Pesti Napló, 1871. november (22. évfolyam, 252-276. szám)
1871-11-08 / 257. szám
Melléklet a Festi Napló 257. számához, igen csak annak felderítésére hoztam fel e példát, hogy mennyire nehéz theóriában meghatározni : hol kezdődik a „personal,“ s hol a „realunió,“ mert vannak államok, melyekben még personal unió sem létezik, és a közösség mégis megvan. Csattanós lehetett az, képviselő úr ellenvetése, de arra, amit én mondottam, nem illett. Létezik ugyan a két helyzet közt bizonyos hasonlatosság, de ez csupán abban rejlik, hogy mind a kettőnél létezik bizonyos czél, s a fenálló szövetség e czélnak megfelel. Ez közös álláspont itt és ott, csak hogy itt állunk s maradunk, ott lehet más a czél, melynek azonban ezzel semmi összeköttetése nincs. Méltóztatott álképviselő úrnak azt is mondani, hogy én azt nyilvánítottam, miszerint ezen most fennálló jogalapon soha, de soha változtatni nem lehet. Engedelmet kérek, én ezt nem mondottam, hanem mondottam azt, hogy sem a t. képviselő úr, sem én nem tudunk oly más alapot melyet az adott módon életbe léptetni, keresztül, vinni lehetne, s ezt (Zaj a baloldalon), mondom, nem magamnak, hanem egyenesen oda beszélek, ezt állítom most inkább, mint ezelőtt. Ismétlem, oly törvény, mely örökké tartson, nem létezik, de ebből nem következik az, hogy czélirányos volna egy törvényt, mely mostan az emberi szemmel előre látható viszonyoknak tökéletesen megfelel, csak azért megszüntetni, hogy azt bebizonyítsuk, hogy ez nem állandó, és megváltoztatható. Abból, hogy ha egy törvényre kimondatik az, hogy e törvényt nem lehet megváltoztatni, mit igen sok alkotmány kimondott, például a belga alkotmány, mely kimondotta, hogy bizonyos ideig hozzá sem lehet szólani, azt következtetni, mit a t. képviselő úr következtetett, hogy ez a másik részről forradalmat idéz elő : ez olyan veszedelem, melytől én legalább nem tartok. Minden monarchikus államban ki van mondva, hogy a monarchikus formát ott kétségbe hozni nem lehet. Hogy ez a republikánusoknak módot ad forradalmat csinálni vagy azokat arra izgatja, azt megengedem, de ebben valami különös veszély nincs. Azt bizony máskép nem lehet tenni mint forradalom útján, úgy megtehetik. Azt méltóztatott mondani, hogy ha a Lajthán túl némely országok nem akarnának részt venni azon birodalmi tanácsban, mely a personal unió alapján állana, úgy ezt annak bizonyítékául tekintené, hogy el akarnak szakadni. Én mint kormányférfi odáig nem mentem, de midőn a t. képviselő úr ennyire megy, ez azt tanúsítja, hogy a t. képviselő úr a cseh országgyűlés gyűlöletét ép úgy magára vonná, mint szerintem magamra vontam én. Mert annak kimondása által, hogy a túlsó rész összes országai és tartományai egy államot képeznek, épen azon térre lépett, melyet ők el nem ismernek. Ezzel, azt gondolom, igazoltam magamat az ellenem irányzott minden feltevések ellen, és bebizonyítottam azt, hogy azok, miket a t. képviselő úr mondott, félreértésen alapulnak. Több mondanivalóm nincs. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Tisza Kálmán : Szavainak félreértése miatt kénytelen megjegyezni, hogy amit ő a birodalmi tanácsban tárgyalandó ügyekre nézve felhozott, azt nem a kormány mostani eljárásával és a most történt dolgokra reflektálva mondá, hanem beszédének azon részében említé, melyben a personal-unió kivihetőségéről szólt, és mondta ott azt, hogy a personal-unió ő felsége többi országai érdekében is van, mert ha a mi országgyűlésünkön, ők az övéken tárgyalandják azon ügyeket, melyeket most a delegatió absorbeál, akkor egy tartomány sem fogja megtagadni a részvétet a delegatióban. (Helyeslés a baloldalon.) Erre elnök kérdésére a ház többsége — az egész jobboldal — a választ tudomásul