Pesti Napló, 1870. december (21. évfolyam, 289-313. szám)
1870-12-18 / 303. szám
a 24 milliónyi kölcsön határait. A czél igy is el lesz érve. A Duna sodra a meder közepére fog tereltetni s igy a főváros biztosításának egyik föltétele el van érve. Ami végre Simonyi azon állítását illeti, hogy a 24 milliót csupán a főváros anyagi érdekeire kellene szentelni, nem pedig szépítésre, szónok megjegyzi, hogy ezen anyagi érdekekért, a kereskedelem és ipar érdekeiért a lánczhíd megváltására, egy másik híd építésével, a Dunaszabályozással és rakpartok építésével nem csekély áldozat van vagy lesz hozva s most már nem szabad a főváros más égető szükségeinek enyhítésénél fukarkodni. Azon állam, mely nem áldoz fővárosainak tudományos és morális érdekei előmozdítására, nem áldoz fővárosa egészségi és szépítési érdekeiért, azon állam fővárosa iránti kötelességét nem teljesíti. Berzenczey László kérdi, várjon a tulajdonosok kötelesek-e azon telekrészeiket is kisajátítás alá bocsátani, amelyek a sugárútba nem esnek. Gorove István közmunka és közlekedési miniszter kijelenti, hogy a kisajátítás a fővárosi kisajátításról szóló törvény értelmében fog megtörténni. A ház erre elfogadja az 1. 2. és 3. §-t a közp.bizottság fenebbi szövegezése szerint. Vukovich Sebő tekintettel a speculatusra, melynek, mint már tegnap az általános vitában említé, a kisajátított területek isméti eladásánál tág játéktere lesz, szónok a következő új szakaszt ajánlja. „Köteles ezen közmunkatanács minden vállalatra, mely bármely munkának végrehajtására szükséges, elegendő határidő kitűzésével árlejtést a nyilvánosság teljes megtartása mellett kihirdetni, és ugyanezen eljárást a megszerzendő területek eladásánál is követni.“ Gorove István közlekedési miniszter. Az árverés elvét a kormány is alkalmazza, ahol lehet, de törvényben nincs erre kötelezve. Nem is tartaná czélszerűnek, ha kimondatnék, hogy mindenütt feltétlenül az árverést kell alkalmazni, mert könnyen megbánhatnák. A közmunkatanács számadásai a ministériumhoz mennek, innen a számszékhez és az országgyűlésnek mindenkor lesz alkalma mulasztások esetén határozatot hozni. Vukovich Sebő erre viszavonja indítványát. A 4. §. változatlan marad. A törvény így általánosságban és részleteiben el lévén fogadva, a végleges megszavazás a holnap d. u. 1 órakor tartandó ülésben fog véghezmenni. Huszár Imre: Az imént felolvasott névjegyzékből látta, hogy Hosszú József, ki az államszékhez számtanácsossá neveztetett ki,még mindig nem mondott le a képviselőségről. Kívánja tehát, hogy Hosszú József felszólíttassék, miszerint az államszámszékről szóló törvény 4. §-ának értelmében kötelességeinek eleget téve, a képviselőségről lemondjon. Egyéb tárgy nem lévén, az ülés */* 1 órakor eloszlik. Törvényjavaslat az 1871. évi január hótől ugyanazon évi február hó végéig viselendő közterhekről és fedezendő kiadásokról. 1. §. A minisztérium felhatalmaztatik, hogy a magyar korona országaiban jelenleg fenálló adókra és államjövedékekre vonatkozó összes törvényeket, azoknak időközben bekövetkezhető módosításaival az 1871-ik évi február végéig hatályban tarthassa, s az állam szükségletét az azok alapján befolyó adókból és egyéb közjövedelmekből a következő szakaszokban meghatározott mérvben fedezhesse. 