Pesti Napló, 1871. március (22. évfolyam, 49-75. szám)

1871-03-28 / 72. szám

akkor az, a­kire életei élét kiönti, ugyancsak megérzi. Ő­szentsége incognito sétáin meggyőződhetett­­arról, hogy a pápa világi uralmának megszün­tetése következtében Rómában nem bomlott fel a rend minden köteléke, sőt tapasztalhatta, hogy Róma nyugodtabb mint Páris és mind ama nagy franczia városok, melyek sorsával EX. Pius hir szerint újabb időben sokat foglalkozik. A­mit erre nézve beszélnek, az alig hihető­ Azt beszé­­ik, hogy még mindig nem mondott le régi ked­­vencz tervéről, hogy halála után Bonaparte Lu­­szian bibornokot válaszszák meg pápának s ez segitse aztán pápai befolyásával Plonplon her­­­czeg és Matild herczegnő fiát, tehát Viktor Ema-­nuel unokáját a franczia trónra. Az od­roi ügye a város s az állam közt végre el van intézve. A nélkül, hogy az egyezmény részleteit ismerném, állíthatom, hogy a város két és fél millió fizetését ajánlotta az államnak, s az állam el is fogadta az ajánlatot. A község­­anács helyzete különben még mindig igen vál­­ságos. Három tagja leköszönt, s a többi is foly­­anos viszályban van egymás között. A jezsuitákat egyszerre nagy nyugtalanság óta el, okát még eddig nem lehet tudni.Pedig a reformok, melyeket Olaszország az utóbbi­­ben tett, nem is érintették a jezsuitákat oly súlyosan, mint azok, melyeket Franczia- és Spa­­n­yolország tett. Nyugtalanságuk megfoghatat­­n. A múlt hétfőn 23 növendéküket és újon­cukat elvitték Rómából és más rendek kolosto­raiban helyezték el. Különös, hogy a jezsuitái cajonczaikat féltik, midőn még leghevesebb sz­­­­rnokaik, Curci, Tommasi és Spillmann bántatla­­nul izgathatnak. Márt. 19-ére, jóllehet, komoly dolgoktól nem lehet­ félni, mégis meg volt téve minden óvó rendszabály. A nemzetőrség délutáni két órára gyülhelyeire volt rendelve, hogy ott gyakorlato­kat tartson. Ez mindenesetre a legalkalmasabb intézkedés volt azon esetre, ha netalán zavargás ütött volna ki. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése márt. 27-én. (Folytatás esti lapunkhoz.) (Elnöki bejelentések, kérvények. Almássy Sándor in­terpellál a m. k. államvasutakon használt német fize­tési számlák tekintetében. A községi törvényjavaslat részletes tárgyalása folytattatik.) Elnök : Somssich Pál. Jegyzők : Széll, Majláth, Ivacskovics, Jámbor. A kormány részéről jelen vannak : Andrássy gr., Kerkapoly, Szlávy, Horvát, Gorove, Tóth Vilmos, Pauler Tivadar. Esti lapunkban a tanácskozások folyamát Bobory K. beszédéig közöltük. A 34. § nál (virilis szavazatok) fölszóllal még Török Sándor (soproni) a szőnyegen forgó törvényjavaslatnak szóban lévő §-át elfogad­ja, elfogadja épen azért, mert meg van győződ­ve, hogy ha valahol épen a községi rendszerben és hazánkban van legnagyobb szükség a virilis szavazatokra, a­hol a községben a leglényege­sebb kérdések nem más, mint az enyém és tied körül forognak. Ugyanis a virilis szavazat nem j­o­g, hanem f­u­n­c­­­i­ó, határozott kötelesség, kötelesség, mely épen azért, mivel nem kivált­sághoz van kötve, hanem érdekek képviseletét involválja, mindenkit egy iránt terhelhet. Hogy ezen érdekképviseletből épen azok legyenek ki­zárva, kik ezen érdekekhez legközelebb álla­nak, vagy igazságtalanság, vagy csak eltakart lépés a communismusra. A birtoktulajdon jogvédelme és annak szük­ségessége ellenében szónokolni vagy azt nehe­zíteni akarni, nekünk magyaroknak van leg­kevesebb okunk, ha számba veszszük, hogy a 48-ban gyökerében átalakított alkotmányosság alapját most a községi rendszerre óhajtjuk fek­tetni , s midőn ezt teszszük, ezt aként akarjuk tenni, hogy a 800 évi múlthoz hasonló stabili­tással bírjon, ennélfogva szükséges, hogy eleve biztosítsuk azon elemek támogatását, melyek érdekeiknél fogva arra leginkább vannak hivat­va, leginkább hajlandók és