Pesti Napló, 1870. április (21. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-20 / 89. szám

nak, mind a tanácsnokoknak, birtokosok­nak kellett lenniük. Ezért szokás egy pár századig tartott. Első Mátyás király idejében is minden évben újra választattak a tisztviselők, de már nem az összes polgárság által, hanem évenkint választatott 100 polgár, s ezek választék a tisztviselőket; ezen választó polgároknak következő tulajdonokkal kel­lett birni: családapa, jó módú, becsületes életű, jó biró, Istent és annak igazságát szerető, s a város érdekeit szivén viselő. Első Lipót király 1703-ik évben ki­adott kiváltságos levele értelmében, a tisztujítások minden két évben voltak királyi biztos elnöklete alatt tartandók sz. György napján.­­ Ezen idő óta 1725-dik évig a tisztválasztásban az összes polgárság részt vett; az érintett évben azonban a külső tanács 24 tagjához 100 választó­polgár adatott, s azután ezek választék a tisztviselőket szószólóik veze­tése mellett. Ezen választási mód megmaradt egész 1848-dik évig, s miután a tisztviselők hi­vataloskodása élethosszig tartó volt, csak is a columnalis hivatalokra választottak a tanácsnokok közül újak, s a netalán ha­lál által megürült tanácsnoki állomások töltettek be a választás útján. Hogy ezen tisztujitások közti időköz nem volt meghatározva, vagy legalább rendesen meg nem tartatott, kitűnik ab­ból is, hogy a 48 előtti utolsó tisztujitás 1843-ban, az előtte való pedig 1839-ben volt. Az előadottak szerint tehát a tisztújítás sürgetését a régi szokásokkal sem lehet indokolni, mert a régi szokásokból nem tűnik ki, s általuk nem igazolható, hogy minden három évben tartatott volna tiszt­újítás. Vegyük végre a tisztújítást sürgetők harmadik okát, azt t. i., hogy a megvá­lasztott tisztviselők és képviselők néme­lyikével , a tisztujítást sürgetők nincsenek megelégedve. Nézetünk szerint ez is igen gyenge s figyelembe nem vehető érv, s ezt a tiszt­ujítás sürgetése mellett ildomosan fel­hozni nem is lehet, mert ha ily okoknál fogva lehetne tisztujítást sürgetni és meg­tartani,­ úgy a tisztújításokból nem fogy­nánk ki addig, míg valamennyi választók pártkülönbség nélkül maguk közt, a vá­lasztandó egyénekre nézve előre meg nem egyeznének. A kisebbségnek mindig lesznek kifo­gásai a többség választottjai ellen, s az elégü­letlenséget szítani és terjeszteni nem oly nagy mesterség. Okul az ilyesmit te­hát épen nem fogadhatnánk el, és pedig annál kevésbé, miután a tisztújítást sür­getők száma igen csekély azokéhoz képest, kik a tisztújítást csakis a municipiumok végleges szervezése után óhajtják meg­tartatni , mert az Egyenlőségi kör egy töredéke, s a Népkör még nem majoritás. — De tegyük fel, hogy a sürgetett tiszt­újítás csakugyan megtartatnék junius havában, mert az előkészületek miatt ez hamarább alig történhetnék meg, hasznára lenne-e ez a közügynek s a városi közön­ségnek ? Nem, sőt kárára, mert a megyei és városi municipiumok rendezésére vo­natkozó törvényjavaslat a jövő hó elején az országgyűlés elé fog terjesztetni, s valószínű, hogy az illető törvények ez év végéig meg fognak hozatni, s ezeknek következtében azután valószínűleg a jövő év első hónapjaiban megtart annak a elégése, melynek tartama alatt az elégés bom­lási termékei: szánsav és viz, a lehelettel kime­nekülnek. Ezek után teljes joggal feltehetjük, hogy a tüdőbe nyomuló oxigén a vérben myriád­­számra úszkáló vértestecsek mintegy felszívják s vele egyesülve a test minden részér­­e szétáramlanak. Ezt abból következtetjük, mert a testből kifolyó vér a levegőn csakhamar megsürüdik, mivel