Pesti Napló, 1870. október (21. évfolyam, 237-263. szám)
1870-10-10 / 246. szám
dásáról. Ez zálogul szolgál a nemzetgyűlésnek, hogy a kormánynyal egyetértve, ez alkotmány alapján meg fogja kezdhetni és szerencsésen keresztülvinni mindazon reformokat, melyek az ország élő szükségeinek megfelelnek, és melyek a nemzet szava és a jelenkor szelleme által oly világosan elő vannak szabva. A nemzetgyűlés hálásan üdvözli a sikert, melylyel a kormány a nemzet régi óhaját valósította, hogy tudniillik a nemzeti Obrenovicsdynastia örökösödése kívülről is elismertetett,m oly elv, melyet a külfőd sok ideig visszautasított, melyet azonban nemzetünk mindenkor szent gyanánt tisztelt Ezen siker biztosította a szerb nemzetnek a belrendet és megnyitotta előtte egy jobb jövő útját, melyen őt a nagy Obrenovicsok mindenkor vezették. A nemzetgyűlés meg van győződve, hogy az új alkotmány, miként az a nemzet életéből, minden külbefolyás nélkül eredt, az ország belalakulásában a rendetlenségek főforrását eltávolítja, és ma minden oldalú fejlődésnek és nemzeti szabadságnak tág tért nyitand. A gyűlés örvend azon,hogy államönkormányzat minden ága erőteljesen, és a szabadság és haladás szellemében működik, és nagy megelégedéssel fogadja a kormány azon nyilatkozatát, hogy az állam pénzügye jeleleg oly kedvezőn áll, miszerint annyi nagy kiadás után is jelentékeny készlet van a pénztárban, szintúgy, hogy a honvédelem eszközei megszaporíttattak és kiegészíttettek, és hogy a nemzeti honvédség úgy fel van szerelve és begyakorolva, miszerint azonnal a rendes katonasághoz csatlakozhassak. A nemzetgyűlés elismeréssel emeli ki ezt, és kifejezi azon óhaját, hogy a hadsereg — a nemzet büszkesége és ereje — ezentúl is azn irányban fejlődjék, hogy minden időben feladatának és a nemzeti óhajtásoknak tökéletesen megfelelhessen. Ép oly jól hatott a nemzetgyűlésre, halla, hogy oktatásügyünk ágai a haladás jeleit mutatják ; de mindamellett belátja a nemzet, hogy az oktatásügyben — mely minden haladás alapja — még sok teendő van hátra, míg az fejlődésében el fogja érni azon fokot, melyre a szerb nemzet rendületlenül törekszik. Ezen czél elérésére kész a nemzet minden áldozatot meghozni. A nemzet erkölcsi fejlődését lényegesen feltételezi az ország anyagi jólléte. Azért kívánja a nemzetgyűlés, hogy a nemzeti egészségügy állapotára, a földművelés, ipar és kereskedelemre, mint a nemzeti jóllét főforrásaira, különös figyelem fordíttassék. Ugyanazon figyelmet kívánja a nemzet az igazságügy és a rendőrség tekintetében, hogy ez is a nép jelenlegi szükségeinek megfelelőleg vezettessék. Kellemes volt a nemzetnek a régensség szavaiból kivennie, hogy a császári ottomán kormány részéről a török és a szerb vasutak közötti összeköttetés helyreállítása elvben megigértetett. De ezen elvi ígéret és a kivitel elodázása nem elégítheti ki a szerb nemzetet, mert minél továbbra halasztatik ama vaspálya építése, mindaz nemzeti érdekeink annál nagyobb kárára van. Azért kívánja a nemzet, hogy e kérdés minél előbb, és úgy elintéztessék, amint a szerb népre nézve legelőnyösebb. A nemzet kész a kormányt ebben minden erejével támogatni. A bosnyák vasút tekintetében kinyilatkoztatja a nemzet, hogy Szerbia nem csak féltékenység nélkül tekint e pályára, sőt ellenkezőleg örül neki, amint nincs is szerb, ki Bosnyákországnak minden haladását saját nyerességének nem tekintené. A nemzetgyűlésnek igen kellemes volt hallania, hogy az osztrák posta országunkban Szerbia kezeibe ment át. A nemzet ellenben abban is a nemzeti önállóság