Pesti Napló, 1870. szeptember (21. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-19 / 225. szám
225. szám. Szerkesztési iroda: Te rencziek-ter« 7. fim. I. «meisz. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Hétfő, September 19 1870. Kiadó-hivatal : Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 5 , 50 kr. Kóf hóra .... 8 , 70 kr. Egy hóra ... 1 , 85 kr. 21. évi folyam. Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hírdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyilttér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. ÍVELT ! SEPTEMBER IS. A háború. Meg az sincs kellően tisztázva, mily ügyekben járja be Thiers az európai udvarokat, de az máris bizonyos, hogy hasztalan jár és feüldetése sikerrel nem kecsegtet. Az agg államférfiank szerint Londonban csak annyit érhetett el, hogy megígérték neki, miszerint az angol kormány nemsokára elismeri a köztársaságot. Az angol kincstárnok egy banquetten kijelente, hogy miután a hadviselő felek a kardhoz appelláltak, a kardnak kell döntenie. A „Times“ pedig azon németben van, hogy Németország területi nagyobbodása nem veszélyezteti Anglia érdekeit. Ezt válaszolták Thiersnek, ki kormánya ajánlataival Kopenhágán át Pétervárra utazott,hol azonban szintén nem sok sikert fog aratni. A félhivatalos „Journal de St.-Petersbourg“ tegnapi vezércikke helyesli azon nézeteket, melyeknek a békefeltételeket illetőleg a „Times“ kifejezést adott. A lap azt mondja, hogy győzelem esetén a franczia kormány sem elégedett volna meg egyszerű pénzbeli kárpótlással, így már előre palctát törtek Sz.Pétervárott Thiers küldetése felett. A „Kreuz Z.“, s vele a porosz kormány dühösen ragaszkodik Elsass és Lotharingia elszakitá■ához. E lap legújabb czikke után nem hihető, hogy a porosz kormány a Vogese-határokkal megelégednék, mert czikkében következőket ír: Elwasst és Német Lotharingiát, továbbá Strassbourg és Metz várakat birva, Németországnak a béke garantiái saját kezeiben lesznek. E birtok által biztosítva, nyugodtan nézendjük, mily kitöréseknek lesz a vulcanicus Francziaország zsákmánya.* A harcrtérről épen semmi új hír sem jött. A franczia pánczélos flotta hazatér Cherbourg és Havre védelmére. Egy német lap híre szerint Strassbourg parancsnokának utolsó sürgönye igen szomorú, de azt hiszik, hogy egy ideig mégis tartandja magát. A nemzetőrség egy része tüzéreknek gyakoroltatik be. Minden zászlóalj egy mitrailleuget kap. A mozgó nemzetőrség általánoan chassepotokkal van fölfegyverezve. Berlini hírek szerint a Sedannál elfoglalt 80,000 chassepot, továbbá az 580 ágyú a Páris alatti harczokban fog alkalmaztatni s e czélból az ottani porosz csapatok közt osztatik szét. Ugyanonnan jövő hírek szerint Pietri volt párisi rendőrfőnök több ügynökét fogták el s egész Bonaparte-összeesküvés nyomára jöttek. Továbbá 6000 nemzetőr, ki nem akarta a köztársaságot elismerni, Páriából haza küldetett. Belga hírek szerint az ott belebbezett franczia katonák közül sokan haza szöknek s paraszt ruhában iparkodnak a határon átmenni. Sokan elfogattak s elzárattak. Az Ind. B. ez utóbbi eljárást gáncsolja, mert az nemcsak a személyes szabadság elvével, hanem a semlegességgel is ellenkezik. Trochu tábornok néhány nap előtt szemlét tartott Páris védői felett. Hír szerint 400,000 embernél többől áll ezen hadsereg. Fegyverzetéről igen különböző hírek szárnyalnak, de valószínűleg a kormány gondoskodott, hogy legalább a nagyobb rész védképes