Pesti Napló, 1870. február (21. évfolyam, 24-47. szám)
1870-02-21 / 41. szám
41. szám. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. isim. I. emelet. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) • kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Hétfő, február 21. 1870. 21. évi folyam. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, rég7 helybeni házhoz hordva. Egész évre ... 112 frt. Félévre.......................11 frt Negyedévre ... 5 „ 51 k Két hóra................. 3 ,70 kr. Egy hóra .... 1 „ 85 kr. Hirdetmények díja: 9 hasábos petitsor egyszeri illendetésnél 9 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyilt tér : 8 hasábos petitsor 25 nj kr. Pest, február 31. A. Azon interpellate, melyet Jules Favre a törvényhozó test előtt ma tenni fog, már előre is középpontja volt a politikai discursiónak Páriában. És valóban nem csekély fontossággal bír a legközelebbi zavarok után egy a kormány belpolitikáját illető interpellatio. Ollivier és társai politikai álláspontjukat tisztázni és szint vallani lesznek kénytelenek. A balközép e vita alkalmával következő indokolt napirendretérést fog indítványozni: miután az alálírt képviselők arra számítanak, hogy a kormány figyelemmel leszen, miszerint ama politikai programmal, melyhez csatlakozott, mielőbb és teljesen ki is vigye, indítványozzák, miszerint a kamra napirendre térjen.“ A bukott rendszer férfiainak machinatióiról a következőket írja a „Francais“ : Nem szabad hinnünk, hogy a reactió férfiai, mivel az ügyek vezetésétől eltávolíttattak, visszahivatásuk lehetőségének csalódásában ne élnének, s nem a legnagyobb megerőltetést tennék, hogy visszahivatásukat előidézzék. Az államfőt a miniszterek ellen irányzott áskálódásukkal forma szerint ostromolták. Mindent elkövetnek, hogy bizalmát azon becsületes férfiakhoz megingassák, kikre a miniszteri hatalom bízatott. De bármi ügyesek és kitartók legyenek is a reactionerek cselszövényei, hajótörést fognak szenvedni az uralkodó azon erős meggyőződésén, hogy a január 2-iki minisztérium az ország közvéleményének leghűbb kifejezője.“ Münster gróf az észak-német parlament egyik tagja egy a szövetség reformjára vonatkozó tervet készite, mely szerint a szövetségi tanács megszüntettheték s helyére felsőház állíttatnék, melyben a szövetségi államok uralkodói örökösülés és szavazatjoggal bírnának. E terv a szövetség főnökéhez intézendő feliratban fogna kifejtetni. Különben az eszme már egyszer fölmerült, de igen csekély lelkesedéset fogadtatott. Bismarck gróf maga is ellenségei közé tartozik. Rómából azt írják, hogy a 14-én tartott congregatióban az elnök köztudomásra hozta, miszerint az antivari, sentari-i mechelni, salernoi érsekek aprimási czimmel ruháztattak föl. Ve s a cur, ki a zsinatnál az „assignator locorum“ hivatalt viselte, ezen hivatalától felmentetett. Azon hírek, hogy az oroSZ kabinet újólag alkudozásokat kezde a római udvarral annyiban alaposak, amennyiben az orosz kormány Kapris ügynöke által Rómában kijelenté, hogy a Litvániában és Lengyelországban alkalmazott repressiv-rendszabályok nem a katholicismus ellen irányozzák és hogy a czári kormány kész azon föltétel alatt, ha a curia őszinte hozzájárulásával segélyzi Oroszországot az engesztelhetlen Polonismus kiirtásában a katholicus egyháznak engedményeket tenni és ezeket illetőleg azonnal alkudozásokba bocsátkozni. E nyilatkozat a lengyel nemzeti pártban — mint előre látható volt —nagy vihart keltő és a pártnak Rómában tartózkodó ügynökei mindent