Pesti Napló, 1870. augusztus (21. évfolyam, 176-206. szám)
1870-08-23 / 198. szám
kások dolgoztak s egy öreg férfi s neje, mindkettő mély gyászba öltözködve,és sírva jöttek kifelé az országúton álló kocsijokhoz. Ezen jelenet egész történetet beszélt ugyan el, de mégis becsaptam a szántóföldek közé, hogy a sírásókat megkérdezzem. Ezek elmondták aztán, hogy ők temették el azon pomerániai urnák hadnagy fiát; a szegény szülők bánatukban oly esztelen kívánsággal ostromolták a munkásokat, hogy nyissák föl újra a sirt, hogy még egyszer megláthassák fiukat; ezek engedtek ugyan, de csak félig teljesíthették a munkát a dögleletes szag miatt mit a szegény, szülők is beláttak s megelégedtek azzal, hogy legalább elvesztett fiuk csirjába pillanthattak alá. Bizony sok köny folytt el még ezen hantokon s ezen hantok emlékezetén ! Az itteni emberek a két oldalról való veszteséget legalább is ötezerre becsülik, a mi azonban valószínüleg túlozva lesz. A dicsőséget mindkét fél magának igyekszik megmenteni, noha a porosz persze több joggal. Egy polgár, ki velem együtt járt a hegyen,büszkén mondta s hinni látszott, hogy ezen hegyről százezer francziát vert le húszezer porosz. Francziaországban pedig megkérdeztem, csakhogy a fölfogást összehasonlítsam, egy forbachi, tehát franczia parasztot ugyane tárgyról. „Nem volt csoda uram, hogy a mieink végre hátrálni kényteleníttettek, hiszen hétezeren voltak csak mintegy százezer porosz ellen, s még a mellett egész délig ágyujok se volt, akkor vittek először tőlünk.“ stb. Erősen hiszi azt is az ottani, egyébiránt nagyobbára német nyelvű nép, hogy öt nap alatt megfordul a világ s a francziák állanak Németországban. Forbachról azonban jövő levelemben. Mac Mahon Nancyban. Mac Mahon tábornagy megérkezését Nancyba következőleg írják le. A tábornagy a pályaudvarból gyalog ment a Boillorc kávéházba, a tisztek rendes légyott helyére. Meg nem lehetett őt ismerni, fejétől lábáig telve sárral, kezei egészen feketék voltak. Egy lövés elragadta egyik vállbojtját kabátjának hátsó részét több golyó átlyukaszta. Távcsövének csak fele volt meg, a másikat elvitte a golyó, mely egyszersmind kezét könnyen megsebesítette. Arczkifejezése a legmélyebb megindulásra mutatott. Mindenki levette kalapját, ki előtt a tábornagy elment. A kávéházban gyorsan hideg húst adatott magának, mert 24 óra óta semmit sem evett. Evés közben egy levelet irt s azután egy más tiszttel, ki időközben a kávéházba lépett, egy szobába zárkózott. Rövid értekezlet után viszszatért a pályaudvarba, hogy az általa összehozott élelmiszerekkel ismét csapataihoz csatlakozzék. Egy nancyi ismerőse a vértes ezredek után tudakozódott. A válasz így hangzott: „Vértesek , nincsenek többé vérteseim!“ A párisi Figaró legújabban közaláírást nyitott, hogy Mac-Mahonnak remek visszavonulásáért diszkard nyújtassék át. Az aláírás igen néperedménynyel foly. Bivouac a Metz előtti csatatéren. Aug. 15. reggel. Azon helyzetben vagyok, írják a K. Z.-nak, hogy most reggeli 81 órakor legalábbi fővonásaiban előadhatom a tegnapi kémszemlészetet, melyből embereinknek oroszlánszerű bátorsága által ismét a legvéresebb ütközetek egyike fejlődött. A részleteket ma a bivonatokban fogom összegyűjteni. */15-kor jött a parancs, hogy Metz ellen kémrészet intéztessék, annak megtudására, hogy mily erős odaát az ellenség, melyet 100,000-re becsültek Bazaine parancsnoksága alatt. A czél világos volt. Az ellenséget itt fel kellett tartóztatni, és foglalkoztatni, hogy a déli operatiók megkönnyíttessenek, és ezen czél az eredeti szándékon túl fényesen sikerült. Az 1. hadosztálytól balra haladt előre a Laguenexy után a 13. hadosztály. Ezen hadosztály kezdette meg a csatát. Az lső hadosztály Pont