Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-21 / 42. szám

hogy e szép remény ne legyen csak ifjúsági illuzió. (Az első pesti vegyészeti törme­lék-és kemény it­agyá­r) ,vasárnap, február 19-én tartotta közgyűlését. Az évi jelentés sze­rint az évi forgalom ös­szesen 245.000 frtot tett, mely összeg mellett a tiszta haszon csak 576 frt. A közgyűlés ezen összeget nem osztja ki a rész­vényesek közt, hanem a tartalékalaphoz csatol­ja. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a tervezett 60.000 frtnyi kölcsön felvétele nem sikerült. Az ezáltal érezhetővé vált pénzszükségen a közgyű­lés azáltal vél segíthetni, ha a társaság üres tel­keit ölenkint 3 frtnyi kikiáltási ár mellett, árve­rés utján eladja. Az osztalék nélkül maradt részvényesek köszönetet szavaztak az elnöknek s a választmánynak. (A nyári félévi előadások) szülész­nők részére a pesti m. kir. egyetemen i. é. már­­czius hó­­ jén veendik kezdetüket. (Az „Első bu­dap­e­s­ti haj­ós­egy­­­e­t“) f. hó 20-án tartott értekezletében elhatározta, hogy a közelgő árvíz­veszély alkalmából három tökéletesen felszerelt hajót fog a lövész utczai 6 ik számú ház udvarában elhelyezni, és azok számát a szükség és a tagok részvételéhez képest arány­lag szaporítani. A szükséges kiadások fedezésére hamarjában 300 frt jegyeztetett. Felkéretnek a tagok magukat a titkárságban (fehérhajó utcza 8. sz.) mielőbb jelenteni. (Megjelent zeneművek.) Rózsavölgyi és társánál Pesten megjelentek: „Bombardirt“ polka française Klepsch Károlytól zongorára,ára 50 kr.­— „ A 100-ik nóta“ Németh Jánostól zongorára. Ára 60 kr. (A pest belvárosi I. sz. iskolaszék) vasárnap délelőtt testületileg tisztelgett eddigi elnökénél, Pauler Tivadar közoktatási miniszter­nél. Frey József, az iskolaszék alelnöke, mondta az üdvözlő­­beszédet, melyre a közoktatási mi­niszter válaszolván, sajnálatát fejezte ki a felett, hogy az iskolaszék elnöki tisztségét tovább nem viheti s reményét fejezte ki a felett, hogy a­mit mint iskolaszéki elnök közelről látott, az ügy­­buzgóságot s a tanítók odaadását, azt most az egész országra nézve tapasztalandja. Végül fel­kérte az iskolaszéket, tartsa tovább is meg em­lékezetében. (A l­a­t­i­n f­a­j­o­k.) A „Federatiunea“ felem­lítve azt, hogy Maceratában, Olaszországban egy egylet alakult, mely „a latin népek szövetsége“ czimen lapot ad ki a latin fajok érzelmeinek és törekvéseinek egyesítésére s a teuton hatalom ellensúlyozására : sajnálkozik a felett, hogy e lap csak Francziaország, Olaszország és Spanyolor­szágokat veszi számításba, és a 10 millió lélek­re rugó román népet, mely Európa le­gazdagabb országait lakja és bírja, egészen figyelmen kívül hagyja. A „Federat.“ szükségesnek tartja az említett lapot a románok létezésére figyelmez­tetni, kikről a latin fajok szövetségében vajmi keveset akarnak tudni. (Kaulbach mint politikus.) Egy hír­lapi levelező Kaulbach müncheni műtermében tett látogatását így írja le: A nagy napi esemé­nyekről beszéltek. Ha valaki — vélte a láto­gató — úgy Kaulbach volna hivatva azokat mű­vészetével megörökítni. „Kitűnő társa akadhat­na így annak a hat falképnek, mely Berlinben van. „Görögország fénykorának“ a „reformá­­czió“ teremtő művésze van első­sorban hivatva, e nemzeti dicsőséget, a germanismus győzelmét a romanismus felett halhatlanítani. — Ily messze talán még sem vagyunk, semmi sem új a nap alatt, és ha Páris ostroma nem is mutatja Jeruzsálem pusztulásának iszonyait, a jövendő Josephus Flaviusnak azért marad mindig elég iszonyú, mit elbeszéljen az utókornak. És mily sajátságosan ismétlődik minden a nap alatt,mint hajdanában Jeruzsálemben találkoztak óriás jellemek, melyek a nagy romokból oszlopok gyanánt magasodnak ki, komor alakok, melyek még ma