elkövetnek, hogy a pápát az orosz ajánlatok határozott elutasítására ösztönözzék. A bajor miniszterválság még mindig nem ért véget. Hohenlohe herczeg utódja még az éji homályban késik. A külügyminisztérium vezetésével ideiglenesen Daxenberg fog megbizatni. A miniszterelnökség pedig elkülönittetik a külügyminisztériumtól s egyelőre a legöregebb miniszterre fog ruháztatni. Teleház mai ülésében terjesztetett elő, hogy t. i. e bizottság 12 tagból álljon. Kracsik azt akarta volna, hogy e bizottságba csak katholikusok választassanak, mit azonban az értekezlet visszautasított. (A határőrvidéki kérdésben a legfőbb pontozatok megállapítása jeléül tekintik azt, hogy gr. Andrássy miniszterelnök Bécsből már elutazott. A „T“-e szerint az egyezmény előterjesztetett már az osztrák kormánynak és az megnyugvását jelenté ki. (Lónyay pénzügyminiszter úr) ma ismét elfoglalta helyét a képv.ház ministeri osztályai körül. (A magyar mérnökegyesület) tegnap kezdé meg közgyűlését. Elnökké újabban is Hollán Ernő választatott meg. A többi választások és a közgyűlés egyéb tárgyairól közelebb. Pest, február 21. (A Deákpárt) tegnap este tartott értekezletén indítványok terjesztettek elő az Al-Duna Szabályozása, új kataster alakítása s a választási törvény reformjáról. Lónyay miniszter azonban kinyilatkoztatván, hogy mind e tárgyakra nézve a törvényjavaslatok úgy is készülőben vannak, az értekezlet az indítványokat mellőző. Ezután tárgyalásra került s elfogadtatott Horváth Mihály indítványa bizottság kiküldésre a kath. és állami alapok elválasztása tárgyában. Hoffmann P. erre vonatkozólag bemutató azon indítványát, melyet a képvi A „Pesti Napló“ táréiba. A kék vér. Regény. Irta Degré Alajos. XXV. Megmenekül a farkasoktól, hogy oroszlán tépje azét Margit újra lovon érzé magát . . . minő kéj!... ajkain egy „bab!“ kiáltás tört ki, a tűz és szenvedély annyi kifejezésével, mennyit valamely életkérdés eldöntése pillanatában észlelhetni. Úgy érzé, mintha mellében húr pattant volna el, mely eddig azt összevonva tartá, s most tágul, egyre tágul, hogy alig győzi üde léggel. Nem egy lómagassággal, de ezer ötnél is többel volt a föld fölött. Megfogadás ,csak egy esetben ül ismét lóra, s ez eset — annyi viszontagság után beállt. És mit az üdvek üdvének tartott, mit soha nem remélt, első eszménye, feledhetlen hőse nem csak fölkérte rá, hanem életkérdéséül tette. Nála sem volt kevesb életkérdésnél. Ő tehát megmenti magát és mást , kinek életéért életét adná. Ennyi gyönyörrel, ennyi öntudattal ült lovára, hogy ne dagadt volna keble ? .. hogy ne tört volna onnan magának utat egy örömtelien ,hah!‘ A sebes vágtatásban midőn az üde esti jég arczán játszadozva, azt megcsiklandoztató, Margit szemei visszanyerték régi fényüket. Keveset beszéltek, de annál többször összenéztek, összemosolyogtak, jobbjukat nyújták egymásnak, s néha perczekig igy “kéz kézben vágtattak, mint valami lovardát kitűnő mutatványban. Monostor közelében mindketten megdöbbentek, s lovaikat lépésre mérséklék. — Látja Emil, mond Margit, mi lehet az a sajátságos világosság ? — Már rég figyelem s nem bírom elképzelni. Tűz nehezen, mert nem vörösült a magasba, füstöt sem lehet látni, s alant mégis minden mintha lágtengerbe merülne. — Át kell menni a falun ? — Elkerülhetetlen, mert csak a falu alatt van híd. — Szinte irtózom, de ha kell, előre! oldalánál van bátorságom. Megint megereszték lovaikat. A helység közelébe érve harangzúgást, s mindég jobban és jobban gyászéneket lehet kivenni. — Én borzadok, mond Margit — Nem a