Pesti Napló, 1870. május (21. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-23 / 117. szám

Pestre való áthelyezése tárgyában tett interpel­­látiójára. A főrendiház ülése máj. 21. Elnök M­a­j­l­á­t­h György, jegyző A­p­p­o­n­y­i S. gróf. A kormány részéről jelen van Lónyay M. pénzügyminiszter. A főrendek közül 26-an jelentek meg. A tegnapi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után C­z­i­r­á­k­y János gr. benyújtja a jogügyi és közlekedésügyi bizottságok jelentését a val­­kány-perjámosi vasútról s a határőrvidék után vállalandó quótatöbbletről. A bizottságok mind­kettőt elfogadásra ajánlják. Majláth István, a képviselőház jegyzője, át­hozza a tiszai kor,­uradalom községeinek vált­ságdíjáról szóló törvényjavaslatot. A jogügyi és pénzügyi bizottsághoz utasít­­tatik. A ház tárgyalás alá veszi a valkány- perjár­mosi vasútról szóló javaslatot és általán­osság­ban, valamint részleteiben elfogadja a javaslatot az engedély­okmánynyal együtt. A bizottság a 12 §-ra nézve, mely azt mond­ja, hogy a kormány az árszabályt le is szállít­hatja, azon óhajt nyilvánítja, hogy e pont jövőre a másodrendű vasutak engedélyokmányaiból kihagyassék, hogy így a kamatbiztosítás nélkü­li vasutak építésére a vállalkozási kedv inkább felélesztessék. Szőgyényi Marich László főispán ez óhajt a képviselőházzal jegyzőkönyvi kivonatban kö­­zöltetni kívánja. Elnök azt véli, hogy ez talán a kezdemé­nyezés jogába való beavatkozás látszatával bír­hatna, s azért csak a kormány figyelmét véli felhívandónak a bizottság által kifejezett meg­győződésre, hogy ezt jövőben szem előtt tartsa. Apponyi Gy. gróf ebben nem lát beavatko­zást. Liphtay B. K. a bizottság óhaját egyedül a főrendiház jegyzőkönyvébe kívánja foglalni. A főrendiház az óhajt jegyzőkönyvbe foglal­ni és ennek kivonatát a képviselőházhoz át­kül­detni rendeli. A ház tárgyalás alá veszi a határőrvidék után elvállalandó qupta - többletről szóló törvény­­javaslatot. Vita nélkül általánosságban és részleteiben elfogadtatik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter beje­lenti, hogy a képviselőháznak benyujtá az adó­reform ügyében összehitt enquete munkálatait 9 kötetben s a főrendiház tagjainak rendelkezé­sére bocsátja a szükséges példányokat. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után d. u. 2­6. eloszlik. Bécsi dolgok. (A birodalmi tanács képviselő­házát és a csehet kivéve, az or­szággyűléseket feloszlató pá­tensek.) Az egyezkedés következése , akár jobbra akár,­­ mint most a csehekkel, balra dúl a do­­log, a birodalmi tanács és az országgyűlések feloszlatása lett volna, s a kormány, miután a csehekkel nem sikerült az alkudozás, nem enge­di magát gátoltatni, hanem halad a maga utján s kiadta május 21-iki kelettel a tegnapi hivata­los lapban a feloszlatásról szóló pátenseket. Az első pátens igy szól : Császári pátens 1870. május 21- r­ő­l. „Mi I. Ferencz József isten kegyelmé­ből ausztriai császár, Magyarország és Csehor­­szág, Dalmátia Horvátország és Szlavónia .... királya.. . stb. stb . adjuk tudtul . A birodalmi tanács képviselőháza feloszlatta­­tik, és a birodalmi képviseletről szóló 1867 de­­czember 21-iki alaptörvény (B. T. 1. 141. sz.) 7 és 19 §- ai értelmében uj választások eszköz­­lendők. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben 1870. május 21-én uralkodásunk 22-ik évében. F­erencz József s. k. Potocki s. k. Taaffe s. k. Tschabuschnigg s. k. Holzgethan s. k. Petrino s. k. Widmann s. k. Császári patens 1870. május 21. Mi­g Ferencz József isten kegyel­méből ausztriai császár, Magyarország és Cseh­ország királya stb. stb. adjuk tudtul: I. czikk. Dalmatia, Galiczia és Lodomeria Krakóval, Alsó és felső Ausztria, Salzburg, Styria, Karin­­thia, Karniolia, Bukovina, Morvaország, Silézia, Tirol, Voralberg, Istria, Görz és Gradiska, or­­szággyűlései továbbá Triest város tanácsa