a Caussy, Flanville, Montoy helységeken át ment. A 2. hadosztály a Les Etangesi után ment. Noisseville és Servigny az ellenség által megszállva, mely a mieink megérkezésekor gyorsan visszament a Vantoux-Bomny-i állásba, mely a legjobb árkokkal volt nagy mértékben biztosítva. Az előcsapatok az alatt már 5 óra óta Montoy mellett harczoltak, gyengék voltak ugyan ily túlerő ellen, de erősek bátorságuk által. A 13. hadosztály tehát ezen előcsapattal Montoy mellett találkozott. Mindenek előtt az előcsapatok nagy része, két vadász-század, és a 3. ezred Flanville irányában Montoy felé küldetett, hogy ott előállítassék az összeköttetés a 2. hadosztálylyal. Az első hadosztály zöme, a Geil-felé dandár, Flanville és Montoy közt haladt tökéletesen rendezetten Montay oldalán Nouilly irányában. A „korona herczeg“ nevű ezred egyelőre az út mellett maradt mint tartalék. Az egész vonalon dühös ütközet fejlődött ki. Félbeszakítás nélkül folytonosan a legiszonyúbb tüzelés, és az ágyuk és mitraillenesek dörgése. Az előcsapatnak és a hadsereg zömének volt alkalmuk balra a lejtőkön összpontosult állásban elhelyezkedni. Egészben véve lehet mondani, hogy 5—82 óra közt ezen összpontosított tűz az ellenségnek tetemes kárt okozott, míg a franczia ágyuk nekünk kevés veszteségeket hoztak, mert csaknem minden sebesülések puskalövésektől erednek. És még jobban működtek volna ágyúink, ha két akadálylyal nem kellett volna küzdeniök, a szél irányával, mely az ellenség állását sűrű felhőkbe bontotta, és a nappal, mely izzóvörösen erős tűzfényével épen nekünk által ellenben volt és lőszerekkel való pontos czélzást megakadályozta. Alig lehetett egy percig átnézni, anélkül, hogy az ember szemei ne kápráztak volna, és ez lehetlenné tette az ellenség ütegeiről és tartalékáról helyes ítéletet hozni. Az ütközet, mint már mondom, dühös volt, a 2. hadosztály balszárnya a legtöbb veszteséget szenvedte. Emlékezem egy pillanatra (körülbelül 7 óra volt), midőn a mi bal centrumunk csaknem minden tisztjét elvesztette. Az osztályA metzi csaták. Tegnapi reggeli lapunkban közöltük a marsla-touri csatáról a porosz hivatalos „Staatsanzeiger“ jelentésének elejét, és azt a következőkben egészítjük ki. A mars la-touri győzelem stratégiai fontosságát hasonló utalások mellett már korábban kiemeltük. Azonban annyiban nem volt ez még egészen döntő, mivel Frigyes Károly herczeg hadseregéből még csak 6 hadosztály törte át a francziák metz-verduni visszavonulási vonalát. Megmaradt tehát a lehetőség, hogy Bazaine Metzből újabb nagy csapást kísérelhessen, hogy Verdun felé keresztül törhessen, sőt jelentést küldött Párisba, hogy csak „lőszerek hiánya“ miatt kellett megállapodnia, és hogy a poroszok megkeresték, miszerint halottaikat eltemetniük engedje. Világos azonban , hogy nem ezen okok, hanem a mars-la-touri roppant veszteségek és a vereség által hadseregében előidézett desorganisatio akadályozta őt, hogy azonnal Verdun felé keresztül törni nem kísérelhető. Egyébiránt a franczia sereg jóval nagyobb része Metzben van; a mars latouri vereség után a gárda, Frossard, Ladmirault, Decaen és Canrobert hadtestei ott verekedtek. Párisból magából jelentetett, hogy Mars-Latournál 120,000 ember volt a tűzben, és a Metzben hátrahagyott őrséggel együtt a francziák összes száma Bazaine alatt 140,000 emberre volt tehető. A 16-ikai szünetet természesen a poroszok is felhasználták. A második hadseregbőltovábbi csapatok vonattak Metz nyugati oldalára. De még eddig nincs semmi tudósításunk az új csatában résztvett csapatokról. Most a király maga vette át a Metztől nyugatra összpontosított hadak vezényletét és a Mosel balpartján álló ellenséget 18 dikán újra minden oldalról megtámadta. Rezonvilleből, mely