Pesti Napló, 1870. március (21. évfolyam, 48-73. szám)

1870-03-08 / 54. szám

lóst, Voith Miklóst, Tóth Dánielt, Petress Antalt, Benedek Gyulát, Almássy Jánost, rétyi Székely Dénest, Márfy Ödönt,váradi Szakmáry Györgyöt, Rupprecht Edét,Földváry Árpádot, Petrovay Ádá­­mot, Országh Józsefet, Kovács Mihályt, Zsitt­­kovszky Gyulát, Ucsnyay Józsefet, Ehmann Vil­most, Ottó Józsefet, Ujfalusy Viktort, Pfeifer Ká­rolyt, Fáy Ákost, Karaszek Árpádot, waltersthali Walter Richardot, szokoloveczi Bujanovics Edét, Cvetkovic Pétert, Kendeffy Árpádot, szen­­drői Geőcze Istvánt, báró Wesselényi Józsefet, Malkovszky Mórt, Bokros Lászlót H­a­d­n­a­­g­y­á, Szeles Sándort, Tollenich Mátyást, Hu­szár Imrét, Mándy Gyulát, Csoknyai Jánost, Brandstädler Istvánt, Szűcs Emilt, Hosszúfa­­lusy Kálmánt, Party Józsefet, Pénzes Lajost, Bernhardt Adolfot, Homonnay Szilárdot, Mayer Jánost, Vitai Gábort, Zathureczky Tamást, Both Józsefet, Kolozsváry Albertet, Szatmáry Ká­­rolyt, Vasdinyei G­yulát, Dióssy Pált, Várjon Lajost, Lupkovits Miklóst, felső-rásztokai Kobi­hor Lajost, Okanyi-Szlávy Bélát, Horváth Miko­lát, Hollán Victor­, Simay Lajost Házy Zsig­­mondot, Kubinyi Dezsőt, Sváby Imrét, Koós Győzőt, Jármay Bélát, Zdinszky Jánost, Zsol­­nay Józsefet, Paál Istvánt, Néger Adolfot, Miko­­vinyi Ödönt, ifj. bonyhádi Perczel Vinczét, Szőcs Albertet, báró Pongrácz Emilt, Bárczy Istvánt, Culmann Rezsőt, ifj. Lang Ferenczet, Oltay Ká­rolyt, Thier Józsefet, Steer Ferenczet, naményi és nagy lónyai Lónyay Bélát, Ferenczy Emilt, Dobos Kálmánt, Görgey Vinczét, Chabada Jó­­zsefet, báró Friesenhof Gergelyt, Gyurgyik Gyulát, Lehoczky Györgyöt, Radvánszky An­dort, gróf Bánffy Bélát, Csekme Bélát, Fekete Mártont, Geréb Kálmánt, Győrfy Titust, Lo­­rencz Albertet, Lázár Benedeket, Pap Adolfot, Pap Mihályt, Séra Tamást, Török Pált, Feli­szeghy Lajost, Antolkovics Kálmánt, haders­­dorfi Prannsperger Hamilkárt. A honvéd lovas­sághoz őrnagygyá, vizeki Tallián Kálmánt, jel­leg megtartásával kilépett cs. és kir. czimzetes­­őrnagyot. Századossá: Jánossy Istvánt,jelleg meg­tartásával kilépet cs. és kir. czimzetes századost, Béldy Lajost, Halmay Józsefet, Pogonyi Dénest De Grach Antalt, Szauter Ferenczet, Fakk Gedöt, gyülvészi Dadányi Pált, Pérchy Antalt, Borbát Lászlót, báró Vay Ödönt, Janky Lajost, báró Bothmer Károlyt, Horváth Mihályt, báró Horváth Gedeont, f­ő­h­a­d­n­a­g­y gy­­. Görgei Istvánt, jelleg megtartásával kilépet cs. és kir lovas főhadnagyot gróf Schlippenbach Istvánt, jelleg megtartásával kilépett cs. és k. lova főhadnagyot, Keglevich Mátyást, Turcsá­­nyi Somát, Nánássy Lajost, Markus Jánost, dévaványai Hallasy Pált, őrgróf Pallavicsini Hypolitot, gróf Gyürky Ábrahámot, báró Splényi Ödönt, Márffy Emilt, Losonczy Antalt, báró Szentkereszty Györgyöt, Péchy Bélát, Zoltán Ödönt, Mayr Ernőt, gróf Teleky Károlyt alhadnagygyá Andrássy Gyulát, Gyur­­kovits Tivadart, báró Babarczy Kálmánt, Ponauer Józsefet, gyulai Gaál Lőrinczt, felső-pu­­lai Rohonczy Aladárt, szredistei Lazarovich Györgyöt, gr. Kún Istvánt, Kuczic Lajost, Lázár Domonkost, Szabó Lajost, zentkátolnai Cseh Valért, Dézsi Ferenczet, Rácz Endrét, parányi Elek Mihályt, Keczer Miklóst, Péchy