Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)
1871-02-21 / 42. szám
hogy e szép remény ne legyen csak ifjúsági illuzió. (Az első pesti vegyészeti törmelék-és kemény itagyár) ,vasárnap, február 19-én tartotta közgyűlését. Az évi jelentés szerint az évi forgalom összesen 245.000 frtot tett, mely összeg mellett a tiszta haszon csak 576 frt. A közgyűlés ezen összeget nem osztja ki a részvényesek közt, hanem a tartalékalaphoz csatolja. Az évi jelentésből kitűnik, hogy a tervezett 60.000 frtnyi kölcsön felvétele nem sikerült. Az ezáltal érezhetővé vált pénzszükségen a közgyűlés azáltal vél segíthetni, ha a társaság üres telkeit ölenkint 3 frtnyi kikiáltási ár mellett, árverés utján eladja. Az osztalék nélkül maradt részvényesek köszönetet szavaztak az elnöknek s a választmánynak. (A nyári félévi előadások) szülésznők részére a pesti m. kir. egyetemen i. é. márczius hó jén veendik kezdetüket. (Az „Első budapesti hajósegyet“) f. hó 20-án tartott értekezletében elhatározta, hogy a közelgő árvízveszély alkalmából három tökéletesen felszerelt hajót fog a lövész utczai 6 ik számú ház udvarában elhelyezni, és azok számát a szükség és a tagok részvételéhez képest aránylag szaporítani. A szükséges kiadások fedezésére hamarjában 300 frt jegyeztetett. Felkéretnek a tagok magukat a titkárságban (fehérhajó utcza 8. sz.) mielőbb jelenteni. (Megjelent zeneművek.) Rózsavölgyi és társánál Pesten megjelentek: „Bombardirt“ polka française Klepsch Károlytól zongorára,ára 50 kr.— „ A 100-ik nóta“ Németh Jánostól zongorára. Ára 60 kr. (A pest belvárosi I. sz. iskolaszék) vasárnap délelőtt testületileg tisztelgett eddigi elnökénél, Pauler Tivadar közoktatási miniszternél. Frey József, az iskolaszék alelnöke, mondta az üdvözlőbeszédet, melyre a közoktatási miniszter válaszolván, sajnálatát fejezte ki a felett, hogy az iskolaszék elnöki tisztségét tovább nem viheti s reményét fejezte ki a felett, hogy amit mint iskolaszéki elnök közelről látott, az ügybuzgóságot s a tanítók odaadását, azt most az egész országra nézve tapasztalandja. Végül felkérte az iskolaszéket, tartsa tovább is meg emlékezetében. (A latin fajok.) A „Federatiunea“ felemlítve azt, hogy Maceratában, Olaszországban egy egylet alakult, mely „a latin népek szövetsége“ czimen lapot ad ki a latin fajok érzelmeinek és törekvéseinek egyesítésére s a teuton hatalom ellensúlyozására : sajnálkozik a felett, hogy e lap csak Francziaország, Olaszország és Spanyolországokat veszi számításba, és a 10 millió lélekre rugó román népet, mely Európa legazdagabb országait lakja és bírja, egészen figyelmen kívül hagyja. A „Federat.“ szükségesnek tartja az említett lapot a románok létezésére figyelmeztetni, kikről a latin fajok szövetségében vajmi keveset akarnak tudni. (Kaulbach mint politikus.) Egy hírlapi levelező Kaulbach müncheni műtermében tett látogatását így írja le: A nagy napi eseményekről beszéltek. Ha valaki — vélte a látogató — úgy Kaulbach volna hivatva azokat művészetével megörökítni. „Kitűnő társa akadhatna így annak a hat falképnek, mely Berlinben van. „Görögország fénykorának“ a „reformáczió“ teremtő művésze van elsősorban hivatva, e nemzeti dicsőséget, a germanismus győzelmét a romanismus felett halhatlanítani. — Ily messze talán még sem vagyunk, semmi sem új a nap alatt, és ha Páris ostroma nem is mutatja Jeruzsálem pusztulásának iszonyait, a jövendő Josephus Flaviusnak azért marad mindig elég iszonyú, mit elbeszéljen az utókornak. És mily sajátságosan ismétlődik minden a nap alatt,mint hajdanában Jeruzsálemben találkoztak óriás jellemek, melyek a nagy romokból oszlopok gyanánt magasodnak ki, komor alakok, melyek még ma