Pesti Napló, 1870. szeptember (21. évfolyam, 207-236. szám)

1870-09-12 / 218. szám

218. szám. Hétfő, September 12 1870 21. évi folyam. Szerkesztési iroda: F. rendiek-tere 7. szám. I. emalet. A lap Sellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bém­entetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak eL_____ Kiadóhivatal: Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési föltételek: Vidékre, postán, vagy f­é­l helyben, házhoz hordva« Egész évre ... 22 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 6 , 60 kr. Két hóra .... 8 , 70 kr. Egy hóra ... 1 , 86 kr. Hirdetmények dija: 9 hMábos petitsor egyszo-. hír­detésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 80 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor éj cjkr. FEST. SEPTEMBER 11. A háború. Mig a porosz hadseregár fennakadás nélkül Szötlik Pária felé, a levegő békehírekkel van telve. A legkalandosabb tudósítások szárnyal­nak ez ügyben. Némelyek ál­­lása szerint Vil­mos király és Napóleon császár már megkötik a békét , perfectiójához csak az szükséges, hogy a poroszok elfoglalják. Páriát s a wilhelmi héhei foglyot trónjára visszaültessék. A legújabb ver­­sió szerint a franczia köztársaság egy hatalmas szövetségest nyert­­ amerikai testvérében. Az amerikai követ határozott előterjesztéseket tön Berlinben, melyek a porosz politikára nem ma­radhatnak döntő befolyás nélkül. Bizonyosnak tartjuk ugyan, hogy az amerikai egyesült álla­mok minden rokonszenve a franczia nemzet ré­szén van, de ép oly kétségtelen, hogy e tényből a távolabbi consequentiákat vonni nem szabad. Az amerikaiak bőven osztogatják rokonszenvü­­ket — ha pénzekbe nem kerül, de sokkal gya­korlatibb politikát követnek, mintsem hogy csu­pa simpathiából oly aptióba fognának bocsát­kozni, melyet érdekeik nem tesznek szüksé­gessé. Amerika rokonszenve minden esetre ér va­lamit,de a porosz légiók előnyomulásását föl nem tartóztat­hatja.Amerika nem harczias állam,nincs hadserge, s míg csak ötvenezer embert küldhet Francziaországba, az ellenség ennek minden részét rég megszálhatta már. Általában úgy látszik hogy positív, kézzelfogható alappal a békehírek nem bírnak, noha a tőzsde már es­­comptálta őket, mint a papírok árfolyama mu­tatja. A békebarátok egyetlen remény sugarát csak az képezi hogy az ifjú franczia köztársaság hőn óhajtja a békét, de ne feledjük, hogy csak tisztességes föltétel mellett. Sohasem bocsátaná meg a nemzet a köztársaságnak, ha ma, midőn Francziaország óriási segélyforrásai még na­­gyobbára igénybe sincsenek véve, az ország te­rületéből csak egy talpalatnyi földet is áten­gedne az ellenségnek. Pedig e nélkül ma még a jövendő német császár hallani sem akar e bé­kéről. E­közben ez európai közvélemény hangula­tában nagy változás kezd végbemenni, melynek fontos következményei kimaradhatlanok. Az olasz, angol nemzet, majdnem egész Európa a caesarismus ellen s Poroszország mellett foglalt eddig pártállást. Ma,midőn látni kezdik a porosz politika czéljait, fölismerik az absolutismuson és bigottságon alapulandó új német császárság ve­szélyeit — rokonszenvük a szerencsétlen,de bal­sorsában is dicső Francziaország részére for­dult. Sőt magában