ebből az oxigént magához ragadja. Ez a két test tehát (az oxigén meg a vértestecsek) a lehető legnagyobb rokonsággal viseltetik egymás iránt, mivel a megsürüdés csak annak következménye,hogy mikor a vértestecske hozzájut a levegőhöz, szerfelett porózus természe­ténél fogva —­ rögtön a legmagasb határig való mennyiséget szörpöl fel a levegő oxigénjéből, épen úgy, mint a platinszivacs a Debereiner­­féle gyújtőkészülékben. De miután ezek a pa­rányiságok a vérrel testünk minden legkisebb ré­szébe elhatolnak, az oxigént is szükségképen ma­gukkal kell vinniök mindenhova, más szóval: a vér chemiai elégése, kivétel nélkül, a test minden részében folyamatban van. A vér tehát nem egyéb mint lassan égő folyadék ; s ezen oxidátió­­processus végtermékeinek, szénsavnak és a viz­­nek, végre a test minden részéből ki kell válni, a visszerek által a tüdőbe vitetni s onnan végre kileheltetni. A­mi tehát ég, az a vérré átváltoz­tatott tápanyag ; s mi alatt a lassú oxydátió tör­ténik és az oxigén a szénenyvegyületekkel egye­sül s azokat végtermékeikre bontja szét a meleg, mely eddig elrejtve lappangott, most kiszabadul. Testünk belső melegének tehát ez a főforrása. Hanem valamint minden forrásnak vannak mellékforrásai is, hogy végre egyesülve folya­mot alkossanak, úgy vagyunk testünkkel is. Habár a vér, elégése alkalmával a legerősebb melegáramot bocsátja is ki, azonkívül minden testünkben történő szétbomlás szintén meleget fejleszt; és hogy ilyen szétbomlás minden ujjá­­képződés és kiválasztás folyamatában létesül, azt — az előbbeniek után — rögtön beláthatjuk: tisztújítások. Már körülbelül 10 hónap lefolyása alatt két tisztújítást tartani, csak­is a közügy és közönség kárával lehetne, mert igen természetes, hogy a választás alá eső tisztviselő , a választás előtti hetekben , inkább jövendőjével mint hivatalos teendőivel foglalkozik, s ennek a közügyekre és közönségre nézve csakis kár és hátramaradás a következménye. Végre még egyet megjegyzendőnek véltünk, miből szintén kitűnik, hogy most tisztújítást sürgetni ildomosan nem lehet. Nem lehet pedig azért, mert valódilag nem is tudjuk, hogy meddig menjünk a tisztújításnál, mert van a tanácson kívül törvényszék is, főbíró elnöklete alatt. Tör­vényszéket választani, s ez által a perle­kedő feleknek csakis hátramaradásokat s károkat okozni, bűn volna, miután a jövő év elején királyi törvényszékek fognak működni, s ha a most működő törvény­széknél tisztújítás által újítások és sze­mélyváltozások hozatnának létre, ez csak a perlekedő felek kárával történhetnék. A kapitányi hivatalra nézve sem­ vagyunk még tisztában, mert hiszen tudvalevő dolog az, hogy a belügyminisztériumban már a múlt nyáron elkészült a törvény­javaslat a Budapesten felállítandó állam­rendőrség­­iránt, s úgy hiszszük, hogy ezen törvényjavaslat be is fog adatni az országgyűlésnek, s ezáltal e részben tör­vény alkottatik, mert ha már a fővárosok szépítéséről 24 millió megszavazásával gondoskodott, úgy hihetőleg gondoskodni fog arról is, hogy a szépítendő fővárosok­ban a rend is szebben tartassék meg min­den tekintetben, mint jelenleg. Hogy lesz azután is városi rendőrség, s ennek bi­zonyos hatásköre, az valószínű, de milyen lesz ezen hatáskör, s ennek gyakorlatára mennyi személyzet lesz szükséges, azt még nem tudhatjuk, s igy e részben a kapitányi hivatal mostani választásánál eligazodni sem lehetne, s a rendőri sze­mélyzet gyakori változtatása által csakis a közügyek legfontosabbikának ártanánk, mert ezáltal csakis nagyobb rendetlensé­get idéznénk elő. S van még mindezen felül egy szem­pont , az, hogy a képviselőház e tárgyban már határozott, az egész ház, jobb- és baloldal egyaránt megelégedéssel vevén tudomásul az igazságügyminiszter ismert nyilatkozatát. A­kik ma ez ellenében agitálnak: egyéni, kicsinyes ambitiójukat vélik a közakarat és képviselőházi hatá­rozat fölé helyezhetni, s az örökös ellen­zéki jelölt , Horn ily embereknek dupje. No de más czinegét nem is fognak sem Pesten, sem egyebütt. A dél­szláv mozgalmakhoz. Luka Vukalovics, az ismert hercze­­govinai izgató, ki jelenleg orosz védelem alatt Odessában él, levelet intéze szerbiai barátaihoz, mely néhány érdekes adatot tartalmaz múlt és jövendőbeli eseményekre nézve. Mindenek előtt a dél­szláv politikába mélyen beavatott forradal­már azt mondja, hogy az utolsó osztrák-porosz, háború előtt Napóleon Ferencz József császár­nak Bosniát és Herczegovinát ajánlá fel kárpótlá­sul Velenczéért — mely hkr azonban már igen régen fölmerült s állítólag meg is czáfoltatott. Ama szomorú végeredmény után, melyet, az osztrák fegyverek a dalmatiai lázadáskor elér­tek, Vukalovics nevetségesnek tartja amaz esz­mét, hogy Ausztria megint néhány millió szláv új alattvalónak terhét vehetné magára. Mi a jövőt illeti, azt ajánlá szerb barátainak, hogy a dolgok természetes menetét nyugodtan várják be. A töröknek nincs kilátása, hogy a szerb kur­doknak ellent, állhatna, mihelyt elveszítő Európa protectióját. És naponta közeledünk az eshető­séghez. Az angol nép nem akar többé pénzt ki­adni a műveletlen ozmánok fenntartására. Fran­­cziaország szinte belátja, hogy nincs belőle haszna, Ausztria pedig nem hatalom, hanem fél­halott, melynek segélye nem nagy hasznára leszen a szultánnak. Még a délszlávok katholi­­cismusa, melyre oly sok remény­t építe, csalékony támasznak bizonyul, mert naponta veszt befo­lyásából és folytonosan megszűnik politikai sőt vallási hatalom is lenni. — Ez utóbbi állításában a forradalmár nagy igazságot mond ki. Róma magaviselete mindinkább elidegeniti a szláv ka­­tholic­usokat s a nemzetiségi érzület nem sokára teljesen túlsúlyban leszen a vallási felett. Gladstone és a fentek. John Savage, az amerikai féntek egyik fő­nöke, hivatalos iratában következőleg nyilatko­zik Gladstone izlandi földbirtok bilijéről . A bili ama várakozásokat, melyeket sokan oktalan módon tápláltak, megcsalta és ki fog tűnni, hogy igen távol áll az ír földbirtokkérdés kielégítő megoldásától, de mégis a legjobb, mi egy ide­gen törvényhozástól várható. Mr. Gladstone bilije két merész és szabadelvű elvet tartalmaz, mely azt az ír bérlőknek ajánlhatja. Ha elfo­­gadtatik a birtokosok azon bűneinek, melyeket ed­dig a törvényszékek helyeseltek, véget vetene. .És ha nem is egészen arra szolgál, hogy a bir­tokos és bérlő közötti hadat megszüntesse, úgy mégis arra szolgáland, hogy azt szelídítse, mi­dőn a csatatért az országútról a törvényszékek­hez teszi át. Valóban a most a parlament előtt évő rendszabály nagyobb biztonságot és kár­pótlást nyújt albérlőnek, de még távolról sem az, mire szükség van, hogy ez emberek a jobbágyok helyzetéből kimentessenek. A feni gyógyszernek neve : „a bérletszerződések állandósága s a bér­nek becslés útján való megállapítása “ De ilyen messze menő engedményeket egy okos ember sem várhat egy — f­öld birtokosokból alakult parlamenttől. Ezért a bili, melynek hivatása volt „a Tenismusnak halálos döfést adni,“ — a T­enismusnak legkevésbé sem lesz alkalmatlan. Szerződés, mely, egyrészről a magyar államkormány nevé­ben , Csász­­év ap. királyi Felsége legfelsőbb jóváhagyásának és a szerződés törvény általi beczikkelyezésének fentartása mellett alulírott m. kir. pénzügyminiszter, másrészről pedig Türr István olaszországi kir. altábornagy között mai napon következőleg köttetett meg. (Folytatás.) Biztositékletétele és az alaptőke beszerzése. 