is, annyi évszázad után bírják legmelegebb rokonszenvünket felkelteni, úgy itt is találkozunk ilyenekkel. Ezen Eleazer, ez a Giskalai János, és végre a legnagyobb közülök ezen Simon bar Giora, ki a legirtóztatóbb végzetet elviselni volt hivatva, mert mig mások nyílt csatában vagy önkardjuk éle által vesztek el, ő Rómába hurczoltatott, hol ama gyalázat érte, hogy Titus diadalmas menetét kellet ékesítenie, hogy azután a capitoliumon megfojtsák. Mi ugyan nem lánczoltuk az ellenséges vezéreket diadalszekereinkhez, de hány franczia hadvezér nem tudta elviselni hazája gyalázatát s az öngyilkosságban keresett menedéket a fogság előtt. És nem találkozik-e hasonlat a zsidó vezérek ama sötét alakjai közt, kik a végkimerültségig prédikáltak, izgattak a háború mellett, s ama vakmerő férfiak közt, kiknek Francziaország közromlásában helyén marad eszék, szivek, kik merészeltek megküzdeni nemcsak túlhatalmas seregünkkel, hanem a forradalom,az éhség és kétségbeesés még fenyegetőbb hatalmaival is. Ez a komoly Jules Favre, kit a gond és bánat szeretett hazájáért idők előtte aggá sorvasztott, kinek élete az utolsó hat hónapban egyetlen óriási munka, egyetlen óriási gond volt: az az ősz Thiers, ki egész Európában hazájáért segélyt és könyörületet könyörög, nem birják-e teljesen rokonszenveinket ? És végre ez a Gambetta, bár szidják bolondnak, őrültnek,ki hazáját tönkre teszi — mindegy, ő nagy ember és leginkább emlékeztet a zsidók ama hajdankori vezéreire, kik inkább temetkeztek Jeruzsálem romjai alá, semmint az ellenségnek megadják magukat. Mennyi tetterő, mennyi erély ez egy emberben , mennyit tett, mennyit dolgozott, mily eredményeket mutat fel! A vasuti kocsiból, a hajófedélzetről, irodájából ő maga adott ösztönt ez óriási erőmegfeszítésekre, melyekre az ezer sebből vérző Francziaország a kétségbeesés végharczában szánta magát! Mily ember! és mily sajátságos zsidó ez a Gambetta, zsidó!“ — „Ha önt így beszélni hallják, azt lehetne hinni, hogy ön a legbuzgóbb francziapárti.“ — „Az nem vagyok — felesé Kaulbach mosolyogva — „érzelmeim oly tiszta németek mint bárkiéi, és csak az imént mondtam önnek, menynyire köszönöm istenemnek, hogy e nagy időket, Németország ez uj hajnalát megérnem engedé. De szemet hunyjak e azért az ellenség nagysága előtt ? nem tiszteljük-e önmagunkat és sikereinket, midőn ellenségünk nagyságát elismerjük ? És végre nem vagyunk-e mindnyájan emberek, kiket fájdalommal tölt el egy nagy kulturnép bukása, melynek szellemi javaink többet köszönnek, mint amennyit most bevallani akarunk? Van-e nagyobb tragikum annál, melyet most bámulva és iszonyodva végig szemlélünk? Emlékezete busán lehangol.... (A „Magyar Ujság“) élesen kikel a pest-kerületi esüdtszék, és különösen az esküdtszéki bíróság ellen. Alkalmat szolgáltat erre Bényey Istvánnak, a „Szabad Magyarország“ szerkesztőjének lapunkban is említett elítéltetése. Nem áll hivatásunkban megbírálni, hogy ezen egyes esetben helyesen járt-e el az esküdtszék és az esküdtszéki bíróság, — erről ítélni fog a beadott semmiségi panasz folytán a semmitőszék. De épen mivel ezen kérdés tisztán a semmitőszék hatásköréhez tartozik, nem hagyhatjuk szó nélkül a „Magyar Újság“ tapintatlan fellépését. A „Magyar Újság“ úgy látszik, a szabadelvű intézményeket csak addig szereti, mig azok nincsenek létesítve. Az esküdtszéki intézményt a sajtóvétségek elítélésére mint a sajtószabadság védvét az összes szabadelvű közvélemény — és a „Magyar Újság“ pártja legerélyesebben sürgette. Most, midőn ezen intézmény tisztán a 48 ki törvények és a 48-ki minisztérium szabályzata alapján létesítve van, a „Magyar Újság“ minden alkalommal, ha egyik-másik kedvenc embere elitéltetik, felzúdul ellene, állítván, hogy az esküdtek többsége nem jártas politikai ügyekben.