is, annyi évszázad után bírják legmele­gebb rokonszenvünket felkelteni, úgy itt is ta­lálkozunk ilyenekkel. Ezen Eleazer, ez a Giska­­lai János, és végre a legnagyobb közülök ezen Simon bar Giora, ki a legirtóztatóbb végzetet elviselni volt hivatva, mert mig mások nyílt csa­tában vagy önkardjuk éle által vesztek el, ő Rómába hurczoltatott, hol ama gyalázat érte, hogy Titus diadalmas menetét kelle­t ékesítenie, hogy azután a capitoliumon megfojtsák. Mi ugyan nem lánczoltuk az ellenséges vezéreket diadalszekereinkhez, de hány franczia hadve­zér nem tudta elviselni hazája gyalázatát s az öngyilkosságban keresett menedéket a fogság előtt. És nem találkozik-e hasonlat a zsidó ve­zérek ama sötét alakjai közt, kik a végki­merültségig prédikáltak, izgattak a háború mellett, s ama vakmerő férfiak közt, kiknek Francziaország közromlásában helyén marad eszék, szivek, kik merészeltek megküzdeni nemcsak túlhatalmas seregünkkel, hanem a forradalom,az éhség és kétségbeesés még fenye­getőbb hatalmaival is. Ez a komoly Jules Fav­re, kit a gond és bánat szeretett hazájáért idők előtte aggá sorvasztott, kinek élete az utolsó hat hónapban egyetlen óriási munka, egyetlen óriá­si gond volt: az az ősz Thiers, ki egész Európá­ban hazájáért segélyt és könyörületet könyörög, nem birják-e teljesen rokonszenveinket ? És végre ez a Gambetta, bár szidják bolondnak, őrültnek,ki hazáját tönkre teszi — mindegy, ő nagy ember és leginkább emlékeztet a zsidók ama hajdankori vezéreire, kik inkább temetkez­tek Jeruzsálem romjai alá, semmint az ellenség­nek megadják magukat. Mennyi tetterő, mennyi erély ez egy emberben , mennyit tett, mennyit dolgozott, mily eredményeket mutat fel! A vas­­uti kocsiból, a hajófedélzetről, irodájából ő ma­ga adott ösztönt ez óriási erőmegfeszítésekre, melyekre az ezer sebből vérző Francziaország a kétségbeesés végharczában szánta magát! Mily ember! és mily sajátságos zsidó ez a Gambetta, zsidó!“ — „Ha önt így beszélni hallják, azt le­hetne hinni, hogy ön a legbuzgóbb francziapár­­ti.“ — „Az nem vagyok — felesé Kaulbach mo­solyogva — „érzelmeim oly tiszta németek mint bárkiéi, és­ csak az imént mondtam önnek, meny­nyire köszönöm istenemnek, hogy e nagy idő­ket, Németország ez uj hajnalát megérnem en­­gedé. De szemet hunyjak e azért az ellenség nagysága előtt ? nem tiszteljük-e önmagunkat és sikereinket, midőn ellenségünk nagyságát el­ismerjük ? És végre nem vagyunk-e mindnyá­jan emberek, kiket fájdalommal tölt el egy nagy kulturnép bukása, melynek szellemi ja­vaink többet köszönnek, mint a­mennyit most bevallani akarunk? Van-e nagyobb tragikum annál, melyet most bámulva és iszonyodva vé­gig szemlélünk? Emlékezete busán lehangol.... (A „M­agyar Ujsá­g“) élesen kikel a pest-kerületi esüdtszék, és különösen az esküdt­széki bíróság ellen. Alkalmat szolgáltat erre Bényey Istvánnak, a „Szabad Magyarország“ szerkesztőjének lapunkban is említett elítéltetése. Nem áll hivatásunkban megbírálni, hogy ezen egyes esetben helyesen járt-e el az esküdtszék és az esküdtszéki bíróság, — erről ítélni fog a beadott semmiségi panasz folytán a semmitő­­szék. De épen mivel ezen kérdés tisztán a sem­­mitőszék hatásköréhez tartozik, nem hagyhatjuk szó nélkül a „Magyar Újság“ tapintatlan fellé­­pését. A „Magyar Újság“ úgy látszik, a szabad­elvű intézményeket csak addig szereti, mig azok nincsenek létesítve. Az esküdtszéki intézményt a sajtóvétségek elítélésére mint a sajtószabad­ság védvét az összes szabadelvű közvélemény — és a „Magyar Újság“ pártja legerélyesebben sürgette. Most, midőn ezen intézmény tisztán a 48 ki törvények és a 48-ki minisztérium sza­bályzata alapján létesítve van, a „Magyar Újság“ minden alkalommal, ha egyik-másik kedvenc­ embere elitéltetik, felzúdul ellene, állítván, hogy az esküdtek többsége nem jártas politikai ügyekben.