Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-19 / 216. szám
216. szám, ___________________Csütörtök, September 19.1872. 28. évi folyam. Szerkesztési iroda; Kiadó-hivatal, JF Előfizetési feltételek: Hirdetések Farencziek-tere 7. szám. Lmelet, Ferencziek-tere 7. K. földszint, hordva ’rejrdi éToatTkU SZXQtQgyiUnt előfizetések A lap szellemi részét illető millien A lap anyagi részét fflet# UaUBf ■ j I flj 9 B I fi » ^to*' ITT ADÓ TTTYATITPi wWa., m4nyek (MU pte. UK. 1 i’l L^j 1 I li fl 1 i ll! . . .ti..: BXAD0-HIT AT ALB 1 intézendő. Bt a AI R»,JE 51 SA h a. Aa uti kisdia poatal kflUakflUA (fet endisiotere 7. _____ körüli panaszok, hirdetmények) a ■■■■ HHSHl WmmOM m WmmH Hm ata felülüzetén havonkmnt 30 kr. , , .. ,, 1 . Sz «llistatéa a tw folytán ml*«M kflldS&dők. REGGELI KIADÁS. Sfsaesmsfi'íra — kezektől fog&dtatBftk el. »»Idától *** «átaituial. ^ mp«i i im n■■>■■■■■ »Mimii 111 Előfizetési felhívás. Octóber 1-sején új évnegyed kezdődvén, felkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek megrendelése sept. végén lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. A „Pesti Napló“ állandó rovatai az irodalmi s művészeti rovattal fognak szaporodni, mely az oly nagy sikert felmutató „Közoktatás-ügy“ rovat mintájára lesz szerkesztve. Előfizetési árak: eigész évre..........................22 ft. Félávre...............................11 ft Negyedévre........................5 ft 50 kr •BT* Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 frton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek-tern 7 ss. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, sept. 18. Régibb országgyűléseinken az országos követek megjelenésének akadályoztatása mindenkor oly sérelemnek tekintetett, melynek orvoslását az országgyűlés egész erejével sürgette. Emlékezhetünk a baramegyei követek esetére, mely akkori közéletünk egyik fontos ügye volt. Törvényeink büntetést mérnek a területekre,melyek az országgyűlésen nem akarnák magukat képviseltetni, szigorúan fenyítik az országgyűlésre utazók személyes biztonságának megtámadóit; szóval, amenynyire az akkori idők között lehetséges volt, régibb törvényeink gondoskodtak az országgyűlés kiegészíthetése minden kellékéről. Országgyűlés, mely erről megfelejtkezhetnék, saját méltósága érzetét vesztené el. S ezt elismerték, ismételve hangsúlyoztatták a képviselőház összes tagjai ma is, midőn a ház azon nem örvendetes helyzetbe jutott, hogy egyszerre két ily esetet is tárgyaljon. Az egyik Fogaras vidék hatóságának példátlan eljárása. A fogarasi t. ez. törvényhatósági urak nem akarnak választani, mert az nekik úgy tetszik. Félrevetik a kormány minden rendeletét, mert hát kedvük úgy tartja. A belügyminiszter kijelente, hogy ez urakkal szemben a törvény egész szigorát fogja alkalmazni, s a ház egyhangúlag helyeselte e kijelentést. Nem ily egyhangúlag uralkodott a másik eset: az udvarhelyszéki választásra vonatkozólag; a baloldalról megragadták ez alkalmat hosszú, ékes és nem ékes beszédek tartására, melyekre nem volt sem indok, sem szükség. A hosszú vitát az kelte föl, hogy a baloldali körben elhirtelenkedték a dolgot, s némileg pártszínezetet erőszakoltak ez ügyre, melynek megítélésében minden pártszemponton fölül kellene emelkedni. Mit indítványozott a baloldal, illetőleg Győrffy Gyula ? Azt, hogy a ház adassa ki a választási jegyzőkönyvet az illető megválasztott képviselőknek. Ez indítványnak tulajdonképeni alapja nincs. Hogy a ház ilyesmit elhatározhasson, mindenekelőtt azt kellene hitelesen tudnia, hogy Udvarhely széknek vannak megválasztott képviselői. Ezt azonban nem bizonyítja semmi hiteles tény, semmi okmány, melyről a