Pesti Napló, 1871. október (22. évfolyam, 226-251. szám)

1871-10-19 / 241. szám

241. szám. Csütörtök October 19.1871 22. évfolyam Szerkesztési iroda: Ferencziek-tera 7. szám. I. emelet. N Up szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek esek ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó hivatal: Ferencziek-tere 7. sim földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadi) körüli panaszok, hirdetmények a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán, helyben, házhoz hordva. Egész évre ... 72 frt. Félévre .... 11 frt. Negyedévre ... 1 , 60 kr. Két hóra .... 8 , 70 kr Egy hóra ... 1 , 85 kr Hirdetmények dija: • hasábos petitsor egyszeri hirdetésnél 9 ujkr. Bélyegdij külön 80 ujkr. Nyilttér: 6 hasábos petitsor 25 ujkr. Előfizetési felhívás „PISTI ÉPLIKa. Előfizetési árak : Egész évre..........................22 ft. Fél évre..............................kft. Negyed évre.........................5 ft 50 kr. 10~ Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadóhivatala“ czim alatt Pest, Ferencziek tere, 7. sz. alá küldendők. Pest, oct. 18. A munkáskérdés lesz ama tér, melyen a józan szabadelvűség, az észszerű haladás párthívei a szélső elemekkel, mint eddig a tudományban, úgy legközelebb a gyakorlati életben megbirkózni fognak. Sajátságos szövetkezés áll itt velük szemben, s a végletek találkozása sehol sem fog praegnánsabb módon nyilatkozni, mint épen ezen harczban, a liberalismus harczában nem egyedül a socialists, hanem az ultraconservativ tanok hirdetői ellen is. Az állami és a kormányi absolutismus pártolói, a népszuverainitás eszméjének túlhajtói s a legitimitás, az Isten kegyelméből való királyság fanatikusai mindenfelől szövetkeznek, vagy szövetkezni készülnek az átkozott liberalismus ellen, mely a kényuralmat ellenzi minden megjelenési formájában, akár az állam, vagy a nemzet, akár a király követelje azt, mely minden joghoz a megfelelő kötelezettség eszméjét köti; mely eltörülte az aristocratia kiváltságait, s most nem akar a munkásosztályoknak kiváltságokat adni; mely féket szabott az olygarchia kicsapongásai elé, s most a tömeg anarchiájának szabad folyamot engedni nem akar. Socialista és feudális közös ellensége a modern szabadelvűségnek, mert elvette az egyiktől privilégiumait s a másiknak a birtokegyenlőséget — az emberi természettel ellenkező ezen agyrémet megadni nem akarja. Nem első eset, hogy a szélső elemek megalkoták a szövetséget a modern alkotmányos állam ellen. Ezen piros szent szövetség mindenkor létrejött, mihelyt a mérsékelt elemek, a szellemi és anyagi tőke birtokosai érvényesítik befolyásukat az államban, hogy akár a kormány kényuralmát, akár a proletariátus követeléseit — mi rendesen egy időben történt — isszautasítsák. A decz. 2-iki államcsínyt a munkások megtapsolták, s Örömnapoknak tartották, midőn a hatvanas években Bismarck gróf a porosz alkotmányos ellenzéket lábbal rugdalta. Az ilyen szövetség egy neme volt, midőn az oláhságot magyar földbirtokosaik legyilkolására uszították s a galicziai parasztok az osztrák kormány önkénye ellen fölkelt lengyel birtokosokat embertelen kegyetlenséggel halálra kínozták. Az eszme talán nem új, de oly leleplezetlenül, mint az most Angliában jelentkezik, hol a felsőház conservatív főurai a munkásosztálylyal formaszerű és ünnepélyes írásbeli szerződésre léptek, még nem igen fordult elő. A liberalismus már erősen