veszi. Erre elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után Hajdu Ignácz a közp. bizottság jelentését mutatja be a telepítvényesekről szóló igazságügyminiszteri javaslat iránt. Erre a bírósági végrehajtókról szóló törvényjavaslat kerül tárgyalás alá. A közp. bizottság előadója, Szögyény László néhány szóval ajánlja e törvényjavaslatot, különösen kiemelvén azt, hogy az az állampénztárt új terhekkel nem neveli, miután a végrehajtókat a felek esetről-esetre díjazzák. Erre a törvényjavaslat általánosságban a közp.bizottság szövegezése szerint elfogadtatván, a részletes tárgyalás alkalmával a 3. §-nál Halmossy indítványára közbeszavazott: „A szóbeli vizsga tárgyai: a jelen törvény s az annak alapján kiadandó utasítás, és egyéb törvényeknek s törvényes rendeleteknek a bírósági végrehajtók hatáskörére 6s eljárására vonatkozó határozatai.“ Az írásbeli vizsga tárgyát az ilető fogalmazási képességének megbírálása képezi, tekintettel azon számviteli és írásbeli teendőkre, melyek a bírósági végrehajtónak szolgálatához tarolnak. Ugyan e §-nál Lukács Bódog következő indítványa fogadtatott el. A fentebbi vizsga letétele alól felmentetnek, kik a bírói hatalomról szóló 1869. 4ik törv. ez. 6. és 7k §-ban meghatározott bírói képességgel bírnak. A 13. §-nál Péchy Tamás indítványára elhagyatott az, hogy a kézbesítések polgári peres és perenkivüli ügyekben a bíróság székhelyén „kivétel nélkül“ a kir. végrehajtók által teljesíttetnek, miután igen sürgős esetek merülhetnek fel, midőn a végrehajtó épen nincs jelen. A 14. §-nál hosszabb vitára szolgáltatott alkalmat Má1y u s Arisztid azon indítványa, mely szerint a bírósági végrehajtó "tartozik azokat, kiknek tulajdoni vagy elsőbbségi igényei a foglalás alkalmával tisztába nem hozathattak az 1868. évi 54. t. sz. 365. §. értelmében a törvény rendes útjára utasítani. Ez indítványt Halmossy Endre azért ellenzi, mert a bírósági végrehajtók jogi képesitvénynyel nem bírnak, és így ezt nem tudják megítélni. Horváth Döme és Hodossy Imre szintén ellenzik e módosítványt; erre az indítvány elvettetett, de e §-ba a „kereset“ szó helyett Halmossy indítványára az „igény“ szó vétetett fel. A 26. §-nál „a hajtópénz“ kifejezés helyett Halász Boldizsár indítványára ez vétetett fel : „utazási költségek.“ A 29. § nál Halmossy indítványára elfogadtatott, hogy az igazságügyminiszter felhatamasa ,k hogy az első szervezéskor a kinevezetteknek a 2.§. b. pontjában érintett vizsga utó Törvényjavaslat az 1848. V. és az erdélyi 1848. II. törvényczikkelyek módosítása és pótlásáról. I. FEJEZET. Országgyűlési választói jogosultságról. Miután az 1848. V. és az erdélyi 1848. H. törvényczikkelynek a választói jogosultságra vonatkozó határozatai számos kételyre s eltérő magyarázatokra adtak alkalmat, a következők rendeltetnek: 1. §. Választói jog jövőre senkit nem illet egyedül azon alapon, mert az 1848 előtti kiváltságos osztályok valamelyikéhez tartozik. Kivételkép azonban és 1848. V. tez. 1-ső §-ában is kifejezett azon elvnél fogva, hogy az eddig élvezett politikai jogtól senki meg ne fosztassék, mindazok, kik az 1869-iki országos képviselőválasztások alkalmával a választók közé a régi jogosultság alapján (1848. V. t. ez. 1 §. 2. ez. érd. 1848. II-ik t. cs. 3-ik §. ez. és 4-ik §. a.) Írattak be, személyükre nézve és éltük fogytáig a választói jog gyakorlatában meghagyatnak. 2. §. Az 1848. V. törvényczikk 2-ik §-a a. pontjának oly községekre, melyek nem sz. k. városok, sem rendezett tanácscsal nem bírnak, vonatkozó határozata továbbra alkalmazható nem lévén, rendeltetik, hogy ily községekben választási joggal bírnak mindazok, kiknek belsőségük és oly külsőségük van, mely úgy alkatrészeire, mint kiterjedésére legalább annyit tesz, a mennyit az 1836. V. t. ez. 1 §-a alapján készült urbárium azon községben egy negyed telki állományhoz és tartozékaihoz együttvéve megkívánt. 