legkellemesb benyomást teszi lesz ez, de vissza csak nem fordulhatunk. Lassan léptetve elérék a helységet. A harangok egyre zúgtak, mik közé a gyászdalok oly meginditólag vegyültek. — Szálljunk le lovainkról, mond Darvasy, ha gyalog haladunk át a falun nem lesz oly felötlő. Magit gépszerüen teljesité. A kantárokat átverék a lovászok, s meghagyatott nekik, hogy a lovakat vezessék a falu túlsó végére. Darvasy Margitnak nyujtá karát, s megindultak gyalog. A templom tornyán, kastélyon, községházán, tiszti, jegyzői, s jobbmódu földmivelők lakásain fekete zászlók lengtek. Az egész népség talpon volt, mindenik kezében égő viaszgyertya, a gyári munkások szövétneket lobogtatva zengedeztek gyászdalokat. Legelöl a kereszt után ment a lelkész, teljes díszben s itt kitelhető segédlettel,azután Monostori hozzátartozóival mély feketében, szomszédok, tisztviselők, szolgák, munkások, nép, nők és gyermekek mind-mind igen meghatva. Alig haladtak a falu végéig, szemközt halotti kocsi jött, huszonnégy lovas kisérő , nyomban egy hintó követé. A gazdasági és gyári tisztviselőt a halloti kocsiról egy érczkoporsót emeltek le, s zokogás közt vették vállaikra. Nyomban követő levett löveggel egy idegen ősz férfi. A nép térdre esett, Janka a koporsóra borult, Monostori az idegen karjai közé, s minnyájan sírtak. Az idegen Dopping volt, kinek láttára Darvassy megrázkódék. — Tiszta szivéhez , szabad szeleméhez és munkás életéhez méltóbb hazában nem adhatá ki nagy lelkét, mond Dopping. Magam ápolom, magam őrzöm, s magam kisérem a hazáig, többet nem tehettem. Imádkozzunk. Monostori Dopping kebléről a koporsóra borult. A koporsó végénél keresztbe font karokkal egy férfi állt szenvedő halovány kinézéssel. Szemeiből időnkint egy-egy könycsepp gördült alá, különben mozdulatlan mint szobor, Halmos Pál volt. Margit szemei ráestek s irtóztató szorongás ragadta meg. — Menjünk, susogá Darvasyhoz, én nem csak koporsót, de kisértetet is látok. Monostori nem ismételtető magának, mert mióta Doppingot megpillantó, valami olyan lelkiismeret félét kezdett érezni. Lassan elvonultak, fölkeresék lovaikat, nyeregbe ültek és tovább haladtak. — Az ének és harangzúgás sokáig kisérte őket, tán már vége is jön a gyászszertartásnak, de ők még mindig hallották. Némán és gondolatokban haladtak, mindkettőnek volt min gondolkozni. — Előítéletes ön ? szólalt meg nagy sokára Margit. — Miért? — Mert első lépésünk a boldogság felé nagyon megrázó jelenettel találkozik. — Nos aztán ? — Ki az előítéletekben hisz, ebből szomorú jövendőt jósolhat. — Mi összefüggése lehetne boldogságunknak szegény öreg Monostori hullájával ? — De a találkozás ? — Véletlen. — Természetesen, de miért akarta a véletlen utunkat arra, s ép abban a perezben ? — Mert másféle órai a kerület, s mert nem hagyta magát hamarább rábeszélni az én drága üdvösségem, szentem s mennyországom. Siessünk Margit, hogy ama szomorú képet minél messzebb mögöttünk hagyhassuk, s csak oly tárgyakkal találkozzunk, mik jövendőnkre eget, boldogságunkra áldást, s szerelmünkre halhatlanságot jósolnak. — Hol találkozunk olyasokkal ? — Saját és egymás szíveiben. — Siessünk hát. És vágtatni kezdtek, hogy lovaik lábai alatt a kavicsok szikrákat szórtak. Darvasy kastélyában csak néhány óráig időztek, mit Margit pihenésre, Emil pedig mindenféle intézkedések megtételére fordító. Noha fáradt és kimerült vala Margit, sokáig nem birt álomba merülni. Először érzé magát egyedül, mióta Sziklavárat elhagyó, és ez egyedüllét kínzóvá, félelmessé lön neki. (Folyt köv.) A képviselőház febr. 21-iki ülése. Somssich Pál elnök d. e. 10 órakor megnyitja ez ülést. A kormány részéről jelen vannak : Eötvös J. b. Lónyay M. