Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-21 / 42. szám
a vallás- és közoktatási minister felhivatik, miszerint azon feeslegből, mely a pesti kir. egyetem jogi karának számára előirányzott és megszavazandó 14 tanár fizetési összegből, mint eddig igénybe nem vett maradék rendelkezésére áll, azon karnál egy protestáns egyházjogi tanszéket haladéktalanul állítson fel, illetőleg annak betöltését még a jelen év folyamában eszközölje. (Helyeslés.) Schwartz Gyula :Hoffmann ezen indítványát az egyetemi rendezésnél is tekintetbe venni kívánná, ő egyébként most is hajlandó azt elfogadni. Egyszersmind kikel a vizsgálati és szigorlati díjak ellen, melyek mellett semmi paedagógiai ok sem szól. Péchy Tamás a tanárokat jól akarja díjazni, azért elfogadja a miniszteri előirányzatot, még a pénzügyi bizottság által indítványozott felemelt fizetéseket is, ámbár nem helyesli, hogy ez utóbbi a fizetéseket indokolás nélkül felemelte. Mind Hodossy, mind Hoffmann indítványát a pénzügyi bizottsághoz indítványozza utasittatni. Zsedényi Ede Hodossy indítványa ellen szól. Benyugszik abba, ha az indítvány a pénzügyi bizottsághoz utasittatik. Táncsics Mihály a felekezeti előjogokat nem akarja szaporítani, azért Hoffmann indítványa ellen nyilatkozik, mely szerinte a kasztok számát szaporítaná. Tisza Kálmán sajnálja, hogy a pénzügyi miniszter nincs jelen akkor, midőn az államkincstár ily fontos érdekéről van szó. Innét is látszik, hogy nálunk oly szabályt kellene behozni, melynél fogva semmi indítvány ne bocsáttassák tárgyalás alá, ha az szabályszerűleg benyújtva, kitűzve nem lett; egyébként az elnök egyszerűen kimondja, hogy figyelembe nem vehető. Egyébiránt mind Hodossy, mind Hoffmann indítványa nem bír oly sürgőséggel, hogy már most, az egyetem végleges rendezése előtt tárgyaltassék. Különben sajnos jelenségnek tartja, hogy míg azelőtt mindenki meg volt elégedve fizetésével, addig a magyar alkotmányos állam vagyonán most mindenki megosztozni kívánna. Ő szintén a pénzügyi bizottsághoz akarja utasítani ezen új indítványokat. Irányi Dániel: Tisza Kálmán az elnököt akarja felhatalmazni arra, hogy „meghatározza, mi tárgyalható itt és mi nem. Ő azt el nem fogadhatja, mert ez a házszabályokba ütközik, ezeken ideiglenes határozatok által változtatni nem lehet. Tisza Kálmán félremagyarázott szavait helyreigazítja. Ő nem kívánta az elnököt felhatalmazni ilyesmire, pusztán azt mondta, hogy szabályt kellene hozni, mely szerint ha valamely indítvány a szabályokkal meg nem egyezőleg adatnék be, az ne is tárgyaltathassék. Hogy az elnök útján kellene kimondatni, az természetes, mert a ház határozatait az elnök mondja ki. (Helyeslés.) Hodossy Imre végszóval él indítványa mellett. Tisza azt mondta módosítványáról, hogy az oly modorban van benyújtva, miként azt még tárgyalni sem lehet. Ő azt hiszi, hogy módosítványa a legkorrektebb módosítványokkal összehasonlítva nem fog legalább forma tekintetében különbözni. Ajánlja módosítványát. Tisza Kálmán: Úgy látszik, ma az elferdítések napja van. Hivatkozik az egész házra, hogy mondta-e azt, hogy Hódossy,kép: ar indítványát figyelembe nem kell venni. Ő azt mondta, hogy a pénzügyi bizottsághoz kell utasítani. (Felkiáltások : ügy van!) Tanárky Gedeon államtitkár: A kormány már eddig is sokat tett a tanárok fizetésének emelésére, tavaly 24, idén 23 ezer forint előirányozva tilt. Azon előterjesztésre vonatkozólag, melyet Hodossy Imre képvárnak, a tandíjakbóli bevételekre nézve tett, megjegyzi, hogy a kezében levő kimutatás szerint egy tanár a jogi karnál kapott 6761 frtot; egy másik 1749 frtot; egy másik 4843 frtot; ismét egy másik 5279 frtot; egy másik 3659 frtot; és egy másik 4966 frtot; és végre egy 5385 frtot és így azt bizonyára nem mondhatja senki, hogy mi egyetemi tanárainkat valahogy elcsenevészni