Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-18 / 215. szám
215. szánt. Szerda. September 18.1872. ______ 23. évi folyam. n ■ ■ i ■■ ii- t -------- - - nm — ii !■ ■■■ ni - - - n 1 y ■ m n ■ win ■■■■■! i .._j_ i i i______________ n i n 11 ni|-|, ■■ttubti 1--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------— , -|—i mi - i i - Szerkesztési iroda, Kiadóhivatal: _____ ^ Előfizetési feltételek! Hirdetések F'm.ocziek-tere 7. szám. L «k f’erencziek-tere 7. u. földszint. Ijjk éT^Tta- SZÍHtUgy mint e!5fl»tések A A. lap «nyagi részét kösle- |T| „ [•?. Í£ Ijk (| | | '1 » ‘ KIJlDÓ-HTVATALBA intézendő. 7 , . . , . _ _JÍLJI JPL- _JL. 'iá —Mii Mt, '|ljiJf A* esti Wadis postai kfiVSnkiildé- (f«reiM»(ek)t«ni 7. *%., _______ körüli panaszok, hirdetmények) a —w *&.■*&* «SSrí-V V-ZZ-VS kAr felültíjjetés haYo-íkmt .40 ki. ,. ,, ,, . t ■... _ ..I ftülUet*. .( iv (aljtin Adud*. kttlílCIldók. vérmentetlen levelei, csak ismert kiadó hivatalhoz intézendő!- -p» Ti' n T7T T 7T T k TV A O kin.-W cnnit-tl, • ,nn«k kim.', XlilTlT hi III IV1 AI' URMk u, «a ---kezektől fogadtatnak el. t it VJ I m X. «aalkatal. . • --:yamiwwwimi«iiwMmaw«ia««oaaam«ii>iiii|iii 'wn»iMni«liiaiiii7rin ^umnwm.ygx*:e»reKjiii IwawaM—MWWW—vrrr~ Előfizetési felhívás. Octóber 1-sején új évnegyed kezdődvén, felkérjük azon t. előfizetőinket, kiknek megrendelése sept. végén lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek. A „Pesti Napló“ állandó rovatai az irodalmi s művészeti rovattal fognak szaporodni, mely az oly nagy sikert felmutató „Közoktatás-ügyi rovat mintájára lesz szerkesztve. Előfizetési árak: Égéévre.......................22 ft. Félévre...........................lift. Negyedévre...................fift 50 krST Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala“ czim alatt Pest, ferencziek tere 7 sz. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Fest, sept. 17. Kerkapoly azon ritka pénzügyminiszterek közé tartozik, kiket az „őszinte“ elnevezés illet meg. Az országos pénzügyek ily sáfárjai ritkák voltak minden időben, s ma valóságos unicumok. Ily férfiút beírunk mi Kerkapolyban , ki na is , az 1874-diki budget előterjesztése alkalmával , oly beszédet tartott , mely alig ismer korlátot őszintesége és tartózkodás nélküli vallomásaiban. Beszéde két fő részre osztható. Az elsőben szorosan a jövő évi budgetről szól, s pontonként indokolja az egyes tételek emelkedését. A második rész az ország összes pénzügyi helyzetének megvilágítása, s mint ilyen hangos, meggyőző tiltakozás a nyilvánosság egyes közlönyei s nevezetesen a bécsi sajtó által az ország hitelképességének megrontására tett merényletek ellen. A pénzügyminiszter helyesen cselekedett, hogy ez alkalmat ily felszólalásra felhasználta. Nemcsak kideríti, hogy mit kell tartanunk az említett merényletekről, hanem nagy mérvben hozzájárult ezzel amaz aggodalmak eloszlatásához is,melyeket a következő év költségvetése netán támaszthatott volna. Kétséget sem szenved ugyanis, hogy ha szorosan „Maróthy szerint“ számolunk, az 1873-diki budget sok számán fennakadhatunk. Pla a rendes bevételek és kiadások közötti jelentéktelen differentiára (négy millióra) nézve vigasztalódhatunk is abban, hogy ez a deficit most sem következik be s egy kedvező év e kis bajon könnyen átsegít, a rendkívüli költségvetés deficitje nemcsak jelen magasságában igényel komoly megfontolást, de valószínű az is, hogy nagyobb lesz; míg másrészt, mint maga a pénzügyminiszter is bevallja, rendkívüli kiadásainknak egy része csak szinleg az, mert e kiadásoknak igazi helye a rendesek között lenne. Ha