Pesti Napló, 1871. december (22. évfolyam, 277-301. szám)
1871-12-12 / 285. szám
ha az a számvevőszék és a minisztérium által minden pontjában megtartatik, és ez az, amit a törvény értelmében kívánni a képviselőháznak joga és kötelessége. Ezután szónok az egyes adónemekre tér át. Helytelennek tartja, hogy a czukorrépánál a nyersanyag adóztatik meg, és így lehetetlenné teszi a termelést minden oly vidéken, hol nem elsőrangú répa terem. De az. évi bevételről sem lehet biztosítva, mert a répa roszabb lévén, mint más években, kevés czukor- és sok víztartalommal bírván, miután a nyersanyag adóztatik meg, nem adván meg a kellő hasznot, a czukorgyárak is kevesebb erővel dolgoznak és ezáltal az adó is kevesbedik. Átalában a cukorra nézve ideje volna,ha a miniszter úr megtévén a kellő lépéseket, az adózási rendszernek ezen irányban megváltoztatására lehetővé tenné, hogy az iparnak ezen ága, mely szoros kapcsolatban van a mezőgazdasággal, célszerű megadóztatás mellett nagyobb lendületet vehessen valahára. A késedelmi kamatok tekintetében is helytelennek tartja a jelenleg követett eljárást. Amint ma áll az eljárás, az nem egyéb, mint a példabeszéddel élve, egy rókáról két bőrt húzni , mert hogy ha valaki azon fertály év első felében adóját be nem fizette,reá nézve azon fertály év vége meg sem váratik, sőt a fertály év második havának vége sem váratik be sokszor, hanem nemcsak a késedelmi kamat, de az executionális költség is megvétetik rajta. Márpedig, ha a kamat és az executionális költség is megvétetik az illetékön, akkor ezt igazságosnak senki sem fogja találni. Szónok ezen észrevételeit ajánlja a pénzügyminiszter figyelmébe. Széll Hálmán előadó: A vita folytán a házban mondottakra válaszol. Siraonyi Ernő azt mondta, hogy a pénzügyminisztert a fedezet összeállításánál semmi elv nem vezette. Hogy mily elv vezette a pénzügyminisztert, azt minden egyes adónemnél részletesen felhozza. Előadja minden egyes adónemnél hogy az 1870-iki eredményeket tartotta szem előtt, és ettől csak ott tért el, hol az 1870-diki év eddigi eredményei az ily eltérést nem csak indokolják, hanem igazolják is. Amint az adatok kétségtelenül mutatják, 72-re kevesebb van előirányozva, mint bejött 70-ben, és ezzel azt hiszi, be van bizonyítva, hogy az előirányzat helyes. 72-re elő van irányozva nettó számítva a bevételeket 120 millió 431 frt, 70-ben bejött ismét nettó számítva a bevételeket 117.657.000 forint. Itt leszámítva a határőrvidéket, mely körülbelül 3.868.000 frtot tesz, azt fogjuk találni, hogy egész összeségben véve bevételeket, 1 millió frttal van kevesebb előirányozva 1872-re mint befolyt 1870-ben,ámbár a kiadások nagy mérvvel emelkedtek, mégis kedvezőbb az 1872- diki nettó előirányzat mint volt az 1870-diki. Horn múltkori beszédében azt állította, hogy az államvagyon kiadásai 23.599.000 frtot, bevételei 25 milliót tesznek, és így az összes bevétel csak mintegy másodfél milliót tenne. Szónok azt állja és adatokkal bizonyítgatja, hogy az államvagyon bevételei 30.987.801 frtot tesznek, és így majdnem 6 millióval többet, mint azt Horn előadta, így Horn épen csak 6 millióval hibázott. (Helyeslés jobbfelől.) Horn Ede: Szavai félremagyarázása miatt szót kér. Állításait a múlt évi számadásokból merítette. Az előadó azon állítása sem áll, hogy az idei budgetben a bevétel és kiadás közt 7 millió volna a különbség. Miután Széll Kálmán Hornt múltkori nyilatkozatára emlékezteti, szót emel Kerkakápoly Károly pénzügyminiszter és Tisza észrevételeire válaszol ; a pénzügyi bizottság előirányzata elfogadtatik. Következik a 14 ik czim. Fogyasztási adók: Fedezet: 13,949,900 fil. Horn Ede: A kormány helytelen pénzügyi