Németországban is, melynek különben minden körét megmételyezte Bis­marck politikája, oly szavak hangzanak, melyek azt mondják: a háború czélja eléretett, véget kell vetni a mészárlásnak. E hangok még ugyan nagyon sporadicusak, de a német nemzet sokkal értelmesebb, mintsem, hogy előbb-utóbb ne csatlakoznék hozzájuk. A „poroszok“ a szó valódi értelmében irtó barczot akarnak, sőt­­a N. A. Z. már azt is mondja, hogy Berlin­ből Páriát és égési Francziaomágot is kormá­nyozhatni, de az ily őrjöngő tervek bizonyosan épen a pangermán eszmék discreditorozására szolgálandnak. A barettér eseményeire vonatkozólag új hí­reink nincsenek. Bazsine nem akar capi­­tulálni. A sedani esemény hírére a porosz fölhí­­vásra következőleg válaszolt: „A császárral a legkevesebbet sem törődöm. Metzben én magam parancsolok.“ A sedani catastrophára vonatkozólag Berlinből következő hivatalos jelentés érkezett: A sedani csatában elfogott 25,000 franczián kí­vül a capitulatió folytán 79,000 katona s 4000 tiszt jutott a poroszok hatalmába. Tovább­i 14 ezer sebesültet találtak. 400 ágyú és mitrail­leuse, 150 várágyú, 10,000 ló és óriási hadszerek vétettek el. Magát a capitulatiót Winpffen tábornok csak hosszú vonakodás után írta alá. A szerencsétlen tábornok iszonyú helyzetben volt. Két nap előtt érkezett Algierból s egyszerre váratlanul a már megvert hadsereg parancsnokságát kelle átven­nie. Mac Mahon délelőtt megsebesült, Wimpffen lépett helyére a nélkül,hogy a tábornagy terveit, vagy csak a hadtestek positióit Sedan körül is­merné. Visszaijedt a szégyenteljes capitulatiótól, de a helyzet olyan volt, hogy a haszontalan vér­ontás kikerülése végett el kelle­­zt elfogadnia. Különben ő és számos franczia fő­­tiszt egyénileg nem veté magát alá a capitulatiónak s igy közönséges ha­­difogolynak tekintetik. Danam,Detav­ier,Besson tábornokok s ő, továbbá Clemeur ezre­des s még néhány főtiszt ennélfogva nem nyer­ték vissza szabadságaikat, hanem hadi fogságba szállíttattak. Wimpffer, Cannstadtba belebbez­­tetett. Steinmetz tábornoktól csakugyan elvétetett az első porosz hadsereg főparancsnoksága. A hír­­neves hadvezér azután a nagy főhadiszálláson lesz alkalmazva. Ily módon édesítők meg el­bocsátásának keserű piluláját a­dani, ő azon nézetben van, hogy a törvényho­zótest szórobbantása a vidéken igen rosz hatás­sal lesz. Én magam tanúja voltam annak, mi­dőn a parlament néhány tagja hívta a nemzet­őröket az ülésterembe. Azután történt azon je­lenet, hogy a nemzetőrök berohantak. Dél­után 5 órakor a republikánus vezérek közt minden el volt végezve. Rochefort csak utolsó pillanatban, és utólagosan véte­tett fel a kormány tagjai közé. Senki sem tartja őt komoly embernek, de azt hitték, hogy a köz­­társasági kormányon kívül többet árthat, mintha annak tagjai közé felvétetik. Az aggodalmak a poroszok előnyomulása miatt utolsó időben ismét emelkedtek. A kormány forma változásával já­­r­ó ittassága a kedélyeknek már megszűnt, és most már a katonai helyzetről kezdenek ismét tűnődni. A roppant veszteségek, melyekbe a sedani katastrófa úgy lőszerekben, mint minden más anyagban, került, igen érzékenyen hatottak itt minden körökben. De T r o­c­h u mégis úgy nyilatkozott bizalmas