Pesti Napló, 1871. március (22. évfolyam, 49-75. szám)
1871-03-28 / 72. szám
akkor az, akire életei élét kiönti, ugyancsak megérzi. Őszentsége incognito sétáin meggyőződhetettarról, hogy a pápa világi uralmának megszüntetése következtében Rómában nem bomlott fel a rend minden köteléke, sőt tapasztalhatta, hogy Róma nyugodtabb mint Páris és mind ama nagy franczia városok, melyek sorsával EX. Pius hir szerint újabb időben sokat foglalkozik. Amit erre nézve beszélnek, az alig hihető Azt beszéik, hogy még mindig nem mondott le régi kedvencz tervéről, hogy halála után Bonaparte Luszian bibornokot válaszszák meg pápának s ez segitse aztán pápai befolyásával Plonplon herczeg és Matild herczegnő fiát, tehát Viktor Ema-nuel unokáját a franczia trónra. Az odroi ügye a város s az állam közt végre el van intézve. A nélkül, hogy az egyezmény részleteit ismerném, állíthatom, hogy a város két és fél millió fizetését ajánlotta az államnak, s az állam el is fogadta az ajánlatot. A községanács helyzete különben még mindig igen válságos. Három tagja leköszönt, s a többi is folyanos viszályban van egymás között. A jezsuitákat egyszerre nagy nyugtalanság óta el, okát még eddig nem lehet tudni.Pedig a reformok, melyeket Olaszország az utóbbiben tett, nem is érintették a jezsuitákat oly súlyosan, mint azok, melyeket Franczia- és Spanyolország tett. Nyugtalanságuk megfoghatatn. A múlt hétfőn 23 növendéküket és újoncukat elvitték Rómából és más rendek kolostoraiban helyezték el. Különös, hogy a jezsuitái cajonczaikat féltik, midőn még leghevesebb szrnokaik, Curci, Tommasi és Spillmann bántatlanul izgathatnak. Márt. 19-ére, jóllehet, komoly dolgoktól nem lehet félni, mégis meg volt téve minden óvó rendszabály. A nemzetőrség délutáni két órára gyülhelyeire volt rendelve, hogy ott gyakorlatokat tartson. Ez mindenesetre a legalkalmasabb intézkedés volt azon esetre, ha netalán zavargás ütött volna ki. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése márt. 27-én. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Elnöki bejelentések, kérvények. Almássy Sándor interpellál a m. k. államvasutakon használt német fizetési számlák tekintetében. A községi törvényjavaslat részletes tárgyalása folytattatik.) Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Széll, Majláth, Ivacskovics, Jámbor. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy gr., Kerkapoly, Szlávy, Horvát, Gorove, Tóth Vilmos, Pauler Tivadar. Esti lapunkban a tanácskozások folyamát Bobory K. beszédéig közöltük. A 34. § nál (virilis szavazatok) fölszóllal még Török Sándor (soproni) a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak szóban lévő §-át elfogadja, elfogadja épen azért, mert meg van győződve, hogy ha valahol épen a községi rendszerben és hazánkban van legnagyobb szükség a virilis szavazatokra, ahol a községben a leglényegesebb kérdések nem más, mint az enyém és tied körül forognak. Ugyanis a virilis szavazat nem jog, hanem funció, határozott kötelesség, kötelesség, mely épen azért, mivel nem kiváltsághoz van kötve, hanem érdekek képviseletét involválja, mindenkit egy iránt terhelhet. Hogy ezen érdekképviseletből épen azok legyenek kizárva, kik ezen érdekekhez legközelebb állanak, vagy igazságtalanság, vagy csak eltakart lépés a communismusra. A birtoktulajdon jogvédelme és annak szükségessége ellenében szónokolni vagy azt nehezíteni akarni, nekünk magyaroknak van legkevesebb okunk, ha számba veszszük, hogy a 48-ban gyökerében átalakított alkotmányosság alapját most a községi rendszerre óhajtjuk fektetni , s midőn ezt teszszük, ezt aként akarjuk tenni, hogy a 800 évi múlthoz hasonló stabilitással bírjon, ennélfogva szükséges, hogy eleve biztosítsuk azon elemek támogatását, melyek érdekeiknél fogva arra leginkább vannak hivatva, leginkább hajlandók és magasabb miveltségi fokozatuknál fogva arra leginkább képesek. A vagyontalanok ez által egyáltalában károsításban nem részesülnek, mert érdekeik védelme biztositva van a képviseleti jogban s legfeljebb az lesz megakadályozva, hogy maholnap nálunk is a francziákéhoz hasonló állapotok lábra ne kapjanak. Úgy a nemzeti, valamint az egyéni szabadság