Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)
1870-05-23 / 117. szám
Pestre való áthelyezése tárgyában tett interpellátiójára. A főrendiház ülése máj. 21. Elnök Majláth György, jegyző Apponyi S. gróf. A kormány részéről jelen van Lónyay M. pénzügyminiszter. A főrendek közül 26-an jelentek meg. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Cziráky János gr. benyújtja a jogügyi és közlekedésügyi bizottságok jelentését a valkány-perjámosi vasútról s a határőrvidék után vállalandó quótatöbbletről. A bizottságok mindkettőt elfogadásra ajánlják. Majláth István, a képviselőház jegyzője, áthozza a tiszai kor,uradalom községeinek váltságdíjáról szóló törvényjavaslatot. A jogügyi és pénzügyi bizottsághoz utasíttatik. A ház tárgyalás alá veszi a valkány- perjármosi vasútról szóló javaslatot és általánosságban, valamint részleteiben elfogadja a javaslatot az engedélyokmánynyal együtt. A bizottság a 12 §-ra nézve, mely azt mondja, hogy a kormány az árszabályt le is szállíthatja, azon óhajt nyilvánítja, hogy e pont jövőre a másodrendű vasutak engedélyokmányaiból kihagyassék, hogy így a kamatbiztosítás nélküli vasutak építésére a vállalkozási kedv inkább felélesztessék. Szőgyényi Marich László főispán ez óhajt a képviselőházzal jegyzőkönyvi kivonatban közöltetni kívánja. Elnök azt véli, hogy ez talán a kezdeményezés jogába való beavatkozás látszatával bírhatna, s azért csak a kormány figyelmét véli felhívandónak a bizottság által kifejezett meggyőződésre, hogy ezt jövőben szem előtt tartsa. Apponyi Gy. gróf ebben nem lát beavatkozást. Liphtay B. K. a bizottság óhaját egyedül a főrendiház jegyzőkönyvébe kívánja foglalni. A főrendiház az óhajt jegyzőkönyvbe foglalni és ennek kivonatát a képviselőházhoz átküldetni rendeli. A ház tárgyalás alá veszi a határőrvidék után elvállalandó qupta - többletről szóló törvényjavaslatot. Vita nélkül általánosságban és részleteiben elfogadtatik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter bejelenti, hogy a képviselőháznak benyujtá az adóreform ügyében összehitt enquete munkálatait 9 kötetben s a főrendiház tagjainak rendelkezésére bocsátja a szükséges példányokat. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után d. u. 26. eloszlik. Bécsi dolgok. (A birodalmi tanács képviselőházát és a csehet kivéve, az országgyűléseket feloszlató pátensek.) Az egyezkedés következése , akár jobbra akár, mint most a csehekkel, balra dúl a dolog, a birodalmi tanács és az országgyűlések feloszlatása lett volna, s a kormány, miután a csehekkel nem sikerült az alkudozás, nem engedi magát gátoltatni, hanem halad a maga utján s kiadta május 21-iki kelettel a tegnapi hivatalos lapban a feloszlatásról szóló pátenseket. Az első pátens igy szól : Császári pátens 1870. május 21- ről. „Mi I. Ferencz József isten kegyelméből ausztriai császár, Magyarország és Csehország, Dalmátia Horvátország és Szlavónia .... királya.. . stb. stb . adjuk tudtul . A birodalmi tanács képviselőháza feloszlattatik, és a birodalmi képviseletről szóló 1867 deczember 21-iki alaptörvény (B. T. 1. 141. sz.) 7 és 19 §- ai értelmében uj választások eszközlendők. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben 1870. május 21-én uralkodásunk 22-ik évében. Ferencz József s. k. Potocki s. k. Taaffe s. k. Tschabuschnigg s. k. Holzgethan s. k. Petrino s. k. Widmann s. k. Császári patens 1870. május 21. Mig Ferencz József isten kegyelméből ausztriai császár, Magyarország és Csehország királya stb. stb. adjuk tudtul: I. czikk. Dalmatia, Galiczia és Lodomeria Krakóval, Alsó és felső Ausztria, Salzburg, Styria, Karinthia, Karniolia, Bukovina, Morvaország, Silézia, Tirol, Voralberg, Istria, Görz és Gradiska, országgyűlései továbbá Triest város tanácsa feloszlattatnak. II. ez. Ezen országgyűlések illetőleg Triest város tanácsa számára az uj választások rögtön eszközlendők. HI. ez. Az uj országgyűlések , illetőleg Triest város tanácsa összehivatása időpontjának meghatározását magunknak tartjuk fenn. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben 1870. máj. 21. uralkodásunk 22-ik évében. Ferencz József, s. k. Potocki s. k. Taaffe s. k. Tschabusnigg s. k. Holzgethan s. k. Petrino s. k. Widmann s. k. Potocki felterjesztése a birodalmi tanács és az országgyűlések feloszlatására vonatkozólag, következőket foglal magában : Midőn alólírott a minisztertanács határozata folytán a birodalmi tanács és a csehet kivéve valamennyi országgyűlés feloszlatását felterjeszteni bátorkodnék, azt a következőkkel indokolja : Midőn a minisztérium feladatának megoldásához fogott, nem lehetett kétségben az iránt, hogy hivatását csak az alkotmány jogalapján eszközölheti. Ezután elmondja, hogy mind ő felsége szándékaival, mind hivatásával ellenkező lett volna az alkotmány folytonosságának megtagadása, s hogy a pártoknak bármily ellenkezők is követeléseik, csak az alkotmányt lehetett kütfőül felmutatni, melyből ama követelések kielégítése folyhat, utána tévén, hogy a minisztérium nem tagadhatja, hogy némelyike ezen követeléseknek, benső jogosultsággal bír. A decemberi alkotmány nyújtott alapot az alkotmányos cselekvésre, de a czélpontokat nem merítette ki. A birodalom törvényhozó testületének feloszlatása és visszafordulás azon elemekhez, melyek utolsó sorban valának hivatva nézeteik és igényeknek új választások által érvényt szerezni, ezen eszme már elejétől kezdve fő helyet foglalt el a legengedelmesebb hi minisztertanácsnál. Érezhető volt a képviselőház számban meggyengülte a sokszor ismétlődött kilépések folytán, és bár határozatképessége alakilag nem vonatott kétségbe, de különösen a felmerült kérdések fontosságával szemben, mégis csak a testület kiegészítése nyújthatott teljes súlyt és kétségbe nem vonható tekintélyt. Ha azonban a minisztérium ezt mindjárt kezdetben nem ajánlotta, oka az, hogy bizonyos várakozásra vélte magát késztetve, melynek jogosultsága azért, mert közelebbről nem teljesült be, még nem tagadható. Ésmondja, hogy mielőtt a minisztérium elhatározó lépést tett volna, előbb a különböző pártokkal kelle tisztába jönnie. A tapasztalás azonban azt mutatta, hogy tovább várakoznia nem tanácsos, és a bevezetésben érintett javaslat felterjesztésére bízták a kormányt. A kormány kétségtelennek hiszi, hogy a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságok alkotmányos jogának átalakítása a közös érdekek megóvásával és egyes igények kielégítésével csak úgy eszközölhető, ha az országok és királyságok lakosságának közvetlen alkalom atlatikus választások által kifejezést adniok jogi meggyőződéseiknek és politikai törekvéseiknek. Ily jelentékeny ténynek az eredeti néperők teljes közreműködésére és a politikai összes működés felelevenítésére kell számítnia, mi csak a mandátumok megújítása által hajtható végre. A minisztérium annál inkább remél számíthatni a nép önkénytes támogatására, mennél több tanújelét adta kiengesztelődési és egyezkedési őszinte szándékainak. A cseh országgyűlésre nézve azonban mindenesetre kivételt tart javaslatba hozandónak a minisztérium az országgyűlések általános felosztása tárgyában és itt csak a kiegészítő választások végrehajtására vél szorítkozandónak. A minisztérium semmi esetre sem győződött meg arról, hogy a cseh országgyűlés részéről kétségtelennek látszanék a birodalmi tanácsba képviselők küldése, tehát