mi most tekintjük az állami élet növekvő szükségleteit, majdnem mosolyognunk kell az optimizmuson, mely a kiegyezés létesítésekor uraloghatott, midőn mindkét részről megfogadták a törvényben, hogy lehetőleg fentartják az államháztartásban az egyensúlyt.Ez a „lehetőleg“ eddig lehetetlenségnek bizonyult be. Mi sok millió feláldozásával, a közös hadsereg mellett megteremtettük a honvédséget, sujjáalkottuk az igazságszolgáltatást, nagy reformokat létesítettünk a népnevelés terén, vasúthálózattal látjuk el az országot, reformálunk és építünk állami életünk minden terén, s a sors mindezeken fölül egyre-másra rész évekkel ver.... ki csodálkoznánk azon, hogy mérlegünk egyre-másra felbillen? Nem aggódunk az eddig történtek felett, mert gazdag aratás magvait szórtuk el. S nem is az aggodalom szól belőlünk, hanem a köteles óvatosság, midőn azt hangsúlyoztatjuk, hogy tartsunk összes állami háztartásunkban gondos szemlét és saját állami hitelünk érdekében mérsékeljük egyrészt kiadásainkat, míg másrészt gondoskodjunk oly műveletekről, hogy hitelünket ne kelljen egy időre igénybe venni. Eljárásunkban egyáltalában az legyen a követendő irány, hogy beruházásainknak a vagyonosodás és kultúra emelését czélozzák, ha e mellett le kellene mondanunk a nemzeti ambitio oly féltékenyen őrzött tárgyáról is,minek a honvéd lovasszázadoké Ezzel nem akarunk a mellett felszólalni, hogy reform - óhajainkat akaszszuk a szögre és ama tiszteletreméltó egyéniség elől, melyet „kor-szellemnek“ neveznek, csapjuk be az ajtót. A mi nézetünk más. Azt ajánlanék ugyanis, hogy az egyes foltozgatások a lehető szűk körre szoríttassanak, míg majd a reform működés alapelveire nézve nem történt megállapodás, hogy valóban a jövőnek dolgozhassunk. Akarjuk a reformokat, nem irtózunk vissza az ezekre megkívántató áldozatoktól sem, de kétes értékű palliatív intézkedések kedvéért nem akarjuk megzavartatni az állami háztartás súlyegyenét. A kép, melyet a pénzügyminiszter az ország összes pénzügyi helyzetéről előterjesztett, nagy vonásokban oda vetett rajz, melynek — reméljük — minden vonása találó. A magyar parlamentben különben alig akadt valaki, aki azokban kételkedett volna, amit ez előterjesztés bebizonyít. Az ország folytonosan előhaladó vagyonosodásának képe ez, s bizonyítéka annak is, hogy új intézményeink, habár szerény mértékben, máris éreztetik jótékony befolyásukat. De ha a magyar parlament ilyesmiben nem is kétkedhetik, helyes volt ezt ország-világ előtt oly meggyőzőleg hangsúlyoztatni, míg az országgyűléstől fog függni,hogy összes kiadásainkat úgy mérsékelje, hogy azok a vagyonosodás ez előhaladásával arányban álljanak s ez alapon nagyobb arányú lépést csak akkor kockáztasson, ha ezen alap azt elbírja. Amit a pénzügyminiszter az állami vasútépítésekről mondott, az csak újabb bizonyítéka annak, hogy — nem véve számba az egyes vonalak jövedelmezőségét — nálunk, az eddigi vasútépítésekről általában az mondható, hogy az állami építés előnyösebb, mint a magántársulatoké. Ez bók is, s nem is az — a közlekedésügyi miniszterre nézve. Általában pedig megnyugvással hallottuk, hogy a garantia adást befejezett dolognak tekintik, s ha utalás történt is az internationális forgalom érdekeire,melyeket a magunk részéről szintén magasra becsülünk, meg vagyunk győződve, hogy e tekintetben is sikerülni fog helyesbombinatiókra jutni, mint aminől az oly sok visszaélésre alkalmat adott kamatbiztosítás képvisel. Nekünk úgy látszik, hogy azok az egészséges alapelvek, melyeket a három miniszter által aláírt, s a bécsi üzéri agitátiók segélyével agyonütött