“ Furcsa fogalmai vannak a „Magyar Újság“­­nak a bírói hivatás- és tekintélyről is. Azt mondja ugyanis, hogy „Bényey hallatlan szigorral ítél­tetett el.“ Nem szeretünk ilyféle kérdés vitatá­sába bocsátkozni, mivel azt nem tartjuk alkal­masnak hírlapi vitára, bevalljuk, hogy elvi ellene­sei is vagyunk minden politikai sajtópernek, de a „Magyar Újság“ eljárásával szemközt nem mu­laszthatjuk el kifogásait a kellő mértékre leszál­lítani. Az 1848. 8. t. ez. 18. §-a azt mondja, hogy „ki az uralkodóház tagjai ellen követ el sértést, négy évig terjedhető fogsággal, és 2000 írtig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.“ A tör­vényt mi is szigorúnak tartjuk, de hiszen a bí­róságnak egy eset elítélésénél nem netalánt egyéni nézetét kell szem előtt­ tartania, hanem mindenek előtt azt, hogy mit mond­ a törvény és mily mértékben forognak fenn enyhítő vagy sú­lyosító körülmények. Ezen esetnél, a bíróság va­lószínűleg enyhítő körülményeket látott fenn­forogni, és épen azért ítélte el vádlottat egy évre és 500 frt bírságra. Mi,sem tartjuk helyesnek, hogy a büntetés kiszabása ellen nem lehet feleb­­bezéssel élni, mivel a felebbezhetés a felekre mindenesetre megnyugtatóig h­atna. A bajon tehát, mely a „Magyar Újság“ feljajdulását­­ okozta, csak­is törvényhozási úton lehetne segí­teni, de azért, hogy egy­­ítéletet talán túl szigorú­­nak tartunk, mindjárt egy általánosan nagy vív­mánynak elismert­ intézményt sárral dobálni,­­ azt be fogja ismerni mindenki, nem helyes eljá­rás.­­ A­mi pedig azt illeti, hogy a bíróság elnöke „hivatalos nyomást gyakorolt az esküd­tekre,“ az­által, hogy nem engedte meg a vád­lottnak a perbe fogott czikkben foglalt sértő állítások bebizonyítását, úgy hiszszük, ezen állí­tást a „Magyar Újság“ czikkírója sem veszi ko­molyan, mert abban mindent inkább lehet látni, mint épen nyomást az esküdtekre. De különben az elnök ezen eljárása világos törvé­nyen alapszik, a sajtótörvény 24. §-a kimondja ugyanis, hogy „megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg.* A m.t akadémia ülése. Febr. 20-án. Az akadémia mai ülésén két nyelvészeti érte­kezés állt napirenden. B­u­d­e­n­c­z József 1.1. „A magyar r és z betűk által képzett igékről ol­vasott egy eredeti buvárlatot tanúsító tanulmányt, melyben több pontban ez igék jellemzését adja a nyelv belfejlődési értelmi szempontból. Az ér­tekezés további folyamában nyelvhasonlító szempontból tárgyalja a finn-ulgur nyelvvel kap­csolatban. Ezen rész sokkal terjedelmesebb, sem­mint az ülésben ezúttal felolvashatná, és még egé­szen ki sincs dolgozva. P­u­­­s­z­k­y elnök az összes hallgatóság kíván­ságát véli kifejezni, midőn kéri értekezőt, hogy tanulmánya folytatását okvetetlen s minél köze­lebb olvasná fel. Szilády Áron értekezését a „defterek­ről“ azon kezdi, a­min Budenz elhagyta; az ő tanulmányának legnagyobb része sem felolvasni való, mert az belük deschiffrirozásából áll. Tanul­mánya a török-arabs betűkkel, írással fog­lalkozik. Valamint az izlám, úgy az egyes be­tűk is erőhatalommal tolattak a népre, gyak­ran dynastiákat kisértek. A kelet konser­vatív természetű, s így szokásai , irodal­ma, politikai élete XIII évszázad lefolytával sem igen változott. Változások történnek inkább mint gyökeres átalakítások, így állandónak látszódik, többek közt a defterek nyelve, írása, betűje. A defter azon hivatalos irat, me­lyen a török uralom alatt a török hatóságok pa­rancsaikat adák ki, összeírásokat eszközöltek stb. A defter szó még mai napig fennmaradt Erdélyben; a kalmárok így nevezik kisebb üz­leti könyveiket. Értekező hosszabban bocsátko­zik e defterek betűírásának jellemzésébe. Több példát hoz fel a