körben, hogy ő meg fogja óvhatni Páriát a bevételtől, és hiszi, hogy vég­tére az ellenség le fog győzetni. Francziaország katonai helyzete. P­á­r 1 8. sept. 5. Pária ma nyugodt, mintha tegnap nem is történt volna semmi különös. A falakat prokla­­matiók fedik, a nemzetőrség őrt áll, valamennyi császári jelvény eltűnt Különben minden nyu­godtan tovább megy. Az új miniszterek már át­vették hivatalaikat, és el vannak temetve mun­káikban. Miután a törvényhozó test szétugrasz­­tatott, semmiféle ülés nem a lehetséges hanem addig a detatura bizonyos n­me uralkodik. Én az imént a baloldal egyik követével beszéltem, ki nagyon sajnálta, hogy tegnap nem lehetett a dynastia letételét egész szabályosan kimon­­ ó köztársaság s a hadsereg. A franczia köztársasági kormány táviratilag már említett proclamatiója a hadsereghez kö­vetkezőleg hangzik: A hadsereghez ! Ha a tábornok­ compromittálta hivatalát, elveszik azt tőle. Ha a kormány a hazát veszélybe helyezte hibái által, akkor letétetik. Ez az, a­mit Francziaország az imént tett Midőn leteszi a dynastiát, mely szerencsétlen­ségünkért felelős, igazságos tettet követ el a vi­lág színe előtt. Azon rendelkezést tette, mely mindnyájatok lelkiismeretének helyeslésével találkozott. Mi több, üdvös cselekedetet is vitt véghez. Hogy magát megmentse, szükséges volt a nemzetre nézve, hogy csak önmagától függjön, és hogy ezentúl csak két dologra számítson, el­határozottságára, mely legyő­zhetlen, és a ti hő­­siességtekre, melynek nincs párja, és mely meg nem érdemlett szerencsétlenség közepette az egész világot csodálkozásra ragadja. Katonák ! Midőn ezen iszonyú válságban át­­veszszük a kormányhatalmat, akkor nem párt­­cselekvényt vittünk véghez. Mi nem a kormányban, hanem a harctban vagyunk. Mi nem egy párt kormánya vagyunk, hanem a nemzeti védelem kormánya. Nekünk csak egy czélunk, csak egy akara­tunk van : a haza üdve a sereg által, mely gyü­lekezni fog a dicstelt zászlók körül, melyek 80 év előtt Európát visszanyomták. De úgy, mint akkor, e szó ,A köztársa­ság, azt akarja mondani: A sereg és a nép szövetsége a haza véde­sére! (Következnek a nemzeti kormány tagjainak nevei.) Francziaország és a Schweicz. A franczia külügyminiszter notificatiójának tudomásul vétele után a köztársaság kikiáltása iránt, a szövetségi tanács a schweizi követnek Páriában utasítást adott, hogy közölje a kor­mánynyal, miszerint a Schweiz mindig elismerte minden nemzet szabad rendelkezési jogát. Miu­tán Francziaország az ország általános helyes­lése mellett köztársasággá alakult, a szövetségi tanács egy pillanatig sem késik az említett elv alkalmazása mellett a franczia kormánynyal hi­vatalos érintkezésbe lépni. A szövetség-tanács meg van győződve, hogy a régi időktől fogva Schiveitz és Francziaország közt fennállott ba­rátságos viszonyok a franczia köztársaság által is fenn fognak tartatni. A schweiezi szövetség hatóságai szívesen közre fognak ez iránt mű­ködni. A szabadság közös szeretete és az álla­mi intézmények azonossága a két állam közti rokonszenvet nagy mértékben fogják erősíteni. A szövetségtanács legélénkebb kívánsága, hogy az új, nehéz gondok közt keletkezett­ testvér köztársaság oda jusson hogy