Pesti Napló, 1871. szeptember (22. évfolyam, 201-225. szám)
1871-09-18 / 214. szám
214. szám. Hétfő, September 18.1871. 22. évi folyam. Szerkesztési iroda F Frencziek-tere 7. szám. I. emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő, érmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal : Ferencziek-tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, vagy helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 22 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 5 „ 50 kr. Két hóra .... 3 „ 70 kr Egy hóra ... 1 „ 85 kr Hirdetmények dija: 9 hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 30 ujkr. Nyiktér: 5 hasábos petitsor 25 ujkr. Pest, sept. 18. Politikai hetiszemle. A lefolyt héten a politikai élet siedol m vert magasabb hullámokat. A francia nemzetgyűlés a pénzügyi törvények más fontosabb apró ügyek elintézése án elfogadta ama törvényjavaslatot,elynek értelmében üléseit sept. 17-től ez. 4-ig felfüggeszti. A kormány a szünöknek január közepéig való kiterjeszti óhajtotta ugyan, de a pénzügyi bittság a hosszabb szünetelést a pénzügyiniszter által ajánlott tíz százalékos adóérlék elvetésével lehetetlenné tette. A tujdonképeni budgets általános pénzügyi ta azonnal kezdetét veendi, mihelyt a tmra újólag összeül. A köztársaság elnöke egy terjedelmes menettel vett búcsút a nemzetgyűléstől, sept. 13-ki üzenet Thiers népszerűségét ám a kamra, sem a közvélemény előttem emelte. Mindkettő hidegen fogadta őt, mert telve van túlzásokkal az országtalános állapotára vonatkozólag. A kormány s a kamratöbbség közötti viszony is veszté még el előbbi éles természetét, a szabad kereskedők Pouyer-Quertiert, s ultramontánok Jules Simont, a legitimisták Dufauret üldözik, s alig múlik el lél, melyben valamelyik miniszter több kevésbé neves vereséget nem szenvedne. A lefolyt héten a poroszok a párisi vődök s az ezekkel határos három megye iürítését folytaták, sőt valószinű, hogy , Remusat gróf által kötött új egyezményrtelmében már négy megye kiürítése is meg fog történni. A kérdés szorosan összefügg a nemzetgyűlés elnapolásával. A belügyminiszter ugyanis a sept 14-ki ülésen előterjesztő azon egyezményt, mely szerint Francziaország az elsassi ipar termékeinek a vámmentesség körül 1872. végéig kedvezményeket biztosit, melyeiért ellenszolgáltatásul Poroszország a franczia területet, a hat keleti megye kitételével , azonnal kiüríti. Remusat úr a kamrától bizalmi szavazatképen követelte az egyezmény rögtöni megszavazását, mi azonban nem könnyű dolog, mert az újabb hírek szerint a többség ellenzi a javaslatot. Hogy letárgyaltatott-e tegnapig, a szünidő kezdetéig — az ügyben még nincsenek híreink. — Végül megemlítjük, hogy a nemzetőrség lefegyverzése szept. 14-én kezdetét vette a nélkül, hogy a rend valahol hátorítást szenvedett volna. Az olasz lapok bizalmat érdemlő hírei szerint a versaillesi kormány kijelenté, miszerint az Olaszországban befejezett tényeket föltétlenül elfogadja. E nyilatkozat alapján a jó viszony a két állam közt helyreállani készül. A Mont-cenisi alagútra vezető vasút a két rokon nemzet közt egy új materiális köteléket alkotott. 