helyzetben legyen. Leflo Toursba tette át hivatalát. A poroszok, úgy látszik, Páris nyugati oldalát fogják megtámadni, honnan legkönnyebben bombázhatják a várost. Egyelőre csak bombázni akarják, mert azt hiszik, hogy így az megadja magát. Az olasz csatatérről szintén nem érkezett tudósítás. Állítólag a pápa kijelenté, hogy az olaszok csak katonáinak holttestei felett fognak Rómába bevonulni. E szerint védelmezni fogja magát. Kinek lelkét terheli majd ezen egészen czéltalanul, feleslegesen kiontott vér ? „Azon levél, mely a „Patrie“-ban sept. 11-én Wimpffen tábornok egyik hadsegédétől megjelent, a császárt igen komoly és igaztalan módon teszi felelőssé a sedani katastrófáért, sokkal igazságtalanabb modorban, mintsem hogy meg ne engedhető lenne azon tiszteknek, kik ő felsége környezetében lenni szerencsések voltak, a tények helyességét helyreállitaniák. „Midőn a hadtestek különböző parancsnokai a császárt értesítették, hogy csapataik visszavettettek, szétszórattak s részben a városba visszanyomattak, a császár a főparancsnokhoz küldte őket, hogy azt a helyzet felől világosítsák föl. Ugyanekkor a parancsnokló tábornok két törzstisztet küldött a császárhoz egy levéllel, melyben ajánlja, hogy ő kész nem a hadsereget, hanem a császár személyét megmenteni oly formán, hogy a császár egy erős hőoszlop között Carignan felé fog kitörni.“ „A császár visszautasította az ajánlatot, nem akarván még több katonát feláldozni saját megmentése végett, s különben is mondá, Carignan meg van a poroszoktól szállva , ha azonban a tábornok hiszi, hogy a hadsereg egy részét megmentheti, kísérelje meg. „Ugyanazon időben, midőn a császár válasza a parancsnokló tábornokhoz érkezett, ez Lebrun tábornokot, a 12. hadtest parancsnokát értesítette tervéről, mely szerint magához vesz két-háromezer embert, s azok élén áttöri a porosz vonalat. Lebrun tábornok ezt válaszolta: „ön megölet még ezer embert, anélkül, hogy sikerhez jutna, de ha meg akarja kisérteni, szívesen megyek önnel.“ „Valóban mentek is, de kevesebb, mint egy fél óra alatt, meggyőződött Wimpffen tábornok, hogy terve kivihetlen s hogy nincs más hátra, mint letenni a fegyvert. „Wimpffen tábornok Sedanba ment s azon meggyőződésben, hogy reá nézve, ki a főparancsnokságot csak ideiglenesen vette át, nem érdemelt kemény sors volna, nevét a capitulatió alá írnia, a császárhoz küldötte következőleg fogalmazott elbocsátási kérvényét: „Síre! Soha sem fogom elfeledni a jóakarat azon bizonyságait, melyeket öntől nyernem szerencsés voltam, és boldog lettem volna, ha a mai napot önre és Francziaországra nézve dicsőséges eredménynyel végezhettem volna be. Ezen czélt nem érhettem el, s azt hiszem, hogy jól cselekszem, ha hadseregeink vezetését másoknak engedem át Ily körülmények közt kényszertve látom magamat, a hadsereg főparancsnokságától felmentésemet s nyugalomba helyeztetésemet kérni fel Bégedtől. Vagyok stb. Wimpffen.“ „A császár vonakodott e kívánatnak eleget tenni; szükséges volt, hogy az, kinek a csata alatt a főparancsnokság tisztessége jutott osztályrészül, lehetőség szerint biztosítsa azon résznek megmentését, amely még a hadseregből megmaradt. A tábornok méltányolta ez okokat, s fölmentési kérvényét visszavette; ekkor esti 9 óra volt, s a tüzelés naplenyugtával megszűnt. „Teljesen valótlan az, mintha a tábornok nézeteire és parancsaira nézve, melyeket kioszthatott, a császár ellenzésére talált volna, mivel ő felsége a tábornokkal csak egy pillanatra találkozott kilenc és tíz óra közt a csatatéren. A tábornok Balanból jött, s a császár kérdezte őt, hogyan áll a csata ez oldalon ? A tábornok válaszolta : „„Sir!a dolgok annyira jól állnak, amennyire csak lehet, a tért nyerünk.