“ Furcsa fogalmai vannak a „Magyar Újság“nak a bírói hivatás- és tekintélyről is. Azt mondja ugyanis, hogy „Bényey hallatlan szigorral ítéltetett el.“ Nem szeretünk ilyféle kérdés vitatásába bocsátkozni, mivel azt nem tartjuk alkalmasnak hírlapi vitára, bevalljuk, hogy elvi ellenesei is vagyunk minden politikai sajtópernek, de a „Magyar Újság“ eljárásával szemközt nem mulaszthatjuk el kifogásait a kellő mértékre leszállítani. Az 1848. 8. t. ez. 18. §-a azt mondja, hogy „ki az uralkodóház tagjai ellen követ el sértést, négy évig terjedhető fogsággal, és 2000 írtig emelkedhető pénzbírsággal büntettetik.“ A törvényt mi is szigorúnak tartjuk, de hiszen a bíróságnak egy eset elítélésénél nem netalánt egyéni nézetét kell szem előtt tartania, hanem mindenek előtt azt, hogy mit mond a törvény és mily mértékben forognak fenn enyhítő vagy súlyosító körülmények. Ezen esetnél, a bíróság valószínűleg enyhítő körülményeket látott fennforogni, és épen azért ítélte el vádlottat egy évre és 500 frt bírságra. Mi,sem tartjuk helyesnek, hogy a büntetés kiszabása ellen nem lehet felebbezéssel élni, mivel a felebbezhetés a felekre mindenesetre megnyugtatóig hatna. A bajon tehát, mely a „Magyar Újság“ feljajdulását okozta, csakis törvényhozási úton lehetne segíteni, de azért, hogy egyítéletet talán túl szigorúnak tartunk, mindjárt egy általánosan nagy vívmánynak elismert intézményt sárral dobálni, azt be fogja ismerni mindenki, nem helyes eljárás. Ami pedig azt illeti, hogy a bíróság elnöke „hivatalos nyomást gyakorolt az esküdtekre,“ azáltal, hogy nem engedte meg a vádlottnak a perbe fogott czikkben foglalt sértő állítások bebizonyítását, úgy hiszszük, ezen állítást a „Magyar Újság“ czikkírója sem veszi komolyan, mert abban mindent inkább lehet látni, mint épen nyomást az esküdtekre. De különben az elnök ezen eljárása világos törvényen alapszik, a sajtótörvény 24. §-a kimondja ugyanis, hogy „megbecstelenítő, meggyalázó, sértő állítások bebizonyítása nem engedtetik meg.* A m.t akadémia ülése. Febr. 20-án. Az akadémia mai ülésén két nyelvészeti értekezés állt napirenden. Budencz József 1.1. „A magyar r és z betűk által képzett igékről olvasott egy eredeti buvárlatot tanúsító tanulmányt, melyben több pontban ez igék jellemzését adja a nyelv belfejlődési értelmi szempontból. Az értekezés további folyamában nyelvhasonlító szempontból tárgyalja a finn-ulgur nyelvvel kapcsolatban. Ezen rész sokkal terjedelmesebb, semmint az ülésben ezúttal felolvashatná, és még egészen ki sincs dolgozva. Puszky elnök az összes hallgatóság kívánságát véli kifejezni, midőn kéri értekezőt, hogy tanulmánya folytatását okvetetlen s minél közelebb olvasná fel. Szilády Áron értekezését a „defterekről“ azon kezdi, amin Budenz elhagyta; az ő tanulmányának legnagyobb része sem felolvasni való, mert az belük deschiffrirozásából áll. Tanulmánya a török-arabs betűkkel, írással foglalkozik. Valamint az izlám, úgy az egyes betűk is erőhatalommal tolattak a népre, gyakran dynastiákat kisértek. A kelet konservatív természetű, s így szokásai , irodalma, politikai élete XIII évszázad lefolytával sem igen változott. Változások történnek inkább mint gyökeres átalakítások, így állandónak látszódik, többek közt a defterek nyelve, írása, betűje. A defter azon hivatalos irat, melyen a török uralom alatt a török hatóságok parancsaikat adák ki, összeírásokat eszközöltek stb. A defter szó még mai napig fennmaradt Erdélyben; a kalmárok így nevezik kisebb üzleti könyveiket. Értekező hosszabban bocsátkozik e defterek betűírásának