Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-21 / 42. szám

a vallás- és közoktatási minister felhivatik, mi­szerint azon feeslegből, mely a pesti kir. egyetem jogi karának számára előirányzott és megsza­vazandó 14 tanár fizetési összegből, mint eddig igénybe nem vett maradék rendelkezésére áll, azon karnál egy protestáns egyházjogi tanszé­ket haladéktalanul állítson fel, illetőleg annak betöltését még a jelen év folyamában eszközölje. (Helyeslés.) Schwartz Gyula :Hoffmann ezen indítványát az egyetemi rendezésnél is tekintetbe venni kí­vánná, ő egyébként most is hajlandó azt elfo­gadni. Egyszersmind kikel a vizsgálati és szi­gorlati díjak ellen, melyek mellett semmi paeda­­gógiai ok sem szól. Péchy Tamás a tanárokat jól akarja díjazni, azért elfogadja a miniszteri előirányzatot, még a pénzügyi bizottság által indítványozott felemelt fizetéseket is, ámbár nem helyesli, hogy ez utób­bi a fizetéseket indokolás nélkül felemelte. Mind Hodossy, mind Hoffmann indítványát a pénz­ügyi bizottsághoz indítványozza utasittatni. Zsedényi Ede Hodossy indítványa ellen szól. Benyugszik abba, ha az indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Táncsics Mihály a felekezeti előjogokat nem akarja szaporítani, azért Hoffmann indítványa ellen nyilatkozik, mely szerinte a kasztok szá­mát szaporítaná. Tisza Kálmán sajnálja, hogy a pénzügyi mi­niszter nincs jelen akkor, midőn az államkincs­tár ily fontos érdekéről van szó. Innét is látszik, hogy nálunk oly szabályt kellene behozni, mely­nél fogva semmi indítvány ne bocsáttassák tár­gyalás alá, ha az szabályszerűleg benyújtva, kitűzve nem lett; egyébként az elnök egysze­rűen kimondja, hogy figyelembe nem vehető. Egyébiránt mind Hodossy, mind Hoffmann in­dítványa nem bír oly sürgőséggel, hogy már most, az egyetem végleges rendezése előtt tár­­gyaltassék. Különben sajnos jelenségnek tartja, hogy míg azelőtt mindenki meg volt elégedve fizeté­sével, addig a magyar alkotmányos állam va­­gyonán most mindenki megosztozni kívánna. Ő szintén a pénzügyi bizottsághoz akarja utasítani ezen új in­dítvány­o­kat. Irányi Dániel: Tisza Kálmán az elnököt akarja felhatalmazni arra, hogy „meghatározza, mi tárgyalható itt és mi nem. Ő azt el nem fo­gadhatja, mert ez a házszabályokba ütközik, ezeken ideiglenes határozatok által változtatni nem lehet. Tisza Kálmán félremagyarázott szavait hely­reigazítja. Ő nem kívánta az elnököt felhatal­mazni ilyesmire, pusztán azt mondta, hogy sza­bályt kellene hozni, mely szerint ha valamely indítvány a szabályokkal meg nem egyezőleg adatnék be, az ne is tárgyaltathassék. Hogy az elnök útján kellene kimondatni, az természetes, mert a ház határozatait az elnök mondja ki. (Helyeslés.) Hodossy Imre végszóval él indítványa mel­lett. Tisza azt mondta módosítványáról, hogy az oly modorban van benyújtva, miként azt még tárgyalni sem lehet. Ő azt hiszi, hogy módosít­­ványa a legkorrektebb módosítványokkal össze­hasonlítva nem fog legalább forma tekintetében különbözni. Ajánlja módosítványát. Tisza Kálmán: Úgy látszik, ma az elferdíté­sek napja van. Hivatkozik az egész házra, hogy mondta-e azt, hogy Hódossy,kép: ar indítványát figyelembe nem kell venni. Ő azt mondta, hogy a pénzügyi bizottsághoz kell utasítani. (Felkiál­tások : ügy van!) Tanárky Gedeon államtitkár: A kormány már eddig is sokat tett a tanárok fizetésének emelésére, tavaly 24, idén 23 ezer forint előirá­nyozva tilt. Azon előterjesztésre vonatkozólag, melyet Ho­dossy Imre képv­­árnak, a tandíj­akbóli bevéte­lekre nézve tett, megjegyzi, hogy a kezében le­vő kimutatás szerint egy tanár a jogi karnál ka­pott 6761 frtot; egy másik 1749 frtot; egy má­sik 4843 frtot; ismét egy másik 5279 frtot; egy másik 3659 frtot; és egy másik 4966 frtot; és végre egy 5385 frtot és így azt bizonyára nem mondhatja senki, hogy mi egyetemi tanárainkat valahogy elcsenevészni