méltó csorbáját látja, hogy az itt élő idegenek nincsenek mindenben a szerb törvényszékek hatóságának alávetve; kereskedelmünknek nagy hátrányát látja abban, hogy terményeink kivitelére nagyobb vám van kivetve, míg a mi vámtételeink sokkal alacsonyabbak és a külföldi kereskedelemre nézve előnyösebbek. Azért idején látja a nemzegyűlés, hogy az idegenek ezen igazságtalan viszonyainak országunk irányában valahára vége vetessék. Azon alapokkal szemben, melyeket az alkotmány lerakott, és melyek által a nemzet jogai kiterjesztettek , azon sürgős szükség támadt, hogy az ország intézményei kiképeztessenek és e czélra új törvények alkottassanak. A nemzetgyűlés nagy megelégedéssel fogadta a régensség azon nyilatkozatát, hogy ő fenségekor máközvetlenül Sceaux előtt állapodtam meg. Minthogy a bajorok foglaltak el mindent, nem maradt más hátra, minthogy a körüllevők közül az egyik legszebb, s nagy parkkal körülvett villát szemeljem ki. A választás könnyű volt , de a bejárat nehéz, mert ez elbűvölt kastélyt óriási vas várkapu zárta el Az éj már beállt. Éjjelre szállást kellett találni. Lajtorját hozattunk, legényeink megmászták a falat és vasdorongokkal betörték a kaput. A kastély üres volt. Sehol sem egy ágy vagy asztal ! Különben mindezt az ezzel szembeniévő, még szebb kastélyból hoztuk el. Matraczok és vánkosokkal megrakodván, berendezkedtünk, ahogy lehetett. A legények természetesen még az éjjel megtették razziáikat, hogy élelmiszereket s a lovak számára takarmányt beszerezzenek. Csak nagyon nehéz eredménynyel járhattak el azonban ; az egyik kastélyból a tulajdonos, a másikból előbb érkezett csapatok hordottak el mindent. Hajnal hasadtakor ágyúdörgés riasztott fel az előttünk fekvő Jory, Bicéire és Montrouge erődökből. A legnehezebb ütegek dörögtek, a mitrailleusök csattogtak s a lőfegyverek hatalmasan secundáltak. A dördülés oly közeli volt, hogy minden pillanatban néhány golyót várhattunk a házba, melynek udvara a gránátokkal úgy is már kikövezve volt. Az hirlett, hogy a francziák egyik aknájukat légberöpítették. Ismét visszasiettünk La Belle Epinere, de csak az ütközet befejeztével érkeztünk oda. Egy órát töltöttem ott, s 2 órakor Versaillesbe érkeztem. Itt vagyok tehát, a régi, oly jól ismert Versaillesben ! Mint sejthettem volna egykor, hogy ily után jutok e helyre, ide, hol „toutes les gloires de France“ csoportosítva van, hol minden kép, minden szobor a franczia dicsőséget hirdeti, s e képek és szobrok előtt most német katonák állanak! nga sok törvényjavaslatot készített elő; maga részéről is kivánja, hogy az alkotmány lehetőleg hamar életbe léptettessék és annak minden pontjára nézve a szükséges törvények hozassanak, hogy a nemzet teljesen élvezhesse mindazon jogokat, melyek neki az alkotmány által biztosíttatnak. A gyűlés mindezen javaslatokat a kormánynyal egyetértve azon alapossággal és hazafiasággal fogja megvitatni, mely neki a nemzet által kötelességül van téve. A nemzetgyűlés, mint első törvényhozó testület, teljesen belátja, hogy e szent és a nemzeti műnél az ő feladata nagy és terhes, különösen a mai helyzetben, míg a szerb nemzet nem egészen egyesült, míg egész erejét össze nem szedte. A mai világesemények amint Európában fejlődnek, és melyek magukkal hozták, hogy a nagy nemzetek szétszórt töredékeiket egy egységbe foglalják a szerb nép jövőjére nézve is nagy jelentőséggel bírnak Ily körülmények közt kész a nemzet önállóságának új biztosítékait keresni, és szívesen, minden erejével támogatandja ő fensége kormányát ezen czéljának