3. §. Az 1848. V. törvényczikk 2. és az erdélyi 1848. II. törvényczikk 3-ik §-ban, úgyszintén a jelen törvény 4-ik §-ában a választói jogosultság feltételéül megszabott érték vagy jövedelmi összegek következőleg határoztattak meg : a) földbirtok értékének azon tiszta jövedelem húszszoros összege tekintetik, mely után a földadó kivittetett. b) házak értékéül, ott, hol házbéradó van behozva, az adóalapjául felvett tiszta jövedelem húszszoros ott pedig, hol a háztól osztályadó fizethetik, a házosztályadónak a földtehermentesitési járulékkal együtt vett 60-szoros összege tekintendő. c) évi jövedelem alatt ingatlanoknál az adókimérés alapjául felvett más esetekben pedig csak azon összeg értendő, mely után a jövedelemadó fizettetik. 4. §. Az 1848. V. t. ez. 2-ik §. b) és az erdélyi 1848. II. t. ez. 3. §. b) pontjai a szabatos alkalmazás czéljából úgy értelmeztetnek, hogy választási joggal bírnak mindazon kereskedők, gyárosok, iparosok, kik gyáruk, kereskedésük vagy önállóan űzött iparuk után városokban 105 o. é. forint évi jövedelmet húznak (3. §. c.), falusi községekben pedig legalább 6 forint jövedelmi adót fizetnek. 5. §. Az erdélyi 1848. II. t. ez. 3-ik §-a d) pontjának azon határozata, mely szerint jövedelmükre való tekintet nélkül, a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segédlelkészek és iskolatanítók, ott, ahol állandó lakásuk van, választási joggal bírnak, vármegyék, székek és vidékek minden községeire kiterjesztetik. MÁSODIK FEJEZET. Az országgyűlési választók állandó névjegyzékéről. 6. §. A választók névjegyzéke állandó és évenkint kiigazíttatik. 7. §. A névjegyzék elkészítése és évenkinti kiigazítása a törvényhatóságot illeti, mely e teendőket a területén fekvő minden községre nézve teljesíti. 8. §. A névjegyzék elkészítése összeíró küldöttségek által történik. A küldöttség az elnökön felül két rendes és legalább egy póttagból áll, kiket a törvényhatóság közgyűlése választ. 9. §. A névjegyzékek ellen emelt, úgyszintén az összeíró küldöttségek eljárását tárgyazó más panaszok felett a felszólalási bizottság határoz. E bizottság az elnökön felül 10—15 tagból áll s a törvényhatóság közgyűlésén az összeíró küldöttségekkel együtt választatik meg, és hatásköre a törvényhatóság egész területére kiterjed. 10. §. A küldöttségek és a felszólalási bizottság tagjai a közgyűlésben, vagy annak e czélra rendelt küldöttsége előtt a következő esküt teszik le: „Én N. N. esküszöm, hogy mindabban, mi a választók névjegyzékének elkészítése körül tisztemhez tartozik, lelkiismeretesen s a törvény értelmében járok el.“ 11. §. Az összeírás községenkint a helyszínen történik. Kis községekre nézve az összeírás a közjegyzőség székhelyén is teljesíthető. Minden községről, s ha az több választókerületet foglal magában, az egy kerületet alkotó részekről külön névjegyzék készíttetik. 12. §. Az összeíró küldöttség meghatározza, mindenütt ahol el fog járni, 6 nappal előre kihirdetteti az összeírásra kitűzött napokat és helyeket, előre megszerzi a választói jogosultság megítélésére szolgáló segédadatokat. (49. §.) A községi elöljáróság az összeírásnál közreműködni köteles. 13. §. A névjegyzékbe felvétetik mindaz, aki országgyűlési választóképességgel bír s rendes lakását a községben tartja, habár ideiglen távol van is. A felvételre a személyes jelentkezés nem szükséges. Akik az összeírás elkészítése vagy kiigazítása idején a választói jogra szükséges évet még be nem töltötték, a jegyzékbe mégis felvétetnek, ha kitűnik, hogy a megkívántató életkort azon év utolsó napjáig elérik, amelyben az első összeírás, illetőleg az évi kiigazítás történik. 