az alkotmányos cselekvésnek mellőzhetlen felvétele, azon esetben, ha ezen országgyűlés egészben megnyittatnék. A függő kérdések megfelelő megoldásának nehézségeit pedig csak fokozná a cseh országgyűlésnek eshetőleg az alkotmány ellen intézendő magatartása. Ily értelemben hiszi a miniszterelnök javaslatát előterjesztendőnek s azon reményben él, hogy a helyzet kívánalmaival s az uralkodó szándékaival egyezőleg cselekszik, mely szándék az alkotmányos jognak közös mértékben és mindnyájára való kiterjesztésében s a tartós jogegyenlőség valósításában áll. Napoleon császár trónbeszéde. Tegnap előtt d. u. 1 órakor adatott át nagy ünnepélyességgel a császárnak a plebiscitum eredménye. Az ünnepély egész fényesen sikerült. Midőn a császár a császárné s a trónörökös a trónterembe léptek viharos „éljen a császár a császárné s a császári herczeg“ kiáltásokkal fogadtattak. Schneider a képviselőház elnöke az átadáskor beszédet tartott, mely a császárság eredetét s helyre állított jóllétet hozta emlékezetbe. Kezdettől fogva hirdet a császár, hogy a szabadság fogja épületét megkoronázni. „Mi az ön kormányának örök dicsőségére szolgáland mondja Schneider — az, hogy elhatározá, Francziaországnak a szabad nemzetek közt a rangfokozatok egyik elsejét biztosítani.“ Azután a 10 év óta létesített reformokat említi meg s a preciscitumra tér át: „A nép absolut függetlenségében összeségében megadta önnek a jóváhagyást, melyek hatalmát senki kétségbe nem vonhatja. Francziaország midőn a császárságot 7 milliónál több szavazattal üdvözlé azt mondá önnek : Sire! Francziaország önnel van, menjen önbizalommal minden teljesíthető haladás utáni előre. Alapítsa meg ön a szabadságot a törvények s az alkotmány tiszteletét. Francziaország a szabadság ügyét az ön dynastiájának s a nagy államtesteknek védelme alá helyezi.“ Erre a császár következőleg felelt: „Uraim! Midőn az önök kezeiből a május 8-án adott szavazatok eredményét átveszem, első gondolatom a nemzetnek hálámat kifejezni, mely 22 év óta negyedszer adja nekem bizalmának eclatáns tanúságát. Az általános szavazatjog, melynek elemei szünet nélkül megújulnak, mozgalmasságában mégis állandó akaratot őriz meg. Traditiói, ösztöneinek biztossága, és rokonszenvének hűsége vezeti azt. A plebiscit tárgya egy alkotmányos formának a nép által való jóváhagyása. Azonban a nézetek küzdelmében s a harcz melegében a vita sokkal tovább ment. Ne sajnáljuk ezt. Intézményeink ellenségei a forradalom s a császárság közt állíták fel a kérdést. Az ország azon rendszer javára határozta el magát, mely a rendet és szabadságot biztosítja. Ma a császárság magát alapjaiban megerősödve találja; erejét mérséklete által fogja mutatni. Kormányom a törvényeket pártatlanság, valamint gyöngeség nélkül fogja végrehajtani. Nem fog ama szabadelvű vonattól, melyet kiszabott, eltérni. Minden jogot tisztelve minden érdeket védeni fog a nélkül, hogy ellenséges hangokra és működésre emlékeznek. De az oly erélyes módon nyilvánvult nemzeti akaratnak is tiszteletet fog szerezni és jövőben azt minden vita fölött állónak akarja tudni. Az alkotmány kérdésekről, melyek a legjobb szellemeket szétszakíták, megmenekedve ezután csak egy czélunk legyen. Minden párt tiszteletre méltó férfiát az ország által legújabban szentesített alkotmány köré gyűjteni, a biztonságért kezeskedni, a szenvedélyek lecsendesítését előmozdítani, a társadalom érdekeit hamis tanoktól megóvni, az egész értelmiség segélyével azon eszközöket előkeresni, melyek Franczaország nagyságát és jóllétét szaporítják, a közoktatást mindenüvé előterjeszteni, a közigazgatás menetét egyszerűsbíteni, a tevékenységet a központból, hol az