Lászlót, gr. Teleki Samut, báró Bornemissza Károlyt, báró Bornemissza Tivadart, Becze Antalt, Csiszér Károlyt, g­aalgóczy Gusztávot és zagorjei Rubido Radoszlavot. A műegyetem kérdésében. Folytatjuk e tárgyban tegnap előadott észre­vételeinket ama megjegyzéssel, hogy a tegnapi közleményben véletlenül kimaradt annak kije­lölése, miszerint az egyetemmel kapcsolatban volt mérnöki tanfolyamból és a József ipartano­dából keletkezett a műegyetem. Azt, mindenki tudja, hogyha több hely között választandó, ahol intézetet kell felállítani, a helyek egyenlőn alkalmas volta mellett minden­esetre tekintetbe veendő, melyik szolgáltat az intézetnek legtöbb hallgatót, legnagyobb contin­­genst, mely amint jelenleg Pest mellett tanúsko­dik, még hangosabban szólalna fel, ha az intézet új épületének elkészítéséig Pestre bérh­ázba is helyeztetnék. Ha pedig Budának a várhegyen túleső részét, a Krisztinavárost szemelnék ki az intézet he­lyéül, elegendő lesz a várhegynek és alagútnak mint egészségtelen s költséges akadálynak fel­­említése, hogy már a budaiaknak is itt egy Po­lytechnikum után hevülő képzeleteket meg­semmisítse, miután ez csak a műegyetemi taná­rok egyéb rendeltetésének feláldozásáva­ az ősz­­­szes tanulók ( vagy 30 nagyrészt családos tanár­­ részére építendő convictus által volna keresztül , vihető. A communismus ez alakja azonban sem az illető kegyeltek, sem a társadalom s fővárosi közönség érdekeinek meg nem felelhetvén, a je­len viszonyok között azonnal kivihetetlennek­­ tűnik fel. s­­ íme, azoknak fogalmuk sincs az idő­s mun­kaerő megbecsüléséről, — mely mindig biztos ismertető jele az egyes úgy, mint a nemzet mű­­veltségi fokának —,„a kultúra követelményeiről, a műegyetemi tanárok iránt a közéletben a kor­mány, a hatóságok, a tudományos s egyéb czélú társulatok és végre az egyesek részéről is tá­masztott igényekről, még kevésbbé a technikai tudományok nálunk szükséges gyorsabb virág­zásának feltételeiről, kik komolyan kívánják az országos műegyetemnek Buda jelen viszonyai között Budára helyezését.Technikai munkaerők­nek nálunk érezhető hiányában, remény­em je­lenleg már senkinek sem jut eszébe még egy két vig is a felett gondolkozni, szervezzünk-e ipari tdőkeink által követelt az ország méltóságához illő műegyetemet vagy nem ? Buda városának egyetlen egy helye van, mely a hozzáférhetőség s méltányosság szempontjából elfogadható, és ez a lánczhíd körüli része, mely azonban már a többi csak általam felemlített kellékek tekintetéből is okvetlen elvetendő len­ne, hozzájárulván még az,hogy­­e házhelyek nem képezvén Buda városának sajátját, megszerzésük annyi áldozatba kerülne,mikép a polytechnikum ott felállított épületének dicsőségéért és miatt, — hisz sokáig ott úgy sem maradhatna — a város­nak sokkal fontosabb s előbb kielégítendő czél­­jai maradnának el. A­mi pedig Budán az olcsóságot illeti, mely régente is csak a lakásra nézve létezett —őszin­tén valljuk meg jelenleg már azt csak híréből ismerjük, mert a tanárok s tanulók által lakha­tóbb részén lényegében — az az, ha egyéb szükségletek fedezésére fordítandó nagyobb költ­ségeket is tekintetbe vesszük — még drágább mint Pesten; ugyanis mikor még Budán a lakás olcsó