engedjük, és oly mó­don diíjazzuk, hogy egyáltalában nem élhetnek meg; tehát az ilyen vád bennünket főképen je­­lenlegi pénzügyi helyzetünkben nem terhelhet. (ügy van!) Más­odszor észrevételt kíván tenni Hodossynak az egyetemi tanárok érdekében­ tett motivatiójára, melyben azt mondotta, hogy azért nincsenek kellően ügyes és alkalmas tanáraink, mert roszul fizettetnek, még­pedig azt mondotta, hogy a lig­eti és 18 507 egyházi és szerzetbeli iskola 374 ezer tanulóval. Ha már most a felsorolt fő- és altanodákat, elemi és népiskolákat mind összeszámítjuk, azt találjuk, hogy az orosz úgynevezett népfelvilágo­­sító ministérium felügyelete alatt van 29.059. Más különböző ministériumok fel­­ügyelete alatt 29.760 És így mindössze 68..-18 iskola, ez tehát az 59 millió ember közt szétoszt­va csaknem minden 1000 lakosra esik egy, ná­lunk pedig minden 1150 lakosra esik egy. Mellőzöm azt, hogy a közönség számára az ország különböző vidékein nyitva tartatik 45 nyilvános könyvtár, hogy már 1864 ben 30 uj meteorologiai észlelde állíttatott fel a már létező néhányhoz s mi csak tavai láttuk be e­g­y ilyen intézet szükségét, hogy már 1864-ben behozták a gymnasiumoknál a távirászati tanfolyamot, és még csodáljuk nálunk, ha ezután nem találunk, a távirdai hivatalokhoz elegendő alkalmas ma­gyar embert; — mellőzöm azt, hogy ezen és sok más a tudomány tekintetében szükséges intéz­kedéssel bennünket régen megelőztek ; — csak azon megjegyzést teszem, hogy elmaradottsá­gunkról még Oroszországgal szemben is eléggé tanúskodnak a felsorolt száraz adatok, melyeket nem azért idéztem, mintha talán kivá­ló előszeretettel lennék Oroszország iránt, sőt épen ellenkezőleg, mert féltékenységgel nézem hogy mily erőfeszítéseket tesz, hogy bennünket kultúra tekintetében túlszárnyaljon s ez talán némi részben már sikerült is. Én hazánk léterét az európai nemzetcsopor­tok között egyedül cultur­kérdésnek tartom, ha mi lépést bírunk tartani, utol bírjuk érni e tekintetben Európa nagyobb államait, megélünk — ha nem, elvesztünk, hiába hozunk fennállá­sunk biztosítására kötetszámra bármilyen tör­vényeket, nagyobb része­ „nem alkalmas.“ Ezt kétségbe vonja, mert ha a dolog így állana akkor. Ho­dossy indítványának logikai következménye az lenne, hogy tehát csődöt kellene hirdetni, és a mostani tanárokat el kellene bocsátani. A­mi „Hoffmann indítványát, illeti, ezt eltérő­­leg Hodossy­étól nem a pénzügyi, hanem a tan­ügyi bizottsághoz kéri utasíttatni. Ezután a ház Hodossy indítványát a pénz­ügyi, Hoffmannét a tanügyi bizottsághoz utasí­totta. Ezután az egyetem előirányzatának egyes té­telei a pénzügyi bizottság értelmében elfogadtat­tak. A bölcsészeti ösztöndíjaknál szót emel Luksics Bódog, és 4 ösztöndíj helyett 8-at indítványoz fölvétetni, miután a 4 ösztöndíj csak tévedésből csúszhatott be, azonban a ház Kautz Gyula előadó és Tanárky államtitkár felszóla­lására az eredeti előirányzatot elfogadja. A házbérek rovatánál Bobory Károly a kor­mány figyelmét az egyetemi könyvtári épületre irányozza, és azt hiszi, hogy a netaláni új könyv­tári épületben az observatóriumról is lehet gon­­doskodni. A pesti egyetem összes szükséglete tehát, a­mint megszavaztatott, tesz 352,059 frtot, még­pedig : személyes járandóságokra megszavazta­tott a pénzügyi bizottság jelentése értelmében : 189,099 frt; általános kiadásokra : 145,458 frt, nyugélvezményekre 17,427 frt. Következő rovat : Gymnasiumi tanárképezde. A pénzügyi bizottság e rovatot 20,150 írtban ajánlja megszavaztatni. E rovat, szintúgy a kö­vetkező : tanodai szaklapok segélyezésére 800 frt — elfogadtatott. József-műegyetem : 126,818 frt. Török Sándor: Múlt évben orsz. iparmű­­egyetem felállítása tárgyában egy határozati s később egy törvényjavaslatot terjesztett a ház elé. A fősúlyt azon időben ép úgy mint ma a szakképzettség fontosságára fektette, mely Ma­gyarországra