fel­­oszlattatnak. II. ez. Ezen országgyűlések illetőleg Triest város tanácsa számára az uj választások rögtön esz­­közlendők. HI. ez. Az uj országgyűlések , illetőleg Triest város tanácsa összehivatása időpontjának meghatáro­zását magunknak tartjuk fenn. Kelt fő- és székvárosunkban Bécsben 1870. máj. 21. uralkodásunk 22-ik évében. Ferencz József, s. k. Potocki s. k. Taaffe s. k. Tschabusnigg s. k. Holzgethan s. k. Petrino s. k. Widmann s. k. Potocki felterjesztése a biro­dalmi tanács és az országgyűlések feloszlatására vonatkozólag, következőket foglal magában : Midőn alólírott a miniszter­tanács határozata folytán a birodalmi tanács és a csehet kivéve valamennyi országgyűlés feloszlatását felterjesz­teni bátorkodnék, azt a következőkkel indo­kolja : Midőn a minisztérium feladatának megoldá­sához fogott, nem lehetett kétségben az iránt, hogy hivatását csak az alkotmány jogalapján eszközölheti. Ezután elmondja, hogy mind ő felsége szán­dékaival, mind hivatásával ellenkező lett volna az alkotmány folytonosságának megtagadása, s hogy a pártoknak bármily ellenkezők is köve­teléseik, csak az alkotmányt lehetett kütfőül fel­mutatni, melyből ama követelések kielégítése folyhat, utána tévén, hogy a minisztérium nem tagadhatja, hogy némelyike ezen követelések­nek, benső jogosultsággal bír. A dec­emberi alkotmány nyújtott alapot az alkotmányos cselekvésre, de a czélpontokat nem merítette ki. A birodalom törvényhozó testüle­tének feloszlatása és visszafordulás azon ele­mekhez, melyek utolsó sorban valának hivatva nézeteik és igényeknek új választások által ér­vényt szerezni, ezen eszme már elejétől kezdve fő helyet foglalt el a legengedelmesebb hi mi­nisztertanácsnál. Érezhető volt a képviselőház számban meg­gyengülte a sokszor ismétlődött kilépések foly­tán, és bár határozatképessége alakilag nem vo­natott kétségbe, de különösen a felmerült kér­dések fontosságával szemben, mégis csak a tes­tület kiegészítése nyújthatott teljes súlyt és kétségbe nem vonható tekintélyt. Ha azonban a minisztérium ezt mindjárt kezdetben nem aján­lotta, oka az, hogy bizonyos várakozásra vélte magát késztetve, melynek jogosultsága azért, mert közelebbről nem teljesült be, még nem ta­gadható. És­mondja, hogy mielőtt a minisztérium elhatározó lépést tett volna, előbb a különböző pártokkal kelle tisztába jönnie. A tapasztalás azonban azt mutatta, hogy to­vább várakoznia nem tanácsos, és a bevezetés­ben érintett javaslat felterjesztésére bízták a kormányt. A kormány kétségtelennek hiszi, hogy a bi­rodalmi tanácsban képviselt országok és király­ságok alkotmányos jogának átalakítása a közös érdekek megóvásával és egyes igények kielé­gítésével csak úgy eszközölhető, ha az országok és királyságok lakosságának közvetlen alkalom atlatik­us választások által kifejezést adniok jogi meggyőződéseiknek és politikai törekvé­seiknek. Ily jelentékeny ténynek az eredeti nép­erők teljes közreműködésére és a politikai összes mű­­ködés felelevenítésére kell számítnia, mi csak a mandátumok megújítása által hajtható végre. A minisztérium annál inkább remél számíthatni a nép önkénytes támogatására, mennél több tanú­­jelét adta kiengesztelődési és egyezkedési őszin­te szándékainak. A cseh országgyűlésre nézve azonban minden­esetre kivételt tart javaslatba hozandónak a minisztérium az országgyűlések általános fel­osztása tárgyában és itt csak a kiegészítő vá­lasztások végrehajtására vél szorítkozandónak. A minisztérium semmi esetre sem győződött meg arról, hogy a cseh országgyűlés részéről két­ségtelennek látszanék a birodalmi tanácsba kép­viselők küldése, tehát az alkotmányos cselek­vésnek mellőzhetlen felvétele, azon esetben, ha ezen országgyűlés egészben megnyittatnék. A függő kérdések megfelelő megoldásának nehézségeit pedig csak fokozná a cseh ország­gyűlésnek eshetőleg az alkotmány ellen inté­zendő magatartása. Ily értelemben hiszi a