vasúti szerződés tartalmaz,talán még nincsenek végleg eltemetve. Vissza kell térni ez alapelvekhez, módosítani az egyes részletekben azt, mi az államra nézve károsnak látszott, s a vasútépítéseknél, amennyire az egyáltalában megakadályozható, „a szédelgések aerája“ véget ért. Fontos a pénzügyminiszter nyilatkozatában azon appellátió, melyet az adófizetőkhez intézett. Megdöbbenéssel hallottuk, hogy a városok és testületek adóhátraléka mintegy nyolc millió, s ezek sorában vannak gazdag municipiumok, melyek a városi pótlékot sem ismerik. Ha a miniszter ily adóhátralékosok irányában a törvény szigorának egész mértékét alkalmazza, meg lehet győződve, hogy mindenki ebben csakis a kötelesség teljesítését fogja látni. Két nevezetes körülményről részint nem szól határozottan, részint hallgat az exposé. Egyik az, hogy mily segélyeszközökkel gondolja a miniszter a deficitet fedezni. E tekintetben nem nyilatkozik határozottan, de azért e tartózkodó nyilatkozata is két fontos dolgot tartalmaz. Egyik az, hogy maga a miniszter is reményli (szavaiból legalább az magyarázható ki, a kiadásoknak a törvényhozás általi csökkentetését. A másik pedig az, mintha az állam hitelének igénybevételét nem tanácsolná, hanem e helyett „a terheknek az állam vállairól levételét“ ajánlaná , — utalva (ha szavait jól magyarázzuk,) az állam ipartelepei és vagyonávalteendő pénzműveletekre. E kérdés természetesen sok vitára fog alkalmat adni, és szintoly természetes az is, hogy minden attól függ, vájjon miként valósíttatnak e pénzműveletek. Ha előnyösen és a kedvező föltételek között, s ha oly objectumokra vonatkoznak, melyek az állam kezében mindig roszul jövedelmeznek, s melyek kincstári kezeltetését semmi nyomást állami érdek nem igazolja, részünkről az ily műveleteknek minden kölcsönkötés fölött előnyt adnánk. A pénzügyminiszteri expozé azonban más dologról is hallgat. Értjük azt, — már hogy is mondjuk ? — értjük az adóreformokat. Elbámulva kérdjük , hogy mit tett az a sok enquéte, mily eredménye volt a sok tanácskozásnak? Hallhattuk, hogy a szeszadó utáni bevétel csökkenésért a „törvényhozás nem tartott egyenlépést a tudománynyal.“ A dohány monopólium érdekében újabb, nevezetes befektetések történnek, de azt nem látjuk sehol, hogy egy nagymérvű, gyökeres reform felé bizonyos oly előkészületek történnének, melyekből a javító újítás szándéka alaposan volna következtethető. Meg vagyunk győződve, hogy ennek szükségét Kerkapoly miniszter szint oly élénken érezi, mint mindnyájunk. Törekvései őszinteségében nincs semmi kétségünk, de mintha a kezdeményezésre való felbátorítást a háztól várná. Tegye meg azt a pénzügyi bizottság, tegye meg a ház egész határozottsággal; Kerkapoly előterjesztésével megtette azt, hogy ismét kétségbevonhatlanul bebizonyítá az ily lépés szükségét. Ez előterjesztés az ország összes pénzügyi állapotainak kendőzetlen, őszinte feltárása. Nincs abban semmi frázis, és nincs semmi tettetés, s ahhoz az általános következtetéshez , melyet zárszavaiban ebből a miniszter von, mi is teljesen csatlakozunk. Pest, sept. 17. (Gr. Lónyay miniszterelnöknek) a szerb congressue ügyében ma adott válaszát, a szélsőbal néhány tagja és Miletics kivételével, az egész ház helyeslőleg vette tudomásul. Ez impozáns nyilatkozat volt az országot fentartó elvek s az állami biztonság nagy érdekeinek felkarolása mellett.A kormány meggyőződhetett, hogy ily lépéseire nézve rendületlen támaszt bíz a házban, s ez erőt kölcsönözhet neki ama nagy fontosságú további teendőkre, melyek ez irányban reá várnak. (A vörös könyv a következő okmányokat tartalmazza: 1. A köriratot, melyben a külkabineteknek értésül adatott, hogy gr. Andrássy a külügyi minisztérium vezetését átvette, és a kabinetek válaszait. 