engedjük, és oly módon diíjazzuk, hogy egyáltalában nem élhetnek meg; tehát az ilyen vád bennünket főképen jelenlegi pénzügyi helyzetünkben nem terhelhet. (ügy van!) Másodszor észrevételt kíván tenni Hodossynak az egyetemi tanárok érdekében tett motivatiójára, melyben azt mondotta, hogy azért nincsenek kellően ügyes és alkalmas tanáraink, mert roszul fizettetnek, mégpedig azt mondotta, hogy a ligeti és 18 507 egyházi és szerzetbeli iskola 374 ezer tanulóval. Ha már most a felsorolt fő- és altanodákat, elemi és népiskolákat mind összeszámítjuk, azt találjuk, hogy az orosz úgynevezett népfelvilágosító ministérium felügyelete alatt van 29.059. Más különböző ministériumok felügyelete alatt 29.760 És így mindössze 68..-18 iskola, ez tehát az 59 millió ember közt szétosztva csaknem minden 1000 lakosra esik egy, nálunk pedig minden 1150 lakosra esik egy. Mellőzöm azt, hogy a közönség számára az ország különböző vidékein nyitva tartatik 45 nyilvános könyvtár, hogy már 1864 ben 30 uj meteorologiai észlelde állíttatott fel a már létező néhányhoz s mi csak tavai láttuk be egy ilyen intézet szükségét, hogy már 1864-ben behozták a gymnasiumoknál a távirászati tanfolyamot, és még csodáljuk nálunk, ha ezután nem találunk, a távirdai hivatalokhoz elegendő alkalmas magyar embert; — mellőzöm azt, hogy ezen és sok más a tudomány tekintetében szükséges intézkedéssel bennünket régen megelőztek ; — csak azon megjegyzést teszem, hogy elmaradottságunkról még Oroszországgal szemben is eléggé tanúskodnak a felsorolt száraz adatok, melyeket nem azért idéztem, mintha talán kiváló előszeretettel lennék Oroszország iránt, sőt épen ellenkezőleg, mert féltékenységgel nézem hogy mily erőfeszítéseket tesz, hogy bennünket kultúra tekintetében túlszárnyaljon s ez talán némi részben már sikerült is. Én hazánk léterét az európai nemzetcsoportok között egyedül culturkérdésnek tartom, ha mi lépést bírunk tartani, utol bírjuk érni e tekintetben Európa nagyobb államait, megélünk — ha nem, elvesztünk, hiába hozunk fennállásunk biztosítására kötetszámra bármilyen törvényeket, nagyobb része „nem alkalmas.“ Ezt kétségbe vonja, mert ha a dolog így állana akkor. Hodossy indítványának logikai következménye az lenne, hogy tehát csődöt kellene hirdetni, és a mostani tanárokat el kellene bocsátani. Ami „Hoffmann indítványát, illeti, ezt eltérőleg Hodossyétól nem a pénzügyi, hanem a tanügyi bizottsághoz kéri utasíttatni. Ezután a ház Hodossy indítványát a pénzügyi, Hoffmannét a tanügyi bizottsághoz utasította. Ezután az egyetem előirányzatának egyes tételei a pénzügyi bizottság értelmében elfogadtattak. A bölcsészeti ösztöndíjaknál szót emel Luksics Bódog, és 4 ösztöndíj helyett 8-at indítványoz fölvétetni, miután a 4 ösztöndíj csak tévedésből csúszhatott be, azonban a ház Kautz Gyula előadó és Tanárky államtitkár felszólalására az eredeti előirányzatot elfogadja. A házbérek rovatánál Bobory Károly a kormány figyelmét az egyetemi könyvtári épületre irányozza, és azt hiszi, hogy a netaláni új könyvtári épületben az observatóriumról is lehet gondoskodni. A pesti egyetem összes szükséglete tehát, amint megszavaztatott, tesz 352,059 frtot, mégpedig : személyes járandóságokra megszavaztatott a pénzügyi bizottság jelentése értelmében : 189,099 frt; általános kiadásokra : 145,458 frt, nyugélvezményekre 17,427 frt. Következő rovat : Gymnasiumi tanárképezde. A pénzügyi bizottság e rovatot 20,150 írtban ajánlja megszavaztatni. E rovat, szintúgy a következő : tanodai szaklapok segélyezésére 800 frt — elfogadtatott. József-műegyetem : 126,818 frt. Török Sándor: Múlt évben orsz. iparműegyetem felállítása tárgyában egy határozati s később egy törvényjavaslatot terjesztett a ház elé. A fősúlyt azon időben ép úgy mint ma a szakképzettség fontosságára fektette, mely