elérésében. Régensségi tag urak ! Az önök bölcseségétől és rizsfi ágától a nemzet még sok jót vár; annak képviselői, midőn ezen várakozást osztják, azon óhajjal fognak feladatukhoz, mely minden nagy nemzeti vállalatot megillet. Isten, ki a szerb nemzetet Kosszovó óta a nyomor és szolgaság oly hosszú idején át óvta és védelmezte, ezentúl is segíteni fogja, és azon sikerrel odandja meg szívünket, mely a nemzet és kormány közötti egyetértésben az összes szerb nemzet belső és külső ujjászületését meg fogja koronázni. Éljen IV. Obrenovics M. Milan fejedelem és az ő helytartói Éljen a szerb nemzeti A császárság titkos iratai. Az „Independance“ újabb érdekes közleménnyeket hoz a Párisban felfedezett császári okmányokból. Midőn Pa 1 i ka p gr. az első vereségek után kijelenté, hogy Napóleon többé nem pa- rancsol, a következő Börgönyt küldé a császárinak: „Aug. 21. Két út áll előttünk : vagy gyorsan megszabadítani Bazainet, kinek állása a legválságosabbnak mondható, nagy gyorsasággal Mont-medybe sietve vagy a porosz koronáiig, ellenemenni, kinek igen számos serege van, és a kinek I küldetése Párisba menni, hol Németország csá- szárjává kiáltatnék ki. Ez utóbbi esetben, elküldhetem a 13. hadtestét, Vincy trikot, 27000 emberrel La Ferté Sons- Jouarre elfoglalására, hol egy forduló mozdulattal főtámogatója lehetne Mac-Mahon seregének, ki a porosz sereg ellen oldalirányban heves támadást intézne, hogy vagy Vitry, Campaubert és Montmirail felé menjen, vagy Wassyn, Montré- Tenderen és Briennen át vegye útját.“ A hadügyér egy sürgönyére ime mit válaszolt az, ki — mit mondok — többé nem volt az úr : „A császár a hadügyérnek Courcelles, aug. 22. 4 óra. Kaptam sürgönyét. Holnap megyünk Montmedy felé. Hogy megcsaljuk az ellenséget, tétesse ki az újságba, hogy 150,000 emberrel Saint-Dhierbe megyünk. Elfogadom Wimpffent ■ de Faily helyébe. Maissiát tovább nem viheti , így, nevezze ki ön helyébe Lacretellet. Mellőzze azon rendeleteket, melyeket Rouber vitt önnek, de a régi katonák egybehívására vonatkozó záradékot hajtsa végre.“ A Rouber iratai közt talált és a bizottság által közzétett darabok közt vannak az alább: olvasható törvény- és proclamatio-tervek, melyeknek ere- detijét Rouher irta és az alá-; irás Napóleontól van. Decretum-terv. Napoleon, isten kegyelméből és a nemzet akaratából francziák császárja stb. Határozzuk és határozzuk, amint következik : 1. czikk. Mac-Mahon tábornok, magentai herczeg kineveztetik mindazon haderők főparancsnokává, melyek a chalonsi serget alkotják, valamint mindazon sergek fővezérévé, melyek Páris falai alatt vagy a fővárosban egyesítve lesznek. Hadügyérünk megbizatik e rendelet végrehajtásával. Kelt Rheimsben, 1870. augusztus 21 én. Napoleon. (A császár helyett : A hadügyér.) Levélfogalmazvány Mac-Mahon tábornagyhoz. (Rouber írása.) Bazaine tábornagygyal való érintkezésünk megszakittatott. A körülmények nehezek és komolyak kezdenek lenni. Hivatkozom ön hazafiasságára és ragaszkodására és önre ruházom a chalonsi sereg és azon csapatok főparancsnokságát, melyek a főváros körül és Párisban lesznek összpontosítva. Öné lesz tábornagy a legszebb dicsőség: az ellenség legyőzése és az idegen betörés visszaverése. Ami engem illet hogy semmi más politikai törekvés ne uralkodjék, mint a haza jólléte, én az ön első katonája akarok lenni, küzdeni és győzni vagy meghalni az ön oldala mellett, katonáim között.