miniszterelnök javas­latát előterj­esztendőnek s azon reményben él, hogy a helyzet kívánalmaival s az uralkodó szándékaival egyezőleg cselekszik, mely szán­dék az alkotmányos jognak közös mértékben és mindnyájára való kiterjesztésében s a tartós jogegyenlőség valósításában áll. Napoleon császár trónbeszéde. Tegnap előtt d. u. 1 órakor adatott át nagy ünnepélyességgel a császárnak a plebiscitum eredménye. Az ünnepély egész fényesen sike­rült. Midőn a császár a császárné s a trónörökös a trónterem­be léptek viharos „éljen a császár a császárné s a császári herczeg“ kiáltásokkal fo­gadtattak. Schneider a képviselőház elnö­ke az átadáskor beszédet tartott, mely a császár­ság eredetét s helyre állított jóllétet hozta emléke­zetbe. Kezdettől fogva hirde­t a császár, hogy a szabadság fogja épületét megkoronázni. „Mi az ön kormányának örök dicsőségére szolgáland mondja Schneider — az, hogy elhatározá, Francziaországnak a szabad nemzetek közt a rangfokozatok egyik elsejét biztosítani.“ Azután a 10 év óta létesített reformokat említi meg s a preciscitumra tér át: „A nép absolut független­ségében összeségében megadta önnek a jóváha­gyást, melyek hatalmát senki kétségbe nem von­hatja. Francziaország midőn a császárságot 7 mil­liónál több szavazattal üdvözlé azt mondá ön­nek : Sire! Francziaország önnel van, menjen ön­bizalommal minden teljesíthető haladás utá­­ni előre. Alapítsa meg ön a szabadságot a tör­vények s az alkotmány tiszteletét. Francziaor­szág a szabadság ügyét az ön dynastiájának s a nagy államtesteknek védelme alá helyezi.“ Erre a császár következőleg felelt: „Uraim! Midőn az önök kezeiből a május 8-án adott szavazatok eredményét átveszem, első gondolatom a nemzetnek hálámat kifejez­ni, mely 22 év óta negyedszer adja nekem bizal­mának eclatáns tanúságát. Az általános szava­­zatjog, melynek elemei szünet nélkül megújul­nak, mozgalmasságában mégis állandó akaratot őriz meg. Traditiói, ösztöneinek biztossága, és rokonszenvének hűsége vezeti azt. A plebiscit tárgya egy alkotmányos formának a nép által való jóváhagyása. Azonban a néze­tek küzdelmében s a harcz melegében a vita sokkal tovább ment. Ne sajnáljuk ezt. Intézmé­nyeink ellenségei a forradalom s a császárság közt állíták fel a kérdést. Az ország azon rend­szer javára határozta el magát, mely a rendet és szabadságot biztosítja. Ma a császárság magát alapjaiban megerő­södve találja; erejét mérséklete által fogja mu­tatni. Kormányom a törvényeket pártatlanság, va­lamint gyöngeség nélkül fogja végrehajtani. Nem fog ama szabadelvű vonattól, melyet ki­szabott, eltérni. Minden jogot tisztelve minden érdeket védeni fog a nélkül, hogy ellenséges hangokra és működésre emlékeznek. De az oly erélyes módon nyilvánvult nemzeti akaratnak is tiszteletet fog szerezni és jövőben azt minden vita fölött állónak akarja tudni. Az alkotmány kérdésekről, melyek a legjobb szellemeket szétszakíták, megmenekedve ezután csak egy czélunk legyen. Minden párt tiszteletre méltó férfiát az ország által legújabban szentesí­tett alkotmány köré gyűjteni, a biztonságért ke­zeskedni, a szenvedélyek lecsendesítését elő­mozdítani, a társadalom érdekeit hamis tanoktól megóvni, az egész értelmiség segélyével azon eszközöket előkeresni, melyek Franczaország nagyságát és jóllétét szaporítják, a közoktatást mindenüvé előterjeszteni, a közigazgatás mene­tét egyszerűsbíteni, a tevékenységet a köz­pontból, hol az túlságosan megvan, a tagok­ba vezetni, hol az hiányzik, törvénykönyveinken, melyek emlékek, az idő által jogosult javításo­kat megtenni, a termelés s a gazdagság általános feltételeit sokszorosítani, a mezőgazdaságot s a közmunkák fejlődését támogatni végrő munkán­kat ama terhek jobb felosztásának — melyek az adófizetőkre nehezednek — folyton megoldott de folyton megint feltűnő találkozásának szen­telni — ez programmunk. E programm megvalósítása által nemzetünk erőinek szabad kifejtésével a polgárosodás ha­ladását folyton emelni fogja. Köszönöm uraim közreműködésüket ez ünne­­nepélyes alkalomnál. A helyeslő szavazatokat, melyek az 1849, 1851 és 1852 évieket jóvá­hagyják, az önök hatalmát is megerősítik s önök­nek mint nekem uj erőt kölcsönöznek az ország javára való munkához. Ma még inkább mint előbb félelem nélkül kell a jövőt szemügyre vennünk, t és valóban ki fogna amaz uralom ha­ladó menete elé állani, melyet egy nagy nép szenvedések közepett alapított és a béke és sza­badság kebelén ismét megerősít.