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után elnök bejelenti a beérkezett irományokat. Bejelenti hogy Szücs Sándor vízaknai képviselő lemondott képviselői állásáról. Vízaknán új választás fog elrendezetni. Szilágyi Virgil kérvényt nyújt be.Latinovics Vincze interpellate intéz a miniszterelnökhöz: Tett-e a miniszterelnök a többi hatalmakkal egyérteleg lépéseket arra, hogy a párisi 1856-i szerződés a Dunaszabályozás tárgyában foganatosíttassék és fog e mielőbb ez iránt törvényjavaslatot beterjeszteni. Kiadatik a miniszternek: Rónay Lajos az állandó igazoló bizottság részéről jelenti, hogy a bizottság Harkányi Frigyes képviselőt igazolta. Tudomásul vétetik. Hoffmann Pál határozati javaslatot nyújt be a vallás és közokt. miniszter kezelése alatt álló alapok tárgyában. Indítványozza, hogy az alapok jogi természetének kikutatására 12 tagú bizottság küldessék ki. Ki fog nyomatni. Németh Albert: Arról értesült, hogy a ház közelében egy század lovasság van elhelyezve, mert hire jár, hogy több ezer munkás sturmpetitióval akar járulni a ház elé az elfogott izgató, Raspe kiszabadítása miatt. Szónok azt hiszi, hogy a ház szilárd lesz bárminemű petitió ellenében és kérdi az elnököt, miképen áll a dolog. Elnök kijelenti, hogy azon intézkedések, mik a házon kívül történnek nem tartoznak hozzá, s azokról nem vállal felelősséget; a mi a házon belül történik, arról kész felelősséget vállalni. (Helyeslés.) Bethlen János úr. Tekintve azt, hogy a budget tárgyalása a jelen órarend mellett márc. végéig is alig fog befejeztetni, indítványozza, hogy az ülések d. e. 10 órától d. u. 4 óráig folytattassanak. Madarász József beleegyezik a 6 órai időtartamba, de hivatkozással a képviselők polgári életmódjára d. e. 8 órától d. u. 2 óráig kívánja megtartatni. Végül Tisza Kálmán indítványozza, hogy az ülések d. e. 10-től d. u. 2 óráig és d. u. 5 órától 7 óráig tartsanak. — Horvát Döme indítványozza, hogy az ülések d. e. 9 órától d. u. 3-ig tartsanak. A ház négyszeri szavazás után sem tudván eredményre jutni, mert a negyedik szavazásnál is egyenlők lévén a szavazatok (123—123 ellenében) elnök kijelenti, hogy a discretio parancsolta kötelességénél fogva az eddigi gyakorlatra adja szavazatát. A ház e szerint a régi gyakorlatnál marad és napirendre tér. Következik a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása Berzenczey, Miletics és Rákóczy ügyében. A ház többsége Berzenczeyt nem adja ki; Rákóczy Jánost észrevétel nélkül egyhangúlag kiadja a fenyitő eljárás megindítása végett. Végül Miletics Szvetozárt az egész ház, a szélső bal kivételével kiadja. A ház áttér a vallás és közokt. budget tárgyalására. Bécsi dolgok. (A galicziai határozati bizottság ülése. A jövedelmi adóról szóló törvényjavaslat a képviselőházban. A kiegyezkedési kísérletek a csehekkel. A galicziai határozatok ügyében ismét értekezetet tartott a képviselőház bizottsága, s a kereskedelmi kamarákra és a „kereskedelmi közegekre“ vonatkozó pontokat Grocholski úgy fejte meg, hogy a kereskedelmi kamarákat az országok viszonyai arányában kell szabályozni. A kereskedelmi közegek kifejezés csak átalános, mert nem lehetett biztosan tudni, minő képviselet szerveztessék a kereskedelem részére. A birodalmi egységnek a kereskedelmi kamrák felállításához semmi köze. A kereskedelem közös érdek ugyan, de a közegeket az egyes országok viszonyaihoz