12-én tartották a próbamenetet, mely az alagút hőmérsékletéről, szellőztetéséről elterjedt aggályokat végleg szétoszlatta. Az alagút ünnepélyes megnyitása tegnap történt meg. Amadé spanyol király mint körútjának folyama mutatja, gyorsan megszerzi alattvalóinak rokonszenvét. Még oly városokban is, hol a köztársasági párt — mint a választások eredménye mutatja, jelentékeny többségben van, a legőszintébb szívélyeséggel fogadták őt. Tarragonában megbetegedve csak 13-án folytatható útját Barcellonába. Az új spanyol kölcsön is rendkívüli sikert aratott, a hat millió pesetára menő kölcsön hétszeresen fölüljegyeztetett. Gonzales Bravo, a bourbonok utolsó miniszterelnöke, Spanyolországban meghalt. Ép oly tehetséges mint jellemtelen ember volt. Portugáliában miniszterválság folyt le. Avila marquis kormány elnök és társai visszaléptek s a király de Fontes Pereira de Mello urat bízta meg az uj kormány alakításával, ki feladatát gyorsan meg is oldotta. A svéd birodalmi gyűlés szeptember 12-én ült össze, hogy mint a király megnyitó beszéde különösen hangsúlyozza, a hadsereg újjászervezésének ügyét tárgyalja és törvénynyé emelje. Az orosz czár s a trónörökös Krimiába utaztak. A Necsajev-féle felségárulási per egyre tart: legközelebb egy előkelő állású aszony Sibériába való deportatióra, egy tiszt s egy tanuló hosszú fogságra ítéltetett, 14 más vádlott — köztük három nő — fölmentetett. A török szultán nagyvezérré Mahmud pasát, külügyminiszterré Server pasát, hadügyminiszterré Essad pasát, tengerészeti miniszterré Ferim pasát nevezte ki. Ismail pasa, albáni helytartó, kinek gazdálkodása oly sok panaszra adott okot letétetett. Utóda Assim pasa oly katonai haderő felett rendelkezik, melylyel az albániai zavaroknak rövid idő alatt véget fog vethetni. A szultán a nagy vezérhez legközelebb nyílt parancsot intéze, melyben az Aali pasa által megkezdett reform törekvések folytatása biztosíttatik. A dán országgyűlés oct. 2-ra hivatott össze. A szerb skupcsina tegnap nyittatott meg. Az izlandi törvényhozó test az alkotmány módosítását megtagadta. I.est, sept. 18. (A törv.-széki elnöki kinevezések.) Mint biztos forrásból értesülünk az e. f. kir. törvényszékek és a kir. főügyészek kinevezése iránti igazságügyminiszter előterjesztésre keletkező II. elhatározás e perczig (i. e. 11 óra) még aláírva nincs. Azt halljuk továbbá, hogy egyelőre mintegy 16 elnöki hely függőben marad. A fővárosban elterjedt hír szerint főügyésznek Kozma Sándor, pestvárosi törvényszéki elnöknek Sárkány János, a pestvidéki törvényszékhez pedig elnöknek Nagy Károly neveztetett ki. (A képviselőház pénzügyi bizottmánya, miután múlt szombaton Csengery Antalt választa meg elnöknek, ma hétfőn d. e. 10 órakor a képviselőház társalgótermében ült össze, hogy először is a kölcsön ügyében tanácskozzék. A bizottság tagjainak többsége azon véleményben van, hogy a kölcsön előzetesen tárgyaltassék, minthogy azonban e soraink írásakor (déli 12 óra) az ülés még tart, a létesült határozatról, ha lapunk sajtó alá kerültéig az ülés véget ér, „Pótlék“ rovatunkban adunk hírt. (A bécsi világkiállítás) tárgyában alakított csász-bizottmány Bécsben szombaton tartott ülést, melyet a bizottmány elnöke Rajner főherczeg alkalmi beszéddel nyitott meg, s ezután megállapíttatott a kiállítás programmja. E programm megjelent a tegnapi bécsi lapokban, de miután arról értesültünk, hogy a hivatalos magyar fordítás, a magyar kormány felhívásával együtt még ma este megküldetik a lapoknak, a bécsi lapok közleményét magunk nem fordítjuk le. Egyúttal megemlíthetjük azt is, hogy tegnap a kereskedelmi miniszternél e tárgyban értekezlet tartatott, mely azonban teljesen magánjellegű volt. Ez értekezleten több kiválóbb pesti kereskedő, iparos, s a kereskedelmi minisztérium