Magyarországra nézve legyenek meggyőződve, nemcsak a cultura de a nemzetiség is ezzel együtt a nemzet fenmaradásának leghathatósabb alapja és talpköve. E részben messze hátra vagyunk, mert hol állunk ma — csekély különbséggel és kivétellel ott, hol 48 előtt . Pedig ideje, hogy midőn az anyagi embert már oly rég emancipáltuk, a hűbérség bilincsei alul,valahára a szellemi fejlődés különnemű,de utóvégre is egy czélra az emberiség közboldogulására irányzott szakmáit is felszabadítsuk az elfogultság és társadalmi előítéletek által kovácsolt kiváltságok rabigájából, adjuk meg valahára a szakismeretnek is minden születés osztály s rangra való tekintet nélkül azon állást a társaságban úgy mint a közpályán, melyre az államélet külön-külön tényezői czéljaik belső természete szerint önkényt hivatva vannak. A szakismeret teremtő és termelő erejével előbbre viszi a czivilisatiót, munkásságával erkölcsösebbé teszi az emberiséget és az emberi kéz pótlásával könyebben megszerezhetővé teszi az élet nemesebb örömeit. (Helyeslés.) Most azonban, midőn a részletes tárgyalásnál vagyunk, a jövő tekintetében kénytelen kinyilatkoztatni,hogya József műegyetemnek sem jelen szervezetével, sem azon kilátásba helyezet újabb intézkedésekkel megelégedve egyáltalában nincs mert Magyarországnak egy Pestre áthelyezett országos iparműegyetemre, nem pedig a József ipartanodának ilyen-amolyan foltozására van szüksége, és szüksége van még különösen a reális technikai szakismeret amancipatiójának elodázhatlan követelésénél fogva. A Parlamentarismus mindenütt szakrendszeren épül. Ezen szakrendszert következetesen a legvégsőbb phasisig keresztül vinnünk e rendszer logicája parancsolja, maguk a minisztériumok is csak szakminisztériumok, amelyeknek egymás teendőibe avatkozni, avagy egyiknek a másikra organikus változást előidézni, beavatkozást gyakorolni nem lehet anélkül, hogy maga az egész rendszer ne veszélyeztessék. Ezen elv következetes foganatosítását azonban csak akkér hiszi keresztülvihetőnek, hogy ha az hazánk kulturai ügyeire is átvitetvén, e szaktanintézeteknél is alkalmazásba vétetik; szükségesnek tartja ugyanis, hogy szaktanintézeteink lehetőleg a megfelelő szakminisztériumok ellenőrzése és felügyelése alá helyeztessenek, mert ezekben természetszetszerűen inkább feltalálhatóknak reménylhetők azon szakerők, melyek azok gondos ápolása és fejlesztésére önként érthetőleg hivatvák. Azon reményben tehát, hogy a t. közoktatási miniszter maga fog javaslatot tenni, miszerint a szorosan szakmájába tartozó tanügy költségvetésének elkülönítését az egyéb szakminisztériumok alá helyezendő reális szakintézetektől és azon reményben, hogy a József műegyetem újjászervezése helyett a kormány részéről egy országos műegyetemnek Pesten fölállítása iránt fog annak módja szerint törvényjavaslat a ház elébe terjesztetni, a tételek megszavazásához járul. Kimondja azonban egyúttal azt is, hogy tekintettel hazánk fejletlen ipar, gazdasági és kereskedelmi viszonyaira, a Pesten felállítandó ipar műegyetemet akként óhajtaná alkotva látni, hogy az úgy , mint a külföldön, különösen a párisi, zürichi, karlsruhei és egyéb európai hasonló tanintézetekben, mind a 3, úgy mint technikait, felsőbb gazdászatit és kereskedelmi szakmait is magában foglalja. E felszólalásában egyedül csak azon őszinte és önzetlen jóakarat kifejezését akarta nyújtani, mely a valóságos szakismeret emanczipácziójával egy országos iparműegyetemnek Pesten lett felállítása, másrészt magasabbb paletra helyezése folytán leginkább hozzá fog járulni ahhoz, hogy nagy Eötvösünknek egykori óriás munkatársa, Széchényi István jóslata Magyarország szebb jövőjét illetőleg beteljesedjék. (Általános helyeslés.) Várady Gábor tavaly kérdést intézett a miniszterhez a műegyetemnek Pestre áthelyezése tárgyában. A