magasabb mivelt­­ségi fokozatuknál fogva arra leginkább képe­sek. A vagyontalanok ez által egyáltalában ká­rosításban nem részesülnek, mert érdekeik vé­delme biztositva van a képviseleti jogban s leg­feljebb az lesz megakadályozva, hogy maholnap nálunk is a francziákéhoz hasonló állapotok lábra ne kapjanak. Úgy a nemzeti, valamint az egyéni szabadság és vagyonbiztonság és az al­kotmányosság biztosítása tekintetéből nélkülöz­hetetlennek találja és elvitázhatjan szükséges­nek a virilis szavazatot a községi rendszer­ben, s azért szavazatával annak életbelépteté­séhez járul. (Helyeslés jobbról.) Almássy Sándor veszélyesnek tartja a tör­vényjavaslatot és retrogad irányúnak, mert ez elvesz oly jogokat a polgároktól, melyeket esetek eddig mindig gyakoroltak. Vukovics Sebő: A jelen törvényjavaslat ál­tal a népnek már eddig gyakorolt joga vissza­vétetik, erre ok csak akkor lenne, ha ez a haza vagy alkotmány iránt hűtlenné vált volna, de áll-e ez a magyar népről mely 1850-től kezdve bűn követte azon férfiakat, kik a nemzet ügyét vezették? A jelen törvényjavaslat által a va­gyonos osztály ellen ellenszenv támasztatik, pe­dig ennek önmagától hivatása részt venni a köz­ügyek intézésében és itt a vezérszerepet biztosí­tani. Ez nem aristokratia, a valódi aristokratiá­­ban van valami vonzó, tiszteletet gerjesztő, ez nem más, mint a pénz jó­­vagy rész módom­ szerzésén alapuló kaszt. (Úgy van­ balról.) A kormány reaktionárius irányát jelzette Csengery Antal is, midőn az administratív bí­ráskodást illetőleg oly tartózkodással beszélt. Szónok nem fogadja el e­z­t és a kisebbség­hez járul. (Helyeslés balfelöl.) Rannicher Jakab a szabad polgárság és az általános hadkötelezettség szempontjával, a kü­lön fajú lakosság érdekével nem tartja összeté­­rőnek a virilis szavazatot. Horvátországban sem a megyékben, sem a községekben nincsenek vi­rilis szavazatok, talán kedvezőbb ott a kulturai állapot ? Ez szégyenítő Magyarországra. (Tet­szés balfelől.) Szónok nem fogadja el a törvény­javaslat o­k­át. (Éljenzés a bal oldalon.) Hrabár Manó : T. ház! Én sem a születési, sem a pénzaristocratiának soha ellensége nem voltam, de engedjék meg kinyilatkoztatnom, hogy barátságom nem terjed annyira, hogy oly törvényjavaslatra adjam szavazatomat, mely ezen két osztály bármelyikét is némi kiváltság­ban részesíti, miután nézetem szerint a virilis­­ szavazat nem egyéb, mint a pénzaristocratiának némi előnyökben részesítése, és miután ezen pénzaristokratia különösen az én választóimat tönkre­silányítja, teljesen semmivé teszi, ez ok­ból én választóim érdekében, valamint a me­gyerendezési törvényjavaslat tárgyalásánál, úgy itt is kötelességemnek tartom a virilis szavazatok ellen szavazni. (Helyeslés bal felől. Felkiáltá­sok : Szavazzunk! Nyugtalanság.) Babes Vincze nagy zaj közt a virilis szava­zat ellen nyilatkozik, mely szerinte a népellenes hatalom terjeszkedésére czéloz. Több szónok nem lévén följegyezve, szót emel Tóth Vilmos miniszter. Nem azért szóljam fel, hogy a virilis szavazatok mellett szót emeljen mint inkább azért, hogy azon általános észrevé­telekre, melyek a szakasz tárgyalása alkalmával a törvényjavaslattal ellenkezőleg felhozattak, megjegyzést tegyen. Szónok mindenekelőtt párhuzamot von Euró­pa többi országainak községi törvényei közt, és azon­­ javaslat közt, melyet a kormány a háznak tárgyalás végett beterjesztett. (Halljuk!) Nem fog végigmenni Európa összes országain, mert ez unalmas lenne. Nem fogja felhozni Franczia­­ország községi törvényeit, mert erre azt monda­nák, hogy ez a caesarismus, az imperialismus, az absolutismus hazája. Nem fogja felhozni Svájcz községi törvényét, mert erre azt mondanák, hogy Svájczban az államfőt is a nép választja, tehát nincs szüksége az állam irányában autonó­miára. Nem fogja fölhozni Angolország