Francziaország­­nak tisztességes békét szerezzen, és majdan az országot a béke és a szabadság áldásaival hos­­­szú időre boldogítsa. Anglia és Francziaország. A „Tompa” következő­­ igen érdekes levelet közöl, a melyet Louis Blanc, ki a köztársaság kikiáltása hírére sietett Páriába, intéze hozzá: Angliából jövök írja a híres forradalmár, s oly benyomást hozok magammal, melyet a kö­zönség előtt el nem titkolhatok. Fájdalom na­gyon is igaz, hogy az angol közvélemény pil­lanatig ellenünk s Poroszország mellett foglalt, kevés kivételt leszámítva, pártállást. S ezen utol­só órákban, még a köztársaság kihirdetése előtt az angoloknál a hangulat oly változása ment végbe, melynek én is mint választó, ki szinte pártoskodással vádoltam a britt népet, számos bizonyítékot nyertem. Azon levelekben, melye­ket ez alkalommal kaptam, a csodálat nyilatko­zik azon állhatatosság iránt, melylyel Franczia­­ország szerencsétlenségét elviseli s számos le­vél adományokat tartalmazott betegeink és se­besültjeink számára. Sőt a politikusok Angliában belátni kezdik, mely követeléseket­ érvényesít mint győzelmeinek törvényes következményeit PoroszországVissza­­emlékeznek azon bánásmódra, melyben­­Orosz­ország Dániát a dühtől remegő Angliával szem­ben eszesíté. Visszaem­lékeznek­ arra, hogy Hannoveri bekebelezését a porosz kamrában a hódítás jogával indoko­ták körülbelül következő kifejezésekkel: A hódítás joga a modern nem­zetközi jog szerint jogos igényt támaszt idegen területek elfoglalására s a nemzeteket e beke­­belés iránt megkérdezni szükségtelen. Az angol politikusok most tehát azt kérdik maguktól: váljon a hatalmas ném­et birodalom ily elméletek uralma alatt szükségképen nem folytonos fenyegetés lesz-e Európa s így An­gliára is ? Ama perezben, midőn Londont el akartam hagyni, a felsőház egy előkelő szabadelvű tagjá­tól, ki mindig Francziaország barátjának mutat­kozott, levelet kaptam, melyben keserűen pa­naszkodott azon részakaratú megítélés felett, melyet honfitársai Francziaország különböző vi­dékein tapasztalnak. A köztársasági kormány jól teend, ha a hangulatot bátorítani nem fogja. Egyik fő oka az angol nép izgatott hangula­tának Francziaország irányában a Napóleon ál­tal kezdett háború aggressív jellege volt. Ezért Angolországban a liberális párt nyilatkozott el­lenünk. A lelkesedés, melylyel a köztársaság fo­gadtatott, feltárta most Anglia előtt a mélységet mely a császárság és Francziaország között lé­tezett. Most megérkezett a pillanat, melyben a köztársasági kormány Angliának, Európának, az egész világnak megmondhatja, hogy Fran­cziaország nem akarta a háborút, hogy egy hó­dításokra törekvő támadó háború lehetetlen va­­la, ha Francziaország szabad lett volna, és hogy mi mindnyájan a hódítási jog elvét tartózkodás nélkül kárhoztatjuk — e gyűlöletes elvet, mely minden érzelmeinkkel és gondolatunkkal, és forradalmaink hagyományaival ellenkezik. A hódítás jogát átengedjük a zsarnokoknak. A népjog, mint mi értjük, véget vet a nemzetközi gyűlöletnek és legfőbb jogelvként a népek önrendelkezési jogát állítja fel. A harcz ennélfogva megváltoztatta most jel­legét. A császárság megbukott és Francziaor­­szág újra feltámadt. Francziaország ma azon helyzetben van, hogy védenie kell magát. Ma a porosz király, ki oly ünnepélyesen kinyilatkoz­tatta, hogy csak Napóleon eben, és nem a fran­czia nép ellen visel háborút, ma az a támadó. Mi harczolunk, hogy oly emberek, kik a mi vé­rünkből val­ók, erőszakkal idegenekké ne tétes­senek ; nekünk meg kell mentenünk hazánkat, Európa nem fogja közönyös szívvel nézni, mi­ként halnak meg a gyermekek, midőn anyju­kat védik !