miniszter azon kérdést, hogy hol helyeztessék el a műegyetem, a convenientia kérdésének tartotta, ő ellenben ezt elvi kérdésnek mondja. Másik kérdésére, hogy tudniillik mit kíván a miniszter a műegyetem érdekében az áthelyezésig is tenni, a miniszter kitérőleg válaszolt. Kérdi az államtitkártól, akarja-e őszintén a műegyetemet késedelem nélkül Pestre áthelyezni. Ha a kormány megmarad azon tavalyi nyilatkozata mellett, hogy a törvényhozás végleges intézkedéséig nem érzi hivatva magát erre, úgy ő e nyilatkozat által nem lehet megnyugtatva, és a tudomány érdekéből azt egyenesen károsnak tartja, hogy midőn a kormány azon szín alatt, hogy meggazdálkodjék 100—150 ezer forintot, eldob annyi tetemes szellemi kamatot, mely a műegyetemnek Budáról Pestre való áttételéből eredne. (Helyeslés.) Szentpály Jenő: Azon kiváló figyelem, melyet a ház ez ügyre fordít, őt arról győzi meg, hogy a ház a,technikai szakoktatás fontosságát méltányolja. Ő e tárgyban egy 28 képviselő által aláírt határozati javaslatot nyújt be, melynek pontjait részletesen és egyenként indokolja, a határozati javaslat így hangzik. Tekintve azt, hogy az elhunyt vallás- és közoktatási miniszer úr által beterjesztett s a budai József-műegyetem újjászervezésére vonatkozó törvényjavaslat életbe léptetése s az abban tervezett új épület felállítása évek lefolyása előtt alig várható, márpedig ettől a műegyetem kellő szervezésének egyéb alkatrészeit, illetőleg ezeknek foganatosítását felfüggeszteni, sem a magyar technikai szakerők kiképzése szempontjából célszélszerű nem lenne, pedig hazánkban ez anyagi jóllét egyik alapfeltételére, az ipar fejlődésére mindaddig számot nem tarthatunk, míg a szükséges technikai tan és szakmrák felett bőven nem rendelkezünk; tekintve továbbá azt, hogy mily káros és megalázó az országra nézve szellemi erők és képesség tekintetében sokáig a küldföldtől függni ; ugyanazért utasíttatik a cultus- és közoktatási miniszter . Hogy 1. A budai József-műegyetemnek az ötvenes években létesített s máig is fenntartott absolutisztikus szervezetét, a mely a tanári testület egyes tagjainak jótékony működését megzsibbasztja, mely mellett azon tudományosan képzett, önálló gondolkozásu férfiasból álló testület valódi közakarata, melyre az országgyűlésnek mint a kormánynak az újjászervezés küszöbén oly nagyi szüksége van, nem nyilvánulhat — megszüntesse s a külföld s a lajthántuli tartományok példájára a tudományok egyeteméhez hasonló igazgatást adjon és azt valamint a végleges organisatio, mindazon intézkedéseit életbe léptettesse, melyek nincsenek a műegyetem uj épületének felállításával mulhatlanul egybekapcsolva. 2) Miután a képviselőház a múlt, 1870. febr. 28-án hozott határozata által a műegyetemnek az 1870/71-iki iskolai évben oly karba helyezését rendelte el, hogy a magyar ifjak itthon képezhessék magukat, de ez mindaddig elérhető nem lévén, mig az intézet a budai várban van, a műegyetemet már a jövő 1871/2. iskolai év kezdetéig más alkalmas helyiségbe Pestre helyezze. 3) Hogy a reáltanodák s a műegyetem ügyei kellő szakértelemmel s gyorsan elintéztethessenek, s a külföldi technikai tanügy kellő figyelemmel kisértessék, a közoktatási minisztérium kebelében egy technikai osztály ’ ■ 4) A műegyetemi tanárok fizuici még az 1871. évben legalább az egyetemi tanárok részére országgyűlési meghatalmazás által biztosított nagyobb jövedelem mérvéig, azaz 2500 forintig és 400 frt szállásbérig felemelje s erre vonatkozólag póthitelt terjeszszen a ház elé. (Helyeslés.) Ivánka Imre a határozati javaslatot általában véve helyesnek tartja, három első pontját magáévá teszi, miután ez ugyanaz, vagy igen megközelíti azon indítványt, melyet ő tavaly tett, a negyedik pontot a pénzügyi bizottsághoz kéri utasítani. (Helyeslés.) Zsedényi Ede: A beadott javaslatban