2. §. Az 1. §-ban meghatározott idő alatt az ország beligazgatási költségei az 1870-dik évre megszavazott államköltségvetés alapján fedezendők. A közmunka és közlekedési miniszter azonban felhatalmaztatik, hogy a rendes kiadások között „útfentartás“ czimén, „fentartás“ rovat alatt, és a rendkívüli kiadások között „útépítés“ czimén előirányzott 5,161,207 frtnyi összeg felett a szükséghez képest az egész évre kihatólag redelkezhessék, s hogy azon 2,060,000 frtot is, mely a budapesti Dunaszakasz szabályozására az általa bemutatott költségvetés szerint az 1871-ik év folyamán szükségeltetik, az 1870. X. t. czikk A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. „Szabadelvű kör.“ (Rajz.) A „magyar honfikör“ valamely város bizonyos utczája egyik házának első, második vagy harmadik emeletén bir mindazon helyiségekkel, melyeket magyar clubbtól megkívánni lehet. Ki az előszobába lép, okvetlenül szegeket fog találni, melyekre a honfikor tagjai kabátjaikat,kalapjaikat, kendőiket felakaszthatják. Ez előcsarnokból egy tetembe lépni, melynek falán hihetőleg igen kitűnő szobapictorok ecsetei örökitvék meg apró pontokban, négyszögekben, lencsékben, tulipánokban, s csupán azon egy körülmény sajnálatraméltó, hogy a szobafestészet e remekei tökéletesen eltűntek, mert füst, por, legyek és egyéb festménypusztító szerek tökéletesen letörték a színek egykori üdeségét, s a talán kék, sárga vagy piros eredetű oly feketés-barnára vonták be, hogy a legműértőbb szem sem volna képes az új réteg alól a néhait kiismerni. E sajátságos festék-vegyüléket clubjainkban díszítésre általánosan kedvelik, az eképen megteremtett festés fele után áll a görög istállók és római ólak díszítése között, a barnás-fekete festék maga pedig e classicus korban a tisztátalanság kifejezésére használtatott. E fényes szoba az apró asztalok s nádfonatú székek után ítélve, a kártyajáték isteneinek szenteltetik, noha egy sarokban álló Íróasztal egyszersmind abbeli rendeltetését is elárulja, hogy a kör hivatalnokai közül főleg a pénztárnok néha ugyancsak e helyiségben szokta felütni ideiglenes lakását. Egy szomszédszoba, középen kerek asztallal s a mennyezetről lelóggó kőolaj-lámpával, e jellemző bútorok által is tudtunkra adná olvasószoba rangját, ha az asztalon rendetlenül heverő újságok a lassúbb felfogással biró látogatónak a helyiség művelődési czéljait világosan nem is tolmácsolnák. A szellem s anyag rokonsága a kör teremtőinek agyában világosan élvén, azon két helyiséget, melyek az egyik s másik szükségleteinek kielégitésére szánvák, egymás szomszédságába helyezték. A mindenütt elterjengő füst az étterembe léptünkkor sűrűbb tömegben tódul felénk, abroszok, melyek csodálatos öszhangzatban állnak a falak s az (úgy látszik) elvből sorolatlanul hagyott palló barnás színezetével, félig ürített sörös kancsók és tartalmukban megfogyatkozott palackok néhány gazdátlan kenyérhéjjal együtt a szentélyre ételfogyasztó bélyegét rásütik. Az anyag után újra a szellem birodalmába, a nagy terembe jutunk, azon terembe, melynek négy fala közt a kör közművelődési, társadalmi és politikai feladatának teljesítésére kis- és nagy, köz- és választmányi üléseit tartani szokta. Most épen közgyűlésre sereglettek egybe a tagok. A falak mellett elnyúló lóczákon és székeken foglalnak helyet a társaság egyesei, míg egy zöld asztal körül a választmány ül a nagy pillanathoz méltó komolysággal babrálva a mindenki előtt heverő írónők, tollak és papírok közt. A belépőket egy fürge, fekete úr fogadja, ki minden szavát csodálatos taglejtésekkel, kiséri, hogy igényeinek nagyobb súlyt adjon. Ő a társaság lelke. Ő volt egyik legelső alapítója, később mindennapos vendége, most pénztárnoka. Mindenkit ismer. Nem igen tud és szeret egyébről szólani, mint a kör viszonyairól, s miután ezek mindig roszul álltak (hol állnak magyar