Pesti Napló, 1871. február (22. évfolyam, 26-48. szám)

1871-02-23 / 44. szám

mát meg nem határozhatja, főleg azon benyomások miatt, melyeket az események a helyőrségre és lakosságra tettek. Ha a koralány a jelen helyzetben azt találja, hogy új áldozatok hasztalanok, s eljött az idő a vár átadására, a főparancsnok azt óhajtaná, hogy maga a kormány vezesse ez ügyben az alkudozásokat. E nyilatkozat alá C hat e 1 táborkari százados van írva. Ezen nyilatkozat alapján jött létre február 15 én Euvre és Bismarck között Belford capitulatiója ügyében az egyezmény, melynek szövegét már tegnapi esti lapunkban közöltük. BELFÖLD: Az erötörvényjavaslatról.* (Végválasz Y. urnak.) Y. úrtól elvárhattuk volna, hogy ő, a ki a theoreticusok ellen annyi lenézéssel van, — talán, hogy’annál gyakorlatibb férfiúnak tartsuk, — a buzatalajon álló erdők klimai befolyását oly kísérletek eredményeivel fogja hitelesen bebizonyítani, melyeket az ország különböző részeiben éveken át egész titokban véghez vitt. E helyett azonban Yur a magyar haza polgárait Ázsiára és Afrikára s az egyenlítő körüli vidékekre utalja; mindennemű tekintélyekre hivatkozik, kikkel amúgy futólagosan Bernhardt (Die Waldwirdschaft und der Waldschutz czímű) művében ismerkedhetett meg és végül felszólít, hogy ha már neki nem hiszek, hát siessek vele együtt jura re in verba Bernhardt. Vagy csak a nagy ingeniumok esetleges találkozása volna-e az, hogy Yur citátumai, okoskodásainak tárgyilagos részével együtt Bernhardt említett munkájának különféle lapjain is feltalálhatók ? Y.ur felsorolja továbbá a magyarországi megyék és kerületek erdőszázalékait és kérdi, hogy mely megyék és kerületekben mutatkozott a legutóbbi aszály a legpusztítóbban, de a kérdésre nem válaszol, mert be kellene vallania, hogy az a felsőmagyarországi erdő-hegyes megyék nagy részében és ide lenn, például Tolna megyében, daczára saját és Somogy megye erdőségeinek, meg a közel Balatonnak, csak úgy megvolt, mint például Heves, Torontál vagy akár Csongrád megyében. Csakhogy azt Yur talán észre nem véve, mert hát a felső megyékben a nyomort enyhitette — az ipar. E kérdésben különben tekintélyt tekintély ellenébe állítani nem nehéz. Méltóztassék csak például Foissac munkáját — (De la Météorologie dans ses trapports avec la science de l’ homme) — kezébe venni és meg fog győződni, hogy ott igen alapos tudományossággal és nagyon világosan bizonyíttatik be, miszerint az erdőknek az égaljra, a légmérsékre és az esőmennyiségre való befolyása — a mesék országába tartozik; hogy az égalj, mióta e földön ember lakik, nem változott; hogy a meteorológiai tünemények e siralomvölgyben Ádám apánk óta ugyanazok maradtak; hogy a változások, melyeket a földmivelés, az erdőirtás vagy ültetés annak felszínén okozhat, sokkal kisebbszerűek, mintsem az égaljra befolyást gyakorolhatnának ; és hogy amennyiben ez az égaljtól függ, ma is minden növény mivelhető ott, ahol az valaha tenyészett. Ezzel korántsem óhajtom kétségbe vonni, hogy az erdők a vidéket a szelek kátékonyságától óvják s a hónak elseprését akadályozzák ; ámde nem hiszem, hogy azért, amit élő növénynyel vagy egyes fasorokkal is elérhetni, minekkel saját földjeit kiki körülültetheti, a kinek erre szüksége és kedve van, indokolva lehetne a holdak ezreinek birtokosát akadályozni abban, hogy azok egy részét, vagy akár mind ki ne irthassa s az igy nyert szántóföld vagy rétből nagyobb hasznot ne meríthessen. Ily zsarnokságot még az sem menthet ki előttem, ha csakugyan igaz, hogy — Y.ur szerint — egy-egy färbli a debreczeni fehérlóban elég arra, hogy nagy terjedelmű erdők fakupeczek kezeire jussanak , mert ez esetben is czélszerűbbnek hinném a färblit a debreczeni fehérlóban és egyebütt betiltani. De hagyjuk ezeket. Y.. ur nem szereti, ha nevetve felelnek neki, én pedig bármi nagyon óhajtanék hosszúképű komolysággal e tárgyhoz szólani: nem állhatom meg a mosolyt, midőn Y. ur a fölött sopánkodik, hogy a törvényjavaslat általa megtámadott 9. § a folytán épen azon 16 megye és kerületben lesz kénytelen a kormány megadni az irtási engedélyt, hol erdő alig van, ahol tehát úgy sincsen mit irtani! Hasonló hatással van reám Y. úr azon tanácsa, hogy aki hosszú időkre szóló törvényjavaslathoz akar