“ Látogatás Sedanban. Sedan léptem be Sedan , sept. 4. d. u. 5 óra. Alig léptem be Sedan erődítvényei közé, éreztem hogy a levegő mesiatól leü­zhedt gőzzel van telve. Mindenfelé rothadásnak indult lóhul­lák fekszenek. Azt hinné az ember hogy egy városban van, mely több hónapra terjedő ostro­mot állt ki. A képet, melyet a különben csino­san épült város mutat, lehetetlen leírni. Soha nem láttam várost annyira úgyszólván sárba és piszokb­a merítve- Egy öreg úrral beszél­getésbe bocsátkoztam. „Hála Istennek­­ mondá­m, hogy az önök seregei megszabadítottak bennünket ezen vadállatoktól, kik a várost 5 nap óta ki­fosztották, és minden erőszakot elkövettek, me­lyet a képzelet csak kigondolhat, és kik előtt ezen szó „f o g y e l e m“— egy semmit mondó üres fogalom volt.“ A porosz parancsnok mindenek előtt kitisz­títaná a várost és környékét, és élelmi­szerek beszerzése ált­al a fenyegető éhhalálnak vetett gátat Nagy tüzet gyújtottak minden utczában, hogy a büdös gőzt eltávolítsák. Összesöpörtek minden szemetet, rothadt szalmát, lószerszámot, nyergeket, csákókat stb. és mind­ezt felgyújtot­ták, másrészt pedig a­mit lehetett, kihordtak a város elé. Harmad­i látogatásomnál már máskép nézett ki Sedan. A lakosok igen barátságosoknak mu­tatkoztak. Az úgynevezett franctizeur-ökkel úgy bánnak mint rablókkal, mert minden, a­mit ezek eddig véghez vittek, abban áll, hogy az egyedül lova­goló ordonanzokra, sebesültekre lőttek. Ma délelőtt láttam Mac Mahont, kételkednek azon, hogy felgyógyul. Egy magánházban fek­szik Sedanban, Napoleon Wilhelmhöheben. A „N. W. Abendbl.“-nak írják Kásáéiból, sept. 8-áról . Tegnap, szerdán, mint oly napon, melyen a wilhelmshöhei vizimüvek a nyári hónapok alatt szokás szerint megeresztetek, sok kiváncsi ment ki oda, hogy a franczia császárt láthassa. A franczia urak egész fesztelenséggel mozognak és ha az őröket nem látná az ember, azt hinné, hogy Jérome király udvara feltámadt halottai­ból. A dús hímzésű franczia tábornoki egyenru­hák, a nadrágok kirívó vörös színe, a szolgák gazdag öltözetet, sajátságos képet nyújtanak. A császár és közvetlen kísérete sokat szivaroz. A császár, mint hallottuk, már reggeli 7 óra óta sétált a parkban és többször felkiáltott: Super­be, superbe! Délután egy bérkocsiban három tá­bornokkal a vaspályához és vissza kocsizott. Minden szolgáj­ának szabadságára hagyta Fran­cziaországba visszatérhetni. Kik az engedél­lyel élnek, egy évi bért kapnak. A sok szolga valószínüleg terhére van. A Ber­linből érkezett lakásokon kívül még az itteni bér-­­ szolgákat is a­ királyi libériába öltöztették. Hogy­­ a magas vendég semmiben sem szenved szűksé­­­­get, már abból is láthatni, hogy Berlinből még­­ 25 tkó bot is szállíttatott Wilhalmshöhébe. Murat herczeg neje, ki a