foglaltak részint a tanügyre, részint a pénzügyre vonatkoznak, így pl. a három első pont a tanügyi, a 4. pont pedig a pénzügyi bizottsághoz tartozik, indítványozza, hogy e javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék, mely azután ki fogja szemelni, hogy mi tartozik a tanügyi bizottsághoz, és azt oda át fogja tenni. (Helyeslés.) Janárky Gedeon államtitkár: Pártolja Zsedényi indítványát az új miniszternek időt kell engednünk arra, hogy e tárgyban megfontolva nyilatkozzék, itt a kormány részéről különben nem nyilatkozhatik most Várady kérdéseire, a miniszter ezt legczélszerűbben a pénzügyi és tanügyi bizottságban tehetné. Győrffy Gyula az indítvány fontosságánál fogva kinyomatni kívánja, Ghyczy Kálmán azt a pénzügyi bizottsághoz akarja utasítani, mely mielőbb adná bejelentését. Ivánka Imre ugyanezt óhajtja ; a ház ezután azt a pénzügyi bizottsághoz teszi át. Ezután a József műegyetem összes szükségletei a pénzügyi bizottság értelmében szavaztatnak meg. A pénzügyi bizottság a szolgák fizetésénél tett némi törlést, a tanárképezdénél külön könyvtárra felvett 500 frtot törölni, továbbá ugyanitt tanszerek beszerzésére külön felvett 2000 fotot felére leszállítani indítványozza. E szerint a József műegyetem szükséglete összesen 124,388 frtban szavaztatott meg. Szintúgy a pénzügyi bizottság értelmében elfogadtattak a következő rovatok : Országos rajztanító-képezde 19,560 frt, nagyszebeni jogakadémia 17,755 frt, kolozsvári jogakadémia 15,445 frt, kolozsvári orvos-sebészeti tanintézet 31,615 frt, erdélyi felsőbb tanintézetek közös költségei 2500 frt. Következnek a középtanodák. Schwartz Gyula csak azt akarja itt megjegyezni, hogy jó lenne, ha a készülőben levő új középtanodai törvényben a középtanodai tanárok fizetésének minimuma fölvétetnék. Bach és Schmerling nyomorogni hagyták a tanárokat és költöttek csendőrségre, rendőrségre, zsandárokra, diplomatiára annál többet, nem áll tehát Tisza azon nézete, mintha megosztozni akarnának az alkotmányos Magyarország javain Iványi Dániel két kérdést intéz a közoktatási minisztérium képviselőjéhez, az első azt, milyen hatással volt a középiskolákban a testi büntetésnek eltörlése ? Másodszor, várjon az elemi iskolák számára jelenleg készülőfélben levő szabályzatban a vesszőzés el lesz-e törölve. Nem azért intézi ezen kérdéseket a t. miniszteri megbízotthoz, mintha legtávolabbról is kételkednék azon, hogy ezen szégyenítő fenyítéknek eltörlése csak jó hatással lehetett a nevelésre, hanem azért, hogy itt a képr.házban teendő nyilatkozata befolyással legyen azon felekezeti iskolák igazgatóságaira, melyek ezen fenyítéket a maguk iskoláikban még el nem törölték. Hogy pedig ilyenek léteznek, azt fájdalom tudjuk, léteznek, pedig magában Pest városában, mert amint értesült, a ref. gymnasiumban mai napig használják ezen úgynevezett nevelési eszközt. Egyúttal a tornászatra nézve azon megjegyzést teszi, miszerint, ha alakulnak társulatok, melyek tornacsarnokokat akarnak építeni, ezeket a minisztérium, amennyire teheti, segélyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon államtitkár Iványinak válaszol : A testi büntetés eltörlése a középtanodákban a lehető legjobb eredményt idézte elő. (Helyeslés.) Igaz, hogy a tanulók, középtanodákban lévén, már az értelem által is jó irányban vezettetnek, de valóban ezen intézkedésnek oly haszna volt, mely az erkölcsiséget a középtanodákban csak nevelte. (Tetszés.) Ennélfogva nem akar és nem is fog a közoktatási minisztérium azon rendszabályban sem máskép intézkedni, melyet az elemi iskolákra nézve közzé fog tenni, t. i. a községi iskolákra, mert a felekezeti iskolákat arra, hogy ezen rendszabályt elfogadják, még most nem kényszerítheti. A tornászatot a boldogult miniszter minden iskolában behozni kívánta, és azt legalább a lépés