“ „Ő felsége azon megjegyzésére, hogy egy tiszt őt arról értesítette, mintha az ellenség egy tetemes hadteste balszárnyunkat túlszárnyalná, így felelt a tábornok: „Annál jobbbnak hadd tegyék, a Maasba szorítjuk őket s a csávát megnyerjük.““ Ez volt az egyedüli érintkezés a csatában a császár és Wimpffen tábornok közt, s teljesen alaptalan azt mondani, hogy a császár és a tábornok közt csak a legcsekélyebb egyenetlenség is lett volna. Midőn elváltak egymástól, a császár elérzékenyülve ölelte meg a tábornokot.“ A császár főhadsegédei: Castelnau, Moszkva herczege, de Vaubert, gr. Reille, vicomte Fajol.“ A franczia kormány Toursban. A proclamatió, melyet Cremieux miniszter mint a kormány kiküldötte Toursban kiadott, következőleg hangzik: „A franczia köztársaság. Francziasországnak! Francziák! Az ellenség Páris ellen vonul. A nemzeti védelem kormánya, mely a jelen ünnepélyes pillanatban a főváros megmentésében munkálkodik, nem akarta, hogy azon isolatio ideje alatt,melyben egy ideig állani fog, jogosult befolyása a departementekra nézve elveszszen. Míg a kormány nagy művét teljesíti, minden hatalmát az igazságügyminiszterre ruházta és megbízta, hogy az ellenség által meg nem szállott országrészek kormányát vigye. Minden egyes minisztérium kiküldötte által támogatva lévén, komoly szavaimat Francziaország népének érzelmeihez intézem. Közületek minden egyes ember kezében tartja a haza sorsát. Az egyesség és egyetértés a polgárok között első támasza a kormánynak a benyomuló ellenséggel szemben. Poroszországnak be kell látnia, hogy a mint fővárosunk sánczainál a legerélyesebb ellentállásra fog találni ugyanazon áthatolhattan gátat találandjó mindenütt az egész országban, mely gátat a nép lángoló hazaszeretete fogja emelni. Oly departementben vagyok, mely irányomban már több komoly alkalommal élénk rokonszenvet tanúsított, s mely , mint tudom, teljes feláldozással a köztársaság mellett van. Felhívok minden szabad departement-ot, hogy hazafias közreműködésével támogasson. Emlékezzünk meg arról, hogy két hóval ezelőtt még a világ első nemzete voltunk , ha a gyűlölt és képtelen kormány kezébe adta az ellenségnek A béke liga a porosz királynőhöz. A nemzetközi békeliga következő sürgönyt intéze Auguszta porosz királynőhöz: „Madame ! Hivatkozva azon érzelmekre, melyeknek felséged kifejezést adni méltóztatott, a mindkét részt sújtó kimondáatlan fájdalomra, az emberiesség nevében, az isten és az evangélium nevében kérjük felségedet, hogy a győztes vezér neje és anyja közbevesse magát, hogy a világnak a nagylelkűség fényes példája adassék, hogy többé ne áztassák vérrel a földet új hekatombák, hogy békejavaslatok, tisztességes békejavaslatok tétessenek a győző részéről. Az ég és a föld meg fogja áldani felségedet. A béke-liga nevében: Arles Dufour, Frederik Passy, Garnier Martin Paschoud. Páris, 1870. September 6. Napoleon a sedani csatában. Az „Indep. Belg.“ III. Napoleon hadsegédeinek, kik a császárt wilhelmshehei fogságába kísérték, következő, az excsászárnak a sedani katastrófánál való magatársát sokban kiigazító levelét közli; az eszközöket, daczára seregeink csodálatra méltó hősiességének benyomulhatni országunkba, emlékeztetem önöket az 1792. esztendőre. Mint a nagy forradalom katonáinak méltó fiai njitsuk meg dicső győzelmeiket az öröklött bátorsággal; verjük vissza az ellenséget mint ők és űzzük el a köztársaság földéről. Tours sept. 13. Cremieux.