verdesi az angol alkotmánynak egészen feudális alapon nyugvó s aristocraticus elemekkel teli épületét. A korszellem már nem egy rést ütött rajta, s az angol alkotmány democratizálása, az 1830-ban megindult nagy reformmozgalom végczélja — lassan ugyan, de biztosan megvalósulása felé közeleg s az uj művet előbb utóbb az angol felsőház reformjával fogja megkoronázni. Ezen égető veszély elhárítása czéljából szövetkezett az angol aristocratia a munkásosztálylyal. A német feudal-conservativ elemek hasonló czélokra törekednek. Hetek óta majdnem kizárólag a munkáskérdés megoldásával foglalkoznak a berlini conservatív közlönyök; bebizonyítják, hogy a munkások nyomorát az átkozott liberalizmus idézte elő; az szülte a szabad kereskedés, a tőke és szellemi tehetségek szabad versenyének, a szabad ipar és munka versenyének ördögi eszméjét. A nevezett lapok furcsábbnál furcsább indítványokat tesznek a szabadság ezen folyományainak elhárítására. Közgazdasági szempontból ezen indítványok a papirost sem érik meg, melyre nyomatva vannak, de politikai szempontból kiváló érdekkel bírnak, mert a conservatív pártok törekvéseit világítják meg. Itt is követni akarják az angol főurak példáját, s nemsokára megérjük, hogy az Internationale szervezett hadtömegei a német feudálisok vezetésére bízzák magukat. Felesleges mondanunk, hogy a szélső pártok ezen egyesülésében a humanitásnak, az emberszeretetnek csak legkisebb része sincs. Ugyanazon földesurak, kik bérlőiket gonosz rabulistkával és szívtelen kegyetlenséggel dobják ki ama kis birtokból, melyet az örökhaszonbér alapján atyáik szorgalma hozott virágzó karba, kiknek embertelenségéről az izlandi iszonyú állapotok tanúságot tesznek, szerepelnek mostan mint a munkások megváltói ama nyomorból, melybe őket a liberalismus vetette. Állítják, hogy a munkások, mielőtt a conservativekkel végleg megalkudtak, a szabadelvű pártok képviselőinél bekopogtattak, kik azonban követeléseiket visszautasíták. Ez igen természetes. A munkáskérdés megoldása körül az államnak ma már kevés és elsősorban negatív tevékenysége van. A munkáskérdés a munkás és a munkaadó közötti ügy, melyet abstract theoremák szerint megoldani nem lehet, hanem a politikai szabadság, a helyi viszonyok különfélesége szerint mindenütt más rendezést találand. Az állam sem az egyik, sem a másik fél pártjára nem léphet s ha valahol, úgy épen itt a munkásokra nézve áll a „segíts magadon“ elve. A modern államnak nincs joga a közgazdasági viszonyokban mindenható állást elfoglalni, nem szabad magán ügyekbe avatkoznia s a ki azt kívánja tőle, a mit a socialisták s újabban a conservativek követelnek, az egyenesen felforgatására törekszik. Épen a felforgatás eszméje egyesíti a szélső elemeket. A feudálisok az államot egy évszázaddal hátra a múltba, a socialisták pedig egy ismeretlen, képtelen jövőbe előre akarják tolni; innen az egyesülés, melynek eszméjét minden liberális határozottan visszautasította. Most a szabadelvűségnek a kettős ellenséggel egyszerre kellene küzdenie s a mint diadalmaskodott felettük akkor, midőn az elemek külön-külön intézék ellene támadásaikat, úgy fog diadalmaskodni most, midőn a két fél szövetkezve akarja a harczot megújítani. De ki tudja, hogy addig, mig diadalmaskodhatik, mily válságok fogják megrázkódtatni az egyes országokat ?! -- - - — --- ■v A PESTI NAPLÓ TÁRCZÁJA. A bécsi operában. (Az opera külseje. — Az udvari