ház tudomással bírna. Győrffy és társainak szava e hiányt nem pótolhatja, mert az ő állításuk csak egy nézeten alapul, s a házban van legalább is ugyanannyi képviselő, kik azt a nézetet vallják, hogy Udvarhelyszéknek nincsenek megválasztott képviselői, minthogy a történt szavazásnál egyik jelölt semnyert általános többséget. Ily körülmények közepette a ház csak egy határozatot hozhatott, azt, melyet Gorove István terjesztett elő. E határozat sürgeti a vizsgálatot s mindazon intézkedések megtételét, melyek megkivántatnak arra, hogy Udvarhelyszék a törvényhozásban képviselve legyen. Ez intézkedések megtételével a ház megbízta a felelős kormányt, s nem — mint Hoffmann ajánlás a ház elnökét, mert a jelen esetben ennek is a kormány intézkedéseire kellett volna appellálnia. A dolog egyszerű: az ügy érdemére nézve mindenki egyetértett, de mindennek daczára a baloldalról Győrffy Gyula mégis felhasználta az alkalmat a jobboldal eljárása ellen intézendő oly támadásokra, melyeknek alaptalanságáról magának a baloldalnak bizonyára legnagyobb része meg van győződve. Győrffy ugyanis jónak látta kevéssé pattogó élezeléseinek tárgyául a képrház kiváló turgyait kiválasztani, mely eljárása ép úgy ellenkezik az igazság, mint a méltányossággal. A juryk oly minutiosus lelkiismeretességgel járnak el, hogy több osztályban a baloldali képviselők ügyének előadásával baloldaliakat kínáltak meg s a választások ellen benyújtott kérvények, melyek formahiányban szenvednek, egyaránt visszautasíttatnak, akár jobb, akár baloldaliak választását támadják meg. Ez természetesen az osztályok részéről egyszerűen kötelességteljesítés, de mert így járnak el, az olcsó élezeléseknek e tekintetben nincs semmi helye. Különben az egész dolgot csak úgy mellékesen említjük fel, s egy szónok ügyetlenségéért nem teszszük felelőssé az egész pártot. A mai vita választási eljárásunk sok ferdeségét világította meg. Ezek közé tartozik az is, hogy a választási elnök, a 48-diki válttörvény értelmében, az egész választási eljárásnak majdnem feltétlen ura, s bár kövesse el a legnagyobb helytelenségeket is, alig lehet hozzája férni; — a kormány meg valóban az illető urak jószívűségére van bízva. Teljesitik rendeleteit, ha tetszik , visszautasítják, ha jónak látják; — s nincs senki, akit ily esetben a törvény előtt, igazság szerint, felelősségre lehessen vonni. Baloldalról ma nem egy hang sürgette, hogy a kormány tegye ezt, meg azt is — s bár nem akarjuk állítani, hogy mai nyilatkozatokra az, hogy történetebaloldali képviselöltek ügyéről volt sen szó, befolyással bírt , mégis figyelmeztetünk, hogy ne felejtsék el e nyilatkozatokat, midőn majd a választási törvény reformja szóba kerül. A belügyminiszter, a többség által zajos tetszéssel fogadott beszédében utalt is erre, s ha e szerény figyelmeztetés nem sikertelen, a mai hoszszas baloldali szónoklatoknak is meg lesz a maga positív eredménye. Fest, sept. 18. (A delegatió tagjainak) tisztelgésekor ő felsége által adott válasz, rövidsége és szorosan ügyleti tartalma daczára három szempontból érdemel nagyobb figyelmet. Az első mindenesetre a kedvező külügyi viszonylatokra vonatkozó utalás, melyben a fejedelem, közvetve a berlini találkozásnak békés jellegét is proclamálja. Nem kevésbé fontos azonban a két másik pont. Az egyik arra vonatkozik, hogy ő felsége hangsúlyozza a közös budgetnek a két orsz.kormány hozzájárultával történt megállapítását. Mi ebben egy fontos alkotmányos elv kijelentését látjuk. Nem kevesebbet tartalmaz ez, mint azt, hogy a közös költségvetés a két állam belszükségletei és adóképességéről közvetlen tudomással bíró, s ez érdekeket védő orsz. kormányoknak