Pesti Napló, 1870. október (21. évfolyam, 237-263. szám)
1870-10-23 / 257. szám
A. Amint azonban a ház valamely tagját a bíróságnak kiszolgáltatá, már nem áll jogában a bíróság működésébe bármikép is beleavatkozni, s az ítéletről szóló utólagos bejelentés csakis azért szükséges, hogy a ház illető tagjának távollétéről hivatalosan értesítve legyen. Ma csak futólagosan akarjuk megérinteni mind a három tant. A szélsőbal okoskodása a mentelmi szabadalmat széles alapra terjeszti ki, de a viszásságok, melyek ily kiterjesztéssel járnak, szembeötlők. Ha e tan áll, akkor tulajdonképen nem a független bíróság, hanem a képviselőház többsége ítél a képviselő felett. Ha e tan áll, akkor e többségnek joggal kell bírnia arra is, hogy eshetőlegesen a felmentő ítéletet cassálja, hogy a büntetés mértékét leszállítsa, vagy fokozza s nem-e szembetűnő, hogy az ily inconvenientiák hova vezetnének ? Az eljárás formalitásainak megbírálása szintén csak a bírói működés egy neme. Ott van nálunk e célra a semmitőszék, melynek illetékességi körét csorbítani nem tartozhatik a törvényhozás feladatai közé. A kritika nélküli tudomásul vétel pedig inkább csak tisztán technikai dolog , s az ügy érdemébe nem vág, akár előlegesen,akár utólagosan történjék is az. Ezek voltak az érvek, melyek ez ügyben a kormányt és kormánypártot vezérelni látszanak ; ma azonban nem jutottak praegnans kifejezésre, hanem az ülés zűrzavaros, bonyolódott lefolyást vett és végre is oly határozatokat hoztak, melyek egymásnak a legteljesebben ellentmondanak. A vita folyamában ugyanis két indítványt tettek. Az egyik az ügyet hétfőre ajánlja a tárgyalásra kitüzetni, a másik Mileticsnek azonnali szabadon bocsáttatását követeli. Világos, hogy az utóbbi indítvány eldöntésével eldöntik az elsőt, mert ha a ház azt határozza, hogy Miletics szabadon bocsáttassák, ez által már is kijelenti, hogy a háznak külön engedélye nélkül a képviselő nem tartóztatható le, míg ha az ellenkezőt határozza, a letartóztatást helybenhagyja. E dilemmát érezni is látszott több szónok, de felszólalása a dolgot még inkább összezavarta. Végre is ahelyett, hogy a házszabályok által ajánlott kisegítő után, a tárgyat sürgősnek nyilvánítván, azt azonnal érdemlegesen tárgyalták volna, szavaztak a két indítvány felett külön, s a többség elvetvén a Miletics azonnali szabadon bocsáttatására vonatkozó indítványt, a hétfői tárgyalásnak már is praejudicálták. Ma volt az első ülés s a háznak legtöbbet beszélő szónokai: Irányi, Zsedényi és Simonyi Ernő egyaránt megragadták az alkalmat, hogy a szünidők alatt pihentetett ékesszólásukkal elfoglalják terrénumaikat. Irányi a Miletics-ügyet kezdeményezte. Zsedényi a közös pénzügyminiszter által fölvett kölcsön ügyében interpellálta a pénzügyminisztert,oly felfogásnak adván kifejezést, melyet mi is a múlt napokban többször hangsúlyoztunk, s melyre alkalmunk lesz még sokszorosan visszatérni. Simonyi Ernő végül hosszabb felszólalásában azt kérdezte a magyar kormánytól , hajlandó-e Francziaország és Poroszország között a békét helyreállítani ? Örvendünk, hogy a szélső bal e kitűnő tagja ily nagy befolyást tulajdonit a magyar kormánynak, de attól tartunk, hogy tűzeszközével kíván. Odakünn néhány hó alatt birodalmakat forgatnak fel, mi ezalatt egy debatte-ot végezünk. Mig az elhamarkodó Poroszország egy országtömböt teremt s egy monarchiát dönt le, mi is ez alaposságunk és lelkiismeretességünk bizonyságául szolgáljon — a megyék rendezését sem akartuk keresztülvinni. (Éljen!) Óvakodjunk az elhamarkodástól! (Igaz!) Mi lassan a testtel haladva, meg fogjuk lepni a világot azon szívós kitartás által, melyet példa ellenzékünk az egy pont körüli forgás virtuusitásában tanúsított s tanúsítani fog.