páholyok. — A szerelő. — A színpadi helyiségek. — A coulissák mögött. — A diva Benza.) A bécsi operáról már sokat írtak, de a mi tárczaíróink még nem annyit, hogy e futólagosan vázolt rajz minden érdeket nélkülözne. Nagy nehezen kieszközlé végre Doppler, hogy vezetése mellett s egy színházi felügyelő kíséretében a bécsi operaszínházat kivül-belül közelebbről megtekinthessem. Egy délutánt betöltő körutam után bágyadt s szédelgős volt fejem. Az építészet, szobrászat s festészet itt kezet nyújtottak a táncz s zenének szolgálatában. S valóban jól tevém, hogy a szinház eme külső pompájának külön időt szenteltem, mert a benyomást alig lettem volna képes kellőleg élvezni. Mindenek előtt az udvari páholyokat vettük szemle alá. A felmenetelen, páholyokon s ezeknek előtermein leírhatatlan disz ragyog. Előbbinél a falak tisztán carrarai s más szürkés márványból valók; az ablakok emailsirozott tejüvegekből állanak. A főajtó előtti mozaikkal kirakott tér millió részén két zöld kövü (nem Serpentin, s vezetőnk állítása szerint Brazíliából hozatott kőnem.) oszlop díszük; a három szárnyas ajtó 12,000 forintnyi értéket képvisel; háromféle fából vannak összerakva s minden szobrászi munkától ment egyszerű massiv stylusban épitvék. A kir. páholyok száma öt, kettő egymással szemközt, a színpad mellett, első emeleten, s ezek a rendes udvari páholyok; ezek alatt két alacsony földszinti u. n. incognito páholy van; (ottlétemkor — a „Fantasca“ első előadásakor — mindvégig egymaga ült ő felsége a bal páholyban) mig a nagy páholy a színnel szemben, tág terjedelmű a harmadik emeletig érő díszpáholy, melyet a kir. család csak idegen souverain vendégek társaságában látogat. A páholyok a legkényelmesebben vannak berendezve, kellően szabályzott órákkal ellátvák, s bíborveres bársonyszőnyeg fedi azokat; ugyanoly színűen kárpitozvák a divatos karszékek. Az előtermekben mindig új meg új meglepetés vár ránk; itt a kárpitok mind legnagyobb gonddal a legfinomabb részletekig arany, ezüst s selyem hímzésből állnak ; a bútorok művésziesen vannak kiállítva; a főterem bútorai fémi fényű barnaazin selyem garnitúrából állanak és ép oly meglepő a főherczegi előterem kékszinü bútorzata. A színházban a középső függő lustre felett vagy 15—20 kör alakú gázlángcsoport lövelli kirívó fényét a földszint felé, ezeknek egyike éjjel-nappal ég. A sodrony-függöny is le volt eresztve, mely a nézőtért tűzmentesen választja el a színpadtól s az egész hátsó épülettől. Ezek megtekintése után a szerelő híres mechanikáját néztük meg. Legelőször a főfelügyelő kamrájába vezettek földszint, ki itt külön tábla alakú készülék alapján igazítja a beltér hőfokát. A készülék nemcsak azt mutatja meg leghívebben, hogy hány fokú a légmérséklet a nézőtéren, hanem azt is, ha egyik-másik ajtó félig s egészen nyitva, vagy zárva van. E czélból ismét a nézőtér minden irányából hangcsövek s villanyos táviró-sodronyok futnak össze a kis szobában, melyeknek segedelmével osztja parancsait a főfelügyelő embereinek. S a legnagyobbszerűbb az egész szerelő-apparátusban az, hogy a színház minden ülőhelyének külön, s legkevésbé sem kényelmetlen, szelelő nyílása van. A nagyszámú fémhévmérők után a légtisztító helyiséget vettük szemügyre. A levegő ugyanis nagy mennyiségben hajtatván az utczáról az alsó főszerelőbe, poros időjárás alkalmával a levegő minden rondasága is okvetlenül a nézőtérbe jutna. Ennek meggátlására