bizonyos ellenőrzése alá helyeztetik, s minthogy e kormányok a magyar és osztrák országgyűléseknek felelősek, ezáltal az országgyűléseknek is bizonyos befolyás biztosíttatik a közös költségvetésre. Oly törekvés nyilatkozik e kijelentésben, mely a közös minisztereket és a delegációkat szigorúan ama körbe utasítja, melyet számukra a kiegyezési iog intenziója fenntartott, s ezt a törekvést, melyben gróf Andrássy igazi alkotmányos érzületét ismerjük fel, részünkről csak örömmel üdvözölhetjük. Gyakorlati következése a dolognak egyelőre azonban alig van. A mi minisztereink ezúttal aligha tettek kifogást a hadügyminiszter milliói ellen, s így ez a kijelentés csak arra szolgál, hogy mind a három kormány körében uralgó teljes egyetértést constatálja. Ez az egyetértés pedig annyira terjed, hogy a trónról hallott nyilatkozat a közös budget „ne nyúlj hozzám“ természetét oly nyomatékkal hangsúlyozza, mint azt még soha sem hallottuk, s ez a harmadik pont, melyet a Válaszból ki akarunk emelni. Félhivatalos tollak a budgetről már korábban azt írták, hogy a közös miniszterek e budgetet együttesen védik, s gr. Andrássy fog érette helytállani a magyar delegatió előtt. A trónról hallott szavak mintha megerősítenék e hírt, s arra mindenesetre alkalmasak, hogy a delegatió „törlési“ kedvét lehűtsék. A delegatió tagjai azonban ne felejtsék el, hogy a trón nyilatkozatában a kormány nyilatkozott — gondoljanak Kerkapoly miniszter tegnapi előterjesztésére, s mindenek felett arra, hogy a minimum, amit tőlük az ország vár az, hogy a közös budget főösszege a tavalyi számot ne haladja túl ! (A képv. ház osztályai) f. hó 20-dikán reggeli 10 órakor ülést tartanak. (A képviselőház felirati bizottsága) holnap alakul meg, képviselői körökben azt hiszik, hogy a felirati javaslatot szombaton már a ház elé lehet terjeszteni. (a S k e n e-f é l e szerződés ellen) a bécsi kereskedelmi kamra is kérvényt állapított meg a ezt legközelebb terjeszti a delegátiók elé. (A baloldali kör ma este 6 órakor tartott értekezletén a válaszfelirati bizottságnak kellett volna jelentést tennie, de munkálatával t. i. a válaszfelirattal még el nem készülvén, annak a párt elé terjesztése elhalasztatott. Második tárgyát az értekezletnek a holnapi zárt ülés képezte, melyben a ház a megüresült koronaörök választás módja fölött fog tanácskozni. A párt ez iránt abban állapodott meg, hogy az eddigi gyakorlatot kívánja megtartani, mely szerint a koronaőrök a képviselő és főrendiház együttes ülésén közösen választatnak. A tegnapi nyilvános ülésben a kormány által előterjesztettjavaslatok a legközelebbi értekezlet tanácskozási tárgyát fogják képezni. Pest, sept. 18. A magyar korona tartományainak gazi életében az 1867-ks év államjogi alkotásai uj korszakot nyitottak. Mióta a nemzet saját ügyeit maga intézi, különös figyelmet fordít azon eszközök szaporítására, melyek a gazdasági élet fejlődését előmozdítani hivatják. Elsősorban a vaspályaügy volt az, mely iránt kiváló gondoskodást tanúsított s az e téren elért eredmények valóban impozánsak elismerést érdemelnek. A magyar vaspályahálózat még távolról sincs ugyan kiépítve, nemcsak a nagy internationális, hanem több, részint stratégiai, részint gazdasági fontosságú belföldi vonalak is hiányzanak, sőt az épített vonalak irányának meghatározásába is csúsztak be hibák, de azért az eddigi vasúti politika egészben véve nagy eredményeket szült s az öt év folytában beállott átalakulás sehol sem oly gyökeres, messzeható és általánosan érezhető, mint épen e téren. A haladás megítélésére s vasúti hálózatunk jelen állapotának megismerésére igen becses adatokat tartalmaz a jelentés, melyet a magyar