Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-03 / 202. szám
lőház üléstermében a trónbcizéd még egyszer fel lesz olvasandó. Ezután a jövő ülések határidejének s azok tárgyainak megállapítása iránt történt intézkedés. Az e kérdés felett kifejlett rövid vitában rézzt vettek Zsedésyi Ede, Péchy Tamás sMadarász József, mig Deák Farencz felszólalása folytán határozatba ment, hogy az országgyűlés ünnepélyes megnyitása után a képviselők áz tagjai délután 1 órakor S iképviselőház üléstermében egybegyülvén, ». királyi trónbeszéd még egyszer felolvastatik, s ez alkalommal fog a jövő ülés ideje is megállapittatni, — valószínűleg másnap — melyen a választási jegyzőkönyvek lesznek beadandók. A választások ellen beadott kérvényekre nézve pedig az határoztatok, hogy azok a kodeinok által fognak holnap d. e. 10. és d. u. 4—6 óráig átvétetni. Az első ülésnek egyéb tárgya nem lévén, azt ft korelnök aJ«ll-kor bezárta. A főrendiház ülése sept. 3. M aj 1 á t h György országbíró indiiványára, mint a ház legidősb tagja korelnöknek gr. K ár o 1 y i István, körjegyzőknek ifj. gr. K á r o 1 yi István,Pallavioini Edeőrgróf,gr. Zichy- Ferraris Victor és báró Vay Béla választattak meg. A miniszterek közül jelen'voltak: gr. Lónyay Menyhért, b. Wenckheim László, Szlávy és Tóth. , , M a j 1 é t h György átadja a korelnöknek a szertartás egyik példányát,és a belügyminiszter által hozzá intézett jegyzékét azon főrendeknek, kik az országgyűlésre meghívókat kaptak. A szertartás felolvastatik, a névjegyzék pedig tudomásul vétetik. Gr. Lónyay Menyhért minisztorelnök jelenti, hogy az udvari gyász holnap megszűnik, továbbá, hogy a király Berlinből való visszaérkezése után fogja az országgyűlésnek mindkét házát fogadni. Ezután megválasztatott az igazoló bizottság, mely a következő tagokból áll • gr. Eszterházy László, Inkey Nándor, gr. Károlyi György, gr. Mikes János, b. Nyáry Gyula, b. Orczy Andor, Pallavioini Ede örgr., Peitler Antal váczi püspök, b. Prónay Gábor, gr. Széchenyi Pál, Szögyényi Marich László, gr. Teleky Sándor, b. Vay Miklós, Zalka János győri püspök és gr. Zichy János. Ezzel az ülés befejeztetett. Az igazoló választmány megalakulás végett együtt maradt. Legközelebbi ülés holnap 1'/» érakor. BELFÖLD Baja, aug. 28. (A szidó Iskolák magyarosítása.) Van a hazai elemi tanügy történetében egy kérdés, mely szorosabb értelemben véve csak a nemzet egy részét, a honi zsidóságot látszik érdekelni, de jelentőségével kihat e korlátoltabb körből és az egész nemzet ügyévé lesz. Értjük a honi zsidóság magyarosodását. Mióta a zsidóság állami önállósága megszűnt és •ltépvék ászálak,melyek egy nemzeti központban összefolytak, a zsidóság közös nemzetiséget nem vindiofil magának, hanem ott, hol egy megoszthatlan politikai nemzet kebelében él, törvényének védelme alatt áll és egyenlő jogokban részesül, összeforrott a nemzettel és nemzetiségi jellege elmosódott, beleolvadt a politikai nemzetbe. Nem sajnálja senki I Nem ismerek oly „bigott“ zsidót, kinek eszeágában volna valaha még Jeruzsálem felé áhítozni oly értelemben, hogy egy zsidó világi önálló birodalmat, egy tömör zsidó nemzeti testet, határozott jellegű és mogoszthatlan politikai nemzetet akarna képezni. Innenonnan ezernyolezszáz és két esztendő rúgott el e hajdani lét feje fölött; az idők hullámai összeozapdostak ez esemény tetején, eltemetett minden világi vágyat 1 Fegfeljebb abban külömbözünk, hogy még az egyik a régi zsinagógát tényezőivel szeretné ismét szeme előtt látni, a mánk ezt is alárendeli az idők nagy és fel nem tartható folyamának, kegyelettel őrzi meg emlékét egy hajdani kornak, de Bzeretetét és hűségét, szivének vágyát — a hazának szenteli. Ez többé vita tárgya nem lehet. Francziaor «ágban ft zsidó franczia, Angliában stb. és kétséget sem