szóllani, annak nemcsak egy két évre kell visszatekinteni, hanem messze hátra a múltba. — Ő ugyanis a tanácsot gyakorlatilag úgy értelmezi, hogy hát tekintsünk hátra egész 1848-ig; mert hiszen erdeinket odáig megvédé az 1804 ki törvény, és az erdőpusztítás minálunk Y. ur első czikke szerint csak 1848. óta gyakoroltatik; azóta jön országunk égalja a végletekben csapongó s az aszály ellen is azóta kell küzdenünk. Szegény Erkövy te is magadnak beszéltél tehát, a midőn oly lelkiismeretesengyűjtött és teljesen megbízható adatokkal bizonyitgatod, hogy Magyarországon és Erdélyben már 1848. előtt is volt nagy aszályosság s ennek következtében források, patakok és tavak elapadása, éhség, döghalál és marhavész; az igaz, hogy 1508-tól 1848-ig, tehát az erdőpusztitás előtt három század alatt csak vagy 33-szor! Hasztalan bizonyitgatod, hogy a közbe eső években volt sáskajárás, rémitő telek, zápor, felhőszakadás, rendkívüli árvizek, a földnek’oly elázása, hogy „nagy hegyek, halmok egybeszakadozzanak,a széna és gabna a mezőn rothadott; vagy hogy vala „Isten jóvoltából a mezei szántóföldeknek termékenysége, a szőllőhegyeken jeles bornak minősége.“ Aki tehát valamivel messzebbre néz vissza a múltba, hogy valamivel élesebben láthasson a jövőbe is, mint ahogy ezt tenni csupán testi szemekkel lehet, az alighanem észreveszi, hogy hazánk climája az erdőpusztítás előtt is csak oly végletekben csapongó volt mint most. *) Jelen czikk megjelenését eddig a delegatios országgyűlés együttes tnácskozása folytán összetorlódott tárgyhalmaz gátold s most is csak kihagyásokkal közölhetjük, tudatva, hogy e polémiát lapunkban befejezettnek tekintjük. Szerk. Ha pedig valaki arra is feszánná magát, hogy Bernhardt porosz főerdész bölcseségének quintessentiáján kívül más szellemi táplálékkal is éljen; ha például a perzsák, görögök és rómaiak fagazdászatát tanulmányozná, mert hisz azoknak erdejük a szó mai értelmében figyerdő gazdaságuk nem, de azért mindennemű fájuk igen is volt elég, akkor ez azt is látná, hogy az csakugyan lehető, miszerint búzatermő talajon kiki a maga birtokán termeljen annyi fát a mennyire szüksége van; s azt is észrevenné, hogy ha a föld mélyéből vagy máshonnan vizet tudunk felszínre hozni s azt czélszerűen fölhasználni: a Saharát is erdőparadicsommá varázsolhatjuk át, hogy ellenben az erdő vizet teremteni, vagy azzal maga magát eltartani nem képes. De ha csak körös körül nézünk is az országban, figyelmünket ki nem kerülheti, hogy igenis létezik már hazánkban is oly áramlat, melynél fogva mind többen a nemzetgazdaság változhatlan törvényeinek engedve, az erdőknek megfelelő helyen fentartását, ápolását, ültetését tisztán czélszerűségi, azaz közvetlenül a birtokos zsebébe folyó jövedelmi szempontból szükségesnek ismerik és gyakorolják is, így Somogyban is, ahol tetemes térségeken 1848 óta következetesen eszközök oly erdőmiveléseket mutathatok, minőknél szebbeket Y. ur sehol és soha sem fog láthatni. Erdélyben is megnézhetné, Y. ur, hogy Torda városa mind a mellett, hogy meg van győződve, miszerint az Aranyos őt már közeljövőben mindennemű fával bő mértékben és elég olcsón látandja el , mégis mily féltékeny gondossággal őrizi és ápolja csekély erdőcskéjét, és megtanulhatná Kemény István báró birtokán, hogyan lehet a tűzifa szükségletet hat évi fordájó erdőből igen szépen kielégíteni. De Erdélyben és Magyarországon különben is számos birtokos van, kik okszerű erdőkezelésre és erdő alapításra adták magukat, mióta a fa értéke növekedett, s úgy tudom, hogy maga az erdészeti egyesület is szándékozik egyelőre vagy 1000 holdnyi homoksivatagot vásárolni, miszerint azt beerdősitvén, jövedelmeit szaporíthassa, s e példa által ily talaj beerdősitésére másokat is serkentsen. Csakhogy mindezeket hasztalan mondogatom el V. urnak én, miután ő sem a történelemnek, sem saját magának, sem nekem, hanem csakis mindkettőnknél különb legényeknek ad hitelt. Jól van tehát, mutassunk be oly legényt, akit Y. ur mindkettőnknél különbnek nevezett. Ez pedig nem más, mint Rentzsch, aki Y. ur szerint „Der Wald“ czímű munkájában így ír : „Már jelenleg is a tények egész sorozata van megállapítva, melyek az évi esőmennyiségnek az erdők általi sokszorozása mellett szólanak.