főhivatalnokai voltak együtt, s megállapodás abban történt, hogy legközelebb országos enquete fog egybehivattatni. Ez enquetere az összes kereskedelmi kamrák, közgazdasági és művészeti társulatok stb. meghivatnak. Ez enquete meg fogja vitatni a kiállítási ügy összes részleteit, s javaslatai alapján fogja a kereskedelmi miniszter a magyar kiállítási bizottmányokat szervezni. (Folyamodások az igazságügyminiszterhez.) Mint nem épen érdektelen adatot fölemlíthetjük, hogy már egy hét óta az igazságügyminiszterhez csak postán az ülnöki helyekre naponként legalább ötven folyamodás érkezik. Sőt tegnap87 kérvény érkezett, ma pedig 106. Andientiára folytonosan legalább is 60—80 egyén van előjegyezve, ezenkívül naponkint legalább is 20 orsz. képviselő szerencsélteti látogatásával Bittó igazságügyminisztert. Mint ez adatokból kitetszik, Bittó miniszternek nincs épen a legkellemesebb dolga. (A magyar vasutügy.) A „P. L.“ följegy®t, hogy „a birodalom egyik legnagyobb pénzintézete“ (a Credit Anstalt ?) ajánlatot tett a pénzügyminiszternek, hogy az ezután építendő vasutakat kamatbiztosítás nélkül is elvállalja, 80. árfolyamon kibocsátandó elsőbbségi kötvények mellett. Mi úgy vagyunk értesülve, hogy a pénzügyminiszter előtt erre vonatkozólag több terv fekszik, s a tárgyalások ez ügyben már hosszabb idő óta folynak. Nem rég szó volt a magyar államvasutak eladásáról is, de e tervet a pénzügyminiszter határozottan visszautassa. Annyi pedig az egész ügyben a pozitív, hogy még semmi sem az; — megállapodás még egyáltalán nem történvén. (A bankügyről) a „Hon“ és „Ellenőr“ tegnap érdekes czikksorozatot kezdett, melynek írója — mint laptársaink mondják — „oly államférfiu, kinek véleménye mindenben correct.“ Miután tudvalevőleg a magas égi hatalmak, kiknek véleményét a szeríny hilandók véges becsességének, mint „mindenben correct“-et szó nélkül el kell fogadni, nem tartanak az „államférfim“ elnevezésre igényt, t. laptársaink említett kijelentése alatt alkalmasint egy baloldali pártvezér, talán Greyczy Kálmán értendő. Bármint legyen azonban a dolog, a czikksorozatot, ha be lesz fejezve, majd mi is ismertetjük, hanem természetesen e „mindenben correct“, tehát a baloldali csalhatatlanságon alapuló dogma kihirdetésére is alkalmazni fogjuk a journalisticai jus placeti-t. (Franz von Pulszky), ez igen tehetséges német iró, ki a magyar ügyek iránt sok rokonszenvvel viseltetik, s kit Nógrádban magyar képviselőnek is megválasztottak, az „Ungarischer Actionär“-ben „Budget-Studien“-eket ir az 1872-diki magyar budgetről. Az első czikk érdekes pontjait reggeli közgazdasági rovatunk fogja ismertetni. (Egy eredeti kérvény érkezett be tegnap az igazságügy minisztériumhoz Szathmárból, mely Pauler Tivadar igazságügy miniszterhez volt czimezve s adóleengedést szorgalmazott. —rr. (Törvényszéki elnökök) Az „Alföld“ értesülése szerint az aradi törvényszék elnökévé Nagy Sándor arad megyei első alispán, a borosjennőjévé, Popovics Zsigmond másodalispán és országgyűlési képviselő neveztetett ki. (Az eszterházi képviselő választó kerületben ma hétfőn megy véghez a választás. Legújabban a „Sopron“ szerint gróf Széchenyi Ödön lépett fel e kerületben mint képviselőjelölt. (?) (Rosenzweig altábornagy és katonai Sziszek községe.) Rosenzweig altábornagy a feloszlatott határőrvidéken köriratot tett, hogy az alája rendelt kerületek óhajaival és kívánságaival megismerkedjék. Ez alkalommal Zengg és Sziszek községekhez felhivatást