club anyagi viszonyai kedvezően ?) örökké azon módokon tervei, melyek a kör jelenlét s jövőjét biztosítván, a múlt adósságainak sötét felhőit a kör egéről elűznék. Éjjel e terveket forralja magában, nappal tagokat toborz. Neje igen haragszik a körre, mert férjének egész idejét elfoglalja. A kör lelke minket is elfogott és élénken magyarázza a mai ülés tárgyának nagy jelentőségét, mely nem egyéb, mint a nyári tánczestélyek rendezése. Ezt ő (t. i. a kör lelke) inditványozá azon hitben, hogy főleg családos és mulatni vágyó körökben az egylet — mihelyt estélyeinek hire megy — nagy részvétre fog számolhatni. Mielőtt leülhettem volna, egy igen élénk kis csoportra esik tekintetem, mely egy középen álló csinos, magas férfiból s több körülre sürgölődő, hajlongó és mosolygó egyénből áll. „Ez a mi mágnásunk“ — suga halkan a kör lelke — szegény mágnás ugyan, de jó neve van s néha hasznát vehetjük.“ — Mutassa meg nekem a kör többi nevezetességeit — kérem ismerőmet — szeretném őket látni. „Szívesen. Látja ezt a piros és felfújt arczú, apró embert? No ez Karczos úr, ügyvédjelölt és segéd. Ellenzéki hajlamú emberke. Mindent ellenez. Mindenre új indítványa van. Ha körünkben zaj, lárma uralkodik, meg lehet győződve, hogy a mindennel egyyletlen harczos úr garázdálkodik. Ő egyszersmind az örökös kisebbség vezetője.“ — E vállas, tenyeres talpas férfi, ki minduntalan kopasz homlokát törli, szintén nevezetesség,? „Ő a mi nagyszabású szónokunk. A kör államférfia. A mit reggel az újságban olvas, estve dörögve elszónokolja körünkben. Neve Álcsik Gedő, nyugalmazott aktuárius,a felelt szívélyes ismerőm. — Mint látom, e körben minden képviselve van, talán ez a szikár, sűrü szemöldű, kísérteties kinézésű férfi is valami ritkaság ? „A legnagyobb,uram — a legnagyobb — mond ismerőm. — Ő a kör orácul uma. Sohasem beszél, rövid pár szóval felel a hozzá intézett kérdésekre. Véleményét semmiféle tárgyról nem ismerjük. Ah! mit titkolhat el ez ember magas, domború homlokának sánczai mögött! Egy-egy megvető mosoly, mely arczán néha önkénytelenül végig vonaglik — többet mond száz ívnyi beszédnél. Jelentékeny ember — uram, ismétlem, jelentékeny ember! Mondják, fiókjában igen fontos javaslatok hevernek, de nem mutatja senkinek. Nézze csak, nemde tiszteletet gerjesztő jelenség, amint hátra kulcsolt karokkal, változatlanul lenéző kifejezéssel, mély gondokba merülten fel s alásétál ? Az elnök csengetyűje megszakitá a derék rajzoló további ismertetéseit. , Karczos úr volt első szónoknak bejegyezve. Ő tudja — úgymond — mivel tartozik ily tiszteletreméltó gyűlésnek, mely a világ bármely városában is számot tenne értelmessége által. (Helyes) De úgy látja, mások nem viseltetnek hasonló figyelemmel e gyűlés iránt, különben nem terjesztettek volna eléje oly javaslatot, mely minden célszerűséget nélkülöz. (Tiltakozás) Nyáron tánczolni ép oly észszerűtlen vállalkozás, mint júliusban melegben fürdeni.(Derültség s tiltakozás)A kör — mihelyt főgondja lesz estélyek rendezése, komolyabb irányától el fog tereltetni. Ezért ő azt indítványozza, hogy tánczestélyek helyett hangversenyek rendeztessenek. (Mindenki az orákulumra néz, ki közönyösen az irónnal jászik.) Alcsik Gedő ur fölkel. Ő a zene és táncz múzsáit egyaránt tiszteli. A görögök nevelési rendszerében mindkettő első helye állott. (Az orákulum megvetőleg mosolyog.) A vad népek is fogékonyak a zene iránt s a busmannok és hottentották egyaránt birnakihadi tánczczal. (Az orákulum türelmetlensége kifejezésére iróniával megmegkopogtatja az asztalt.) Ő óhajtaná, ha