volt, az olcsóság — legalább rám nézve, ki ez­előtt 6 évvel 2 évig a régi hídfőnél laktam, nagyon látszólagosnak,sőt drágának bizonyult be, mivel tekintve a mindennapi átjárás költségeit, tekintve azt, hogy minden árunak forrása Pes­­t­­en lévén,Pestről a közönséges piac­i czikkeket, f­élelmet, az áthozatal költségeit is felszámítva, s sokkal olcsóbban kaptam meg, mint a csekély I piaczi körrel rendelkező Budán, ama meggyőző- I déshez jutottam, miszerint az elkerülhetlen átjá- I rási költséget és árkülönbséget összeadván, Bu- I­dán volt 300 ftos lakásom többe került, mint Pesten felvett 500 frtos, és rá Pesten megszaba- s dugtam egyszer mindenkorra, a számtalan sze- I mélyes, családi, háztartási kényelmetlenségtől, s melyek a Budán uralgó elszigeteltséggel múlhat- I­an egybekötvék. 2-or. Egyedül elméleti ismeretek terjesztésére szolgáló főtanintézetnél, a tanulókra nézve ol- I­csóság szempontjából talán sokkal könnyebben dönthető el a hely kérdése, ha a tanároknak s különben alkalmuk van a főváros tudományos f­érfiaival érintkezni, a külföldön megfordulni, vagy legalább a szükséges könyvek beszerezhe­­tése által minden nevezetesebb tudományos ha­ladást figyelemmel kisérni, de a műegyetem, melynek technikai czéljaival az oktatásügy leg­fontosabb ágai minden nehézség nélkül össze- s köthetők, mikről reménytem, lesz alkalmam a szervezés kérdésénél szólani, mely az elméleti­­ tantárgyak előadásán kívül, folytonosan a gya-­­­korlati életre szorul, és végre melylyel a külföld példájára nálunk is az iparmúzeum (conserva­toir des arts et mitiers) a legczélszerűbben s gazdaságosabban egybeköthető leend, az ország­nak csak ama pontján állítható fel kellő siker­rel, hol az ipar, kereskedelem s tudomány fej­lődése a lehető legnagyobb. E hely pedig Ma­gyarországban, tudjuk, tisztelve ős Buda történeti múltját, s óhajtva neki a legfényesebb jövőt, nem más, mint Pest, mely egyszersmind székhe­ s­­­lye lévén mindazon tudományos intézeteknek, szaküegyleteknek, mikben a műegyetemi tanárok hivatásuknál s erkölcsi kötelezettségnél fogva munkálkodva részt vesznek, lehetetlen ezekből­­ a tanároknak magukat egyrészt épen jövőjük­­ érdekében kivonni, kik az életet megbecsülve, inkább rövid ideig a legnagyobb fáradsággal is­­ jól élni, mint sokáig tétlenül nyomorogni óhaj­­­­­tanak, másrészt pedig ily viszonyok között, s mint említem a kikerülhetlen idő­s munkaveszt­­­t­ség mellett foganatosítani azt, hogy minden irányban támasztott igényeknek is teljesen meg-­­ feleljenek.­­­­ De ez ügy érdemébe vágó okokon kívül, kü- I lönben is lehetetlennek tetszik nekem, hogy I Pest városának nagylelkűsége az erőszakkal I kiragadott műegyetemet ismét kebléhez szok­- I­tani felgerjedt vágya, mely e kedves csecsemő I feléledéséhez s növekedéséhez kivántató feltétel I lehet egyedül bírva, visszaszerzésének örömében I a szükséglendő százezreket érő nyughelyét a I hazának szívesen felajánlotta, mely az országa I nak már eddig is minden önérdek nélkül annyi I anyagi áldozatot hozott, minden méltányosságot­­ mellőzve az ország által megvetessék, illetőleg I visszautasítassék 1 3-ot. Figyelembe veendő nálunk évről évre­­ tapasztalható ama részben