intézett. Zengg loyális, tárgyilagos és komoly hangon előadta kívánságait a csász. és kir. biztosnak, míg katonai Sziszek községe szenvedélyes modorban politikai tirádákba és elmefuttatásokba bocsátkozott. Rosenzweig altábornagy erre egy erélyes rendeletben a városi képviselőtestület irányában sajnálkozását fejezte ki a fölött, hogy a képviselőtestület ahelyett, hogy a város érdekeivel életfeltételeivel foglalkoznék, politikai expectoratiókba bocsátkozott, melyek a községek hatáskörébe nem tartoznak, és elfeledkezett arról, hogy az ő küldetése a város irányában pusztán adminisztratív és nem politikai természetű. Az átirat felhívja a képviselőtestületet, hogy politikai tüntetések helyett inkább a város érdekeinek emeléséről gondoskodnék. A tűzoltó-ünnepély. (Második nap.) Pest, sept. 17. Még egyetlenegy közgyűlés sem volt képes a fővárosi közönségben oly érdekeltséget kelteni, mint a tűzoltóké. A koronázás óta nem láttunk annyi embert együtt, mind tegnap a tűzoltók által rendezett meneten és az Újépület nagy udvarán tartott tűzoltó gyakorlaton. De tartsunk rendet a leírásban. Délután 2 és 3 óra közt az itt időző tűzoltók a pesti t. őrségen (plébániatér) egybegyűltek, azután az Újépület felé indultak. Elől 4 magyar díszruhás (vörös bársony és fehér selyemruhában) hírnök lovagolt, őket egy katonai zenekar követte, azután a különféle itt egybegyűlt egyletek jöttek, minden egylet előtt egy kis honvéd táblát vitt, melyen az illető város neve föl volt írva. Első tudósításunk óta több egylet küldött képviselőket, azért most új nevekkel találkoztunk, ilyenek Vácz, Zimony, Eulenburg (Szászország), Mödling (Bécs mellől) stb.) A tűzoltók csapatait fecskendők, társzekerek és tűzoltó szállító kocsik követték, összesen 35 fogat. Az egész díszmenet a váczi- dorottya-, fürdő- és nádor-utczán végig az új épületig vonult, itt az északi kapun át ment be a nagy udvarba, a déli kapu a nép számára hagyatott fönn. Nagy volt itt a tolongás, mindenki egyszerre igyekezett bejutni, és ép azért került nagyobb fáradságba a bemenetel. Az új épület roppant nagy udvara csakhamar megtelt, de hozzávetőleg sem mondhatjuk hány ember gyűlt itt egybe, mert számításunk szerint csak az udvar ablakaiból, 2000 ember (természetesen többnyire katona) nézte a tűzoltó gyakorlatokat, az udvaron pedig alighanem 20,00 ember volt, kik a por- és hőség kellemetlenségeivel megküzdve, feszülten vártak az itt történendőkre. Pont 4 órakor az új épület főőrsége riadót fújt a katona zenekar a néphymnust játszotta, ezt pedig 20000 torok éljene követte, jeléül annak, hogy a király őfelsége érkezett meg, gyalog ment a fölállított tüzérök sorain át a számára elkészült helyig. A király megérkezte után mindjárt a gyakorlatok kezdettek meg. Először 8 toló létra állíttatott sorba és a három fővárosi tűzoltó egylet (önkéntes, városi és malom) tagjai mászási gyakorlatokat tettek. Nem is kell említenünk, hogy a közönség, minden egyes gyakorlatot lelkes éljenekkel fogadott. A második gyakorlatot a függélyes kapocslétrák használatának bemutatása képezte. Az e czélra külön alkotott faház ablakaiba tétetteka létrák és a tűzoltók egy pillanat alatt a ház tetejére jutottak; ezután szintoly gyorsasággal szedték le a létrákat. A harmadik gyakorlatnál már oltóeszközök is szerepeltek, fölállíttattak fecskendők, tűzoltóink pedig nagy gyorsasággal a faház tetejére mentek, felvonták a fecskendők tömlőit és megmutatták, hogy vésznek idején