2. A jeleütést az uj követek bemutatási audientájáról Victor Emánuel királynál és az apostoli széknél. 3. Közleményeket a zsidók helyzetéről Romániában. 4. Előadást a birodalom képviseltetéséről China, Japán és Siamban ; kifejtését annak, hogy kereskedelmi-politikai szempontból szükséges ez országokban állandó képviseltetés; jelentést az ezen országokkal kötött kereskedelmi szerződések hitelesítéséről; egy jelentést a Francziaországgal folytatott tárgyalásokról az osztrák-franczia kereskedelmi és hajózási szerződéseken Francziaország kivonatára megteendő változtatások felett. Gróf Apponyi tiltakozását az u. n. droit de statistique ellen, mely Francziaországban az 1872. évi február 26-ikai törvény által honosíttatott meg. Végül a különböző kormányok eszmecseréjét a tengerjogi kérdés felett. (A kolozsvári egyetem pótköltségvetésének) fontosabb tételei a következők: Szükséglet. Tanárok, hivatalnokok és szolgák fizetése Jogi kar 10 nyilvános rendes tanár 2000 frt évi fizetéssel; 2 rendkívüli tanár 1200 ft évi fizetéssel. Orvosi kar. 12 nyilvános rendes tanár 2000 ft, 10 tanársegéd 600 ft, 1 szülésznő 400 ft évi fizetéssel. Bölcsészeti kar. 19 nyilvános rendes tanár 2000 ft, 5 tanársegéd 600 ft évi fizetéssel. Könyvtár. 1. könyvtárnok 1000 ft, 1 könyvtárnoki segéd 600 ft évi fizetéssel. Irodai s gazdászati személyzet. 1 gondnok 800 ft 1 quaetor 800 ft, 1 ellenőr 600, 1 tanácsjegyző, 600 ft, 1 írnok 500, 1 pedellus 500, 1 kertész 600 ft évi fizetéssel. Szolgaszemélyzet 1 vegytani laboráns 400 ft, 8 szolga 800 ft, 7 szolga 250 ft fizetéssel. Lakbérek: 41 rendes tanár évi 300, 2 rendrendkivüli tanár évi 250, 15 tanársegéd évi 120, 1 könyvtárnok évi 250, 1 könyvtári segéd évi 120, 1 gondnok évi 200, 1 quaestor évi 150, 1 ellenőr évi 120, 1 tanácsjegyző évi 120,1 írnok évi 100, 1 pedellus évi 100, 1 kertész évi 120, 10 szolga évi 84 fttal. Helyettesítésekre egy évre 1000 ft 4 dijnok a karok mellett napi 1.50 kirak Ösztöndijak: 20 ösztöndíj 300 frttal. Utazási költségek és ösztöndíjak bábanövendékek számára 2000 frt évi összeggel. Jutalmazásokra és segélyezésekre 2000 frt. D o- jogi kiadások : házbérek a kormányszéki épületben elhelyezve volt jószágigazgatósági jogügyi osztály és levéltár számára 600 frt, a kórházi gondnok számára 400 frt, a füvészkert 210, a bábászati helyiségekért 155 frt, kórboncttani helyiségekért 500 frt. Hivatalos irodai szak mai számunkhoz egy fél év melléklet van csatolva. ségletekre 600 frt. Az elméleti és gya-korlati oktatás szükségleteire 17,600. A tantermek felszerelésére és berendezésére 40,000. Épületátalakításokra 2000. Fűtés és világításra 3000 frt. Vegyekre 1100 frt. A szükségletből esik ezen év hátralevő 3 havára 101.734 frt. Ennek fedezete, mely az országgyűlés által az akadémiára megszavazott összegből s a vegytan kohászati alapnak jövedelmeiből áll, 14,123 frt. Marad tehát fedezendő szükséglet 87,611 frt. A delegatió tagjai a felségnél. Pest, sept. 17. Mindkét delegatió tagjai ma délben voltak király ő felségénél fogadtatáson. 1 óra után az osztrák delegatió fogadtatott, fél órávalkésőbb a magyar. A magyar delegatió tagjainak élén az elnök, gr. Majáth Antal következőleg üdvözl ő felségét: „Fölséges császár és apostoli király, legkegyelmesebb urunk! Eljöttünk Felséged legmagasabb egybehívó parancsára, a magyar országgyűlés hű kebeléből kiküldetve, a közös ügyeknek, 1867. 