szenved, hogy Magyarországon magyar. Ez a mennyire az érzelmet és a hazafiui kötelességek teljesítését illeti, nem nehéz dolog. Mihelyt tisztában van a zsidó önmagával, hogy speciális rendeltetése egy nemzet kebelében nincs, érzelmét azonosítani fogja a politikai nemzettől, és ennek érdeke felé fogja terelni cselekvésének összegét. És tényleg jó nemzeti érzelmüek mindenütt a zsidók, hol a tvhozás, de méginkább a társadalom az egyenlőség gyakorlati érvényesítésével, takarja be a szennyes vérfoltokat, melyeket évezredek hosszú során át a zsidón, a történet e szenvedő tücsökén ejtett. De hazánk sajátságos viszonyainál fogva nem elég, ha a zsidó érzelem és gondolkodására nézve becsületes állampolgár, hanem magyarnak kell lennie nyelvére nézve; és nem közönyös kérdéssel állunk itt szemközt, midőn a magyar fölény biztosítására, az eszközök és tényezőkről szólunk, melyek a magyar nyelv terjesztésére a honi zsidóság között hivatvák. Kétségkívül az elemi iskola az első tényező, mely a zsidó gyermeknek nemzeti jellegű és irányú nevelést ad. Korunk uralkodó paedagogiai eszméjéhez képest az életkor negyedik évétől gyermekkertben kezdődvén az elemi iskoláztatás első fokozata, és körülbelül 15 évéig folytatja és tartja hatalmában az elemi iskoláztatást. E hosszú idő folyama alatt egészen kielégítő tere van a gyermeknek az anyanyelvet megtanulni. Csak az a kérdés: milyen iskolába jár? Ha községi iskolába jár, akkor a törvény világos rendelményéhez képest a tannyelvet a község határozza meg, ha hitfelekezetibe jár, a hitfelekezetek joga azt meghatározni. Itt domborodik ki a kérdés egész alakjában. Ha Magyarország egész felvidékén és déli területén a községi iskolákat találják a közsé-Sek elhatározni, és a zsidó arra határozza magát, ogy ezekbe járassa gyermekeit, kételkednünk sem lehet, hogy azokon a vidékeken minden egyéb lesz a zsidó gyermekből, csak magyar nem. A meghatározás joga a területen lakó nemzetiség többségéé levéD, a zsidó óhajtása, gyermekét kellőleg magyarul taníttatni, törpe minoritásban marad és nem fog magyarosodni soha. Szerény nézetünk szerint tehát, a magyarosodás érdekében, a honi zsidóságnak ott, hol vegyesen és tulszámmal van a nem magyar nemzetiség, hitfelekezeti iskola tartást ajánlanánk. Elismerjük a községi iskolák korszerűbb eszméjét, meghajtunk a civilisatio története által hirdetett magasabb eszméje előtt, de lelkünk mélyében vagyunk meggyőződve, hogy a zsidó jobb szolgálatot tesz a hazának, ha vegyes nemzetiségi területen h i t f e léké z e t i iskolájához ragaszkodik, mert ez megmentve minden idegen befolyástól, becsületes magyar lesz. Nincs okunk félni, hogy a zsidó hitfelekezeti iskolák tanerők hiányában fognak szenvedni, mihelyt a magyar képesség előtérbe lép. Ls ez megtörtént. Egy hónappal ezelőtt szüntették meg a Bach-és Schmerling apostolának „működését“ a zsidó minta-tanodákban. Ezzel jóval elébb haladt a magyarosodás ügye a zsidó elemi iskolákban. De mortuis nil nisi bene. Sőt igazságszeretetböl megvalljuk, hogy ezek a jó urak nagyon is hiven teljesítették uruk és teremtőjük szavát és e szolgai lelkek nem magyar szellemben nevelték és tanították fiainkat. Ez volt kötelességők. E fekéiyes ragálytól megmenekültünk ! Habár, úgy hírlik, pénzünkbe kerül, de megérdemel e vívmány minden áldozatot, a magyarosodás szent ügyénok egy igen nagy akadálya megszüntettetett. És e most csak rajta; magyarosodjusk. Dr. Kilényi Mór. Mohács, aug. 29. (A mohácsi gyásznap megünneplése.) A szerencsétlen csata évfordulóját üljük. E napon ezelőtt 346 évvel 22 ezer magyar — a nemzet dísze, virága — hullott el a gyászos ütközetben ! E nap méltó megüláaéről Király József, az urban elhnnyt pécsi püspök, örök időre gondoskodott, alapító-levelében tüzetesen körülírván annak megtartatását. A