mily kevés időre van szükségük, hogy a helyszínére érkezve, az oltáshoz foghassanak. Most következett az utolsó gyakorlat tüzet jeleztek , és e perezben 4 fecskendő, 2 tájszekér, 2 legénységi szekér, két létraszekér a legsebesebb menetben a faház előtt termett. Egy perez és a tűzoltók a létrák segélyével a faház tetején voltak, néhány perez és 4 cső segélyével öntötték az Újépület tetejét, melyről a háztető pora miatt egészen fekete viz csurgott alá; de másnemű „munka“ is folyt, két tűzoltó mentő tömlőt húzott föl a második emeletre és azon át benrekedt embereket bocsájtottak le a földre, de egyik és másik tűzoltó nagy veszélyben lehetett, mert egy vagy két kötél segélyével a legfelsőbb emeletről a földre ereszkedett; nem oly szerencsések az ablakba rekedtek. Tűz előttük, tűz utánunk, mit kell tenniök ? leugranak a szédítő magasságból, de oly ugrási gyakorlatuk van, hogy a hajmeresztő mutatvány az egész közönség lelkes éljeneivel találkozott, azonban alig menekült meg 4 — 5 tűzoltó ily után az égési haláltól, az ablakban egy nő jelenik meg csecsemővel karján és leugrik. Ez az átöltözött tűzoltó a leghatalmasb éljent nyerte. A trombita szólott és a gyakorlatnak vége volt. Most az egész tűzoltó csapat a király előtt vonult el; e közben Ő felsége b. Orczy Bódoggal (tűzoltó öltönyben), Andrássy gróf, Majláth Györgygyel beszélgetett; közelében Albrecht főherczeget is láttuk. A tűzoltók oltószereikkel visszavonultak a városba. Esti 8 órakor találkozójuk volt az „Újvilág“ ban, sokan jelentek meg, úgy hogy e tágas helyiségekben csak nagy nehezen lehetett helyet kapni. Itt szóba ereszkedtünk, különösen külföldi tűzoltókkal, kik nem győzték eléggé dicsérni eszközeink czélszerűségét és legénységünk pontosságát és ügyességét. Még megemlítjük, hogy a király ma a tűzoltó szerek kiállítását is meglátogatta. A kiállítás helye már délben a helybeli és vidéki tűzoltókkal megtelt. V 1 órakor jött ő felsége egyik szárnysegédje kíséretében; itt nagy érdekkel szemlélte meg a kiállított tárgyakat és 3 órai ott tartókodás után távozott, azzal az ígérettel, hogy a gyakorlaton is meg fog jelenni. Ausztria. Az osztrák zavarok. Tegnap tartottak Bécsben értekezletet az összes alkotmányhű osztrák országgyűlési tagok delegáltjai, hogy a követendő eljárás felett megállapodjanak. Amint a dolgok most állanak, alig lehet kétkedni abban, hogy a megállapodás abban fog történni, hogy a német párt a tartománygyűléseket ott mindenütt elhagyja, ahol kisebbségben van, így történt már ez négy helyütt, s így történt múlt szombaton Prágában, hol a német tagok már meg sem jelentek a gyűlésben, hanem az elnöknek tiltakozást nyújtottak át-E tény s a tiltakozás szövege olyannyira uralja pillanatnyira a helyzetet, hogy kiválólag ezzel kell foglalkoznunk. A benyújtott tiltakozás, némely lényegtelen helyek kihagyásával, igy hangzik: A f. hó 12-ki legkegyelmesebb leirattal ő felsége azon óhaját fejezte ki, hogy a cseh királyság viszonyai az összbirodalomhoz minden irányban igazságos és kielégítő rendezésre vezettessenek. A nevezett leiratban egyidejűleg a Csehország kormányának államjogi állására vonatkozólag ezen királyság jogainak elismerése s a készség is kifejeztetik, miszerint ezen elismerés a legmagasb koronázási esküvel megnyittassék.