túlságosan megvan, a tagokba vezetni, hol az hiányzik, törvénykönyveinken, melyek emlékek, az idő által jogosult javításokat megtenni, a termelés s a gazdagság általános feltételeit sokszorosítani, a mezőgazdaságot s a közmunkák fejlődését támogatni végrő munkánkat ama terhek jobb felosztásának — melyek az adófizetőkre nehezednek — folyton megoldott de folyton megint feltűnő találkozásának szentelni — ez programmunk. E programm megvalósítása által nemzetünk erőinek szabad kifejtésével a polgárosodás haladását folyton emelni fogja. Köszönöm uraim közreműködésüket ez ünnenepélyes alkalomnál. A helyeslő szavazatokat, melyek az 1849, 1851 és 1852 évieket jóváhagyják, az önök hatalmát is megerősítik s önöknek mint nekem uj erőt kölcsönöznek az ország javára való munkához. Ma még inkább mint előbb félelem nélkül kell a jövőt szemügyre vennünk, t és valóban ki fogna amaz uralom haladó menete elé állani, melyet egy nagy nép szenvedések közepett alapított és a béke és szabadság kebelén ismét megerősít.“ A császár beszédét tiszta, csengő hangon mondotta el. A beszéd több helyes vége nagy tetszéssel fogadtatott. Schneider beszéde is tetszést aratott. Különfélék. Pest, máj. 23. (Majláth György) a semmisítő szék elnöke, tegnap este négy hétre Carlsbadba utazott el, s az elnökségben Lipovniczky Vilmos alelnök fogja helyettesíteni. —Dr.— (Lónyay és Stoll.) A temesvári fakérdés s a kereszthegyi bányai vizvezetékügy, ez volt ama két apró ügy, melylyel minden lépten-nyomon agyoninterpellálták Lónyayt. A két dolog között van azonban nagy különbség. Első az, hogy a temesvári ügyben Lónyaynak volt igaza, míg a kereszthegyi dologban, mint látszik, hivatalnokai tévedtek, mert Lónyay, mint halljuk, minisztersége utolsó napjaiban oly intézkedéseket ten, melyekkel az eddigi eljárást egyben-másban defavoyálja.Másik különbség aztán az, hogy a temesvári fakérdésben ellenzéki oldalról háborgatták, míg a kereszthegyi ügyben egy saját tisztviselője , Stoll képében állt vele szemközt. S két kitartóbb embert, (persze mindegyiket a magagenejében),mint Lónyayt és Stollt nem is lehet képzelni. Cáfolhatod mindegyiküket ezerszer, ez csak neveli erélyüket. Olyan, mint a vas, annál keményebb, minél inkább kalapálják. Ha bezárod előttük az ajtót, annál kellemesben találják az ablakot. Végtelen szeretetre méltó, derék emberek, de akinek velük baja van, az aztán keresztet vethet nyugalmára. S bár Stoll Lónyay tisztviselője volt, a leghevesben opponált neki, s a miniszter agyondemontirozta és pörlekedett vele, de szerette benne a becsületes meggyőződésű, vas kitartású férfiút. Tegnap is, midőn az indóházban búcsúzott, melegen megszokta Stoll kezét, s így szólt hozzá: „Adja isten, hogy a bányászat, melyért annyiszor kitette magát, virágozzék!“ — „Isten éltesse excellentiádat!“—szólt megindultan Stoll; — mi meg gratulálunk Kerkápolyinak, hogy Lónyay ezt az ügyet annyira mennyire már elintézte. (Bécsben) május 20-án, mint nekünk írják, fényes esküvő ment végbe. Tarnóczy Kázmér leánya, Malvina, özvegy Niczky grófné, ki költeményeiről is ismeretes, tartó esküvőjét gróf Odonell Henrik huszártiszttel. A skótok templomának híres nagy udvara alig volt képes az esküvőre érkezettek diszfogatait befogadni. Esküvő után nagy lakoma volt a „Magyar király“ vendéglőben. (Becke bárónéról) a volt közös pénzügyminiszter nejéről újabban azt írják, hogy nagyon kétséges, váljon meg fogja-e kapni a nyugdíjat férje után, mert már ezelőtt kétségbevonták a Becke báróval kötött házassága jogérvényét. (B. Bánffy János úrtól) e sorokat vettük: Tisztelt szerkesztő úr! Kérem ,vegye fel lapjába azon nyilatkozatomat, hogy : a „Három őszinte szó“ czimü röpiratot nem én írtam. Pest, máj. 20. tisztelője : B. Bánffy János. (M. T. ak adé mia.) A II-ik osztály máj. 23-ik ülésének tárgyai: I. Hunfalvy János r.t. „Buda sz. k. főváros népességi viszonyai.