kell idomítani. Ez hosszas vitát keltett, melynek folytán azon nézet volt többségben, hogy ezen eredményt a múlt évi határozatok értelmében meg kell adni Galicziának. Grocholski elmondván még, hogy Galiczia különös viszonyai főkép abban állnak, hogy az ipar és kereskedelem ott nagyon alacsony fokon áll, átmentek a hitel és biztosítási bank és takarékpénztárakra vonatkozó törvény alkotására. Rövid vita után erre nézve is megadatik az országgyűlés intézkedési joga. A honfiusitási jog megadatása kérdésében élénk vita fejlett ki, melyben azon nézet látszik túlsúlyra vergődni, bár e kérdés még nem dőlt el, hogy e jog a birodalmi tanács kizárólagos joga. G iskr a Svájcra és Amerikára hol a szövetség joga e tárgyban intézkedni, s Angliára hivatkozván, kijelenti, hogy a kormány e pontban nem fog engedni a határozatnak. A képviselőház a jövedelmi adó kérdésével foglalkozott már két ülésen át. E törvényjavaslat nagy ellenzésre talált, s általában népszerűtlen a sajtó előtt is. Azonban a coulissák mögött folytatott erős korteskedésnek az eredménye az lett, hogy elvettetett Klier indítványa, mely szerint a törvényjavaslat az adóreform bizottsághoz visszautasíttassék, és belebocsátkoztak a törvényjavaslat tárgyalásába,mely folytattatik, s élénk és hosszas vita után még csak a 2-ik §-nak, mely az adózókat osztályozza, második bekezdésig haladhattak. A csehekkel kezdett alkudozások, azaz kezdendő alkudozások a cseh sajtó részéről határozott ellenszenvvel találkoznak. Ami az egyezkedést illeti annak fonalát még nem ejtették el, csak annyi igaz a dologban, hogy a cseh vezérek addig nem bocsátkoznak egyezkedésbe, míg a kormány szabatosan körvonalazott javaslatokat nem terjeszt eléjük arra nézve, minő engedményeket akar tenni a közjogi ellenzék tekintetében. Hivatalosan csak annyi van tudva az egészből, hogy Ko 11er alt egy csehországi helytartó jelentése szerint Ryger és Sladkovski a meghívást elfogadták, s e héten Bécsbe jönek, sőt tán eddig ott is vannak. Social-Democrata gyűlés Pesten. Mint a főkapitányságnál előre bejelentve volt, szombat este a József-utczai Dillinger-vendéglő termében megtartatott a népgyűlés. Az összegyűltek száma mintegy 300-ra tehető, kik különösen az iparos, a munkásosztályt képviselték. Miután a gyűlés Kovács és Záhonyi urakat elnökökül s melléjök a két magyar és német jegyzőt megválasztá, megkezdetett a napirend vagyis „1)a socialdemokrata párt követelménye; 2) a magyar törvények és a munkások jogai ” fölötti vitatkozás. Mi az első pontot illeti, a többrendbeli magyar és német nyelvű hozzászólásban azon általános elvek fejtegettettek, hogy miután minden ember szabadnak születik, különösen alkotmányos országban nem fér össze a szabadság és egyenlőség elvével, ha a polgári és politikai jogok csak bizonyos osztályok számára aknáztatnak ki, míg mások azokból teljesen kizáratnak. Különösen hivatkoznak itt az iparos, a munkás osztály elhagyatottságára, holott ezen osztály képezi a nép zömét s véres verejtékü munkájával fáradozik az ipar, a haza anyagi felvirágoztatásán s a törvény védelme még sem biztosítja őket a tőkepénzesek önkénye ellen. Kiemelik továbbá, hogy a haza védelmére ezen osztály leginkább igénybe vétetik s mégis általán véve kizáratik a választási jogból, mint a szabad polgár legszebb jogából; s habár a legalább egy segéddel dolgozó mester bir is szavazati és választási joggal — a legnagyobb számot képező iparos- és munkássegédek, kik indirecte amannál sokkal nagyobb adót fizetnek s képességre sem állanak amazon