgyek mindenféle apróságokat árultak a nevezett jótékony czélokra, melyeknek e mulatság bő jövedelméből jelentékeny összeg juthatott. (Megbokrosodott lovak) Tegnap délután a hatvani utczában egy úri hölgyekkel telt fogatot, mely hihetőleg a városligeti korcsolya ünnepélyre készült vendégeit szállítani — a lovak elragadtak s midőn a Zrinyi kávéház sarkán a minden erejét megfeszítő kocsis a lovakat megállítani s a fogatot más irányba tervelni akaró , a sebes fordulat által egy 17 éves leány elgázoltatott. A lármára s a szerencsétlenség láttára összefutott constandlereknek sikerült végre a gyeplőt megragadni s a fogatot megállítani. (Big ami a.) Neszveda Antal postahivatali szolga, noha törvényes neje Bélabányán még él,helyben 44 éve daczára egy fiatal leányt nősülésre birt. A leendő házaspár magát a terézvárosi templomban három ízben ki is hirdetteté, midőn közbejött a Nemesis a leány előbbi szeretője személyében, ki boszúból vetélytársa előtthen, febr. 11. Tegnap íratott alá a szerződés a Chollet-féle franczia consortiummal a corinthusi földszoros átmetszése iránt. 18 havi határidő tűzetett ki s a kormány a társaságnak a csatorna mellett fekvő államjavakból 500 hektárt átengedett. London, febr. 14. A „Times“ jelenti: Francziaország kijelenté a pápának nem tetszését a pápa absolut irányzata folytán, bár nem fenyegetődzött csapatai visszavonásával kijelenté, hogy az rég elhatározott dolog, miután katonai megszállás nélkül is biztosíthatja az egyházi államok integritását. Bécs, febr. 14. (10 ó. 30 p.) Hitelrészvény 266.50. Államvasut 378. Lombard 247.70.1860-i 97.10. 1864-i 123. Napoleonhoz 9.89 és fél. Angol-osztrák 332. Franco 109.50. Tramvay 146 háromn. Szilárd. (A tegnapi magánüzletben) a forgalom igen nyugodt volt. Osztrák k. b. 263. 60—264.10 vétetett. Tramway 1461/2 adatott. Pesti közúti III. kib. 368 vétetett. Szegedi kiviteli malom 16 adatott. Pesti gabna és értéktőzsde, febr. 14. A gabnaüzlet ma meglehetős volt. Búza 5 krral jobban fizettetett. Más gabnaneműek kevés kinálat és gyenge vételkedv mellett változatlanul maradtak. Értékpapírokban a forgalom gyenge s a legtöbb értékpapir árfolyama nem változott. Magy. v. k- 106 ^2 kelt zámf.; m. hitel b. keresett 87 72 vétett ; franco b. 483/2 adatott zár.; angol-magyar b. 98 y2 vétetett; alföldi 172 72, éjszakkeleti 162V2, m. keleti 95V2 vétetett; pest-budai fővárosi takarékpénztár 09, terézvárosi 313/4 kekt zárt;újpesti 44 kerestetett, Concordia m. 395, első budapesti 395 kel zárt; pesti közúti III. kib. 369 vétetett; királyserfőzde 153 kerestetett, osztr. hitel b. 266. 20. vétetett; Tramvay 146 3/4 adatott; alagút 98 kelt zárt. valuták szilárdabbak: Napoleon 9. 88 9 91, arany 5.81—5.82 porosz p. u. 1. 822/4 — 1.83.7, Paris 49. 10—49.30. életét kinyomozván, azt a fenyitő törvényszék elé juttatá. (T . z.) Silberstein Ármin házaló két szerecsenutcza 21. szám alatti lakásán folyó hó 12-én délutén 2 óra tájban tűz ütött ki, mely nagyobb kár nélkül a lakók által eloltatott, csak Silberstein csekély értékű bútorait hamvaszta el. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Bécsi tőzsde. Február 12 Elsőbbs. kötv. 0, . adóment. kamat ez. 30&V1 Augsb. 100 dn. ft. 4*, 103 20 103.46 S0/„ államvaspálya . . 142.— 142..0 prankf.100 dn. ft. 3°/. 103.30 103.60 8„ „ 1867-ki sor. 141.— 141.50 London 10 f. st. 3“/_ 123 86 128 40 1V.“:::: IS:» TM7oPir,a 100 fres- • 2‘'’*al5 "" Barca-pécsi.................91 — 91.50 Arany és ezüst. p..a A. Cs. arany.................. 581 50 582 5S Bank- CS iparreszv. Napoleondor...............9.87—9.88 Hitelintézet.............. 214.70 204.90 £.»• Friedrichsdor. . 10.30 10.40 Magy. hitelbank. . . 80.75 87.25 Ezüst..........................121.2.121.50 Oszt. nemz. bank 1. . 723.725. gr . Alsó- auszt. esc. bank 93 8. 942. ne0 Bl Burg 0111 • M. Földhitelint. 5 V/o 90.50 91. Hitelintézet............. 263 10 Lloyd........................... 338. 342. 1860...............................97 5'0 Dunagőzhajózás . . . 587. 588. 1864...............................123 60 Által, forgalmi bank . 119.50 120.50 Államvaspálya . . . .381 — Pesti lánczhid ....-----—— Napoleon.....................984— Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos ,, Adva Tartv. _ „ , Adva Tartv Által, államados.------------------Vaspalya-reszv. --------------------5»/. bankjegy kamat. 60.50 60.60 vasul (psatr.). 8140. 3155-ezÜst 70 45 70 55 A118.1“ ....................3M7.— 383.— 41/ ./Metalllquea”. . Déli » • MG. 60 (246.80 7o * MMallimiea Tiszai „ . . . . 241.50*242.-4/„ Metalliques . . . ^ erdél”i >( . . ,g6.E0 167,. '• ” ' ‘ ‘ Kolozsvári „ . . 95.25 »5.75 & 11 cm flórái öffvftl Barcspécsi „ ..179.180.— Államsorsjegyek. Alföldi „ . . . 50172 — 1839-ki sorsj. teljes. . 233 — 234.— . „ „ ötödr. . 232 — 233.— Sorsjegyek. 1854-ki ..................... 90.— 90.50 1860-ki „ teljes . 97. 10 97.30 Hitelűit, sorsj 100 ftas 163.25 103.75 ötödr. . 103 — 103.50 DunagSzh. . 100 „ 99.— 100. 1804-ki „ 100 fttal 122.75 123.— Triesti.... 100 „ 124. 126.— „ .... 60 „ 61.— 63.— Földtehermentésit. ““•••■ « » “■ Pálffy ■ • • * 40 ., 31. 82. kötvények. dary .... 40 „ sg.bo 37.50 n„St. Genois. . 40 „ 32.50 33 50 magyarországi. . . 79.25 79.75 Budai . . . 40 „f 33. 34 bánsági.......... 75.50 76.— Windischgr. 20 „ 20.50 21.50 horvát és slavoniai 84.— 85.— Waldstein . . 20 „ 22.— 23.— erdélyi............. 75.50 76.— Keglevich . . 10 „ 15. ifi!Rudolf kor.hg 10 „ 15.50 16.