14. §. Minden választó csak egy, és rendszerint azon község jegyzékébe iratik be, amelyben az összeíráskor rendes lakása van, kivéve, ha már ez alkalommal kívánta, hogy valamely más község jegyzékébe vétessék fel. — Község esetében rendes lakhelynek azon község tekintetik, a melyben a jogosult a személyes kereseti adót fizeti. 15. §. A kinek akár ugyanazon akár különböző választókerületben fekvő több községben van oly ingatlan birtoka, vagy iparkereskedői telepe avagy gyára, mely választói jogosultságot ad, kivonatára ezen községek bármelyikének névjegyzékébe felvétetik, illetőleg áttétetik. 16. §. Az összeírás betűrendben a belügyminiszter által meghatározandó minta szerint történik. Abban mindenesetre kiteendő a választó: a) családi keresztneve és foglalkozása; b) születési helye és napja; c) a választói jogosultság alapja, és d) lakhelye, az utcza nevének s a ház számának kivételével. 17. §. Városokban az összeírás oly módon is történhetik, hogy az utczák betűrendje s a házak sorszáma szerint az azokban lakó választók betűrendben vézetnek be a jegyzékbe. 18. §. Mihelyt az összeírás valamely községben vagy körjegyzői kerületben befejeztetett, a névjegyzék három példányban állittatik ki, melyek mindegyikét a küldöttség tagjai s az illető község elöljárói aláírják (12. §.) E példányok közül egyik a felszólalási bizottsághoz küldetik be, a másik a kerület választási helyén, a harmadik pedig azon községben — ahol a jegyzék készült — a községvárosi házánál vagy más hivatalos helyiségben kitétetik. Kis községekre nézve e kitétel az illető köjegyző székhelyén történik. A jegyzék mindkét helyen tizennégy napon át délelőtt 9 —12 óráig kitéve marad, ez idő alatt a 21—23. §§ okban érintett felszólalások és észrevételek elfogadtatnak. 19. §. A kitétellel egyidejűleg a küldöttség hirdetményt bocsát ki, s abban megemlítve, hogy a névjegyzék hol és mikor tekinthető meg, felsorolja a névjegyzék ellen emelhető kifogásokat és megnevezi a helyet, hol — és a határnapokat, meddig — a felszólalások, illetőleg az észrevételek elfogadtatnak. E hirdetmény az illető községben a helyi szokás szerint közzététetik. 20. §. A felszólalások felvételére a községi hatóság egy alkalmas hivatalos személyt rendel. Nagy és kis községekben ezzel a tanácsnak egy tagja és rendszerint még a jegyző bizatik meg. Az illető hivatalos személyek a hirdetményben megnevezett helyen és időben folytonosan jelen lenni kötelesek, a névjegyzék csak felügyeletük alatt tekinthető meg. 21. §. A ki a névjegyzékbe jogtalanul vétetett fel vagy abból jogtalanul hagyatott ki, úgyszintén a ki nem kellőleg jegyeztetett be , a kitétel napját követő 8 nap alatt fölszólalhat. 22. §. A névjegyzékbe felvettek közül bárkinek jogában áll azon kerületen belül , amelyben választó, a 21-ik §-ban kitett határidő alatt bármely jogtalan fölvétel vagy jóváhagyás miatt a névjegyzék ellen fölszólalni. 23. §. A 21. és 22. §§-ban érintett kifogásokat mindenki megtekintheti és azokra a kitétel napját követő 14 nap alatt bárki, aki azon választókerület névjegyzékébe fel van véve, vagy a nélkül is, a saját személyét illető felszólalásokra nézve észrevételeket adhat be. 24. §. A 21—23. §§-ban érintett felszólalások és észrevételek a 20-ik §-ban érintett helyeken akár írásban beadhatók, akár szóval bejelenthetők. A bejelentéshez a netaláni bizonyítékok mindig hozzácsatoltatnak. — A választókerület székhelyén (18. §) felszólalások el nem fogadtatnak. 