a magyar nemzet, melynek művelődési hivatása kelet felé tagadhatlan, mely egykor a kereszténység bástyája volt s vérét ontá Mohács terén és a Sajó partjain — a régi klasszikus műveltség minden jó oldalát megragadná és ápolná. (Az orákulum sóhajt.) A franczia nemzet, mely jelenleg a szabadsági és köztársasági eszmékért (nagy éljenzés, az orákulum fejét vakarja) utolsó vércsöppig harczol — hasonlóképen ápolja a zenét és tánczot s azért ő nem ellenezné, hogy akár egyik, akár másik múzsának hódoljunk, miután azonban látja, hogy a nézetek e tárgyban eltérők, a támadt ellentétet csak akképpen véli kiegyeztethetőnek, ha egy hangversenynyel egybekötött táncrestély rendezését indítványozza. (Az orákulum jelentősen köhintget és torkát köszörüli.)Iff Karczos személyes kérdésben felszólal. Ő nem a transactiók embere. Indítványának élét nem engedi ily kiegyezkedő,,sem hús sem balféle javaslatokkal letöretni. Ő a bálnak elvi ellensége, vagy hangverseny legyen vagy semmi. (Zugás.) Az elnök megjegyzi: Karczos úr nem vonhatja meg Alcsik úrtól azon jogot, hogy a két ellentétes indítványt mint önálló, harmadik javaslatot magáévá ne tegye. Karczos úr fentartja magának a jogot egy negyedik indítványt tenni. (A zavar nőttön nő, mindenki az orákulumhoz fordul vagy nagy várakozással tekint rá, apró levélkék csúsztatnak kezébe vagy eléje, de ő hallgat vagy kitérőleg válaszol.) — Az én időm még el nem érkezett, mond mély hangon szomszédjához fordulva. „ Egy magyar ruhás, zömök úr kel föl. Ő mind a bál, mind a hangverseny ellensége. Ez pénzáldozatokat igényel s a kör — melynek túlnyomó része nem gazdag aristokratákból, hanem becsületesedő szegénydemokratákból áll — nem áldozhat. Ő megnyugszik minden végzeményben, de kijelenti, hogy semmi szín alatt nem fizet s minden újabb megadóztatás ellen a demokratia nevében tiltakozik. A mágnás tiltakozik a szónok fogalmai ellen aristokratiáról s demokratiáról. Az újabb kor eszméit fejtegeti általános tetszés közt s midőn végül magát a „valódi demokratia“ hívének vallja, egy érzékeny kereskedő indítványára bizalmi szavazatot kap. Karczos új indítványát terjeszti elő, ő egy albizottmányt kér a vitás tárgyra nézve kiküldetni. Alcsik azt a gazdasági bizottmányhoz utasíttatná. Karczos hevesen megtámadja az eddigi gazdálkodást. A kör lelke beadja lemondását. Általános elkeseredés Karczos ellen. Ő megbukik a a bál terve elfogadtatik. alapján felvett kölcsönből egészben folyóvá tehesse. 3. §. Addig is, mig az 1871-ik évre előterjesztett költségvetés a törvényhozás által megállapittathatik, s a közös költségek fedezésére szükséges összegek az 1867 : XII. t. sz. 40. § a értelmében meghatároztatván, abba felvehetők lesznek : felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a közös hadügyminiszter által a hadsereg 1868. és 1869. évi szükségleteinek fedezése végett kért póthitel rovására a delegatiók által engedélyezett 4.000.000 frtnak Magyarországra eső 1.200,000 frtnyi részét a közös pénzügyminiszternek kiszolgáltathassa. 4. §. Hasonlóan fölhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy a közösügyi költségeknek az 1871. évi január 1-től február végéig leendő fedezésére a delegatiók által előlegként már engedélyezett 14.217.000 frtnyi összegnek a magyar korona országaira eső 30 százalékát, amennyiben az az említett hónapokban befolyandó vámjövedelemből fedezhető nem lesz, a közös pénzügyminiszternek kiszolgáltathassa. 5. §. Jelen törvény végrehajtásával a pénzügyminiszter bizatik meg. Törvényjavaslat a magyar sorhadi csapatokhoz és a haditengerészethez 1871-ik évben kiállítandó ujoncz- és póttartaléki jutalékok megajánlása tárgyában. 