(Balról: mindhalálig !) A felületesség azt tétetelezi föl, hogy a 67-es puskaporból már valahára kifogyott 8 új jelszavakkal, új eszmékkel tud föllépni. Csalódik. Forduljon fel a világ, szakadjon ránk a mennyek boltozatja, támadjanak hegyek a tengerek helyén — az ellenzék hű ragaszkodását a régi szavakhoz, a régi eszmékhez nem tántorítja meg semmi. S most kérem a t. jegyzőt, legyen szives a napirendre kitűzendő tárgyak sorozatát a házzal tudatni. Jegyző: Napirenden van mindenek előtt az őszi lóverseny. (Éljen.) E miatt szükséges lesz vasárnap is ülést tartani — (mozgás, zaj, nem kell!) csakhogy nem e teremben, hanem ősi szokás szerint a Rákoson. (Helyeslés.) Utána tárgyalandó volna néhány új színdarab, melyek esti üléseket — (nem kell! majd bizony!) — a nemzeti színházban igényelnének. (Elfogadjuk !) Az Orfeum ban (lelkes éljenzés) és Neue Weltben (viharos éljen.) talán szintén akad új anyag tanulmányul. (Helyes !) A buffet-ben, mint a háznagyi hivatal tudtunkra adó, a tavalyinál jobb liqueurek és pogácsák kaphatók, ezzel a közóhajnak siettünk megfelelni. (A jelenlevők egy része kisiet sajátságúlag és önszájúlag győződni meg a bejelentett vívmányok valósága iránt.) Elnök: Egyéb tárgyunk nem lévén, mára az ülést eloszlatom. Argus: egyelőre csak a jó szándéknál kell ma maradnunk. Folytatása a mellékleten. ----------------------------------------------------------- Országgyűlés. A képviselőház ülése oct. 22-én. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Kérvények ; beérkezett irományok ; elnöki bejelentések ; Miletics elfogatásának ügye ; törvénykihirdetés ; Zsedényi interpellációja a 15 millió előlegkölcsönüzlet iránt; Simonyi és társai határozati javaslata a poroszfranczia háború ügyében.) Elnök: Somssich Pál, jegyzők Bujánovics Sándor, Jámbor Pál, Széll Kálmán. A kormány részéről jelen vannak : Horváth Boldizsár, Rajner Pál, Gerve István, Szávy József,Eötvös J.K., Bedekovich Kálmán. A kérvényekről, beérkezett irományokról és elnöki bejelentésekről már szóltunk esti lapunkban. Miletics elfogatásának ügye. Miután a sajtóbíróságnak az ítéletet tartalmazó jegyzőkönyve és a semmitőszéknek döntvénye felolvastatott, szót emel Irányi Dániel. A felolvasott ítélet megbírálása nem a ház körébe tartozik, hanem itt arról van szó, vájjon elegendő-e, hogy egy képviselő irányában a kormány csupán perbe fogatásra kérjen a háztól engedelmet, vagy pedig szükséges, hogy miután ítélet hozatott, és ez fogságra szól, erre nézve is a kir. ügyész felhatalmazást kérjen az illető kamarától. Szónok ez utóbbi véleményt osztja, mert azt tartja, hogy a képviselőt nem lehet elegendő garantiákkal körülvenni, különösen a kormány irányában és oly bírák irányában, kik nem a nemzet, hanem a kormány választottai. (Mozgás a jobboldalon.) Mileticsen pedig foganatosították az ítéletet, mielőtt erre külön felhatalmazást kértek volna. Ezen második felhatalmazás még azért is szükséges, mert az első felhatalmazás kiadásánál csupán az kérdeztetett, vájjon nem forog-e fenn a kormány,ízéről zaklatási szándék a felett, hogy valóban az illető bíró elé állíttatott, és vájjon a törvényes bíró ítélt-e felette ? Ezt csak akkor ítélheti meg a képviselőház, miután ítélet hozatván, az neki bejelentetik, és a kormány ennek végrehajtására a háztól engedélyt kér. Ez lényeges biztosítékaihoz tartozik az igazságszolgáltatásnak, különösen nemzeti képviselők irányában; oly biztosíték ez, melylyel a nemzet felhatalmazottjai, a nemzet képviselői, kell hogy ellátva legyenek. Magyarországon