Szalay által a múzeumban ta­lált defter példányok elolvasásának nehézségei­ről és hibáiról. Kivált a magyar helynevek van­nak tökéletesen kifordítva. Oka e nehézségnek, hogy a defter írója más betűkkel írta a neveket, vagy más helyesírással, mint azt a nyugati orientalista szokta vagy ismeri. Pedig a defterek e tekintetben nagy jelentőségűek a magyar történeti földrajz ismeretére, kiderítésé­re. A defterek sok, mai nap, idegen nyelven ter­vezett helynevet,eredeti magyar nevén neveznek. Szilády több bácskai helységet említ fel, melynek mai nap már csak szerb nevét ismerik, holott a defterekből szép és többnyire történetileg indo­kolt magyar nevét ismerjük. De nem csak váro­sokra és helységekre terjeszkednek ki a defterek, hanem említenek még utczákat, így Mohács, Sze­ged, Pécs stb. városnál, melyeket értekező elő­sorol, könnyű felérni, mily fontos ez hazai váro­­saink történetére. — Nem kevésbé érdekesek az adódefterek, melyekben meg van írva, melyik megyében hány biró van hátralékba, mennyit fizettek. Van olyan defter is, melyben a lakosság kapuszám szerint van összeírva. — Egyes szandzsákok adórendszeréről is tudósíta­nak a defterek, s ám­ot adnak az egyes váro­sokba( p. o. Budán, Esztergomban) használt adó­nemekről,behajtásuk eredményeiről, hátralékaik­­ról. E jeles értekezést, mely hosszabb tanul­mány bevezetéséül szolgál, befejezésekor az akadémia megéljenezte. Ülés vége fél hétkor. A P. Napló magántáviratai. Bécs, febr. 20. (A bírod, tanács képv. házá­nak ülése.) A ministerelnök felszólal, s az uj ministeriumot a következő nyilatkozat­tal mutatja be. Tömör, rövid előadásban feltün­tettük már a magas czélt, melyet a császár elénk tűzött, a mely felé törekvésben nem fogunk visz­­szariadni semmi, bármely nagy fáradság s áldo­zattal, s a mely czél az annyira óhajtott belbéke s az általános jólét hely­reállításában áll. E czélt nem ke­rülőkön, hanem az alkotmány egy­e­­nes útján akarjuk elérni. Mi nem hagyhatjuk el és nem fogjuk el­hagyni a tért, melyre a császár minket újabban utalt. Arra azonban szívesen készek leszünk, hogy amaz intézkedé­sek alkotmányszerű megváltoztatására közremű­ködjünk, melyek az egyes tartományok autonó­­miáját magasb mértékben szorítják meg, mint­sem ezt az összesség érdekei megkívánják.­­ Törvényhozási és közigazgatási tekintetben meg fogjuk ragadni a kezdeményt; mi azt hisz­szük, hogy indokolt a reichsrath illetékességé­nek további megszorítása nélkül a tarto­­mánygyűléseknek azon törvényho­zási ügyekben, melyek a reichsrathnak vannak fentartva, a kezdeményt megadni, mely az országgyűléseknek a lehetőséget bizto­sítja, hogy a tartományok sajátságait teljes ér­vényre juttassák, ellenben a reichsrathnak fen­­tartja a jogot, hogy ily törvényeknek az összes­ség érdekeivel való megegyeztetését megvizs­gálja és eldöntse; közigazgatási tekintetben czé­­lünk: a közigazgatási szervezet autonóm meg­alakítása,­­ erre vonatkozólag a megfelelő elő­terjesztéseket megteendjük. Azt hiszszük, hogy a különféle nemzetiségek ez­által új védvet nyernek, mely azokat minden erőszakoskodás ellen a legtelje­sben biztosítja. A törvényeknek teljes tekintélyét fogjuk fentartani s gondunk leszen, hogy a szabadelvű intézményeket hala­dási szellemben építsük ki. A kormány az egy­házi ügyek terén a függő kérdéseknek legtel­­jesb figyelmét fogja szentelni s az lesz törekvé­se, hogy azokat minden irányban kielégítő meg­oldásra juttassa. Feladataink nehézségeit telje­sen ismerjük, s azok arra fognak minket sar­kalni, hogy az ugyanazonos elvekben egyesült összes erőnkkel igyekezzünk azo­kat legyőzni. Nem személyes indokok, ha­nem őszinte becsületes törekvésünk öntuda­ta alapján számítunk a reichsrath hazafisá­­gára, s azon meggyőződés folytán, hogy az ösz­­szes népek gyámolítani fognak oly kormányt, mely távol minden egyoldalú pártszemponttól, valóban az osztrák politikát tűzi ki programm­­jául. Nem fogunk késni, hogy ily programmnak megfelelő előterjesztéseket tegyünk a bíród, ta­nácsnak, s egyelőre csak azon kérelmünket fe­jezzük ki, hogy engedjenek ezek megfontolására kellő időt. (E beszéd két pontjánál jobbról he­lyeslés.) Berlin, febr. 20. A porosz bank a discontot 4 és fél, és a lombard kamatlábat 5 és 1­0 szá­zalékra szállítá le. Bécs, febr. 20. A „Wiener Abp.