jellemzésébe. Több példát hoz fel a Szalay által a múzeumban talált defter példányok elolvasásának nehézségeiről és hibáiról. Kivált a magyar helynevek vannak tökéletesen kifordítva. Oka e nehézségnek, hogy a defter írója más betűkkel írta a neveket, vagy más helyesírással, mint azt a nyugati orientalista szokta vagy ismeri. Pedig a defterek e tekintetben nagy jelentőségűek a magyar történeti földrajz ismeretére, kiderítésére. A defterek sok, mai nap, idegen nyelven tervezett helynevet,eredeti magyar nevén neveznek. Szilády több bácskai helységet említ fel, melynek mai nap már csak szerb nevét ismerik, holott a defterekből szép és többnyire történetileg indokolt magyar nevét ismerjük. De nem csak városokra és helységekre terjeszkednek ki a defterek, hanem említenek még utczákat, így Mohács, Szeged, Pécs stb. városnál, melyeket értekező elősorol, könnyű felérni, mily fontos ez hazai városaink történetére. — Nem kevésbé érdekesek az adódefterek, melyekben meg van írva, melyik megyében hány biró van hátralékba, mennyit fizettek. Van olyan defter is, melyben a lakosság kapuszám szerint van összeírva. — Egyes szandzsákok adórendszeréről is tudósítanak a defterek, s ámot adnak az egyes városokba( p. o. Budán, Esztergomban) használt adónemekről,behajtásuk eredményeiről, hátralékaikról. E jeles értekezést, mely hosszabb tanulmány bevezetéséül szolgál, befejezésekor az akadémia megéljenezte. Ülés vége fél hétkor. A P. Napló magántáviratai. Bécs, febr. 20. (A bírod, tanács képv. házának ülése.) A ministerelnök felszólal, s az uj ministeriumot a következő nyilatkozattal mutatja be. Tömör, rövid előadásban feltüntettük már a magas czélt, melyet a császár elénk tűzött, a mely felé törekvésben nem fogunk viszszariadni semmi, bármely nagy fáradság s áldozattal, s a mely czél az annyira óhajtott belbéke s az általános jólét helyreállításában áll. E czélt nem kerülőkön, hanem az alkotmány egyenes útján akarjuk elérni. Mi nem hagyhatjuk el és nem fogjuk elhagyni a tért, melyre a császár minket újabban utalt. Arra azonban szívesen készek leszünk, hogy amaz intézkedések alkotmányszerű megváltoztatására közreműködjünk, melyek az egyes tartományok autonómiáját magasb mértékben szorítják meg, mintsem ezt az összesség érdekei megkívánják. Törvényhozási és közigazgatási tekintetben meg fogjuk ragadni a kezdeményt; mi azt hiszszük, hogy indokolt a reichsrath illetékességének további megszorítása nélkül a tartománygyűléseknek azon törvényhozási ügyekben, melyek a reichsrathnak vannak fentartva, a kezdeményt megadni, mely az országgyűléseknek a lehetőséget biztosítja, hogy a tartományok sajátságait teljes érvényre juttassák, ellenben a reichsrathnak fentartja a jogot, hogy ily törvényeknek az összesség érdekeivel való megegyeztetését megvizsgálja és eldöntse; közigazgatási tekintetben czélünk: a közigazgatási szervezet autonóm megalakítása, erre vonatkozólag a megfelelő előterjesztéseket megteendjük. Azt hiszszük, hogy a különféle nemzetiségek ezáltal új védvet nyernek, mely azokat minden erőszakoskodás ellen a legteljesben biztosítja. A törvényeknek teljes tekintélyét fogjuk fentartani s gondunk leszen, hogy a szabadelvű intézményeket haladási szellemben építsük ki. A kormány az egyházi ügyek terén a függő kérdéseknek legteljesb figyelmét fogja szentelni s az lesz törekvése, hogy azokat minden irányban kielégítő megoldásra juttassa. Feladataink nehézségeit teljesen ismerjük, s azok arra fognak minket sarkalni, hogy az ugyanazonos elvekben egyesült összes erőnkkel igyekezzünk azokat legyőzni. Nem személyes indokok, hanem őszinte becsületes törekvésünk öntudata alapján számítunk a reichsrath