császár kiséreté-­ben van, épen m­ost­­Wilhelmshöhébe érke­zett, de nem a kastélyba, hanem a vendéglőbe szállt. Napoleon császár igen otthonosnak látszik magát érezni Wilhelm ölökében. A nap legna­­gyobb­ részét részint­­egyfastk rész­ét egy kisérő társaságában a parkban tő lőtte. Általában csak azon megszorításnak van­ alávetve, hogy négy mértföldnyi kerületet Kassel közül nem szabad átlépnie. Sétáit polgári ruhában teszi. A kisé­rétében levő katonai személyek szintén már megrendeléseket tettek itten polgári ruhára. Mint olyanoktól hallottuk, kiknek már több­ször volt alkalmuk a császárt láthatni, külseje, azt lehet mondani, minden órán más. Arcza majd a legmélyebb komolyság, majd a legna­gyobb derültség kifejezését mutatja. Rendszerint éles tekintetet vet azokra, kik vele ta­­lkoznak és többnyire ő köszönt először. Különösen az is­kolás gyermekekre irányozza figyelmét és már sokszor megszólította az iskolába vagy onnan menő gyermekeket és tantárgyaik után tudako­zódott. Jelentékeny traint hozott magával. De ez egé­szen használa­a­lan állapotban van, és a hadjá­rat alatt, úgy látszik, Bök elveszett. Van ugyan 85 lova, de egyetlen jó szerszám sincs hozzá. Negyvenkét kocsi közül, melyekkel Pártból el­indult, csak ló érkezett ide. A hiányzók a vas­pályák gyors használata alkalmával, mivel ele­gendő szállító eszközök nem voltak, lassan kint hátrahagyattak. . -i„. ■■■— , t............. i ■ i . Hugo Victor Párisban. A nagy köl­tő 5-én estve érkezett meg Pázis­­ba. Az éjszaki vaspálya udvarába a tisztelgők beláthatlan serege gyűlt egybe, hogy üdvkiállá­­gsaikkal fogadják a számüzöttet, ki 19 évi távol­lét után a szabadság legelső napjaiban visszatért Párisba. A nép a várakozás közben forradalmi énekeket zengett. Tíz órakor a vonat megérke­zett. Hugo Victor kocsiba akart lépni, de a nép nem engedte, minden áron látni akarta őt, s sza­vát hallani. Egy kávéház ablakából azután a nagy köl­tő következő szavakat intézett a nép­hez : „Nem bírok szavakkal, hogy elmondhassam önöknek, mennyire megindít e nagyszerű, vá­ratlan fogadtatás. Polgárok, sok év előtt azt mondtam : az nap, melyen visszatér a köztársa­ság, én is visszatérek. Íme, itt vagyok. Két nagy ügy hív vissza: a köztársaság és a veszély. Azért jöttem, hogy ezek iránt köteles­ségemet teljesítsem. Mi az én kötelességem ? Az én kötelességem a tietek is, mindnyájunké. Pá­­ris védelme, Páris oltalma, Pária megmentése. Mi nem csak Párist mentjük meg, mi megment­jük az emberiséget. Páris az emberiség központ­ja, Páris szentelt város. A­ki Párist megtámadja, megtámadja egyszersmind az emberi nevet. Páris a polgárosodás fővárosa, mely nem csá­szárság, nem is királyság, hanem az egész em­­beri nem múltjában úgy mint jövőjében. S tud­ják-e önök, hogy Páris miért a polgárosodás fő­városa ? Azért, mert a forradalmak fővárosa. Il­y város, ily főhely, a világosság ily tűzhelye, a szellemek, a szívek és lelkek ily központja — vájjon meg lehet-e azt törni, be lehet-e venni rohammal ? És kik által ? Egy vad invasio ál­tal. Az nem lehet Nam, nem, soha! Polgárok, Páris diadalmaskodni fog, mert Pá­ria az emberi eszmét, s a népek ösztönét képvi­seli. Ez ösztön mindig öszthangzatban van a