“ A következő proclamatiónak (ugyancsak a császári cabinetben szerkesztve) e levéllel egyszerre kellett volna elküldetnie. A zárjelek közé igtatott mondatok az eredeti példányon keresztül vannak húzva : „A császár rám ruházza mindazon haderők főparancsnokságát, melyek a chalensi sereggel együtt a főváros körül lesznek összpontosulandók. Legforróbb vágyam lett volna Bazaine tábornagy segítségére menni, de érett megfontolás után átláttam, hogy e vállalat lehetetlen a jelen körülmények közt. (Nem közeledhetünk Metzhez, csak néhány nap múlva. Innét ez idő alatt a tábornagy áttörhetett az akadályokon, melyek feltartóztatják; egyenesen Metz felé mennünk nem...) Kelet felé nyomulásunk közben, Páris fedetlen maradott volna és egy igen nagy számú porosz sereg falai alá érkezhet vala. Az első császárság alatt szenvedett veresége után Poroszország oly katonai szervezetet teremtett, melylehetővé teszi, hogy népét gyorsan fegyverezze fel, az egész nemzetet néhány nap alatt fegyver alá rendelje, ő tehát roppant haderővel rendelkezik. Páris erődei meg fogják állítani az ellenséges áradatot; nekünk időt és eszközöket adnak) lehetővé tette, hogy jelentékeny seregeket mozgósítson. Páris erődei megállítandják (a hullámot) az ellenséget, és nekünk időt adnak arra, (hogy szervzkedjünk) hogy hasznunkra fordíthassuk az ország minden haderejét. A nemzeti elkeseredés mérhetetlen, a haza készen áll; bizalommal fogadom el a parancsnokságot, melyet a császár rám ruház; katonák, számítok hazafiasságtok, és bátorságtokra és meg vagyok győződve, hogy (kitartással) legyőzzük az ellenséget és területünkről kiűzzük. Egy más proclamatió-terv van még Roucer kezeirásával. Az olvasó emlékezhetik a régi tanácselnök a császári főhadiszállásra elutazására. Ez okmányok voltak azok, melyeket Napóleon betiltott, hogy az Ardennes-k felé megtehesse azon mozdulatot, melynek a sedani katastrofáhára kellett vezetnie. Idézzük még azon utolsó sürgönyt, mely a Tuilleriák palotájából a sept. 4 iki vasárnapi lapba vitetett a császári hg nevelője által. Paris 2 óra 50 perez. „Duperrének Maubeugeben. Meneküljünk Belgiumon át. ^ ^ Újabb közleménysorozat. (Napoleon magán pénztárából 1870. május havára következő kiadások vannak feljegyezve: Granier de Cassagnacnak második részlet a 160,000 frankra 16,000 fr. Dávid bárónak májusra 3000 fr. S ibuet bárónak 5000 fr. Dávid báró az ismert David Jerome volt képviselő, a tobozótest volt alelnöke és tagja az utolsó imperialisticus kabinetnek, úgy látszik, rendes évi fizetést húzott 36,000 franknyit. Mint képviselőnek 15,000 frankja volt. Világos, miért becsülte mindig többre az uralkodóházat, mint Francziaországot. Sibuet b. képviselő volt, s hogy megtarthassa képviselői székét, le kelle mondania a császári kamarásságról, de a fizetést, mint látszik, húzta. A sajtó szervezése a választások idejére. E tárgyban a belügyminisztérium egyik irodafőnöke 1869. ápril 15-én kelt jegyzékben tervezetet dolgozott ki, mely a titkos iratok közt foglaltatik, s melyből a következőket emeljük ki: A vidéki sajtó. Négyféle intézkedés fogadtatott el: 1. subventio (a kormánytól függő) lapok fennállásának és engedelmességének biztosítására; 2. subventio, a kiadás számának szaporítására, hogy választás idején ingyen példányokat lehessen szétküldeni; 3) subventió, a szerkesztőségeknek új munkatársakkal segítésére; 4) szerkesztő társak kinevezése a (kormány)lapok tulajdonosainak, vagy a jelölteknek költségére. A kormány ez által 27 lapot nyert meg a departementokban, melyek szerkesztőségeit 33 párisi szerkesztőtárssal látta el. Tudósítók. Hogy az ellenzéki lapokra befolyást biztosítson, vidéki tudósítókkal lépett kapcsolatba a