községi tör­vényeit, mert azt mondanák, hogy ott ezen hi­vatást a békehírós intézmény viseli, mely nagy befolyást gyakorol az ügyekre. Nem fog szólni Poroszország községi törvényeiről, miután azt mondanák, hogy Poroszország katonai állam, és szolgálhat mintául katonai kormányzatra, de nem községi törvényre. Nem fog szóltani a lajthántúli tartományokról, mert azt lehetne mondani, hogy ott a községek rendezése Schmer­ling idejében történt, s Ausztria policiális állam mintaképe volt. De utal egy szabad, alkotmá­nyos, virágzó monarchiára, hol a szabadsággal párosult rend és politikai józanság 40 év alatt csodálatra méltó, mondhatni irigylendő állapo­tokat idézett elő­ Belgiumra, s meghúzza a pár­huzamot szabadelvűségi szempontból Belgium községi törvénye és a mienk közt. Kezdi a kép­viselőtestületeknél. Belgiumban a képviselőtestület vagy az úgy­nevezett tanács áll,kisebb községekben 7 tagból, legnagyobb községekben 30 tagból, vagy hogy jobban fejezze ki magát, az 1000 lélekből álló község tanácsa áll 7, a 70 ezer lélekből állóé 30 tagból. Ezen 7 tagból álló képviselet tagjai a következők : Először a király által kinevezett polgármester, és szintén a király által kineve­zett két tanácsbeli. Tehát a 7 tag közül 3 tag a korona által neveztetik ki és csak 4 tag vá­­lasztatik; tehát lehet képviselőtestületet kép­zelni a nélkül, hogy annak minden egyes tagja választatnék. A mi képviselői testületünk, a­mint felállítjuk, áll fele részben választottakból, fele részben pedig a vagyonosabb osztályok tagjai­ból, minden kinevezés nélkül, és így azt hiszi, hogy szabadelvűség szempontjából a belgiumi képviselőtestülettel kiállhatjuk a versenyt. Kik választják a belga képviselőtestületeket? Vá­lasztják azok, kik kis községekben 15 francot, nagy­községekben 42 francot 32 centime egye­nes államadót fizetnek. Kik választják nálunk ? Azok, kik egyenes államadó fejében bármily csekély összeget fizetnek jövedelem vagy va­gyon után. A­mi tehát a censust illeti, erre nézve is szabadelvűség tekintetében bátran kiállhatjuk a versenyt Belgiummal (Élénk helyeslés jobbról.) Belgiumban a polgármestert ő felsége a ki­rály nevezi ki. Magyarországban a község előle­járóit, nagy­községekben, azaz városokban a képviselő-testület-községekben és kis helyiségek­ben az összes adózók, az összes választók min­den megszorítás nélkül választják; candidatio nem lévén behozva, azt, a­kit 10 képviselő ajánl, megválasztják. Belgiumban a rendőri törvénye­ket a kinevezett polgármester hajtja végre és általában a rendőri ügyek felett nem az egész tanács, hanem éppen a polgármester és a király által kinevezett 2 tanácsnok őrködik, minálunk a törvényeknek végrehajtója a községben az elöljáróság és a képviselő-testület. Belgiumban a mezei rendőrséget a kormányzó nevezi ki, mi­nálunk a község választja meg e közegeket. A belga képviselőtestületnek minden fontosabb ha­tározatait, a­milyenek pl. a vagyonnak elidege­nítése, vagy vagyon szerzése; a községvagyon mikénti élvezetének módosítása, a községi át­meneti dijaknak megalapitása, sőt ha a köz­ségnek valaki hagyományoz vagy ajándékoz, s ha ezen hagyomány a 3 ezer frankot megha­ladja, mindez a tartományi gyűlés véleménye­zése folytán a király által hagyatik helyben és csak akkor hajtatik végre ; perbe pedig a köz­ség csak akkor léphet, ha a tartományi gyűlés abba beleegyezik. Ezek, főbb vonalaiban a belga községi tör­vény részletei, ezeket tartotta szükségesnek megemlíteni arra nézve, hogy párhuzamot húz­hasson szabadelvűség tekintetében a belgiumi s a mi községi törvényünk közt. A­mi már magát a virilis szavazatokat illeti, engedjék meg, hogy mindazokhoz, mik erre nézve már elmondattak, egy gyakorlati figyel­meztetést csatolhasson. (Halljuk!) Vukovich Sebő azt mondotta, hogy a vagyo­nos osztályoknak a közügyekben