Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-04 / 203. szám
203. szán, Szerda September 4.1872. k‡»sztcai iroda: P«r*nCítaktsre 7. száni. I MN elit. , Up B/..-llejüi ráiéi ÍIloth anbdM k&sl!•@. ¡. v •* inté?.›june. Mrat satt '-lan Uválek oil Ismert Va-h-ViKI ftiffidUiíunk el. Kiuüó-liivatai: FWMcúfck-ier» «. as. ftldjifat A hf anyagi tinit Illeti kBtle uinytk (etatiset&ii pénz, kiadás kuriül panassok, hirdetni tájék) a kezdö-hiratlinn intésendtfk.PESTI MPLO REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek. Poétán küldve, v*g jy BmUpesten hárhol hordva resell it «ed ki»di» »gjlitt: 1 há&apra . . . I írt 86 to. t bóiiepr« . . . 6 „ 60 , • hónapra . . . 11 . ~ „ Ab e«ti kiadás postai ktaSakilldá•iitt falunUetá* hsvonfant 80 kr. »* sUisoUs u év toljtén Mind«« Muskw mihnéhtté, • aiuiek bánul? Mgjáa mnéxliu, anxtetkar » btebi *MajdUI IV» nlnlutaf. Hirdetések szintúgy mint eiOSmeté^c I a KLÁDÓ-niTATAl (f«renalek»t«m ?. kHldend&r 23. évi folyam. Előfizetési felhívás „PESTI mWn Előfizetési Arak: Érést évre . . . . 22 ft. Félévre...................... lift Negyedévre . . . . . 5 ft 50 kr ■VT Külön előfizetési iveket nem küldünk szét Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 £rton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7 m. alá küldendők. I „Pesti Napló*4 kiadó-hivatala. Pest, sept. 3. Üdvözöljük Magyarország egybegyült törvényhozását; kívánunk neki kitartást és sikert a munkához és mindenekelőtt kívánjuk azt, hogy működése járuljon hozzá a parliamentarismus meggyökeredzése, s azon bajok és hiányok orvoslásához, melyeket eddig parliamentarismusunk felmutatott. Mi a békés fejlődést, a mérsékelt, de folytonos haladást akarjuk, s ennek alkotmányos uton történő valósítására akarunk, egy erős parliamentáris kormányt, compact liberális pártot s oly pártviszonyokat , melyek között a mindenható többséggel szemben ne álljon egy kormányképtelen ellenzék. Nemcsak a Deák-ptárttól függ, hogy e feladatokat megvaósítsa. A Deákpárt kötelessége az, hogy szenvedélye elfogultság nélkül fogjon a munkához, hogy impozáns nagy többsége ne tegye elbizakodottá, és hogy a törvényalkotásban soha se, feledje azt el, hogy egy országnak hoz törvényt, melyben nemcsak különféle nemzetiségek és vallásfelekezetek laknak, de melyben jobb és baloldaliak vannak. S a Deákpárt e téren oly lojalitással jár el, melynek a történelemben alig van párja. Oly fényes győzelmek után, minőket a választások felmutathatnak, a pártbeli sajtó alig ismert más feladatot, mint hogy a balközéppel ▼aló megegyezés esélyeit fejtegeté, s meg ▼agyunk győződve, hogy a sajtó e legális eljárása az orsz. párt körében a legélénkebb viszhangot kelti fel. Constatáljuk tehát most, az ülésszak elején, hogy mi nem leszünk okai annak, hogy ha a fenforgó pártellentétek még élesebb alakot öltenek, ha a képvház tanácskozásainak nagy részét nem a nagy reformok alkotása, a törvényjavaslatok feletti objectív vita, hanem üres feleselgetés, vagy a szenvedélyek bódító zűrzavara veszi igénybe. Amint a dolgok ma állanak, az sok részben a balközép elhatározásaitól függ. A szélsőbalról ugyanis mindenki meg van győződve, hogy rá nézve az országgyűlés megnyitása egyszersmind a botrányok idejének megkezdését jelenti.Róla is is áll a mondás, hogy sem nem tanult, sem nem felejtett. Amint ma megnyitá az országgyűlés megnyitásától való távolmaradásának proclamatióját, úgy meg fogja újítani a közelebbi ülésekben arra