politikát követ, mi főleg abból látszik ki, hogy a Bach-korszakból eredő adórendszert fenntartja, szintúgy az aránytalanságot is az egyenes és a közvetett adók közt. A pénzügyminiszter azt állítá, hogy a közvetett adók csak 40%-át teszik az egész jövedelemnek, míg 4 év előtt 54%-ét tették. Szónok igen kiváncsi tudni, várjon mily kutforrásból merite ezt a pénzügyminiszter. A p. v. bizottság jelentése szerit az egyenes adók jövedelmei 40.800.000 frtra előirányoztatnak. Ezzel szemben azt találjuk, hogy a fogyasztási adó tesz 13.849.000 frtot, a határvámot nem is számítom ; az illa ékek tesznek 15.659.000 frtot, a jövedékek tesznek 41.605.000 frtot, ez mindössze tesz 70 milliót, tehát 70 millió közvetett adó áll szemben a 44 milliónyi egyenes adóval. Ez minden arithemetica szerint nem 48%-re, hanem 60% -re s még többre teszi a közvetett adók részét; az egész adójövedelem 114 millió frtot tesz, az egyenes adó csak 44 milliót, s így körülbelül 40%-ot tesz az egyenes adós 63 %-ot ad a közvetett adó. Széll Kálmán előadó: Az összes egyenes adók nem 44 milliót, hanem 61 milliót tesznek, de az egyenes adók sommázatából kifelejtő azon 17.056,869 frtot, amely földtehermentesítési járulék lévén, a budgetnevk beosztása szerint a hitelműveleti bevételek között fordul elő, de azért, mert ott fordul elő, nem veszíti el azon természetét, hogy egyenes adót képez, és ha egyenes adókról akarunk beszélni, ez nem 25% ját teszi a földadónak, mert ezt teszi a földteherrentesítési járulékon kívül, s 70%-jét a többi egyenes adóknak, mert megint ezt teszi a földtehermentestési járulékon kívül, hanem kell számításba venni 100%-jét az összes adóknak, 30 %-jét a földadóknak, és nem lehet azt mondani, hogy az ország összes egyenes adója csak ennyi,és kifelejteni azt,mit a földtehermentesítési járulékkép fizet az ország, ami 17 milliót tesz. Ha tehát az összes egyenes adók bevételeiről akarunk helyesen beszélni, lehetetlen ezen 17 milliót kihagynunk, főleg akkor, ha comparálni akarjuk ezen bevételt a bevételek többi részeivel. Ha pedig ezt hozzászámítjuk, amint hozzászámítanunk kell, és amint a pénzügyminiszter úr előirányzatának 57-ik és a pénzügyi bizottság jelentésének 24 ik lapján fel van véve, 67 milliót és 875 ezer frtot tesz ki az ország összes egyenes adója. Már most ezen összeget összehasonlítva az összes állambevételek többi részeivel, kijön, hogy Magyarországon az állambevételek 48%-át teszi az egyenes adó, nem 60% át. 1868-ban 56%6 %-jét tették az egyenes adók az állam összes bevételeinek; 1869-ben már 544/16 %-jét, tehát az arány 2%o % -et javult; 1870-ben 52%o %-jét, tehát megint javult majdnem 2%-et; 1871-ben 50%-jét, tehát az arány itt 2%o % et javult; ma már tesz az 1872 dik évi előirányzat szerint 48% 0 %-et, tehát javult az 68-dikihoz képest 8%e %-tet. Ezen javulás, ezen emelkedés, tekintve, hogy az egyenes adók stabilisek, az indirect adók pedig leginkább mutatják a vagyonosodásnak, az ipar és forgalomnak emelkedését, csak újabb bizonyítékul szolgál arra, hogy az is helyes volt, mit a pénzügyminiszter mondott és az is, amit szónok mondott. (Helyeslés.) Következik a fedezet 15. czíme. Vámjövedék : 370,320 frt. 16. ez. Bélyeg : 4.471,800 frt. 17. ez. Jogi illetékek: 10.590,000 frt. 18. ez. Fémjelzés: 22,753 frt. Vita nélkül elfogadtatnak. 