“ II. Wenzel Gusztáv r. t. „Kassa város parket (barehent) készítésének nevezetessége a XV. századnak kezdetén.“ Adalék Magyarország iparastörténetéhez. III. Ugyanakkor akad. összes ülés is tartatik. Pest , 1870 május 21-én Rónay Jáczint osztálytitkár. (Egy furcsa sajtóhiba.) A ma reggel az utczán járókelők csodálkozva látták, hogy a képviselőház szolgái ide-oda futkosva, letépték a falakról a képviselőház üléseit jelentő ragaszokat. Ez elnöki rendelet folytán történt s a rendeletet egy famósus sajtóhiba idézte elő, mely szörnyeteg, mint látszik, a törvényhozás méltóságát sem respectálja. A szörnyűséges sajtóhiba — sit venia a közlésért! — pedig az volt, hogy esor: „A képviselőház 1870. évi május 23-dikán hétfőn d. e. 10 órakor ülést tart“ oly pompásan volt kiszedve és kinyomatva, hogy a „képviselőház“ szóban előbb állt a v. s utána a p. betű. E sajtóhiba sok derültséget keltett, különösen midőn kisült, hogy már két napja igy van ez. —■ de csak ma vették észre. (A nagy-buni árvízről.) Szentkereszti Zsigmond a „M. P.“ szerkesztőjéhez a következő levelet intézte: Május 16. 1870. E sorokat a lefolyt szomorú események befolyása alatt írom neked. Csak töredékeit adhatom az iszonyú képnek, mert nincs időm a részletezéshez, használj tudósításomból annyit, amennyit helyesnek ítélsz. E hó 13-án délután 4 órakor Nagy-Bun községét zápor lepte meg. A határon munkába levő lakosok mindhazatértek, kivéve 30 embert kik a határ távolabb eső részeiben dolgoztak. Ezek a nagy zápor elöl egy magányos házba szorultak. Az eső fellegszakadássá nőtte ki magát, még pedig oly rohamosan, hogy 6 órakor már egy öl magasságban pusztított az ár. A község kisebb része oldalon van építve, a nagyobb, szerencsétlenségre egy patak közelében volt összezsúfolva, mely a házakat nehány percz alatt összerombolta, s a Küküllő terére a szűk völgyből oly nagy rohammal hozta, hogy segítségről szó sem lehetett, annál kevésbé, mert a sötét fellegek oly korán állták be azért, hogy látni nem lehetett, csupán a küzködők kétségbeejtő jajgatása és kiabálása törte el a környéket, s vegyült a rémes ár zúgásába! Udvari embereim megmentettek 15 embert, s közel eső gazdasági épületeimbe helyezték el, így telt el az éj 12 óráig. Ekkor lámpások s fáklyákkal a már apadó félben levő vízben a kutatást megkezdettük, de csupán két élő gyermekre akadtunk. Május 14- kének reggele borzasztó látványt tárt fel. A szolgabirói hivatalt és a segesvári polgármestert azonnal értesítettem, s újból hozzákezdünk a kutatáshoz. Csakhamar 37 összetört hullára akadtunk, kik felett az orvosi szemle megtartván, azonnal eltemettettem. Fehér-Egyházán 14 hulla fogatott ki, melyeket gróf Haller Ferencz mind koporsóban temettetett el. Segesvárig 17 hullát fogtak ki, ezeket a humánus érzelmű segesvári polgármester temettette el, ki a legnagyobb elismerést érdemelt. Jakab János szolgabiró több községekből berendelve az embereket a kutatást folytatta. A halottak száma eddig elé 120—150 között mutatkozik. Egész családok pusztultak ki, legnagyobb azonban a nők és gyermekek száma. A fent említett mezei házból hova 30-an menekültek, megmenteni egyet sem lehetett! Ma már harmadik napja, hogy 3—400 ember dolgozik, kiknek egy része folytonosan csak gödröket ás, más része hullakereséssel van elfoglalva, a harmadik rész a nagyszámmal elpusztult házi és igavonó marhák eltakarításával foglalkozik. Színház, művészet. (Nemzeti színház.) Zenészeti tudósítónk a Fáy Gusztáv