16. §. A jelen szerződés beczikkelyezését tár­­gyazó törvény hatálybaléptétől számítandó ti­zennégy nap múlva a vállalkozó altábornagy részéről a pénzügyminiszter által meghatáro­zandó értékpapírokban tőzsde-árfolyam szerint számítva, vagy pedig készpénzben egyszáz­ötven­ezer (150.000) forintnyi biztosíték a m. kir. köz­ponti állampénztárnál leteendő. Továbbá három hónap múltával pedig köteles a vállalkozó kimutatni, hogy a vállalat számára magánaláírás útján beszerzendő alaptőke 30 °10 be­fizetése biztosítva van, mely határidő a pénzügy­­miniszter által egyizben meghosszabbíttathatik, a meghosszabbításnak legszélső határát azonban utóbbi három hónap képezheti. Azon esetben ha az érintett kimutatás meg nem történnék és a hosszabbítás kéretei elmúlásig tarnék, nemkülönben, ha a hosszabbított határi­dő elteltével is az említett kötelezettségnek elég nem létezik, a szerződés a kincstár részéről fel­bonthatnak és a biztosíték elveszettnek te­kintendő. A biztosítéknak addig letéve maradnia kell míg magára az eddigi csatornára nézve terve­zett munkák teljesítve lesznek, minek megtör­téntével a többi munkák elhaladásához mért arányban visszaszolgáltatni fog. A Ferenc­z-c­s­a­torna átadásának módozatai. 17. §. A biztosíték letétele után közvetlenül a szerződés első pontjában meghatározott átadás és átvétel foganatba veendő lévén, a törvény hatálybalépte napjától számítandó hat hét múl­­tával egy kitűzendő napon a kincstári kezelés berekesztéséül a számadások bezárandók, f a lel­tárak elkészítendők, a letétemények azon tiszti biztosítékokon kívül, melyek a szerződés 8-ik pontja értelmében az alakítandó társulatnak át­­adandók, az értékpapírok, készpénzkészlet, va­lamint adott előlegezések és az ezen napig ter­jedő kezelési időszakból származó egyéb köve­telések a kincstár javára felszámítandók s azon állampénztárba szállítandók, mely a pénzügymi­­nister által kitüzetni fog. A csatornával együtt kezelt földeken kívül, melyek csak az illető szerződések lejártával adathatnak át s melyekről ugyanakkor pontos felvételek eszközlendők, a leltárak elkészülte és a számadások bezárása után azonnal az átadás és átvétel foganatba veendő. Az ír földművelők érdekében óhajtjuk, vajha szabadelvűbb lett volna e bili. A­helyett, hogy egy jó földbirtokbilitől féltünk volna, reméltük azt és minél jobb a rendszabály, annál jobban illett volna nézeteinkhez. Minden engedmény, melyet a brit minisztérium Izlandnak tesz, val­­lomás a világgal szemben, hogy Izlandnak igaza volt.“ Hogy az amerikai fentek Gladstone bilijéért különösen fognak lelkesedni, azt senki sem várta. De ép oly kevéssé volt oly szenve­­délytelen és kedvező bírálat várható, mint a fentebbi, mely lényegesen eltér az ír­ó nemzeti sajtó ítéletétől. Belföld, Zenta april 16. Oly ritkán lehet városunkról a lapokban ol­vasni valamit, mikép nem csodálkozunk, ha a nagy közönség előtt a tétlenség gyanújába esünk. Pedig mi is haladunk, ha nem is gőzerővel, leg­alább fontolva. Mióta a városi képviselőtestület az iskolákat községieknek nyilvánította, azóta a tanügy iránti érdekeltség mindinkább fokozódik a polgárok kebelében. Az iskolaszék, melynek buzgó elnöke Ujházy Menyhért ügyvéd úr, sok szép jelét adta már eddig is tevékenységének. A szállási iskolákat rendezgeti, szándékolván ott legalább hét iskolát felállítani. A városban pedig egy oly épületet