20. ez. Dohányjövedék. Fedezet: 24 293,394 frt. Kiadás : 10.451,223 frt. Móricz Pál figyelmezteti a pénzügyminisztert azon ígéretére, miszerint a dohányegyedáruságra vonatkozó törvényjavaslatot az 1871. évben be fogja terjeszteni. A pénzügyminiszter nem mentheti magát azzal, hogy a Lijthán túl még nem fogadták el, mert mikor azon ígéretet tette, már akkor azon hitben volt, hogy addig odaát is tisztába hozza a dolgot, de a központi bizottság véleményéből sem meríthet érvet az egyedáruság fenntartására. Szónok megújítja múltkori határozati javaslatát a dohányegyedáruságra vonatkozólag, mely így szól: Miután a képviselőháznak 1868. évi junius 22 én hozott határozatánál fogva a pénzügyminiszternek kötelessége volt volna az államszükséglet biztos fedezetére való tekintettel a dohányegyedáruság iránt törvényjavaslatot terjeszteni elő, küldjön ki a ház saját kebeléből egy bizottságot, mely az e tárgyban beterjesztendő terveket a kormány által beadandó javaslattal összevetve, véleményes jelentését terjeszsze a ház elé. Szónok azon érvek ellen fordul, melyek az egyedáruság megtartása mellett felhozatnak. Adatokkal bizonyítja, hogy a csempészek épen annyit adnak el, mint a kincstár, a csempészetet pedig megakadályozni csak úgy lehet, ha vagy megszaporíttatik a pénzügyőrök száma, és akkor a nyereség elvész, vagy tűrni kell a csempészkedést és akkor a csempészeknek fizetjük az adót. Szónok ajánlotta a küldöttséget, mert hitte, hogy az meg fogja találni a módot, mely alkalmas ezen fontos kérdés megoldására . Ajánlja határozati javaslatát elfogadás végett. Mihályi Péter jegyző olvassa a határozati javaslatot. Kerkapoly pénzügyminiszer: Előtte szólott által felemlített ígéretére vonatkozólag kinyilatkoztatja, hogy a törvényjavaslattal készen van és azt be is fogja terjeszteni, de azt is megmondhatja, hogy annak czélja nem az lesz, hogy a dohánymonopólium megszüntettessék, mert azt 1872-ben nem lehet nélkülözni. A határozati javaslatra vonatkozólag megjegyzi, hogy annak idején, amikor a törvényjavaslatot beterjeszteni, nem lesz ellenére, hogy az egy speciális bizottsághoz utasíttassék. Legközelebbi feladatul ezen a téren kijelöli azt, hogy a dohányegyedárusággal összefüggő bajok, ha már azonnal meg nem szüntethetők, de mérsékeltessenek minden téren s megígéri, hogy a beterjesztendő törvényjavaslatnak minden rendszabálya oda lesz irányozva, hogy az egyedáruság ameddig fennáll, ogy kevéssé legyen megszorító, amennyire csak lehet. Minthogy a monopóliumot 1872-ben okvetlenül fen kell tartani, kéri a pénzügyi bizottság véleményét elfogadni. Györffy Gyula: A pénzügyminiszter adott ígéretében, hogy törvényjavaslatot fog beterjeszteni, annyival inkább bizott, minthogy a miniszter múlt évi dece'19-én maga mondotta: (olvassa). Fentartom magamnak a dohányegyedáruság iránti törvényjavaslatot a jövő 1871-ik évben bemutatni. (Kerkapoly miniszter közbeszól: Még nem telt el.) A miniszter továbbá maga adott magának terminust A múlt héten beterjesztett törvényjavaslatban a dohányjövedékről szóló 1868. XIV. t. sz. hatályának meghosszabbításáról pedig már csak azt mondja a miniszter, hogy az egyedáruság eltörlését „kilátásba helyezte.“ Ezáltal okot szolgáltatott arra, hogy kétkedjék benne, miszerint a miniszter azt, amit ígért, meg is fogja tartani. (Egy hang jobboldali. 1. Vád alá kell helyezni!) Tudja, hogy az, ki ezt kiáltotta, ma is helyeselni fogja a miniszter eljárását, de akkor a miniszter úrnak nagy mentsége van, mert ezen szó meg nem tartás nem nagy egyéni hiba akkor, midőn az a jobboldal által helyeselt politika. (Éljenzés balról.) Kerkapoly pénzügyminiszter: Elismeri, hogy határozott ígéretet tett, és ha be nem fogja váltani az év végéig, nem is fogja magát menthetni semmivel. De az év még nem múlt el, azért a képviselő úr beszédének most jogosulatlan hatása volt, bár attól fél, hogy jogossá lesz, mert most már nem meri oly határozottan mondani, amit ezelőtt egy évvel mondott. Eder István felemlít egy esetet, amidőn az ő vidékén bizonyos emberek