vonatkozó tacticáját, hogy késleltesse a ház megalakulását, és tiltakozni fog az ellen, hogy a delegatio tagjai előbb megválasztassanak, semhogy a képviselők igazolására kikötött 30 napi idő letelt. Tudvalevő, hogy mind a ház megalakulása, mind a delegativ tagjai megválasztatásának késleltetése lehetetlenné teheti a budgetnek idejekorán való tárgyalását, s ha aztán a budget alkalmával folytattatok , amíg csak a tüdők győzik, ez eddig szokásban levő perpatvar, el lehet érni azt is, hogy az egész téli ülésszak eredménye egyenes megtagadása lesz ama reményeknek, melyekkel az ország törvényhozása iránt viseltetik. De hát a szélső balnak nem kell a békés előhaladás Magyarországa ; nekik nem kell oly parliamentáris kormánygépezet, mely minden megrázkódtatás nélkül előre juttassa az ország ügyeit; az ő czéljuk a botrány és zűrzavar. Ily törekvéseknek akar-e továbbra is előmozdítóul szolgálni a balközép ? Ebben keresi kormányképessége föltételeit? Többre becsüli-e a botrányt, mint az ország javának komoly, férfias munka általi előmozdítását? E kérdések önkénytelenül tolulnak tollunk alá az országgyűlési ülésszak kezdetén, mert ezek megoldásától függ nagy részt az országgyűlés működése szintúgy, mint a többség által követendő egész eljárás. Ha a Deákpárt valaha annak biztosítását bírhatja, hogy a kisebbség a parliamentarizmust szintúgy védi, mint a többség, összes erejét nem kell megosztania a kisebbség elleni védelemre is, hanem azt kizárólag a tevékenység gyümölcsöző terére fordíthatja. Nem akarunk különben már untig variált dolgokat ismételni. Csak a helyzetet vázoljuk, amint az országgyűlés megnyitásakor tapasztalható. A pártok egy óriási választási förgeteg után találkoznak, mely felzavart minden szenvedélyt, s összekuszálta a társadalmi életet is. A győzőket illeti elsősorban, hogy megfékezzék a szenvedélyt, s méltósággal élvezzék a győzelmet. A Deákpártban erre vonatkozólag nem lesz hiány. A Deák-párt a legkomolyabb szándéklatokkal fog a munkához, tenni akar sokat és reformjai szintúgy kiterjednek az ország nagy és apró ügyeire, mint a törvényhozási tárgyalások módozatára. Száműzni akar minden idővesztegetést, és nincs más kívánsága, mint hogy amennyire erejéből telik, hozzon be viszonyainkba rendet, s valósítsa mindazon teendőket, melyeket a haladó közművelődés és az ország szükségletei sürgetnek. Legyen ezen a téren az ellenzék a Deákpárt versenytársa. Legyen az ébresztő, mely minduntalan a valósítandó feladatokra emlékeztet, és az ország tapsolni fog neki és mi vele tapsolunk. De ha minden reményünk ellenére az ellenkező következik be, ha a reactió ismét fölemeli fejét: a Deákpártra azon kötelesség vár, hogy egész erejével megvédje az alkotmányt és a parliamentarismust. S nem kétkedünk, hogy a Deákpárt ezt a feladatot is erélylyel fogja teljesíteni. Pest, sept 3. (A Deákkor) mai értekezletén csak házi ügyeivel foglalkozott Juri József, a kör volt elnöke kijelente, hogy az elnökséget nem hajlandó újra elvállalni, s elnöknek Percsei Béla, a kör jegyzőjül pedig Széll Kálmán és Bujanovics Sándor választottak. Percsei Béla az elnöki széket a következő beszéddel foglalta el. Tisztelt képviselőtársaim ! Midőn igen megtisztelőbizodalmukból azon helyet elfoglalom, melyet a múlt országgyűlés tartama alatt a képviselőház egyik veteránja Just József képviselőtársunk (éljenzés) elismerésre méltó buzgalommal és párthűséggel töltött be, legbensőbb tisztelettel üdvözlöm