erre nézve nincs törvény, és ennélfogva csak a gyakorlatra lehet hivatkozni részint itt e házban, részint azon gyakorlatra, melyet külföldön szabad nemzetek parlamentjeiben követni látunk. Itt e házban két esetben, jelesül Román, valamint Böszörményi esetében a ház a felett ítélt, várjon az ítélet végrehajtassák-e ? Külföldön, jelesül Angliában azon gyakorlat divatozik, hogy csak egyszer kérnek ugyan felhatalmazást, hanem a képviselőt mégsem lehet elfogatni a ház engedelme nélkül, kivéve akkor, hogy ha tetten érezett „in flagranti delicto.“ Szónok ennek bebizonyítására idézi Fischer Eduard művét: „Die Verfassung Englands“ mely szerint ott a ház határozza el, vájjon reclamálni kivánja-e a tagot vagy sem. Anglia példája tehát mellettünk szól. Midőn képviselőszabadságról van szó, akkor nem lehet elegendő óvatosságot tanúsítani, nem lehet a képviselő szabadságát elegendő biztosítékkal körülövezni. Annálfogva szónok helytelenítve azon eljárást, miszerint Miletics a háznak engedelme nélkül szabadságától megúsztatott, arra kéri a házat, utasítsa a ház elnökét, miszerint addig is míg e tárgyban a mentelmi bizottság véleményt mondana,Mileticsnek rögtön szabad lábra állítását eszközölje. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Horvát Boldizsár igazságügyminiszter: Tisztelt ház ! (Halljuk, halljuk!) Mindenekelőtt a species factt föltüntetésére kell az adatokat kiegészítenem. Méltóztatnak tudni, hogy Miletics Svetozár országgyűlési képviselő ellen a kereset csak azután indíttatott meg, miután annak megindítására a képviselőház az engedélyt megadta. A felolvasott irományokból kitűnik, hogy Miletics Svetozár a törvényes bíróság által vétkesnek ítéltetett és ellene egy évi fogsági büntetés lett kiszabva. Az irományokból azonban nem tűnik ki egy tény, melyet kiegészítésül kötelességem elmondani. (Halljuk !) Azon körülmény tudniillik, hogy midőn ezen ítélet folytán a végrehajtási végzés ellene kibocsáttatott, ezen végrehajtási végzés ellen szintén semmiségi panasszal élt és semmiségi panaszát azzal indokolta, hogy mint képviselő mentelmi joggal bírván a végrehajtási végzés mindaddig nem foganatosítható, míg erre a képviselőház újabb határozat által engedélyt nem ad. Ezen semmiségi panaszt a semmitőszék elvetette, és így ezen kérdés felett már az ország legfőbb törvényes bírósága ítélt. (Helyeslés jobbfelől. Madarász József közbeszól: de mi vagyunk ennek a birái! Ellenmondások jobb felől.) Egyébiránt ezt csak a ténykörülmények kiegészítéséül hozom fel, mert akár hozott volna e kérdésben ítéletet a semmitőszék, akár nem, a ház semmi esetre sincs hivatva végrehajtási végzést revisto alá venni. (Helyeslés jobbról, ellenmondások balfelől.) Minthogy a képviselői immunitásról törvényünk nincs, a kormány maga indítványozta, hogy a delegatio tagjaira nézve fönálló mentemi jog a képviselőház tagjaira is kiterjesztessék (Egy hang belfelöl: E szerint tehát a kormánytól függünk!) Azt hiszem, hogy akkor minden a kormány ezt téve, nem követett el valami rosszat és nem érdemel szemrehányást hanem inkább elismerést. (Csernátony Lajos közbeszól: Gratius !) A törvényhozás tagjai tehát épen azon immunitásban részesülnek, mely az 1867. 