a kormány által Francziaországnak eladott dohány kezelésébe avatkoztak és a dohány osztályozására nézve a tisztviselőknek utasításokat adtak és kérdezősködésére azt felelték, hogy ők egy bizonyos úr biztosai és csak szívességből teszik azt. Erre nézve felvilágosítást kér a pénzügyminisztertől. Kerkapoly pénzügyminiszter erre azt válaszolja, hogy az illető, ki fix áron vett a kormánytól dohányt, ezt nem szívességből, hanem nyereségért tette. Eder István: Nekem azt mondta, hogy szívességből teszi. Kerkapoly pénzügyminiszter kinyilatkoztatja, hogy neki nincs közvetítője, arról tehát nem adhat számot, hogy azok ott mit mondtak! Majoros István azt mondja, valódi oka annak, hogy a miniszter nem teljesítette ígéretét, az, hogy Bécsből nem engedték. A pénzügyi bizottság véleménye elfogadtatott. Móricz Pál határozati javaslata szavazásra bocsáttatván, a többség által elvettett, Széll Kálmán előadó olvassa a XXI. czímet: Lottójövedék. Elfogadtatott. Széll Kálmán előadó olvassa a XXII. czimet: Sójövedék. Majoros István indítványozza, hogy a só ára szállíttassék le a lehető legolcsóbbra, és egy közvetítő árt kívánna megállapíttatni, tudniillik a termelési árt, vagyis 3 frtot. Kéri indítványa felolvasását. Péchy Tamás ! Lehetetlennek tartja az indítvány elfogadását, mert törvényi határozat által megváltoztatni nem lehet, de azért kéri a minisztert, hogy a dolgot komoly tanulmánya tárgyává tegye. A só árának leszállítása által megszüntettetnék a csempészet is. Felhívja a minisztert, hogy bizonyos helyeken eladási raktárakat állíttasson fel, és hogy oly helyeken, hol már raktárak vannak, a sóárakat akként határozza meg hogy az eladási árak más helyeken, honnan a só oda szállíttatik és a vitelbérek együttvéve ne tegyenek kevesebbet, mint az általa meghatározott sóárak, így Miskolczon a só az állam raktáraiban drágábban adótik, mint magánkereskedőknél. Még megemlíti, hogy hazánk felső vidékei vielicskai sóval látják el magukat, a magyar állam kárára. Kerkapoly Károly pénzügyminiszter: Annak idején törvényjavaslatot fog beterjeszteni a só árának további leszállítása iránt, de annyira mint Majoros képviselő kívánja, nem lehet menni. A miskolczi sóárakra megjegyzi, hogy azokat ő sem tartja igazságosnak, de azok a törvény által vannak megszabva, de ennek megváltoztatását annak idején szóba fogja hozni. Györffy Gyula felemlíti, hogy Nagyváradon is drágábban adta a kincstár a sót, mint a magánkereskedők. Zsedényi Ede felemlíti, hogy a felső megye mindig csak a sóvári főtt sót használja, de mert azt nem kapják a szükséges mennyiségben, sőt máramarosival sem láthatják el magukat, kéri a minisztert, hogy e baj elhárítására intézkedjék! Kerkapoly pénzügyminiszter erre azon felvilágosítást adja, hogy mármarosi sót akármennyit szállíthatna oda, de ez drágább lévén, mindenki csak sóvárit kíván, ez pedig nem termeltetik elegendő mennyiségben. Csanády Sándor figyelmezteti a pénzügyminisztert, hogy törvényjavaslatot ígért aziránt, hogy a só minden raktárban egyforma áron fog adatni, kéri tehát annak beterjesztésére. A pénzügyi bizottság előterjesztése elfogadtatott. Ülés vége 3 órakor. Az országos Deákpárt gyűlése, Rajner Pál beszéde (lásd esti kiadásunkat) így hangzott: Mióta pártunk bölcs vezére alatt — úgymond — megalakult, méltó büszkeséggel tekinthet vissza a múltra, megnyugvással a jelenre, ée ha vagy elbizakodás, vagy tevékenység hiánya által nem kockáztatja — véleményem szerint — meg nem dönthető állását, teljes reménynyel nézhet a jövő elé. (Helyeslés.) Bármennyire kicsinyük, azt hiszem, nem meggyőződésből, hanem párttaktikából,a párt által kivívott eredményeket, kétlem, hogy volna oly