tervezget, melyben a belvárosi elemi népiskolákon kívül a felállítandó polgári tanoda is helyet nyerjen. Ez utóbbival ugyan it­ég nem vagyunk tisztában, mert némelyek gymnasiumot, mások alreáltanodát óhajtanának. Szerintem legjobban megfelel városunknak egy polgári tanoda. Ez kielégít minden igényt, mert azok számára, kik a gymnasiumi tanfolyamnak is eleget akarnak tenni, a latin nyelv, a törvény értelmében felvehető. Én úgy tudom, hogy a polgári tanoda négy első osztálya a latin nyelv fölvételével négy gymnasiumi osztályt pótol. Ha e tervezet létesülni fog, akkor Zenta városa jövőjéhez derék alapkövet tett le, föltéve, hogy a szellemi téren eszközlendő haladás nagyságá­hoz, czéljának kivitele és maradandóvá tételére nézve az anyagi alap is megfelelő teend. Erről jó lesz gondolkozni, mielőtt a járást felosztot­tuk. A sok esőzés igen sok kárt tett a réten, egy nagy részét víz alá temetvén, de a képviselő­­testület nem nézte tétlenül a lakosok ilyetén megkárosítását, hanem egy hatalmas szivattyút hozatott, mely már megkezdette működését. Szerencsénkre a Tisza is leapadt annyira, hogy a zsilipet ki lehetett nyitni, így már van remény­ségünk, hogy rétjeink a víztől meg fognak sza­badulni. Egy mesterséges haltenyészde tervraj­­zát is beadta derék mérnökünk Sternberg Ernő úr, most már csak az elfogadás és kivitel van hátra. A hely oly kedvező, hogy azt fel nem használni valóságos bűn volna, annyival inkább, miután már szükség esetre szivattyúval is ren­delkezünk. Kasinónk és népkörünk kielégíti az olvasni vágyók igényeit, azonban felette sajnos, hogy utóbbi időben a kasinó némely tagjai közt egy kis félreértés miatt súrlódás történt. Ez valóban szerencsétlenség volna, mert az ily meghasonlás károsan hatna a többi tagokra is. Mi bízunk, hogy a kölcsönös felvilágosítás után, a régi ba­rátságos viszony is visszatérend. Úgy legyen. A népbank alapszabályait minden nap várjuk a magas minisztériumtól, hogy mielőtt életbe lépjen. A takarékosság és kölcsönös segélyre nagy szükségünk van. Ha mi magunk nem ipar­kodunk magunkon segíteni, mástól ugyan ne várjuk a segélyt. Lev. A leltárak és földek iránti felvételek bizottsá­gilag készítendők s mindkét szerződő fé­l által aláirandók, a részletes leltárak egy sommás fő­leltárba foglalandók és a földfelvételekkel együtt egyenkint s összesen ezen szerződés kieg­észitő része gyanánt tekintendők lévén. Előjog párhuzazos csatornák építése ellen és folytatól­a­gos épí­tésekre nézve. 18. §. A társaság biztosittatik, hogy a Ferencz­­csatornával, ideértve a sztapár-újvidéki vonalat is, párhuzamos csatornavonalak engedélyeztetni nem fognak ; a társaság egyszersmind feljogo­­sittatik, hogy a kezelése alatti csatorna folytatá­sául újabb hajózási vagy öntözési csatornákat a jelen Szerződés feltételei alapján építhessen,i­mely előjog azonban a régi és m új csatornavonalakon a üzlet megkezdésétől számítandó husz év eltelté­vel elenyészik. Vitás kérdések elintézése. 19. §. Ezen szerződésből a szerződő felek kö­zött felmerülhető peres és vitás kérdések és az abból származható követelési jogok bírói utáni eldöntése végett a választott bíróság állapíttatik meg. A választott bíróság pedig akképen lehet ala­kítandó, hogy a követelő fél két birótagot jelöl ki és azt az ellenfélnek azon megkereséssel tu­domására hozza, hogy maga részéről is két biró­tagot jelöljön ki és azt a felhivónak tudomására hozza, mit ha 15 nap lefolyása alatt tenni elmu­lasztana, a felperesként fellépni kivánó félnek jogában álland még két bírótagot kijelölni, vagy annak kijelölését saját személyes