való részvét által kell maga iránt bizalmat kelteni, hogy a vagyonos osztály, ha ezt teszi, bizonyára az őt megillető jogos befolyást a községi ügyekben meg is fogja magának szerezni.Ez theoriában tö­kéletesen áll, de a gyakorlat Magyarországban e téren ma a theoriát némileg meghazudtolja. Le­het, hogy az, mit mondandó lesz, nem fog so­­kaknak tetszeni, s azt fogják mondani, jobb lett volna e körülményt fel nem hozni. De szónok azt hiszi, hogy parliamentáris miniszternek min­­denekfölött kötelessége az őszinteség, felderíte­ni a viszonyokat úgy, a­mint ő látja. A birtokrendezés Magyarországban, úgyszól­ván az utolsó 20 év alatt indíttatott meg.Részint befejeztetett, részint folyamatba tétetett. Igen sok helyen, igen sok községben — hála isten­nek ! — a birtokrendezés barátságos egyesség útján ment véghez. De nagyon sok községben bírói ítélet alapján intéztetett el a dolog. Ily he­lyeken a dolgok természeténél fogva még ma is fennáll a perlekedők közt a keserűség bizonyos neme. Az életből tapasztalta , hogy oly közsé­gekben is, hol barátságos egyezség útján jött létre a birtokrendezés a feleknek kölcsönös megelégedésére, később e megelégedés elégü­letlenséggé fajult, nem a nép saját ösztönéből, hanem mert mint mindenütt a világon, úgy Magyarországon is vannak úgynevezett népbol­­dogítók, kik az ilyen birtokrendezett községek­ben megjelenvén, elmondották a népnek, hogy hiszen a birtokrendezés az ő hátrányára történt. Ezt a nép csakhamar elhitte, s a következés az lett, hogy az ilyen barátságos egyezség útján megkötött birtokrendezés ellen a nép, kerese­tet indított a megyénél. A megye visszautasította, aztán a bíróságnál, a bíróság szintén visszautasította. És volt elég eset arra, hogy később a képvi­selőház s országgyűlés elé jöttek a folyamodók. Természetes dolog, a folyamodások eredménye nem volt egyéb, mint ismét elégületlenség és némi viszálkodások a község lakosai közt. Nem akar azon viszályra utalni, mely a volt jobbágy­ság és a volt földesurak közt létezik, koránt­sem , e viszály átment a zsellérek és telkes gaz­dák közé. A zsellérek felizgattattak, hogy a tel­kes gazdák a tagosítás, arányosítás, faizás vagy remanentiális kérdések megoldásánál aránylag sokkal többet kaptak, mint ők. Egy szóval e viszályok fennállanak, és szónok reményű, meg fognak szűnni. De te hát! Lehet-e azt remény­leni, hogy ily körülmények közt, midőn pedig ezen viszályok nem sporadice jönnek elő, hanem mint láttuk és látjuk, az ország bizonyos részé­ben épen az izgatások következtében oly viszo­nyok állottak be, melyek a tulajdonjog felett tökéletes zavart idéztek elő, hol az úgynevezett kapatos osztály és szűrös osztály közt valóságos gyűlölet állott be , ilyen körülmények közt re­mélhető-e, hogy tisztán választás útján azon elemek, melyeknek mégis jogosultságuk van, hogy a községi ügyekbe beleszóljanak, és me­lyek a községi adó nagy részét fizetik, remél­hető­­, hogy azok tisztán választás útján bele fognak jönni? (Tetszés jobbfelől.) Azt mondják, hogy a virilis szavazat által gyű­löletet fogunk előidézni az osztályok között. Szónok ellenkező nézetben van, azt hiszi, hogy épen ezen szakasz meg fogja szüntetni a gyűlö­letet. (Helyeslés. Ellenmondás a balon.) Alkalmat fog szolgáltatni arra, hogy azoknál, kik talán épen az érintkezés hiányánál fogva ma bizalmatlansággal tekintenek egymásra, egy­mással érintkezve, a község házában összejőve, tanácskozva a község ügyei felett, megértve egymást a községi ügyek előmozdításában, — azon bizalmatlanság, mely részakaratulag hinte­tett el, épen ezen érintkezés által­ meg fog szűn­ni. (Helyeslés jobbfelől. Mozgás balfelől.) Lát­juk Angliában, a gentry mily szívélyes viszony­ban van a néppel. És mi ennek egyik factora ? hogy az angol gentry a­mint lerázta magáról az iskolaport, igyekszik