1. czikkelyünk értelmében való tárgyalása végett. Fogadja Felséged legmagasabb kegyelmével azt, a mi nekünk első legdrágább kincsünk vala mindenkor: Felséged királyi személye iránti legmélyebb hódolatunknak, fejedelmi házához, koronájához való ragaszkodásunknak, tántoríthatlan hűségünknek e magasztos alkalomkorvaló legbensőbb kifejezését.“ Ez üdvözletre a felsége a király következőleg válaszolt: „Őszinte ragaszkodásuk kifejezését megelégedéssel fogadom. Ismerem ez érzelmek őszinteségét és szívesen viszonzom azokat. A monarchia külviszonyainak kedvező állása, a szomszéd államokhoz való örvendetes jó viszony lehetővé tették, hogy kormányom az önök áldozatkészségét csak azon mértékig vegye igénybe, mely a monarchia biztonléte, a törvényesen megállapított véderő fentartása és fejlesztése érdekében szükségesnek mutatkozott. Az előterjesztések a két államfél kormányaival közösen folytatott tanácskozások eredményei s az utóbbi évek által megérlelt tapasztalatok, és lelkiismeretes vizsgálat nyomán jöttek létre. Hazafias működésükben vetett teljes bizalmam fogja kisérni önöket.“ Az osztrák delegátió üdvözletére ugyanezt felelte ő Felsége németül. Pest, sept. 17. A közös költségvetést tegnap terjesztették a két delegátió elé. A költségvetés indokolásaival és mellékleteivel összesen huszonkét kisebb-nagyobb füzetből áll; az előirányzat beosztása, és szerkezete lényegében olyan, mint az 1872.évi; csak néhány katonai alapot, mely a jelen év folyamában a hadügyminisztérium kezeléséből a pénzügyminisztériumhoz tétetett át, csatoltak ez utóbbinak költségvetéséhez. Ezenkívül a határőrvidéki csapatok jövő évi költségelőirányzata a rendkívüli szükségletek közé soroltatott, míg tavaly a rendes szükségletek közt szerepelt. A költségvetési előterjesztés főszámai a következők : A jövő 1873. évre előirányzott összes rendes szükséglet 99.859,436 frtot, a rendkívüli 14.555,015 frtot, együttvéve 114 millió 414,451 frtot tesz. A folyó 1872. évre megszavaztatott rendes szükséglet 91.206,453 frt, rendkívüli 14.232,162 ft, összesen 105.438,615 ft, vagyis 8.975,836 frttal kevesebb, mint amennyit a jövő évi előirányzat követel. Ezen szükséglet egyes kormányszékek között következőleg oszlik meg: Közös külügyminisztérium: Nyers szükséglet megszavaztatott az 1872. évre 2 millió 249,420 frt, a jövő évre kéretik 4.246,295 frt, tehát 1.996.875 frttal több, mint a folyó évre. Ebből fedezve van 697,500 frt s igy az összes tiszta (rendes és rendkivüli) szükséglet teszen 3.643,275 frtot, vagyis 1.453,175 frttal többet a jelen évre e czimen megszavazott összegnél. A szükséglet emelkedése következőkben leli magyarázatát: A központi igazgatás költségei 9623 írttal emelkedtek, mely összeg az alsóbb rendű hivatalnokok fizetéseinek javítására fordíttatik. A diplomatiai költségek összesen 74,107 írttal, a consulsági költségek 48,545 írttal szaporodtak. Legnagyobb azonban a szaporodás a rendelkezési alapnál, ezen kívül új czimer képez: az osztrák-magyar Lloyd javadalmazása. A közös külügyminisztérium az eddigi rendelkezési alapot s a számadás alá nem eső s politikai tudósítások megszerzésére szolgáló költséget megfelelőnek nem tartja. A jelen évben azon czélokra megszavaztatott 260,000 ft, most a minisztérium 440,000 ftot kér. E többletet következőleg indokolja: „Az osztrák-magyar monarchiának földrajzi fekvése, melynél fogva a kisebb szomszéd államokban időszakonként ismétlődő forrongások mindegyike szükségképen minket is érint, valamint naponként szaporodó politikai és kereskedelmi érdekeink ezekből támadható veszélyeztetése, még a legteljesebb béke közepette is, múlhatatlanul szükségessé teszik, hogy a kormánynak rendelkezésére legyen akkora összeg, mely a siker bizonyosságával engedi működni a fennforgó érdekek kötelmes megóvásában.