“ De ugyanezen Rentzsch, aki az erdők klimai befolyásáról meggyőződve lenni látszik, e befolyást korántsem tartja elég lényegesnek, hogy ezzel az erdőhasználat szabadságának megszorítását indokolhatni vélné, ő ugyanis azon országok nemzetgazdáinak 1868-ai gyűlésén, melyekben az okszerű erdőgazdaság megszületett, nagyra nőtt és teljes pompájában virágzik, ahol az erdészet elmélete és gyakorlata e földön a legmagasabb ponton áll, azon indítványt téve, miszerint az erdőbirtokosok számára az erdőkezelés teljes szabadsága és az erdőtalaj használására nézve korlátlan rendelkezési jog követeltessék. És ez indítványt a jelen volt nagyszámú nemzet-, erdő-és mezőgazda igen nagy többsége elfogadó. Hozzátévén még, hogy a magánerdőbirtokosok általam is ajánlott szabadságát Szász-, Bajor-, Poroszországban és a műveltség oly magas fokán álló más német tartományokban pozitív törvények biztosítják, melyeket elméletileg igen alaposan képzett és nagyon gyakorlati férfiak alkottak , megbocsátható leend talán, ha Y. urat ismételve kérem, hogy jóakaratának hálásabb tért keressen. És ha talán hivatása az, hogy tevékenységével hazánk erdőgazdaságára hasson, hagyjon fel a másutt már egy századdal ezelőtt kitombolt erdőrém idézgetéseivel, miután attól mai nap hazánkban senki sem tart már.— Hagyjon fel a gabonatalajon álló erdők fentartásának erőszakolásával, mely könnyű ugyan, mert sem elméleti, sem gyakorlati ismereteket nem igényel; mert elég neki a „siejubeo“ — de a mely gyakorlati és üdvös eredményre nem vezethet. Hasson inkább velünk együtt oda, hogy feltétlen erdőtalajon álló erdőink törvényjavaslatunk alapján fentartassanak, és hogy azon talaj, mely egyébre nem könnyen használható, és amely hazánkban sokkal nagyobb tért foglal el, mint gabonatalajon álló erdőségeink, hogy tehát mértföldekre terjedő kopár hegyoldalaink, futó homokterületeink stb. mielőbb czélszerűen beerdősíttessenek; mert akkor igaz, hogy nehezebb és hangzatos frázisokra kevesebb alkalmat nyújtó munkát végezenk, de mindenesetre olyat, mely a honpolgárok hálájára nagy mértékben érdemes. X. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, febr. 23. (Személyi dr.) Gróf Mikó Imre, volt miniszter tegnap délután Kolozsvárra utazott. (Szécsen gróf úr) múlt szombaton ebédelt Windsor Castle-ben az angol királynővel. (Louis angol herczegnő esküvője) márcz. 21-én fog Windsor-Castle sz. György kápolnájában, magán jelleggel, mint Ilona herczegnőé, tartatni. (A pesti állandó árvíz-bizottság tegnap megkötötte a szerződéseket a hágcsók, talpak, lépcsők stb. szállítása iránt, melyek netalánt vizveszély esetén szükségesek lehetnének. Továbbá összeállították az albizottságokat, melyek minden egyes kerületben segélyre folyton készen fognak állani. Az első szab. Dunagőzhajótársaság a bizottság azon kérelmére, hogy a „Blocksberg“ és „Sabácz“ nevű piczi gőzösöket a város rendelkezésére bocsássa, azt válaszolta, hogy e kis gőzösök jégzajlásban nem használhatók és különben is csak kevés embert fogadhatnak be, de a társaság késznek nyilatkozott a kiöntés esetén a rakpartokon több nagyobb gőzhajót felállítani, melyek a jégzajlással is képesek daczolni. A sütőezéd kijelente, hogy veszély esetén minden 7 óra lefolyása alatt 6300 darab 3 fontos kenyeret képes szolgáltatni. Az árvízbizottságnak eddigelé 240 csolnak és 30 talp áll rendelkezésére. A csolnakokat ma állítják fel mindenütt. A jégzajlás ma reggel Pesten is megindult, de csak kisebb mértékben. A Margit szigetnél szakadt el a jég s lecsúszott Csepel szigetig, hol fennakadt, de ez semmi veszélyt sem rejt magában, mert a jég igen porhanyós, s amint a nagyobb jégzajlás megérkezik, az bizonyára az itt fennakadt jeget is magával sodorja. Bécsnél tegnap szerencsésen elvonult az összes jég, a viz apad, az áradás veszélye megszűntnek tekinthető. (Kinevezések.) Kovács Dániel a pesti királyi ügyek igazgatóságához irodatisztté, Burián László és Lukács Gyula az adószámvevőszékhez számtisztté neveztetett ki. (A pesti nemz. muzeum számára dr. Krenner őr, Kolozsvárott közelebb becses dolgokat vásárolt. Megvette ugyanis Cseh bányatanácsos ritka szépségű ásvány-gyűjteményét, mely Kapnik vidéke oryktognostikai viszonyait tünteti elő, s mint ilyen, egyetlen a maga nemében. Dr. Krenner