hazafiságára, s azon meggyőződés folytán, hogy az öszszes népek gyámolítani fognak oly kormányt, mely távol minden egyoldalú pártszemponttól, valóban az osztrák politikát tűzi ki programmjául. Nem fogunk késni, hogy ily programmnak megfelelő előterjesztéseket tegyünk a bíród, tanácsnak, s egyelőre csak azon kérelmünket fejezzük ki, hogy engedjenek ezek megfontolására kellő időt. (E beszéd két pontjánál jobbról helyeslés.) Berlin, febr. 20. A porosz bank a discontot 4 és fél, és a lombard kamatlábat 5 és 10 százalékra szállítá le. Bécs, febr. 20. A „Wiener Abp.“ egy czikkben határozott hangon utasítja vissza a kormánynak tulajdonított alkotmányellenes szándékokat, és ezeket mondja: A miniszterek, hivataluk elfoglalásakor az alkotmányra tettek esküt és programmjukban kinyilatkoztaták, hogy a törvényeknek teljes tiszteletet szerzőnknek. A miniszterek ennek folytán a legfőbb állami törvényt, az alkotmányt is megtudandják oltalmazni; a bírók, tanáccsal egyesítve, a belbéke helyreállását siettetendik, és ezáltal az alkotmányos élet folytonos kifejlesztését, valamint a birodalom anyagi és szellemi erejének emelését előmozdítandják. Bécs, febr. 20. A vízáradási központi bizottmány ma értesíttetett, hogy a császár a fenyegetett járások mentő intézkedéseit meglátogatandja. — A jelekből ítélve az áradás fenyegető veszélye el van hárítva. Bécs, febr. 20. A „N. Fr. Pr.“ jelenti Bordeauxból. A nemzetgyűlés egy órakor nyittatott meg. A diplomatiai testület karzata egészen el volt foglalva. Mintegy 600 képviselő volt jelen ; a lakosság nagy számban jelent meg. Az új minisztérium ekkér alakult meg: Dufaure igazságügy, Favre külügy, Picard belügy, Simon oktatásügy, Lambrecht kereskedelmi, Leflo hadügy, Pothuan admirál tengerészeti és Ravey közmunkaügyi miniszter. Thiers egy magánbeszélgetésben a köztársaság mellett nyilatkozott. Beszédéből kiemelendő még, hogy a reáruházott feladatnak hódolattal, odaadással és a haza iránti szeretettel szentelendi magát. Francziaország — úgymond Thiers — még mindig elég nagy és segélyforrásai tekintetében gazdag marad. Annak Sedan óta folytatott háborúja az emberi erélynek állandó monumentumát képezendi. Versailles, febr. 19. Favre óvást tett azon eljárás törvénytelen jelleme ellen, mely szerint a fegyverszünet alatt hadisarczot vetnek ki a németek. Bismarck el is ismerte, hogy ezen sarezoknak jelleme csakugyan törvénytelen. London, febr. 19. A confarentia elhatározó, hogy a Fekete tenger idegen hadihajók előtt megnyitandó, valamint Törökországnak a maga jogai visszaadandók ; a Dardanellákba minden nemzet hadihajói bebocsátandók. Oroszország beleegyezett e határozatokba. Törökország azonban vonakodik azokat elfogadni, és csak két hadihajót akar bebocsátani a Duna-torkolatokba. (I.) Bécs, febr. 20. A birodalmi gyűlés megnyitása 11 órakor volt nagy közönség jelenlétében. Hohenwart gróf miniszteri programmbeszéde mind a birodalmi tanács tagjai mind pedig a közönség részéről hallgatólag fogadtatott — Ő Felsége megérkezett Meranból. — A vizár csillapodott, s folyvást apad. (I.) Prága, febr. 20. Mensdorffnak még 1859- ben készült végrendelete jelentékeny összegeket hagyományoz a boldogult egykori fegyvertársainak. Az udvarhoz közel állók tudni akarják, hogy ő Felsége közelebb városunkba érkezik s 14 napig fog itt időzni. (I.) Prága, febr. 20. A helybeli Correspondenz-Bureau határozottan kétségbe vonja ama combinatiókat, mintha — amint hire járt —■ Schwarzenberg Károly és Adolf herczegekkel, Harrach és Thun grófokkal bizonyos államhivatalok elfogadására alkudozások tétettek volna. (I.) Flóráitól, febr. 20. Durando tább a párisi követségi állomással kináltatott meg. Raeli igazságügyi minister egészségügyi tekintetből beadta lemondását. (L) Róma, febr. 20. A jezsuiták készülnek Rómát odahagyni. (I.) Madrid, febr. 19. Zorilla miniszerre az egykori cortes-elnökre ma reggel rálőttek, azonban sérületlen maradt. A tettesek odább álltak és megmenekültek. BÉCS, febr. 20. (Esti börze.) Hiteltv. 