1. §. Az 1869-ik évi 1-ső t. sz. által a hadsereg s haditengerészet törvényileg szabályzott számerejének biztosítása végett megállapított 39,339 főnyi ujonczjutaléknak és az ehhez meg kivántató 3,934 főnyi póttartaléknak kiállítása 1871-ik évre az 1868-ik évi 40-ik t. ez. 3-ik és 32-ik szakaszai értelmében, megszavaztatik. 2. §. Az állítás az 1851., 1850., és 1849-ik évben született hadkötelesek korosztályaiból eszközlendő. 3. §. Ezen törvény végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. A magyar delegatio X. ülése. (Decz. 15.) Elnök Bittó István, jegyzők Bujanovics Sándor, Széll Kálmán. A közös kormány részéről jelen vannak : Orczy Béla b. külügyi és Benedek Sándor tábornok hadügyi osztályfőnök. Elnök d. u. 4 órakor megnyitja az ülést A legutóbbi ülés jegyzőkönyve hitelesittetik. Szentesített indemnity. Elnök jelenti, hogy király ő felségétől leirat érkezett, melylyel a magyar delegatiónak a közös minisztérium által február végéig kért indemnityre nézve határozata szentesíttetik. A szentesített határozat kihirdettetvén, a delegatió levéltárába letétetni rendeltetik. A delegatió üléseinek elnapolása. Elnök :Most a következő ülés napirendjét kellene megállapítani, de mivel az albizottságok még nem készültek el munkálataikkal, ez most bajos volna. Felhatalmazást kér a delegációtól arra, hogy a legközelebbi ülés napját a szokott módon közzétehesse. Megjegyzi egyszersmind, hogy ez január 9-dike előtt semmi esetre sem történik. Károlyi György gr. mint a tengerészeti albizottság elnöke benyújtja e bizottság jelentését a tengerészeti költségvetésről. Kinyomatni rendeltetik. Elnök boldog ünnepeket kíván a delegatiónak. A mai ülés jegyzőkönyve hitelesittetik s erre az ülés d. u. 47 órakor eloszlik. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, decz. 17. (A főpapi tanácskozásnak), mely a herczegprimásnál néhány nap óta folyt, egyelőre vége szakadt. E tanácskozás tárgyát az egyházvagyon kérdése képezte. Mint tudjuk, a kath. congressus némely tagjainál felmerült az eszme, hogy az egyházvagyont commissálni kellene s azután arányosan részeltetni benne az egyeseket. A főpapi tanácskozmány e kérdést vette tehát tárgyalás alá és a „M. Áll.“ szerint a következő határozatban állapodott meg: „A tanácskozmány mellőzve minden idő előtti és jogosulatlan kérdést, kilátásba helyezi a birtokos papság legnagyobb áldozatkészségét azon mértékben, melyben azt a közös alapokon felül a kiszámítandó egyházi és iskolai szükségletek igénylendik. “ Azaz más szóval, a főpapi tanácskozmány az egyházvagyonra nézve a status quonak megtartása mellett van és csak a privát áldozatkészséget helyezi kilátásba. (Újvidéki küldöttség.) Az újvidéki „Zisztava“ az Újvidéken felállítandó esküdtszék tárgyában Pesten járt küldöttség nevében jelenti, hogy az ő felsége által mint küldöttség nem fogadtatott el, hanem annak tagjai egyenként elfogadtattak volna, mire azonban a küldöttség nem akart ráállani, hanem inkább, miután Pápay üdv. tanácsosnak értésére adta, eredménytelenül feloszlott. A „Zászlava“ e jelentést a maga részéről ismert stylusában bárgyú fenyegetésekkel kiséri. (M. t. akadémia.) A Ill-ik osztálynak jövő hétfőn, decz. 19-ki ülésén Sztoczek József r. t. közrendi Keller Ágoston, budai főreáliskolai tanár előleges jelentését egy uj szerkezetű légsulymérőről; ezután összes ülés s ennek végével osztálytanácskozás. Pest, 1870. decz. 17. Szabó József, osztálytitkár. (Népgyülés.) Ma vasárnap d. u. V71 órakor a Beleznay-kertben (Kerepesi-út) egy az „Általános Munkás-Egylet részéről egybehívott népgyülés tartatik. Napirend: „A porosz-franczia háború.