Mars- La-Tour és Metz között, az innen Verdunbe vezető úton fekszik , intéztetett akilencz órai csata, mely a francziák teljes vereségével végződött, azokat Metzre vetette vissza és őket Versduntől és így Páristól végleg elzárta. Feltehető, hogy a megvert hadsereg most Metzben kétségbeesett állapotban van; a legnagyobb készletek mellett sem élelmezhetné magát sokáig, azonfelül el sem fér a vár falain belül. Keletről Steinmetz tábornok, délről és nyugatról Frigyes Károly herczeg tág körben bezárva tartják. Legfölebb még észak felé törhetné magát keresztül, miáltal azonban még meszebbre távoznék Páristól, melynek megmentésétől pedig minden függővé van téve. Páris védelmére most csak Failly hadteste éll rendelkezésre, mely Mac-Mahon hadtestének maradványaival Nancyn és Toulon át Chalons felé indult vissza. Azonkívül végre Douay hadteste is volna alakítva, mely eddig Belfortban a volt római csapatokat bevárta , és mint mondják Chalonsba érkezett. Ez legfölebb mindössze 80.000 emberből áll. A Párisban alakítandó hadtest szintén még csak keletkezőben van. Vannak ugyan mozgó és nemzetőrök, de nincs rendes katonaság. Ha a koronaherczeg hadserege haladék nélkül Páris felé folytatja útját, úgy a fővárosig aligha lényeges akadályt talál. tábornok megragadta a pillanatot. Látja amint egy katona a legdühösebb ütközetben hidegvérüreg szivarozik. Ez imponált a tábornoknak. A katonához siet és kiáltja: Adjon tüzet! meggyújtja szivarát, összegyűjti a vezér nélküli századokat és a szivarral szájában ismét előrevezeti a megtizedelt zászlóaljakat. Az ütközet egész estig tartott. Valamennyi osztályaink egész sötétig megtartották állásukat, és csak 10 óra után vonultak vissza, hogy a bivonatokat elfoglalják. Az ellenség csak egyszer lépett fel támadólag, és pedig későn este, de akkor is kénytelen volt visszavonulni. A mi veszteségeinket még nem ismerem, de tagadhatlan, hogy tetemesek. Ma reggel tábornokunk egy parlamentarrt küldött Bazainehez, hogy az ütközetben elesett hősök eltemettetését indítványozza. Bazaine igen barátságosan beleegyezett és igy most épen azzal foglalkoznak, hogy azon derék katonákat a küs földbe tegyék. Az ütközet folytatására részünkről nincs parancs adva. A czél el van érve. Az ellenség viszsza van nyomva a várba, és a csatatér a mieink által van elfoglalva. Mac-Mahon napi parancsa. A párisi lapok Mac Mahonnak következő, kelet nélküli napi parancsát köztik: Katonák! Az aug. 6. küzdelemben a szerencse nem jutalmazá meg vitézségteket, de ti állástokat csak kilencz óra hosszáig tartott hősies ellentállás után adtátok fel. 35.000-en voltatok ti 140.000 ellenében és csak e túlerő nyomhatott el benneteket. Ily körülmények között a meggyőzetés is dicső s a történelem hirdetni fogja, hogy a francziák a froswilleri csatában a legtündöklőbb bátorságot tanussták. Ti érzékeny veszteségeket szenvedtetek, de az ellenség veszteségei még jelentékenyebbek. Hogy benneteket nem üldöztek, ennek oka az volt, mert ti nagyon nagy veszteségeket okoztatok az ellenségnek. A császár meg van veletek elégedve,az egész ország hálával viseltetik irántatok, mert zászlótokat oly nagyra becsültétek. Kemény megróbáltatásoknak voltunk alávetve, melyeket most felednünk kell. Az I. hadtest újból meg fog alkottatni s ha isten is akarja,nemsokára fényes elégtételt veendünk. M a c-M a h o n. Belföld. Szerény észrevétel. Tisztelt szerkesztőség! A Pesti Napló 186 számú esti kiadása zágrábi levelében foglalt azon téves értesítés következtében, „hogy a temesváriak részéről Schlauch esperes vezénylete alatt küldöttség kisérte az érseket Zágrábig, s a küldöttség szónoka, a nevezett esperes, a lakomán is kiváló figyelemben részesült“, — az igazság