“ egy czikk­ben határozott hangon utasítja vissza a kor­mánynak tulajdonított alkotmány­ellenes szán­dékokat, é­s ezeket mondja: A miniszterek, hivataluk elfoglalásakor az alkotmányra tettek esküt és programmjukban kinyilatkoztaták, hogy a törvényeknek teljes tiszteletet szer­zőnknek. A miniszterek ennek folytán a legfőbb állami törvényt, az alkotmányt is megtudandják oltal­mazni; a bírók, tanác­csal egyesítve, a belbéke helyreállását siettetendik, és ezáltal az alkotmá­nyos élet folytonos kifejlesztését, valamint a bi­rodalom anyagi és szellemi erejének emelését előmozdítandják. Bécs, febr. 20. A vízáradási központi bizott­mány ma értesíttetett, hogy a császár a fenye­getett járások mentő intézkedéseit meglátoga­­tandja. — A jelekből ítélve az áradás fenyege­tő veszélye el van hárítva. Bécs, febr. 20. A „N. Fr. Pr.“ jelenti Bor­­deauxból. A nemzetgyűlés egy órakor nyitta­tott meg. A diplomatiai testület karzata egészen el volt foglalva. Mintegy 600 képviselő volt je­len ; a lakosság nagy számban jelent meg. Az új minisztérium ekkér alakult meg: Du­­faure igazságügy, Favre külügy, Picard belügy, Simon oktatásügy, Lambrecht kereskedelmi, Leflo hadügy, Pothuan admirál tengerészeti és Ravey közmunkaügyi miniszter. Thiers egy magán­beszélgetésben a köztársa­ság mellett nyilatkozott. Beszédéből kiemelendő még, hogy a reáruházott feladatnak hódolattal, odaadással és a haza iránti szeretettel szente­­lendi magát. Francziaország — úgymond Thiers — még mindig elég nagy és segélyforrásai te­kintetében gazdag marad. Annak Sedan óta foly­tatott háborúja az emberi erélynek állandó mo­­numentumát képezendi. Versailles, febr. 19. Favre óvást tett azon eljárás törvénytelen jelleme ellen, mely szerint a fegyverszünet alatt hadisarczot vetnek ki a németek. Bismarck el is ismerte, hogy ezen sarezoknak jelleme csakugyan törvénytelen. London, febr. 19. A confarentia elhatározó, hogy a Feket­e tenger idegen hadi­hajók előtt megnyitandó, valamint Törökországnak a ma­ga jogai visszaadandók ; a Dardanellákba min­den nemzet hadihajói bebocsátandók. Oroszor­szág beleegyezett e határozatokba. Törökország azonban vonakodik azokat elfogadni, és csak két hadihajót akar bebocsátani a Duna-torkola­­tokba. (I.) Bécs, febr. 20. A birodalmi gyűlés meg­nyitása 11 órakor volt nagy közönség jelenlété­ben. Hohenwart gróf miniszteri programmbeszé­­de mind a birodalmi tanács tagjai mind pedig a közönség részéről hallgatólag fogadtatott — Ő Felsége megérkezett Meranból. — A vizár csil­lapodott, s folyvást apad. (I.) Prága, febr. 20. Mensdorffnak még 1859- ben készült végrendelete jelentékeny összegeket hagyományoz a boldogult egykori fegyvertár­sainak. Az udvarhoz közel állók tudni akarják, hogy ő Felsége közelebb városunkba érkezik s 14 napig fog itt időzni. (I.) Prága, febr. 20. A helybeli Correspon­­denz-Bureau határozottan kétségbe vonja ama combinatiókat, mintha — amint hire járt —■ Schwarzenberg Károly és Adolf herczegekkel, Harrach és Thun grófokkal bizonyos államhiva­talok elfogadására alkudozások tétettek volna. (I.) Flóráitól, febr. 20. Durando tább a pá­risi követségi állomással kináltatott meg. Raeli igazságügyi minister egészségügyi tekintetből beadta lemondását. (L) Róma, febr. 20. A jezsuiták készülnek Rómát odahagyni. (I.) Madrid, febr. 19. Zorilla minisz­erre az egykori cortes-elnökre ma reggel rá­lőttek, azon­ban sérületlen maradt. A tettesek odább álltak és megmenekültek. BÉCS, febr. 20. (Esti börze.) Hiteltv. 