a levegő ily esetben, mielőtt a nagy szerelő kazánba jutna, finom harmatesőn vezettetik keresztül, mely ismét nagy gonddal felszerelt vízcsőből hull le, s egyesülve a porral, mint sár foly el külön csatornán. Az alsó nagy szerelő feladata tisztán csak a levegőt beszivni s a beltérbe bocsátani; ez gőzerővel hajtatik s működés közben 180 forgást tesz egy perezben. Vezetőnk állítása szerint 80 forgása alkalmával a pincze ajtónál egészséget veszélyeztető léghuzam áramlik befelé , már 110 forgással erős téli bundában is fáznánk nyár közepén, s 160 forgással a légáramlás oly erős, hogy mindent mi ingó, a kazán fogai közé sodor. A kazán, mint emiitem, maga forog, s gőz által hajtatik áttevő szíj segélyével. Ez, ha nincs szükség az alsó szelelére, az épület tetejére vitetik át, hol vizet merit egy óriási gyüjtelékkazánba, mely a legkülönfélébb utakon s czélokra csövekkel vezettetik az épületbe. Ugyancsak a fedélzetre egy másik nagy szelelő van illesztve, mely ismét a forró levegőt a nézőtérből szitja ki s a szabadba bocsátja. Ennek működését hasonlókép a főfelügyelő szabályozza kis kamrájában. A kellő hőfokot pedig (rendesen 15°) következőképen nyerik : a hideg levegőt a szelelő szolgáltatja, a meleget a sütőkamrában a vaskemencze. Ez agyaggal — mint rosz meleg vezetővel — van körül mázolva s nagyszámú vascsöveken keresztül a „keverőtér“-be ereszti a hőséget. A forró csövek csakhamar kellő melegséget terjesztenek a térben, melynek felső padolatán kerek nyílású egy pléh henger tolható fel s alá, s a szerint amint jobban vagy kevésbé húzatik le, „a hevített levegő“fia nagyobb vagy kisebb mennyiségben férhet a vele egyenes öszszeköttetésben álló nézőtérbe az ülések egyes nyílásain keresztül, mit mindent könnyű szerrel szabályoz a főfelügyelő fémhévmérők segítségével. Ily óriási munkálatokat tettek ez építészeti mesterműben a hőfokok szabályzása körül a kényelem kedvéért. A színpadi helyiségek oly terjedelmesek s oly czélszerűn vannak beosztva, hogy e tekintetben úgy hiszem páratlanul áll e színház a világon. Az első emeleten — a színpad képezvén a földszintet — a gépezetek s változtatások gőzzel hajtott áttevő kerekei vannak elhelyezve. Ugyanott láttam Wagner „Fliegende Holländer“ operája számára készült hajót s egy külön fújtató készüléket, mely az operában előforduló tengeri vihar alkalmával a tengert ábrázoló vászont hullámszerű mozgásba hozza. A színházban az „Afrikai nő“ előadásához készültek, leghátul a nagy hajó kerekeken járó állványa volt látható, úgy hogy a harmadik felvonásban, kellőkép felszerelve, csak előre kellett tolni. Balra a gépész gőzsiklón a sülyedőből egy perez alatt a mennyei régiókba juthat. A színpadi lámpák is pillanat alatt mindnyájan egyszerre kék, vörös, vagy sárga üveggel fedhetők el, amint azt a jelenet minősége vagy jelleme kívánja. Még az elegánsan butorzott kényelmes öltöző szobákat kell megemlitenem, melyekben az ének- és táncz-személyzet elkülönitve öltözködik. Epen Salvioni prima-ballerina szobájába jutottam; asztala mögött, hol különben a tükör függ, papír-borostyánlevelektől körülfont, olasz névnapi üdvözlet volt falra szegezve; egy mellékasztalon még a múlt hallet-estétől hatalmas szodavíz-telep állott. Éz az nap, midőn Bécsben jártam, tette meg a diva Benza „bucsulátogatását“ a práterben egy társasággal, mely csupa művészekből állt. Orosz utazása előtt utoljára látta Bécset. Csak két