és vagyonbiztonság és az alkotmányosság biztosítása tekintetéből nélkülözhetetlennek találja és elvitázhatjan szükségesnek a virilis szavazatot a községi rendszerben, s azért szavazatával annak életbeléptetéséhez járul. (Helyeslés jobbról.) Almássy Sándor veszélyesnek tartja a törvényjavaslatot és retrogad irányúnak, mert ez elvesz oly jogokat a polgároktól, melyeket esetek eddig mindig gyakoroltak. Vukovics Sebő: A jelen törvényjavaslat által a népnek már eddig gyakorolt joga visszavétetik, erre ok csak akkor lenne, ha ez a haza vagy alkotmány iránt hűtlenné vált volna, de áll-e ez a magyar népről mely 1850-től kezdve bűn követte azon férfiakat, kik a nemzet ügyét vezették? A jelen törvényjavaslat által a vagyonos osztály ellen ellenszenv támasztatik, pedig ennek önmagától hivatása részt venni a közügyek intézésében és itt a vezérszerepet biztosítani. Ez nem aristokratia, a valódi aristokratiában van valami vonzó, tiszteletet gerjesztő, ez nem más, mint a pénz jóvagy rész módom szerzésén alapuló kaszt. (Úgy van balról.) A kormány reaktionárius irányát jelzette Csengery Antal is, midőn az administratív bíráskodást illetőleg oly tartózkodással beszélt. Szónok nem fogadja el ezt és a kisebbséghez járul. (Helyeslés balfelöl.) Rannicher Jakab a szabad polgárság és az általános hadkötelezettség szempontjával, a külön fajú lakosság érdekével nem tartja összetérőnek a virilis szavazatot. Horvátországban sem a megyékben, sem a községekben nincsenek virilis szavazatok, talán kedvezőbb ott a kulturai állapot ? Ez szégyenítő Magyarországra. (Tetszés balfelől.) Szónok nem fogadja el a törvényjavaslat okát. (Éljenzés a bal oldalon.) Hrabár Manó : T. ház! Én sem a születési, sem a pénzaristocratiának soha ellensége nem voltam, de engedjék meg kinyilatkoztatnom, hogy barátságom nem terjed annyira, hogy oly törvényjavaslatra adjam szavazatomat, mely ezen két osztály bármelyikét is némi kiváltságban részesíti, miután nézetem szerint a virilis szavazat nem egyéb, mint a pénzaristocratiának némi előnyökben részesítése, és miután ezen pénzaristokratia különösen az én választóimat tönkresilányítja, teljesen semmivé teszi, ez okból én választóim érdekében, valamint a megyerendezési törvényjavaslat tárgyalásánál, úgy itt is kötelességemnek tartom a virilis szavazatok ellen szavazni. (Helyeslés bal felől. Felkiáltások : Szavazzunk! Nyugtalanság.) Babes Vincze nagy zaj közt a virilis szavazat ellen nyilatkozik, mely szerinte a népellenes hatalom terjeszkedésére czéloz. Több szónok nem lévén följegyezve, szót emel Tóth Vilmos miniszter. Nem azért szóljam fel, hogy a virilis szavazatok mellett szót emeljen mint inkább azért, hogy azon általános észrevételekre, melyek a szakasz tárgyalása alkalmával a törvényjavaslattal ellenkezőleg felhozattak, megjegyzést tegyen. Szónok mindenekelőtt párhuzamot von Európa többi országainak községi törvényei közt, és azon javaslat közt, melyet a kormány a háznak tárgyalás végett beterjesztett. (Halljuk!) Nem fog végigmenni Európa összes országain, mert ez unalmas lenne. Nem fogja felhozni Francziaország községi törvényeit, mert erre azt mondanák, hogy ez a caesarismus, az imperialismus, az absolutismus hazája. Nem fogja felhozni Svájcz községi törvényét, mert erre azt mondanák, hogy Svájczban az államfőt is a nép választja, tehát nincs szüksége az állam irányában autonómiára. Nem fogja fölhozni Angolország községi törvényeit, mert azt mondanák, hogy ott ezen hivatást a békehírós intézmény viseli, mely nagy befolyást gyakorol az ügyekre. Nem fog szólni Poroszország községi törvényeiről, miután azt mondanák, hogy Poroszország katonai állam, és szolgálhat mintául katonai kormányzatra, de nem községi törvényre. Nem fog szóltani a lajthántúli tartományokról, mert azt lehetne mondani, hogy ott a községek rendezése Schmerling idejében történt, s Ausztria policiális állam mintaképe volt. De utal egy szabad, alkotmányos, virágzó monarchiára, hol a szabadsággal párosult rend és politikai józanság 40 év alatt csodálatra méltó, mondhatni irigylendő állapotokat idézett elő Belgiumra, s meghúzza a párhuzamot szabadelvűségi szempontból Belgium községi