kormány, ilyenek voltak Havas, Pharaon és Cahot. Havas kezében van, mint tudjuk, a távirdai egyedáru is. (Természetesen csak a franczia lapok számára.) Párisi sajtó. A prefektektől kimutatást kértek a párisi lapok elterjedéséről, miből kitűnt, hogy vidéken sokkal több előfizetőjök volt az ellenzéki mint a kormányi lapoknak. A „Petit Journal“ olcsósága miatt 250,000 példányban jelenik meg. E lap nem politikai, de a nép minden rétegébe behat. Ennek igazgatója Millaud egyezségre lépett a sajtóirodával arra nézve, hogy ministerek és a kamara többségének tagjai közül bizonyos számú arczképet közöl. — Ezen „arczképek“ ügyesen voltak írva és a politikai színezethez közelednek. E lap egyébiránt katonai regényt közlend, mely az első császárság korában játszik, és az ellenzék szónoklatai és politikai regényeivel ellenkező irányt követ. E regényt a császári kabinetnek kell adnia. A császárság papírjaiból kitűnik továbbá, hogy a „Peue“ 1869 ben 60.000 frankot húzott, miért 18.000 ingyen példányt küldött szét naponkint, a „Patrie“ 125 frankot kapott naponkint 1000 példányért. E lapoknál különösen bizalmas viszonyban voltak a kormánynyal : Bebaghel, Vitu, Scholl Aurelien és Marx Adrien.Végre a „Figaróival is szerződésre léptek. A jegyzék e szavakkal végződik: „A „France“ — „Peuple“ „Patrie“ — „Massager du Paris“ — „Constitutionel“ — „Public“ — „Pays“ és „Dix-Decembre“ lapokkal síkra áll a kormány a választásoknál nagy számú közlöny élén, melyek befolyásra és szellemre nézve különfélék, de mindnyájan hívei a kormánynak. Folytonos közlekedésben áll velük, naponkint 8—10 lapía jön be utasítást kérni a ministeriumban.“ Belföld, Beszterczebánya, oct. 5. A zólyommegyei iskolai tanács f. hó 3-án tartotta rendes negyedéves gyűlését Főtárgyát képezte azon terjedelmes jelentés fölolvasása, melyet a tanfelügyelő úr összes iskoláink állapotáról összeállított. Addig is, míg ezen nagy szorgalommal, ügyismerettel s személyes meggyőződés s tapasztalat alapján összeállított munkálatot bővebben megismertetném a t. pz. olvasó közönséggel,legyen elég csak annyit megjegyezni, hogy értesültünk belőle arról, miszerint nálunk a népnevelés terén még roppant sok a tennivaló, de arról is, hogy az utolsó időben, hála istennek, sok történt már. A tanfelügyelő úr jelentéséből s a közlött okiratokból még a következőkről értesültünk. A póttanfolyamot látogató tanítók napidíjaira 1580 főt fizettetett ki; a miniszter úr kegyes volt e tanfolyam szükségleteire megküldeni a szükséges taneszközöket, s jó nagy mennyiségű szakkönyvet. A tanfelügyelő úr jelentette, hogy e tanfolyamot 76 tanító látogatta, de sajnálattal II. A románlapokból. Az „ Albina“ oct. 9-iki számában a következő bécsi compositióval mulattatja olvasóit: Bármennyire titkoljákis a pesti magyar lapok , komoly valóság, hogy gróf Andrássy minden eszközt felhasznál arra, hogy az egész birodalom sorsát hatalmas karjaiba szoríthassa. A magyar mágnás, ki az előtt a democratát,sőt a demagógot oly jól tudta játszani,— s ki később oly szépen tudott alkalmazkodni az udvara az uralkodó udvaronczaihoz — gróf Andrássy a disznóságig paraszt szerencséje által elkapatva — ma már nem elégszik meg a birodalom egyik felének uralmával. S ez éppen nem leheyetlen, mert ő eszközeit igen jól tudja jutalmazni ! Csak a feudalisták és nemzetiek vannak még útjában, kiket sem lekenyerezni,sem a trón iránti hűtlenséggel még eddig nem tudott vádolni. A nemzetiek a pesti országgyűlésen szembaötlőleg kimutatták a mostani helyzet, különösen a trón és dynastia politikájával