békebiróvá kineveztetni és ez által a néppel érintkezésbe jő, a nép ügyeit vezeti s ez által támad azon bizalom,azon szívélyes viszony, mely az angol gentry és a nép közt létezik. Lehet, hogy sokan talán helytelennek fogják tartani azt, hogy e viszonyt felemlítette. De a parlamentáris miniszter kötelessége az őszinte­ség, valamint kötelessége a parlamenteknek is, számolni a létező viszonyokkal, és törvény­hoza­talánál nem csupán abstract elvekből indulni ki, hanem a körülményeket is tekintetbe venni. Törvényeket nem alkotunk örök időkre, azok a viszonyok változásával természetszerűen vál­toztathatnak is. Elhiszi, hogy azon viszály — helyesebben volna mondva: bizalmatlanság — melyett fölemlített, nem sokáva­ meg fog szűnni, és akkor talán egy okkal kevesebb fog harczolni ezen szakasz módosítása ellen; most azonban kéri a házat, méltóztassék azt úgy, a­mint be van terjesztve, elfogadni. (Élénk helyeslés jobb­­felől.) B. Simonyi Lajos kisebbségi előadó végszó­val él. Ha létezik is talán azon viszály, mely a községi elemek közt a belügyminiszter szerint fennforog, a virilis szavazatok által az elmellőz­ve nem leend, sőt még élesebb lesz, azért ajánlja a kisebbség véleményét. Királyi Pál központi előadó végszóval él. Az állam önfentartási ösztönénél fogva nem en­gedheti, hogy tagjainak azon osztálya, mely az államszerkezetnek legerősebb támaszát képezi, ott hol annak közvetlen vagyon érdekeinél fogva sokszor tűzhelyének nyugalmáról van szó, a vele egy határra utasítottak tetszése szerinti jó aka­ratára bizassék. Hogy józan gondolkozású népünk ezen jog­­egyenlőséget maga is íigy, fogja és fogja fel, és a gyakorlatban is így alkalmazza, azt több községünknek mai és eddigi közigazgatási élete igazolja. Úgy a képviselőtestületekben valamint az elöljáróságokban eleve meghatározott, meg­szabott, megbeszélt érdekcsoportok szerint inté­zik a választást, a­mint a földmíves, az iparos, a kereskedő, néhol még a vallásos érdekek is kí­vánják. Teszik ezt pedig azért, mert a jogegyen­­lőség merev theóriására fektetett általános vá­lasztásban nem találják meg mindazon garantiá­­kat, melyekre szükségük van azért, hogy érde­keik képviseltetésére nézve magukat megnyug­tassák. (Jobb felől helyeslés.) Szónok ezután még több előtte szóló, név sze­­rint Simonyi Ernő, Lónyai Gábor állításaira tér át és azzal végzi előadását, hogy a központi bizottság javaslatát elfogadja. (Helyeslés jobb­felől.) Következik a szavazás. Mindkét oldalról 20 képviselő név szerinti szavazást kér. Elnök fölteszi a kérdést: elfogadja-e a kép­viselőház a központi bizottság javaslatát a 34. §. tekintetében, igen, vagy nem ? Kihúzatik az U. betű. A szavazás eredménye következő: Mindössze tehát 404 igazolt képviselő közül 150 igennel, 137 nemmel szavazott, távol volt 116; e szerint a központi bizottság szövege 13 szótöbbséggel elfogadtatott. (A szavazók névso­rát esti lapunkban közöljük.) Következik a 35. §, 35. §. A községi képviselők számát a népes­ség száma szabályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képviselő számíttatik. A választott és nem választott képviselők ösz­­szes száma azonban: helységekben 12-nél keve­sebb és 24-nél több, nagy­községekben 24-nél kevesebb és 48-nál több, rendezett tanácsú vá­rosokban 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. Simonyi Lajos b.: Miután e §-ban is említ­­tetnek a virilis szavazatok, a falusi főrendek (Derültség), tehát ahhoz hozzá nem járulhat. Elnök fölteszi a kérdést. A többség ki nem vehető, a jegyzők megszámlálják a szavazato­kat, ekkor kitűnt, hogy a javaslat mellett 72, ellene 76 szavazat nyilatkozott. (Tetszés bal­felől.) Tehát e §­ elesik. A 36. §. és a 37. §. változatlanul elfogadtat­tak ekként: 36. §. A választás alá nem eső képviselők névjegyzéke minden évben kiigazíttatik. A