halálának évfordulóján (máj. 19.) rendezett előadáson nem lehetvén jelen, átkölcsönözzük a „Főv. Lapok“ ismertetését . Színre került a „Kamilla“ 2-ik felvonása s a „Cornaro Katalin, Cyprus királynéja“ két felvonása töredék, mindkettő szövege Fáy Bélától. E kegyeletes előadásnak, mely által egy korán elhúnyt hazai zeneszerző emlékét eleveníték föl, nagyszámú és igen díszes közönsége volt. Fáy Gusztáv ama művei, melyeket ezúttal hallunk, mindenesetre méltók voltak a bemutatásra, habár egészben véve, a mai zeneirány mellett, mely velős drámai jellemzést és fényes hangszerelést kíván , a zenekedvelők ízlését többé ki nem elégíthetik. Egyes részeik azonban nem csak élénken tanúsítják az elhúnyt költő kétségbevonhatlan hivatását és képzettségét, hanem tetszésben is részesülnek. A „Kamilla“ második felvonásának végső része például hatásos és eléggé változatos. Silvia (Pauline) imája, melyet egy gordonka magánjátéka vezet be, egyszerű és emelkedett; kettőse a spanyol granddal (Láng) élénk, míg a grand szerelmét féltő Kamilla (Balázsné) kitörő boszújában több erő van, mint e szerep bármely más mozzanatában. E részlet hatott is a közönségre s a két művésznőt — kik jó fölfogással és jellemzőleg énekeltek — zajos tapsok közt hívták ki. Az első felvonásban a leghatásosabb volt az együttesének, melynek dallama változatosan van fűzve; a másodikban pedig egy kettős Katalin és Gerard közt, melynek élénk rhytmusa azonban nem helyzetszerű, miután ott mély fájdalom volna helyén. De abban a korban, midőn Fáy G. e művet írta, még a mai zenedráma elvei nem jutottak teljes érvényre, s ő — elszigetelt magányában — nem állhatott kapcsolatban a felső színpaddal és a zenei körök gyors haladásával. Különben is szerette a hagyományos olasz formákat, s csak halála előtt kevéssel szánta el rá magát, hogy a tárgyban és színezésben eredetibb stylt, az alakzatokban pedig önállóbbakat válaszszon. E fordulópontnál húnyt el, s ez kérdezi nyilvános életének balvégzetét. Így is azonban, amit a művében hallánk, szintén meggyőzhetett mindenkit, hogy érező szív és képzett elme volt. A töredékművet fényesen álliták ki. Egy fejedelmi csarnok, kilátással a tengerre, s egy nagy erkély a háttérben a laguna holdfényes vizével, gondolákkal s a parton Velence pompás palotáival meglepő látványok voltak, mesterművei Lehmann ecsetének. Táncz kész ,is volt, s Rotter Irma k. a. a nagy kettősben igen kitűnt élénk, kellemes táncz és kitűnő ízlésű öltözéke által. (A nemzeti színház) műsorozata május 23-tól, május hó 30-ig . 23. A társaságból. 24. Tell Vilmos. 25. Coriolan, Némethy Irma k. a. 4-szer. 26. Borgia Lucretia Kaieser Ernstné asszony 1-ső vendégjátéka. 27. Felolvasónő és Legjobb az egyenes út. 28. Hamlet. 29. Czigány Tótfalusy Miklós föllépteül 30. Roszul érztt leányok. A „Pesti Napló“ magántáviratai. Bécs, május 23 A ma reggeli lapok jelentik : Tegnap este a német liberálisok minden koronatartományból nagyon látogatott gyűlést tartottak. A gyűlés a következő választási programmban egyezett meg: Ausztria összes németjei solidaritásba lépnek az alkotmányba Magyarországgal kötött,szerződések fenntartása mellett. A fonderalizmus visszautasítása, a birodalmi képviselet reformja, a concordatum megszüntetése, egy vallási concordatum kibocsátása, s a hadsereg költségeinek leszállítása, s az adóreform megoldása képezi a programm többi pontjait. Páris, május 23. A „France“ így szól: Hg. Grammont külügyministerré való kineveztetése nem jelent semmi előnyt sem Bécs sem Berlin számára. A franczia politika szabadelvű befelé, békés és conservatív külvonatkozásaiban. Madrid, május 22. Espartero még mindig visszautasítja a trónt. Lissabon, május 22. Salidanda marsall bízatott meg ideiglenesen a külügy vezetésével. Berlin máj. 21. Gróf Bismark ma este 6 órakor Varzinból ide érkezett. Bukarest, máj. 22. Ma ünnepük Károly fejedelem trónraléptének évfordulóját isteni tisztelet, népünnepély, zene, kivilágítás és tűzijátékkal. A város három helyen megvendégeli a népet. Bécs, máj. 23. (A börze megnyitásakor) hitelrészvény 266.30, Lombard 192.20, Anglo- Ausztrian 325112,Franco 120%, Tramway 213314 — szilárd. Frankfurt, máj. 21. (Esti üzlet) hitelrészv. 