pol­gárosodás eszményeivel. Páris diadalmaskodni fog, de csak egy föltétel alatt, ha­­önök mindnyá­jan, ha egész Páris csak egy lélek leend, ha mindnyájunk csak egy polgár, csak egy katona leendőnk, Párist szeretni és Párist megvédeni. E föltétel alatt az egyik oldal­­ a köztársa­ság, a másikon a nép, Páris győzedelmesked­ni fog. A­mi engem illet, én önök üdvözleteit megkö­szönöm, de átviszem azokat azon egy nagy féle­lemre, mely bensőnket összeszorítja, a haza ve­szedelmének gondolatára. És csak egyet kérek önöktől : összetartást, összetartás által győzni fogunk. Fojtsanak el minden gyűlöletet, távolít­­sanak el minden érzékeny­kedést,legyenek egyek, s legyőzhetlenek leentenek. Az invas­óval­ szemben csoportosuljunk a köz­társaság körül, s legyünk testvérek. Mi győzni fogunk. A testvériség segélyével megmentjük a szabadságot !“ Óriási tetszés követte a költőnek e szavait. Páris, sept. 11. Trec­íu megparan­csolta, hogy a­mint az ellenség kezéig, gyújtsák fel a Páris környékén levő er­dőket. Páris, sept. 11. Olozaga a spanyol követ azt irta Favrenak, hogy Spanyol­­ország elismeri a franczia köztársaságot s vele a jó viszonyt fenn akarja tartani. Favre így felelt: A barátság eme bizo­nyítéka azon ország képviselője részéről, mely csak az imént mutató meg a szabad­ság útját, igen drága előtte. Reménye, hogy ezen együttesen fognak előhaladni. Most tűnik ki azon politika bölcsessége, mely három derék tedvérnemzetet köt,és szövetségbe fogan egybeolvasztani. Pétervár, Sept. 11. A „Journal de Petersbourg“ elutasítja a franczia socialde­­mokraták közbenjárását s a népek föde­­ratióját utópiának nevezi. Ám tegyen Francziaország maga a köztársasággal kísérletet — úgymond a „J. d. P.“ — de ne akarja a szomszédnépeket is ebbe bele­rántani. • Páris, sept. 10. * A ministerium köz­lé, hogy Chateau-Thierry-Montmirailban porosz csapatok jeleztetnek, továbbá Forte-Jouarin­ és Vally sur Aisneben is ellenséges előőrsök vannak. A poroszok szigorú fegyelmet tartanak és a pusztítá­sokat meggátolják. A vasúti összeköttetés Páriából a Szajnán át Nogentbe, és Chau­­mont-Mühlhausen-Basel között szabad. Páris, sept. 10.* A Voges departe­­ment főnöke jelenti, hogy a helyzet az ő kerületében javult, és semmiféle csapat mozgalmat sem jelez. Toul vára foly­vást erélyes ellenállást fejt ki. A helyőrségi csapatok gyakori kirohanásokat tesznek, melyek mindig győzelemteljesek. Egy hír jelenti, hogy Bazaine Metz alatt folyvást zavarja a poroszokat, a­mennyiben gyakori ál-manővereket ren­dez Pont - Mousson bányában. A Strassburgnál összpontosított poro­szok az összes szomszéd falvakat oda­hagyták , és egy Strassburgba szánt lőszer-szállítmányt vettek el. Páris, sept. 10.* A minisztériumhoz Epinalból érkezett tudósítások jelentik Nancyban azon bír van elterjedve, hogy Bazaine, Pont a Mousson felé intézett leg­utóbbi ál-manővere alkalmával a szász landwehrekben tetemes pusztítást vitt végbe. Egy távirat Couloniersből jelenti. Teg­nap a porosz csapatok átlépték Montmi­­railt és Sezannet. Két porosz hadtest, mindeniko 10,000 emberből álló — a mondott városok közelébe hatolt. A táv­írdai összeköttetés Soissonnál meg van­ szatírtva. Az ellenség Chaumayhoz