25. §. A bejelentések elfogadásával megbízott hivatalos személy három jegyzőkönyvet vezet. Az elsőbe azon felszólalások vezetnek be, melyeket kiki a maga érdekében emel (21. §.), a másodikba a megállapított névjegyzék ellen harmadik személyek részéről beadott kifogások (22. §.) s végre a harmadikba a 23. §. értelmében bejelentett észrevételek igtattatnak be. A bejelentések, ha szóval történtek, lényeges tartalmuk szerint,ha pedig írásban nyujtattak be,tárgyuk rövid megjelölésével időrendben, és sorszám alatt ternek be a jegyzőkönyvbe. A polgármester — vagy a biró és az illető hivatalos személy, mindennap a kitételi órák lefolyásával a jegyzőkönyveket aláírják. — A bejelentésekről, az illető kivonatára, elismervény adatik. 26. §. A 8, illetőleg 14 napi határidő letelte után a 25. §-ban érintett jegyzőkönyvek berekesztetnek. Ez időponton túl felszólalás vagy észrevétel nem fogadtatik el. Minden jegyzőkönyv záradékában felemlíttetik a berekesztés időpontja s a határidő, mely alatt kitéve volt. A kiállított névjegyzék végére vezetett záradékban a községi hatóság köteles a határidőt megnevezni, mely alatt a jegyzék ki volt téve és az iránt nyilatkozni, váljon a 19. §-ban érintett hirdemény közzététetett-e, és mely időben, úgy a névjegyzéket mint a jegyzőkönyveket a polgármester illetőleg a bírók aláírják. — A jegyzőkönyvek s a fölszóllalásra vonatkozó összes iratok a berekesztést követő 48 óra alatt a fölszóalási bizottsághoz beküldetnek. 27. §. Az összeíró küldöttségek eljárása elleni más — a 21—23. §§-ban nem érintett — panaszok szintén a felszólalási bizottság elé tartoznak. Ily panaszok a küldöttség eljárása alatt bármikor, annak befejezte után pedig legkésőbbi 18. §-ban kitűzött határidő első felében emelhetők. A felszólalási bizottság hivatalból őrködik, hogy a jelen törvény rendeleteit a küldöttségek megtartsák, e czélból a megállapított névjegyzéket a beküldés után 48 óra alatt köteles megvizsgálni, ha váljon a jegyzék kellően vétetett-e föl, s a törvényszabta határidők és formaságok megtartottak-e, a lényeges hiányok pótlását vagy amennyiben az elkerülhetlenül szükséges, az eljárás ismétlését elrendeli, mely esetben az ismétlendő határidőt a törvényben megszabott mérték felére leszállíthatja. —A már beadott felszólalások érvénye azonban érintetlen marad.• A bizottság határozata ellen felebbvitel a belügyminiszterhez intézendő, és felfüggesztő hatálylyal bír, kivéve, ha a határidő ismétlése rendeltetett el. 28. §. A felszólalási bizottságban a a határozathozatalnál legalább 5 tagnak kell jelen lenni. Az ügyek nyilvános ülésben adatnak elő. — Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztetek. A bizottság a feleknek s meghatalmazottjaiknak szóváltást engedhet. — Az önként megjelent vagy megidézett tanukat eskü alatt kihallgatja; — ha valamely ténykörülmény tisztába hozatala szükségelné, vizsgálatot rendelhet el, s annak teljesítésére a városi hatóságot, illetőleg a szolgabirót közvetlen keresi meg, határozatát szótöbbséggel hozza, egyenlő számú szavazatok esetében a megállapított névjegyzék érintetlen marad. — A bizottság eljárásáról jegyzőkönyv vezettetik, melyben az előadott ügy, a történt szavazás s a hozott határozatok vétetnek fel. — A határozatok indokoltatnak s az ülésben hirdettetnek ki. Azoknak, a kik a névjegyzékből kiterültettek, a határozat írásban kézbesittetik. A fölszólási bizottság határozatait, s azokra vonatkozó iratokat bárki megtekintheti. 29. §. A bíróság minden panasz felett az első ülést követő 25 nap alatt köteles határozni. 