264.25, államvasut 283, Lombard 183.25, galicziai 222 — szilárd. Hamburg, máj. 20 A búza 1tallérral emelkedett. Rozs szilárdabb. Búza 119 */2, 119, 134, rozs 84 V2 85,104, olaj szilárdabb 313/4, 313L, 27 V2, — borszeszben nincs üzlet. Berlin, május 20. Búza 647*, 6430, 643/* Rozs 503K, 501/, 50314 , zab 26314, 263/4, — árpa 36—45, olaj 15,0*, 13314, 13 V3, borszesz 16, 16 L 167112. — Időjárás szeles. magy. kir. udvari szabók Pastel. I. Deák-téren az evang. templom átel Nyomatik a kiadó tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (eielőtt Emisül Q.) Pest barátok tere 7. ss., 1870. lenében. II. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. Bécs, máj. 23. (Előbörze) Hitelrészv. 256‘ 40 Államvasut 400 Lombardi vasút 192.40, ISGO-diki 86 1864-diki 1183/4, Anglo-Ausztrian 327, Franc. 1201, Tramvay 2133/4,Napoleondor 9.87 szilárd. A pesti gabnai értéktőzsdéről, máj. 23. — Délben. A gabnaüzletben a hangulat búzára kedvező s 15 krral magasabb ár mellett kelt. Kukoricza néhány krral emelkedett, a többi gabnanemek a régi árak mellett. A tőzsde egészen üzlettelen. A forgalom főleg néhány játékpapírra szorítkozott. A tegnapi magánüzletben osztrák hitelb. 256.20, S tramway 2123/1 végén 212. A mai déli tőzsdén m. vasutkölcsön 1083/4, szőlődézsma 7672, Pannonia viszontbiztosító 238 keresve, m. hitel 86, francob. 5682 adva, budai kereskedelmi bank lanyha 190 adva. Takarékpénztárak folyton kedveltek, b.-pesti fővárosi 151, terézvárosi 54 V2 iparbank 29 véve, Hengermalom 915 keresve, első magy. serfőzde lanyha 670 adva, magyar gőzhajó 85 adva magyar Lloyd 102 adva országos gőzh. 54 adva osztrák hitelt. szilárd 256 v2, tramway 212 ,A adva Dräsche lanyha 140 adva, salgótarjáni 107 véve első m. gépgyár 46 Valuta és pénzárfolyam lanyha. Napóleon 9.89—9.89. Arany 5.85 V2—5.86, Tallér 1.82’12—1.83 Augsburg 103—103V2, Frankfurt 10373,— 1032/s, Hamburg 91—91 Jn,London 123 — 124, Pária 49. —49.20. Pesti keresk. bank 668,670, budai keresk. b. 185.190 pesti népb. 38.40, pesti takarékpénztár 3950.-----, pest-kupa föv. 151—112.50, pest-terézvárosi. 6172—55 pesti hengermalom 915.950, Pannónia 540.580, első budapest 390.400, Concordia 400.410, Árpád 285.290, király 360.870, budai gyártelep 63.64, Lonina 128 130, Victoria lbe 190, pesti közúti p. , 358.359 első magyar biztositó 625.630, Pannónia 238.240, Haza 225.239 Salgótarjáni 109.110,—, alagút 88-90 első m. szeszgyár 240.250, új pseti szeszfinomitó 340.360, első m.gőzhajó 88—90 pesti budai lánczhid 682.685 Újabb 4 vállalatok: Athenaeum 45.50 Drasch-féle téglagyár 141.142, szálloda,részvények 125.126 Securitas 400.—405, — magyar-belga gépgyár 50-56, bécsi Tramvay 11—112 1/2 Hunnia 60.49, Ganzféle vasgyár 360 870, gyapjumosó------kőszénbánya —. —, pest-bécsi —.—. Bécsi tőzsde. Május 20. ... , ,, Adva Tartv. _ Adva Tar Által, ilispados.----------------- Vaspilya-réstv.-----------------5*/* bankjegy kamat. 60.30 60.40 » . . . 4, ezüst „ 69.85 69.95 Északi vasút (osztr.). 1840. 2242. •/ Metalliques .. Állam ,.....................400— 408 — 8*/o Metalliques . . . Déli „ -------198.40 192 60 V° ^ Tiszai „ .... 