“ A császár beszédét tiszta, csengő hangon mondotta el. A beszéd több helye­s vége nagy tetszéssel fogadtatott. Schneider beszéde is tet­szést aratott. Különfélék. Pest, máj. 23. (Majláth György) a semmisítő szék elnöke, tegnap este négy hétre Carlsbadba uta­zott el, s az elnökségben Lipovniczky Vilmos alelnök fogja helyettesíteni. —Dr.— (Lónyay és Stoll.) A temesvári fa­kérdés s a kereszthegyi bányai vizvezetékügy, ez volt ama két apró ügy, melylyel minden lép­­ten-nyomon agyoninterpellálták Lónyayt. A két dolog között van azonban nagy különbség. Első az, hogy a temesvári ügyben Lónyaynak volt igaza, míg a kereszthegyi dologban, mint lát­szik, hivatalnokai tévedtek, mert Lónyay, mint halljuk, minisztersége utolsó napjaiban oly in­tézkedéseket ten, melyekkel az eddigi eljárást egyben-másban defavoyálja.Másik különbség az­tán az, hogy a temesvári fakérdésben ellenzéki oldalról háborgatták, míg a kereszthegyi ügyben egy saját tisztviselője , Stoll képében állt vele szemközt. S két kitartóbb embert, (persze mind­egyiket a magagen­ejében),mint Lónyayt és Stollt nem is lehet képzelni. C­áfolhatod mindegyikü­ket ezerszer, ez csak neveli erélyüket. Olyan, mint a vas,­­ annál keményebb, minél inkább kalapálják. Ha bezárod előttük az ajtót, annál kellemesben találják az ablakot. Végtelen sze­­retetre méltó, derék emberek, de a­kinek velük baja van, az aztán keresztet vethet nyugalmára. S bár Stoll Lónyay tisztviselője volt, a leghe­­vesben opponált neki, s a miniszter agyondemonti­­rozta és pörlekedett vele, de szerette benne a becsületes meggyőződésű, vas kitartású férfiút. Tegnap is, midőn az indóházban búcsúzott, me­legen megszok­ta Stoll kezét, s így szólt hozzá: „Adja isten, hogy a bányászat, melyért annyi­szor kitette magát, virágozzék!“ — „Isten él­tesse excellentiádat!“—szólt megindultan Stoll; — mi meg gratulálunk Kerkápolyinak, hogy Lónyay ezt az ügyet annyira­ mennyire már el­intézte. (Bécsb­en) május 20-án, mint nekünk ír­ják, fényes esküvő ment végbe. Tarnóczy Káz­­mér leánya, Malvina, özvegy Niczky gróf­né, ki költeményeiről is ismeretes, tartó esküvő­jét gróf Odonell Henrik huszártiszttel. A skótok templomának híres nagy udvara alig volt képes az esküvőre érkezettek diszfogatait befogadni. Esküvő után nagy lakoma volt a „Magyar király“ vendéglőben. (Becke bárónéról) a volt közös pénz­ügyminiszter nejéről újabban azt írják, hogy nagyon kétséges, váljon meg fogja-e kapni a nyugdíjat férje után, mert már ezelőtt kétségbe­vonták a Becke báróval kötött házassága jogér­vényét. (B. Bánffy János úrtól) e soro­kat vett­ük: Tisztelt szerkesztő úr! Kérem ,vegye fel lapjába azon nyilatkozatomat, hogy : a „Há­rom őszinte szó“ czimü röpiratot nem én írtam. Pest, máj. 20. tisztelője : B. Bánffy János. (M. T. a­k a­d­é m­i­a.) A II-ik osztály máj. 23-ik ülésének tárgyai: I. Hunfalvy János r.t. „Buda sz. k. főváros népességi viszonyai.“ II. Wen­zel Gusztáv r. t. „Kassa vá­ros parket (barehent) készítésének nevezetessé­ge a XV. századnak kezdetén.