“ A laoni catastropha (A 6. porosz lovashadosztály hiv. jelentése.) Laon, sept. 9., d. u. 3 . fél órakor. Rohr hadnagy a 15. uklánus ezred egy szakaszával a tegnapi napon a laoni fellegvár parancsnokát a megadásra szólította fel s erre neki délután 4 óráig meggondolási időt engedett. Midőn a hadosztály e felöl értesítést nyert Alvensleben ezredes a 15. lovasdandárral s a lovas üteggel Laonba küldetett egy megállapított captimatio-szerződéssel. Alvensleben ezredessel szemben a parancsnok ismét nehézségeket csinált , végre meggondolási időt kért mai kilencs óráig. A 4. vadászzászlóalj még tegnap Eppesbe, a 4. hadtest egy ütege pedig St. Quentinbe ért. Ma reggel 6 órakor ezen 14. lovasdandár s a második lovas üteg szintén Laonba indult. Eppesbe érve Alvensleben ezredes jelenté, hogy a capitulatio megköttetett s a fellegvár minden katonával és hadianyaggal együtt a hadosztálynak át fog adatni. A hadosztály bevonult Laonba, a két üteg a város előtt fölállittatott, mellettük a 14. lovasdandár sorakozott, a 15-ik Laon körül minden utat még tegnap megszállt s állásában maradt. A vadászzászlóalj egy szakaszt a külvárosok megszállására küldött, két szakasz a laoni főtért foglalta el minden beleömlő utczát megszállt, a 4. szakasz, a hadosztály , a két dandár táborkarával a fellegvár ellen nyomult. A hadosztály intendánsa s a lovas üteg kapitánya Monti szintén eljött, az első a készletek, az utóbbi a várágyuk és hadi anyag átvételére. A fellegvár bejáratánál a mozgóőrség egy őre állott, kit azonnal egy osztály vadász váltott föl. A fellegvár udvarán a helyőrség állt, körülbelől 2000 mozgóőrből s az 55. sorezred egy szakaszából állva. A capitulation,a sedani capitulatio alapján történt. Mindazon tiszt ki becsületszavát adta, hogy többé Németország ellen küzdeni nem fog, elbocsáttatott. A fegyverek lerakattak és a mozgó nemzetőrség, melynek minden tisztén kötelezve volt Németország ellen többé nem harczolni, szintén elbocsáttatott, a sorgyalogszakasz ellenben őrizet alatt a városba vitetett. A tisztek nagy része, valamint a franczia parancsnok is még hátramaradt a fellegvár udvarán, midőn — miután az utolsó mozgóőr is kiment a fellegvár kapuján, hamar egymás után két iszonyú dörrenés hangzott. A lőporkamra, melybe valószínűleg minden bomba, gránát és töltény is vizetett, és valószínűleg még egy akna levegőbe repült. A kamra a citadella udvarának szélén van, illetőleg volt. Minden a citadella udvarán álló egyén, valamint az ott fölállított vadászszakasz majdnem eltemettetett a kő és romdarabok alatt. A bombák a kövek és faldarabok a városba, a külvárosba s még meszsze túl is elrepültek. A pusztítás iszonyú volt. Majd minden az udvaron levő egyén részben megöletett, részben könnyen vagy nehezen megsebesült. A vadászszakasz fele megcsonkítva fekszik a téren. Minden veszteség e pillanatban még át nem tekinthető. Amennyire már tudatnak, a tisztek közül Monti kapitány halt meg. Sebet kaptak alulírott ütés által jobb lábszárán, Groeben gróf ezredes több ütés által fején és testén, Trescou kapitány fején, Ross gróf főhadnagy, Krause hadnagy mindkét lábán, Dietrich hadosztályi lelkész mellén. Vilmos, mecklenburgi herczeg. Jegy ze t. Egy további jelentés szerint a 4. vadászzászlóalj 