dicséretreméltó, rész- I­ben azonban okát tekintve, sajnos és páratlan I tünemény, hogy a műegyetem hallgatóságának I majdnem 113 da (az idén 100) szegénysége miatt I tandíjmentes tehát természetesen még mellékkere­­setre, magántanításra utalt. Az előzmények után ennek okát mindenki könnyen kitalálhatja, és az I valóban nem egyéb, mint a műegyetem Buda vár I­rában lévén, minden évfolyamát teljesen csak azon ifjak látogathatják, kik nem képesek kül­földre menekülni; innen van aztán, hogy az első évfolyamban, mely valóságos próbaidőnek tekintetik, mindig igen tekintélyes számmal je­­­­lentkeznek a hallgatók (ez idén 116), későbben különösen az utolsó 4-dik és 5-dik évfolyam­ban, részint a gyakorlati kiképeztetéshez igé­nyelt taneszközök s helyiség hiánya, részint, s főképen az intézet helyzetéből folyó veszély kikerülése miatt, annyira leapadnak a külföldi polytechnicumokba széledés folytán, mikép az ötödik évben, mint ez kién is, alig haladják meg a 20-at. (21.) Miért is, már e szempontból is nél­külözhetetlen a műegyetem helyének megvá­lasztásánál ügyelni arra, hogy a hallgatók a netán előforduló óraköröket anyagilag és szellem­­ileg a lehető legjobban értékesíthessék, a sze­­­­gényebbek pedig szabad idejöket minél keve­sebb fáradsággal s idővesztegetéssel létek fenn­tartására fordíthassák; e kellékeknek megfelelő hely ismét Pest városa (illetőleg ennek ama pontja), hol a technicusok a művelési alkalma­kat legközelebb érhetik, hol legtöbb privát con­­ditiót kapnak, hol maguk a Budán lakó techni­­cusok is szabad idejökben nagyrészt tartózkod­nak, s végre, hol a könnyű hozzáférhetés folytán egészségek sem támadtatnék meg. A műegyetemi hallgatóknak e sanyarú hely­zetét, másrészt Buda ellen felemlített érveknek igazságát legjobban tünteti elő a műegyetemi hallgatóknak Buda-Pesten lakásuk szerint már 3—4 éven át eloszlása, melyet e táblás rovatban a netán óhajtott részletesebb következtetések, s gondolkodás végett ide igtatni szerencsésnek érzem magamat. A műgyetemi hallgatóknak eloszlása Buda­pesten lakásuk szerint: A műegyetemi hallh­gatók összes száma 324 305 276 E számok elég hangosan kiáltanak, de hogy azokat egészen tisztán felfoghassuk, azoknak fecsét kellőleg méltányolhassuk, engedje meg a tszt. olvasó, magyarázatul következőket meg­egyezni : a) Az összehasonlításnál mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az intézet jelenleg Budán,­lletőleg Buda várában van, hová természet sze­zése végett is húzódnak ; mégis az 1869—70-dik évben a várban alább kifejtendő okoknál fogva 69, Buda alsó városaiban 126, Pesten pedig 129 hallgató lakik; ha pedig a hovátartozandóság szempontjából tekintjük, akkor a 218 vidékiből Pesten 64, Budán 154 lakik, 106 pedig hely­­beli. Vaj­jon hány vidéki költöznék Budára, ha az intézetet, az új épület elkészültéig, Pestre bár bérházba is visszahelyeznék ? b. ) E statista adatok az év elején történt beje­lentésekből állíttatván egybe, — a­mikor az intézet hallgatóinak egy harmadát tevő első éves vidékiek a fenntemlített viszonyokat nem ismerve eleinte mind Budán választanak lakást, biztos tudomásom után, kérdezősködve — Pest javára lényeges átalakulást szenvedünk, úgy,hogy ha