elégedetlenségüket, mely 1865 óta a népek szent ügyét a nemzetiséget és nyelvet a magyar gőg és terhetlenségnek prédául dobta. Mindezeknek kulcsa egy pillanatnyi közös érdekben rejlik. Még egy hasontermészetű csodálatosságot kell megemlítenünk. A háború kezdetén a magyar ellenzék határozottan a poroszok mellett volt, most már nem bánnák, ha a francziák által véres fejjel üldöztetnének a Rhénuson át. Ez onnan van, mert a porosz győzelem által Ausztria Németországból tökéletesen kizáratván, a magyar uralom is nagyobb biztosítékot nyer, — a fő, titkos indok pedig a reformatio terjedése volt. Mi osztro-magyarországbeli románok, fájdalom már régen meggyőződtünk, hogy gróf Andrássy s az ő mamelukkjainak nincs érzetök, nincs felfogásuk a népek s országok érdekei iránt, s mindig csak saját érdekek által vezéreltetnek! kiemelte, hogy épen azok, kik képzettségöknél s előismereteiknél fogva nagyobb hasznát vették volna, mint azok nagy része, kik azt látogatták, nem jelentek meg,s azok irányában jövőben azon joggal élni kénytelen lesz, melyet neki az 1868. 38. tcz. 133. § a ad. Zólyom városával a tárgyalás az iskolák átadása iránt még folyvást tart, de végéhez közeledik. Detva mezővárosa, megyénk legnagyobb, s tisztán katholkus iskoláját községinek nyilatkoztatta ki. Mily nagy munka s költség vár e községben az államra, megítélhető azon adatokból, melyeket Detváról a fentemlített jelentésből hallottunk. Datvának van körülbelül ezer tanköteles gyermeke, s jelenleg egy, mondom egy iskolája, 100 s nehány tanulóval!! Ami a Beszterczebányán felállítandó polgári iskolának ügyét illeti, az szinte nem sokára el lesz intézve. A város épületet s évenkint 2000 frtot ígért — minden bizonynyal oly áldozat, mely a város buzgóságáról a nevelés terén eléggé tanúskodik. A város már a tervezett költség stb. beterjesztésére szólittatott fel a minisztérium által. A napi s utidijakkal még mindig nem vagyunk rendben. A jelen gyűlésben a napi dijak 5 frtban, s az utidijak mértföldenkint 1 frtban állapíttattak meg. Miután ennyi az isk tanácsra eső 500 frtból kitelik, sőt abból még másnak is jut, reméljük, hogy ez helyben fog hagyatni. Hogy a részvét a nevelésügy iránt mi nálunk még mindig csekély, annak bizonyságául felhozhatom, hogy a jelen ülésben 15 tag volt jelen. r. k. Lapszemle. 1. Tót lapokból. A Pesten megjelenő „Slovenské Noviny“ vezérczikkében a miniszteri krízisre vonatkozó legújabban felmerült hírekről szólván, szokott modorában a jelen politikai viszonyokkal való elégedetlenségének ad kifejezést és hazánk összes nemzetiségeinek szóvivőjeként lép fel, a többek közt igy szólván: „A magyarországi nemzetek nem ismerhetik el az 1848-diki és 1867-diki alkotmányt, mindazon következményeivel, melyeket a magyar politikusok bele vonnak. Szerfölött fontos maga azon körülmény is, hogy a magyarországi lakosságnak csak csekély magyar része kivonja az 1848-diki és 1867-diki alkotmány elismerését, ellenben minden magyarországi nemzetek kezdettől fogva róla semit sem akarnak tudni, és ezen belső elégedetlenségüket tanúsították, tanúsítják és fogják tanúsítani szóval és tettel; és így világos, hogy ezen alkotmány fentartása lehetetlenné, károssá és veszélyessé vált az egész magyar királyságra nézve.“ Azon meggyőződésben, lévén hogy Csakugyan miniszterválság küszöbén állunk, így szól: „Azon meggyőződésben vagyunk, hogy addig, míg belső viszonyaink nem tisztulnak, az új magyar minisztériumnak egy párthoz sem szabad tartoznia, hanem minden magyarországi nemzezetekompromissuma alapján kell összeállíttatnia.