4. szakaszából 50 ember meghalt, 45 ember megsebesült, a mozgó nemzetőrök tisztei közül 10—12 sebet kapott. A fellegvárban 23 ágyút s nagyobb számú fegyvert találtak. Metz előtt. A Metz előtti táborból a „Staatsanzeiger“ 9-ikéről jelenti: A sedani capitulatióról most már lesz tudomása Bazaine-nek, és pedig azon foglyoktól, kik kölcsönös megegyezés folytán 753 porosz fogolyért cserébe Metzbe küldettek. Összesen 600-an voltak, kik közül 153 a sedani capitulatióból való. A francziákat egyszerűen levél mellett küldötték vissza, és nem mint szokás, parlamentair által, mivel eddig a francziák minden parlamentairre lőttek (?) Egyes helységek lakossága még mindig igen ellenséges indulatot mutat a porosz seregek ellen, így hetenként megtörténik, hogy az ordonance-okat és kisebb csapatokat megtámadják a falusi lakosok. A mély vallásos érzelemnek megfeleleg, mely népünket jellemzi, jó ügyünk győzelmes haladásáért vasárnap september 4-ére az összes hadtestek számára hálaisteni tisztelet rendeltetett el. Az isteni tisztelet után a második hadsereg parancsnoka, Frigyes Károly herczeg a seregek közé lépett és egyszerű, kifejezésteljes beszédben visszapillantást vetett az utolsó napok nagy eseményeire, kiemelvén a harmadik hadtestnek azokra gyakorolt döntő befolyását. A beszéd után a vaskeresztek kiosztása történt, melyek a herczegnek a király által kiosztás végett átadattak. Maguk a seregek választották ki egyetértőig tisztjeikkel azokat, kiket a kitüntetésre méltóénak hittek. A kijelöltek sorba állíttattak a sereg részei szerint a katonai rangra való tekintet nélkül, a tábornok az altiszt mellett, és a tiszt a közlegény mellett. Herzberg főszillásmester szólította fel az egyeseket, — ezek előléptek, és Frigyes Károly herczeg mindegyiknek mellére tűzé a keresztet, ezen kívül elismerése jeléül kezet nyújtván minden kitüntetettnek. Nem egy névre az volt a felelet: „Elesett“ vagy „Meghalt sebeiben,“ vagy pedig: „A kórházban van.“ Bazaine, ki a foglyot állítása szerint vasszigorral kormányoz Metzben, a haszontalanul fogyasztókon sajátságos módon tesz tút. Egy rövid fonalon három vasút áll rendelkezésére. Több vasúti vonatot megrakott sebesültekkel, hátul egy mozdonyt csatoltatott a vonatokhoz s kitolatta a sebesülteket a porosz előőrsök közé s aztán ott hagyatta. Éjjelenkint a porosz utászok előre nyomultak felszakitották a síneket a igy Bazaine küldeményei egyelőre lehetetlenekké váltak. Bazaine elküldte Metzből a dologtalanokat és szegényeket, de a poroszok vak töltésekkel rálőnek ezekre s így visszaüzik őket a várba, Bazaine legnagyobb boszúságára, mert reá nézve a lakosság számának r megfogyása mindig csak előnyös lehet. A veres- fehér zászlók, tehát a kórházak, Metzben roppant mérvben szaporodnak. Marange-nál a poroszoknak kitűnő észleléjök van, ahonnan Metzet pompásan be lehet látni. A kilátás gyönyörű, a szemlélő maga előtt látja a két hadsereget előőrseivel, a várat őrségével s e kép bizonyára kitörölhetlen benyomást tesz benne. Ha oly francziák fogatnak el, kik Metzben voltak, azok nem küldetnek mindjárt a német várakba, hanem néhány napig letartóztatnak a kórházakban, nehogy a Metzben uralgó hagymáz-járványt Németországban terjeszszék. A mozgó kórházak a genfi egyezmény értelmében semlegesek. A francziák ugyan sokszor cselekszenek ez ellen, de mi, a poroszok, nem viszonozzuk ezen eljárást, így a poroszok a St. Privátnál hatalmukba esett két mozgó kórházat belga