887.50 888 -'* ” ’ ’ ’ 1-sd erdélyi „ . . 169.80 170.SlUn»mnnei.«V Kolozsvári „ . . 89.4 89.50 AUsmnsorsjegyek. Barcs-pécsi „ ..172.173-1839-ki sorsj. tettes . 830.50 831.60 AlflOd! „ . .17S - 173.25 „ „ ötödr. . 230 50 838 50 1854-ki „ .............20 8 91— . 1860-ki „ teljes . att. 25 96.50 Sorsjegyek. „ „ 81»dr. . X05 75 106 25 1804-ki „ 10? fttal 118.5H 119.— Httellnt.sorgj 100 ftos 161.50 162.5 Dunagdah. . 100 „ 99.56 100. Földteheraentssit. Triesu. . .. 100 „ 1*7. 1». „ . . . . 60 „ 61. 68— torvényak saim .... *0 „ 40. n— .. .ne. QA MMfr .... 40 ,, 30.50 31.50 magyarországi. . . 79.75 80— C1 ' 40 ,, S6— 37.bánsigl ------ 77-50 78— Suconde. . 40 „ 29.50 Su 50 horvát és slavoalai 83.5 84-8udai______40 „ 83.60 34.50 erdélyi....................76fi 76 25 wtodischgr. 20 „ 20.50 21.50 TS,tv . Waldstein.. 20 „ 22— 83— ISISODDS. kotv. Keglevieh . . 10 „ 17.50 18.50, adóment. kamat ez. Rudolf kor.-bg 10 ., la.50 15.60 8*', államvaspálya . . 144— 145— .... ., „ „ 1867-ki sor. 144— 145 - 3 OST1 Váltók. 8*/, déli vasút .... 118— 118.25 18« erdélyi..............?1 00 «?$ Augsb. 10 dn. ft. 4*1, iOS.10 10S.25 Barcs-pácsi................ 96.20 95.41 Frankf-100 ^ ft. 3^ 103 30 1Q3.5Q _ . . . , London id. Bt. 3•/, 123 75 183 85 Bank- és iparrészv. Pirin 100 fres. . s49.10 19.15 Hitelintézet............. 256.30 856.50 Magy. hitelbank. . 86.50 87. AjaTM és elfitt. Oszt. nemz. bankr. . 721 - 772— “v * Alsó-an 87.t. eac. bank 87*. 876. n M. Földhitelint.51/.*/. 90.75 91,. C“- arany................. 5 86— 5 8? Liovd 373 — 175 Napoleondor............9.87- 9 88 Dunagaz’hirjózás . ! ! 598- -95. ^ friedlicheror. • 10.30 10 35 Által, forgalmi bank . 114.— 115— ...........................121.50121 7u Pesti lánchíd ....------— - -■■■ ' .............. e i « -■ ia-a V Gőzhajózási közlekedés. Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécaről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váczról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 6 órakor reggel. Pestről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Oraovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdán 6 óra reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 ór. h. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d.e, azonkívül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevó-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 3 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 6 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony és Pestre péntek d. u. Baziásról Belgrád és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel. Galaczról Orsova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsova-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, reg. Konstantinápolyból.Oreova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökös délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel. Gyorshajózások: Pestről Galacz és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor reg . Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A személyszállító-hajók megérkezte Pesten, Bécsről naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- ét Mohácsról naponkint d. n. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Jisova és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. n. gyorshajóval szerdán reggel. Első magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. u. Esztergamról Pestre naponkint 5 órakor regg. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond* Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nyílt tér ! A legelegánsabb férfi- és gyermek, I disz és utazó ruhák Magyarország 13 legnagyobb férfiruha raktárában Grünbaum és Weiner