korona területén levő vasúti és hajózási vállalatok 1871. évi üzleteredményeiről és fejlődéséről a m kir. vasúti és gőzhajózási főfelügyelőség összeállított s a napokban hozzánk is beküldött. E munka adatainak alapján, melyek megbízhatóságáról hivatalos jellemük kezeskedik, fogjuk vaspályahálózatunk állapotát ismertetni. A magyar korona területén létező mozdony vasutak hossza 1870 végén 457.89 mértföldet tőn. Az 1871. üzletév folyamában különböző vonalakból tizennégy rész adatott át a forgalomnak; ezen újonnan megnyitott vonalrészek hossza 122.14 mértföld, 1871 végén forgalomban volt tehát összesen 580.03 mild 369 állomással, s igy akkor a magyar korona területén minden 10.1 négyszög mértföldre egy mértföld vasút jutott, mi a külföld civilizált államaihoz arányítva igen kevés ugyan, de már az 1867-ki állapotokkal szemben óriási haladást jelez. A múlt évben megnyitott vasutak közül 17.66 mffldet az állam, 104.48 mfldet, kamatbiztosítás mellett, magántársulatok építettek. Kizárólag Magyarországban a múlt év végén 495.77 mfid volt üzletben. A magyar koronaösszes vasutai közül 564.23 mértföld elsőrendű,115.8 mfid másodrendű mozdonyvasut volt. A kétvágányú vasutak hossza összesen 18.25 mfidet tett. Vasutaink hossza a jelen 1872 év folyamában természetesen ismét nagyban szaporodott. A folyó év első felében, aug. első napjáig, tizenegy különböző vonalrész 74,22 mfldnyi terjedelemben és 48 állomással adatott át forgalomnak, mgy 1872. július 31-én a magyar korona vasutainak hossza 654,25 mértföld, az állomások és megállóhelyek száma pedig 477 volt. A vasutak bevételének folytonos emelkedése a belföldi forgalom élénkségét bizonyítja, s több helyen a második vágány lerakását teszi ajánlatossá. Az állam már elrendelte ezen új vágány lerakását Gödöllőtől Aszódig, 2,2 mfldnyi hosszúságban, az osztrák államvasúttal pedig az ismert tárgyalások Bécs és Pest közt a második vágánylerakása ügyében már rég befejeztettek. 1871 -ben a magyar vasutak összesen tzennégy tulajdonos kezében voltak. A tulajdonosok közül egy a magyar állam, 13 pedig részvénytársulat. A magyar állam vasutainak hossza 64.02 mifld 43 állomással. A társulatok vonalai közül a legnagyobb az osztrák államvasut, mely az ország nyugoti határát Marcheggtől Pesten át a déli határral Baziásig összeköti s több szárnyvonallal bir; összes hossza 115.39 mértföld 82 állomással. Utána következik a déli vasút 98.99 mtfd terjedelemmel és 63 állomással. A legkisebbek : a pécs barcsi 19.03 mtfd 4 állomással , a mohács-pécsi 8 mtfd 6 állomással, az arad-temesvári 8.93 mffd 6 állomással. Ez apró társulatok beolvadása a nagy vonalakba már az igazgatási és más költségek megtakarításának szempontjából is óhajtandó. Hogy az ilyen vaspályahálózat kiépítése, felszerelése és üzletben tartása óriási tőkéket igényel, az természetes. 1871. májusban a magyar állam vasutakra fordittatott 37.800.430 frt, s igy egy mértföldnyi pálya 590.632 ftba került; a magánvasutakba fektettetett 425.908.356 frt, s egy-egy mértföld 825.548 ftba került. Az államvasutaknál azonban a vaspálya kölcsön megszerzési ára nincs beszámítva, de annak daczára is kétségtelen, hogy az összes vasutak közül az állam vonalai kerültek a legkevesebbe. A legdrágább magyar vasút — eltekintve a keleti vasúttól, melynek beruházási tőkéje — mértföldenként 1.185.721 ft, — elégtelennek bizonyult s a jövőre befektetendő összegek, még ma ismeretlenek — a kassa-oderbergi vasút, melynek minden mértföldje egy millió és 209.000 ftba került. Utána következik az első erdélyi mértföldenkint 915,990 frttal, az osztrák államvasut 887,960, a mohács-pécsi 885,442, az első magyar-gácsországi 800,000 