“ Ez alkalommal a sebesült franczia harczosok javára adományok is elfogadtatnak. Mint nekünk írják, az egybehívó egylet igazgatósága részéről a magyar törvényhozó testület több tagjaihoz, a franczia köztársaság pesti és bécsi főconsulaihoz, úgyszintén az északamerikai egyesült köztársaságok pesti képviselőjéhez meghívások menesztettek, hogy, mint a népgyűlésen tárgyalandó kérdés iránt már állásuknál fogva érdeklődők, személyesen (? !) jelenjenek meg a meetingen. (A szepesmegyei püspökségnek.), mely Zaborszky püspök halála óta üresedésben áll, betöltése iránt, a „M. Áll.“ szerint az előterjesztés ő felségéhez már megtörtént. (Katonai dolgok.) A megyékben már megkezdték az előmunkálatokat az 1871-dik évi ujonczozásra. Az 1849., 1850. és 1851-ben szülöttek kerülnek most sorozás alá. A megyék lassankint már kezdik beküldeni az erre vonatkozó munkálataikat a minisztériumnak. A közös hadügyminisztérium takarékossági szempontokból meghagyta, hogy a lovassági kiegészítő keretek azon tisztjei , kik jelenleg lovagló-iskolákhoz vannak beosztva, szabadságolásuk esetén, a legközelebb állomásozó lovasezred valamely tisztje által helyettesíttessenek. (A budai tébolydát a napokban több bécsi orvostudor látogatta meg, közöttük a „Medicinische Wochenschrift“ szerkesztője is.*Mindnyájan láthatólag nagyon megvoltak elégedve az egész berendezéssel s a tapasztalt gyógykezeléssel. (Felolvasás.) Horváth Ignácz budai műegyetemi tanár folyó hó 19-én 5 órakor este az országos iparegyesület helyiségeiben a franczia ipartanodákról számos mutatványnyal kisért előadást fog tartani. (Pest-Pilis és So 11) i. e. megye iskolatanácsa f. hó 19-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart a megyeház tanácstermében. (A budapesti ügyvéd-egylet) büntetőjogi eljárási és börtönügyi szakosztálya f. hó 19-én d. u. 6 ó. az egyleti rendes helyiségekben (váczi-utcza Szentkirályi-ház) ülést tartana. Az ülés napirendje: 1. Dr. Csacskó Imre többrendű büntetőjogi kérdéseket közvita alá bocsát. 2. Dr. Friedmann Bernát felolvasást tart egy gyermekgyilkossági eset felett. 3. Jegyzői jelentés a f. évben beszerzett szakmunkák tárgyában. (Egy gőzhajó veszélyben.) A Maros hirtelen áradása a napokban nemcsak sok kárt okozott ragadozó árjával, hanem mint a „Sz. H.“ írja, kedden este majd komoly veszedelmet idézett elő a szegedi kompjárásnál. Az áradás folytán megindult Maros jege ugyanis a fentebbi napon d. u. 4 óra táján épen akkor tört be a Tiszába, midőn a felülről jövő gőzös ott elhaladt. A gőzös sietett lefelé, hogy baj ne érje, de épen e gyors jövetele miatt, bár idejében fütyült,Szegeden a kompkötelet nem értek rá lebocsátani, késni azonban nem lehetett, mert a jég nyomában volt. A kapitány látván, hogy a komp épen kiért az egyik partra, gyorsan elhatározta magát és egész erővel nekihajtatott a kompköteleknek s mindkettőt szerencsésen elszakította, úgy hogy a kötelekben esett káron kívül egyéb baj nem történt. (Jótékonyczélu előadás.) Folyó hó 22-én a Fürst féle színházban „a Fortuna“ jótékonysági egylet javára előadás tartatik. Páholy- és zártszékjegyek előre kaphatók következő helyeken: Reinitz Gáspár urnás királyutcza 55 sz. Goldschmied Sándor butorraktárában Károlykaszárnya, Kaiser József lakatosnál kismező utcza 33 sz., Recher-kávéházban váczi úton, Müller T. kalapkereskedésében királyuteza 8 sz. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s a hírlapokban közzététetnek. (Az orsz. gazdasági egyesület) tegnapi választmányi ülésén a londoni kiállításra nézve elhatároztatott, hogy az egyesület csak úgy fog a kiállításnál közreműködni, ha a kormány által a kiállítás illő anyagi segélyben részesíttetvén, alaposabb kilátás lehet a sikerre, mint a múlt londoni kiállításnál történt. Legalkalmasabbnak látszikaz egyesület előtte végre az ily célokra,ha a költségvetésbe már felvett,de a pénzügyi bizottság által kitörölt 130,000 frtot újra bevenné a budgetbe az országgyűlés. Különben e tárgyban egy bizottság is neveztetett ki: Czilbhert, Lies, gr. Zichy Nándor, Peterdy és Tanárky Gy. urakból. (Nő h a r cz.) A temesvári városi tanácshoz a napokban kérrvény érkezett, melyben egy férj az iránt esedezik: utasítsanak ki a városból egy nőt, kire az ő neje féltékeny. Sajátságos kérelmét azzal indokolta, hogy a féltékenység neje részéről oly mérvet öltött, mikép „véres öszszeütközéstől“ lehet tartani. (Az ifjusági „Petőfi-kör“) f. hó. 18-án d. u. 2 órakor József utcza 19. sz. a. tisztválasztó közgyűlést tart. (Vágszabályozás.) Trencsénből írják nekünk, hogy a f. hó 11-én tartott közgyűlés egyhangúlag elhatározta, miszerint,a 60 mértföld hosszú és 7 vármegyét érintő Vág-folyónak országos költségen leendő szabályozása iránt fel fogja kérni az országgyűlést, valamint azt is kérni fogja, hogy e czélra már a jövő évi költségvetésbe 150 ezeréőt vetessék fel. Épen a napokban írtak a lapok a Vág folyó által legújabban okozott nagy károkról s igy e kérvény egészen időszerűen kerül az országgyűlés elé. (Talált aranypénzek.) Zsámbék mellett a gróf Sándorféle birtokon nemrég Vogel János telkes gazda nagyobb mennyiségű arany és ezüstpénzeket talált, melyeket rögtön beolvasztott és a maga javára értékesitett. Minthogy azonban törvény szerint a talált kincsek egy harmadrésze az államkincstárt, egyharmada a telek tulajdonosát és egyharmada a találót illeti, a találó azonban mindhárom részt a maga javára használta fel, a kincstár pert indított ellene. (Színház és művészet.) Az intendáns helyes intézkedése szerint, ezentúl minden szerep kettős kiosztással töltetik be, ami a repertorr pontos megtartása szempontjából felette szükséges. A „Leánykérés szabály szerint“ vasárnap helyett hétfőn adatik, és másnap Budán ismételtetik. Egressy szerepét Várföldi Elek adja, az övét Tamássy vállalta el. — Jövő héten a nemzeti színházban Szakáll Róza naiv színésznő lép fel az „Elkényeztetett férj“, „Vicomte Let orieres,“ és „Tűz a zárdában“ czímű darabokban. — Egressy Ákos úr meg akar válni ez intézetté, mivel nincs elég tere magát nagyobb szerepben bemutatni és jelentékenyebb szakmakört elfoglalni. — Blaháné Budán a Csikósban lép fel mint „Rózsi.“ — Ma este a redoute-termébe ismét fényes közönség özönlik, hogy meghallja Strausszék keringőit. — Bécsben péntek este nyittatott meg. Beethoven-ünnepély Fidelio előadásával. Magánénekesek, zenekar kitűnőek voltak mint mindig. Az operát megelőzte egy kisebb ügyesen szerzett alkalmi játék, Beethoven apotheosisa. A Walter k. a. által szavalt költői szöveg (Mosenthaltól.) Beethoven „Athéni romok“ czímű zenekölteményéből volt kölcsönözve s átidomítva. A korban szintúgy mint Pesten az opera-színház legtöbb solo-énekese s énekesnője működött közre. Az ünnepi játék végét — Walter k. a. Beethoven szobrát megkoszorúzta — a közönség élénk tetszés nyilvánításai kisérték. Ma a Beethoven-ünnepély második része,a Missa Solemnis kerül színre. A franczia foglyok javára. Szaniszló József fentebbi 