251.70. Éjsz. vasút 2120.—. Államvasut 376.—. 1860-ki sorsj. 94.80. 1864-ki sorjegyek 123.50. Napo­­leond’or 9.87 .*. Adómentes kölcsön —.—.Lom­bardi vasút 179.60. Magyar hitelrész v. 84.75. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút —.—. Franco HungarianAlföldi vasút —. Zálog kölcsön­­ .—. Tramvay 186.75. Anglo- Ausztrian 216.20. Galicziai vasút 724.30. Franco 102.50. Népbank—.—. Bécsi bank —.— Épí­tési bank —.—. Északkeleti —.—. Magy. jutás. sors.93.80. KÖZGAZDASÁG. (A pesti iparbank hitelegylete) vasárnap febr. 19-én d. e. 10 órakor közgyűlést tartott Coelegner Károly úr elnöklete alatt. Az elnök rövid üdvözlet után előterjeszti a jelen­tést a múlt évi üzleti eredményről. Az üzleti jelentésből kiemeljük, hogy az egylet biztosíté­­ki alapja elérte a 106.742 frt 50 krt, a tartalék­­tőke 5392 frtot. A közgyűlés nagy megelége­déssel fogadta az évi jelentést, s az elnök iránt, ki Pestről távozik, jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki. A közgyűlés ezenkívül elhatározta, hogy hivatalnokainak nyugdíjalapját minden évben bizonyos összeggel szaporítani fogja. Üzl­éti hírek, Gabnaüzlet, Pest, febr. 20. Gabnaü­zletünk már tegnap lanyha hangulat mellett vette kez­detét. Közép finomságú búza ára a multheti ár­hoz képest ismét 15—20 krral alább szállott,amig a legjobb minőségű is 15 krt vesztett. A malmok még mindig tartózkodnak a vásárlástól s ezért oly nyomott a hangulat Épen ily hangulatban volt különben a többi gabnanem is. A jegyzett árak csak névlegesek. Eladatott többek közt: Búza tiszavidéki 1800 m. 85 fns 5.85; 2400 m. 85 fns 5.87 V*; 1000 m. 85 fns 5.87 V 1* ; 400 m. 85 ds fns 5.90; 600 m. 85‘f* fns 5.80; 400 m. 86 fns 6.10; 400 m. 86 fns 6.05; 600 m. 84­ fns 5.75 ; pestmegyei 400 m. 85 fns 5.80; 600 m. m. 85 fns 5.80; 400 m. 85 fns 5.80. Rozs 400 m. 78—80 fns 3 40; 500 m. 80 fns 3.35. Árpa 1200 m. 72 fns 2.70; 500 m. 72 fns 2.45. Zab 1200 m. 50 fns 2.32; 800 m. 50 fns; 2.30 kp. Kivonat a „Bp. Közlöny “ ből. Árverések: Galambokonmárcz. 6. és apr. 6. d. e. 10 ó. Földek. — N. Pécsei községházá­nál márcz. 7. és apr. 7. d. e. 10 ó. Földek. — Bak (Zala) községházánál márcz. 13. és­ apr. 13. d. e. 10 ó. Földek. — Mohácson a városházánál márcz. 27. és apr. 27. d. e. 10 ó. Fekvőségek. — Nagy­várad városházánál apr. 3. és máj. 3. d. e. 9 ó. 21 ezer írtra becsült ház. — Szegszár­don a megyei telekvi hivatalban márcz. 7. d. e. 9 ó. Földek. — Felső-Kustányban márcz. 13. és apr. 13. d. e. 10 ó. Földek. — Tálya mezőváros há­zánál márcz. 15. és apr. 18. d. e. 10 ó. Földek. — Obadé községházánál márcz. 20. és apr. 25. d. e. 10 ó. Ház. •— N.­Kikindán a kerület házánál febr. 21. d. e. 10 ó. Földek. — Pest­erdősor­­utcza 14. sz. febr. 23. d. e. 9 ó. Kocsik s 4 ló. Pályázat: A znióváraljai adóhivatalnál adótárnoki állomásra. Foly. márcz. közepéig a beszterczebányai pénzügyigazgatósághoz. Gondnokság alá helyezés. Sopron vá­ros törvényszéke gondnokság alá helyezte az elmebeteg Gabriel Ernestinet és gondnokul Pretsch János pénzügyi hivatalnokot nevezte ki. (B­ekü­ldetett.) Nagy betegség sem képes a fi­nom Rév elesetére du Barrynak ellenáll­ni, mely gyógyszer- és kétség nélkül elh­áruit minden gyomor , ideg , mell, tüdő , máj , mirigy , lakhártya­­légzést, hólyag és vesebántalmat, gümőkórt, szede­­gést , szűkmellűséget , köhögést , emésztési gyönge­­séget , szorulást, diarrhent , álmatlanságot, gyönge­­séget, aranyér , vízkórt, lázat, aszkórt, vértorlódást