ma kipuhatoltatnék a hallgatóknak jelen lakhelye, Pest daczára a lak drágaságának, még sokkal nagyobb számmal szerepelne. c. )Az 186­6-iki kimutatás szerint 269 hall­gatóból a várban csak 25 lakott, mely szám főképen az ugyanott lakó helybeli szülök (hiva­talnokok) gyermekeiből s vagyonosabb vidéki ifjakból te­t ki, hogy pedig e szám a legköze­­lebbi 2 évben 43, az idén ismét 69-re szaporo­dott, részint az omnibus közlekedésnek, — mely a tehetősebb vidéki ifjaknak előnyösebbé vál­toztatta a várban lakást — részint az önkényte­­seknek ez idén is 30-ra rugó számának tulajdon­­itandó, kik az intézet iránt és katonai köteles­ségeiknek egyaránt megfelelendő , nagyrészt oda húzódnak s vagy a kaszárnyában laknak, (ez idén 4) vagy bár áldozattal is a magánhá­zakban helyezkednek el. d. ) A műegyetemi hallgatók, Budapest legtá­volabb részeibe elszórva, 1869/76-ben 69 miatt 255, 1869/9 ben 43 miatt 262, 1867/s-ban 43 miatt 233, végre 1867/s-ben 25 miatt 244 hall­gató volt kénytelen a várhegyet vagy kétszer megmászni, vagy a várbeli vendégfogadóban étkezni, vagy pedig esti 5 óráig éhezni.­Ezek­­. olvasó már magukban oly tények, melyek az intézetnek Budavárából tüstént eltávolítását eléggé parancsolják. e. ) Tekintetbe veendő, hogy a műegyetemnek kereskedelmi s gazdasági szakosztálya a tanu­lóknak s több tanerőnek hiányában pang, me­­lyek igen fontos máskor kifejtendő tanügyi feladatok betöltésére lévén hivatva, Pesten a legnépesebb osztályokká fejlődnének, sőt a tech­nikai osztályokkal vetekednének. Mindezekből láthatni, hogy a műegyetemnek Budán-e vagy Pesten elhelyezése kérdésében ezen egyetlen pont is —­ daczára annak, hogy az intézet jelenleg Budán van — mennyire fé­nyesen világítja meg, tünteti fel, egyrészt az ily főtanintézetben összpontosuló, az egész nemzetre nézve nagybecsű munkaerőnek idő­­s költségnek kiszámíthatlanul káros, improductív felhaszná­lását, elfecsérlését, másrészt az intézettel egybe­köthető sőt egyenesen rendeltetéséből folyó fen­­sőbb tanügyi czélok elérésének lehetlenítését; miért engedje meg­­. olvasó ismételve kifejezni ama meggyőződésemet, hogy Buda városának valódi hazafisága — „melynek alapelve más nem lehet, mint győzzön a jobb“ — az önérde­ket a közérdeknek alá tudja rendelni, sőt még ez utóbbinak elérésére áldozatot is akar hozni. Dr. Gerlóczy Gy. Pest — Újpest, Városrész neve 1869—70. 1868—9. 1867—8. Belváros 39 31 30 Terézv. 34 22 22 Józsefv. 27 24 15 Lipótv. 23 18 15 Ferenczv. 5 3 2 Újpest 10 1 Buda — Ó­b­u­da, Városrész neve 1869—70. 1868—9. 1867—8. Víziváros 97 88 89 Budavár 69 43 43 Tabán s Halászv. 14 14 9 Krisztin­av. 13 9 12 Budaujlak 10 0 Óbuda 1­2 5 Összesen lakik illetőleg lakott 1869—70. 1868—9. 1867—8. Pesten 129 98 85 Budavárában 69 43 43 Buda alsó vár. 126 113 115 Ismereti, helyen 0 51 33 Hovatartozandó­ság szerint 1869—70. 1868— 9. 1867—8. Pesti 65 54 50 Budai 41 37 38 Vidéki 218 214 188 Bécsi tőzsde: Martina 7, szír-tr.........1v90 fa ark. K­50 ÁT50 A.oT4iga­­Főszerk­esztő : B. Kemény Zsig­tion 1. Felelős szerkesztő : Brváry I.a108 Vetésre alkalmas magyar lueterna lóhere és vörös lóhere 276 803 3-1 kapható a* Angol-magyar* bank­ám osztályában I RÁTH MÓR | Igen jutányos szépirodalmi könyvtár! I RÁTH MÓR Leönyvkzereskedése. | Az itt alant következő szépirodalmi művek egyszerre rendelve meg | k­önyvl*: I wer 10, forint 10 kr bolti ár helyett 34 forintért kaphatók.