érdekében mint a megválasztott megyei küldöttség tagja, a téves közlemény helyreigazítása végett szerencsém van a tisztelt szerkesztőséget értesíteni, hogy Zágrábon nem a temesváriak, hanem Temesvármegye küldöttsége, mely az augusztus 2-án tartott közgyűlésben, a megye osztatlan tiszteletében álló Mihalovics József érsek ur irányában rokonszenvünk tettleges nyilvánítása végett meg Különfélék. Pest, aug. 22. (Andrássy Gyula gr. miniszterelnök) kit már szt. István napjára is vártak Budára, hacsak különös akadályok nem állanak be, s. hó végén lelő Budára, két napot itt időz s azután ismét Bécsbe utazik. “(Szlávy József) földművelés-, ipar- s kereskedelemügyi miniszter tegnap este Bécsből visszaérkezett. (Türr tábornok) minapi leleplezéseiből 50 louishol a tiszta nyeresége. Körülbelül egy év előtt ugyanis Salzburg körül elvesztette erszényét, de miután „fontos küldetésben“ járt s különben sem tudta, hol érte a veszteség, nem is kutatta többé. A napokban azonban beállít hozzá a levélhordó s egy csomag aranyat kézbesít neki. Pénzét ugyanis a salzburgi állomásfőnök találta meg, de ez nem tudhatta, ki a tulajdonost, mert az erszényben az 50 Lajos aranyon kívül csak egy „Türr“ névre szóló látogatójegy volt. Egy évig őrizte, tehát míg a tábornok nyílt levele útba igazította , erre megküldte neki a pénzt. A „leleplezés tehát írja az „E11.“ mindenesetre többet használt Napoleon rokonának, mint a mennyit egyelőre Bismarcknak ártott.“ (Honvédségi gyakorlatok.) A honvédségi gyakorlatok, melyekre nem csak az újonczok és tartalékosok, hanem a szabadságosok is mind behivattak már a f. héten kezdeteket veszik és pedig eleinte sikmezei gyakorlatok azután pedig éjjeli hadgyakorlatok fognak tartatni. Mint a zászlóaljaktól beérkezett tudósítások jelentik, az ujonczok oly tanulékonyságot és sok jó akaratot tanúsítanak, hogy azok betanítása csak igen rövid időt veend igénybe. Mint a „Local corr.“ melytől e híreket veszszük, értesül, még 20 honvédzászlóalj fog felállíttatni. (Szabadsá g idő.) Szabó Miklós igazságügyministériumi államtitkár ma utazott el négy heti szabadság idejét élvezendő, a Carlsbadban időző minister megérkeztéig tehát a rangban legidősb ministeri tanácsos Horváth Döme vette át az igazságügyministérium vezetését. —rr. (Az orvvadászat áldozata.) A müröghi erdőben az orvvadászatnak a múlt kedden ismét egy áldozata jön. Ugyanis a nevezett tilosban két m.-üröghi lakos vadászván, találkozott két erdőkerülővel, a kik a tilosban vadászókat fegyverük átadására szólították fel. Ezért azonban engedelmeskedés helyett ellenálltak s egyikök heves vita után fel is kapta fegyverét és az egyik erdőkerülőre sütötte. A puska szerencsére csütörtököt mondott. Erre az erdő kerülők újból felszólították az orvvadászokat a fegyver átadására s kijelentették, ha valamelyikük rájuk emelt halál fia lesz. A polgárok egyike azonban újra felkapta puskáját s lőni készült, mire az egyik kerülő lelőtte. A szerencsétlen ellenszegülő rögtön kiadta lelkét. Az eset a járási főbirának még tegnap feljelentetett s a vizsgálat szigorúan foly. (A honvédsegélyezés ügyében) a m. k. belügyminiszter a következő rendeletet intézte a törvényhatóságokhoz: „Az országos honvédsegélyző egylet alapszabályainak 32-ik §-a értelmében az 1848—9 évben rokkantakká lett vagyontalan és munkaképtelen honvédek és az akkor vagy rokantságuk következtében később elhalt honvédek vagyontalan és munkaképtelen özvegyeinek országszerte eszközlenő összeirattatása végett közbenjárásomat vévén igénybe: — hazafias és hivatalos készséggel felhívom a törvényhatóságokat, — miszerint hatósága területén a lehető legnagyobb nyilvánossággal közhírré tegye, hogy mindazok, kik az egylet alapszabályainak 21 §-a értelmében segélyre, illetőleg ellátásra igényt tarthatnak folyamodásaikat a hivatalos kimutatásokban kitett rovatok pontos figyelemben tartásával járási tisztviselőikhez, illetőleg polgármesterükhöz legkésőbb folyó évi October hó 1-ig benyújtsák. A járási tisztviselők illetőleg polgármester által a hozzájuk beadott ilynemű folyamodványok tételei megvizsgálandók, a kimutatások rovatai betöltendők, s e kimutatások a folyamodványokkal együtt, melyekhez az illető folyamodó vagyontalanságára nézve a hiteles községi, és a járási orvosi bizonyítványnak okvetlenül mellékeltetni kell — a törvényhatóság utján hozzám felterjesztendők. Rajner Pál.“ (Xl-ik kimutatás illetőleg nyilvános nyugta) gróf Batthány Lajos Magyar ország első miniszterelnökemlék szobrára 1 hó 8-tól mai alul irt napig begyült özszegről. Kraszna megyei takarékpénztár egyesület Sz-S0 m 1y o n 40 ft. Csongrád megye alispánja Török Bálint által HM. Vásárhely közönségétől 100 ft. Moson megye I-fö alispánja Major Pál kir. tanácsos 142 ft 17 kr, ehhez járult Köpcsény községe 53 frt Hegyes 1 frt, Rajszán 3 frt, Gallos 6 frt 60 kr, Pomogy 2 frt 57 kr, Magyar -Óvár 20 frt, Moson 45 frt, Lébeny és Szt.-Miklós 6 ft 50 krral. Komárom város közönsége 311., 313., 314 sz. Ivén 74 ft 10 kr, és 4 ezüst forint. Heves megyéből Nagy-Füged 3 ft 65 kr, Tarna Méta 3 ft 95 kr, Heves 8 frt 40 kr, Roff 25 frt 80 kr, T.-Abád 2 frt 23 kr, T. Szalók 17 frt, T.Derzs 14 frt, és 1 arany, és Alatján község 1 frt és egy arany összesen 66 frt 13 kr. 2 arany ehez járult Br. Frödnig Ede ’1 aranynyal, Fazekas Károly 1 arany, Borbély Mihály 10 frt, B. Waldeck 10 frt, Puky Miklós 5 frt, Barczay Gyula, Magyary Lajos, Borbély Géza, Domonkos Mihály 2—2 írttal, Glück József, Ivády Rudolf, Morocz, Laluhay, Boráros, Kovács Ignácz, Maszik Alajos, Békésy István Csurika János, Gévay Ernő, Weiss Mátját, Tóth József, Nagy Lajos, Fuchs Károly, Losotay László, Arany Béla, Magyary, Justus 1—1 írt és negyvennyolcan 70,50,40, 30,20,15,5, és 4 krt, Sopron megye 2-es alispánjától Kéry Péttől 171 frt 34 krnyi mely összeghez a soproni főszolgabiróság 36 frt 51 kr. ehhez járó*. . 0. Széchenyi Imre 10 frt, Darufalu községe 12 frt 38 kr., Pereszegi község 4 frt, Nagybaromi község 2 frt, Kisbaromi község 2 frt 50 kr., továbbá Horpács községből huszonhárman, és Gogánfa községből huszonnégy egyén adakozott 1 forint 50 kr. 3 kr. Megyesi Antal, kábaközi járás főszbiró ivén 21 egyén adakoz 21 forint 40 kr. , Jobaház község 1 forint 50 kr., Peresznye község 4 frt, Német Zsidány község 60 kr., Iklán Berény 2 frt 60 Beöm. város 5 frt 64 kr., Domonya község 8 frt 18 kr., Keresztény 1 frt 38 kr., Csepregh 7 frt 7 kr., Felső Szilány 4 frt 74 kr., Alsó Szalony 4 forint 64 krajczár, H. Zsidány 1 frt 48 kr., Alsó Bük 11 frt 7 kr., Közép Bük 4 frt 32 kr., Felső Bük 4 forint 24 krajczár, és Lőcs községek 3 forint 14 krajczár, Fodor Pál főbíró ivén: Ruprecht János 5 frt, Tompaházi helység 1 frt, Rosenfeld Jakab 4 frt, Nagygerendi község 1 frt 45 kr., Porládnyi község 3 frt 27 kr., Ujkéri község 5 frt, Bantala k. 1 forint, Csapodi k. 1 forint, Havas k. 1 forint, Gyoro. k. 1 forint, Araki k. 1 frt, Nong János 5 frt, Jánosfai k. 1 frt, Takács Károly 2 frt, Kis gerendi község 1 frt, és 147-en 50, 40,20, 5, 4, 3 és krt. Udvarhelyszék kerül. Király bírója Gálfy Sándor a 447, 48, 49 és 450-ik iveken 15 frt 90 kr. — Összesen 626 frt, főösszeg a beváltott arany és ezüst pénzzel 15367 frt 99 kr. Pest 1870 aug. 21-én. Sztupa György pénztárnok. (Egy derék hivatalnok) F ... 