“ Befejezésül örömét fejezi ki a fölött, hogy a jelenlegi minisztérium viszszalépés azzal együtt a jelen rendszer megszűnik, és állítja, hogy ez az első lépés, mely a magyarországi nemzetek kibékítéséhez vezet. Az újdonságok rovatában megemlítvén, hogy Kubicza, trencsén megyei főispán, Hurbant meglátogatta, azt mondja, hogy itt sem többről, sem kevesebbről nincs szó, mint arról, hogy Hurban a magyar kormánytól nyugdíjat kapjon. Annak tehát, ki nyugdíjat akar kapni, a kormányt derekasan kell szidnia ! Különfélék. Pest, oct. 10. (Gorove István közlekedési miniszter úr) tegnapelőtt Miháik minisztertanácsos, s Reitter és Hyeronim osztálytanácsosok kíséretében csónakon az óbudai gyárszigettől kezdve a Duna jobb partja mellett lement egész a budai Nádorkertig és személyesen szemügyre vette a partokat, különösen azon helyeket, hol a nagyobb Dunaszabályozási munkák fognak véghez vitetni. Igen soká időzött a budai irgalmasok előtti partnál, ahonnan az összekötő híd a meghosszabbított Margitszgetre, onnan pedig Pestre a Tüköry tő 1:mlg fog felállíthatni, szintén soká szemlélte és vizsgálta a miniszter a Nádor kert melletti partot ott, hol a vasúti hid Pestre fog vezetni. A pestiek sokat fognak nyerni a Dunaszabályozással, de a budaiak mindent reménylenek tőle, mert hiszen a várostól nem sokat várhatnak. (Tisza Lajos, a fővárosi közmunkatanács alelnöke, Ország Sándor osztálytanácsos kíséretében f. hó 10-én vette szemle alá az épülőfélben levő s maholnap már tető alá kerülő városi közvágóhidat, mely alkalommal a marhaállásra rendelt térek kijelölését is helyben hagyta. (Kvassay Ede,) Az élénk tollú novellistától, kitől a lapok számos sikerült társadalmi rajzot közöltek, a kinek 1864 ben és 69-ben megjelent összegyűjtött beszélyei általános kedvező fogadtatásra találtak, az „Athenäum“ kiadásában „A hol az ember kezdődik“ czimmel két kötetes regény jelent meg. A regényről egyedül csak azt említjük is, hogy kitűnő írók ajánlák kiadásra s egyik közelebbi tárczánk azt részletesebben fogja ismertetni. (Liszt Ferenc a 60-ik születésnapját f. hó 21-én üli meg l. Augusznál Szegszárdon, mely az ő jelenléte által a zenészvilg Mekkájává vált. Már most is sok mindenféle előkészületet tesznek a nagy művész születésnapjának méltó megünneplésére. Addig Liszt már arról is határozni fog, hogy hol tartózkodjék ezentúl állandóan. A legújabb események most nem akar Rómába visszatérni s igy Weimar között, hol mint udvari hangverseny, és kamarai főzeneigazgató jelenleg is 2000 tallér fizetést húz és hazája között választhat. Reméljük, hogy az országos zeneakadémia létesítésével a kormány nagy hazánkfiának az itthon maradást lehetővé teszi. (A zeneművészek segély egyletének újabban alapitó tagjai lettek: Erkel Sándor, Szuck Endre, Pischinger Alajos és Paczona József. Az egylet vagyoni állapota f. év sept. végéig: 14,830 frt 99 kr kézpénzben. Az egylet folyton gyakorolja erejéhez képest a jótékony segélyezés művét. A legutóbbi — e hó 5-én tartott — vál.gyűlés is közel 200 főt utalványozott segélyekre. (Főúri esküvő.) Zsira községe Sopron megyében f. hó 1-én fényes főúri esküvőt látott. E nap tartotta gr. Festetich Andor esküvőjét gróf Pejacsevics Lyuke urhölgygyel. Ez esküvőről a „Magyar Államiban — (elhagyván a nagy főméltóságu és excellencziás czimzéseket, melyektől lapjaink egyáltalán tartózkodhatnánának) a következőket olvassuk : A fényes nászkoszoru féltizenegykor indult meg, ifj. gr. Peja Csevich Márk urnák kastélyából, mely Gyüleviz nevű kisded faluban