és tartás tekintetében egész a katonai gyakorlatokig kiterjeszteni. Végre a tornacsarnokok segélyzése tekintetében eddig az volt a szokás, hogy ha valahol teljesen berendezett tornacsarnok létezik és az kötelezi magát arra, hogy a közoktatási miniszer által oda küldött néptanítókat a szünetidőkben a tornászatban kiképezi, ezen czélból a népoktatási rovatokból hajlandó segélyt adni és segélyezte is. (Helyeslés.) Ezután az egyes középtanodák szükségleteit a pénzügyi bizottság jelentése értelmében ekként szavaztattak meg : Nagyszebeni államgymnasium 20,443, kaposvári 12,110 frt, fiumei reálgymnasium 14,200 frt,* budai főreáltanoda 26,000 frt, kassai 17,725 frt, lőcsei 10,060 frt, körmöczi 11,940 frt, temesvári 13451 frt, pécsi 13,060,szegedi 13,660 frt, n.kállói alreáltanoda 5,330 frt, kecskeméti 5,230 frt, pozsonyi főreáltanoda segélyzésére 4,000 frt, soproni főreáltanoda segélyzése 4,000 frt, középtanodák közös költségei 10,000 frt. Évközben felállítandó új középtanodák költségeire 10,000 frt. Bába-tanodákra 6,600 frt. Következnek : Tanítóképezdék, elemi felsőbb nép- és polgári iskolák. Várady Gábor a múlt alkalommal, midőn a népiskolákban használtatni szokott tankönyekből egyes mutatványokat hozott fel, a közoktatásminiszter képviselője azt mondta, hogy azok csak a felekezetieknél fordulnak elő. ő egy felekezet nélküli közös iskolában alkalmazott „Übungsbuch“ czímű és a harmadik elemi iskolára szóló könyvből hoz fel egyes mutatványokat. Azt mondja e könyv a 25-ik lapon 1870-ben: Die 3 volkreichsten Städte in österriech sind Wien, mit 600,000, Prag mit 142,000 und Pest mit 181,000 Einwohnern. Ily tanok adatnak elő a kormány felügyelete alatt álló iskolákban. A kormánynak még a felekezeti iskolákban is joga lenne megbírálni, nem használtatnak e ott oly tankönyvek, melyek Magyarország állami egysége, alkotmánya elleni állításokat tartalmaznak, sőt a kormány még a sajtótörvényt is igénybe vehetné velük szemben. Tanárky Gedeon államtitkár: Ismétli azt, amit a múltkor mondott. Azokban a tankönyvekben, melyeket a közoktatási miniszter adott ki, bizonyosan ily tanok ne fordulnak elő. Hogy ily hibás könyvek léteznek azok között, melyeket a kormány ki nem adott, és ha vannak ily tankönyvek, hogy a kormánynak lehetett és kellett volna tudomást szerezni, azt elismeri, de azt gondolja, hogy azon olvasókönyv Pesten most már nem taníttattatik szabályszerűleg, mert olvasókönyv van a kormány által kiadva s ha meg is taníttatik, úgy csak azok hibája, kik a közvetlen felügyelettel vannak megbízva. Ami a képviselő úr beszédének második részét illeti, hogy hibás tanokat mintegy a sajtótörvény üldözése alá kell venni, azt gondolja, hogy ezt sem a törvény nem engedi és nem is volna kívánatos; az ily tanokat meg kell cáfolni. (Balfelől ellenmondás.) Nem helyeselheti, hogy olyan könyvek vannak, de hogy ennek eleje vétessék, jó könyveket kell kiadni, behozni és terjeszteni,és úgy intézkedni, hogy a lehetőségig felekezeti iskolákba is bevezettessenek. Tisza Kálmán elismeri, hogy a kormány által kiadott népiskolai tankönyvekben e hiányok nem fordulnak elő, de ha ez előfordulna, úgy a kormányt egyenesen hazaárulásról lehetne vádolni. Ő nem helyesli, ha az állam közegei a felekezeti népiskolák aprólékos ügyeibe beavatkoznak, de egyenesen kötelességmulasztás volt tőlük ily tanok oktatását eltűrni. (Helyeslés balról.) Szilád? Azon a kormányt felszólítja, hogy maga lehető rövid idő alatt erélylyel lásson e bajok elhárítására, mert e baj nagyobb, mint alkotmányellenes kihívások egyes lapokban, azok néhány napig forognak közben, ezek benyomódnak mélyen a tanuló gyermekek lelkébe és gondolkozásába. Vécsey Tamás szintén a legnagyobb lelkiismeretességre hívja föl a kormányt, azt találja, hogy még a miniszteri rendeletekben is oly kifejezések használtatnak, melyek ellenkeznek az alkotmányossággal, midőn például hazánk folyton, mint Lajthán inneni rész említtetik. Kautz Gyula előadó. A p. v. bizottságnak nincs ezekre nézve semmi észrevétele. 