30. §: A bizottságnak a választói jogosultság kérdésében hozott határozatait a m. k. curiához felebbezhetni. A felebbezésre az érdeklettek, és oly határozat ellen, melylyel a névjegyzékbe új fölvétel rendeltetett el, mindenki jogosítva van, aki azon központi bizottsági területén készült választó névjegyzék valamelyikében előfordul. — A felebbezés a felszólalási bizottsághoz írásban, a kellő bizonyítékokkal ellátva 8 nap alatt nyújtandó be s mindenki által megtekinthető. — E határidő — ha kézbesíti ezezt a határozat — a kézhez adást, más esetekben a kihirdetést követő nappal kezdődik. Az érdekletteknek jogukban áll a fennebbi 8 napot követő 6 nap alatt a felebbezésre észrevételeket adni be. — A felebbvitel felfüggesztő hatálylyal kir. 31. §. A felszólalási bizottság elnöke a felebbezéseket az összes iratokkal együtt a 30. §ban érintett 14 nap leteltét követő 48 óra alatt a m. k. curia semmisítőszéki osztályához küldi. Egyszersmind a többi iratokat a központi bizottsághoz teszi át, mely a jogérvényes határozatokat foganatosítja s a névjegyzéket kiigazítja. 32. §. A felebbezési kérvények felett a m. k. curia tagjaiból alakított bíróság dönt. — A m. k. curia mindkét osztálya minden év január első felében tartandó teljesülésben három rendes és két póttagot jelöl ki. Ezek a semmitőszéki osztály elnökének elősülése alatt határoznak a felszólalási bizottságtól felebbezett ügyekben. E bizottság az elnökkel együtt ötös tanácsban dönt s határozatait a központi bizottsághoz küldi. 33. §. Az előadandó ügyek jegyzéke 48 órával előbb kifüggesztedő. Az előadás nyilvános. — A felek nem idéztetnek meg, de ügyvédeik által megjelenhetnek s az előadás után meghallgathatók. A curia határozatai az ülésben kihirdettetnek, és csak akkor kézbesittetnek a feleknek, ha azzal valamely már felvett egyén kitörlése vagy valamely kihagyottnak fölvétele van elrendelve. 34. §. A központi választmány, a felszólalási bizottság, és a m. k. curia határozataihoz képest a jegyzéket kiigazitja. — A kiigazítás a névjegyzék végére jó. — A fölvétetni rendeltek „pótlások“, azok viszont, kiknek kihagyása határoztatok el, „kitörlések“ czim alatt igtattatnak be. Ugyanezen czímek alatt jegyeztetnek be azok is, kik áttétel folytán vétettek fel a névjegyzékbe, vagy abból ily alapon hagyattak ki. A kitörlöttek nevei a névjegyzékben áthuzatnak úgy, hogy olvashatók maradjanak. — A pótlások külön sorszám, a törlések pedig azon szám szerint iratnak be, a mely alatt a főjegyzékben előfordulnak. — A kiigazítást a megállapított névjegyzék két példányán maga a központi választmány teljesiti, a községek számára pedig ugyanoly alakban, mint az összeírás, külön állittatik ki. — Mind a három példányt a kiigazítás keltének kitétele mellett az elnök és a jegyző aláírják. — E példányok közül egyik a törvényhatóságnál őriztetik, a másik a belügyminiszternek küldetik meg, a harmadik az illető községnek jut. Oly községekről, melyek több törvényhatóságból összetett választókerülethez tartoznak, a névjegyzék egy hiteles példánya azon törvényhatóság központi bizottságának is megküldendő, melynek területén a választási hely fekszik. 35. §. A megállapított első névjegyzék azonnal hatályba lép és az összeállítást követő év végső napjáig érvényes. Az érvényességi időszak a névjegyzék elején kitétetik. 36. §. A felszólalási bizottsághoz s a m. kir. curiához intézett panaszok eredeti mellékleteit a névjegyzék végmegállapitása után a felek visszavehetik. 37. §. A választók állandó névjegyzéke minden évben kiigazittatik. — A törvényhatóság minden év augusztus havában az összeiró küldöttségeket s a felszólalási bizottságot megválasztja. 38. §. Az összeiró küldöttségek pontos kimutatást készítenek azokról, kik a névjegyzék megállapítása után meghaltak vagy választási jogukat általában vagy csak az illető községben elvesztették, úgyszintén összeírják azon választóképeseket, kik a névjegyzékben nem foglaltatnak. Az összeírás úgy intézendő, hogy a névjegyzék legkésőbb September 10-én kiállíttassák. 