törvénye és a mienk közt. Kezdi a képviselőtestületeknél. Belgiumban a képviselőtestület vagy az úgynevezett tanács áll,kisebb községekben 7 tagból, legnagyobb községekben 30 tagból, vagy hogy jobban fejezze ki magát, az 1000 lélekből álló község tanácsa áll 7, a 70 ezer lélekből állóé 30 tagból. Ezen 7 tagból álló képviselet tagjai a következők : Először a király által kinevezett polgármester, és szintén a király által kinevezett két tanácsbeli. Tehát a 7 tag közül 3 tag a korona által neveztetik ki és csak 4 tag választatik; tehát lehet képviselőtestületet képzelni a nélkül, hogy annak minden egyes tagja választatnék. A mi képviselői testületünk, amint felállítjuk, áll fele részben választottakból, fele részben pedig a vagyonosabb osztályok tagjaiból, minden kinevezés nélkül, és így azt hiszi, hogy szabadelvűség szempontjából a belgiumi képviselőtestülettel kiállhatjuk a versenyt. Kik választják a belga képviselőtestületeket? Választják azok, kik kis községekben 15 francot, nagyközségekben 42 francot 32 centime egyenes államadót fizetnek. Kik választják nálunk ? Azok, kik egyenes államadó fejében bármily csekély összeget fizetnek jövedelem vagy vagyon után. Ami tehát a censust illeti, erre nézve is szabadelvűség tekintetében bátran kiállhatjuk a versenyt Belgiummal (Élénk helyeslés jobbról.) Belgiumban a polgármestert ő felsége a király nevezi ki. Magyarországban a község előlejáróit, nagyközségekben, azaz városokban a képviselő-testület-községekben és kis helyiségekben az összes adózók, az összes választók minden megszorítás nélkül választják; candidatio nem lévén behozva, azt, akit 10 képviselő ajánl, megválasztják. Belgiumban a rendőri törvényeket a kinevezett polgármester hajtja végre és általában a rendőri ügyek felett nem az egész tanács, hanem éppen a polgármester és a király által kinevezett 2 tanácsnok őrködik, minálunk a törvényeknek végrehajtója a községben az elöljáróság és a képviselő-testület. Belgiumban a mezei rendőrséget a kormányzó nevezi ki, minálunk a község választja meg e közegeket. A belga képviselőtestületnek minden fontosabb határozatait, amilyenek pl. a vagyonnak elidegenítése, vagy vagyon szerzése; a községvagyon mikénti élvezetének módosítása, a községi átmeneti dijaknak megalapitása, sőt ha a községnek valaki hagyományoz vagy ajándékoz, s ha ezen hagyomány a 3 ezer frankot meghaladja, mindez a tartományi gyűlés véleményezése folytán a király által hagyatik helyben és csak akkor hajtatik végre ; perbe pedig a község csak akkor léphet, ha a tartományi gyűlés abba beleegyezik. Ezek, főbb vonalaiban a belga községi törvény részletei, ezeket tartotta szükségesnek megemlíteni arra nézve, hogy párhuzamot húzhasson szabadelvűség tekintetében a belgiumi s a mi községi törvényünk közt. Ami már magát a virilis szavazatokat illeti, engedjék meg, hogy mindazokhoz, mik erre nézve már elmondattak, egy gyakorlati figyelmeztetést csatolhasson. (Halljuk!) Vukovich Sebő azt mondotta, hogy a vagyonos osztályoknak a közügyekben való részvét által kell maga iránt bizalmat kelteni, hogy a vagyonos osztály, ha ezt teszi, bizonyára az őt megillető jogos befolyást a községi ügyekben meg is fogja magának szerezni.Ez theoriában tökéletesen áll, de a gyakorlat Magyarországban e téren ma a theoriát némileg meghazudtolja. Lehet, hogy az, mit mondandó lesz, nem fog sokaknak tetszeni, s azt fogják mondani, jobb lett volna e körülményt fel nem hozni. De szónok azt hiszi, hogy parliamentáris miniszternek mindenekfölött kötelessége az őszinteség, felderíteni a viszonyokat úgy, amint ő látja. A birtokrendezés Magyarországban, úgyszólván az utolsó 20 év alatt indíttatott meg.Részint befejeztetett, részint folyamatba tétetett. Igen sok helyen, igen sok községben — hála istennek ! — a birtokrendezés barátságos egyesség útján ment véghez. De nagyon sok községben bírói ítélet alapján intéztetett el a dolog. Ily helyeken a dolgok természeténél fogva még ma is fennáll a perlekedők közt a keserűség bizonyos neme. Az életből tapasztalta , hogy oly községekben is, hol barátságos egyezség útján jött létre a birtokrendezés a feleknek kölcsönös megelégedésére, később