12. t. czban a delegatio tagjaira nézve van megállapítva. Ezen törvénycikk pedig világosan kimondja, hogy semmi oly nemű kereset nem indítható a delegatio tagjai ellen, mely keresetek folytán személyes letartóztatás vagy pedig fogság állhatna be. A kormánynak közegei ezen szabályt mindig szigorúan szem előtt tartották s a jelen esetben is a vizsgálat nem volt addig megindítva, a kereset a sajtó bíróság elé nem lett addig adva, míg a törvényhozás a maga jogánál fogva arra engedélyt nem adott. Tehát a jelen esetben is tökéletesen elég lett téve a képviselői imunitás követelményeinek. Azontúl, ha egyszer a törvényes bíróságnak engedély adatott arra, hogy a vizsgálatot teljesítse, és annak eredményéhez képest a vádlott felett ítéletet hozzon, megszűnik a képviselőháznak minden joga, és különösen azon joga, hogy a törvényes bíróságnak ítélete fölött superarbitrium fórummá legyen. (Élénk helyeslés jobb felöl) hogy a fölött döntsön, ha váljon e törvényes biróság törvényesen járt-e el vagy nem. Ha a formák terén hiba követtetett el, ott van a semmitőszék, mely hivatva van a fölött határozni; de formai kérdések fölött sem a képviselői házat illeti a határozat joga. A tisztelt képviselő úr Böszörményi és Román eseteire hivatkozott. Ezen esetek azonban praejudicale praecedenst nem képeznek. Böszörményi esetében ugyanaz történt, mi a jelen esetben. Miután ugyanis a végrehajtási végzés a törvényes bíróság részéről ki volt állítva, az a törvényhozásnak egyszerűen bejelentetett. Az, várjon a végrehajtás előbb vagy utóbb vétetik-e foganatba, mint például történetesen Böszörményi esetében, betegsége következtében tehát humanitási szempontból, a végrehajtás néhány héttel elhalasztatott, a dolog lényegét nem érinti. De abból, hogy a közvádló vagy pedig a független sajtóbíró ide bejelenti, hogy a végrehajtási végzés ezen vagy azon képviselő iránt ki van adva, azon következtetést nem lehet vonni hogy valamely bíróság ítélete valamely képviselő ellen addig nem hajtható végre, mig a képviselőház arra engedéyt nem ad. Szintigy nem lehet Román esetével összezavarni a jelen esetet. Román a sajtóhíréig által ítéltetett el, még mielőtt képviselőnek megválasztatott volna, azaz az ítélet történetesen ugyanazon napon keletkezett, amely napon Román képviselőnek megvánsztatott. Miután tehát akkor, midőn a végzést végre kellett volna hajtani, Román a képviselők sorába emelkedett: nagyon természetes volt, hogy képviselő ellen, ha előzetesen a keresetre engedélyt nem adott a ház, a végrehajtási végzés foganatosítására nézve kellett ezen engedélyt kikérni, hogy az immunitás követelményeinek elég legyen téve. Általában azon kérdés, hogy képviselőt letartóztatni szabad-e vagy nem, csak egyszer sor idulhat meg a képviselőház előtt. Mihelyt a törvényhozás a per minden egyes stádiumában s minden egyes kérdés fölött külön akarna ítélni: s a törvényes bíróságok feleslegessé válnának, s a birói függetlenség eo ipso meg volna semmisítve. (Helyeslés jobb felől.) A kormányt nem lehet azzal vádolni, hogy a mentelmi jogot meg akarná támadni, vagy szürkebb korlátok közé akarná szorítani. Sőt amint előbb volt szerencsém említeni, maga a kormány kezdeményezi azt, hogy — nem lévén törvény — a delegativ tagjainak immunitása terjesztessék ki a képviselőház tagjaira. Midőn önök védelmezik a képviselőház tagjainak immunitását, egyre kérem önöket: ne sértsék meg a bróságok immunitását és vegyék védelmök alá a bírói függetlenséget. (Élénk helyeslés jobb felől.) Angliára történik hivatkozás. Általában az egyik országnak törvényeit, viszonyait összehasonlítani a másik országéval, nem lehet. Tudok eseteket, melyekben magából az angol képviselőházból is egyes képviselőket személyes fogságra vittek. Egyáltalában nem fognak önök uraim országot Európában fölmutatni, amelyben a követek immunitása jobban biztosítva, szélesebb hatáskörrel felruházva lenne, mint Magyarország. Ennélfogva kérem a t. házat, ne méltóztassék ezen tárgy érdemleges vitatásba belebocsátkozni, mert ez nem tartozik ide és mert ez által