5 ... alsóbbrendű hivatalnok a kereskedelmi minisztériumban a minap egy collegája asztalán egy 89 írtról szóló utalványozott nyugtát látott, melyet a derék férfiú azonnal zsebre tett s egy hordár által a pénztárnál beváltatott. A pénzt elköltötte. Mivel a gyanú mindjárt ő reá esett, elfogták s ő már be is vallotta a lopást. A pénzből már csak 18 frt volt nála. (A Wanzl-féle fegyver jóságának próbája) Pedanovszky, másnéven Pedanovics rablás miatt fenyítő vizsgálat alatt állott. A fogságban beteg lett, úgyhogy a fogház beteg osztályába visetett. Nemsokára azonban meggyógyult s szökési kisérletet tett, mely teljes mértékben sikerült is neki, jóllehet a fogház mellett álló őr észrevette a menekülőt. A katona rásütötte a fegyvert, de ez csütörtököt mondott, új töltényt tett bele; a fegyver másodszor is csütörtököt mondott, így harmadszor is. Mivel ennek folytán a katona gyanúba jött, hogy talán elősegítette a szökést, fegyverét kiadták egy szakértőnek véleményadás végett. A szakértő véleménye oda járult, hogy nem csoda, hogy a fegyver nem sült el, mert teljesen haszonvehetetlen. (Füstölő papír mint pénz.)Magyarországból való több egyén, kik Pozsegamegye Kaptol helységében a parasztoktól lovat vásároltak, ezeknek ötös bankjegyek helyett 106 darab füstölő papirral fizettek, mely nagyon hasonlít az öt forintos bankjegyekhez. Az illetőket Szent-Lőrinczen Baranyában el is fogták s a pozsegamegyei hatóság uj csalások elkerülése végett betiltá az említett füstölő papír árulást. (Helyi esetek.) Ed Lőrincz 47 éves napszámos ma délben a kalaputczai 1. szám alatti pálinkamérésben ebédelvén, evés közben hirtelen roszul lett s nehány percz múlva holtan rogyott össze. Hihetőleg szélhüdés érte. — Ma reggel 10 óra tájban a váczi út 7. számú épülő ház állványáról véletlenül egy darab tégla az alant foglalkozó Kollár András fejére esett s azt jelentékenyen megsértette. (Iskolai jelentés.) A pesti ág. hitv. evang. gymnasiumban s a vele egybekötött elemi fi- és leánytanodákban a jövő 1870.71-dik iskolai évre a növendékek folyó évi September hó 1., 2., és 3-dikán vétetnek föl. A beiratások a nevezett napokon reggel 8—12, délután 3—6 óráig történik. A magántanulók September 4 én délelőtt 8—12 óráig fognak megvizsgáltatni. A tanítás September 5-én rendesen megkezdődik. Az igazgatóság. (E r t e s i t é s.) A külső-szolnokmegyei gazdasági egylet által I. 1870. évi sept. hó 11 —15. napjain Szolnokon rendezendő gőzeke, vizemelő s szivattyúzó gépek kiállítására és versenyére — daczára a közbejött háborús viszonyoknak melyek miatt a külhoni gépgyárosok közül sokan kényszerültek elmaradni — eddigelé oly érdekes gépek vannak bejelentve, — mint például a Howard-féle gőzeke; az óránként 35,000 akó vizet 16 láb magasságra kiemelni képes Groyme-féle forgantyús vizemelő sat., miszerint azok a gazdaközönség érdeklődését nagymérvben kiérdemlik. Miért is, midőn erről a t. közönséget — a már kiadott s közzétett előrajzra való hivatkozással — értesíteni bátorkodom, egyszersmind kérem, hogy a szándékba vett országos fontosságú mivelet alkalmára minél nagyobb számmal megjelenni szíveskedjenek. Török-Sz.Miklós, 1870. aug. 18. A kiállítási bizottság nevében Kuncze Imre, egyl. titkár. (Az idegenekre nézve), kik a múlt héten Pesten jártak, a gőzsikló természetesen meglepő látványt nyújtott. Szent István napján 16,012 személy használta a gőzsiklót. Ezen nap 992-szert járt a sikló fele alá. (Kifogott hulla.) Tegnap délelőtt 11 óra tájban a földunajor 22. számú ház irányában a Dunából egy hulla fogatott ki. A hulla egy 40—45 éves, közép termetű, barna hajú s bajusza és ruházata után ítélve napszámos vagy matróz hullája lehet; sérülés rajta nem látható. (Serenade.) A Pesten időző dalárdák számos tagja tegnap esti 10 órakor Liszt Ferencznek, ki a pestbelvárosi plébánián van szállva, serenadot adott. Mintegy nyolcvan dalár jött össze a plébánia