251.70. Éjsz. vasút 2120.—. Államvasut 376.—. 1860-ki sorsj. 94.80. 1864-ki sorjegyek 123.50. Napoleond’or 9.87 .*. Adómentes kölcsön —.—.Lombardi vasút 179.60. Magyar hitelrész v. 84.75. Ferencz József vasút —.—. Pécsi vasút —.—. Franco HungarianAlföldi vasút —. Zálog kölcsön .—. Tramvay 186.75. Anglo- Ausztrian 216.20. Galicziai vasút 724.30. Franco 102.50. Népbank—.—. Bécsi bank —.— Építési bank —.—. Északkeleti —.—. Magy. jutás. sors.93.80. KÖZGAZDASÁG. (A pesti iparbank hitelegylete) vasárnap febr. 19-én d. e. 10 órakor közgyűlést tartott Coelegner Károly úr elnöklete alatt. Az elnök rövid üdvözlet után előterjeszti a jelentést a múlt évi üzleti eredményről. Az üzleti jelentésből kiemeljük, hogy az egylet biztosítéki alapja elérte a 106.742 frt 50 krt, a tartaléktőke 5392 frtot. A közgyűlés nagy megelégedéssel fogadta az évi jelentést, s az elnök iránt, ki Pestről távozik, jegyzőkönyvileg köszönetét fejezte ki. A közgyűlés ezenkívül elhatározta, hogy hivatalnokainak nyugdíjalapját minden évben bizonyos összeggel szaporítani fogja. Üzléti hírek, Gabnaüzlet, Pest, febr. 20. Gabnaüzletünk már tegnap lanyha hangulat mellett vette kezdetét. Közép finomságú búza ára a multheti árhoz képest ismét 15—20 krral alább szállott,amig a legjobb minőségű is 15 krt vesztett. A malmok még mindig tartózkodnak a vásárlástól s ezért oly nyomott a hangulat Épen ily hangulatban volt különben a többi gabnanem is. A jegyzett árak csak névlegesek. Eladatott többek közt: Búza tiszavidéki 1800 m. 85 fns 5.85; 2400 m. 85 fns 5.87 V*; 1000 m. 85 fns 5.87 V 1* ; 400 m. 85 ds fns 5.90; 600 m. 85‘f* fns 5.80; 400 m. 86 fns 6.10; 400 m. 86 fns 6.05; 600 m. 84 fns 5.75 ; pestmegyei 400 m. 85 fns 5.80; 600 m. m. 85 fns 5.80; 400 m. 85 fns 5.80. Rozs 400 m. 78—80 fns 3 40; 500 m. 80 fns 3.35. Árpa 1200 m. 72 fns 2.70; 500 m. 72 fns 2.45. Zab 1200 m. 50 fns 2.32; 800 m. 50 fns; 2.30 kp. Kivonat a „Bp. Közlöny “ ből. Árverések: Galambokonmárcz. 6. és apr. 6. d. e. 10 ó. Földek. — N. Pécsei községházánál márcz. 7. és apr. 7. d. e. 10 ó. Földek. — Bak (Zala) községházánál márcz. 13. és apr. 13. d. e. 10 ó. Földek. — Mohácson a városházánál márcz. 27. és apr. 27. d. e. 10 ó. Fekvőségek. — Nagyvárad városházánál apr. 3. és máj. 3. d. e. 9 ó. 21 ezer írtra becsült ház. — Szegszárdon a megyei telekvi hivatalban márcz. 7. d. e. 9 ó. Földek. — Felső-Kustányban márcz. 13. és apr. 13. d. e. 10 ó. Földek. — Tálya mezőváros házánál márcz. 15. és apr. 18. d. e. 10 ó. Földek. — Obadé községházánál márcz. 20. és apr. 25. d. e. 10 ó. Ház. •— N.Kikindán a kerület házánál febr. 21. d. e. 10 ó. Földek. — Pesterdősorutcza 14. sz. febr. 23. d. e. 9 ó. Kocsik s 4 ló. Pályázat: A znióváraljai adóhivatalnál adótárnoki állomásra. Foly. márcz. közepéig a beszterczebányai pénzügyigazgatósághoz. Gondnokság alá helyezés. Sopron város törvényszéke gondnokság alá helyezte az elmebeteg Gabriel Ernestinet és gondnokul Pretsch János pénzügyi hivatalnokot nevezte ki. (Beküldetett.) Nagy betegség sem képes a finom Rév elesetére du Barrynak ellenállni, mely gyógyszer- és kétség nélkül elháruit minden gyomor , ideg , mell, tüdő , máj , mirigy , lakhártyalégzést, hólyag és vesebántalmat, gümőkórt, szedegést , szűkmellűséget , köhögést , emésztési gyöngeséget , szorulást, diarrhent , álmatlanságot, gyöngeséget, aranyér , vízkórt, lázat, aszkórt, vértorlódást fülzugást és hányási ingert még terhesség idején is, diai betest búskomorságot, soványkodást, csűrt, sárgaságot, a 72,000 felgyógyulásról szóló igazolvány, melyek minden gyógyszerrel daczoltak; többi közt bizonyitványok pápai szentségétől r. Pruskow ndv. marsaltól, de Brehan marquisnétől. — A húsnál táplálóbb lévén, a Revalesciéro felnőtteknél és gyermekeknél 50-szerte megkíméli a gyógyszerek költségeit. Bizonyítvány dr. Vizslay Józseftől, Sseleven Magyarország, 1867. máj. 27-én. Nem, ki több évi étvágytalanság, álmatlanság, általános gyengeség s más fájdalmakban szenvedett, Du Barry Revalescure-je álta egészen helyreállott, s én e kitűnő tápszert minden szénvédőnek jó lélekkel ajánlhatom. Legmélyebb köszönetem mellett maradok alázatos szolgája Vizslay József orvos. Pléhszelenczében V* font 1 ft. 60 kr, 1 font 2 ft. 60 kr, 2 font 4.50 k. 6 fnt 10 ft. 12 fnt 20 frt, 24 font 36 ft .Kevalescére Chocoladée táblákban 12 csészére 1 ft.50 kr, 24 csészére 2 frt 60 kr ; 48 csészére 4 forint 60 kr; por alakban 12 csészére 1 ft. 50 kr, 24-re 2.50 kr, 48-ra 4.50 krra, 120-ra 10 ft, 288-ra 20 ft. 676-ra 36 ft. Kapható : Barry du Barry és t-nál Bécsben, Wallfischnasse. 8, Pisten Török József gyógyszerésznél, Kolozsvárott Kronstädternél, Alsó-Kubinban Tyroler és Chlesingernél, Debreczenben Borsos Ferencznél, Duna-Földváron Nadhera Pálnál, Károlyfehérváron Briel K.-nél, Nagy-Kanizsán Lovak Károlynál, Érsekújváron Sonlegner Ignácznál, Székes-Fehérváron Dies Kálla Gy.-nél, Versetzen Fischer Mórnál, s minden városban a gyógy-, fűszer- és csemege árusoknál. Nemzeti színház Ma, kedden, febr. 21- kén adatik: „ERNANI“ opera 4 felv. Vízállás Február 20. Pesten . . 12' 1" 0 fölött Ides. száraz „ 17. Pozsonyban 12' 0*' 0 „ , „ „ 17. Mára.-Sziget 0' 6" 0 „ „ , „ 17. Szathmáron 5' 10" 0 „ „ Kavvés „ 17. Tokaj ... 12' 0'' 0 „ „ „ 17. Szolnok. . 17' 6" 0 „ „ felhő „ 20. Szegeden . 19' 2" 0 „ „ „ _ 14. Aradon . . 0' 3" 0 „ „ „ „ 17. N.Becsker 6' 0" 0 „ „ „ „ 17. Eszéken . . 2' 10" 0 „ „ felhős Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS. Nyílt tér 80 _ 1* A „Párisi ujaíg“ 1867. szept. 14-iki számában a világkiállításról szólva, egyebek közt ezt írja: „A kiállítások feltünőségei között nem hagyhatjuk említés nélkül az ismert pesti gyógyszerész Török József által feltalált fog szivarkákat. Ezeket az eddigi ismeretes fogfájdalomcsillapító szerek között kétségen kívül a legkitűnőbb hely illeti; először azért, mert alkalmazásuk nagyon egyszerű és kényelmes, és másodszor azért, mert hatásuk bámulatosan meglepő. Meggyújtják ezt és a füstjét épen úgy, mint a közönséges szivarét, felszívják a szájba, és ha lehet, az orron bocsátják ki. Ily módon a leghatékonyabb fogfájdalom csillapító szerektől áthatott füst érintkezik a beteg fogideggel, miáltal a fájdalom rögtön megszűnik. A helyhez kötött fájdalmakat legbiztosabban épen a betegrész megtámadása által lehet legyőzni, minthogy a gyógyszer itt teljes erejével és minden alkatrészével hathat a beteg részre; ha tehát a leghathatósabb anyagokat gőzalakban hozza az ember érintkezésbe a beteg fogidegekkel, ezeknek akár nyílt végeivel, akár a nyakbányák alatt szétágazó szálacskáival, önkényt értetődik, hogy a leghevesebb fájdalomnak is egy pillanat alatt enyhülnie kell. A gyógyszerek gőzalakban való alkalmazásának ezen új és eredeti módja további kísérletekre szolgáland ösztönül és valószínűleg épen a száj és orrüreg betegségeiben fog kiváló sikert eredményezni. Egyelőre az már tény, hogy Török ur gyakorlati találmánya a foggyógyászatot egy fontos gyógy*móddal gazdagította- 1863 l_* Pest tisztelt