“ Adalék Magyar­­ország iparastörténetéhez. III. Ugyanakkor akad. összes ülés is tartatik. Pest , 1870 május 21-én Rónay Jáczint osztálytitkár. (Egy furcsa sajtóhiba.) A ma reggel az utczán járókelők csodálkozva látták, hogy a képviselőház szolgái ide-oda futkosva, letépték a falakról a képviselőház üléseit jelen­tő ragaszokat. Ez elnöki rendelet folytán tör­tént s a rendeletet egy famósus sajtóhiba idézte elő, mely szörnyeteg, mint látszik, a törvényho­zás méltóságát sem respectálja. A szörnyűséges sajtóhiba — sit venia a közlésért! — pedig az volt, hogy esor: „A képviselőház 1870. évi május 23-dikán hétfőn d. e. 10 órakor ülést tart“ oly pompásan volt kiszedve és kinyomatva, hogy a „képviselőház“ szóban előbb állt a v. s utána a p. betű. E sajtóhiba sok derültséget keltett, különösen midőn kisült, hogy már két napja igy van ez. —■ de csak ma vették észre. (A nagy-buni árvízről.) Szentkereszti Zsigmond a „M. P.“ szerkesztőjéhez a követke­ző levelet intézte: Május 16. 1870. E sorokat a lefolyt szomorú események befolyása alatt írom neked. Csak töredékeit adhatom az­ iszonyú képnek, mert nincs időm a részletezéshez, hasz­nálj tudósításomból annyit, a­mennyit helyesnek ítélsz. E hó 13-án délután 4 órakor Nagy-Bun községét zápor lepte meg. A határon munkába levő lakosok mindhaza­tértek, kivéve 30 embert kik a határ távolabb eső részeiben dolgoztak. Ezek a nagy zápor elöl egy magányo­s házba szorultak. Az eső fellegszakadássá nőtte ki ma­gát, még pedig oly rohamosan, hogy 6 órakor már egy öl magasságban pusztított az ár. A község ki­sebb része oldalon van építve, a nagyobb, sze­rencsétlenségre egy patak közelében volt össze­zsúfolva, mely a házakat nehány percz alatt összerombolta, s a Küküllő terére a szűk völgy­ből oly nagy rohammal hozta, hogy segítségről szó sem lehetett, annál kevésbé, mert a sötét fel­legek oly korán áll­ták be az­ért, hogy látni nem lehetett, csupán a küzködők kétségbe­ejtő jajgatása és kiabálása törte el a környéket, s ve­gyült a rémes ár zúgásába! Udvari embereim megmentettek 15 embert, s közel eső gazdasági épületeimbe helyezték el, így telt el az éj 12 óráig. Ekkor lámpások s fáklyákkal a már apadó félben­ levő vízben a kutatást megkezdettük, de csupán két élő gyermekre akadtunk. Május 14- kének reggele borzasztó látványt tárt fel. A szolgabirói hivatalt és a segesvári polgármestert azonnal értesítettem, s újból hozzá­kezdünk a kutatáshoz. Csakhamar 37 összetört hullára akadtunk, kik felett az orvosi szemle megtart­ván, azonnal eltemettettem. Fehér-Egyházán 14 hulla fogatott ki, melyeket gróf Haller Ferencz mind koporsóban temettetett el. Segesvárig 17 hullát fogtak ki, ezeket a humánus érzelmű se­gesvári polgármester temettette el, ki a legna­gyobb elismerést érdemelt. Jakab János szolga­­biró több községekből berendelve az embereket a kutatást folytatta. A halottak száma eddig elé 120—150 között mutatkozik. Egész családok pusztultak ki, legnagyobb azonban a nők és gyermekek száma. A fent említett mezei házból hova 30-an menekültek, megmenteni egyet sem lehetett! Ma már harmadik napja, hogy­ 3—400 ember dolgozik, kiknek egy része folytonosan csak gödröket ás, más része hullakereséssel van elfoglalva, a harmadik rész a nagyszámmal el­pusztult házi és igavonó marhák eltakarításával foglalkozik. Színház, művészet. (Nemzeti színház.) Zenészeti tudó­sítónk a Fáy Gusztáv halálának évfordulóján (máj. 19.) rendezett előadáson nem lehetvén jelen, átkölcsönözzük a „Főv. Lapok“ ismerte­tését . Színre került a „Kamilla“ 2-ik felvonása s a „Cornaro Katalin, Cyprus királynéja“ két felvonása töredék, mindkettő szövege Fáy Bé­lától. E kegyeletes előadásnak, mely által egy korán elhúnyt hazai zeneszerző emlékét ele­­veníték föl, nagyszámú és igen díszes közönsége volt. Fáy Gusztáv ama művei, melyeket ezúttal hallunk, mindenesetre méltók voltak a bemu­tatásra, habár egészben véve, a mai zeneirány mellett, mely velős drámai jellemzést és fényes hangszerelést kíván , a zene­kedvelők ízlését többé ki nem elégíthetik. Egyes részeik azon­ban nem csak élénken tanúsítják az elhúnyt költő kétségbevonhatlan hivatását és képzett­ségét, hanem tetszésben is