39. §. A 38-ik §-ban érintett összeírás és a kiigazítandó névjegyzék együttvéve állítatnak ki, és mindkettőre nézve helye van a fölszólalásnak. 40. §.A névjegyzék elkészítése, a kitétel, a fölszólalás, és a felebbvitel körüli eljárás a 8—33 i. §§. határozatai szerint történik. A felszólalási bizottság lehetőleg november 1-ig, a m. k. curia pedig december 10-ig minden ügyben határoz. 41. §. A jogérvényre emelkedett kiigazítások a főnévjegyzék rovatai szerint külön pótnévjegyzékbe foglaltatnak. A bejegyzés a 34. §. határozatai szerint történik. 42. §. Ha valamely névjegyzéken semmi változás nem történt, a pótnévjegyzékre rendelt ivén ezen körülmény világosan megemlíttetik, s ezt a központi bizottság elnöke és jegyzője aláírják. 43. §. A központi bizottság minden év december 20-án kiállítja, a kiigazításokat magában foglaló pótjegyzéket, éspedig tekintet nélkül arra, várjon a curia minden felebbvitt ügyben határozott-e már vagy sem ? — A később Különfélék. Pest, nov. 7. (Belügyminiszteri körrendelet) a tébolydákba felveendő egyének részére kiállítandó szegénységi bizonyítványok iránt. Tapasztaltatván, hogy a kórházakban és tébolydákban, úgyszintén más jótékony intézetekben elhelyezendő vagy elhelyezett betegek törvénytelen származású gyermekek és lelenetek felett, valamint ezeknek fizetni köteles rokonaikról szóló szegénységi bizonyítványok némely községek által az illetők vagyoni viszonyának és keresetmódjának kellő megvizsgálása nélkül azon nem helyesen alkalmazott könyörületességből, hogy az illetők a felmerülendő költségek viselésétől megkíméltessenek, gyakran meg nem felelő módon állíttatnak ki, s ezen bizonyítványok nem ritkán a szolgabirák által is, anélkül, hogy maguknak az azokban állítottak valóságáról kellő meggyőződést szereztek volna, minthogy a községi elöljáró aláírásának hitelességéül egyszerűen aláíratnak s hitelesittetnek, s ez után az állampénztárra nem igazolható terheltetést hárítanak, szükségesnek látom a törvényhatóságot figyelmeztetni, hogy miután a vagyontalanok után felmerülő ápolási díjak megtérítése elsősorban az illetőknek fizetni köteles rokonait illeti, a községek rendezéséről szóló 1871. évi XVIII. t. sz. 131. §-a pedig rendeli, hogy „amennyiben a jótékonyintézetek segélye s egyesek könyöradománya a község szegényeinek ellátására elegendő nem volna, a község a helyi viszonyokhoz képest gondoskodni tartozik a községben illetékes mindazon szegények ellátásáról, kik magukat közsegély nélkül fentartani egyáltalában nem képesek ; ha ez ellátás csak a községi lakosok rendkívül súlyos terheltetésével eszközölhető, a község kivételesen a törvényhatóságnak, és ha ez nem bírná, az államnak segélyét veheti igénybe; ezen törvény szerint a szegény betegek, elmekórosak, törvénytelen származású gyermekek és lelenetek eltartásából felmerülő költségeket az állam csakis azon végső esetben viselendi, ha magának arról meggyőződést szerzett, hogy sem a család, azaz a fizetni köteles és képes rokonok, sem az illetőségi község, sem pedig az illető törvényhatóság a kérdéses tartási költségeket fedezni egyáltalán nem képesek. Felhivatik ennélfogva a törvényhatóság, hogy az illetőket szorosan odautasítsa, miszerint a vagyoni, illetőleg szegénységi bizonyítvány kiállítása, úgyszintén a fizetni köteles rokonok kipuhatolása körül lelkiismeretesen és a legszigorúbban eljárván, szegénységi bizonylatokat csakis a valóban vagyontalanok és keresetképtelenek számára állítsanak ki, annyival inkább, mert oly esetben, amidőn valamely ápoltnak, vagy érette fizetni köteles és képes rokonainak vagyontalansága és keresetképtelensége bebizonyul, az ápolási és eltartási költségek a fennebbiekhez képest csak