előtt, hol egy üdvözlő dalt és egy más dalt zengtek. Liszt Ferencz, ki az egyik ablakból hallgatta a dalárok előadását, élénken megtapsolta azt. A dalárok még egy dalt zengtek el, mire Liszt Ferencz Schwendtner plébánossal lejött a dalárok közé, Zimay Lászlóval és id. Ábrányi Kornéllal néhány szívélyes szót váltott s azután felhívta a dalárokat a plébániába, hol azok a dalelőadást a nagy teremben tovább folytatták. A dalárok s az öszszegyült közönség lelkesen megéljenezte Lisztet midőn a dalárok közé lejött. (A szegedi rablóügyhez.) A pestmegyei delegált bíróság — mint a „Sz. H.“ értesül — múlt csütörtökön vette által a kir. biztos közegeitől az első 18 darab vizsgálattal befejezett bűnesetet, melyekben az ügyészek már meg is kezdték a vádlevelek készítését. Tehát végre kilátás van, hogy pár hét múlva talán már megkezdődnek a tárgyalások. (Öngyilkos.) Tegnap délután 3—4 óra között a kültelekben a kőbányai út mellett a magyar-belga gyár és a régi józsefvárosi temető között egy akáczfán egy ismeretlen hullája felakasztva találtatott. A hulla a Rókuskórházba szállíttatott. Kiléte nem tudatik. (Egy jámbor műsora a neki meszszeföldről Gül Baba sírjához jött zarándokolni, tegnapelőtt megfeledkezett a próféta intelmeiről , busásan élvezett abból, mitől az igazhivők el vannak tiltva. Az élvezett bor harcziassá tette a jámbor dervist, úgyhogy hazatértében néhány graurral összekapott. A graurok a szent férfiút rettenetesen megvették, úgy hogy rendőröknek kellő közbenjárni. (Schulcz Ferencz) hazánkfiát, Vajda- Hunyad építészét és a műegyetem tanárát, érdemeihez képest nagy kitüntésben részesítette a Madridi San Fernando műakadémia (Real Academia de las trés nobles artes de San Fernando) midőn öt f. év máj. 30-án tartott ülésében levelező tagjává választotta. Az ő munkájának: Monuments d'Architecture inédits első füzete, mely Gerona városának műemlékeit tárgyalja, oly feltűnést okozott Spanyolországban, hogy a „Comision de Monumentos Historicos y Artisticos de la Provincia de Gerona“ nem vélte háláját máskép kifejezhetni, minthogy művét az országos Academiának kitüntetésül felajánlja. Örülünk, hogy oly jeles tehetséggel bírunk, és hogy oly állásban van, melyet nemzetünk dicsőségére felhasználhat! Itthon pedig kivánnak, hogy munkája legalább az illető körökben megismertessék ! (Amit az „A libina“ tud.) Az „Albina“ azon nagyszerű fölfedezést teszi, hogy Északamerikában egy bizottság alakult államférfiak s jelentékeny tőkepénzesekből, melynek nem kevesebb feladata volna,mint Olasz-,Franczi-, és Spanyolországból egy szövetséges köztársaságot alkotni. Ügynökei már működnek. Legújabban ettől félnek a magyarok is! (Nagyon félünk !) választva jön, és nem Schlauch Lőrincz esperes vezénylete és szónoklata, hanem Pottyondy Ferencz alispán vezetése és szónoklata mellett tisztelgett Zágrábban a megye nevében, melynek a nem rég kinevezett érsek úr sok év hosszú során át tevékeny és közjóért fáradozó kitűnő tagja volt. Schlauch Lőrincz mint tagja a küldöttségnek a lakoma alkalmával tartott kitűnő és nagy lelkesedéssel fogadott szónoklatáért részesült a megérdemlett kitüntetésekben. Egyébként tiszteletem nyilvánitásával maradok Temesvárott augusztus 12-kén 1870. A megyei küldöttség egyik tagja. A dalárünnepély. A díszhangverseny. (Aug. 22-én.) A dalár egyesület díszhangversenyét ma délben tartották meg, mielőtt a dalárversenyeken győztes dalárdák payadiját ünnepélyesen kihirdették volna. Első jutalmát az esztergomi dalárda nyert, a második díjban a kecskeméti és debreczeni dalárda osztoztak, míg a harmadik jutalmat a kassai dalárdának ítélték oda. A díszhangverseny Erkel Ferencz,, Báthory Mária nyitányával vette kezdetét, szerző személyes