részesülnek. A „Ka­milla“ második felvonásának végső része például hatásos és eléggé változatos. Silvia (Pauline) imája, melyet egy gordonka magánjátéka vezet be, egyszerű és emelkedett; kettőse a spanyol granddal (Láng) élénk, míg a grand szerelmét féltő Kamilla (Balázsné) kitörő boszújában több erő van, mint e szerep bármely más mozzana­tában. E részlet hatott is a közönségre s a két művésznőt — kik jó fölfogással és jellemzőleg énekeltek — zajos tapsok közt hívták ki. Az első felvonásban a leghatásosabb volt az együt­tes­ének, melynek dallama változatosan van fűzve; a másodikban pedig egy kettős Katalin és Gerard közt, melynek élénk rhytmusa azon­ban nem helyzetszerű, miután ott mély fájdalom volna helyén. De abban a korban, midőn Fáy G. e művet írta, még a mai zenedráma elvei nem­ jutottak teljes érvényre, s ő — elszigetelt magá­nyában — nem állhatott kapcsolatban a felső színpaddal és a zenei körök gyors haladásával. Különben is szerette a hagyományos olasz for­mákat, s csak halála előtt kevéssel szánta el rá magát, hogy a tárgyban és színezésben ere­detibb stylt, az alakzatokban pedig önállóbbakat válaszszon. E fordulópontnál húnyt el, s ez kér­dezi nyilvános életének balvégzetét. Így is azon­ban, a­mit a művében hallánk, szintén meggyőz­hetett mindenkit, hogy érező szív és képzett el­me volt. A töredékművet fényesen álliták ki. Egy fejedelmi csarnok, kilátással a tengerre, s egy nagy erkély a háttérben a laguna holdfé­nyes vizével, gondolákkal s a parton Velence pompás palotáival meglepő látványok voltak, mesterművei Lehmann ecsetének. Táncz kész ,is volt, s Rotter Irma k. a. a nagy kettősben igen kitűnt élénk, kellemes táncz és kitűnő ízlésű öltözéke által. (A n­emzeti színház) műsorozata május­­ 23-tól, május hó 30-ig . 23. A társaságból. 24. Tell Vilmos. 25. Coriolan, Némethy Irma k. a. 4-szer. 26. Borgia Lucretia Kaieser Ernstné asszony 1-ső vendégjátéka. 27. Felolvasónő és Legjobb az egyenes út. 28. Hamlet. 29. Czigány Tótfalusy Miklós föllépteül 30. Roszul érz­tt leányok. A „Pesti Napló“ magántáviratai. B­é­c­s, május 23 A ma reggeli lapok jelen­tik : Tegnap este a német liberálisok minden koronatartományból nagyon látogatott gyű­lést tartottak. A gyűlés a következő választási programmban egyezett meg: Ausztria összes németjei solidaritásba lépnek az alkotmány­ba Magyarországgal kötött,szerző­­dések fenntartása mellett. A fondera­­lizmus visszautasítása, a birodalmi képviselet reformja, a concordatum megszüntetése, egy vallási concordatum kibocsátása, s a hadsereg költségeinek leszállítása, s az adó­reform meg­oldása képezi a programm többi pontjait. P­á­r­i­s, május 23. A „France“ így szól: Hg. Grammont külügyministerré való kine­­veztetése nem jelent semmi előnyt sem Bécs sem Berlin számára. A franczia politika szabadelvű befelé, békés és conservatív külvonatkozásaiban. Madrid, május 22. Espartero még mindig visszautasítja a trónt. Lissabon, május 22. Salidanda marsall bí­zatott meg ideiglenesen a külügy vezetésével. Berlin máj. 21. Gróf Bismark ma este 6 órakor Varzinból ide érkezett. Bukarest, máj. 22. Ma ünnepük Károly fejedelem trónraléptének évfordulóját isteni tisz­telet, népünnepély, zene, kivilágítás és tűzijá­tékkal. A város három helyen megvendégeli a népet. Bécs, máj. 23. (A börze megnyitásakor) hi­telrészvény 266.30, Lombard 192.20, Anglo- Ausztrian 325112,Franco 120%, Tramway 213314 — szilárd. Frankfurt, máj. 21. (Esti üzlet) hitelrészv. 264.25, államvasut 283, Lombard 183.25, gali­­cziai 222 — szilárd. Hamburg, máj. 20 A búza 1­tallérral emelkedett. Rozs szilárdabb. Búza 119 */2, 119, 134, rozs 84 V2 85,104, olaj szilárdabb 313/4, 313L, 27 V2, — borszeszben nincs üzlet. Berlin, május 20. Búza 647*, 6430, 643/* Rozs 503K, 501/­, 50314 , zab 26314, 263/4, — árpa 36—45, olaj 15,0*, 13314, 13 V3, borszesz 16, 16­ L 167112. — Időjárás szeles. magy. kir. udvari szabók Pastel. I. Deák-téren az evang. templom átel­­ Nyomatik a kiadó tulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában (eielőtt Emisül Q.) Pest barátok tere 7. ss., 1870. lenében. II. A hatvani utcza és országút szög­letén a „Zrínyi“ kávéház átellenében. Bécs, máj. 23. (Előbörze) Hitelrészv. 