nézve legyenek meggyőződve, nem­csak a cultura de a nemzetiség is ezzel együtt a nemzet fenmaradásának leghathatósabb alapja és talpköve. E részben messze hátra vagyunk, mert hol állunk ma — csekély különbséggel és kivétellel ott, hol 48 előtt . Pedig ideje, hogy mi­dőn az anyagi embert már oly rég emancipáltuk, a hűbérség bilincsei alul,valahára a szellemi fej­lődés különnemű,de utóvégre is egy czélra az em­beriség közboldogulására irányzott szakmáit is felszabadítsuk az elfogultság és társadalmi előíté­letek által kovácsolt kiváltságok rabigájából, ad­juk meg valahára a szakismeretnek is minden szü­letés osztály s rangra való tekintet nélkül azon ál­lást a társaságban úgy mint a közpályán, melyre az államélet külön-külön tényezői czéljaik belső természete szerint önkényt hivatva vannak. A szakismeret teremtő és termelő erejével előbbre viszi a czivilisatiót, munkásságával erkölcsöseb­bé teszi az emberiséget és az emberi kéz pótlásá­val könyebben megszerezhetővé teszi az élet ne­mesebb örömeit. (Helyeslés.) Most azonban, midőn a részletes tárgyalásnál vagyunk, a jövő tekintetében kénytelen kinyilat­koztatni,­hogy­­a József műegyetemnek sem jelen szervezetével, sem azon kilátásba helyezet újabb intézkedésekkel megelégedve egyáltalában nincs mert Magyarországnak egy Pestre áthelyezett országos iparműegyetemre, nem pedig a József ipartanodának ilyen-amolyan foltozására van szüksége, és szüksége van még különösen a reá­lis­­ technikai szakismeret amancipatiójának el­­odázhatlan követelésénél fogva. A Parlamentarismus mindenütt szakrendsze­ren épül. Ezen szakrendszert következetesen a legvégsőbb phasisig keresztül vinnünk e rendszer logicája parancsolja, maguk a minisztériumok is csak szakminisztériumok, a­melyeknek egymás teendőibe avatkozni, avagy egyiknek a másikra organikus változást előidézni, beavatkozást gya­korolni nem lehet a­nélkül, hogy maga az egész rendszer ne veszélyeztessék. Ezen elv következetes foganatosítását azonban csak akkér hiszi keresztülvihetőnek, hogy ha az hazánk kulturai ügyeire is átvitetvén, e szak­tanintézeteknél is alkalmazásba vétetik; szük­ségesnek tartja­ ugyanis, hogy szaktanintézeteink lehetőleg a megfelelő szakminisztériumok ellen­őrzése és felügyelése alá helyeztessenek, mert ezekben természetszetszerűen inkább feltalálha­tóknak reménylhetők azon szakerők, melyek azok gondos ápolása és fejlesztésére önként ért­­hetőleg hivatvák. Azon reményben tehát, hogy a t. közoktatási miniszter maga fog javaslatot tenni, miszerint a szorosan szakmájába tartozó tanügy költségvetésének elkülönítését az egyéb szakminisztériumok alá helyezendő reális szak­intézetektől és azon reményben, hogy a József műegyetem újjászervezése helyett a kormány részéről egy országos műegyetemnek Pesten fölállítása iránt fog annak módja szerint tör­vényjavaslat a ház elébe terjesztetni, a tételek megszavazásához járul. Kimondja azonban egyúttal azt is, hogy te­kintettel hazánk fejletlen ipar, gazdasági és ke­reskedelmi viszonyaira, a Pesten felállítandó ipar műegyetemet akként óhajtaná alkotva látni, hogy az úgy , mint a külföldön, különösen a párisi, zürichi, karlsruhei és egyéb európai ha­sonló tanintézetekben, mind a 3, úgy mint tech­nikait, felsőbb gazdászatit és kereskedelmi szak­mait is magában foglalja. E felszólalásában egyedül csak azon őszinte és önzetlen jóakarat kifejezését akarta nyújtani, mely a valóságos szakismeret emanczipácziójá­­val egy országos iparműegyetemnek Pesten lett felállítása, másrészt magasabbb paletra he­lyezése folytán leginkább hozzá fog járulni ah­hoz, hogy nagy Eötvösünknek egykori óriás munkatársa, Széchényi István jóslata Magyar­­ország szebb jövőjét illetőleg beteljesedjék. (Ál­talános helyeslés.) Várady Gábor tavaly kérdést intézett a miniszterhez a műegyetemnek Pestre áthelye­zése tárgyában. A miniszter azon kérdést, hogy hol