ország, mely az enyészet szélétől ily rövid idő alatt olyan nagy haladást tett volna. Állami létünk a külföld által elismerve van, a paritás nemcsak elvileg, hanem minden következésében keresztülvive, a közös ügyek elintézésének szükséges volta 5 évi folytonos gyakorlat által bebizonyítva, az ország századok óta elismert integritásának visszaállítása, a vagyon értékének örvendetes emelkedése, a katonaság és polgári osztály közt eddig fennállott előítéletnek eltüntetése az által, hogy a magyar hadsereg csapatai ujonczozási kerületeikbe hazahozattak, a honvédség megalakítása mind megannyi tyság arra, hogy ha az általunk váasztott jogalapot, annak intézményeit és szellemét fenntartani képesek vagyunk, méltán elvárhatjuk a részrehajlatlan utókor részéről, hogy majdnem enyészetnek indult hazánk újjáalakítójának ezen pártot fogja tekinteni. (Helyeslés.) Hogy nem lesz kockáztatva, hanem biztosítva a jövő, biztosítékul szolgál arra a fejedelem jó szándéka, biztosítékul szolgál az, hogy a külügyek vezetése a legjobb kezekbe van letéve (Helyeslés), biztosítékul szolgál az, hogy az ország népességének nagy többsége e párttal tart, és biztosítékul szolgál végre az, hogy mindnyájan meg vagyunk győződve arról, hogy ha csak egy percig is kockáztatjuk az általunk választott jogalapot, csakhamar ismét hanyatlásnak indul szeretett hazánk. (Helyeslés.) Bátor vagyok a tisztelt nagygyűlésnek a következő indítvány elfogadását ajánlani. (Lásd esti lapunkat.) Az országos Deákpárt központi bizottmányának névsora, a sorozat szerint, amint a tagok a tegnapi értekezleten megválasztásra ajánltattak és megválasztottak, a következő: Aczél Péter, gróf Andrássy Aladár, gróf Andrássy György, gr. Almássy György, b. Bánffy Albert, gr. Bethlen János, Beliczay Imre, Bernekes Frigyes, gr. Csáky László, gr. Erdődy Sándor, gr. Eszterházy Pál, hg. Eszterházy Pál, gr. Berchtold Arthur, Falk Miksa, Fáy Béla, Fáy Gusztáv, Inkey József, Inkey Zsigmond, Hajós József Bittó Kálmán, Babics István, Babics János, Brezovay László, Harkányi Frigyes, gr. Wenkheim Frigyes, Melczer Gyula, Gyapay Dénes, gr. Csekonics Endre, gr. Eszterházy László, gróf Fesztetics György, Schossberger Zsigmond, gr. Bethlen Camillo, gr. Erdődy Istv., B. Sina Simon, gr. Szapáry Antal, Havas Ignácz, Házmány Ferencz, Halassy Gyula, Szathmáry Lajos, gr. Fesztetich Pál, Ibrányi Lajos, Vojnics Lukás, B. Gerliczy Félix, Kardos Kálmán, gr. Gyürky Ábrahám,Királyi Pál, Kovách László, Kaucz Gy., gr. Hadik B., Haynald L. ézs Gr. Hunyady Imre, Reviczky István, Cséry Lajos, Trefort Ágoston, Wahrmann Mór, Somsich Pál, Szilágyi Virgil, gróf Kálnoky Pál, báró Kemény Gábor, Blaskovich Sándor, Blaskovich Pál, gróf Zichy Nándor, gróf Zichy Rezső, Tóth Bálint, gróf Wenkheim Rudolf, gr. Szapáry Gyula, gr. Szapáry Géza, Horváth Károly, Horváth Lajos, Hirschler Ignácz, Huszár István, Ivacskovich György, Ivánka Zs., Lónyay Gábor, Lónyay János, Rajner Pál, Simoncsics János, Várady Károly, Mednyánszky Dénes, gróf Károlyi György , gróf Károlyi I., gr. Károlyi Gy., Lévay Henrik, b. Liptay B. Justh József, Justh György, Gorove István, Horváth Boldizsár, gr. Mikó Imre, Madocsányi Pál, b. Majthényi László, b. Meznik Viktor, Popper Lipót, gr. Mikes János, gr. Mikes Bencze, gr. Bolcza I., gr. Bánffy B. gr. Eszterházy K., gr. Apponyi Gy., Rákosi Jenő, Rothfeld Soma, Urváry Lajos, Urházy György, gr. Zichy József id, gr. Zichy József ifj., Német József,Németh Samu, Szentléleky Géz , Vadász Manó, Simon Vincze prép., gr. Karácsonyi Gedőf gróf Pálffy János, gr. Pálffy József, Pálffy Albert, Pulszky Ferencz, Pulszky Ágost,gr. Prónay Gábor, Pompéry János, Palkovich Károly, Ráth Péter, Strasser