­­ Ezekből­­ választott 60 forint áru könyv 20 forintért, 30 forint áru könyv 12 forintért, 20 forint áru könyv 8 frt 50 krért kapható. 1­ 1 3° 1­ 1 frt kr< Átvitel frt 17.45 Átvitel frt 31,50 Átvitel frt 54 90 7, , . I De la Tour gróf. Jelenetek a magyar Gonzales és Molért Buckingham bér­­működésével. Malvina arcképével 2'.50 neti refrény re,v /'7° . T Átvitel frt 86 25 Abonyi Lajos: Regék a kandalló mes-­életből. A franc­ia eredeti után czeg két csókja. Ford. Huszár Kock Pál. A háromszoknyás leány. B 7' * B V 4 „ Shakespeare. Lear király. Fordította lett, 2 kötet ..... 2,10 fordította Ágai Adolf, 3 kötet. . 1.50 Imre, 2 kötet ...... 1.— Vig regény. Ford. Huszár Imre". _ Tr , \ ’ . ..■,* • * * “■— Vörösmarty M...................................—­­ About E. Egy jegyző orra. Regény. Dumas Sándor. Jelen társai. Történeti James. Robin Hood. Angol regény. Az eredeti franczia kiadásnak réz- leoni életkén 'foh' Szabó Richard. Lassú viz partot mos. !­­ fordította Beöthy Leo. 1 kötet . — .50 regény a konsulság korából. Ford. Fordította Petőfi Sándor. 2 kötet, metszetű képével 1 kötet . —75 kötet * p‘ * bzéker 2 Regény 2 kötet.......................2.50 |­­ Aszalay József, Pikant vázlatok az Huszár Imre és Nagy István.4 köt. 2 - Ittve ...... .2.90 - A vig czimborák (Les compag- ‘ - II Katalin"utolsAI*“ P. Szatmáry Károly, Magyarhon fény- s élet-és történelemből. Diszkiadás. 2­50 — Utazás a Kaukázusban , ford. Jámbor Pál. A magyar irodalom törté­­nens de la truffe). Regény. Fordít. net­i regény PanH S' kora. Történeti regény 2. kiadás . 3 16 I Ábrás M. A nagy hazafiak. Regényes Székely József. 4 kötet . . . 2.— nete. 2-ik jutányos kiadás. 2 kötet 3 Ágay A. 4 kötet 2— 1 kötet^ 7­­0 Friedmann B- — Bethlen Miklós. Történeti regény 1­05 I korrajz. 3 kötet . . 2.80 Egy herczeg titkos neje. Regény.fran- Jókai Mór. Politikai divatok. Regény.­­ Fehér ház. Regény. Francziábó­l - Négy nap egy színésznő életé.” Thackeray W. M. A négy György ' 1 Bartalus István. Két dudás egy csárdá­­cziából fordítva.........................1­0j 4 kötet...........................................4.— fordítva 1 ^ színésznő életéből. korrmnV? IrÁnök­ a*­­x 1 ísríasrrr”.“^«.« S]SftMr«Ä I ■ -»Ä***,. «.ÄÄS«;1“ «.dtK«,.EM6,^k;Tw — Puszták fia. Regény . . . .140 1. 6 kötet...................................3.— — Várt leány — várat nyer. 3 kötet 3 — történeti korrajz a múlt évtized- na. Regény a magyar életből. A dalmi regény. 4 kötet . . . 3­60 | I — „Laezikonyha." A legjelesebb Gerstäcker Frigyes. Az arkanzaszi ló- Juste Tivadar. Mária magyar király- ből. 8 kötet.............................9.20­ranczia eredet! után ford. Agay Vas Gereben. Tekintetes urak. Tár- I I magyar főszakácsok stb. közre­ kötök. Jelenetek az amerikai erdő­­né, II. Lajos özvegye. Ford. Szász Mészáros J. Szerelem és eskü. Regény l._ kawAxA, * • .1 ^ ■adalmi regény 21 kötet . . .2^ J f munkálkodásával. Torzképekkel 1.40 életből. Ford. Agai A. és Zilahy K. Károly . . .............................150 Mignet M. Stuart Mária. Ford. Berze- » hóhér kötete. 