helyeztessék el a műegyetem, a convenien­­tia kérdésének tartotta, ő ellenben ezt elvi kér­désnek mondja. Másik kérdésére, hogy tudniil­lik mit kíván a miniszter a műegyetem érdeké­ben az áthelyezésig is tenni, a miniszter kitérő­­leg válaszolt. Kérdi az államtitkártól, akarja-e őszintén a műegyetemet késedelem nélkül Pest­re áthelyezni. Ha a kormány megmarad azon tavalyi nyilatkozata mellett, hogy a törvényho­zás végleges intézkedéséig nem érzi hivatva magát erre, úgy ő e nyilatkozat által nem lehet megnyugtatva, és a tudomány érdekéből azt egyenesen károsnak tartja, hogy midőn a kor­mány azon szín alatt, hogy meggazdálkodjék 100—150 ezer forintot, eldob annyi tetemes szellemi kamatot, mely a műegyetemnek Bu­dáról Pestre való áttételéből eredne. (Helyeslés.) Szentpály Jenő: Azon kiváló figyelem, me­lyet a ház ez ügyre fordít, őt arról győzi meg, hogy a ház a,technikai szakoktatás fontosságát méltányolja. Ő e­ tárgyban egy 28 képviselő által aláírt határozati javaslatot nyújt be, melynek pontjait részletesen és egyenként indokolja, a határozati javaslat így hangzik. Tekintve azt, hogy az elhunyt vallás- és köz­oktatási miniszer úr által beterjesztett s a budai József-műegyetem újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslat életbe léptetése s az abban ter­vezett új épület felállítása évek lefolyása előtt alig várható, már­pedig ettől a műegyetem kellő szervezésének egyéb alkatrészeit, illetőleg ezek­nek foganatosítását felfüggeszteni, sem a magyar technikai szakerők kiképzése szempontjából c­él­­szélszerű nem lenne, pedig hazánkban ez anyagi jóllét egyik alapfeltételére, az ipar fejlődésére mindaddig számot nem tarthatunk, míg a szük­séges technikai tan és szakmrák felett bő­ven nem rendelkezünk; tekintve továbbá azt, hogy mily káros és megalázó az országra nézve szellemi erők és ké­pesség tekintetében sokáig a küldföldtől függni ; ugyanazért utasíttatik a cultus- és közoktatási miniszter . Hogy 1. A budai József-műegyetemnek az ötvenes években létesített s máig is fenntartott absolutisz­tikus szervezetét, a mely a tanári testület egyes tagjainak jótékony működését megzsibbasztja, mely mellett azon tudományosan képzett, önál­ló gondolkozásu férfiasból álló testület valódi közakarata, melyre az országgyűlésnek mint a kormánynak az újjászervezés küszöbén oly nagyi szüksége van, nem nyilvánulhat — meg­szüntesse s a külföld s a lajthántuli tartományok példájára a tudományok egyeteméhez hasonló igazgatást adjon és azt valamint a végleges or­­ganisatio, mindazon intézkedéseit életbe léptet­tesse, melyek nincsenek a műegyetem uj épü­letének felállításával mulhatlanul egybekap­csolva. 2) Miután a képviselőház a múlt, 1870. febr. 28-án hozott határozata által a műegyetemnek az 1870/71-iki iskolai évben oly karba helyezé­sét rendelte el, hogy a magyar ifjak itthon ké­pezhessék magukat, de ez mindaddig­ elérhető nem lévén, mig az intézet a budai várban van, a műegyetemet már a jövő 1871/2. iskolai év kezdetéig más alkalmas helyiségbe Pestre he­lyezze. 3) Hogy a reáltanodák s a műegyetem ügyei kellő szakértelemmel s gyorsan elintéztethesse­­nek, s a külföldi technikai tanügy kellő figye­lemmel kisértessék, a közoktatási minisztérium kebelében egy technikai osztály ’ ■ 4) A műegyetemi tanárok fizuic­i még az 1871. évben legalább az egyetemi tanárok ré­szére országgyűlési meghatalmazás által bizto­sított nagyobb jövedelem mérvéig, azaz 2500 forintig és 400 frt szállásbéri­g felemelje s erre vonatkozólag póthitelt terjeszszen a ház elé. (Helyeslés.) Ivánka Imre a határozati javaslatot általá­ban véve helyesnek tartja, három első pontját magáévá teszi, miután ez ugyanaz, vagy igen megközelíti azon indítványt, melyet ő tavaly tett, a negyedik pontot a pénzügyi bizottsághoz kéri utasítani. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: A beadott javaslatban foglal­tak részint a tanügyre, részint a pénzügyre vo­natkoznak, így pl. a három első pont a tanügyi, a 4. pont pedig a pénzügyi bizottsághoz tartozik, indítványozza, hogy e javaslat a pénzügyi bi­zottsághoz utasíttassék, mely azután ki fogja szemelni, hogy mi tartozik a tanügyi bizottság­hoz, és azt oda át fogja tenni. (Helyeslés.) Janárky Gedeon államtitkár: Pártolja Zse­dényi indítványát az új miniszternek időt kell engednünk arra, hogy e tárgyban megfontolva nyilatkozzék, itt a kormány részéről különben nem nyilatkozhatik most Várady kérdéseire, a miniszter ezt legczélszerűbben a pénzügyi és tanügyi bizottságban tehetné. Győrffy Gyula az indítvány fontosságánál fogva kinyomatni kívánja, Ghyczy Kálmán azt a pénzügyi bizottsághoz akarja utasítani, mely mielőbb adná bejelentését. Ivánka Imre ugyanezt óhajtja ; a ház ezután azt a pénzügyi bizottsághoz teszi át. Ezután a József műegyetem összes szükségle­tei a pénzügyi bizottság értelmében szavaztatnak meg. A pénzügyi bizottság a szolgák fizetésénél tett némi törlést, a tanárképezdénél külön könyv­tárra felvett 500 frtot törölni, továbbá ugyanitt tanszerek beszerzésére külön felvett 2000 fo­tot felére leszállítani indítványozza. E szerint a Jó­zsef műegyetem szükséglete összesen 124,388 frt­ban szavaztatott meg. Szintúgy a pénzügyi bizottság értelmében el­fogadtattak a következő rovatok : Országos rajztanító-képezde 19,560 frt, nagyszebeni jog­akadémia 17,755 frt, kolozsvári jogakadémia 15,445 frt, kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet 31,615 frt, erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei 2500 frt. Következnek a középtanodák. Schwartz Gyula csak azt akarja itt meg­jegyezni, hogy jó lenne, ha a készülőben levő új középtanodai törvényben a középtanodai ta­nárok fizetésének minimuma fölvétetnék. Bach és Schmerling nyomorogni hagyták a tanáro­kat és költöttek csendőrségre, rendőrségre, zsandárokra, diplomatiára annál többet, nem áll tehát Tisza azon nézete, mintha megosztozni akar­nának az alkotmányos Magyarország javain Iványi Dániel két kérdést intéz a közokta­tási minisztérium képvise­lőj­éhez, az első azt, milyen hatással volt a középiskolákban a testi büntetésnek eltörlése ? Másodszor, várjon az ele­mi iskolák számára jelenleg készülő­félben levő szabályzatban a vesszőzés el lesz-e törölve. Nem azért intézi ezen kérdéseket a t. miniszteri megbízotthoz, mintha legtávolabbról is kételked­nék azon, hogy ezen szégyenítő fenyítéknek el­törlése csak jó hatással lehetett a nevelésre, ha­nem azért, hogy itt a képr.­házban teendő nyi­latkozata befolyással legyen azon felekezeti is­kolák igazgatóságaira, melyek ezen fenyítéket a maguk iskoláikban még el nem törölték. Hogy pedig ilyenek léteznek, azt fájdalom tudjuk, lé­teznek, pedig magában Pest városában, mert a­mint értesült, a ref. gymnasiumban mai napig használják ezen úgynevezett nevelési eszközt. Egyúttal a tornászatra nézve azon megjegy­zést teszi, miszerint, ha alakulnak társulatok, melyek tornacsarnokokat akarnak építeni, eze­ket a minisztérium, a­mennyire teheti, segélyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon államtitkár Iványinak vá­laszol : A testi büntetés eltörlése a középtano­dákban a lehető legjobb eredményt idézte elő. (Helyeslés.) Igaz, hogy a tanulók, középtanodák­ban lévén, már az értelem által is jó irányban vezettetnek, de valóban ezen intézkedésnek oly haszna volt, mely az erkölcsiséget a középtano­dákban csak nevelte. (Tetszés.) Ennélfogva nem akar és nem is fog a közoktatási minisztérium azon rendszabályban sem máskép intézkedni, melyet az elemi iskolákra nézve közzé fog tenni, t. i. a községi iskolákra, mert a felekezeti isko­­lákat arra, hogy ezen rendszabályt elfogadják, még most nem kényszerítheti. A tornászatot a boldogult miniszter minden iskolában behozni kívánta, és azt legalább a lé­pés és