kiigazítást, az adó­kimutatás alapján, helyi­ségekben és nagy­községekben a szolgabíró, rendezett tanácsú városokban egy küldöttség eszközli, melyet a képviselőtestület választ. A küldöttség a kitűzött és kihirdetett napo­­kon nyilvánosan tartja üléseit, s eljárásáról a képviselőtestületnek jelentést tesz. A névjegyzék és sorrend megállapításánál csak a községben és területén fekvő vagyon, s a községben s területén élvezett jövedelem ösz­­szes egyenes államadója, s a községben fize­tett személyes kereseti adó vétetik számításba, továbbá : az állami-, felekezeti- és magántanintézetek tanárai, néptanítók, a tudományos akadémiák tagjai, a folyóirat- és lapszerkesztők, a lelké­szek, az ipar- és kereskedelmi kamarák bel- és kültagjai, úgyszintén a magyar államban érvé­nyes oklevéllel ellátott tudorok, ügyvédek, or­vosok, mérnökök, gyógyszerészek, sebészek, bá­nyászok, erdészek és gazdatiszteknek összes egyenes államadója kétszeresen számíttatik. A férj vagy atya államadójába a nő, valamint kiskorú gyermekek államadója is beszámítandó, ha a nőnek vagy a kiskorú gyermekeknek va­gyonát kezeli. Midőn ketten vagy többen fizetnek hason­­mennyiségű államadót, ezek között a sorshúzás dönt; midőn pedig ezen eset olyan egyének közt fordul elő, kik közül az egyik egyszeresen, a másik pedig kétszeresen számított államadó folytán juthatna a bizottságba , az utóbbi biz elsőbbséggel. 37. §. A névjegyzékbe nem vétethetik fel: a) a ki valamely bűntény miatt elmarasztal­­tatott, a marasztaló ítélet kihirdetésétől, a bünte­tés egész tartama alatt; b) a ki a község közjavadalmait haszonbérli, vagy a községgel más szerződési viszonyban áll; c) a hadsereg (hadi­tengerészet) állományá­ban tettleg szolgáló katonák, valamint a tettle­ges állományban álló honvédek; d) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül, más adót a kö­zségben nem fizetnek. Irányi Dániel- A 37. §-ban előforduló „bűn­tény“ szó helyett „közbüntény“ szót indít­ványoz. Várady János: A 37. §-ban foglalt jogoktól a katonákat és a honvédeket kizárni nem akarja, és ez irányban módosítványt nyújt be, mely szintúgy, mint Irányié elvettetett. A 38. §. ekként hangzik: 38. §. A képviselők választása, ha a községi választók összes száma a 600-at meghaladja, választó-kerületenként, ha meg nem haladja, tömegesen eszközöltetik. Egy-egy választó­kerületben 200-nál kevesebb és 600-nál több választó nem lehet. A választó­kerületeket a képviselőtestület alakítja. Egy-egy választó­kerület lehetőleg páros szám­ban csak annyi képviselőt választ, a­mennyi a képviselőtestület választás alá eső tagjaiból a kerület választóinak az összes választókhoz viszo­nyított aránya szerint a kerületre esik ; ugyan­ez alkalommal ott, hol a választás tömegesen eszközöltetik, a választandó képviselők összes számának 1/1 része erejéig póttagok választan­dók, ott pedig, hol a választás kerületenkint történik, az egyes kerületekben a póttagok vá­lasztása is, az ott választandó képviselők szá­mához képest eszközlendő, úgy azonban, hogy minden kerület legalább 1 póttagot válaszszon. Fejezes Béla: E §-t új bekezdéssel bővíteni kívánja, mely így hangzanék: „A községi kép­viselők számát az illető tvhatóság határozza meg.“ Tóth Vilmos, belügyminiszter. Egy más mó­dosítványt terjeszt be ezen 38-ik §-hoz, mely igy szól: a 38 §. első bekezdéséül tétessék: „A köz­ségi képviselők számát a népesség száma sza­bályozza, t. i. minden 100 lélek után egy képvi­selő számittatik. A választott és nem választott képviselők összes száma azonban községekben 10-nél kevesebb és 20 nál több, nagy­községek­ben 20-nál kevesebb és 48 nál több, rendezett tanácsú városokban pedig 48-nál kevesebb és 200-nál több nem lehet. Dr. Dietrich Ignácz: A ház méltóságával megegyezőnek nem tartja (zaj, felkiáltások, rendre), hogy egy indítvány, mely más alakban elvettetett, uj alakban hozassék be. (Zaj, ellent­mondás.) Török Sándor (sopronyi): Itt külön önálló in­dítványról van szó, azért a képv.