területre küldték s ott szabadon bocsáták. A franczia hajóhad a keleti tengeren. A franczia hajóhaddal összeköttetésben álló, Kopenhágában tartózkodó franczia író, René de Poux-Jest egy a Dagens Nyheder lap szerkesztőségéhez intézett levél alakjában egy jelentést tett közzé a keleti tengeri hajóhad miveletei és helyzetéről. A többi közt azt beszéli, hogy a tengernagynak azon határozott ígéret létetett, hogy a legrövidebb időn pánczélütegeket és ágyunaszádokat, valamint 25—30000 katonát fognak utána küldeni. Megjegyzi továbbá, hogy nem létezett a szándék, Danzigot, Swinemündét, Memelt, és Colberget megtámadni. Kiel majdnem megtámadhatlan , részint mert a kikötő bejárása torpedók és elmentett hajók stb által van elzárva, részint mert a parti ütegek száz lábnyi magasságban fekszenek, amiért az ellenség tüzét nem is lehetne viszonozni. A hajóhad tehát csak a blokádóra volt szorítva, ami már nagy nehézségekkel járt. Éjjel nappal oly part hosszában kell vitorlázni, mely teljesen nélkülözi a világító tornyokat, azután folytonos megtámadtatásoktól kellett tartani biztos menhely nélkül. A dán parton vannak ugyan olyan helyek, hol a hajóhad menhelyet találhatott volna, de a tengernagy nem akarta Dánia semleges állását kompromitálni stb. A hajóhad körülbelül egy hónapig körözött a porosz part hoszszában, a legkedvezőtlenebb körülmények között, a „Surveillante“ 45 napig szüntelenül készen állott. A legénység és a tengernagyi kar szintén éjjel nappal tartotta az őrséget, és a tengernagy ez idő alatt egyszer sem vetette le ruháját. A Francziaországból legutóbb érkezett hírek őt teljes tétlenségre kényszerítették. Azt kérdik, mily intézkedést teend a kormány a keleti tengeri hajóraj tekintetében. Bírói kinevezések. A hivatalos lap mai száma a következő kir kéziratokat közli: Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Fábry István pesti kir. táblai elnököt, curiám legfőbb itélőszéki osztályának elnökévé nevezem ki. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Szabó Miklós legfőbb itélőszéki tanácselnököt , igazságügyminiszteri időleges államtitkárt, a pesti kir. tábla elnökévé kinevezem, sőt, az igazságügyminisztériumnál viselt időleges államtitkári hivatalától, kitűnő szolgálata elismerése mellett felmentem. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, curiám legf. stélőszéki osztályához tanácselnökké Szabó Samu pesti kir. táblai tanácselnököt nevezem ki. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Mendelényi István váltófeltörvényszéki bírót, a pesti királyi táblához tanácselnökké nevezem ki. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére Tóth Elek pesti kir. táblai bírót, a pesti e. b. váltótörvényszék elnökévé nevezem ki. Igazságügyi magyar miniszterem előterjesztésére, Rauchhofer József soproni váltótörvényszéki bírót, az aradi váltótörvényszék elnökévé nevezem ki. Ferencz József s. k. Horvát Boldizsár s. k. Ezenkívül kineveztettek: Herczeg Sándor kir. táblai biró legf. szélőszéki biróvá, Tóth Károly kőszegi vegyes biró és Makszányi Károly pesti vált. biró pesti kir. táblai birákká, Veleczky Gyula váltótörvényezési tanács jegyző pesti váltótörv. biróvá, Bodregy István aradvárosi főjegyző aradi váltótörv. bíróvá, Dobay Sándor sárosmegyei törvényszéki biró eperjesi váltótörvényszéki biróvá, Pulez Imre bártfai főjegyző soproni váltótörvényszéki biróvá, Ludig János budai bányabirósági tollnak bányabirósági előadó bíróvá. A „Festi iapo“ csaputáviratai. London, sept. 18. A kormány közzé teszi Bernstorff emlékiratát a fegyver kivitelre nézve, valamint Granville válaszát. Granville e válaszban a fegyverkiviteli tilalom elmulasztását azzal indokolja, hogy ez a vámhivatali ellenőrzésnél igen sok bajt okozott volna. „Daily News” erősíti, hogy angol gyárak Francziaország számára 400,000 fegyvert és 30 millió töltényt gyártanak. Bécs, sept. 18. A császár ma délben elfogadta a cseh tartománygyűlés küldöttségét, mely a többség feliratát áthozta. Páris, sept. 17.* Csütörtökön ismét bombázták Toult. Az ostromlottak viszonták a tüzelést és elrombolták a porosz ütegeket. Páris, sept. 17. Mint hírlik, a poroszok ismét megtámadták Toult. Az „Univers”-nek metzi közlése szerint a poroszok egy e hó 9-kén Saint-Quentin-erőd ellen intézett támadásuk alkalmával nagy veszteséggel vezettek vissza. Páris, sept. 18. Favre miniszternek egy f. hó 17-ről kelt körirata az alkotmányozó gyűlés egybehívására vonatkozó határozat fontosságát emeli ki, és a kormány politikáját a következőkben resumálja. Midőn a vészteljes feladatot átvettük, csupán egy gondolatunk volt, éspedig: becsületünket megmenteni és a nemzetnek a tőle származó kormányhatalmat visszaadni. Reméljük, hogy az államférfiak vonakolni fognak az istentelen háborút, melyben már több pusztult el 200.000 embernél, tovább folytatni. Azt mondják, a kormány nem bír szabályszerű meghatalmazással. Mi ezt elismerjük, ennélfogva egybehívjuk a nemzeti gyülekezetet, melynek ítélete alá vetjük magunkat. Francziaország fel akar hagyni a háború folytatásával, azonban a baleseteket esetbe helyezi a megbecstelenítésnek. Nem igaz, hogy az ország kívánta a háborút. Az 1869-ki választások jelszava volt: béke, mit a plebiscitum ki is mondott. Senki sem állíthatja, hogy Francziaország szabadon megkérdeztetve viselte volna a háborút Poroszország ellen. Mindenesetre mi is felelősek vagyunk, mert eltűrtünk egy oly kormányt, mely bennünket a romlásba vezetett. Mi elismerjük azon kötelességet, hogy az által okozott helytelenségeket nekünk kell jóvá tennünk; ha azonban Poroszország viszszaél szerencsétlenségünkkel, hogy bennünket elnyomjon, mi kétségbeesetten fogunk ellenszegülni, és akkor világossá van téve, hogy Poroszország meg akarja semmisíteni ezen nemzetet; ha a kérdés így állíttatik fel, minden franczia megteendi a maga kötelességét. Nemzeti színház. Ma, hétfő sept. 19-én adatik : „A társaságból.“ Színmű 4 felvonásban.) Tegnapi reggeli lapunkból ismételve. Főszerkesztő: B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Nyílt tér. Általános Iparkiállítás Kasselben. Roth F. L. urnák. Pesten, váczi utcza, 18. sz. A kasseli kiállítás alkalmával a kitűnő szolgálmányokére kiosztott legmagasabb jutalmat: „Diplom d’honneur“-t 20 versenyző között, „az eredeti varrógépek, Singer Manufacturing Companytól Newyorkban“ kapták meg, és pedig a jury által részletesen indokolva, ezen varrógépeknek kitűnő hasznosságát, a legkülönbözőbb czélokra. Kleinicke N. Kasselben. Pesten csakis egyedül kaphatók : Both L. F.-nél Váczi utcza 18-dik szám. A legelegánsabb férfi- és gyomr , disz és utazó ruhák Magyarom 2 3 legnagyobb férfiruban raktárát a fi r fi i b a u m és Weine magi. kir. udvari »zaböli Paste». í. Deák-téren az evang. templom &U 1- ülenében. H. A hatvani utcza és országút szögi latén a „Zrínyi“ kávéház átelenében, III. Régi zindra-téren levő Bazárban a . j.m.kir.“ czinazott szálloda átéli ónéban .U