Alajos, Széber Mihály, gr. Nádasdy Lipót, Orczy Andor, Rudnay József,b. Nikolics Tódor, Ipolyi Arnold, Horváth Mihály, Székács József sup, Török Pál sup., Paszler püspök, Pankovich püspök, Olteanu püspök, Jankovich László, gr. Keglevich István, gr. Nákó Kálmán, Semsey Albert, gr. Széchenyi Imre, gr. Széchenyi Pál, Gyömrey Vilmos, Szitányi Bernát, Sztupa György, gr. Teleky Domokos, gr. Teleky Sándor, Toldy István, Tomcsányi József, Vecsey Sándor, Zichy Manó, gr. Zichy János, Szentiványi Károly, Földváry Miklós, Zichy Antal, Bánó József, Perczel Béla, b. Vay Béla, gr. Majláth Antal, gr. Sztáray Antal, Korizmics László, Ormós Zsigmond, Ormós Sándor, Hodossy Imre, gr. Vay Ádám Jankovich Antal, Tury Sámuel, Szathmáry L. b. Rudich József, Latinovich Vincze, Lónyay József, Zomborcsevich V., gr. Degenfeld Béla, gr. Nemes J.,Barber Ágoston , Stumien Ágoston, Bartal György, Gyöngyösy Alajos, gr. Berchtold László, Ulman Károly, Prileczky Tádé, Justh József, Szüllő Géza, b. Wodianer Mór, b Vay Miklós Újfalusy Miklós,gr. Waldstein J. Bujanovich S., Torma K., Csáky Albin, gr. Pallavicini Alfonz, b. Jósika Lajos, Jármy József, Róth László, Szeniczey Ödön, Radó Kálmán, Dániel Pál, Dániel Ernő, Petrovay Ákos, Széll Kálmán, Szirmay Ödön, Zmeskal Zoltán, Zmeskal Zsigmond, Zsedényi Ede, Ürményi Miksa, Samassa József püspök, Gyika Szilárd, g. Bissingen Nándor, Barcsay Kálmán, b. Perényi Zsigmond, Mihályi Péter, b. Horváth Gedeon, Bohus Zsigmond, Kubinyi Árpád, Dániel Márton, Bottka Tivadar, Pánczél M., Simonyi L., Térey P., dr. Kemény Gyula, Latinovics Ján. Alb., Nedeczky L, Muzsolay Sándor Jerffy, Beke Béla, Lészay Ferencz, Csávosy Gyula, Lészay Ferencz, Hosszú József, Flórián Sándor, Torday Ede, Marsovsky Mór, Mednyánszky Péter,Mészáros Józs.,Hets Mátyás, Bágya Károly, Ocskay Rudolf, Várady János, Andrásy Manó, Incze Károly, Nagy Lázár, Ányos István, Károlyi Alajos, Luzsinszky József, Zoltán Ferencz, Jármy József, Radvánszky Károly , Lehoczky Gida, Szemző János, báró. Rudics József idősb, Kosztolányi László, Wachtler Kázmér, Kovács Ede, Stoll Károly, Mándy Béla, Gellért László, Lánczy István, Ráday Gedeon gróf legio., Bartos Tivadar, Péchy Ferencz, Placsintár Dávid, Botos Kálmán , Toldalagi Victor, Schul Henrik, Latinovics János, Böszörményi Károly, Bossányi László, Vancsa érsek, Pocsa Ferencz, b. Rauber Nándor, Haraszty József, Egri Károly, Hrabár János, gr. Zay Albert, Szendrey Pál, gr. Berchtold László, Domokos Mihály, Székely Gergely, Wesselényi Miklós, Wesselényi Béla, Bereczky Gy., Bánó Miklós, Heley János, Bölön Zsigmond, Gencsi Sándor, Szikszay Lajos, Debeczeni Miklós, Tavaszy Antal, Éber Nándor, Molnár György, Anderko László, b. Huszár Sándor, b. Huszár Károly, Vass Ádám, Bányay Vitalis, Papp József, Beke Béla, Schreiber Ignácz, Máczy Imre, Schmidt Gyula. Különfélék! Pest, decz. 11. (József főherczeg) a honvédhadsereg főparancsnoka, folyó hó 13-áig kizárólag még Ebenshalban, u. p. Dürnkruth, azontúl pedig Bécsben a Coburg palotában fog tartózkodni, hova is minden a honvédségi ügyekre vonatkozó beadvány intézendő. (A honvédelmi minisztérium elrendelte, hogy minden mitrailleuse-ütegnél és minden lovassági századnál a magán után végeztetni szokott kovács munkák okozta nagy költségek elhárítása czéljából jövőre tábori kovácsműhelyek állíttassanak fel, minthogy eddig csak minden dandár és lovassági osztály volt ilyenek birtokában. (A sátoraljaújhelyi választókerületre) vonatkozó hirünket a „Magyar Állam“ azzal egészíti ki, hogy az Andrássy Gyula gr. visszalépte által megüresedett képviselői állást a nevezett kerület választói előbb báró Sennyey Pál urnak ajánlották fel, ki azonban magasb politikai érdekekből gróf Lónyay miniszterelnöknek engedte át a tért. A közelgő új választások alkalmából — írja a „M. Á.