­ház méltósá­gával ellenkezésben lévő dolgot nem lát, sőt ez ellen intézettnek találja azt, ha valamely, általá­nosságban elfogadott tvjavaslat egy hátulsó ajtón becsem­pészett indítványnyal kiforgatta­­tik. (Helyeslés jobbról, zaj. Rendre! balról.) Csernátony Lajos: Nem érthet egyet Diet­­richc­el, a­mint az ellenzéknek jogában állott azon fogással élni, hogy a 35. § elvettessék, úgy a többségnek is jogában áll azt más alakban visszaállítani. Angliában is úgy az ellenzék, mint többség fogásokkal él a parlamentben, a már egyszer elvetett javaslatot más alakban igyek­­szik visszahozni, azért az indítványban semmi megütközésre valót nem lát. (Helyeslés.") Bobory Károly: A községi képviselők szá­mának meghatározását az illető községekre akar­ja bízni, ép úgy Halász Boldizsár is. Simonyi Ernő: Pártolja Dietrich felszólalá­sát. Hova lenne a Parlamentarismus, ha egyik párt a másik által elvetett javaslatot más alak­ban kívánná minduntalan behozni ? Irányi Dániel: Tiltakozik Csernátony azon kifejezése ellen, hogy a parlamenti pártok „fo­gással“ szoktak élni. Ezután e szakasz Tóth Vilmos módosításával elfogadtatott, Perczel Béláé pedig elejtetett. Felolvastatnak és elfogadtatnak most: 39. §. Községi választó: a) minden 20 éves községi lakos, ha saját va­gyonától vagy jövedelmétől a föld-, ház-, jöve­delmi- vagy személyes kereseti adót a község­ben már két év óta fizeti; a­ki azonban szemé­lyes kereseti adón kívül egyéb adót nem fizet, csak azon esetben, ha gazdai hatalom alatt nem áll; b) továbbá minden testület,­intézet, társulat, elég, ha a községben fekvő vagyonnal bir és attól adót fizet (41. §.); c) azon idegenek, kik a 19. §. rendelete alá esnek, vagy rendeleteinek eleget tesznek. 40. §. Választójoggal nem bírnak: a) a hadsereg (hadi­tengerészet) állományában tettleg szolgáló katonák, valamint a tettleges ál­lományban álló honvédek; b) a­kik valamely bűntény miatt vizsgálati fogságban vannak; c) a­kik valamely bűntény miatt elmarasztal­tattak, a marasztaló ítélet kihirdetésétől a bün­tetés egész tartama alatt; d) csőd alatt levők; e) állami és megyei tisztviselők, ha a fizetéseik után járó jövedelmi adón kívül más adót a köz­ségben nem fizetnek. 41. §. A községben fekvő vagyonnal bíró kis­korúakat, és gondnokság alattiakat a gyám, ille­tőleg gondnok, a nőket, testületeket, intézeteket, társulatokat, czégeket a meghatalmazott képvi­li a választásnál. Máskülönben a választói jog csak a jogosult által és csak személyesen gyakorolható. 42. §. A választók névjegyzékét, és­pedig, a­hol választókerületek vannak, választókerületen­ként a képviselő-testület által kiküldött választ­­mány állítja össze, a legközelebb lefolyt két évi adó­lajstromokból és más adatokból. A betűrendben összeállított névjegyzék öt na­pon át a községházánál közszemlére kitétetik, s a következő 5 napon beadott észrevételek alap­ján, a kiküldött választmány által kiigazíttatik. Azt, hogy a névjegyzék mely napokon szem­lélhető meg s meddig adhatók be az észrevéte­lek , az elöljáróság bemondás, falragasz vagy más szokásos módon hirdeti ki. 43. §. Községi képviselővé választathatik: kis és­ nagy községekben minden nagykorú községi lakos, a ki a 39. és 40. §§. értelmében választási joggal bir, azoknak kivételével, kik a község közjavadalmait haszonbérük vagy a községgel más számadási viszonyban állanak ; rendezett tanácsú városokban mindaz, a­ki or­szággyűlési képviselőválasztásra jogosítva van, ha egyszersmind írni és olvasni tud. A 44. §, így hangzik : 44. §. A képviselő-testület választás alá eső tagjai három évenként 5 évre választatnak. A legelső alkalommal megválasztottak