256‘ 40 Államvasut 400 Lombardi vasút 192.40, ISGO-diki 86 1864-diki 1183/4, Anglo-Ausztrian 327, Franc. 1201,­­ Tramvay 213­3/4,Napoleon­dor 9.87 szilárd. A pesti gabna­i értéktőzsdé­ről, máj. 23. — Délben. A gabnaüzletben a hangulat búzára kedvező s 15 krral magasabb ár mellett kelt. Kukoricza néhány krral emel­kedett, a többi gabnanemek a régi árak mellett. A tőzsde egészen üzlettelen. A forgalom főleg néhány játékpapírra szorítkozott. A tegnapi ma­gánüzletben osztrák hitelb. 256.20, S tramway 2123/1 végén 212. A mai déli tőzsdén m. vasut­­kölcsön 1083/4, szőlődézsma 7672, Pannonia vi­szontbiztosító 238 keresve, m. hitel 86, francob. 56­82 adva, budai kereskedelmi bank lanyha 190 adva. Takarékpénztárak folyton kedveltek, b.-pesti fővárosi 151, terézvárosi 54 V2 iparbank 29 véve, Hengermalom 915 keresve, első magy. serfőzde lanyha 670 adva, magyar gőzhajó 85 adva magyar Lloyd 102 adva országos gőzh. 54 adva osztrák hitelt. szilárd 256 v2, tramway 212 ,A adva Dräsche lanyha 140 adva, salgótar­jáni 107 véve első m. gépgyár 46 Valuta és pénz­árfolyam lanyha. Napóleon 9.89—9.89. Arany 5.85 V2—5.86, Tallér 1.82’12—1.83 Augsburg 103—103V2, Frankfurt 10373,— 1032/s, Ham­burg 91—91 Jn,London 123 — 124, Pária 49. —49.20. Pesti keresk. bank 668,670, budai keresk. b. 185.190 pesti népb. 38.40, pesti takarékpénztár 3950.-----, pest-ku­pa föv. 151—112.50, pest-terézvárosi. 6172—55 pesti hen­germalom 915.950, Pannónia 540.580, első buda­pest 390.400, Concordia 400.410, Árpád 285.290, király 360.870, budai gyártelep 63.64, Lonina 128 130, Victoria lbe 190, pesti közúti p. , 358.359 első magyar biztositó 625.630, Pannónia 238.240, Haza 225.239 Salgótarjáni 109.110,—, alagút 88-90 első m. szeszgyár 240.250, új pseti szeszfinomitó 340.360, első m.gőzhajó 88—90 pesti budai lánczhid 682.685 Újabb 4 vállalatok: Athenaeum 45.50 Drasch-féle téglagyár 141.142, szálloda,részvények 125.126 Securitas 400.—405, — magyar-belga gépgyár 50-56, bécsi Tramvay 11­­—112 1/2 Hunnia 60.49, Ganz­féle vasgyár 360 870, gyapjumosó------kőszénbánya —. —, pest-bécsi —.—. Bécsi tőzsde. Május 20. ... , ,, Adva Tartv. _ Adva Tar Által, ilispados.----------------- Vaspilya-réstv.-----------------5*/* bankjegy kamat. 60.30 60.40 » . . . 4, ezüst „ 69.85 69.95 Északi vasút (osztr.). 1840. 2242. •/ Metalliques .. Állam ,.....................400— 408 — 8*/o Metalliques . . . Déli „ -------198.40 192 60 V° ^ Tiszai „ .... 887.50 888 -'* ” ’ ’ ’ 1-sd erdélyi „ . . 169.80 170.­SlUn»mnn­ei.«V Kolozsvári „ . . 89.4 89.50 AUsmnsorsjegyek. Barcs-pécsi „ ..172.­173-1839-ki sorsj. tettes . 830.50 831.60 AlflOd! „ . .­­17S - 173.25 „ „ ötödr. . 230 50 838 50 1854-ki „ .............20 8 91— . 1860-ki „ teljes . att. 25 96.50 Sorsjegyek. „ „ 81»dr. . X05 75 106 25 1804-ki „ 10? fttal 118.5H 119.— Httellnt.sorgj 100 ftos 161.50 162.5 Dunagdah. . 100 „ 99.56 100. Földteheraentssit. Triesu. . .. 100 „ 1*7. 1». „ . . . . 60 „ 61.­ 68— torvényak saim .... *0 „ 40. n— .. .ne. QA MMfr .... 40 ,, 30.50 31.50 magyarországi. . . 79.75 80— C1 ' 40 ,, S6— 37.­bánsigl ------ 77-50 78— Sucond­e. . 40 „ 29.50 Su 50 horvát és slavoalai 83.5 84-8udai______40 „ 83.60 34.50 erdélyi....................76fi­ 76 25 wtodischgr. 20 „ 20.50 21.50 TS,­­tv . Waldstein.. 20 „ 22— 83— ISISODDS. kotv. Keglevieh . . 10 „ 17.50 18.50, adóment. kamat ez. Rudolf kor.-bg 10 ., la.50 15.60 8*', államvaspálya . . 144— 145— .... ., „ „ 1867-ki sor. 144— 145 - 3 OST1 Váltók. 8*/, déli vasút .... 118— 118.25 1­8« erdélyi..............?1 00 «?$ Augsb. 