frttal. A magánvasutak közt a legolcsóbb a tiszavidéki, mely mértföldenkint 615,848 frtba került. Az 1871- ben megnyitott vasutak beruházási tőkéje 109.131.162 frtot tesz, s így egy pályamértföld átlag 893.492 frtba került. E vasutak roppant mennyiségű forgalmi eszközöket vettek igénybe, melyek évről évre szaporodnak ugyan, de a szaporodás, úgy látszik, nem felel meg az újonnan megnyitott pályák hosszúságának, még kevésbé a forgalom igényeinek. Az osztrák állam, a déli és tiszavidéki vasutak forgalmi eszközeinek tetemes szaporítása különben kilátásban áll. 1871 végén a magyar korona vasutainak birtokában volt 1040 gőzmozdony és 966 szerkocsi; továbbá 2094 személyszállító kocsi 84,591 ülőhelyyel, 616 podgyászkocsi, 21,462 mindenféle teherkocsi, 109 posta-, 156 ló-, 51 hintó-, 12 baromfi-, 3 tej- és 461 munkakocsival; továbbá 120 hóeke és 39 dracsma. A podgyász-, teher- és munkakocsik rakodási képessége összesen 4,509,903 vámmázsát tett. A szállítási eszközöknek a mértföldekhez arányított száma az 1870-es évhez képest minden irányban keresbedett. Ezen első pillanatra megdöbbentő körülmény abban találja magyarázatát, hogy az újabban épült vasutak csak az egyelőre mutatkozó forgalomnak megfelelően, tehát nem oly mértékben, mint a már nagy közlekedésnek örvendő régibb pályák látják el magukat gőzmozdonynyal és kocsikkal. Sokkal nagyobb mértékben szaporodott a vasutak befogadhatási képessége, a lakhelyek terjedelme. 1870-ben volt az összes állomásokon: 227 raktár,kocsiszín és váróterem 639,476 vámmázsa befogadhatási képességgel; továbbá 178 gabonaszin, melyben 1.610,920 vámmázsát lehetett elhelyezni. E számok 1871-ben szaporodtak 100 raktárral 212,039 vámmázsa és 68 gabonaszinnel 388,790 [vm. befogadhatási képességgel. Hasonló szaporodást mutatnak a kátránytakarók. 1870-ben volt 1701 darab 526, 538 mázsa takaró képességgel; ez 1871-ben szaporodott 605 darabbal és 154,000 mázsa takaró képességgel. Az uj vonalak kivételével a régibb pályák egész hálózatának befogadhatási képessége 1870-ben volt 2.776,934 mázsa; 1876-ben pedig 3.521,763 mázsa, s igy a szaporodás 744,829 mázsa. Az összes tisztán magyar pályákon a gabona és lisztforgalom volt 1870-ben 45.128,400 vm.; 1871-ben pedig 47.191,440 vm.; a növekvés tehát 2.063,040 vámmázsa, vagyis 4,58 °/c, míg a befogadhatási képesség az összes pályákon 26.8 -kal növekedett. A magyar vasúthálózat üzleti és pénzügyi, valamint a gőzhajózás eredményeit, mihelyt lapunk tere megengedi, szintén kimerítően ismertetni fogjuk. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház Ülése sept. II. (Folytatás esti lapunkhoz.) Tóth Vilmos belügyminiszter:T. ház! Mielőtt a tárgyalásra kitűzött kérdés fölött a vita megindulna, engedje meg nekem a t. ház, hogy néhány szóval előadjam azon eljárást, melyet az Udvarhelyszékben megejtett képviselő választások alkalmával követtem; kérem ezt annál is inkább, miután az indítványt tevő igent. képviselő Győrffy Gyula azon alkalommal, midőn indítványát megtevő, bizonyára téves informátió alapján oda nyilatkozott, mintha a belügyminiszter ezen választási eljárással szemben elmulasztotta volna törvényszabta kötelességét teljesíteni. Az udvarhelyszéki választások 1. évi május (?) 