vezénylete mellett. A nemzeti színház zenekara, mely e hangversenyre tetemes külerőket vett magához, kiváló értelemmel adá elő régi mesterének e jellemző terméket és kifejezéssel játszott. Ezt követé Volkmann Róbertnek „III-ik Richardhoz“ írt nyitánya, mely szerző vezénylete alatt e hangversenyben került első előadásra. A nyitány borongó lassúja később lyrai dallamossággal fejlődik tovább, míg a középtételt egy induló foglalja el, mely diadalmas hangzatokban kiválva, erős fokozatban éri véget, hogy az alaphangulat tágasabb uralmának engedje át a tért, folytonos halkulással s az első tétel felelevenülésével a nyitány végét éri. Mélyebb szenvedélyt itt hiába keresnénk,de egészben véve egyszerűség, átlátszóság és a szinezet elevensége valamint festői volta jellemzi e művészt,mely a közönséget láthatólag felelevenítő és emelkedett hangulatot keltött. A zenekar a művet teljes szépségben emelte érvényre. Volkmann töbszöri kihívásokban részesült. E zenemű után Pauiné magyar népdalokat énekelt zenekarkisérettel. Vezénylő ezúttal Huber Károly nemzeti színházi karnagy volt, mert ő dolgozta fel e népdalokat. Ha ez előadás sikerét veszszük zsinórmértékül, úgy köszönetet szavazhatunk a rendezőknek e szerzeménynek a műsorozatba felvételéért, mert Pauliné átgondolt, érzelemdús , és finom előadása a közönséget , melynek zömét dalárok képezték, tejesen magával ragadó. De istennek hála, most már túl vagyunk azon, hogy egyszerű népdalok hallatára hazafias lelkesültségbe jöjjünk s még inkább szemünk előtt kell tartanunk, hogy most már nem tüntetésre, hanem komoly valódiságra, haladást jelző eredményekre van szükségünk. A sói d i s a n magyar pásztorhangok nem illenek oly hangversenyhez, melynek műsorozata oly komoly és nagyszerű műveket egyesített. Nem botránkoznánk meg rajta, ha tisztán csak a magyar pásztorhangokra volnánk szorítva magyar zene dolgában, de miután más kiváló magyar zeneművek állanak rendelkezésünkre és magyar zeneszerzők külföldön is elismerést kivívott műveikkel érdekesíthették volna e hangversenyt, úgy csak fájlalnunk kell a rendezőség eljárását. Mind Huber, mind Pauliné másnemű magyar szerzeményekkel léphettek volna a közönség elé. Az utóbbi művésznőn kívül még egy másik művésznője a nemzeti színháznak is közreműködött a hangversenyben: Felekyné, Tóth Kálmán egy költeményének szokott művészi elszavalása által. Liszt „Dante“-symphoniájának első része és végül „Berlioz“ Rakóczy“-indulóra zárták be a hangversenyt. Liszt művét Erkel Ferencz vezényelte és örömmel ismerjük el, hogy csak ritkán hallottuk a nemzeti színházi zenekart annyi hatálylyal, annyi kifejezéssel játszani mint most. Itt győződtünk meg ismételve róla, hogy a rézsahangszerek legerősebb felzajlása sincs hátrányára a vonós hangszereknek, ha ezek egyöntetűséggel és hangegyenlőséggel jutnak előtérbe. Ez itt bizonyult be az előadás művészetének nagy eredménye. A jelen volt szerzőt a felvillanyozott közönség szűnni nem akaró tapsokkal üdvözölte és négyszer kihívta. Az utolsó mű is a hallgatóság rokonszenvével találkozott és mindenki ama meggyőződéssel távozott hogy a dalárünnepély legérdekesebb és legfigyelemreméltóbb mozzanata e hangverseny volt. A dalárszövetség közgyűlése, a dalárszövetség mai közgyűlését elnök Madarassy Pál megnyitván, a jegyzőkönyv hitelesítésére Fehér Péter, Bartay Ede és Vass János, a központi választmány számadásainak megvizsgálására Fehér Péter, Bringmann és Ritter Sándor választottak meg. Ezután constatáltatott, hogy a 46 egyletből megjelent a közgyűlésen 24, és képvisel összesen 29 szavazatot. Napirenden van az igazg. választmány jelentése. E szerint az országos daláregyesület eszméjét az 1865-ben tartott dalárgyűlés pendítette