napja volt, hogy kiszabadult orvosa komplicált gyógykezeléséből, s mohón szívta a fris levegőt, mohón telt kedve mindenben, amit csak a „práter“ nyújthat. A társaság a kisasszony vezetése alatt bolyongott át a „práter“ látványosságain, a „ringelspiel“-ek, lövészhelyek, caramelliárulók, hinták, hintás hajók, haspük, kucséberek s több efélék nagy számán keresztül, s aztán tánczoltak a pázsiton, mig a táncznak az összecsődülő közönség bámulása véget nem vetett. De nem akarok a práterbeli mulatságok Plutarchja lenni, s csak röviden említem, hogy a cosmopolita művészvilágnak eredetiségük által is kiváló alakjai körében, a szeszélyes világhírű magyar leány minden esetre egyike a legkiválóbbaknak. Graf. A helyzethez. Ma este Bécsből vett távirataink, s egyéb tudósításaink nyomán a következőkről értesíthetjük olvasóinkat : Az ő felsége elnöklete alatti nagy miniszterértekezlet ma (oct. 18.) sem tartatott meg, a talán holnap fog megtartatni. Néhány bécsi lap leírja ugyan már azt is, hogy az állítólag tegnap tartott értekezletben miről beszéltek, holott az értekezlet csak ezután fog megtartatni. Ez ismét érdekes adat a bécsi journalistika lelkiismeretességéről. Az a hir is teljesen valótlan, mintha a cseh országgyűléshez egy újabb kir. leirat már leküldetett volna. A válasz-leirat tervezete ugyanis már a Beust-válság előtt készen volt, de az a válság bekövetkeztével függőben hagyatott s a dolog ma estig függőben maradt. Személyekre vonatkozó elhatározás sem történt meg, s e részben utalhatunk arra, amit erről esti kiadásunkban elmondtunk. Gr. Andrássy miniszterelnöknek Pestre leutazása bizonytalan, de miután a miniszteri értekezlet elhalasztatott, világos, hogy az holnap nem történhetik meg. Egyáltalán úgy látszik, hogy a dolgok mindinkább bonyolódnak, s a miniszteri értekezlet elhalasztása is innen veheti eredetét. Végül még egy megjegyzést kell tennünk „saját házunk“ érdekében. Több lap tudósításainkat a bécsi válságról úgy tekinti, mintha e bulletineket „a kormány“ tétetné közzé. Csak örülhetünk annak, ha közleményeink ily hiteleseknek tartatnak, de az igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy közleményeink — mint ezt különben azok hangja és tartalma egyaránt bizonyítja — lapunk magántudósítóinak értesítései, kiknek alkalmuk van ugyan jó forrásokból értesülni, de értesítéseiket nem kormányi, hanem a lapok szerkesztőségének megbízásából teszik közzé. Mi különben a magyar kormányt illeti, a „Budapesti Közlöny“ holnapi számában, mint halljuk, meg fog ugyan jelenni egy nyilatkozat, mely egy helyi német lapnak a legutóbbi budai minisztertanácsra vonatkozó közleményét czáfolja, hanem ez alkalmasint csak oly dolgokat cáfol —■ melyeket senki sem hitt. Uj csoda Francziaországban. Mindenki a maga módja szerint igyekszik az országot abból a sülyedésből fölemelni, hová az azoknak gondatlansága és esztelensége következtében jutott, kik ügyeit intézték; mig némelyek a népneveléssel foglalkoznak, hogy az elméket fölvilágosítsák, mások a babonás hit terjesztését tűzik ki maguknak czélul. A sallette-i csoda nem szolgált még elég nevetséges botrányt. Az Univers egy új „megjelenés“ zászlóvivőjéül szegődött. Az új csoda már néhány hónap óta Francziaország nyugati részeiben a piacokon s különösen vásárok alkalmával hirdettetik énekszóval hegedü mellett. Párisba egy röpirat alakjában hatolt, melynek czimén a hatósági engedély olvasható, természetesen a lavali püspöké. A röpirat czime :„A pont main-i esemény.