még egy más oryktognostikai gyűjtemény fölött is alkudozik, mely különösen ritka szép tellur-érczekben gazdag. Katonáink mulatsága tegnap este 9 óra tájban Weisz Dávid korcsmájában a fuvaros utcza 7. sz. alatt, öt cs. k. közkatona a báró Bamberg- ezredből, csekélység fölött verekedést kezdett, három, a szomszéd asztal mellett békésen mulató polgári egyénnel és az utóbbiakat névleg Janosik József napszámost, Adamovszky Simon czipészt és az utóbbinak nejét jelentékenyen megsértették. A verekedő hősök elfogattak ugyan és a katonai főőrséghez is átkisértettek, de mit használ az ? midőn köztudomásúlag ott ily kihágások miatt semmi büntetésbe nem részesülnek, sőt meg sem dorgáltatnak. (Uj távirda állomás.) Károlyfalván (Karlsdorf) a határőrvidéken uj m. kir. távirdaállomás állittatik fel korlátolt napi szolgálattal. (Komáromból) hivatalosan jelentik egy borzasztó szerencsétlenség hírét. A múlt héten Ásvány falunál nyolc kocsival, ötven személyből álló násznép ment át a Duna jegén. A jég azonban leszakadt alattuk, s a menyasszony meg egy más nő kivételével, az összes násznép lovastul a Dunában lelte halálát. (Színház, művészet.)Ho 11ósné Kendelényi Fanni asszony, kit sajnálattal láttunk megválni a nemz. színháztól, mint halljuk, külföldre készül. Kolozsvári lapok ennek folytán felszólalnak, ajánlva, hogy fiollósné asszonyt szerződési kötelezettségei még a külföldhöz nem kötik.— Tóth Kálmán új vigjátéka, a „Nők az alkotmányban“, holnap kerül a nemz. színházban előadásra. Vasárnap a „Csikós“-t adják elő, melyben Kvassayné asszony játsza Rózsi szerepét. A P. Napló magántáviratai. (Ered. sürg.) Bécs, febr. 23. Trochu levelet bocsátott ki a poroszok Párisba való bevonulása ellen, melyben kijelenti, hogy a várost az átadásra nem az erőszak, mely semmit sem vitt ki, hanem egyedül az éhség kényszeríté. Páris zárja be kapuit és kényszerítse a németeket arra, hogy ezeket erővel törjék be. E levél nagy izgalmat okozott. Chancy napiparancsot adott ki, melyben tömeges harczra szólít fel, ha Poroszország megalázó feltételeket, például területátengedést követelne. Baidherbe serege Cherbourgba ment. Bismarck Metz kiadását folyton követeli, de a hadiköltségeket hajlandó másodfél milliárdra leszállítani. A fegyverszünet vasárnap estig meghoszszabbittatott. Bécs, febr. 23. A pénzügyi bizottság tegnapi üléséban Herbst kérdezte mikor terjeszti elő a ministérium azon javaslatait, melyekre nézve már megállapodásra jutott, minő nézeteket táplál a tartománygyűlések autonómiájának kitágítása s a közvetlen választásokról ? s várjon előfogja-e terjeszteni a ministérium a volt kormánytól az egyházkérdés szabályozására nézve hátramaradt törvényjavaslatokat ? — A miniszerelnök az első kérdésre kijelenti, hogy a kormány programjának valamennyi pontjára nézve egyetért ugyan de az előterjesztés időpontját nem határozhatja meg, mert a részletek kivitelében a legnagyobb óvatossággal kell eljárni. A közvetlen választások kérdése a legérettebb megfontolást igényli. A harmadik kérdésre nézve a miniszterelnök kijelenti, hogy a javaslatok elejesen készen, s talán szükséges lesz azokban módosításokat tenni. Hosszabb vita után a bizottság napirendre tér s elhatározza. Mivel a pénzügyminiszter az adóbeszedés iránti felhatalmazást további két hónapra azért látja ezésszerűnek, hogy a budget törvény alaposan tárgyaltathassák, s a miniszterelnök e felhatalmazást nem bizalmi szavazatul, hanem csak azért kéri, mert az a helyzet által indokolva van: az adóbeszedés joga márczius végéig megadatik. A mellett, hogy a felhatalmazás aprilra is megadassák, csak 5 képviselő szavazott. Prága, febr. 23. Leitmeritz mellett a nagy vizár által a hidak és partépitések jelentékeny károkat szenvedtek. — Az Elbe vizállása febr. 21. éjjel a rendes vizszin felett 15'6*..