1-ső rovat: Budai férfi-tanitó-képezde 22,130 frt. Elfogadtatik. Következő (2-ik) rovat: Budai nőtanitó-képezde 23,010 frt. Bobory Károly kérdi a kormány képviselőjét, vájjon van e szándékában a t. kormánynak úgy a férfi, mint és különösen a nőtanítóképezdére nézve akként intézkedni, hogy különösen az utóbbiak számára, minthogy a növendékek a törvény által benn lakni köteleztetnek, oly épületek emeltessenek, vagy szereztessenek, melyek a czélnak és a törvény minden kívánalmának megfelelnek ? Tanárky Gedeon államtitkár: E czélra a szükséges telkek már megvásároltattak, a tervek és kötségvetések is meg vannak állapítva, úgy, hogy az építkezéshez még ez év folytán hozzáfognak. E rovat elfogadtatik, szintúgy a következő harmadik is: más fenálló tanítói képezdék: 301.400 frt. Következik még felállítandó 4 férfi- és 1 nőtanító képezdére 158.813 frt. Tisza Kálmán óhajtana fölvilágosítást az iránt, hogy mily helyeken akar a kormány tanítóképezdéket fölállítani. A tapasztalás is más államokban bizonyítja, hogy a nők az elemi oktatásra a legnagyobb sikerrel alkalmazhatók. (Helyeslés) miután most annyi szó van és sok tekintetben alaposan arról, hogy a nőknek is kell megélhetési módot nyitni (Úgy van! úgy van!) Nem képzel a női hivatással inkább megegyező megélhetési módot, mintha kis gyermekek oktatásával foglalkozik, (úgy van ! úgy van !) mert ez által sem családi köréből, sem természetéből folyó foglalkozási modorán változtatást nem tesz. Ezért azt óhajtja, hogy utasíttassék a minisztérium, hogy a még ez év folytán felállítandó 5 tanítóképezde felállításánál a fősúlyt a női tanító képezdére helyezze. (Helyeslés.) Tanárky Gedeon államtitkár: Tisza Kálmán indokait eléggé méltányolja, a kormány tekintettel lesz erre, azért óhajtaná, hogy a miniszterre bizassék e tekintetben az aránynak meghatározása. Csiky Sándor óhajtja, hogy a hiányzó tanító képezdék mielőbb felállíttassanak. Győrffy Gyula kéri a miniszert, hogy Tissza első kérdésére válaszoljon. Tanárky Gedeoni államtitkár nem tud határozott feleletet adni, a boldogult miniszter egyezkedésekre akart lépni többekkel. Zsedényi Ede: A pénzügyi bizottságban is intéztetett kérdés e tárgyban a miniszterhez és ő azt mondá, hogy körülbelül ki vannak jelölve azon helyek, hová a képezdéket felállítani akarja, de bizonyost nem mondhat azért, mert hogy ha a törvényhozás ki fogja mondani,hol állíttassanak fel ezen intézetek, akkor azon helyeken roppant áron kell mindent vásárolni. (Helyeslés.) Elnök. Most következik Tisza K. képv. úr indítványának felolvasása. A beadott módosítás és a pénzügyi bizottság javaslata között a különbség csak az, hogy a módosítvány szerint nem határoztatnék meg a szám, hanem csak az mondatnék ki, hogy figyelem fordíttassék a női képezdékre. A módosítás erre elfogadtatott, s az ülés 2 órakor eloszlott. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 20. (A honvédelmi minisztérium) az idei ujonczozásokhoz ministeri biztosokat küld ki részben az ujonczállítás felügyeletére, részint azért, hogy általában tanulmányozzák az egyes vidékek népfajának szolgálatképességét s erről jelentést tegyenek a honvédelmi ministériumnak. E czélra kormánybiztosokat egyelőre kijelöltettek : Benard és Békey osztálytanácsosok és Gartner és Grúz ministeri titkárok. (A honvédségnél) úgy a gyalogságnál mint a lovasságnál a „Loc. Corr.