“ Pontmain egy kis mezővároska ötszáz lélekkel az alsó májrai megyében (ciment du Bas- Maine) a Bretagneban körülbelől egy mértföldnyi távolságban Fougéres-től. Egy estre, a háború vége felé (január 17-én, estve háromnegyed hat órakor, mondja röpirat) a szent szűz megjelent egy pontmain-i csűr teteje fölött. A szent szűz kék ruhát viselt öv nélkül — e pont figyelemreméltó, mert az öltöny minden részleteiben felette pontos a csodáknál; — tehát kék öltönyt viselt öv nélkül, mely csillagokkal volt elborítva; czipői szintén kékek voltakmint ruhája, egy arany szalagból készült rózsával; fejét fekete fátyol borította és fölötte arany korona, mely egy vörös szegélyen kívül semmi diszítménynyel sem birt. Egyenesen állott kifeszített egyenesen tartott kezekkel mint a „szeplőtlenül fogadott szent szüzet“ szokás ábrázolni. A szent szűz körülbelül egy óráig mozdulatlanul állott. Ezen idő elteltével lábai alatt nagy fehér tábla volt látható, melyen arany betűkkel a következő volt írva: Csak imádkozzatok gyermekeim, Isten meg fog benneteket hallgatni rövid idő múlva, ezután egy nagy pont, „akkora mint a nap,“ volt látható. Erre a második sorban ez volt olvasható: Fiam megindul. Most a szent szűz előtt megjelent egy vörös kereszt, rajta ugyancsak Krisztus vörös képe. A szent szűz leereszté kezeit, ekkor „egyszerre lábai alól megindult egy csillag, mely balfelé haladván, meggyújtott a szent szűz mellett egy gyertyát, fölfelé emelkedvén válla irányában gyújtott meg egy gyertyát. Ugyane csillag e szent szűz feje fölé emelkedvén, a jobb oldalra tért át, hol szintén két gyertyát gyújtott meg, végre visszament a feje fölé, hol megálloit.“ istiaii ......... Fest, oct. 18. (A pénzügyi bizottság) október 18-iki ülésében folytatta a pénzügyminisztérium költségvetését, a sorrend szerint következett a pénzügy illetőleg vám és adóőrség költségeire előirányzott 2.769,695 ft, 71-re 1.902,500 ft szavaztatott meg. Ezen 867,195 frtnyi többletből a magyarországi őrségre mintegy 40,000 ft, a magyar határőrvidékire 200,000 ft, és a horvátszlavón határőrvidékire mintegy 620,000 frt. A magyarországi őrségnél a 40,000 frtnyi többlet a fiumei pénzügyőrségnek felállításából és Budapesten 47 fővel történt szaporításból ered. A bizottság tekintve a növekedő forgalmat, mely a szaporítást igényli és hogy a pesti létszám felemelésének megtagadása az államjövedelemre csorbítólag hatna, e többletet megszavazta. A magyar határőrvidéki vám s adóőrség költségeiből körülbelül 35.000 hrtot és a horvát-szlavén határőrvidék ezen költségeiből mintegy 135,000 ftot törölt, a így összesen 170,000 törlést fog a háznak javaslatba hozni. A két határőrvidéki őrség költségeit egyébként, mint átalányt fogja megszavazásra ajánlani. Jogügyi igazgatóságokra 53103 forint van előirányozva 71-ben volt 50950 forint. — A bizottság néhány apróbb törlés mellett 53 ezer forintot szavazott meg. — Pénzügyi törvényszékek költségei Horvát-Szlavonországban 7200 forint változatlan maradt. Állandó kataster: az 1872. évre előirányzott és a folyó évre megállapított összeg között 243800 forint többlet mutatkozik. Ezen többletet egy részben a katasteri munkálatoknál alkalmazott mérnökök fizetés felemelése, legnagyobb részben azonban és pedig százhatvannyolcezer fő határvidéken katasteri munkálatok folytatásának költsége