alul, az említett jogtól teljesen meg vannak fosztva. Hogy a teljes egyesülési szabadság tőlök meg van tagadva. Hivatkoznak a szabad Amerikára, mely nemcsak a fekete rabszolgákat szabadítá fel , hanem a fehéreket is teljes polgári jogokban részesíti. S habár legközelebb egy miniszteri nyilatkozat nálunk is kilátásba helyezi a korlátolt egyesülési szabadságot, de ők Jókaival, a nép barátjával, korlátlan egyesülési szabadságot óhajtanak és kérnek Ennélfogva az első pontra nézve határozatba ment, hogy a munkás osztály részéről egy memorandum készíttetik, melyben az országgyűléstől a választási jogot és a korlátlan egyesülési szabadságot fogják kérelmezni s e memorandum elkészítése és átnyujtására egy 9-tagú bizottság választatott. A második pont hevesebb vitákra adott alkalmat, melyeket Raspe esete idézett fel. Mély elkeseredéssel említék, hogy midőn a befogott Raspe, mint barátjuk kiszabadítását kérelmezi egy küldöttség a főkapitányságnál, ennek feleletül az jön adva, hogy a munkásnak nincs akarata, ő csak engedelmeskedni tartozik. Ebben ők szabad polgári érzelmeket, s jogaikat látják nem csak megsértve, de meg is gyalázva, S habár nem is turisták vagy törvénytudók , de a magyar törvényekről nem tehetik fel, hogy midőn egyrészt kötelességeket szabnak reájuk, másrészt őket semmi jogban nem részesítenék. — Raspe befogatásában s talán már kiszolgáltatásában ők a magyar vendégszerető jogot látják megsértve. Raspe tudtukkal nem izgatni jött Magyarországba. Hivatkoznak ama szives vendégi fogadtatásra, melyben a külföld a 48—49-ei magyar menekülteket részesíté. E második pontra nézve határozatba ment, hogy egy küldöttség által Raspe szabadon bocsáttatását, vagy ha már, mint hallják, kiszolgáltatott volna — Magyarországba való visszahozatalát fogják nem a főkapitányság, hanem egyenesen a ministerium s esetleg király őfelségétől kérelmezni. E czélra szintén küldöttség választatott. Nem lehet szó nélkül hagyni s meg nem róni hogy a gyűlés némely tagjai a magyar sajtót arról vádolák, miszerint az a nép, az iparosok, a munkások érdekeit nem hogy előmozditaná, de sőt veszélyeztetni igyekszik. Minek ekkor a hivatkozás Jókaira, ki lapjában korlátolt egyesülési szabadság helyett korlátlant kíván a nép számára!? Miután végül a gyűlés tagjai egymást szilárd és erélyes összetartásra biztatták volna—a népgyűlés, mint magát nevezd, 11 óra felé szétoszlott.A rend sem gyűlés közben sem azután nem jön megzavarva.* * * E gyűlés megbízásából ma reggel Kovács László háznagy urnál néhány munkás jelent meg, tudatván vele, hogy a mai ülésben a munkások Raspe elfogatása ügyében nagy deputatiot küldenek a képviselőházba, mely ott személyesen fogja átadni a munkások által elhatározott kérvényt. A háznagy rögtön jelentést tevén a dologról az elnöknek, a házszabályok értelmében megállapították a követendő eljárást. A munkások a múzeum háta mögött több százan álltak. A háznagy kijelentette nekik, hogy a házszabályok 153-dik §. értelmében nem fogadhatja őket a ház s fölszólította őket távozásra és föloszlásra. Rögtön intézkedések is létettek,hogy a ház ne lehessen bárminemű meglepetésnek tárgya. Katonaság requiráltatott, mely részben a múzeum kertben, részben a lovardában jön elhelyezve. A házban általános volt a feszültség A ház előtt T h asz főkapitány több biztossal várta a munkásokat. Ezek azonban czélszerűnek látták az eloszlást, mi, úgy látszik, déli 1 óráig meg is történt. Az ir foldbirtok-bóll. E törvényjavaslat két fő részből áll, az egyik a földtulajdonjog