bírósága előtt kérelmezni. Az ekképen megválasztott négy bíró feljogo­­sítva leend bármelyik félnek megkeresésére, az ötödik bírót a választott bíróság elnökéül meg­választatni, mely választásban, ha egyetértés nem sikerülne, a már megválasztott négy bíró a bíró­sági elnök megválasztása végett azon bíróság­­hoz fordul, melynek illetőségéhez a per a válasz­tott bíróság esetén kívül tartoznék. A választott bírósági eljárás módjára nézve a felek közmegegyezésével határoztatik , hogy mindenik félnek két perirat, a felperesnek a ke­reset és válasz, alperesnek pedig az ellenirat és viszonválasz beadása engedtetik. Elhalasztások csak a felek közmegegyezésé­vel engedélyezhetők. Mulasztások esetében el­végre a per az érdeklett bármely fél kérelmére bírói ítélet hozata alá terjesztendő leend. A választott bírósági határozatot vagy ítéle­tet egyik félnek sem álland jogában fellbbez­­hetni, vagy annak megsemmisítését kérelmez­hetni, úgy nemkülönben a választott bíróság út­ján eldöntött ügyet a rendes bíróság előtt meg­újítani. A választott birósági ítéletnek foganatosítása elvégre azon rendes biróság által eszközlendő reend, melynek illetőségéhez a választott biró­ság esetén kívül az ügynek elintézése tartoznék. A szerződés érvényességének a részvénytársaságra kiterjesztése. 20. §. Ezen szerződés a vállalkozó altábor­­nagyra nézve a szerződés aláírásától, a pénzügy­­miniszerre nézve azonban Csak törvény általi beczikkelyezése után kötelező. A szerződő altábornagy pedig ezen kívül kö­telezi magát, hogy ezen szerződést a részvény­­társaság által teljes erejűnek elismertetni, és utólag alapszabályszerüleg aláíratni fogja. Minek nagyobb hiteléül jelen szerződés, a szerződő felek által két tanú jelenlétében alá­íratott. Kelt martius 21. 1870. Előttünk mint meghívott tanuk. Házmán Ferencz s. k. Lónyay M. s. k. Titl István s. k. Türr István s. k. Különfélék Pest, ápril 19. (Kisajátítási ügy Pesten.) Számos házbirtokos és egyéb érdekeltek Királyi Pál elnöklete alatt ülést tartottak husvét első nap­ján a lövöldében a kisajátítás ügyében.­­ Ugyanis Pest forgalmi, kereskedelmi és szépé­szeti szempontja halaszthatlanul követeli a kül­városokon át egy második, tágas körvonal sza­bályozását , mire nézve szükséges, hogy az a budai város­sziget által meghosszabbított Mar­gitsziget átellenében, a Danánál kezdődő Tó­­­közi-töltésen és a gyárutczán keresztül,a király­­utczában fekvő Valeróház, valamint a kertjeik­kel ehhez szögelő,­­ a háromdobutczában a kertész-utczának­ által ellenében fekvő két ház­nak lerombolásával az újonnan szabályozandó kertész-utcza felé egész a Kerepesi útig a lehe­­tő leg­hosszabb kiterjedésben és a legnagyobb szé­lességben, egy vonal a­ józsefvárosi­­bodzafa, serfőző, nemkülönben a malom s a Ferenczvá­­rosban tervezett ujutczán át, a Dunáig követke­zetes szabályozások által mihamarább megnyit­­tassék. Ebből kiindulva, az értekezlet kimondta a Valeróház, valamint a dobutczában a kertész­­utczával szemben fekvő két ház kisajátításának szükségét. 400.000 frt elég volna. Királyi Pál indítványára az értekezlet fel fogja kérni köz­benjáróul Pest városa közgyűlését. Azon kérdés megállapítására, mily széles legyen ama körút, az értekezlet bizottságot küldött ki, mely Rot­­tenbiller Lipót elnöklete alatt Czettner Károly, Kress Károly, Dobos Ferencz, Deldo, Kralovan­­szki István, Heidelberg és Jung urakból áll. E bizottság majd tudatni fogja az illető polgá­rokkal, mely házak esnek kisajátítás alá. (Az ors­zágos dalünnep­ély rendező bizottsága) gr. Széchenyi Ödön elnöklete alatt vasárnap ülést