“ A legnagyobb szaporodás azonban a triesti Lloyd társulat javadalmazásánál mutatkozik. E czélra 1872 re semmi sincs megszavazva, a jövő évre pedig 1.700.000 frt van előirányozva, természetesen csak azon esetre, ha a magyar országgyűlés a társulattal kötött egyezményt törvényerőre emeli, a bécsi reichsrath már elfogadta azt. A diplomátiai kiadások szaporodását elsősorban az eddigi követségeknél levő munkaerők szaporítása teszi szükségessé. A külképviseletben egészben véve lényeges változás nem történt; a minisztérium csak Persiában, Teherán városában indítványoz új követség felállítását. E követség javadalmazása 30.900 írtra van előirányozva, melyből a teheráni consulság megszüntetésével 3000 forint levonandó. Ez idő szerint van az osztrák magyar monarchiának 20 külkövetsége, közülök öt, és pedig a berlini, párisi, londoni, római (a pápánál)és konstantinápolyi nagykövetségek. A legnagyobb költséget (95.500) a londoni, a legkisebbet (49.650 ft) a római nagykövetség igényli. Maguk a nagykövetek következő fizetéseket húznak: A franczia nagykövet fizetése 8.400, pótléka 51.700, lakbére 18.000, összesen 78.100 ft. Ugyanily illetéket hoz a londoni nagykövet. A konstantinápolyi nagykövet 60.900, a pétervári követ 64.200, a római (királyi olasz követ) 39.400, a római (pápai) nagykövet 36.900, a berlini nagykövet 53.100 ft fizetést húz. A consulságok összes szükségletei 715.895 ftot tesznek, a folyó évre megszavaztatott 667.350 ft, a többlet 48.545 ft. A külügyminisztérium ez évben kiváló figyelmet fordított a consulságok újjászervezésére. Az osztrák-magyar monarchiának jelenleg van 33 főconsusága, 2 főügynöksége, 29 consulsága, 31 alconsulsága, 3 ügynöksége. Ezenkívül a fenálló fő- és consulságok is számos ügynökséggel bírnak. A jelen év folyamában 8 új consulatus állíttatott föl, s terveztetik még 9 újnak fölállítása is. Most áttérünk a közös hadügyminiszterium költségvetésére. 1872-re következő összegek lőnek megszavazva : Rendes szükséglet : a) hadsereg 83 millió 971,295; b) tengerészet 8 300,280.Rendkívüli szüks. a) hadsereg 11.193,752 ; tengerészet 2.954,410 összes megszavazott hadügyi szükséglet 106,419,697 forint. A jövő évi előirányzat következő: Rendes szükséglet, a) hadsereg 90.949,310 (6.978,015 f/ttal több a jelen évre megszavazott összegnél); b) tengerészet: 8.490,270 (189,000 írttal több) összes rendes szükséglet 99.439,580 ft(7.168,005 fttal több). Rendkívüli szükséglet: a) hadsereg 11.205,075 (11,363 írttal több); b) tengerészet 3.254,410 (300,000 fttal több); összes rendkívüli szükséglet 14.459,485 (313,000 frttal több). Az összes szükséglet tehát 113,899,065 ft, vagyis 7.479,368 fttal több a folyó évre megszavazott öszszegnél. Ebből a közös minisztérium öszszes fedezete tesz 5 051,410 ftot; a tiszta szükséglet 108.847,655 frt a jelen évre megajánlott 101.352,588 frt nettó szükséglettel szemben, s így a nettó szükségleti többlet 7.495,067 ft. A fontosabb tételek, melyek a többletet előidézik a következők: A közp.igazgatás, 84,6081 írttal, a hadcsapati testületek 634,543, a hadmérnöki és katonai építészeti igazgatóságok 330,867 írttal, a legénységi eledel 1.170,388, ruha- és ágyneműek 1,010,141 írttal stb. igényelnek többet a jelen évre megszavazott összegnél. A rendkívüli szükségletben a főtételt a fegyverügy képezi, mely 2.127,000 frtot vesz igénybe. Ez összegből 1.230,000 forint a hadsereg számára szükséges új