“ Mi alulírottak ő felsége igazságos és jóakaró szándékairól meg vagyunk győződve s mint a birodalom hű polgárai azon óhalhat át bennünket, hogy az államjogi viszályok, melyek annak belső consolidálását gátolják, eltávolíttassanak. Azon tudatban, hogy a lakosság ama részének hason érzelmét, melyet képviselünk, fejezzük ki, ismételve kijelentjük a kétséget, hogy e viszonyok megoldására még oly áldozatokat is hozzunk, melyeket meggyőződésünk szerint a közérdek által kívántaknak nem tekintünk, amenynyiben azok a birodalom erejét, azon kezességeket, melyeket nemzetiségünk követel és végül további következményeivel amaz ország érdekeit, melynek számára követeltetnek, nem csorbítják. Akarjuk a békét, de csak azon békét, mely alapjaiban az állandó és a birodalomra valamint részeire jótékony hatás biztosítékait viseli. E szellemben azonban a párt és kormánypolitika mindazon irányával szembe kelle lépnünk s szembe fogunk lépni ezután is, mely — még ha a létező alkotmányos jogot formaszerűen érintetlenül hagyná, az alkotmány szellemét s a birodalom egységes erejének biztosítását, melyek benne rejlenek, megsérti. Úgy de azonban az alkotmányos jog formális tagadása sőt az országgyűlési jog érvényességének többsége által való tagadása mellé a legfelsőbb leiratban a kormány oly állásponthoz csatlakozik, mely e jogalap azon világos elismerését nem tartalmazza, melyet ama kormánynak követelnie kell, mely közreműködésünket az államjogi kérdések megoldásával igénybe veszi. Ki van ugyan benne jelentve, hogy azon kötelezettségek melyet ő felsége többi tartományaival szemben az 1860. oct. 20-diki diplomával az 1861. február 26. és 1867. alaptörvényekkel, végre a magyar királyságnak tett koronázási esküvel magára vállalt. Azonban épen ezen nyilatkozat a cseh királyságot kiveszi az alkotmány keretéből, midőn a nevezett törvények a legfelsőbb leirat szövege szerint nem többé reá, hanem csak a többi tartományokra mutatkoznak kötelezőknek, miáltal egyszersmind a cseh királyság és lakosai alkotmányszerűen szerzett jogaikat elvesztik. Egyszersmind amaz összeköttetésben, melyben eddig a birodalom innenső fele a magyar korona országaival állt, az országgyűlés önálló activitásra hivatik. Az alkotmány részleges elismerése pedig nem képzelhető, ellenkezőleg az az alkotmány általános kötelező erejével épen úgy megférhetlen ellentétben van, mint mint összeegyezhetlen ellentétben való a cseh korona történeti jogainak elismerésével is. Lehetetlen, hogy a kormány oly intenziókra hivatkozzék, melyeket ezen világos szavakkal öszhangzatba hozni nem lehet; lehetetlen olyan államjogi ellenmondások alapján tovább működni, melyek a jelenleg ülésező országgyűlés alól minden államjogi alapot megvonnak s azt sem történeti, sem alkotmányszerű, sem pedig ad hoc választott alkotmányozó országgyűlésnek tekinteni nem engedik. Ha tehát e szerint azon formális alap, melyet a legfelirat a további tárgyalásoknak kölcsönöz, egészen ellenmodásos és tarthatatlan, szelleme szerint a most ülésező országgyűlés tagadhatlanul a létező alkotmány alapjától elválasztott alkotmányozó országgyűlésnek mutatkozik. Az ilyen országgyűlésben tekintve a választóinktól nyert mandátum törvényes alapját, az általunk a létező alkotmány lelkiismeretes megtartására tett fogadalmat, végül a reánk háruló kötelesség teljesítését, mely szerint az általunk képviselt lakosságnak az alaptörvényekben nyert jogaiból le nem mondunk, részt nem vehetünk. Azonban azáltal, hogy a kormány actiójának kiindulási pontjául oly tarthatlan alapot vesz, jogosult azon aggályunk is, hogy a hamis lépésre azon tendentia vezette, miszerint az