10 dn. ft. 4*1, iOS.10 10S.25 Barcs-pácsi................ 96.20 95.41 Frankf-100 ^ ft. 3^ 103 30 1Q3.5Q _ . . . , London id­­. Bt. 3•/, 123 75 183 85 Bank- és iparrészv. Pirin 100 fres. . s­­49.10 19.15 Hitelintézet............. 256.30 856.50 Magy. hitelbank. . 86.50 87. AjaTM és elfitt. Oszt. nemz. bankr. . 721 - 772— “v * Alsó-­an 87.t. eac. bank 87*. 876. n M. Földhitelint.51/.*/. 90.75 91,. C“- arany................. 5 86— 5 8? Liovd 373 — 175 Napoleondor............9.87- 9 88 Dunagaz’hirjózás . ! ! 598- -95. ^ friedlicheror. • 10.30 10 35 Által, forgalmi­ bank . 114.— 115— ...........................121.50121 7u Pesti lánchíd ....------— - -■■■ ' .............. e i « -■ ia-a V Gőzhajózási közlekedés. Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társulat. Bécaről Pestre naponkint fél 7 órakor reggel Győrről Pestre naponkint 11 órakor délelőtt. Esztergomról Pestre naponkint 5 órakor reggel. Váczról Pestre naponkint fél 7 órakor reggel. Pestről Mohács-, Eszék- és Újvidékre naponkint 6 órakor reggel. Pestről Zimony- és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Pestről Oraovára és a Duna-fejedelemségekbe szerdán 6 óra reggel. Eszékről Újvidékre naponkint 5 órakor délután. Eszékről Zimonyra és Belgrádra hétfő, kedd, szerda, péntek, szombat és vasárnap 5 órakor délután. Eszékről Orsovára és a Dunafejedelemségekbe szerdán 5 ór. h. u. Zimonyból Belgrád-, Orsova­ és a Dunafejedelemségekbe hétfő, szerda, és csütörtökön reggel. Baziásról Orsovába és a Dunafejedelemségekbe csütörtök d.­e, azonkí­vül hétfő és szerda délben. Orsováról Giurgevó-, Galatz- és Konstantinápolyba péntek délben. Orsováról Giurgevo- és Galatzba a Serbiából jövő hajókkal kedd és csütörtök délben. Győrről Bécsbe naponkint 7 órakor este Pestről Bécsbe naponkint 3 órakor este. Pestről Győrre naponkint 6 órakor este. Pestről Vácz- és Esztergomra naponkint 6 órakor délután. Mohácsról Pestre naponkint korán reggel Eszékről Pestre naponkint 5 órakor délután. Újvidékről Pestre naponkint 12 órakor délben. Belgrád- és Zimonyról Pestre hétfő, kedd, szerda, csütörtök, szombat és vasárnap 6 órakor reggel. Baziásról Belgrád, Zimony­ és Pestre péntek d. u. Baziásról Belgrád­ és Brcskára kedd és csütörtök délben. Orsováról Belgrád-, Zimony- és Pestre péntek 5 órakor reggel. Orsováról Belgrád-, Sabátz- és Brcskára kedd és csütörtök 5 óra reggel. Galaczról Orsova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre hétfőn reggel. Galaczról Orsova-, Belgrád-, Sabácz- és Brcskára péntek és vasára, reg. Konstantinápolyból.Oreova-, Belgrád-, Zimony- és Pestre kedd. Szegedről Zimonyba szerda és szombaton reggel. Zimonyból Szegedre vasárnap és csütörtökös­ délben. Sziszekről Zimonyba kedden reggel. Zimonyról Sziszekre szombat reggel.­­ Gyorshajózások: Pestről Galacz­ és Konstantinápolyba hétfőn 7 órakor este. Baziásról Galacz és Konstantinápolyba kedd és szombat 9 órakor reg . Konstantinápoly és Galaczból Pestre péntek 4 óra délután. Konstantinápoly és Galaczból Baziásra kedd és péntek 4 óra délután A személyszállító-h­ajók megérkezte Pesten, Bécs­ről naponkint este. Győrről naponkint este. Esztergom- és Váczról naponkint d. e. Újvidék-, Eszék- ét Mohácsról naponkint d. n. Belgrád és Zimonyról hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek és vasárnap délután. Jisova és a Dunafejedelemségekből vasárnap d. n. gyorshajóval szer­dán reggel. Első magyar Dunagőzhajózási társaság hajói. Pestről Bezdánig naponkint 6 órakor reggel. Bezdánról Pestre naponkint 9 órakor d. e. Pestről Esztergomra naponkint 3 órakor d. u. Esztergamról Pestre naponkint 5 órakor regg. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond* Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nyílt tér ! A legelegánsabb férfi- és gyermek, I disz és utazó ruhák Magyarország 1­3 legnagyobb férfiruha raktárában­­ Grünbaum és Weiner

Next