lakói! Van szerencsénk azon számos elismerésért, melyben az utolsó években részesültünk, itt mély hálánkat kifejezni és az alábbiakban bátorságot veszünk magunknak a malátakészítmények becsét előtüntetni. A valódi*)malátakivonat a leghírnevesebb orvosok,mint Oppolzer Bécsben,Niemayer Tübingenben és Book által Lipcsében mindazon betegségekben és gyengeségi állapotokban, midőn a szervezet a közönséges ételeket nem tudja többé megemészteni, s azért annak el kellene sorvadni**) — úgyszintén a nehezen emészthető májhalzsir jóízű pótlékául, tehát sorvadásnál, vérvegyületeknél a különösen mell-, tüdő- és gégebetegségekben minél gyakrabban, éspedig — mint e tekintélyek kórodai előadásaikban nyilvánítják — a legjobb sikerrel alkalmazzák. Azért bátorkodunk azon véleményes jelentést, melyet Heller bécsi kórodai tanár legújabb vegykémlete folytán malátakivonatunk fölött velünk közlött, itt közzétenni: „A W i r h e r m s d o r f e r malátakivonat kitűnő készítmény, mely nem hagy semmi kívánni valót, és melynek minden, most a kereskedésben előforduló ma-,láta kivonatok fölött előny adandó. Dr. Heller J. Flor., a bécsi cs. kir. ált. kórház gyógy vegyészeti intézetének igazgatója, cs. k. alsó-ausztriai törvényszéki vegyész.“ Az ezen malátakivonatból készült Wilhelmsdorfer malátakivonat -bonbonok tehát köhögés, elnyálkásodás és rekedtség ellen sokkal hatékonyabbak, mint minden más mell- és hurutezukorkák, s különösen mint a tévesen úgynevezett maláta-bonbonok, melyek a közönséges canditgyárakból, minőmexelé stb. kerülnek, s melyekben épen a hatékony alkatrész,a malátakivonat, hiányzik, a miért is nem több nedvesítő és csendesítő hatásuk van, mint a közönséges czukornak. Ennek daczára maláta-kivonati bonbonjaink, nem drágábbak — táblánkint 10 kr., csak a finomabbak tokokban 66 kr és 40 kr. szelenczékben 21 kr. Bátorkodunk még egyszer figyelmeztetni,hogy egyedül valódi Wilhelmsdorfer-malátakivonat-bonbonjaink megkülönböztetésül az imént említett valótlan, hatástalan malátabonbonoktól a csomagolásban bejegyzett védjegyünket (Egy - egy árpakalász koszorúban) viselik. A chokoládégyártás új berendezése folytán képesek vagyunk a malátakivonat-csokoládé legolcsóbb, úgymint legfinomabb nemeit készíteni, melynek, malátakivonatunkat tartalmazva, azon előnye van a többi egészség-csokoládé felett, hogy táplálékonyabb könnyebben emészthető és nem okoz dugulást (V- csomag négy tábla 12 d,, 17 dls, s0, 40, 50 és 75 kr. *1* csomagban is 8 és dicsőm. 16 táblával.) Midőn még jelentjük, hogy készítményeinkből, mint eddig, Buda-Pesten raktárunk van, s pedig különösen főképviselőnk Top is és Weichselbergernél, Magyarország többi városaiban pedig a gyógyszerészek és kereskedőknél, kérjük még hirdetményeink figyelembe vételét és hasonló számú megrendeléseket, mint eddigelé. Küfferle József és társa, maláta-készítmények gyára (Bécsben.) *) Különösen kérjük valódi malátakivonatainkat a Hofffélével össze nem téveszteni, mely Oppolzer és Heller bécsi kórodai tanárok szerint nem malátr kivonat, hanem gyógyszerészi zűr, mely a betegre ártalmas erjedési anyagokat tartalmaz. **) Pl. a mellbeteg a kóros tüdő által csak hiányosam felfrissített vérével a közönséges tápanyagokat nem bírja emészteni, de igen a könnyen emészthető táplálékony mai itaki "u tót. A legelegánsabb férfi- és gyermek-, diss- és utazó ruhák Magyyarország három legnagyobb férfiruha-raktárában GRÜNBAUM és WEINER magy. Ur. udv. szabó 1. Deák-téren, az evang. templom átellenében. ’ 2. A hatvani utcza és országút szögletén a „Zrinyits kávéház átellenében. 8. Régi színháztéren Teve Bazarban, a „magyar királyhoz" czimzett szálloda átellenében. 1