önöket elvtársaimat, és pedig úgy azokat, kiket viszontlátni, valamint azokat is, kikkel megismerkedni ez alkalommal szerencsém van ; üdvözlöm különösen, s az értekezlet nevében is a tisztelet és ragaszkodás egész melegségével pártunknak nagy érdemű vezérét, Deák Ferenczet. (Zajos éljenzés.) Istennek adunk hálát, hogy őt jó egészségben s erőben ismét körünkben tisztelni szerencsések lehetünk; bölcsességébe s hazafiságába helyezett birodalmunknál fogva kérjük Őt, hogy ezentúl is vezetőnk, tanácsadónk legyen, s a haza javáért,óhajtjuk, hogy a mindenható öt, a pótolhatta a férfiút, sokáig, de igen sokáig éltesse ! (Zajos éljenzés.) T. értekezlet! A legközelebb véghezment választások folytán a többség ismét pártunk részén áll, mégpedig nagyobb mérvben, mint az a múlt országgyűlésen állott; a nemzet újból helyeslőleg nyilatkozott azon politika felett, melyet a Deákpárt vallott, s eléggé érthetőleg nyilvánul azon akarata, hogy a közdolgok intézését ezentúl is azon pártra kívánja bízni, mely az 1867-ki közjogi alapot létrehozta. De a nemzetnek nemcsak bizodalma, hanem várakozása is növekedett irányunkban. (Helyeslés) az ország valódi szükségleteinek helyes felismerését s ezeknek megfelelőleg kor e czélszerű törvények alkotását várja tőlünk, fontos és nehéz feladat áll tehát előttünk, mely fokozott munkásságot fog igénybe venni. Hogy a munkásság sikeres is legyen, elkerülhetlenül szükséges, hogy önmagunkban azon egységet találjuk fel, mely a közműködést biztosítja ; ily egységet pedig, szerintem, semmi sem mozdít hathatósabban elő, mint a párttagoknak folytonos érintkezése, a párttanácskozmányoknak gyakori tartása: szükséges, hogy minden kérdés s tárgy, mielőtt a ház elé kerülne, tanácskozmányainkban vitattassék meg behatóan, s minden részleteiben; szükséges , hogy a felmerülő differentiák itt egyenlítessenek ki , vagy legalább azoknak kiegyenlítése itt készíttessék elő. Bizton várhatjuk, hogy a tisztelt kormány gondoskodni fog, miszerint előterjesztései mindig oly időben adattassanak be,melyben ezek a pártok értekezleteinek retortáin is keresztül vihetők legyenek. De azonfelül 1. értekezlet, a gyakori értekezés teremti meg azon egészséges pártfegyelmet, melyet elvégre is egy életrevaló párt sem nélkülözhet,de amely elég tért hagy fenn az egyéni nézetek érvényesíthetésére is. Ezen eredményeket várván,én folytonos érintkezéseinktől, meg fogják nekem engedni tisztelt elvtársaim, hogy gyakran alkalmatlankodjam meghívásaimmal.s Csak arra kérem önöket,hogy tanácskozmányainkban minél számosabban részt venni, s engem azok vezetésében bölcs tanácsukkal támogatni szíveskedjenek. Fogadják végre hálás köszönetemet ezen érdemem feletti kitüntetésért, s legyenek meggyőződve, hogy azt kiérdemelni nemcsak legfőb törekvésem, hanem egyedüli büszkeségem ís leend. — ajánlom magam további szives hajlamukba. (Zajos, hosszas éljenzés.) Ezután szóba került a legközelebbi napirend, s a kör több házi ügye. A kör alapszabályai felolvastattak s ezek alapján a Deákkör újra megalakult. A Deákkörnek eddig 140 rendes tagja van. A képv.ház elnökei és jegyzőire nézve a kör a szombaton d. u. 6 órakor tartandó ülésben fog megállapodni. (A miniszterek ma nem voltak jelen a Deákkör értekezletén, minthogy ugyanez időben ő Felségéhez voltak meghíva. Azt halljuk, hogy az igazságügyminiszteri tárcza betöltésére vonatkozólag már létesült megállapodás. Egyelőre Pauer miniszter veszi át az