2 kiad.—.80 — Garasos ansztokraozia. Reg. 2 I 1 — 101 Cholera-csepp. Vagyis akár 4 kötet. 8 rét, fűzve . . . .2— Kákay Aranyos. Újabb országos árny- viczy E..........................................2.— Ti rTi­o!“' Regény' kötet............................................. I I akarsz,akár nem,megpukkadsz ne- Goldsmith. A. Wakefieldi pap. (A leg- és fényképek ........................2.— Montcoin Xav.de. Egy örült szerelmei Cinif'r.n.n? 00• 2 kötet . . 1. — Jurátusélet. Korrajz. 3 kötet . 3 — 1­­ vettedben. 2. remény feletti kiadás—.70 híresebb klassikus angol regény.) Khern Ede. Színes könyv.Diszemlény. Regény Fordította Ága. A 2 köt 125 .1 e­gy szegény leány tör- Verne Gyula. Utazás a föld központja 1 Degré Lajos. Kalandornő. 2 kötet . 2.46 Ford. Ács Zsigmond . . 1.25 Számos magyar írónő és Író közre­­t felé. Regény, ford. Beöthy Leo. 2 309.306. Átvitel frt 17.45 Átvitel frt 31.50 Átvitel frt 54.90 Átvitel frt 76 70 ’ ° 6Átvitel frt'«« 0« ^ ’ 1‘2- I •i „ Átvitel frt 86 26 Átvitel frt 107.10­­ Nyomatik a kiadó tulajdonos­a Athenaeum “nyomdai és irodalmi részvény társul­at (ezelőtt Emich G. nyomdája) Pest, barátéra 7 sz. —1870. A101. 411 smadás. ^ ^ Vaspitya-k­m. **/. szákjely kamat. 61.80 61.— északi vasút (outr.). tlSO. Ili 4„ ezflst 71.gr- 71.7c 41Um ...................390 — s«.„ */.•/. MetalUijMi . Oéli »«Jo Sa*.° . »» wtiuqa«­­.. n«ai .. .... 52.2 **»•­'• ..................... "il'J* » • • 169-60 18.­70 Kolozsvári M . . 9$ _ AUamsersjegyek. » - - iso!— 18So5 lSSS-ki sorsj. teljes, . as4 75 835.21 ” * ’ W S°176 ~ 1851-ki ;; #18dr.: 1i« 8#r­jw*k- 1860-kJ „ te«« J9. 70 99.90 Hitéltet, sorsj 100 fto. 188.5. ... >» otódr. . 106 76 107.1h Dun»frő*b. 100 oa ‘ 1864-ki „ 100 ftui, 20.60 lii-mZ-“.: 1M ;; mi5 FöldUiermentMit 3aiä EE 40 ” “ 6’,'~ kötvények. ^ • • ■ • “ - - sí. j “7 • • • • 40 tt 86.60 57 5Q m agyarországi... 78.75 79.75 d­a' * » 32-50 $350 bt“*»i................. 77.50 78.­ TMdj', • • • • 40 N­ 88. 34 horvát és slavoniai 84.— 84.50 ?71“­ 8.0!‘ír- 80 n *0-5« a 1.50 •ríélyi....................75.2. 75.75 • • 80 11 *8.— 2S,_ Keglevich . . 10 „ 15. Elsöbbs. kotr. audoifker.­hg 10 „ 15.50 igi “ «dement. kamat az. 3 havi Trték. *•/. áramvaspálya . . 148 — 143.— ,ld? dn- ft- 105.Sf 108.­.0 ... „1867-kl­eor. 141.50 142.- ft““1»« **•«»• »*(. W-45 103.65 5 /. deU varat .... 181.75 122.85 1L70st- *% 1*4 80 iS1 4S !-•* erdélyi..............91.— 91.50 P4rl* 100 frc*- • * lj *9 *5 49.40 Bars-pécsi...................... Arany és tinit. Bank- el iparrek­v. C». arany.................lg *4—15 85_ Napoleondor..............9 a*— Qo Hitelintézi................. 886,60 286 8 Por- Friedrichader. . 10 35 in L Magy. hitelbank. . . 91.­ 92.50 Szünt. ........................181.50 isi Ti Oezt. nemz. bankr. . 730— Zol.­ . . . ”1­71 Aleó-auezt. eee. bank 895 . 895. 