közül az első három év leteltével, minden választó­ke­rületre külön eszközlött sorshúzás útján minden második tag kilép. Jövőre pedig minden 3 év leteltével a pótta­gok (35. §.) és azok lépnek ki, a­kik a szabály­szerű 6 évet már kitöltötték. A sorshúzást a közgyűlésen az elnök eszközli. A kilépett képviselők újra választhatók. Jankovics Miklós indokolás mellett módo­sítást nyújt be e szakaszra nézve, mely szerint a képv. testület tagjai ne 6, hanem 3 évi időtar­tamra választassanak. Helfy Ignácz szintén módosítást nyújt be, mely így hangzik : „A képv. testület 3 évenkint 6 évre választatik.“ Tóth Vilmos belügyminiszter egyik indít­ványt sem fogadja el. Hellyét azért nem, mert ő azon taktikával akar élni, hogy a képviselőtestü­let „választás alá eső tagjait“ kihagyatni kíván­ja, Jankovichét pedig azért nem, mivel azért határoztatott meg a 6 év a községi képviselő­testület választása tekintetében, hogy a képvise­lők oly egyének legyenek, kik az ügyekkel hosszasabban foglalkozván, azokat alaposabban értik. (Helyeslés.) Ezután elfogadtattak a következő §-ok : 45. §. A ki az igazoló választmány sem­mitő határozata folytán esik el képviselői állásá­tól, továbbá a ki időközben elhal, vagy el­veszti képviselői képességét, vagy községi elöljáró­vá választatik s végre a ki lemond a képviselő­ségről, annak helyét — ha adó alapján lépett a képviselő testületbe — a sorrendben következő legtöbb adót fizető, mint póttag foglalja el; ha választás által nyerte megbizatását, helyét a vá­lasztás alkalmával legtöbb szavazatot nyert pót­tag sorrend szerint foglalja­. 46. §. Az, a ki több választókerületben vá­lasztatott meg képviselőnek , azon kerületet fogja képviselni, melyet maga jelöl ki; helye pedig a sorrendben következő póttag által töl­tetik be. 47. §. Ha olyan választatik meg, a­ki az adó alapján már tagja a képviselőtestületnek és vá­lasztott tagsági minőségét megtartja, helyére a sorrendben következő legtöbb adót fizető lép. 48. §. A választás napját kis és nagy községekben a szolgabíró, rende­­zett tanácsú városokban az alispán tűzi ki. A határnapot csak a legtöbb adót fizetők név­jegyzékének összeállítása, illetőleg kiigazítása (38. §.) s közzététele után lehet kitűzni. A 49. §. így hangzik : 49. §. A választás, a szavazók nevének nyil­vános feljegyzése mellett, szavazatlapok által történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a­hány bizottsági tagot a község, illetőleg a községi választó­kerület választani jogosítva van, az utolsrott nevek nem vétetnek számba. Ha többen egyenlő szavazatot nyertek, a fe­lett, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt. Simonyi Lajos b. : A kisebbség e szakasz bevezetésében a „szavazatlapok által“ szókat kihagyatni kívánja, valamint az egész második bekezdést is. Jankovics Miklós következő módosítványt ajánl a 3-dik bekezdésre nézve : „Ha azok közül, kik ily módon a szavazatok legkisebb számával lennének megválasztva, töb­ben egyenlő szavazatot nyertek, afelett, hogy ki legyen a képviselő, a választás elnöke által kihúzott sors dönt.“ Irányi Dániel indítványt nyújt be az első kikezdésre nézve, mely szerint: „A választás a szavazók nevének nyilvános megemlítése mel­lett titkosan történik.“ A ház ezután a szerkezetet elfogadja és Irá­nyi módosítványát elveti. Holnap 9 órakor ülés. Napirend lesz: 1. A szavazati c­édulák beadása a 25-ös bizottság két tagjára, azután folytatása e vitának, mely ha befejeztetik, a kérvényi bizottság jelentései­nek tárgyalása. Ülés vége 2 óra 5 perczkor. Esküdtszéki tárgyalás. (Mártius 2­7-én.) (Folytatás tegnapi esti lapunkhoz.) (Közvádló — Bugarszki Miklós, volt posta­tiszt ellen.) Az inkriminált czikkekben foglalt vádak kö­­­­vetkezők. Hogy a postahivataloknál történő sik­­­­­asztások ellen oly személyek irányában, kik a

Next