e megelégedés elégületlenséggé fajult, nem a nép saját ösztönéből, hanem mert mint mindenütt a világon, úgy Magyarországon is vannak úgynevezett népboldogítók, kik az ilyen birtokrendezett községekben megjelenvén, elmondották a népnek, hogy hiszen a birtokrendezés az ő hátrányára történt. Ezt a nép csakhamar elhitte, s a következés az lett, hogy az ilyen barátságos egyezség útján megkötött birtokrendezés ellen a nép, keresetet indított a megyénél. A megye visszautasította, aztán a bíróságnál, a bíróság szintén visszautasította. És volt elég eset arra, hogy később a képviselőház s országgyűlés elé jöttek a folyamodók. Természetes dolog, a folyamodások eredménye nem volt egyéb, mint ismét elégületlenség és némi viszálkodások a község lakosai közt. Nem akar azon viszályra utalni, mely a volt jobbágyság és a volt földesurak közt létezik, korántsem , e viszály átment a zsellérek és telkes gazdák közé. A zsellérek felizgattattak, hogy a telkes gazdák a tagosítás, arányosítás, faizás vagy remanentiális kérdések megoldásánál aránylag sokkal többet kaptak, mint ők. Egy szóval e viszályok fennállanak, és szónok reményű, meg fognak szűnni. De te hát! Lehet-e azt reményleni, hogy ily körülmények közt, midőn pedig ezen viszályok nem sporadice jönnek elő, hanem mint láttuk és látjuk, az ország bizonyos részében épen az izgatások következtében oly viszonyok állottak be, melyek a tulajdonjog felett tökéletes zavart idéztek elő, hol az úgynevezett kapatos osztály és szűrös osztály közt valóságos gyűlölet állott be , ilyen körülmények közt remélhető-e, hogy tisztán választás útján azon elemek, melyeknek mégis jogosultságuk van, hogy a községi ügyekbe beleszóljanak, és melyek a községi adó nagy részét fizetik, remélhető, hogy azok tisztán választás útján bele fognak jönni? (Tetszés jobbfelől.) Azt mondják, hogy a virilis szavazat által gyűlöletet fogunk előidézni az osztályok között. Szónok ellenkező nézetben van, azt hiszi, hogy épen ezen szakasz meg fogja szüntetni a gyűlöletet. (Helyeslés. Ellenmondás a balon.) Alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy azoknál, kik talán épen az érintkezés hiányánál fogva ma bizalmatlansággal tekintenek egymásra, egymással érintkezve, a község házában összejőve, tanácskozva a község ügyei felett, megértve egymást a községi ügyek előmozdításában, — azon bizalmatlanság, mely részakaratulag hintetett el, épen ezen érintkezés által meg fog szűnni. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Látjuk Angliában, a gentry mily szívélyes viszonyban van a néppel. És mi ennek egyik factora ? hogy az angol gentry amint lerázta magáról az iskolaport, igyekszik békebiróvá kineveztetni és ez által a néppel érintkezésbe jő, a nép ügyeit vezeti s ez által támad azon bizalom,azon szívélyes viszony, mely az angol gentry és a nép közt létezik. Lehet, hogy sokan talán helytelennek fogják tartani azt, hogy e viszonyt felemlítette. De a parlamentáris miniszter kötelessége az őszinteség, valamint kötelessége a parlamenteknek is, számolni a létező viszonyokkal, és törvényhozatalánál nem csupán abstract elvekből indulni ki, hanem a körülményeket is tekintetbe venni. Törvényeket nem alkotunk örök időkre, azok a viszonyok változásával természetszerűen változtathatnak is. Elhiszi, hogy azon viszály — helyesebben volna mondva: bizalmatlanság — melyett fölemlített, nem sokáva meg fog szűnni, és akkor talán egy okkal kevesebb fog harczolni ezen szakasz módosítása ellen; most azonban kéri a házat, méltóztassék azt úgy, amint be van terjesztve, elfogadni. (Élénk helyeslés jobbfelől.) B. Simonyi Lajos kisebbségi előadó végszóval él. Ha létezik is talán azon viszály, mely a községi elemek közt a belügyminiszter szerint fennforog, a virilis szavazatok által az elmellőzve nem leend, sőt még élesebb lesz, azért ajánlja a kisebbség véleményét. Királyi Pál központi előadó végszóval él. Az állam önfentartási ösztönénél fogva nem engedheti, hogy tagjainak azon osztálya, mely az államszerkezetnek legerősebb támaszát képezi, ott hol annak közvetlen vagyon érdekeinél fogva sokszor tűzhelyének nyugalmáról van szó, a vele egy határra utasítottak tetszése