“ — mind a két államférfi a többrendbeli választókerület meghívására számolhat. (Huyn gróf adlatusa.) Mint az „Ung. Lt.“ nak Bécsből jelentik, Jacobs báró vezérőrnagy Gablenz báró adlatusa szintén nyugalomba lép és pedig táborszernagyi czimmel. Huyn gróf az uj parancsnokoló tábornok, kinek adlatusa Baumgarten, eddigi nyugalmazott vezérőrnagy lesz, szerdán érkezik Budára. (József főherczeg főudvarmesterévé) mint a „L. C.“ értesül, a főrendiház tagja, gróf Csáky Gyula van kiszemelve. E méltóság tudvalevőleg gróf Széchenyi Gyulának két év előtt történt lemondása óta betöltetlen maradt. (Helyes intézkedés.) A gymnasiumi tanárvizsgálat intézménye lassan honult meg hazánkban, miután a szerzetesrendek, melyek tényleg a legtöbb gymnasiumban tanítanak, irtóztak a tanárvizsgálat letételétől; lassanként azonban az összes magyar szerzetesrendek a kormány sürgetésének eleget tesznek és tagjaik a tanári vizsgálat alá vetik magukat, csak a jezsuiták élvezték a szabadalmat, hogy vizsgálat nélkül taníthattak. Ennek folytán — mint halljuk — a közoktatási miniszter legújabban a jezsuitákra nézve is kimondja, hogy ebbeli kötelezettségüknek eleget tegyenek, különben megvonja tőlük a tanítási jogot. (A választások Szegeden.)Szegedről decz. 10-ről Írják nekünk: Szeged szabad kir. város törvényhatósági bizottságának választás alá eső tagjai f. hó 8-án választattak meg. A választás a város 7 választó kerületében egy napon a legszebb rendben ment végbe. Választatott összesen 140 bizottsági tag, ezek közül Deák-párti 93, ellenzéki 25, kétes 22. Összevéve pártszínezet szerint a bizottság legtöbb adót fizető és választás alá esett tagjait, a 280 bizottsági tagból Deák-párti 221, ellenzéki 32 és kétes 27. A Deák-párt győzelme tehát Szegeden kedvező színben tűnik elő s e győzelem annál fontosabb, mert általános megelégedést szült, s a nyugalom, mely a választásoknál egyáltalán mutatkozott, a választások eredményének kihirdetése után is nem csak a Deák párt, hanem az ellenzék körében is megmaradt. Hinni szeretjük e szerint, hogy városunk sorsa jelenleg oly kezekbe leend letéve, hogy közéletünkben uj élet ébred s a rég megzavart társas élet és béke újra helyreáll. (Uj-Verbászról) írják nekünk : Az uj-verbászi választó kerületben — melyhez Uj- Verbász, Ó-Verbász, és Feketehegy tartozott — 6. megyei bizottsági tag volt választandó , s a választás urnájából 4. honoratior, egy mesterember s egy földmives jöttek ki, t. i. Szmiha Adolf, Tessényi András, Molnár Miklós, Uhlarik László, Kiesz Pál és Heib Jakab; ezen 6. közül 4. ujverbászi; ezek másnap a casinóban néhány virilissel összejővén, ott abban történt mgegyezésük, hogy függetlenek leendnek, s a megyei választásoknál nem néznek arra, hogy ez jobb, ez balpárti, hanem csak a képességet, a becsületességet, a munkásságot, és igazságosságot tartandják szemük előtt az egyének választásánál. K. J. (Az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület) igazg. választmányi ülését i. é. deczember 20-án délutáni 4 órakor fogja megtartani a köztelken. Elnöki megbízásból: Morócz István egyesületi titkár. (A Szent István-Társulat) f. hó 14-én csütörtökön d. u. 4 órakor választmányi gyűlést tart. (Színházi művészet.) A Pasdeloup-féle „concert populaires“ egyikén — 5-én — múlt héten Massenet „scénes Longroises“ czímű suite-je zenekarra adatott elő. — Vilmos császár a hannoverai „Marschner“ szobor számára ezer tallért utalványozott az illető bizottságnak. — Ullmann hangverseny utazásainak első hónapjában 47.000 tallérnyi bruttó jövedelemre