igazságügyminisztérium vezetését, az új miniszter ő Felségének Berlinből való visszatérte után fog kineveztetni. Képviselői körökben azt is hírlik, hogy minden ellenkező hír daczára, Pauer miniszter átveszi az igazságügyi tárcát, s Trefort lenne az új közoktatásügyi miniszter. Azt tudjuk, hogy K. Eötvös halála után elsősorban Trefort szólíttatott fel a közoktatásügyi tárcza elvállalására, de azt akkor nem fogadható el. Majdnem fölösleges hozzátennünk, hogy mi az említett hít megvalósulását tekintenők a fenforgó tárczakérdések leghelyesebb megoldásának. (A horvát képviselők közül a 14 unionista a Deákkör tagjainak sorába lépett, míg a nemzeti pártbeliek mind a Deák, mind az ellenzéki körbe vendégekül vétették föl magukat. (A képviselő ház mostani összealkutában a legutóbbi háztól lényegesen különböző képet nyújt. Nagyon sok az új arcz és felette sok a fiatal ember. A Deákpártban mintegy 80 képviselő van, kik most első ízben a törvényhozás tagjai. Ezenkívül vagy tíz „megfejelt“ van, képy.házi műnyelven igy neveztetvén azok, kik régebben voltak képviselők, de legutóbb nem választattak meg, míg most ismét a törvényhozás tagjai lettek. A fiatal emberek legnagyobb része a Deákpárt padjain ül; azokból a régi táblabírói alakokból csak elvétve látható a jobboldalon egy-egy, a legnagyobb rész ellenzéki. A „helyfoglalás“ a mai ülés előtt egy egy heves jelenetre is adott ugyan okot; a legnagyobb rész azonban megnyugodott a háznagy előzékeny gondoskodásában. Deák Ferencz és „törzskara“ a régi helyeken él; az ellenzék körében is az „öregek“ régi helyeiket foglalták el. B. Sennyey Pál a középen ül, gr. Apponyi Albert ugyanott, mig gr. Péchy Manó a szélső jobbon foglalt helyet. E helyfoglalásból különben mi sem következik, a Deákpárt szélsőjobbján ép úgy ülnek oly képviselők, kik magukat a liberális árnyalathoz számítják, amint a deákpárti szélsőbaloldalon a conservativ árnyalat néhány tagja ül. Egyáltalán, mint már említett A főrendiház) is, mint látszik, most sokkal élénkebb lesz, mint a múlt ülésszakok alkalmával. Nemcsak a „régi” főrendek jelentek meg nagy számmal, de az ifjabb nemzedék is , nem csak a conservativesy de a liberálisok is. Ez mindenesetre nagyban fogja siettetni a főrendiház reformját, míg másrészt a főrendiház tárgyalásainak az eddiginél sokkal nagyobb érdeket nyújt. A főrendek körében is megindult már a conferentiázás, sőt szó van arról is, hogy a conservativ töredék külön clubot alakít. (A b a 1 k e z ó p) eddig még nem tartott értekezletet. Ennek két oka van. Az egyik az, hogy be akarták várni a trónbeszédet, a másik pedig az, hogy Tisza Kálmán még nincs Pesten Tiszát holnapra várják. A baloldal köreiben azt hírlik, hogy Tisza részt fog ugyan venni az ellenzéki kör értekezletein, de a házban lábbaja miatt egyelőre nem jelenhet meg. (Kossuth Lajosról azt írta nemrég néhány lap, hogy közelebb a balközép részéről Csernátony Lajos, a szélsőbal részéről pedig Simonyi Ernő tett nála látogatást. Az előbbi látogatásának az lett volna czélja,hogy Kossuthot az ország viszonyai s nevezetesen a szélsőbalról felvilágosítsa, míg Simonyi a szélsőbal számára hozott haza tanácsokat s a többi között azt is, hogy ne lépjenek ki a képv házból. E hírek már néhány nap előtt kerültek nyilvánosságra, s máig nem cáfoltatván meg, valószínűek. (A képvház korelnökéhez) kérvények eddig elő következő választások ellen érkeztek : Vojnics Barnabás, Csanády Sándor, Tardy Endre, Bittó