— A Moldva vidékekről kedvezőbb hírek érkeznek. London, febr. 22. A „Daily News“ jelenti: Faidherbe csapatai Dünkirchenből hajón még folyton Cherbourgba szállíttatnak. Amiensből jelentik: Az első német hadsereg parancsot kapott, hogy a Somme mellett összpontosítsa magát. — Chanzy tábornok katonáit felhívja, hogy a legvégső harczra készüljenek, ha Németország feltételei megalázók volnának. Bécs, febr. 23. Ajég a nagy Dunától tegnap elvonult. A vízveszély Bécsre nézve teljesen megszűntnek tekinthető. (I.) Bordeaux, febr. 22. Remusata Bécsbe kinevezett franczia követ nem fogadta el ez állomást. Buffet a pénzügyéri tárczát szintén visszautasítá. Az alkalmazott garibaldisták családjait Francziaország nyugdíjban részesítendi. (I.) Scutari, febr. 22. Cetinjében a montenegrói néphad átalakítása fölött folytak közelebb tanácskozások,melynek létszáma még anynyira fog emeltetni. A kerületi parancsnoknak jövőre esküt kell letenniök. Hadszolgálati rendszer gyanánt az oroszét fogadták el. (I.) Bécs, febr. 23. A hiatalos közlöny mai száma Depretis bárónak Triest helytartójává lett kineveztetését jelenti. A lengyel képviselők, a tegnap tartott pártértekezletben elhatározták, hogy a minisztériumot, ahelyett hogy magukat vele ellenkezésbe tennék, lehetőleg segíteni fogják abban az esetben, ha az, mint ígérte az alkotmányosság és a tartományi önhatóság elve mellett marad. (I.) Lemberg febr. 22. A „Gazetta Narodowa“ Hohenwartnak bevezetőbeszédében oly irányzatot vél látni, amely szerint a birodalmigyűlés,államgyűlés jelentőségére szoríttatnék alá. A „Dziennik Polski“ a kabinetet önkényesnek nevezi és azt jegyzi meg hogy a kérdéses miniszteri beszéd a galicziai határozati programmal összeütközésbe jött. Smolka orgánuma — mint mondja csak mosolyogja a Hohenwartféle foederalismust. Bécs, febr. 23. A mai hivatalos lap közli Depretis osztályfőnök kineveztetését Triest s a tengerpartvidék helytartójává. Páris, febr. 22. A fegyverszünet tegnap este febr. 26. éjfélig meghosszabbittatott. — Az orosz czár hivatalosan notificáltatta a franczia kormány elismerését. Berlin, febr. 22. Jolly és Mittracht miniszterek a szövetségi kancellár felhívására Versaillesbe utaztak. Versailles, febr. 22. A Bismarck és Favre közt tegnap folyt értekezletek folytán, melyek tartama alatt Bismarck több ízben a császárhoz is elment, a fegyverszünet vasárnap estig meghoszabbittatott. Bordeaux, febr. 22. Buffet nem fogadta el a pénzügyi tárczát, mivel fél, hogy a császárság alatt viselt politikai szerepe és működése kellemetlenségekre ad majd alkalmat. —Remusat utólag visszalépett a bécsi követi állomástól, melyet már elfogadott volt. — A békét általánosan biztosítva hiszik. Állítják, hogy a Párisban levő tengerészek már parancsot kaptak, hogy a kikötőkbe való visszatérésre készen legyenek. Bécs, febr. 22. (Megnyitás) Hitelr. 252.—, lombard 180.80, napoleond’or 9.88, anglo 215.60, tramway 186.70. Szilárd. Bécs, febr. 23. (Előbörze) Hitelr. 252.— államvaspálya 377, lombard 180.70, 1860 diki 94.60,1864-ki 123.20, napoleond'or 98.2) anglo-osztrák 216.20, franco 102, tramway 188. Szilárd, Frankfurt, febr. 21. (Zárlat.) Bécsi váltóárfolyam 96, amerikai 95.40, 1854-ki 70.25, 1864-ki 118, Lombard 171.25, osztr. hitelr. 240.50,osztr. államvasut 360.50, 1860-ki 77.25, Ferencz József vasút 182.25, galicziai 237.50, Bankverein 88.25, Hamburg, febr. 22. Búza nyugodt 159, 162, rozs 113, 11402, olaj szilárd 31.40, 30.75, szesz nyugodt s változatlan. Antwerpen, febr. 22. Petroleum alábbcsivült RI TF9T1P Köln, febr. 22. Búza 81.84, rozs 66, olaj szilárd 157110, 15.___________ Amsterdam, febr. 22. rozs 206.50,211.50 217.50, repeze 83, olaj 48.75, 46.50, 45.50. Berlin, febr. 21. Búza 76.75, 77.76, 78.49, rozs 53, 63.50, 34, zab 48.25, 48.50, árpa 30 62, olaj 28.75, 287s, szesz 16.20, 17.12, 17.20 17.24. Stettin, febr. 21. Búza 62—75, 777* rozs 50—54, 53,olaj 29, 2872, borszesz 16,7, 1672. Az áru-és értéktőzsdéről, Pest, febr 23. Gabnára nézve a kínálat csekélysége és kedvezőbb hangulat miatt az árak 10—15 kr. ral emelkedtek. A forgalom csekély. Mindez egyéb gabna nem változatlan Az értéktőzsde nyugodt,a hangulat a bécsi lanyhább árfolyamot miatt ingadozó. M. vasúti kölcsön 105.75, magy. sorsjegy 92.50, m. hitelbank 85, franco 64 frton vétetik. Osztrák hitelrészvény a zárlatnál 251.90 lagha. P. közúti 292 vétetik. P. keresked. bank 652, budai 204 kelt. Budai népbank 25 adatik, terézvárosi iparbank 28.25 kelt. Királyserfőzde 85 vezetik, orsz. gőzhajó 40 adatik. Készpénz és váltó pang. Napoleond’or 9.88 fi, arany 5. ~ tallér 182 71 fizettetik. Kecskemét, febr. 14. Búza 87 fns 5.40; 83 fns 5.10; rozs 80 fns 3.12; 78 fns 3.08; árpa 74 fns 2.44; 68 fns 2.40 ; zab 2.10; kukoricza 2.36 kr, köles 2.60 kr, burgonya 1 frt, sertéshús mázsája 1. 