szerinti jó akaratára bizassék. Hogy józan gondolkozású népünk ezen jogegyenlőséget maga is íigy, fogja és fogja fel, és a gyakorlatban is így alkalmazza, azt több községünknek mai és eddigi közigazgatási élete igazolja. Úgy a képviselőtestületekben valamint az elöljáróságokban eleve meghatározott, megszabott, megbeszélt érdekcsoportok szerint intézik a választást, amint a földmíves, az iparos, a kereskedő, néhol még a vallásos érdekek is kívánják. Teszik ezt pedig azért, mert a jogegyenlőség merev theóriására fektetett általános választásban nem találják meg mindazon garantiákat, melyekre szükségük van azért, hogy érdekeik képviseltetésére nézve magukat megnyugtassák. (Jobb felől helyeslés.) Szónok ezután még több előtte szóló, név szerint Simonyi Ernő, Lónyai Gábor állításaira tér át és azzal végzi előadását, hogy a központi bizottság javaslatát elfogadja. (Helyeslés jobbfelől.) Következik a szavazás. Mindkét oldalról 20 képviselő név szerinti szavazást kér. Elnök fölteszi a kérdést: elfogadja-e a képviselőház a központi bizottság javaslatát a 34. §. tekintetében, igen, vagy nem ? Kihúzatik az U. betű. A szavazás eredménye következő: Mindössze tehát 404 igazolt képviselő közül 150 igennel, 137 nemmel szavazott, távol volt 116; e szerint a központi bizottság szövege 13 szótöbbséggel elfogadtatott. (A szavazók névsorát esti lapunkban közöljük.) Következik a 35. §, 35. §. A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számíttatik. A választott és nem választott képviselők öszszes száma azonban: helységekben 12-nél kevesebb és 24-nél több, nagyközségekben 24-nél kevesebb és 48-nál több, rendezett tanácsú városokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. Simonyi Lajos b.: Miután e §-ban is említtetnek a virilis szavazatok, a falusi főrendek (Derültség), tehát ahhoz hozzá nem járulhat. Elnök fölteszi a kérdést. A többség ki nem vehető, a jegyzők megszámlálják a szavazatokat, ekkor kitűnt, hogy a javaslat mellett 72, ellene 76 szavazat nyilatkozott. (Tetszés balfelől.) Tehát e § elesik. A 36. §. és a 37. §. változatlanul elfogadtattak ekként: 36. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazíttatik. A kiigazítást, az adókimutatás alapján, helyiségekben és nagyközségekben a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselőtestület választ. A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napokon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem öszszes egyenes államadója, s a községben fizetett személyes kereseti adó vétetik számításba, továbbá : az állami-, felekezeti- és magántanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelkészek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvényes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, orvosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bányászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek vagyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hasonmennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a bizottságba , az utóbbi biz elsőbbséggel. 37. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztaltatott, a marasztaló ítélet kihirdetésétől, a büntetés egész tartama alatt; b) a ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; d) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül, más adót a községben nem fizetnek. Irányi Dániel- A 37. §-ban előforduló „bűntény“ szó helyett „közbüntény“ szót indítványoz. Várady János: A 37. §-ban foglalt jogoktól a katonákat és a honvédeket kizárni nem akarja, és ez irányban módosítványt nyújt be, mely szintúgy, mint Irányié elvettetett. A 38. §. ekként hangzik: 38. §. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja, választó-kerületenként, ha meg nem haladja, tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választókerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választókerületeket a képviselőtestület alakítja. Egy-egy választókerület lehetőleg páros számban csak annyi képviselőt választ, amennyi a képviselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszonyított aránya szerint a kerületre esik ; ugyanez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának 1/1 része erejéig póttagok választandók, ott pedig, hol a választás kerületenkint történik, az egyes kerületekben a póttagok választása is, az ott választandó képviselők számához képest eszközlendő, úgy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon. Fejezes Béla: E §-t új bekezdéssel bővíteni kívánja, mely így hangzanék: „A községi képviselők számát az illető tvhatóság határozza meg.