Kálmán, Ernusst Sándor, Pólya József, Bazsó Lipót, Juszh Kálmán, Kemény István b., Pulszky Ferencz, Tavaszi Endre. ( (A ,,reform párt“) ma 3-án d. u. 4 órakor saját helyiségében értekezletet tartott, melyben a párt szervezkedésére vonatkozó alapszabályok megvitatása, melynek kidolgozásával, mint említik, Schwarcz Gyula bízatott meg , a jövő szombaton vagy vasárnap tartandó nagy értekezlet napirendjére tűzetett ki. A párthoz legújabban ismét két képviselő csatlakozott, kik megjelnésükkor a mai értekezleten élénk éljenzéssel fogadtattak. A főrendiház tagjai közül is többen hozzászámítják magukat. (A czár a kozákok közt 1t.) Az orosz „Invalid® szerint a czár m. 22-én meglátogatta Novocserkaszk városát, a doni kozákok ezen főhelyét, mely alkalommal megköszönjön a jó fogadtatást, a tiszti karhoz intézett beszédében egyebek közt ezen szavakat is mondta : „Adja az úr isten, hogy ne legyen szükség önök drágalátos vérét újólag ontani. Jelenleg semmiféle veszélyt nem látok ránk nézve. A békének nagyobb biztosítása végett elhatároztam egy utazást tenni külföldre, s remélem, hogy az ránk nézve nem lesz eredmény nélkül. De ha szükséges lenne, meg vagyok győződve, hogy első felhívásomra a doni hadsereg előbbi készséggel s egyetértéssel sietni fog a haza védelmére. Megjegyzendő, hogy a czár a Novocserkaszkban tartott nyilvános beszédek közben, melyek egyébiránt politikai színezettel nem bírnak, a trónörököst, mint a kozák hadsereg ottomanját. * «PESTI NAPLÓ“ TÁRCZAJA. , Amerikai állapotok. — A „Revue des deux monden “-bál. — Politikai tekintetben sajátságosabb nép az amerikainál aligha létezik. Sajátszert viszonyaik, még sajátszerűbb alkotmányuk s azon közszellem, mely ott uralkodik, kiváló érdeket kölcsönöznek a nép politikai életének. Minden amerikai, mint késs politikus születik, s ami őt nemcsak a közszolgálat terén, hanem bármily szerény magánkörben lelkesíti, mi vágyainak könnyen elérhetni képzelt netovábbját képezi, az a köztársaság elnöksége. S e vágyat minden amerikaiban feltalálod, ki csak némileg hajlamot érez megában aközügyek iránt. Pedig mily nehézséggel, mennyi bajjal jár ■álak a legközönségesebb politikai műveltség megszerzése ! Az elemi iskolák elő sem készítik tanulóikat ezen ismeretekre, a középiskolák annál kevésbé, h igy az amerikai tanuló kénytelen külön tanfolyamokat hallgatni. S ily oktatásra az amerikai szülők nagyon ritka esetekben költenek. Dolgozék a fiú önmaga, saját erején böl készítse elő önmagának az utat, biztosítsa kési munkájával saját szerencséjét, s ezen elv annál szigorúbb alkalmazást talál náluk, mert önmaguk is saját emberségüknek köszönik leginkább anyagi helyzetüket. így azonban megtörténik, hogy a tanuló reászorul szán mesterségre, melyet gyermekkorában tanult, s azzal keresi meg azon költségeket, melyek tanulmányainak folytatására képessé teszik. Mis a kérai munkát megtaláljuk Amerika legkitűnőbb államférfiai életirataiban. Douglas, Flamorre, Lincoln, Johnston , annyi másokként munkájuk árán szerezték meg politikai műveltségüket. S nincs igaztalanabb szemrehányás, mint aa vala, midőn egész Európa gúnyollva hangoztató, hogy Amerika egy szabót, egy asztalost ültetett az elnöki székbe. Nem műhelyükben keresték fel Lincolnt, Filmorre-t s a többieket polgártársaik, hogy az ország legnagyobb méltóságával ruházzák fel, hanem felismerték őket a hadsereg, a diplomatia, a törvényhozás s a legmagasabb hivatalok körében, hová önerejükből