kö­zeledik. Párisba érkezett laoni lakosok áll­ják, hogy tegnap délután, a mint a­ piorosz tá­borkar a várba bevonult,, a vár a leve­gőbe repült. Hamburg, sept 10. Búza 156, 146, pang. Rozs pang, 103, 103. Olaj szilárd 28, 27*/*. övesz 20% '20 V«, 203/*. Antwerpen, sept 10. Petroleum 52 V»­L i n d,a n, sept. 10,. Beviteli forgalom jelen­téktelen. Arab Szilárdak Príma előbb magasabb, 32—323/*- v Köln, sept. 10. Búza szilárd 820, 718. Rozs bágyadtabb 6, 572'/s- Olaj szilárd lő?/»» 1413/», 14‘A? • Berlin, sept. 10. Feldes Búza 73‘A, 723/t. Rozs 50, 50­/*, 50’A, 26V­. Olaj 14, 13SA, 13sA- Szesz IS19/,«. Oct. 17 tallér 19 e. garas. 73*/., 26 */8, 17 V*. #) Reggeli lapunk egy részéből ismételve. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő is Ujváry Lajos. BOCZKÓ DÁNIEL . A képviselőház legidősb tagja,1­­81 éves Bocz­­kó Dániel Békés-Csaba városa ország. képvise­lője folyó hó 9-én csabacsüdi birtokán végel­gyengülésben meghalt. Tetemei Pestre szállitta­­tattak s itt fognak f. hó 12-én d. u. 2 órakor az elhunyt lakásából (szövetség-utcza 14. sz.) örök nyugalomra tétetni. Az elhunyt a képviselőház baloldalához tartozott, Békés Csaba városa, va­lamint a békési ág. hitv. esperesség a temetésen külön küldöttség által képviseltetik magukat. Béke hamvaira! A „Pesti Napló“ magántáviratai. Florencz, sept­. 11.. A pápai csapatok előkészületeket tesznek Róma védelmére, de azt hiszik, hogy a pápai hatóságok az ellentállási parancsot nem fogják fenntar­tani. Garibaldi ezt táviratozta a franczia kormánynak: A­mi belőlem még fenn van, szolgálatotokra áll, rendelkezzetek. Páris, sept. 11. Tegnap 600 porosz jelent meg Chateau-Thierryben és meg­szállották Laferte-Gauchert is. A laonsi parancsnok átadta a czitadellát, hogy a várost kímélje. Délidé­­lZOIlbítli­tt lő­porkamra a czitadella egy része, a porosz tábori törzskar, néhány száz porosz és néhány mobilgárdával a légbe röpíttetett. — Montmirailben el­fogták a poroszok a katonai összeírásra megjelent fi­­al­embereket. — A madridi francz­ia követ visszahivatott. — Ti­ion­­ville parancsnoka megtagadta a vár át­adását. A vár eleséggel bőven el van látva. Nfik­tér. Beküldetett. Ficzamodás altal tudvalevőleg a lovak sok­szor, hosszabb időre használhatlanokká válnak, és cse­kélyebb gondu gyógyítás, vagy alkalmatlan szerek­­használata folytán, a bajokban­ visszaesés­től is tarthatni, — hogy ily esetekben is K­w­in­dának cs. kir. szabad, i­ditő nedvével lovak számára, a lovak kívánt helyreállítása g­yorsan és alaposan bekövetkezik, kiderül a következő iratból: Kwirda F. J. gyógy MZ. urna­: Korneuburgban. Kérek 12 palaczkkal, ennek ca. kir. szab. ind­i­t­ő­­nedvéből küldeni, mely kitűnő gyógyszer­rel, én a következő esetben egy szembeötlő sikert eredményeztem: nekem t. 1. egy vállfrizsmno­­d­á­s­b­a­n siülödő beteg lovam volt, egy om­­tom aján­lata folytán, ennek ü­d­i­t­ő­n­e­d­v­é­t minden palac­k­­hoz csatolt útmutatása szerint haszna vár,, a lovam állapota napról-napra, oly módon jartot, hogy az legrövidebb idő alatt tökéletesen használhatóvá lett. Hernals, 1870. ápril 2-án. Bári H­or,­onins Ette: A brrom-gyógy­szerek megszerzési forrásai a mai hirdetésben foglalvák. 762 1—1

Next