50 kr, szalonna mázsája 26—28 frt. Sertés zsír mázsája 39 frt. Hízott lúd párja 6.40 kr. Széna mázsája 1.45 kr. Szalma mázsája 50 kr. Keményfa öle 15—18 frt. Puhafa öle 11 — 13 frt. Államadósság. Magyar vallatk . . . p. 106.75 „ 106.— Sporleváltság. kötv. . . . „ 73.— „ 73.10 Magyar sorajegyk................................ 92.60 . 92.75 Biztosítási papírok. Takarékpénztárak. Különféle. Főszerkesztő : B. KEMÉNY ZSIGMOND Felelős szerkesztő : URVÁRY LAJOS JT| I liink >iii7iDctaiMK«aaicrnmi^«P:' I. Magyar , • p. 766.- i 770.— Pannónia .... • . „ 295.— r 97,— Unió ............................................ 255.— , t o_ Hasa . . ........................... 95.— , ! i.— Bist, int........................................... 255.— „ S 40.— V asutak. I. Magyar-bei. vp...........................r 62.— 38.— Pécs barcsi ................................p. 164,— ‘ 1645C Budai biiznti vp...................................„ 132.— , 135— Pesti „ „ ............................ 292— „ 293.— Hegyi vp. . . . . . „ tO— „82-Alfiid-Finmei ... „ 164— „ 165 — Bankok Anglo-Hniigariaa ... • P* 84 —4 86 — Fraoco-magyar ........................... f.4 25 „ 64.6C Pesti népbank................................. 28.— — 29-Pesti Ueresk. bank . . . . „ 650— „ 655.— Szerb bank....................................... 64 50 „ 66— Magyar bitulb. . . . . „ 85.— . 86.50 Magyar jelzálog ............................ —„ 6.— Óbudai .................................P* 26.— a 206.—Gödöllői . . . • . • n Pesti ......................................... 3500.— „ 3560.— Terézvárosi............................... 46.— . 41.1 C Külvárosi .............................. 28.26 „ 28.50 Ferericz Józsefvárosi ...» 46.— „ 47.Iparbank . . . . . „ 27.60 „ 28.— Fővárosi ............................... 162 60 , 163 — Kőbányai ............................... 39.— » 49.Uj pesti ............................... 48.— . 49.— Malmok. Árpád .................................p- 290.— . 80. Concordia ................................. 485.-1 , 49 Lujza............................................. 130.«= , lí Unió ............................................. 220.— „ 3c Henger ............................................ 900.— , 91 Gyárudvar....................................... ?2.— ,64 Erzsébet....................................... 190.— . 195.Blumféle....................................... 200.— . 210.— Király ....................................... 400.— . 405.— Sütök ....................................... 185.— . 137.Victoria...................................... 210.— . 220.— I. Budapesti................................. 490.— „ 495.— Pannónia ................................. 56 .— „ 570.— Hajórakm. köles. I. kib . p. 129.— a 122.— „ „ N- • ‘ • • • • » Bőrgyár............................................. 68.— „ 75.— Fiumei hajógyár.............................„ 80.— . 86.— Athenaeum...................................... 126.— , I so.— Gschwind féle ....... 182.— „ 184.— Borszesz finom. ........................... 120.— „ 240.— Orsz. gözhajóz. ....... 39.— . 40.— Záloglevelek. Magyar földh. &’/. . . . p.88.— â 19.— „ IV.. • Magyar jel». ....... „ 86.— „ 37.Kereskb........................................ . 88.26 „ 88.50 Vaitá folyam. Augsburg.................................................p. 102.50 A 102.75 Hamburg ....... „ Il.60 „ £1.75 Majla ........................... „ —.— „.— Frankfurt ...... „ 103.25 , 1 3.50 London „ 123 75 „ 124 — Páris .... • . —•— n —•— Valuták. Arany p. 5.82 A —6.83 Napoleon 9 88— r 9 90 Ezüst 121.50 »122.— __ , ___ E7 Közlekedési vállalatok részvényei. Adv« t» tv»' A'~T* T*rtT* BEGLI TŐZSDE. Alföld-fiumei pálya S00 frt ezüst.........................169.50 170. fA «Vfl«......... m« S915 Osztrák Dunagoz hajózási társulat 500 frt. p. p. . 579.— 580.— Első erdélyi pily» 200 frt ezüst........................... 89.25 89.75 Február 92 Erzsébetpálya 800 frt. p. p............................................. 218.50 219. Allampály. 500 frank.................................................. 135. 186.Február 22. Ferdinánd-északi pálya 1000 frt. p. p....................... 2120. 