megszerzéséről, a másik a haszonbérleti viszonyokról rendelkezik. Brigiknek általán ismert nézetei melyeket a kormány magáévá tett vannak benne összefoglalva. A korlátolt tulajdonosoknak e javaslat értelmében álllamsegély fog adatni, hogy örökbérleti földjeik teljes tulajdonjogát akár adás-vevés akár a földbirtok törvényszék útján megszerezhessék. A földbirtokosok számára pedig kölcsönök fognak készen tartatni, hogy a latifundiumokat használható állapotba hozzák és önkénytelmenő bérlőiknek kárpótlást nyújtsanak. A haszonbérleti viszonyokat rendező második rész már tetemesen bonyolultabb. Legelőbb is az e viszonyok rendszerességét biztosító bírósági szervezetet állapítja meg, akként, hogy ha mindkét fél egy választott bíróságba belenyugszik, akkor ez döntsön végérvényesen, ha nem, akkor a negyedévi bíróságok segédbírája ítél első fokban, kitől a legközelebbi esküdtszékhez föllebbezni lehet. A haszonbérlőket e jav. 4 osztályba sorozza, az elsőbe tartoznak Izland Ulster nevű éjszaki grófságának haszonbérlői, kik szokásjog alapján a kizárólagos haszonvét jogát már előbb megszerezék,és kiknek ez okból e törvény a használati jog szabad elidegenítését is megengedi. Mint vevő a tulajdonos is fölléphet, de a haszonélvezés vételárán kívül a beruházásokat is meg kell térítenie. A második osztályba tartozó bérlők joga nem ily terjedelmes, ezeknek ugyanis a tulajdonos már fölmondhat kártérítési kötelezettség nélkül, ha erre bérösszeg hanyag fizetése, vagy albérbe adás által a bérlő okot szolgáltatott. A harmadik osztályba soroztatnak, kiknek bérletidejök évről évre megújul. És és ezek védelme az önkény ellen képezi e javaslat fő czélját, mit ez az által igyekszik elérni, hogy a törvényes ok nélkül fölmondó tulajdonost kártérítésre kötelezi, mely 10 fontot.-nél a haszonbér 7-szeresét teszi ki, míg a haszonbér fokozatos emelkedésével a többszörözés annyira apad, hogy 100 font haszonbérnél már csak ez összeg kétszerese képezi a kártérítési összeget. A negyedik osztályhoz tartoznak a szerződés szerinti bérlők, kikre nézve azt állapítja meg a javaslat, hogy ezeknek egy év lefolyta előtt fölmondani nem lehet. A grófsági adóra nézve pedig azt állapítja meg, hogy a bérlő, ki 4 font haszonbért fizet, ez adónak felét fizeti, másik felét pedig a tulajdonos, a 4 fontnál kevesebb haszonbért fizetőknél a föld után járó grófsági adót egészen a tulajdonos fizeti. Különfélék. Pest, febr. 21. (A magyar sorsjegykölcsön) A „Pest. Corr.“-ben olvassuk: Az új magyar sorsjegykölcsön Pest város szépítése érdekében a bankegyesület s az osztrák escompte bankkal véglegesen megköttetett. A kölcsön 24 milliót tesz ki, melynek az állam részéről 5/* % biztosittatik s 50 év alatt lesz törlesztendő. Az említett bankoknak meg van engedve, hogy 30 milliónyi összeget bocsáthatnak ki. Ezen kölcsön a lánczhid megváltása, a Margitsziget mellett egy második hid építése s végül egy vaspálya-hidra fog fordittatni, mely utóbbi a felállítandó központi pályaudvarhoz fog csatlakozni. A még fenmaradó összegből boulevardok, docksok stb. fognak emeltetni. Maguk a sorsjegyek egyenkint 100 forintjával bocsáttatnak ki, de 50 ftos két részletben is kiadathatnak. Ezek, mint a többi magyar állampapír biztositékképesek lesznek s a bécsi bankvereinnak hasonidejüleg azon engedményt kell nyújtani, hogy a magyar kormány 1873-ig semmi más sorsjegy-kölcsönt nem fog engedélyezni. (Kinevezések) Gyömörey János huszárszázados testőrré nevztetett ki a m. k. testőrséghez. — Krausz L., Sárossy Endre adószedők-