van, és pompás fogatokon érkezett a templomba. Az ünnepély fényét emelték a vőlegényen és a bájos menyasszonyon kívül : gr. Andrássy Gyuláné; a násznagyok : gr. Andrássy Gyula miniszterelnök honvédezredesi ruhában, gr. Almássy György, gr. Festetics Dénes és báró Meznil Viktor, végre a vőlegény édesatyja, gr. Festetich Ágoston. Az esküvés után a nászkoszorú, míg a fogatok előrobogtak, a templom körül gyűlt össze, és a vidékről egybegyült urakkal, nagy néptömeg közt társalgott. Ekkor történt, hogy gr. Andrássy Gyula a nép által felismertetvén, midőn fogatjára lépett, élénk és harsány éljennel üdvözöltetett. Az esküvőt fényes reggeli zárta be. (Hymen.) Károlyi Gyula gr., Károlyi György gr. legidősebb fia, jegyet váltott Károlyi Georgine grófnővel, Károlyi Ede gróf Lányával. (A budai honvédzászlóalj zászkja e hó végén fog falszenteltetni, és pedig kedvező idő esetén a vérmezőn, kedvezőtlen idő esetén pedig a budai vártemplomban. A zászlóanyai tisztet Klotild főherczegnő ar ő fensége vállalta el. (L i p p á ró 1) egy családapa megbotránkozva irja nekünk, hogy épen oct. 6-kán adtak ott bált, midőn a szemközti M. Radnán engesztelő sz. misét mondottak e nap 1849-ki halottaiért- „Családja — úgymond — sértésnek tekinti, hogy e bálra meghívták.“A bál főrendezője egy m. kir. adószedői tiszt volt (Csatornák és zsilipek) építésére, azok helyreállítására és védgátak emelésére, a városi mérnöki hivatal a város 1871-ik évi költségelőirányzatába 543,612 frt 78 krt indítványoz felvétetni. (Tűzvész.) Szombaton este 8 óra tájban Csép helységében a Csepel szigeten tűz ütött ki, mely az egész, falut, a templomial és iskolával együtt megemésztette. Az egész idei termés szintén odaveszett. Másnap búcsú lett volna Csépen s erre sütöttek főztek minden háznál. A tűz vigyázatlanságból ütött ki. (Mrai 1leuse-tanfolyam.) Mint a „Local-Corr.“ értesül, nov. 1-jén a honvédség számára tanfolyamot nyitnak a hat honvédségi kerületben, mely tanfolyamban azon legénység képeztetik ki, mely a kiosztandó mitrailleusök kezelésére lesz rendeltetve. Taneszközül minden kerületben két mitrailleuse fog felállíttatni. Minden egyes zászlóaljtól egy tiszt és 15-en a legénységből vesznek részt e tanfolyamban, mely hat hétig fog tartani. A tavasz beálltáig minden zászlóalj el lesz látva egy, más részről colportált verzió szerint négy mitrailleuse-sel. (Szaladó postaszekrények.) Mint a „Loc. Corr.“ beszéli, valamennyi postaszekér hátulján egy ambuláns postaszekrény fog alkalmaztatni, melybe mindenki, akinek levele a postahivatalnál már fel nem vétetett, beledobhatja levelét, úgy hogy a legközelebbi vonattal mégis elmegyen. Ez természetesen csak a gyorslábú emberekre nézve lesz kedvezmény, akik utána bírnak szaladni a postakocsinak. (Az „Új nemzedék”ozim alatt megindult, és György Endre szerkesztése mellett az országgyűlési ifjúság által kiadott füzetek érdekes, derék törekvésről tanúskodó irodalmi vállalatot képeznek, melyet a közönség figyelmébe ajánlunk. E füzetek két havonkint jelennek meg. 6 füzet előfizetési ára 3 frt. Kapható Pesten Petrik Gézánál. Az első füzet már megjelent a következő változatos tartalommal: Az országgyűlési ifjúság történetei 1836 ig, Varró Sándortól. — A statisztika bölcsészetéhez, Zorn Vilmostól; — A lemnczhíz ügyről, Slaviaz Dánieltől ; — Vallásos érzelem és nemzetgazdaság, Hegedűs Sándortól;— Az országgyűlési ifjak testületéből, Viski K. Bálinttól. (Sötétség poroszok miatt) Azon porosz vállalkozók, kik szerződésileg kötelezték magukat, hogy még ez év folytán létre