“ Tóth Vilmos, belügyminiszter. Egy más módosítványt terjeszt be ezen 38-ik §-hoz, mely igy szól: a 38 §. első bekezdéséül tétessék: „A községi képviselők számát a népesség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számittatik. A választott és nem választott képviselők összes száma azonban községekben 10-nél kevesebb és 20 nál több, nagyközségekben 20-nál kevesebb és 48 nál több, rendezett tanácsú városokban pedig 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. Dr. Dietrich Ignácz: A ház méltóságával megegyezőnek nem tartja (zaj, felkiáltások, rendre), hogy egy indítvány, mely más alakban elvettetett, uj alakban hozassék be. (Zaj, ellentmondás.) Török Sándor (sopronyi): Itt külön önálló indítványról van szó, azért a képv.ház méltóságával ellenkezésben lévő dolgot nem lát, sőt ez ellen intézettnek találja azt, ha valamely, általánosságban elfogadott tvjavaslat egy hátulsó ajtón becsempészett indítványnyal kiforgattatik. (Helyeslés jobbról, zaj. Rendre! balról.) Csernátony Lajos: Nem érthet egyet Dietrichcel, amint az ellenzéknek jogában állott azon fogással élni, hogy a 35. § elvettessék, úgy a többségnek is jogában áll azt más alakban visszaállítani. Angliában is úgy az ellenzék, mint többség fogásokkal él a parlamentben, a már egyszer elvetett javaslatot más alakban igyekszik visszahozni, azért az indítványban semmi megütközésre valót nem lát. (Helyeslés.") Bobory Károly: A községi képviselők számának meghatározását az illető községekre akarja bízni, ép úgy Halász Boldizsár is. Simonyi Ernő: Pártolja Dietrich felszólalását. Hova lenne a Parlamentarismus, ha egyik párt a másik által elvetett javaslatot más alakban kívánná minduntalan behozni ? Irányi Dániel: Tiltakozik Csernátony azon kifejezése ellen, hogy a parlamenti pártok „fogással“ szoktak élni. Ezután e szakasz Tóth Vilmos módosításával elfogadtatott, Perczel Béláé pedig elejtetett. Felolvastatnak és elfogadtatnak most: 39. §. Községi választó: a) minden 20 éves községi lakos, ha saját vagyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház-, jövedelmi- vagy személyes kereseti adót a községben már két év óta fizeti; aki azonban személyes kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll; b) továbbá minden testület,intézet, társulat, elég, ha a községben fekvő vagyonnal bir és attól adót fizet (41. §.); c) azon idegenek, kik a 19. §. rendelete alá esnek, vagy rendeleteinek eleget tesznek. 40. §. Választójoggal nem bírnak: a) a hadsereg (haditengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges állományban álló honvédek; b) akik valamely bűntény miatt vizsgálati fogságban vannak; c) akik valamely bűntény miatt elmarasztaltattak, a marasztaló ítélet kihirdetésétől a büntetés egész tartama alatt; d) csőd alatt levők; e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül más adót a községben nem fizetnek. 41. §. A községben fekvő vagyonnal bíró kiskorúakat, és gondnokság alattiakat a gyám, illetőleg gondnok, a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket a meghatalmazott képvili a választásnál. Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. 42. §. A választók névjegyzékét, éspedig, ahol választókerületek vannak, választókerületenként a képviselő-testület által kiküldött választmány állítja össze, a legközelebb lefolyt két évi adólajstromokból és más adatokból. A betűrendben összeállított névjegyzék öt napon át a községházánál közszemlére kitétetik, s a következő 5 napon beadott észrevételek alapján, a kiküldött választmány által kiigazíttatik. Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szemlélhető meg s meddig adhatók be az észrevételek , az elöljáróság bemondás, falragasz vagy más szokásos módon hirdeti ki. 43. §. Községi képviselővé választathatik: kis és nagy községekben minden nagykorú községi lakos, a ki a 39. és 40. §§. értelmében választási joggal bir, azoknak kivételével, kik a község közjavadalmait haszonbérük vagy a községgel más számadási viszonyban állanak ; rendezett tanácsú városokban mindaz, aki országgyűlési képviselőválasztásra jogosítva van, ha egyszersmind írni és olvasni tud. A 44. §, így hangzik : 44. §. A képviselő-testület választás alá eső tagjai három évenként 5 évre választatnak. A legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választókerületre külön eszközlött sorshúzás útján minden második tag kilép. Jövőre pedig minden 3 év leteltével a póttagok (35. §.) és azok lépnek ki, akik a szabályszerű 6 évet már kitöltötték. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett képviselők újra választhatók. Jankovics Miklós indokolás mellett módosítást nyújt be e szakaszra nézve, mely szerint a képv. testület tagjai ne 6, hanem 3 évi időtartamra választassanak. Helfy Ignácz szintén módosítást nyújt be, mely így hangzik : „A képv. testület 3 évenkint 6 évre választatik.“ Tóth Vilmos belügyminiszter egyik indítványt sem fogadja el. Hellyét azért nem, mert ő azon taktikával akar élni, hogy a képviselőtestület „választás alá eső tagjait“ kihagyatni kívánja, Jankovichét pedig azért nem, mivel azért határoztatott meg a 6 év a községi képviselőtestület választása tekintetében, hogy a képviselők oly egyének legyenek, kik az ügyekkel hosszasabban foglalkozván, azokat alaposabban értik. (Helyeslés.) Ezután elfogadtattak a következő §-ok : 45. §. A ki az igazoló választmány semmitő határozata folytán esik el képviselői állásától, továbbá a ki időközben elhal, vagy elveszti képviselői képességét, vagy községi elöljáróvá választatik s végre a ki lemond a képviselőségről, annak helyét — ha adó alapján lépett a képviselő testületbe — a sorrendben következő legtöbb adót fizető, mint póttag foglalja el; ha választás által nyerte megbizatását, helyét a választás alkalmával legtöbb szavazatot nyert póttag sorrend szerint foglalja. 46. §. Az, a ki több választókerületben választatott meg képviselőnek , azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki; helye pedig a sorrendben következő póttag által töltetik be. 47. §. Ha olyan választatik meg, aki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek és választott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizető lép. 48. §. A választás napját kis és nagy községekben a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. A határnapot csak a legtöbb adót fizetők névjegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása (38. §.) s közzététele után lehet kitűzni. A 49. §. így hangzik : 49. §. A választás, a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint ahány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi választókerület választani jogosítva van, az utolsrott nevek nem vétetnek számba. Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, a felett, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt. Simonyi Lajos b. : A kisebbség e szakasz bevezetésében a „szavazatlapok által“ szókat kihagyatni kívánja, valamint az egész második bekezdést is. Jankovics Miklós következő módosítványt ajánl a 3-dik bekezdésre nézve : „Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, többen egyenlő szavazatot nyertek, afelett, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt.“ Irányi Dániel indítványt nyújt be az első kikezdésre nézve, mely szerint: „A választás a szavazók nevének nyilvános megemlítése mellett titkosan történik.“ A ház ezután a szerkezetet elfogadja és Irányi módosítványát elveti. Holnap 9 órakor ülés. Napirend lesz: 1. A szavazati cédulák beadása a 25-ös bizottság két tagjára, azután folytatása e vitának, mely ha befejeztetik, a kérvényi bizottság jelentéseinek tárgyalása. Ülés vége 2 óra 5 perczkor. Esküdtszéki tárgyalás. (Mártius 27-én.) (Folytatás tegnapi esti lapunkhoz.) (Közvádló — Bugarszki Miklós, volt postatiszt ellen.) Az inkriminált czikkekben foglalt vádak következők. Hogy a postahivataloknál történő sikasztások ellen oly személyek irányában, kik a