2128. __ 1867.diki................................................... 132.60 ________________________________________________________________ Ferencz József pálya 200 frt. ezüst.......................... 190.50 191. Déli pálya 500 frank................................................... 118 500 . . . , aj n. Pécs-barcsi pálya 800 frt. ezüst...............................161.85 164.75 „ „ 100 frt.5,0............................................ •__ . A. Államadósság 100 frt. Adva Tartva Lajos-Károly pálya 200 frt. p. p.................................. 249. 249 25 Tiszai „ 100 ......................... “- -------------------------Kassa-oderbergi pálya 800 frt. .................................. 92.75 93.25 Magyar keleti pálya 800 frt. ezüst.......................... 82.75 82.90 . Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 «/« . . 59— 59.10 Lemberg-czerpowitzi pálya 200 frt. ezüst . . . 190 75 191.25 T Mo^énanai pvvpk „ „ I. febr.-aug. 5 % . . -- Osztrák Lloyd 500 frt. p. p........................................... 346. 848— 1. JUaganSOrSjegye*. I „ „ ezüstben jan—jul. 5%. . 68.10 68.25 Első erdélyi pálya 200 frt. ezüst................................. 161.50 168— Hitelintézet 100 frt.......................................................... 163.85 163.75 „ ...” ” oct 0 % . . 68.10 68.80 Allampálya 200 frt. p. ................................................ 877.— 878— Clary 40 frt. p. p. - . • • ................................ 38— 84. Osztrák értékben visszafizetendő 5 % ■ ■ —— —.— Székesfehérvár-gyergráczi pálya 200 frt ezüst . 164.25 164.75 Dunagőzhajózás 100 frt. p. p....................................... 96— 97— Sorsolással 1829-b5l egész sorsj. p. p....................... 280— 281— Déli pálya 200 frt............................................................... 180.70 180.90 Keglevich 10 frt................................................................ 16— 17— „ 1830-ból titöd „ „ „....................... 279.50 280.50 Tiszai pálya 200 frt........................................................... 229— 829.50 Buda város közs. 40 frt.............................................. 38— 34— „ 1854-ből 250 frtos 4%...................... 89— 89.50 Bécsi Tramway 200 frt................................................. 188— 188.50 pálffy 40 frt. p. p. ...................................................... *9— K -s i „ 1868-ból 500 „ S % .................... 94.60 94.80 Magyar-gácsországi pálya..................... . . . 157.50 158.— Rudolf-alapítvány 10 frt. ......................................... 15.50 16.50 „ 1860-ból 100 „ 50 p .......................... 108.25 109— északkeleti „ 200 frt ezüst .... 156— 156.50 galm 40 frt p. ................................................................ 39.50 40.50 . 1864-ből 100 .............................................. 123.25 128.50 keleti pálya 800 frt............................................ 83.83.50 gt Qenois 40 frt .. ...................................................... 31.50 82.50 Compjáradék 42 líra darabja ........ 23. 25.— ...» Triest város 100 frt. p. p. • • • . • • • . • 117.— 182.— Állami dománius jelzáloglevél 120 frt........................121. 121.50 F. Iparvállalatok részvényei. „ 50 „ O. ............................................... 58— 59— Waldstein 20 frt. p. p. . ■ . ......................................... 22.— 28.— B. Földtehermentes 100 frt. p. p. frt . ’ '• ‘. *. ! mZ «•«» windet. *o^ j. P. • • .......................... i660 Horvát-fétországi 5 %.............................................. 83- 83.25 Securitas viszontbizt. 300 frt......................................... — —“ Váltok (három hóra). Erdélyországi 5 %...................... . . . . 75— 75.25 ft. Záloglevelek. Amsterdamra 106 frt. hollandi 4 %......................... 103.85 104. Temesi bánsági 5%.............................................. 7”— 77.50 no/ msan 106 59 Augsburgra 100 frt. délnémet 5 %.......................... 108.20 108.40 " “tTM“8 or.sol 48 i.záradékkal. . . • . as TífévblfvcXtdős 0«/.-.:: «10» S?:« : --1867-diki sorsolási záradékkal77.80 78.20 Nemzeti bank p. p. 5 % sorsolás......................... 