a birói függetlenség volna megsértve, s kérem, méltóztassék azon eljárást követni, melyet követett a tisztelt ház Böszörményi esetében, midtin a ház a bejelentést egyszerűen tudomásul vette. (Helyeslés jobb felől) Favlovits István: A miniszter úr azt mondja, védjük, oltalmazzuk a törvényszékek függetlenségét; szónok pedig azt mondja, védjük, oltalmazzuk ezen képviselőház, ezen legfőbb törvényhozó testületnek méltóságát. E kérdésben kettőt kell megkülönböztetni. Először, hogy áll-e szabadságában a 1. képviselőháznak az engedelmet megadnia perbefogatásra; másodszor, ha már ezen engedelem megadatott, szükséges-e engedély a megítélt büntetés végrehajtására ! E két eset igen különböző. Mert ha magánbüntényeknél oly esetek, oly személyes érdekek fordulhatnak elő, hogy a magánbűnös kérelmére lehet az ő büntetését elhalasztani, sőt azt elengedni is , annál inkább kell erre tekinteni oly sajtóbüntényeknél, hol a közérdek forog fenn. Vannak esetek, hogy veszélyes egy személyiséget, ki már nem magánszemély, hanem az országé, idő előtt elzárni, s a közügyektől elvonni. Nem látja itt Miletics személyét megsértve, hanem megsértve látja a képviselő-testület méltóságát. Ha azt most elnézzük, majd rákerül a sor másokra is. (Egy hang a szélső balon: Úgy van !) Pártolja azon nézetet, miszerint engedély nélkül nem lehet valamely képviselőre szabott büntetést végrehajtani, s indítványozza, hogy a ház kijelentse, miszerint az által, hogy Miletics a képviselőház engedélye nélkül börtönbe hurczoltatott, a képviselőház méltósága megsértetett, s ezért elégtételt kíván, mely abban áll, hogy Miletics, amig ezen ügy véglegesen nem lesz eldöntve, szabad lábra bocsáttassék. (Helyeslés a szélső balon.) Deák Ferencs: A ház elnökének jelentése folytán Iványi képviselő úr indítványt tett. A házszabályok szerint az indítványt írásban kell beadni s csak azután lehet felette határozni. Tartsuk meg itt is a házszabályokat és ne folytassuk e kérdésnek érdemleges vitatását. Majd ha az ki lesz tűzve napirendre, a ház ki fogja mondani: akarja-e tárgyalni s mit kiván ez ügyben tétetni. A házszabályokra hivatkozva kéri a házat hogy ezen indítványt napirendre tűzze. (Jobbfelöl: Helyeslés!) Szontágh Pál (csanádi) helyesli ezen indítványt és csak azzal kívánja megtoldani, hogy a tárgyalás napja is most tűzessék ki. Simonyi Ernő is elismeri ezen indítvány helyességét, de mindamellett fennmarad azon viszásság, hogy egy képviselő fogva ül. Mikor a képviselőház nem ülésezik, akkor nálunk a folytonos szokás szerint a képviselők immunitása felett a ház elnöke őrködik. 1866-ik évben, vagy a 67-ik év elején e háznak két tagja katonai hatóság által elfogatott. A ház akkori elnöke rögtön lépéseket tett és szabadságukat kieszközölte, mert nem lehet, hogy a képviselők elfogassanak a képviselőház engedelme és hozzájárulása nélkül. Ez a háznak folyton gyakorlott praxisa volt. Azon cáfolat, melyet az igazságügyminiszter itt előadott néhai Böszörményi és Román képképviselők eseteire vonatkozólag, egyáltalában nem a most követett eljárás mellett, hanem egyenesen ellene szól: mind az egyik, mind a másik esetben a képviselőház szavazással és pedig mind a két esetben név szerinti szavazással határozott a felett, várjon megengedi-e az elfogatást vagy nem. (Horvát Boldizsár közbeszól: Nem áll !) Szónok kívánja, hogy napirendre tűzessék az indítvány, és addig is intézkedjék az elnök, hogy Miletics szabadon bocsáttassék. Csernátony Lajos is kívánja az indítvány napirendre tűzetését, de azt is kívánja, hogy Mileticset addig szabadon bocsássák, míg a ház tudomásul veszi az ítéletet, szónok is tudomásul