emelkedtek fel s vívtak ki maguknak tiszteletet parancsoló állást. Az észak-amerikai egyesült államok elnöke mindig kitűnő ember a közügyek egyik vagy másik terén. Sajátságos, hogy viszonylagos kitűnőség bármely téren sokkal előnyösebb az elnökségre nézve, mint absolut felsőség ; az amerikai demokratiát nem jellemzi a mi modern demokratiánknak önmagát elragadó lelkesülése valamely tehetség iránt; lehet az ösztön, de lehet az okoskodás kifolyása is. Az elnöki jelölt, ha kitűnő szónoknak, ügyes politikusnak, s erélyes kormányzó tehetségnek mutatta magát, ha nagy néptömeget szerzett magának, egyszer a kormányra jutva, — így okoskodnak ők — kivonhatná magát a párt irányadó befolyása alól, melytől hatalmát nyerte, és saját akaratát tenné irányadóvá. A nagy ember dicsősége és hírneve tetszik a tömegnek , de személyisége mindig gyanúsnak tűnik fel előtte. Az amerikaiak nagy embereiket minden lehető kitüntetéssel halmozzák el; minden alkalmat felhasználnak, hogy szenvedélyes tüntetéseket rendezzenek dicsőítésére, de azért nem választják meg a köztársaság elnökévé. Az előkészítő gyűléseken, melyek minden negyedik évben tartatnak, az államok küldöttei udvariasságból fel szokták írni szavazójegyeikre az ország legnépszerűbb emberének nevét. Ez, ugyanólyán, hagyományos szokás. De legfőbb gondjuk azután az, hogy e legnépszerűbb ember ne kapjon annyi szavazatot, mennyi elnökké választatására szükséges. Ezen idő alatt a többség vezérei megállapítják a már előbb ezen állásra kiszemel egyénnel a jövő közigazgatás részletes tervezetét. Ez megtörténvén, a népszerű férfiak nevei eltűnnek a szavazójegyekről, s a kiszemelt egyén neve hratik azokra, ki az egyezkedés folyama alatt bizonyára meggyőződött afelől, hogy az egyesült államok elnöke csak uralkodik, s pártja az, mely kormányoz. Az alkotmányt megtámadni, s annak alapját, s jelenlegi érvényét csak távolról is kétségbevonni egy pártnak sem jut eszébe, bár nagyon kevés logika kell annak bebizonyítására, hogy egy 1776-ban kötött szerződés, mely az atlanti óczeán partjának egy csekély szögletébe vonult maroknyi nép viszonyait szabályozta, 1872-ben nem kötelezi e nép 30 millió főnyi utódjait, kik a fél világot birtokolják. De az alkotmányt megtámadni hazaárulás volna, még ily indokolt alapon is; éspedig azért, mert e régi szabadalomlevél, melynek szelleme tényleg változik, anélkül, hogy betűjén változtatni kellene, és úgy megfelel az új amerikai nép társadalmi és politikai szükségeinek, mint megfelelt száz évvel ezelőtt az első angol gyarmatok érdekeinek. E szerződés kimondja elvileg a jogok és kötelességek egyenlőségét mindenkire nézve. Alkotmányuk a törvényhozás tekintélyén és hatalmán alapslik ,s a végrehajtó hatalom a lehető legkisebb mértékben van a kormány kezeiben. A szabaddá és souverainné decretált állampolgár, átruházza e minőségét az általa választott képviselőre, de képviselők összesége képezi a souverain nemzetgyűlést, s a congressus hivatása vagy közvetlenül, vagy jogátruházás útján a souverainitás jogait gyakorolni. A végrehajtó hatalom egy elnökre ruháztatott, ki minden négy évben választatik; alatta áll a közélet minden terén kezdeményezési joggal felruházott képviselő-testület, mely két évre választatván, diktátori hatalommá nem fajulhat; mellette áll—mint mérséklő elem—a senatus,melynek mandátuma hat évre terjedvén, kétszer áll uj elnökkel, s három ízben uj képviselettel szemben. Ezen tervezet szelleme élteti a szerződés holt betűjét. . 