15 frt küldeményéhez Czabajról a következő adományok foglaltatnak : Bencsik György 2 frt 20 kr., Rédeky József lelkész 2 frt, Pollyakovics János segédlelkész 1 frt, Sztupál Endre 1 frt, Csemez László 1 frt, Balazsovics János 1 frt, Szaniszló Vilmos 1 frt, Szirányi Szaniszló Alberta 1 frt, Szaniszló József 40 frt 80 kr. — Összesen 15 ft. (Ötödik sorozat) Átadott összeg 264 frt Áttétel a decz. 17. számból 345 „ Újabban érkeztek: Apáthy Mátyás 2 „ Szaniszló József 15 „ Hám János 10 „ Orbán Mihály 5 „ Bartussek János 10 „ Kenyeres Irma s Ilka 5 „ Zalamegyei nemesi pénztár ________100 „ Összesen 756 frt* # * KÖZGAZDASÁG. Pest, decz. 17. Az úgy is borult láthatár a lefolyt héten még sötétebb lett, s ez az összes üzletforgalomra lényegesen befolyt. A luxembourgi kérdés felmerültét valamennyi börze árcsökkenéssel fogadó, s e körülmény természetesen nálunk is a vállalkozási kedv lelohasztására hatott. S csakugyan általában azt tapasztaljuk, hogy az ily vállalatok minden projectuma beláthatlan időre elhalasztatott, s a különféle fusiók tervezése iránt, a közhangulat kedvezőbb jen. A vállalkozási kedv különben nálunk egyelőre bő teret talál a kormány által kezdendő nagyszerű munkáknál, melyek előkészítésében a boulevard-tervnek a képv.ház általi elfogadásában nagy fontosságú, döntő lépés történt. Kívánjuk, hogy azt a Dunaszabályozás terveinek elfogadása is minél előbb kövesse, amint sürgős dolognak tartjuk azt is, hogy a közlekedésügyi miniszternek az utak építése s a jövő évi költségvetésnek egyéb ily elhalaszthatlan részleteire már most felhatalmazás adassék. Ha már államháztartásunkban a kellő rendet nem honosíthatjuk meg, legalább arról kell gondoskodnunk, hogy a jövő évre tervezett befektetések, a budget elhalasztása folytán, illusóriussá ne váljanak; mit csakis az ajánlott után érhetni el, melyre nézve különben ma a képr.ház elé törvényjavaslat is terjesztetett. Mi egyébiránt államháztartásunkat illeti, a Kerkapoly miniszternek a delegatív bizottsága előtt tett nyilatkozatai általán megnyugtató hatással voltak, bár fölismerni engedék, hogy alighanem újabb pénzműveletre lesz szükségünk. Bécsből írják is, hogy a miniszter e részben ott bizonyos előmunkálatokat tesz oly operáczióra, melynek az államjószágok szolgálnak alapjául. Ez természetes csak óvatos előrelátás következménye, mit Kerkápolynál az állami kincstári jegyek kibocsátása körül oly dicséretesen tapasztalhattunk, s csak óhajtanunk lehet, vajha az utóbbiaktól különböznek abban, hogy egyáltalában nem lesz reá szükség. A múlt napokban Londonban döntő fázisba jutott az ottani tőzsdeemberek egy részének strikeja az osztrák papírok ellenében. Az osztrák-angol bankok certificatjainak sora nov. 30-dikán ugyanis befejeztetett, s Ausztria angol hitelezőinek csak 5 pere igényelte e certificátokat. Ez mindenesetre nem nagy siker. Az angol hitelezők, az osztrák államadósság kamatjainak reductiója folytán 50,000 fontot. — vagyis mintegy fé mi 11 fórt veszteséget mutattak ki, s azt hiszik, hogy egy csekélyebb bírságpénzzel az osztrák kormány teljesen kiegyenlíthetné e különbözéseket. Az osztrák pénzügyi kormány azonban arra hivatkozik, hogy ha az angoloknak ezt megteszi, egyéb külföldi hitelezőkre is tekintettel kell lennie, márpedig például Hollandban sokkal több hitelezővel bír, mint Angliában, kik szintúgy károsodtak, mint a londoniak. Bécsben reményük is, hogy az angolok megbékülnek a maguk kenyerén. Tudjuk, hogy e kérdés Kerkapoly pénzügymisztersége kezdetén került fel,s miniszerünk lefolytatása a mellékleten.