fogja ezt venni,csak először jelentsék be,és ne hajtsák végre képviselők ellen a fogságra szóló ítéletet.A mivel az igazságügyminiszter a képviselőket biztonságuk iránt megnyugtatni kívánta, az gratia, de neki gratia a kormányzó nem kell,hanem az, hogy a ház maga gondoskodjék tagjainak bántatlanságáról. Az igazságügyminizter másik nyilatkozatát sem teheti magáévá, hogy a ház csak egyszer adhat felhatalmazást a képviselő letartóztatására, mert midőn a mentelmi bizottság jelentését beterjeszti, a ház nem arra ad felhatalmazást, hogy a képviselő letartóztattassék, hanem arra, hogy perbe fogathassék. Letartóztatásra tehát a ház nem adott jogot. Hodossy Imre: Első kérdés az, hogy mi történjék azon jelentéssel,melyet a sajtóbíróság elnöke átküldött. Ahhoz, hogy a jelentés egyszerűen tudomásul vétessék, az nem is volna czélszerű sem a ház, sem a mentelmi jog érdekében. Nem akarja, hogy az ítélet felülvizsgáltassák, de akarja, hogy a ház szerezzen magának meggyőződést arról, vájjon a képviselő azért lett-e elmarasztalva, amiért megengedtetett, hogy perbe fogassék. Indítványozza tehát, hogy ezen jelentés a mentelmi bizottsághoz utasíttassék, és a ház ennek jelentése nyomán határozzon. Madarász József. Először is sajnálja, hogy a jobboldal ezen ülésszak megnyíltakor régi türelmetlenségével és ma is ezen tárgyban ugyanazon „szavazzunk“-kal áll elő, holott meggyőződhetett, hogy épen oly nagy többség, sőt talán nagyobb mint az övéké, néhány nap alatt az európai változott körülmények befolyása alatt kisebbséggé törpült, azért azon nagy többségtől legalább azt kéri, hogy ne félemlítse meg a kisebbséget most is oly gyakori „szavazzunk“ felkiáltásokkal. Nem ellenzi, hogy az indítvány napirendre tűzessék, jóllehet azt tartja, hogy az indítványt most mindjárt is lehetne tárgyalni. Különben csatlakozik Irányi és Simonyi indítványához, hogy Miletics rögtön szabadon bocsáttassák. Patay István: (Halljuk! halljuk! derültség.) Épen most esett tudomására, hogy az elnök tudtával az elfogatás nem történt ,s csak az ítélet közöltetett vele. Most tehát kérdi az igazságügyminiszter urat: ha tudta nélkül csak az utolsó „Schreiber“-re is elfogatnék, rendén volna-e az ? Itt pedig az elnök tudta nélkül zárták be a képviselőt. (Helyeslés. Derültség. Jól van!) Bojanovics Sándor jegyző olvassa Irányi Dániel indítványát. Indítvány. Mondja ki a ház határozatilag, hogy Miletics Svetozár képviselő, a ház engedelme nélkül a képviselői immunitás sérelmével fogattatott el, ds ezért addig is, míg e részben a ház határozna, nevezett képviselő azonnal szabadon bocsáttatik. A ház többsége hétfőn kívánja az indítványt tárgyalni, de most azon kérdés merül fel, mi történjék addig Mileticscsel ? Simonyi Ernő kívánja, hogy az iránt rögtön határozzanak. Simonyi Lajos b. kívánja, hogy Irányi indítványa két részre osztassák és Mileticinek ideiglenesen való szabadlábra helyezésére vonatkozó rész felett a ház rögtön határozzon. Zsedényi Ede a házszabályokból kimutatja, hogy az indítvány felett érdemileg most nem is lehet határozni. Guthy Benő az egész indítványt most kívánja tárgyalás alá vétetni. Patay István csupán a Miletics szabadon bocsátása iránti kérdés felett kívánna határozni. Ghyczy Kálmán : Az igazságügyminiszter által mondottak közül egyet nem hallgathat el. ő azt mondá, hogy a kormány terjesztette ki a delegációk mintájára az immunitást ezen háznak tagjaira, tehát az immunitást a kormány kegyelmének köszönhetjük. Ez a tényállással nem egyez meg, mert bár igaz az, hogy az igazságügyminiszter maga initiálta e házban azon határozatokat, amelyek az immunitásrólzólnak, de