“ értesülése szerint legközelebb több tiszti kinevezés fog történni. Az előterjesztés őfelségéhez már megtörtént. (Guthy Benő) képviselő ügyében a képviselőház mentelmi bizottsága azt határozta, hogy javaslatában azt fogja ajánlani,hogy a ház az igazságszolgáltatás szabad menetét ne akadályozza. (A jéghazáradás.) A fővárosi jégviszonyokban az utóbbi 24 óra alatt bár nem lényeges, de észrevehető változások fordultak elő, ugyanis a két nap óta beállott melegebbidőjárás következtében a jég nagy mértékben gyengül, a vízzel borított jégtakarón nagy nyílások képződtek, a parti jég is nagyrészben elenyésző, miáltal az egyes jégtábláknak mind a parttal, mind egymásközti összefüggésük tetemesen meglazulván — azok részbeni lejebb csúszását idézték elő. Tegnap d. u. 4 óra tájban a felső duna rakpartnál lévő jégtől egy tetemes rész elvonult, de a „rudas fürdő” alatt az ottani álló jégnél ismét megakadt. A szintég kivált Pesten felül és alul még mindég erős — a közlekedés azonban már veszélyes rajta. Vízállás, február 20-án 12’, 1” 0”’, tegnap óta 3” áradás. Illetékes helyről még a következő értesitést veszszük:— Egy lapban azon állítás foglaltatik,hogy ez idén a dunai jég mindenütt rendkívül vastag, úgy hogy Vácz és N.-Maros közt a Duna jege a legutóbbi furatások, alkalmával 12 lábnál vastagabbnak találtatott. Nehogy Bécs szomorú példája által az árvíz miatt itt amúgyis túlságosan megfélemlített kedélyek idézett tévedésen alapuló közlemény által ok nélkül még inkább elrémítessenek , kötelességünknek tartjuk fenti állítást oda módosítani, miszerint vannak igenis jégtorlódások , melyek a 12 lábat meghaladják, sőt múlt hétben három egész 4 ölnyi vastagságban észleltettek, de az nem tömör jég s nem is a folyammeder egész szélességén át terjednek, csupán egyes helyeken léteznek és rendetlenül egymásfölé s alácsúszott s tolt jégtáblákból állanak — melyek vagy összefagyva, vagy csak sok esetben egy vékony hó réteg által vannak egymáshoz tapadva, s melyek gyakran, kivált porhanyós állapotukban, már gyenge összeütődés következtében szétesnek — vagy a vízben maguktól is szétválnak. Tömör tiszta jég — úgynevezett szinjég — vastagsága említett helyeken legfeljebb 10'—12’'-nyiben találtatott — de azon felül nem. Egyébiránt megjegyeztetik miszerint azon körülmény, ha a felső jég szilárdabb volna az alsónál a jelen jégviszonyok közt a fővárosra nézve csak kedvezőnek volna mondható, a mennyiben ez némi biztosítékul szolgálna aziránt, hogy az alsó jég hamarább fog elindulni, mielőtt a felső megérkeznék, mely esetben veszélytől tartani nem lehet. Budán, 1871. febr. 20. A közlekedési minisztériumban működő állandó bizottság. (Jövedelmes áruczikk.)A testvér fővárosban egy ember jár körül az utczákon, kávéházakban és vendéglőkben s mindenütt egy igen szép kutyát ajánl eladásra. Eladja amint megveszik, hol drágán, hol olcsón, a mint többé vagy kevésbé szenvedélyes kutya kedvelőre talál. Könnyen adhatja olcsón is, mert nem veszt mellette semmit sem. A kutya úgy van betanítva, hogy egész önmegadással követi új gazdáját, de mihelyt szerét teheti, megszökik és visszamegy régi gazdájához, aki a kutyát ismét eladja. Egy ócsai földbirtokos a szép kutyát egy budai vendéglőben 80 frtért vette meg s hazatértében már jó messze volt Budától, midőn a kutya egyszer csak leugrott a kocsiról s haza szaladt a nélkül, hogy utol lehetett volna érni. (Magyarok a franczia seregben.) Ugron Gábor fiatal hazánkfia, ki kevéssel Pária capitulátiója előtt szánta el magát arra, hogy elmegy Francziaországba részt venni a szabadságharcában, a franczia keleti (a vogesi) seregbe, mely csupa önkéntesekből áll, hadnagyi ranggal vétetett fel. Chalon sur Laonban a vogesi sereg 4 dandáréban van alkalmazva. (Az ifjúsági klub alapítása tárgyában tegnap tartott a zenekedvelők egyletének helyiségeiben értekezlet, melynek eredménye az volt, hogy az előmunkálatok megtételére 32 tagból álló bizottmányt küldtek ki. Az alapítók azt reményük, hogy az egylet igen élénk részvétel és sok tagra tarthat számot, s kívánják.