tartott, a­melyen a díszcsar­­nok építésével és díszítésével Keresztszeghy mérnök és Lehmann Mór bizattak meg. A dal­csarnok az u. n. tűzjáték téren fog építtetni és gondoskodva lesz páholyokról, valamint­ arról is, hogy szükség esetén­­az egész nézőtért ponyva alá lehessen helyezni. Egy országos haláregye­­sületi zászló lobogója tervrajzának elkészítésével Lehmann bízatott meg. A készítendő zászló ke­resztanyjává Széchenyi Imrét fogják meg­kérni. (Azon kérdésekre,­ melyeket a honvé­delmi minisztérium az idei újonczozásnál tapasz­talt hiányok tárgyában Pest városához intézett, a városi hatóság a következőkben válaszolt: Távol maradt a sorozástól az I. korosztályban 146, a II-ban 143, a III-ban 131, összesen tehát 420, ebből előkerítés és az utóállítási bizottság elévezetése útján állíttatott összesen 89. A felmen­tettek száma az I. korosztályban 64, a II-ban 58, és a 111-ban 56. A törvények értelme szerint állásuk által fel van ment­ve az I. korosztályban 1­21, a li­bán 4, a HI-ban Az első korosztály­ban besorozott 139 egyén közül kisebb testi fogyatkozással besoroztatok 73, a II-ban 78-ból 35 és a Ill-ban 27-ből 17. Hadi szolgálatra al­kalmatlannak találtatott az I. korosztályban 128, a II-ban 62 és a Ill-ban 53. Izr­aelita volt az I­I. korosztályban 139, besoroztat­ott 26, felmen­tetett 10, visszahelyeztetek 63, távollevő 40, a II-ban összeírt 68-ból besoroztatok 3, felmente­tek 10, visszahelyeztetett 18, távollevő 37, a IIl­­ban összeírt 66 egyénből besoroztatok 5, felmen­tetett 8, visszahelyeztetett 20, távollev­ő 33. — Mint egy évi önkéntes 46 lépett be. 1 hivatalból állíttattak és önként jelentkeztek összesen 142. (Katonai vakköny­v.) József fő­­herczeg indítványára a franczia,­ osztrák,­ olasz­­országi, svejezi, porosz-, angol-, és oroszországi tábori tüzérségi szolgálatról szóló nagybecsű munka, melyet a bécsi tüzérségi bizottság közre­bocsátott magyarra is le fog fordíttatni. (A r­a­n­y m i­s­e.) Bogéba Xav. Ferencz vesz­prémi kanonok és apát húsvét másodnapján aranymiséjét tarta az egri székesegyházban. Az aggastyán ma is teljes erejében van annyira, hogy nemrég lóháton tett egy utat Jeruzsálembe, pedig meglehetősen viszontagságteljes életet élt át. A szabadságharcz előtt főhadnagy volt az osztrák hadseregben, 1349-ben pedig plébános valahol Heves egy községében. A kápolnai üt­közet alkalmával az ör­eg Haudegen nem áll­hatta meg, hogy a golyókhoz közel ne menjen. Ott ténfergett a két csatavonal közt, s addig ténfergett, mígnem a honvédek mint kémet el­fogták. Kevés híja volt, hogy főbe nem lőtték, annyi baja pedig így is lel, hogy fogva tartot­ták, és mivel harczias műkedvelésének indokai­val az ellenfelek egyike sem volt tisztában, deficientiába esett. Ő Felsége későbben Magyar­­országon járván, feltűnt előtte a deficiens kato­nás alakja, kérdéseket intézett hozzá, megismer­kedett sorsával, feljegyeztette nevét, s Bogd­a nemsokára kanonokká neveztetett ki. (A nyíregyházi izI. kerületi kép­viselet) azon határozattal szemben, melyet az országgyűlés a congressus határozványaira néz­ve hozott, bizalmi feliratot határozott intézni Eötvös J. K. miniszterhez. (Tévedés.) A „Bihar“ b­széli, hogy a mi­nap a biharmegyei törvénysz­k F. Imre elleni fenyítő ügyében meghozta az ítéletet. A porko­láb tévedésből nem F. Imrét, hanem egy gyil­kosság miatt befogott egyént állított az ítélet ki­­hirdetése alkalmával a bírák elé. Midőn a gyil­kosságról vádolt ember hallotta az ítéletet, mely szerint F. J. 4 évi börtönre ítéltetik, azt hive, hogy ez neki szól megsokalla a négy esztendőt és azonnal