a legritkább esetekben az államra, hanem legnagyobbrészt magára az illetőségi községre fognak háramlani s igy e községek tetemes kiadásokkal fognak terheltetni akkor, a midőn a viszonyok kellő kiderítése és a fizetni köteles és képes személyek kipuhatolása mellett, ilyenektől megkiméltetnének. (Kinevezés.) Ő felsége gróf Seiftern Miksa és Rosty Flórián követségi attachékat tiszt, követségi titkárokká nevezte ki. (Czimadományzás.) Ő felsége Novák Ignácz udvari és miniszteri titkárnak a külügyi minisztérium elnöki osztályában az osztálytanácsosi czimet és rangot, és Lindner János számtisztnek a közös pénzügyminisztériumnál és a közös állampénztárnál a számtanácsosi czimet és rangot adományozta. („ Justitia Regnorum Fundamentum.“) E czimen közöl a „Jogt. Közlöny“ tegnapi számában egy figyelemreméltó czikket, melyben többi közt azt mondja, hogy a m k. curiának kunyhója, az előtte fekvő s ép most feldúlt utczai kövezettel, hiven tükrözi vissza hazai törvénykezésünk zilált viszonyait. Themis istennő ez idő szerint hazánkban földönfutóvá lett, és minden városház, minden megyeház ajtaján kopogtat, szerény hajlékért esdekel, de mert benne „kormánybiztost“ látnak, számára nem találnak helyet. Más részről pedig a kormány „non possumus“-sal válaszol, ha mindjárt mint p. a pesti bíróságok tekintetében a 2-1-2- 4-gyel hasonló számtani csalhatatlanság biztonságával demonstráltatik is a személyzet elégtelensége. Pest város törvényszéke részére ugyanis hír szerint csak 16 bírói állás lett volna sistematizálva s miután a nevezett törvényszéknek múlt évi ügyforgalmi kimutatása szerint a beadványok száma 167,748 volt, igy egy bíróra 250— 300 érdemleges per és körülbelül 10,000 végzésszerű elintézés jutna. Ennek ellenében a volt pesti cs. k. orsz. törvényszéknek 1860. évi ügyforgalmi kimutatása csak 94,545 számot mutat fel; — e bíróság létszáma pedig állott: 1. elnök, 2. alelnök, 25 biró, 33 törvényszéki segédbiró, 10 titkár és 14 figyelőből; pedig akkor a peren kívüli eljárást nagyrészben közjegyzők végezték, és a fenyitő eljárás egy jól rendezett rendőrség által könnyítve volt. — Végre azt mondja, még nincs késő ! a kormány még most is oda irányozhatja törekvését, hogy a szervezésekól vitessék keresztül, hogy az a kitűzött 2 év lejárta után helybenhagyattassék, s a nemzetnek ne kelljen a példabeszéd szerint saját kárán okulnia. (Dugába dőlt hangverseny.) Tegnapelőtt este kellett volna megtörténnie Corinna de Luigi asszony, „a halhalagos letételét egy félév alatt megengedhesse. A törvényjavaslat részleteiben is elfogadtatván, végmegszavazása a holnapi ülésre tűzetik ki. Holnap 10 órakor a vadászati törvényjavaslat fog tárgyaltatni végül még az igazságügyminiszteri számvevőség szaporításáról szóló, őfelsége által szentesített törvény hirdettetik ki és az ülés eloszlik. Ülés vége 13/1* órakor beérkező határozatok foganatosítása csak a következő évi kiigazításkor történik. — A központi bizottság intézkedik, hogy a kiigazított névjegyzékek deczember végső napjáig rendeltetésük helyén legyenek. 44. §. A főnévjegyzék s az évi kiigazításokat magukban foglaló pótnévjegyzékek együtt véve képezik az állandó névjegyzéket, mely az átvizsgálást közvetlen követő év első napjától annak utolsó napjáig érvényes. 45. §. Ha valamely választó rendes lakhelyét a névjegyzékbe való fölvétel után megváltoztatta , az illető község névjegyzékébe való áttételét kérheti. — Az áttétel fölött azon központi bizottság határoz, melynek kerületébe a folyamodó áttételni kíván. Ily folyamodás csak azon esetben vétetik figyelembe, ha az állandó névjegyzék elkészítése vagy az évenkénti kiigazítás berekesztése (43. §.) előtt nyujtatott be. (Folytatása következik.)