alkotmány korlátait áttörje oly politika javára, melynek államjogi alapjai ismételve, mint a történetben nem létezők kimutattattak s melyeket mi sohasem birunk elismerni; oly politika javára, mely a nemzetek nemzeti összefüggését Ausztriából szét akarja szakítani; végre oly politika javára, mely az ország állami különállásával a birodalom erejét s a nemzeti egyensúly megzavarásával az ország békéjét és jóllétét veszélyezteti. Mi nem tudunk s nem fogunk kezet nyújtani oly politikához, mely jó osztrák meggyőződéseinkkel, nemzeti érzelmeinkkel és érdekeinkkel, legszentebb kötelességeinkkel ellentétben áll. Ennél fogva azon nyilatkozatra látjuk magunkat kénytelenítve, hogy az országgy. további tárgyalásain részt nem vehetünk s különösen az általunk képviselt lakosság nevében minden határozat ellen tiltakozunk, mely az országgyűlés alkotmányszerű körét netalán átlépi vagy pedig nem az országgyűlési rendszabályban előírt formák megtartásával hozatnék. Banhaus és Schmeyhal képviselők nyújták át a nyilatkozatot a főmarschallnak, ki sajnálatát fejezte ki a németek távozása felett. Az országgyűlésben a csehek éljenzéssel fogadták azt. Az országgyűlés a kérvényi bizottság megválasztását, noha Rieger indítványozta azt, most is megtagadta, nehogy az által az országgyűlés törvényessége elismertessék. A helyzet megvilágosítására még a bécsi lapok nyilatkozatainak fontos helyei szolgálhatnak. A „Presse“ az új választási törvényjavaslatról a többek közt ezeket mondja: A javaslat minden során piros fonalként a feudal-clericalisok egész politikája vonul végig: ellenségesség a német polgárság iránt. Ez állítást számokkal is illustrálják. Míg a városok és kereskedelmi kamrák a német polgárság e városai eddig 87 képviselőt küldöttek, jövőre csak 80 képviselőt küldenek. Ellenben a szláv vidéki községek 79 képviselő helyett 90-t választanak, a nagybirtok pedig megtartja 70 képviselőjét. Ott, hol szláv clerus nincs, a clericalis pártot azzal támogaták, hoy az indirect választást, melyet a papság épen úgy gyűlölt, mint a csehek a kereskedelmi kamrákat, eltörölték. Ezenkívül a választókerületeket is a clericalisok igényei szerint osztották be. A „Tagespresse“ bizalommal fogadja cseh országgyűléshez intézett királyi leiratot s a választási törvény alapját, és elfogadja ámbár részletein sok módosítást akar létezni. Hohenwarth gróf küldetése nem a szabadelvűség erősítéséből, hanem a pártok kiengeszteléséből áll s e szempontokból a választási reform is más világításban mutatkozik, mint a liberalismus szempontjából. A „N. Fr. Pr.“, melynek a nemzetiségi törvényjavaslatról tudomása nem volt, mind a prágai leirat tartalmát, mind a választási törvényjavaslatot a legélénkebben kárhoztatja. A czikk legnagyobb része csak üres szövegezés, tényleges tartalom nélkül s főleg azt kárhoztatja, hogy a cseh államjog egyszerűen elismertetett. Ennek a közélet minden ágára, Ausztria minden institutiójára rendkívüli következményei lesznek. A W. Tagblatt szerint a cseh államjog elismerése oly állapotot alkotott, mely még Ausztria szomorú epizódokban gazdag történetében is páratlan. Az alkotmány Csehországban elavult privilégiumok javára hatályából kiemeltetett, mi jogérvényét az egész országban megingatja. Az osztrák alkotmány már alig létezik. Evvel a magyar is fenyegetve van. Mit fog most a Deákpárt cselekedni? Eddig dualismus volt, most tényleg trialismus van Ausztriában. Ez azonban nem elég, nemsokára a len-