7 A köztársaság mai alakja, a mi a területet illeti, az 1847-ki mozgalmakból veszi eredetét. Ezen időben lépett be az amerikai társadalomba mint új elem, a katonaság. Ez időben kezdték a fegyvereket tökélyesbíteni, újak feltalálására vetették magukat, s eljöttek hozzánk Európába tanulmányozni a háborút. Midőn azután már jól megtanulták a hadjárat fortélyait, midőn már elsajátíták az újabb katonai tudományosság vívmányait, nem lévén ellenséges szomszéd nép határaikon, önmagukon s egymás között próbálták meg Európában gyűjtött ismereteik alkalmazását. A Déli Államok, melyek Texas, California s a csendes óceán területeinek elfoglalása óta az Egyesült Államok központját képezték, ahelyett, hogy azok legszélsőbb határait jelölték volna természetszerűleg, területi nagyobbodásuk folytán nagyobb befolyást isigényeltek maguknak a közügyek vezetésére, s elárasztották a szerzett területet rabszolgákkal. Az északiak ezt azzal viszonozták, hogy elősegítették a rabszolgák megszökését, a a szövetségi törvény ellenére vonakodtak azokat kiszolgáltatni. Ez időben végződött Buohanan elnöksége, mely a két nagy párt egyezményének kifolyása volt. Utána Lincoln, a rabszolga ellenes párt jelöltje választatott meg a köztársaság elnökévé. Ez nyílt hadüzenet volt a rabszolgaság intézménye ellen. A Déli-Államok saját területükön belül , állami önállóságukra hivatkoztak, az Északi-Államok a kor követelményeire.És kitört a háború, mely a déliek , leigázásával végződött. Három millió rabszolga melyek tartását az alkotmány biztosító a délieknek, szabaddá tétetett. Ezzel az 1776-ks alkotmány tényleg megsértetett, da ez volt a nép akarata, melynek a congressus kifejezést adott, ahol a 24 győztes állam képviselője ült. A háború az amerikaiaknak 13 milliárd frankba került. Az arany elveszti relatív értékét, s minden czikk emelkedett, aminek visszahatását ma is érezzük Európában, de az ország roppant gazdagsága helyrehozá a háború által ütött sebeket, s mi Amerika a hatalom, fény, és erő tetőpontján áll. Az egyesülés azóta Észak és Dél között megtörtént s az amerikai nép saját beléletének rendezésén és állami lételének megerősítésén működik lankadatlanul. Az Egyesült államokban a respublica azóta az egész nép nemzeti és jogos kormánya. Nem a meglepetettség eredménye, nem kisegítő eszköz az ott, hanem az egyedüli kormányforma, mely a nemzet politikai, anyagi és szellemi szükségleteinek megfelel. Mindenütt, hol hasonló területi, nemzetiségi, művelődési viszonyok vannak, csak e kormányforma alkalmazható sikerrel és állandóan, ahol az említett feltételek csak részben vannak meg, a köztársaság fölállítása keés sikert ígér. A latin faj volt az kétségtelenül, mely legelőször kísérli meg életbe léptetni a köztársasági kormányformát, de öröklött nemzeti intézményeik, köz- és magán erkölcseik nem igen kedveznek ezen intézmény megszilárdulásának. Az amerikai társadalom tisztán demokratikus. Európában azonban általában majd minden nemzet nékülözi azon elemeket, melyek egy hatalmas demokratia fejlődését biztosíthatnák. Az európai államok polgárainak legnagyobb része demokrata, ha nem önmagáról van szó,de aristokrata marad örökké, ha saját személye forog szóban. S e népek hagyományai még nagyobb ellentétben állanak a resputák, a képviselők nagy számmal jelentek meg, s mindjárt az ülésszak kezdetén nagy élénkség uralkodik a képvéház termeiben szintúgy, mint a club-helyiségekben.