fülzugást és hányási ingert még terhesség idején is, diai betest búskomorságot, soványkodást, csűrt, sárgaságot, a 72,000 felgyógyulásról szóló igazolvány, melyek min­den gyógyszerrel daczoltak; többi közt bizonyitványok pápa­i szentségétől r. Pruskow ndv. marsaltól, de Bre­­han marquisnétől. — A húsnál táplálóbb lévén, a Reva­­lesciéro felnőtteknél és gyermekeknél 50-szerte megkí­méli a gyógyszerek költségeit. Bizonyítvány dr. Vizslay Józseftől, Sseleven Magyarország, 1867. máj. 27-én. Nem, ki több évi ét­vágytalanság­, álmatlanság­, általános gyengeség s más fájdalmakban szenvedett, Du Barry Revalescu­re-je álta egészen helyreállott, s én e kitűnő tápszert minden szén­védőnek jó lélekkel ajánlhatom. Legmélyebb köszönetem­ mellett maradok alázatos szolgája Vizslay József orvos. Pléhszelenczé­­ben V* font 1 ft. 60 kr, 1 font 2 ft. 60 kr, 2 font 4.50 k. 6 fnt 10 ft. 12 fnt 20 frt, 24 font 36 ft .Kevalesc­ére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft.50 kr, 24 csészére 2 frt 60 kr ; 48 csészére 4 forint 60 kr; por alakban 12 csészére 1 ft. 50 kr, 24-re 2.50 kr, 48-ra 4.50 krra, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft. 676-ra 36 ft. Kapható : Barry du Barry és t-nál Bécsben, Wallfisch­nasse. 8, Pi­sten Török József gyógyszerésznél, Kolozsvárott Kronstädternél, Alsó-Kubinban Tyroler és Ch­lesingernél, Debreczenben Borsos Ferencznél, Duna-Földváron Nadhera Pálnál, Károlyfehérváron Briel K.-nél, Nagy-Kanizsán Lovak Károlynál, Érsek­újváron Sonlegner Ignácznál, Székes-Fehérváron Die­­s Kálla Gy.-nél, Versetzen Fischer Mórnál, s minden vá­rosban a gyógy-, fűszer- és csemege árusoknál. Nemzeti színház Ma, kedden, febr. 21- kén adatik: „ERNANI“ opera 4 felv. Vízállás Február 20. Pesten . . 12' 1" 0 fölött Ides. száraz „ 17. Pozsonyban 12' 0*' 0 „ , „­­ „ 17. Mára.-Sziget 0' 6" 0 „ „ ,­­ „ 17. Szathmáron 5' 10" 0 „ „ Kav­vés „ 17. Tokaj ... 12' 0'' 0 „ „ „ 17. Szolnok. . 17' 6" 0 „ „ felhő „ 20. Szegeden . 19' 2" 0 „ „ „ _ 14. Aradon . . 0' 3" 0 „ „ „ „ 17. N.­Becsker 6' 0" 0 „ „ „­­ „ 17. Eszéken . . 2' 10" 0 „ „ felhős Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Nyílt tér 80 _ 1­* A „Párisi ujaíg“ 1867. szept. 14-iki számá­ban a világkiállításról szólva, egyebek közt ezt írja: „A kiállítások feltünőségei között nem hagy­hatjuk említés nélkül az ismert pesti gyógysze­rész Török József által feltalált fog szivarkákat. Ezeket az eddigi ismeretes fogfáj­dalom­csillapító szerek között kétségen kívü­l a legkitűnőbb hely illeti; először azért, mert alkal­­mazásuk nagyon egyszerű és kényelmes, és másodszor azért, mert hatásuk bámula­tosan meglepő. Meggyújtják ezt és a füstjét épen úgy, mint a közönséges szivarét, felszívják a szájba, és ha lehet, az orron bocsátják ki. Ily módon a leghatékonyabb fog­fájdalom csillapító szerektől áthatott füst érintkezik a beteg fogideg­gel, mi­által a fájdalom rögtön megszűnik. A helyhez kötött fájdalmakat legbiztosabban épen a betegrész megtámadása által lehet legyőzni, minthogy a gyógyszer itt teljes erejével és min­den alkatrészével hathat a beteg részre; ha te­hát a leghathatósabb anyagokat gőzalakban hozza az ember érintkezésbe a beteg fogidegek­kel, ezeknek akár nyílt végeivel, akár a nyak­­bányák alatt szétágazó szálacskáival, önkényt értetődik, hogy a leghevesebb fájdalomnak is egy pillanat alatt enyhülnie kell. A gyógyszerek gőzalakban való alkalmazásának ezen új és ere­deti módja további kísérletekre szolgáland ösz­tönül és valószínűleg épen a száj és orrüreg be­tegségeiben fog kiváló sikert eredményezni. Egyelőre az már tény, hogy Török ur gyakorlati találmánya a foggyógyászatot egy fontos gyógy*­móddal gazdagította- 1863 l_* Pest tisztelt lakói! Van szerencsénk