tartás tekintetében egész a katonai gya­korlatokig kiterjeszteni. Végre a torna­csarnokok segélyzése tekinte­tében eddig az volt a szokás, hogy ha valahol tel­jesen berendezett torna­csarnok létezik és az kö­telezi magát arra, hogy a közoktatási miniszer által oda küldött néptanítókat a szünetidőkben a tornászatban kiképezi, ezen czélból a­ népokta­­tási rovatokból hajlandó segélyt adni és segé­lyezte is. (Helyeslés.) Ezután az egyes középtanodák szükségletei­t a pénzügyi bizottság jelentése értelmében ek­ként szavaztattak meg : Nagyszebeni államgymnasium 20,443, kapos­vári 12,110 frt, fiumei reálgymnasium 14,200 frt,* budai főreáltanoda 26,000 frt, kassai 17,725 frt, lőcsei 10,060 frt, körmöczi 11,940 frt, temes­vári 13451 frt, pécsi 13,060,­­szegedi 13,660 frt, n.­kállói alreáltanoda 5,330 frt, kecskeméti 5,230 frt, pozsonyi főreáltanoda segélyzésére 4,000 frt, soproni főreáltanoda segélyzése 4,000 frt, középtanodák közös költségei 10,000 frt. Évközben felállítandó új középtanodák költ­ségeire 10,000 frt. Bába-tanodákra 6,600 frt. Következnek : Tanítóképezdék, elemi felsőbb nép- és polgári iskolák. Várady Gábor a múlt alkalommal, midőn a népiskolákban használtatni szokott tankönyek­­ből egyes mutatványokat hozott fel, a közokta­tásminiszter képviselője azt mondta, hogy azok csak a felekezetieknél fordulnak elő. ő egy fe­lekezet nélküli közös iskolában alkalmazott „Übungsbuch“ czímű és a harmadik elemi isko­lára szóló könyvből hoz fel egyes mutatvá­nyokat. Azt mondja e könyv a 25-ik lapon 1870-ben: Die 3 volkreichsten Städte in österriech sind Wien, mit 600,000, Prag mit 142,000 und Pest mit 181,000 Einwohnern. Ily tanok adatnak elő a kormány felügyelete alatt álló iskolákban. A kormánynak még a felekezeti iskolákban is joga lenne megbírálni, nem használtatnak e ott oly tankönyvek, melyek Magyarország álla­mi egysége, alkotmánya elleni állításokat tartal­maznak, sőt a kormány még a sajtótörvényt is igénybe vehetné velük szemben. Tanárky Gedeon államtitkár: Ismétli azt, a­mit a múltkor mondott. Azokban a tankönyvek­ben, melyeket a közoktatási miniszter adott ki, bizonyosan ily tanok n­e fordulnak elő. Hogy ily hibás könyvek léteznek azok között, melyeket a kormány ki nem adott, és ha vannak ily tankönyvek, hogy a kormánynak lehetett és kellett volna tudomást szerezni, azt elismeri, de azt gondolja, hogy azon olvasókönyv Pesten most már nem taníttattatik szabályszerűleg, mert olvasókönyv van a kormány által kiadva s ha meg is tanítta­tik, úgy csak azok hibája, kik a közvet­len felügyelettel vannak megbízva. A­mi a képviselő úr beszédének második ré­szét illeti, hogy hibás tanokat mintegy a sajtó­­törvény üldözése alá kell venni, azt gondolja, hogy ezt sem a törvény nem engedi és nem is volna kívánatos; az ily tanokat meg kell c­áfol­­ni. (Balfelől ellenmondás.) Nem helyeselheti, hogy olyan könyvek vannak, de hogy ennek eleje vétessék, jó könyveket kell kiadni, behozni és terjeszteni,és úgy intézkedni, hogy a lehető­ségig felekezeti iskolákba is bevezettessenek. Tisza Kálmán elismeri, hogy a kormány által kiadott népiskolai tankönyvekben e hiányok nem fordulnak elő, de ha ez előfordul­na, úgy a kormányt egyenesen hazaárulásról lehetne vádolni. Ő nem helyesli, ha az állam kö­zegei a felekezeti népiskolák aprólékos ügyeibe beavatkoznak, de egyenesen kötelességmulasz­­tás volt tőlük ily tanok oktatását eltűrni. (He­lyeslés balról.) Szilád? Azon a kormányt felszólítja, hogy maga lehető rövid idő alatt erélylyel lásson e bajok elhárítására, mert e baj nagyobb, mint alkotmányellenes kihívások egyes lapokban, azok néhány napig forognak közben, ezek be­nyomódnak mélyen a tanuló gyermekek lelkébe és gondolkozásába. Vécsey Tamás szintén a legnagyobb lelkiis­meretességre hívja föl a kormányt, azt találja, hogy még a miniszteri rendeletekben is oly ki­fejezések használtatnak, melyek ellenkeznek az alkotmányossággal, midőn például hazánk foly­ton, mint Lajthán inneni rész említtetik. Kautz Gyula előadó. A p. v. bizottságnak nincs ezekre nézve semmi észrevétele. 