1-én tűzettek ki, és 8 napi időtartamra voltak határozva. A választások július 1-én megkezdettek és tartottak inclusive július 8-dikáig. Néhány nappal később Szentkirályi Árpád és Ugrón János folyamodást intéztek hozzám,melyből értesültem, miszerint daczára annak, amint ők állíták, hogy Orbán Balázs és Ugrón Gábor képviselőjelöltek a választók többségének szavazatát megnyerték, mindamellett nekik a választási elnök a képviselői megbízó levelet kiadni vonakodik. Ők a választási elnöknek ezen eljárását sérelemnek tartván, azt kérték tőlem, rendelném el, hogy a megválasztottaknak a megbízó levét kiadassák. Én ezen folyamodványt Udvarhelyszék központi választmányához a következő rendelet kíséretében küldtem le: „Szentkirályi Árpád és Ugrón Jánosnak közvetlenül hozzám intézett folyamodványát, melyben a választási megbízó levélnek Ugrón Gábor és Orbán Balázs részére leendő kiszolgáltatását elrendeltetni kérik, ezen központi választmánynak saját hatáskörébeni törvényszerű elintézés végett ezennel megküldöm.“ Miután ez ügyben hosszabb ideig semmiféle jelentés nem érkezett hozzám, augusztus 4-én a következő rendeletet intéztem Udvarhelyszék központi választmányához: „A folyó évi június hó 29-én tartott ülésről szóló, s ugyan e hó 30- án 75. sz. alatt kelt főkirályi bírói jelentéssel hozzám felterjesztett jegyzőkönyvön kívül a további működésére vonatkozó jegyzőkönyvek hozzám nem érkezvén fel, a képviselőválasztási ügynek mibenlétéről, és f. évi július 1-re kitűzve volt választás eredményéről nem bírok tudomással, ennélfogva meghagyom ezen központi választmánynak, hogy a fennkitett határidő óta tartott üléseiről felvett jegyzőkönyveket, a választási ügy jelen állását előtüntető tüzetes jelentés kíséretében, hozzám haladéktalanul terjessze fel. Augusztus hó 25-én újólag megsürgettem a központi választmányt, hogy jelentését terjeszsze fel, s szeptember 5-én és 11-én pedig a fő királybírót intettem meg, hogy tegyen jelentést a választás mibenlétéről. Végre 11-én egy táviratot kaptam, melyben arról tudósítanak, hogy szeptember 12-én fogja a központi választmány megtartani ülését. Erre rögtön táviratilag megrendeltem, hogy az ülés jegyzőkönyve, illetőleg az ülés határozata velem táviratilag tudósíttassék. Néhány nappal később ismét azon értesülést vettem, hogy a központi választmány nem szeptember 12-én, hanem 21-én fogja megtartani gyűlését (Derültség bal felöl.) a végből, hogy új választási határidőt tűzzön ki, sokan adatolák ezt azzal, hogy az izgatottság oly nagy volt, hogy mindez ideig a választási határnapot kitűzni nem lett volna ezénirányos. (Mozgás a baloldalon.) Ez, amit a tényállásra nézve mondani akartam. Nem akarok a t. ház bölcs határozatának praejudicálni, csupán azért mondottam el mindezt, hogy bebizonyítsam, miszerint a belügyminisztérium részéről ez ügyben mulasztás nem történt. (Helyeslés.) Gorove István: T. képviselőház! Midőn e teremben Udvarhelászék választási ügye először szóba hozatott, lehetetlen volt abban nem látni az országgyűlés kiegészítésének kérdését, lehetetlen volt nem látni a legeminensebb politikai jognak, a választási szabadság gyakorlatának kérdését, és valóban a ház a legnagyobb érdekeltséggel kísérte azon ismételt előterjesztéseket, melyeket e részben N.Várad város képviselője, az indítványozó Győrffy Gyula úr tett. Felszólalva pedig ez ügyben, lehetetlen mindjárt nem örömmel jeleznem azon egyértelműséget, melynélfogva a ház ez ügyet oly fontosnak tartotta, hogy az ez iránti indítvány tárgyalását a legnagyobb készséggel elhatározta. Azt hiszem, t, képviselőház, hogy általános mindnyájunkban az elhatározás, hogy ha valamiben, úgy ez ügyben részrehajlatlanul járjunk el; óhajtandó is, hogy a határozat, amely e részben keletkezni fog, egyértelműleg hozassák, vagy ha az egyértelműséget nem is éreznék, s ha a nézetek különbözni fognának is, a módok és eszközök felett, melyekkel mindnyájan a czélt elérni óhajtjuk, legyen legalább általános a meggyőződés, hogy a képviselőházban mindenki a legnagyobb készséget tanúsította arra nézve, miként a választási szabadság megóvás.