azon számos elismerésért, melyben az utolsó években részesültünk, itt mély hálánkat kifejezni és az alábbiakban bá­torságot veszünk magunknak a malátakészítmé­­nyek becsét előtüntetni. A valódi*)malátakivonat a leghírnevesebb orvo­sok,mint Oppolzer Bécsben,Niemayer Tübin­­genben és Book által Lipcsében mindazon beteg­ségekben és gyengeségi állapotokban, midőn a szervezet a közönséges ételeket nem tudja többé megemészteni, s azért annak el kellene sorvad­­ni**) — úgyszintén a nehezen emészt­hető májhalzsir jóízű pótlékául, tehát sorvadásnál, vérvegyül­etek­nél a különösen mell-, tüdő- és gégebe­tegségekben minél gyakrabban, és­pedig — mint e tekintélyek kórodai előadásaikban nyil­vánítják — a legjobb sikerrel alkalmazzák. Azért bátorkodunk azon véleményes jelentést, melyet Heller bécsi kóro­dai tanár legújabb vegykémlete folytán maláta­kivonatunk fölött velünk közlött, itt közzétenni: „A W i r h e r m s d o r f e r maláta­kivonat kitűnő készítmény, mely nem hagy semmi kívánni va­lót, és melynek minden, most a kereskedésben előforduló ma-,­láta kivonatok fölött előny adandó. Dr. Heller J. Flor., a bécsi cs. kir. ált. kórház gyógy­ vegyészeti intézetének igazgatója, cs. k. alsó-ausztriai törvényszéki vegyész.“ Az ezen malátakivonatból készült W­i­l­­helmsdorfer malátakivonat -bonbo­nok tehát köhögés, elnyálkásodás és rekedtség ellen sokkal hatéko­nyabbak, mint minden más mell- és hurutezukorkák, s különösen mint a té­ve­s­e­n úgynevezett maláta-bonbonok, melyek a közönséges canditgyá­­rakból, minőmexelé stb. kerülnek, s me­­lyekben épen a hatékony alkatrész,a maláta­­kivonat, hiányzik, a miért is nem több ned­vesítő és csendesítő hatásuk van, mint a közön­séges czukornak. Ennek daczára maláta-kivonati bonbonjaink, nem drágábbak — táblánkint 10 kr., csak a finomabbak tokokban 66 kr és 40 kr. szelenczékben 21 kr. Bátorkodunk még egyszer figyelmeztetni,hogy egyedül valódi Wilhelms­dor­fer-ma­látakivonat-bonbonjain­k megkülön­böztetésül az imént említett valót­lan, hatástalan malátabonbonoktól a cso­magolásban bejegyzett védjegyünket (Egy - egy árpakalász koszorúban) viselik. A chokoládégyártás új berendezése folytán képesek vagyunk a malátakivonat-cso­­koládé legolcsóbb, úgymint legfinomabb ne­meit készíteni, melynek, malátakivonatunkat tartalmazva, azon előnye van a többi egész­­sé­g-csokoládé felett, hogy táplálékonyabb könnyebben emészthető és nem okoz d­ugulást (V- csomag négy tábla 12 d,, 17 dls, s0, 40, 50 és 75 kr. *1* csomagban is 8 és di­csőm. 16 táblával.) Midőn még jelentjük, hogy készítményeink­­ből, mint eddig, Bud­a-P­esten raktárunk van, s pedig különösen főképviselőnk T­o­p i­­­s és Weichselbergernél, Magyarország többi városaiban pedig a gyógyszerészek­ és ker­e­sk­edőkn­él, kérjük még hirdetménye­ink figyelembe vételét és hasonló számú meg­rendeléseket, mint eddigelé. Küfferle József és társa, maláta-készítmények gyára (Bécsben.) *) Különösen kérjük valódi malátakivonatainkat a Hoff­­félével össze nem­ téveszteni, mely Oppolzer és Heller bécsi kórodai tanárok szerint nem malátr kivonat, hanem gyógyszerészi zűr, mely a betegre ártalmas erje­­dési anyagokat tartalmaz. **) Pl. a mellbeteg a kóros tüdő által csak hiányosam felfrissített vérével a közönséges tápanyagokat nem bírja emészteni, de igen a könnyen emészthető táplálékony mai itaki­­ "u­ tót. A legelegánsabb férfi- és gyermek-, diss- és utazó ruhák Magyyarország három legnagyobb férfiruha-raktárában GRÜNBAUM és WEINER magy. Ur. udv. szabó 1. Deák-téren, az evang. templom átel­lenében. ’­­ 2. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zri­nyits kávéház átel­lenében. 8. Régi színháztéren Teve Bazarban, a „magyar királyhoz" czimzett szálloda átellenében. 1

Next