1-ső rovat: Budai férfi-tanitó-képezde 22,130 frt. Elfogadtatik. Következő (2-ik) rovat: Budai nőtanitó-képez­­de 23,010 frt. Bobory Károly kérdi a kormány képvise­lőjét, vájjon van e szándékában a t. kormány­nak úgy a férfi, mint és különösen a nőtanító­­képezdére nézve akként intézkedni, hogy külö­nösen az utóbbiak számára, minthogy a növen­dékek a törvény által benn lakni köteleztetnek, oly épületek emeltessenek, vagy szereztessenek, melyek a czélnak és a törvény minden kívánal­mának megfelelnek ? Tanárky Gedeon államtitkár: E czélra a szükséges telkek már megvásároltattak, a ter­vek és kötségvetések is meg vannak állapítva, úgy, hogy az építkezéshez még ez év folytán hozzáfognak. E rovat elfogadtatik, szintúgy a következő harmadik is: más fenálló tanítói képezdék: 301.400 frt. Következik még felállítandó 4 férfi- és 1 nő­­tanító képezdére 158.813 frt. Tisza Kálmán óhajtana fölvilágosítást az iránt, hogy mily helyeken akar a kormány ta­­nítóképezdéket fölállítani. A tapasztalás is más államokban bizonyítja, hogy a nők az elemi ok­tatásra a legnagyobb sikerrel alkalmazhatók. (Helyeslés) miután most annyi szó van és sok tekintetben alaposan arról, hogy a nőknek is kell megélhetési módot nyitni (Úgy van! úgy van!) Nem képzel a női hivatással inkább megegyező megélhetési módot, mintha kis gyer­mekek oktatásával foglalkozik, (úgy van ! úgy van !) mert ez által sem családi köréből, sem ter­mészetéből folyó foglalkozási modorán változta­tást nem tesz. Ezért azt óhajtja, hogy utasíttassék a minisz­térium, hogy a még ez év folytán felállítandó 5 tanítóképezde felállításánál a fősúlyt a női taní­tó képezdére helyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon államtitkár: Tisza Kál­mán indokait eléggé méltányolja, a kormány tekintettel lesz erre, azért óhajtaná, hogy a mi­niszterre bizassék e tekintetben az aránynak meghatározása. Csiky Sándor óhajtja, hogy a hiányzó tanító képezdék mielőbb felállíttassanak. Győrffy Gyula kéri a miniszert, hogy Tissza első kérdésére válaszoljon. Tanárky Gedeoni ál­­lamtitkár nem tud határozott feleletet adni, a boldogult miniszter egyezkedésekre akart lépni többekkel. Zsedényi Ede: A pénzügyi bizottságban is intéztetett kérdés e tárgyban a miniszterhez és ő azt mondá, hogy körülbelül ki vannak jelölve azon helyek, hová a képezdéket felállítani akar­ja, de bizonyost nem mondhat azért, mert hogy ha a törvényhozás ki fogja mondani,hol állíttassa­nak fel ezen intézetek, akkor azon helyeken rop­pant áron kell mindent vásárolni. (Helyeslés.) Elnök. Most következik Tisza K. képv. úr indítványának felolvasása. A beadott módosítás és a pénzügyi bizottság javaslata között a különbség csak az, hogy a módosítvány szerint nem határoztatnék meg a szám, hanem csak az mondatnék ki, hogy figye­lem fordíttassék a női képezdékre. A módosítás erre elfogadtatott, s az ülés 2 órakor eloszlott. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 20. (A honvédelmi minisztérium) az idei ujonczozásokhoz ministeri biztosokat küld ki rész­ben az ujonczállítás felügyeletére,­ részint azért, hogy általában tanulmányozzák az egyes vidé­kek népfajának szolgálatképességét s erről je­lentést tegyenek a honvédelmi ministériumnak. E czélra kormánybiztosokat egyelőre kijelöl­tettek : Benard és Békey osztálytanácsosok és Gartner és Grúz ministeri titkárok. (A honvédségnél) úgy a gyalogságnál mint a lovasságnál a „Loc. Corr.“ értesülése sze­rint legközelebb több tiszti kinevezés fog tör­ténni. Az előterjesztés ő­felségéhez már megtör­tént. (Guthy Benő) képviselő ügyében a képvi­selőház mentelmi bizottsága azt határozta, hogy javaslatában azt fogja ajánlani,hogy a ház az igaz­ságszolgáltatás szabad menetét ne akadályozza.