tett szert. — Rubinstein új „Démon“ czimű operáját a pétervári cenzúra nem bocsátá előadásra a szövegkönyv több akadékos helye miatt. — Bécsben decz. 1-je óta új lap indíttatott meg Goldscheider s Guttenberg lovag szerkesztőktől; czime „Allgemeine Kunst Zeitung. — Ferenczy k. a. a múlt hét folyamában folytatá vendégszereplését a berlini Walhallanépszinházban „Troubador“-ban. — Menter Zsófia k. a. már felépült veszélyes betegségéből, s mint hírlik Popper gordgolász úrral eljegyezte magát. Helyi hírek. (Károlyi-Kornis Clarissa grófnő) mint a pesti első bölcsőde-egylet elnöke folyamodott a tanácshoz, hogy az intézeti ház után kirótt 575 frt csatornázási pótlékot engedje el. A gazdabizottmány, hova a kérvény áttétetett , azt pártolja. (A pesti légszesztársulat) kéri a tanácsot, hogy a Kerepesi U tól a saját gyáráig vezető s eddig saját költségén fentartott út jó karban tartásához zúzott kavicsosat járuljon. Bizottmányilag vizsgálat fog tartatni, várjon a légszesztársulat köteles e ezen utat fentartani, vagy a város. (A „Corvina“ könyvkiadó-társulat) köszönetét szavazván Pest városának a nyújtott 100 frt segélyért, kiadványaiból 100 példányt küldött a dologházi fegyenczek között leendő szétosztásra. (A kő- és téglavám javadalmat 1872. ápril 1-jétől terjedő 1 évre ma 11,200 forintért vették bérbe; ezelőtt 2 évvel 5000 frtot adtak érte. A kőbányai ligettelkek feltöltését, és leásását pedig 5917 frt egységes ár mellett 22% % leengedéssel Schlosser vállalta el. (Öngyilkossági kísérlet) Ma délután egy dúlt arczú, tisztességesen öltöző t úri egyén jött a Diana fürdőbe és egy különfürdőt rendelt. Kívánsága teljesittetvén, a fürdőszobába bezárkózott és semmi életjelt sem adva oly sokág bentmaradt, hogy a fürdőszolgák gyanakodni kezdtek és az ajtót felnyitották, mire egy rettentő látvány tárult szemük elé, mert az idegent a földön vérében fetrengve halálküzdelmek között találták. Az idegen egy életlen, rosz borotvval ereit felmetszette, hogy életét e kínos után elvegye. A fürdőtulajdonos azonnal orvosért küldött és a kapitányi hivatalt is értesíte. Az orvos rögtön élesztési kísérleteket alkalmazott és a vér folyását elállitván, a sebeket bekötötte oly sikerrel, hogy a szerencsétlen lassankint eszméletét visszanyerte és ezzel az életnek hihetőleg vissza lett adva. Neve után kéredeztetvén, jelekben papirt kért — mert a beszélés felette terhére esett — és arra e nevet jegyzé: Heiicz László. Az asztalon több levele feküdt, melyeket fivéréhez, rokonához és hitelezőihez intézett. A szerencsétlen hivatalnok volt pesti biztositó intézetnél és miként írja, savany anyagi viszonyai miatt vetemedett öngyilkosságra. Hericz László mintegy 36—40 éves egyén lehet és eddig nőtlenül élt. Az előleges orvosi segély után a Rókuskórházba szállíttatott. Életben maradása valószínű. (Baleset a jégen.) Benda János napszámosgnap két társával a császárfürdő táján át akart kelni a Duna jegén, hogy egy pesti gőzmalomba menjenek. Mintegy száz lépésnyire a budai parttól azonban Benda alatt beszakadt a jég, de szerencséjére úgy, hogy karjai kivül maradtak, és rögtöni alámerülését megakadályozták. Társai a legnagyobb zavarban voltak, segítségére nem mertek menni, mert attól tartottak, hogy ők is alámerülnek, tehát segítséget kiáltottak. A partról, hol nagy néptömeg gyűlt össze, két molnárinas sietett oda hosszú rudakkal, azokat Benda karjai alá tolták, és igy hoszszú küzködés után sikerült a félig már megdermedtek kivergődnie, mire társai és a két molnárinas ki a partra, és onnan a kórházba vitték. (Új omnibus közlekedés.) Buda sz. k. főváros tanácsa engedélyt adott Dessewffy Dénes urnak arra nézve, hogy Buda, Promontor