31.11 lorgony. A „Pesti Naplói. magántáviratai. (Ered. Bürg.) B­é­c­s. mart. 8. A Cat­­taróból érkezett legújabb hírét a monte­­negróiak betörését sokkal komolyabb je­lentőségűnek tüntetik elő. 200 fegyveres montenegrói jött át a határon, Preziska erődre lövöldöztek, egy­­vidéki embert megöltek s több katonát megsebesítet­tek. (Ered. sürg.) B­é­c­s, mart. 8. A híród, tanácsbeli választásokról szóló új rend­szabály megalkotása több újabb nehéz­ségre akad. Valószínű, hogy egyelőre a direct választásokat csak elvileg fogad­ják el. (Ered. sürg.) P­á­r i­s, mart. 7. Daru Rómában nem fenyegetődzött a megszál­ló csapatok visszavonásával, hanem ta­­nácssá a zsinat elhalasztását. B­é­c­s, mart. 8. A mai W. Z. az öszminisz­­tériumnak egy 7-én kelt rendeletét közli, mely a cattaroi kerületben elrendelt kivételes rendű­szabályokat megszünteti. :-----7 .Tj V., r. . uorrul szóló törvény­javaslat harmadik felolvasásánál kijelenté, hogy a törvényjavaslat sérti az országok autonóm jogait, mi ellen a lengyelek tiltakoznak s kije­lentik, hogy nem fognak a javaslatra szavazni. Az elnök visszautasítja a tiltakozást. Erre a vasúti törvény 15 tagú bizottságnak adatott át Petrino szóhoz jutván, indokolja indítványát az autonómiai kiterjesztéséről. A ház n­e­m f­o­­g­adjaa el, hogy az indítvány a vallásügyi bi­zottságban utasittassék, a lengyelek is Így sza-P­á­r i­s, mart. 7. A „Gazette France“ Mon­­taambert gróf egy leve­lét közli, melyben csodá­latát fejezi ki Pater Gratry és maga Dupanloup iránt, mert bátorságuk volt az ultramontanismus e­z­­­e­n.­ Montalambert reméli, hogy a ka­­tholicismus kénytelen lesz a modern társadalom megváltozható viszonyaihoz alkalmazkodni M­ü­n­c­h­e­n­mart. 8. Hohenlohe herczeg lemondása végleg elfogadtatott a utódjává B­r­a­y gróf neveztetett ki. 1 B­é­c­s mart. 8. hitelrészvény 284 80, lombard 247, anglo-austrian 378 % lanyha. A pesti gabna-i értéktőzsdé­re 1, mart. 8. Gabnában az üzlet igen korlátolt nők tíz tíz0árat györgy’ árak változatla­nok. — Értékbörzen a hangulat tartósan ked­vező, s a forgalom élénk.­­ Árfolyam emelke­­ TÁn Sf­valuti kölcsön 108 északkelet 113 feseti vp. 98 magyar hitelint. 903/,, Francobank 53, Anglo-Hungarian 102 osztrák 285,50, közúti vaspálya III. kib bntfllorda­ 218, Trafaway 201 % adatott, Pest budai fővárosi 137, Terészvárosi 38V* kek­­irály serfőzde 155 g2, gőzhajózási részv. ked­­első magyar 100 ftig emelkedett, magyar­ul. 114-ig hajórak­mány kől. I. kib. 159, II. 52, Lánczhid 676, Erdélyi földteherm. 76 V. — Valuták és devisek változatlanok. Napoleon 1 83 — 1 oq4,,f'rf1ny 584> porosz p. U. »op 1,83 y, Frankfurt 103 V« — 103 V London 124 */. - 124 A Páris 29. 20 - 49, .rP7‘1,ke re8k- bank 420­ 425, hadai ke re.k. h. 210 212 pesti népb. 43.44, pesti takarékpénztár 3075.-----, pest-bu­dai főv. 136.50—137, pest-terézvárosi 38‘/i—39 pesti ben­­k­/oo” 110-92!-’ Paui0ui8 57,5-690, első buda-pesti ^olso’hna“^ , 390 395 , Árpid P95-305 ’ király 290 206‘ n fArtelep 62’64’ Lovtm 129.182, Victoria ■ ■ PP k°ZU^ P- ’ 432 435 biztosi­ti IMl­fl/ .n0ma 233-835’ Ha*8 24­­.249 Salgótarjáni nsati % ata?TII 92.94 elsS m. szeszgyár 326.530. ui pseti szeszfinomitó 200.300,*els8 m.gSzbajé 100—101 pesti budai lánczhid 676.680 újabb 4 kallanitok. Athereum 55.6a Drasch-féle téglagyár 159.160. szálloda,részvények pe.8’ ko*nti N­r­ kib- 381.382, Securitas 480.485, H^n ^Sa?lPe:yár 76'80’bácsi Tramvay 202.50-203 - 5°'49' Gana «le vasgyár-.-, gy.pju.no,é - _ konzénbánya ——, pest-bécsi .

Next