bejelenté felebbez­ését. Akkor nap sem a birák, sem a porkolák nem jöttek rá a személycserére, csak másnap tű­nt ki aztán hogy illetéktelen ember felebbezett. (Csík József) Buda városának éveken át levéltárnoka, később pedig tanácsnoka tegnap este hirtelen meghalt. (Magyar sportmanek Bécsben.)A pesti Jokeyklub távirata szerint a bécsi tavaszi versenyeknél és pedig a megnyitó versenyben Széchenyi Kálmán gr. „Vihar“-ja volt első a czélnál, második Atzél Péter „First Lady“-je, harmadik Batthyányi István gr. „Sabaria“-ja. A steeple-chane-ban Inkey István „Sylph-je nyer­te el a dijat. Forgách László gr. „Huntsman Sister “-je volt a második a czélnál. A handicap Blue kapitány „Advocate“-je len a győztes; má­sodik a czélnál Blaskovich­ Ernő „Polgárija. A hurdle-raceben Széchenyi Kálmán gr. „Vitám Vas“-ja nyerte el a dijat. (Szolnokon) husvét első napján bor­zasztó gyilkosság történt. Egy szolnoki lakost az országúton meggyilkolva találtak, szeme ki volt szúrva, nyaka elvágva, füle lehasitva, teste összevagdalva. A tetteseket nyomozzák. (A párdányi koronás uradal­­­o­m,­ mely a legtermékenyebb földekből áll, a volt kormány által bérbe adatott s midőn már a magyar minisztérium kormányra lépte küszöbön állott, a bérlet nyakrafőre meghosszabbított 20 évre, oly feltételek alatt, hogy a bérlők minden hold után (Torontálban !) 2 írt bért fizetnek, holott legalább is 10 frtot lehetne kapni­­holdan­­kint. Mint a „P. Lt.“ hallja, a pénzügyminiszté­rium megtette a kellő intézkedéseket, hogy ezen a magyar kincstárra nézve oly hátrányos szer­ződés megsemmisíttessék. (Szerencsétlenség­ek vigyá­zatlanság folytán.) Schaufelmacher József kőmiveslegény húsvét hétfőjén reggel a budai nádorkertben oly vigyázzatlanul bánt egy töltött vadászfegyverrel, hogy az elsült és a Schaufelmacher halálosan megsebesíté.— Resch budai lakos hároméves leánykájának ruhája takaréktűzhelyből kipattant szikra által meg­­gyujtatván, oly gyo­rsan elégett a gyermek tes­tén, hogy ez által ok­ozott égési sebek következ­tében kevés remény van felgyógyulására. (Gyilkosság) Egy budai pálinkamérés­­ben tegnap estre észr­evették, hogy egy csavar­gó férfi kihitt a korcsmából egy ott pálinkázó 50 éves asszonyt s a D­unapart felé ment vele. Az asszonyt ma reggel agyonütve találták a Du­­naparton, az ismeretes csavargó pedig mint a gyilkosságnak valószínű­ elkövetője, ma reg­gel elfogatott. (A rimaszombati (­rsz. gazda­sági intézet) érdekében f. hó 1-jén egy leiratot intézett a földműv. minisztérium Gö­­mör megyéhez, melyben jelenti, hogy a nevezett intézet felállítása attól tétetik függővé, váljon Rimaszombat városa áll-e szili­lán az 1863-ban tett ajánlatokhoz, melyben az 1 020 hold területű szenderesi pusztának év­enkir 12000 ft örökbér melletti átadásin kívül kész a Jánosi felé vezető útvonal táján 20 hold kisajátítási költségeit vi­selni, s az itt emelendő intézeti épülethez 200.000 tégla-adománynyal járulni. Minthogy Rimaszom­bat városa az egész környék érdekében e mos­taniaknál sokkal kedvezőtlenebb viszonyok közt tette az ajánlatot gondolni sem lehet, hogy attól most visszalépne, s így az intézet mielőbbi fel­állításában erről a részről nem lehet akadály. Színház, művészet. (A budai színkörben) tegnap délután volt az első előadás. Mind a „Rokkant huszár“ népszínművet, mind a „Matrózok a fedélzeten“ czímű operettet elég sikerülten adták elő. A tár­sulat egyes tagjainak ismertetését akkorra hagy­juk, ha majd a legjelebbeket egy-két szerepben láttuk legalább. A tegnapi előadás alkalmából mindenek előtt Ardayné asszonyt, az igazgató

Next