97.75 97.90 Britsgel 6 o/ ................................................................. 48.90 48.90 * a o. o. 5 zo .......................... 93 10 93.30 Prankfilrtrao100 frt délnémet 4 %......................... 108.30 103.30 C. Más közkölcsönök. Magyar földhitelintézet 5%, % ...... 89.10 89.40 Hamburgra 100 márka. 3 %................................... »110 »l-*0 . . » , ”. . ' • • ' — —“ Londonra 100 font sterling 2V, %.......................... 1*3 65 1*3.75 1 Magyar vasúti kölcsön 1*0 frt darabja .... 105.60 105.80 „ kereskedelmi bank 28 év alatt sors. . . —— —— Lv0Ilra igo frank 6 %............................................. —— —— , sorsjegy-kölcsön 100 frt................................... 9* 50 92.75 „ jelzálogbank 5*/« % sors........................... 82.25 82.75 jjjuno 100 frank 5 %............................................. —-----" CZZZZZ« ""----------- H' H“bb.181 KKt...- — ‘ ' Rissid-fiumei pálya 200 m. ezüst............................... 87.90 88.10 Pénzek árfolyama. Angol-osztrák bank 200 frt., 75 % befizetés . . 20— 217.50 Osztrák Dunagőzhajózási társulat 100 frt. p. p. . —— —— 6 81 . 83 Angel-magyarbank 200 „ 40 % „ . . 84— 84.50 Erzsébet pálya 5 % 100 frt. p. p............................... 93.75 94— Arany • • • • ....................................................... 686 gg. Osztrák földhitelintézet 200 frt 40 »/„ befizetéssel 241— *43— „ „ ezüst 100 frt.................................... 92.25 92.75 NapoleonsdoT ............................................................................................. , hitelintézet 160 frt . . . ..........................*58 50 252.752 . 1862-diki..............................................ICO— 100.50 Orosz Imperiale^.............................................................. _ Magyar „ 200 „ 40 % befsz..................... 85.25 85.75 „ „ 1869-diki . ......................................... 95.50 96— taUér ' ' - \ ] -— — Pesti kereskedelmi bank 500 frt . •..................... —.— —.— - „ 200 frtos.............................................. —. _ _ ..................... ' isi td 11135 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .... 920— 983— Ferdinánd északi pálya 100 frt p. p......................... 90.75 91.25 Ezüst . . . ............................................................. ......................... Osztrák-franczia bank 200 frt. ezüst.................... 101.90 102.20 „ „ „ 100 „ o. ........................... 87.50 — Váltó leszámítolás • • • ....................................................................... Magyar „ „ 200 ......................................... 63.50 64— „ „ 100 „ ezüst 5 % . . . 104.20 104.40 Valuta. Általános bank Bécsben 200 frt. 50 % befizetés . 88.50 89— Ferencz József „ 200 „ „..................... 94— 94.25 ____________ Nemzeti bank.................................................................7£3. 725— Pécs-barcsi „ *00 „ ............................. 89.50 89.25 Arany ■»1 ............................................................ __ Egyleti bank 200 frt. 40 % befizetés..................... 103— 103.25 Károly Lajos „ 800 „............................... 102.50 108— Fredrichad or . . ........................................ • _•__________ Forgalmi bank 200 frt. 60 % „ .....................170.- - 171— „ „ „ H- Ub.................................... 98.50 98.76 Lo^d or . . ............................................................. lt jg| ,*.45 Bécsi váltóbank 200 frt. 40 % „ ..................... 97.50 98.50 Lemberg-czem.-jassyi pálya 300 frt. ezüst . . . —— —— p°6°‘ °l^!i8rt ,.tatvány.............................. 1.831 1.84 „ váltóüzleti társaság 200 frt 40 % ... . 82.50 83.50 „ „ „ „ L kib. 1865 . . . 80. 80.25 Porosz pénztári utalvány............................................ 1» . bank 200 frt. 40 % befizetés .... 84- 85 „ „ „ „ « „ 1867 . . . 91.50 92.50 Ezüst szelvény ...........................................................*^«1 «tu „ bankegylet 200 frt. 46 % befizetés . . . _ 226— 126^50__^__^___^__^__p^__1168_._._.__116^___8615_Orosz_pagirubri_^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ Nyomatott az „Athenaeum* irodalmi és nyomdai részvaytársulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. sz. 1871.