eredményezik.Miután a bizottság meggyőződött arról, hogy a jelen fizetés mellett az állam nem képes szakértő mérnököket kapni és megtartani, a fizetés felemelését elfogadta, a határőrvidék katasteri felmérések költségeit azonban százhatvanezer forintnyi öszszegben a rendes költségvetésből a rendkivülibe helyezte át. — Bányászati és erdészeti akadémia Selmeczbányán. — Ezen (Az ipar törvényjavaslat) megvizsgálására kiküldött bizottság ma következőkben állapodott meg : A 46. §-ban a tanoncz iskoláztatási idejének minimuma két órában szívatott meg. A 47. § ban iparos főnök helyett „iparos“ létetett, a második sorból e szó „szorosan“, kihagyatott. A 48-ik szakasz eredeti szövege egy kis beszúrással igy fogadtatott el : „Oly tanon ezok, kik éltek 14. évét még be nem töltötték — az iskolába járási időt is beleszámítva — naponkint csak 10 órai munkaidőre kötelezhetők, kik a 14. évet már elérték, 12 óráig foglalkoztathatók, mindkét esetben azonban délelőtt és délután egy fél, délben pedig egy egész szünóra tartandó, s a tanonczok általában az üzletben is csak oly munkára szoríthatók, mely korukhoz képest testi erejüket felül nem múlja.“ A 49, 51, 52, 53 §§, változatlanul elfogadtatván, az 50-ik ekként módosíttatott: „a tanoncz az iparosnak, illetőleg üzletvezető helyettesének a reá bízottakban engedelmességgel tartozik ; és ha főnöke házában élelem és lakással láttatik el, 18 éves koráig atyai fegyelem alatt áll.“ Az 54 §. a) pontja csak stiláris változást szenvedett. Az 55. §-ban körülírt tanviszony felbonthatásának esetei az iparkamra szövegezése szerint szaporittatván, megkülönböztetés létetett azon esetek között, melyekben a viszony azonnal vagy csak felmondás után szűnik meg. Az 56 §. így hangzik: „Ha a tanviszony felbontását a tanoncz okozta, valamint az esetben is, ha a tanoncz más iparágra áttérve felmondott, az iparost az egész betöltött tanidőre járó tandíj és kárpótlásul még félévi tandíj illeti, ha pedig az iparos adott okot a viszony megszüntetésére — a mennyiben a törvény, vagy a szerződés értelmében más kárpótlással nem tartoznék — azon költségek megtérítésére köteles, melyek a tanoncznak más iparoshoz való beszegődtetése által okoztattak.“ Az 57. §-ban „főnök“ helyébe „iparos“ létetett, úgy az 58. §-ban „együtt“ helyett „egyetemlegesen“. Az 59. §-nak a szökevény tanonezra szabandó büntetésről szóló része, úgy a 60. §. is, azon fejezetbe megy át, mely a büntetésekről szóland. A 62. §. második bekezdése és a 63. §., mely a vándortársról szól, kihagyatott. A 64. §. az iparossegédnek kiadandó munkakönyvről szól és hosszas vitára adott alkalmat, mely, miután határozott tiltakozás mondatott minden rendőri beavatkozás ellen, öt szavazattal öt ellenében az elnöki szavazattal a munkakönyv fentartásával ért véget, akadémiára 71-re megszavaztatott 81,300 frt, 72-re 128,071 forint irányoztatott elő. E többletet az intézet újjászervezése, a tanításnak szaktanfolyamokra átalakítása és ennek folytán a tanári személyzetnek háttal szaporitása és a tanárok fizetései felemelése okozza. Tekintve azon fontosságot, melylyel a tanintézet, mind közgazdasági, mind cultural tekintetben bír, a bizottság az előirányzott összeget 13,000 frt levonással, mely összeg mint építkezési költség a rendkívüli költségvetésbe tétetett át — 115,000 írtban szavazta meg. Holnap következik az egyenes adók kivetési és beszedési költségeinek tárgyalása.