­­ (A jég­hazáradás.) A fővárosi jégvi­­­­szonyokban az utóbbi 24 óra alatt bár nem lé­nyeges, de észrevehető változások fordultak elő, ugyanis­ a két nap óta beállott melegebb­­időjá­­rás következtében a jég nagy mértékben gyen­gül, a vízzel borított jégtakarón nagy nyílások képződtek, a parti jég is nagyrészben elenyé­sző­­, miáltal az egyes jégtábláknak mind a parttal­, mind egymásközti összefüggésük tete­mesen meglazulván — azok részbeni lejebb csú­szását idézték elő. Tegnap d. u. 4 óra tájban a felső duna rakpartnál lévő jégtől egy tetemes rész elvonult, de a „rudas fürdő” alatt az ottani álló jégnél ismét megakadt. A szintég kivált Pesten felül és alul még mindég erős — a köz­lekedés azonban már veszélyes rajta. Vízállás, február 20-án 12’, 1” 0”’, tegnap óta 3” áradás. Illetékes helyről még a következő értesitést vesz­­szük:— Egy lapban azon állítás foglaltatik,hogy ez idén a dunai jég mindenütt rendkívül vastag, úgy hogy Vácz és N.-Maros közt a Duna jege a legutóbbi furatások, alkalmával 12 lábnál vas­tagabbnak találtatott. Nehogy Bécs szomorú pél­dája által az árvíz miatt itt amúgyis túlságosan megfélemlített kedélyek idézett tévedésen ala­puló közlemény által ok nélkü­l még inkább elré­­mítessenek , kötelességünknek tartjuk fenti állí­tást oda módosítani, miszerint vannak igenis jégtorlódások , melyek a 12 lábat meghalad­ják, sőt múlt hétben három egész 4 ölnyi vastag­ságban észleltettek, de az nem tömör jég s nem is a folyammeder egész szélességén át terjednek, csupán egyes helyeken léteznek és rendetlenül egymásfölé s alácsúszott s tolt jégtáblákból álla­nak — melyek vagy összefagyva, vagy csak sok esetben egy vékony hó réteg által vannak egymáshoz tapadva, s melyek gyakran, kivált porhanyós állapotukban, már gyenge összeütő­­dés következtében szétesnek — vagy a vízben maguktól is szétválnak. Tömör tiszta jég — úgy­nevezett szinjég — vastagsága említett helye­ken legfeljebb 10'—12’'-nyi­ben találtatott — de azon felül nem. Egyébiránt megjegyeztetik miszerint azon körülmény, ha a felső jég szilár­dabb volna az alsónál a jelen jégviszonyok közt a fővárosra nézve csak kedvezőnek volna mond­ható, a mennyiben ez némi biztosítékul szol­­­gálna aziránt, hogy az alsó jég hamarább fog el­indulni, mielőtt a felső megérkeznék, mely eset­ben veszélytől tartani nem lehet. Budán, 1871. febr. 20. A közlekedési minisztériumban műkö­dő állandó bizottság. (Jövedelmes áruczikk.)A testvér fő­városban egy ember jár körül az utczákon, ká­véházakban és vendéglőkben s mindenütt egy igen szép kutyát ajánl eladásra. Eladja amint megveszik, hol drágán, hol olcsón, a mint többé vagy kevésbé szenvedélyes kutya kedvelőre ta­lál. Könnyen adhatja olcsón is, mert nem veszt mellette semmit sem. A kutya úgy van betanít­va, hogy egész önmegadással követi új gazdáját, de mihelyt szerét teheti, megszökik és vissza­megy régi gazdájához, a­ki a kutyát ismét el­­adja. Egy ócsai földbirtokos a szép kutyát egy budai vendéglőben 80 frtért vette meg s haza­tértében már jó messze volt Budától, midőn a kutya egyszer csak leugrott a kocsiról s haza szaladt a nélkül, hogy utol lehetett volna érni. (Magyarok a franczia seregben.) Ugron Gábor fiatal hazánkfia, ki kevéssel Pária capitulátiója előt­t szánta el magát arra, hogy elmegy Francziaországba részt venni a szabad­ságharcában, a franczia keleti (a vogesi) sereg­be, mely csupa önkéntesekből áll, hadnagyi rang­gal vétetett fel. Chalon sur Laonban a vogesi sereg 4 dandáréban van alkalmazva. (Az ifjúsági klub­ alapítása tárgyában tegnap tart­­ott a zenekedvelők egyletének he­lyiségeiben értekezlet, melynek eredménye az volt, hogy az előmunkálatok megtételére 32 tagból álló bizottmányt küldtek ki. Az alapítók azt reményük, hogy az egylet igen élénk rész­vétel és sok tagra tarthat számot, s kívánják.

Next