az immunitás érdekben követendő szabályokról a határozatot nem a kormány, hanem az országgyűlés hozta és más mint a képviselőház tagjainak immunitásáról határozatott nem is hozhat, mert különben e háznak önállása, függetlensége, szuverainitása veszélyeztetve van (Helyeslés a baloldal Ami magát a dolgot illeti, szónok megelégszik, ha az inditvány hétfőn tárgyaltatk s most már csak az a kérdés : Miletics kibocsáttatása iránt azonnal tétessék-e intézkedést vagy nem ? Kivánja, hogy ez intézkedés megtétessék s azért kéri, hogy Irányi indítványának ezen részét külön szavazási kérdéséül tűzzék ki és pedig most mindjárt. Horvát Boldizsár igazsáügyminiszter tiltakozik az ellen, mintha azt mondta volna, hogy a kormány terjesztette ki a delegációk immunitását a képviselőkre általában, mert csak azt mondta, hogy a kormány kezdeményezte e kiterjesztést. A kérdést úgy kívánja feltételni : várjon akar e a ház a felvétel iránt határozni, vagy pedig ezen kérdést a hétfői ülésre bocsátja át. Bujanovics Sándor jegyző olvassa Németh Albert képviselőnek ezalatt benyújtott következő indítványát: Addig is, míg Miletics Szvetozár ellen hozott törvényes ítélet végrehajtása felett a képviselőház legközelebbi ülésében érdemlegesen határozna, utasítja a képviselőház az elnököt, hogy Miletics rögtön szabadlábra állíttassák. A ház többsége ezen indítványt elveti és Irányi indítványát a hétfői ülésre tűzi ki. Törvénykihirdetés: Gorove István közmunka- és közlekedési miniszter benyújtja az ő felsége által szentesített törvényt, mely az 1868. 54. czikk (a keleti vasútról) módosításáról szól. A törvény kihirdetetik és hasonló czélból át fog küldetni a főrendeknek. Zsedényi interpellációja a 15 millió előlegüzlet iránt. Zsedényi Ede: Bár a közös pénzügyminisztérium eljárása a közösügyi bizottság megbírálása alá esik, oly esetekben, hol a magyar korona országainak külön kormányzati ügyeiben gyakorol tettleges befolyást, ellenőrizni nemcsak joga, de törvényes kötelessége is az országgyűlésnek ; és így kénytelen mindjárt az első ülésben egy igen fontos ügyben, mely már igen sok veszélyt idézett elő a monarchiára térve, a közös államhitel használatára nézve interpellate intézni a pénzügyminiszter úrhoz, egyszersmind kérve őt, hogy még a delegatiók öszszeülése előtt ez interpellatióra válaszoljon, interpellate a pénzügyminiszterhez. Tekintve, hogy az 1867-ik XII. t. sz. 27. §-a szerint a közös minisztérium a magyar korona országainak külön kormányzandó ügyeire befolyást nem gyakorolhat, és ugyanazon törvény 41. és 43. §§-ai szerint a bizottságok által megállapított közös költségek fedezése a magyar országgyűléshez tartozik. Tekintve, hogy a jövő évre megállapított közös költségekből azon összegek, melyek Magyarországra esnek, az országgyűléshez terjesztett költségvetésbe felvétetvén,a közös pénzügyminiszterhez havonként át is tétettek, és a közös pénzügyminniszer ez elvállalt összegeknek a kitűzött czélokra leendő fordításáról felelős lévén, egyéb pénzforrásokról nem rendelkezhetik. Tekintve, hogy ugyanazon törvény 56. §-a szerint azon kérdés előleges elhatározása vájjon valamely költség közösen vetessék-e fel Magyarországra nézve, minden egyes eseteknél Magyarországot illeti. Tekintve végre, hogy a közös pénzügyminiszer e módon megállapított, és a f. évre ki is vetett közös költségeken kívül nem tudta, mely hadügyi követelés fedezésére egy bécsi consortium után és magyarországi actív követelések elzálogosítása mellett 15 millió ftnyi előlegezési kölcsönt eszközölt, alólírt azon kérdést intézi a pénzügyminiszterhez: van-e tudomása ezen előlegezési kölcsönről, és ha van és ily előleges jóváhagyással eszközöltetett, mikép tudta ezen eljárást az idézett törvények rendletével megegyeztetni ? Elnök: A pénzügyminiszterrel közöltetni fog. Kérvény: Kürthy István Bács-Bodrog megye középjárás harmadik kerületbeli jegyzőinek kérvényét nyújtja be, melyben a községek rendezéséről szóló törvényjavaslat némely tételeinek módosításáért esedeznek. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Simonyi határozati javaslata a poroszfranczia háború tárgyában. Simonyi Ernő : Azon nagy fontosságú, megmérhetetlen eseményekkel szemben, melyek most Európa nyugatán történnek, egy határozati javaslatot nyújt be, akkorra tartván fenn indokait, mikor napirendre fog tűzetni. E határozati javaslatot maga és elvbarátai nevében adja be és csak arra kéri a házat, ne halaszsza sokára e javaslat tárgyalás alá vételét, nehogy kénytelenek legyenek a most igen rögtön következő eseményekkel szemben mondani: „Roma deliberante Saguntum perit.“ Határozati javaslata a következő : Tekintve, hogy azon háború, mely Franczia- és Németország közt jelenleg folytattatik, végeredményeiben a fenálló államviszonyokat megzavarva, előre nem látható véghetetlen bonyodalmakba dönthetne; tekintve, hogy az egyesült német seregek Sedannál a német nemzet minden jogos igényeinek érvényesítését biztosították; tekintve, hogy a franczia nemzet a német ügyekbeni avatkozás minden szándékát ünnepélyesen visszautasítja, és így a porosz király által még most is folytatott irtózatos háború pusztán hódítási szándékkal folytatott támadó háborúvá változott; tekintve, hogy a hódításokat más nemzet rovására tenni, minden nemzet biztonságát veszélyezteti ; tekintve, hogy a kilátásba helyezett Fáris ostromlása és lövetése az emberi haladás s az általános civilisatió kipótolhatlan kárával, egyedül a franczia nemzet megalázására és oly békefeltételek kierőszakolására van irányozva, melyek Európa közérdekeivel meg nem férnek; tekintve végre, hogy állandó béke csak úgy remélhető,ha úgy a franczia,mint a német nemzet belügyeinek rendezésében, s illetőleg az utóbbi egységének létrehozásában semmi külbefolyás által nem akadályoztatik, és ha Francziaország az európai nemzet családjában, úgy kiterjedésénél mint népességénél s történelmi múltjánál fogva csorbát nem szenved, mondja ki a ház határozatilag, hogy : a magyar nemzet a minő rokonszenvvel szemlélte a német nemzet erélyét, melylyel a saját sorsa feletti szabad intézkedés jogát diadalmasan megvédte , ép úgy, miután e czel elérve s biztosítva van, a legmelegebb rokonszenvvel kiséri a franczia nemzetnek saját szabadsága s területi épsége megóvására szorított önvédelmi határozottságát, felszólítja a kormányt, hogy a többi semleges hatalmakkal együttérzésben a humanitás, a népszabadság, a civilisations azeurópai közérdek által kárhoztatott további harcának jogos és méltányos feltétele mellett berekesztésére minden kitelhető módon munkás legyen. Kelt Pest, October 22. 1870. Beadják : Simonyi Ernő, s.k. László Imre, s. k. Sréter Lajos, s. k. Matkovics Tivadar, s. k. Patay István, s. k. Klementis Gábor, s. k. Irányi Dániel, s. k. Helfy Ignácz, s. k. Lázár Ádám, s. k. Madarász József s. k. Elnök. Ki fog nyomatni és napirendre tűzetni. A csütörtöki ülésben fog a ház tanácskozni, várjon tanácskozási tárgyul elfogadja-e az indítványt, vagy nem? Az ülés vége. Elnök figyelmezteti a házat, hogy több bizottságot kell választani, így a naplóbíráló s a gazdasági bizottságot minél előbb, ezután pedig a kérvényt, a számvizsgáló és könyvtári bizottságokat. Még egyéb bizottság is vár kiegészítésre, de erre van idő. Kéri a tagokat, hogy