mai ünnepély ismét szép számú közönség, jelenlétében mont véghez a kálvária előtti téren hol magyar, német és horvát nyelven tartatott szónoklat. Kiváló figyelmet fordított e napra a mohácsi iparosok olvasóköre. Reggeli 7 órakor már taraczklövégekkel jelzé az ünnepélyt, mely lövések időnkint megújultak, figyelmeztetvén a város közönségét e gyásznap emlékének megülésére. Azután kitűzte a nemzeti zászlót s testületileg sietett a színhelyre, meghallgatva az igét s az isteni szolgálatot. Benoze István püspök, szent-lászlói lelkész másfél óráig tartó beszédet mondott. Szép magyarsággal szólt, de fájdalom, nagyon egyoldalúan. 0 e nemzeti gyászünnepélyt is kizárólag az egyház számára foglalta el. A többi a között sajtó hatalmáról értekezve Geréb Lászlónak, budai prépostnak nyújtja a koszorút és Mátyás királynak e tudománykedvelő s azt bökezüleg ápoló derék fejedelemnek abból egy levélkét sem juttat. Mindenben az egyház jótékony ságát,müködéseit föltűnően emelte ki, mintha egyéb tényezők a tudományok létrehozásában soha nem lettek volna. Még a nagy-szombati száz év előtti jezsuita színházat is mint a művészetek jeles csarnokát ecseteli. Az egyház áldásos működését mindenki becbüIí és az egyházi rend érdemeit Lányi, Roskoványi s Haragó olévületlen müveikben a feledés homályából kiragadták s & keblekben elismerést s bámulatot keltenek elhunyt gazdag főpapjaink nagyszerű alapítványai. Ámde nemzeti ünnepélyen nem lenne szabad csak ezekről megemlékezni. A beszédek után mise tartatott, melyen a kardalokat Lauffer Ödön igazgatá. E szertartások végeztével a lelkészi lakban reggeli volt, melyre szintén Király püspök hagyott alapítványt. A kaszinó estélyt rendezett; az iparosok kőre a Cselye patakhoz rándult ki. X. Y. Z. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, sept. 2. (Személyi hírek.) Gr. Andrássy Gyula külügyminiszter, gr. Haller Ferencz m. k. testőrkapitány és hg. Montenuovo Vilmos tegnap este Bécsből Pestre érkeztek. — Fogarassy Mihály erdélyi r. k. püspök ma reggel Pestre érkezett. (Áthelyezések.) ő Felsége folyó évi aug. 29-kén kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Farkas József pesti kir. törvényszéki bíró a pestvidéki kir. törvényszékhez és Párvy Iván pestvidéki kir. törvényszéki biró a pesti kir. törvényszékhez; továbbá Geloy Kálmán kőrös-bányai kir. törvényszéki biró az abrudbányai kir. törvényszékhez és végre: Popovics János módosi aljáráabiró a nagy-becskereki kir. járásbirósághoz, jelen hivatalukhoz hasonló minőségben áthelyeztessenek. — Az igazságügyminiszter Tóth Gerő kir. alügyószt a kalocsai kir. ügyészségtől az aradihoz; Battlay Imre kir. alügyészt a kecskeméti kir. ügyészségtől a kalocsaihoz és Kómory Károly királyi alügyészt a szegedi királyi alügyószségtől a debreczenihez; Kállay Aurél igazságügyminiszteri fogalmazót hasonló fogalmazói minőségben a kir. curia semmitő« széki osztályához helyezte át. (Vásári jogadományzás.) Nyitramegyébe kebelezett Tardosked községnek megengedtetek, hogy évenkint négyszer és pedig martius 20-án, julius 25-én, September 21-én és nov. hó 11-én országos vásárokat tarthasson. (Á 11 at orvosi ő szt öndijak). A főldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a szakvégzett állatorvosok gyakorlati kiképzés* végett az álladalmi ménesekben rendszeresített hat ösztöndíjat Docskál Vilmos, Tallér Sándor, Kiss József, Trombitás Ignácz, Gyolcs János és Paulikovics Rezső okleveles állatorvosoknak adományozta. (Uj postahivatal.) Folyó évi sept. 1-jén veszprémmegyei Hajmáskér|községben ujjpostahivatal lépett életbe, melynek forgalmi körébe Hajmáskér, öskü, Rátét, Soly, Szt.-Iván községek, valamint Baute, Kökényes és Sxt.-Ivány puszták kebelezvék. (N évváltoztatás). Moringer Ferencz monoki lakos „Holnapiéra változtatta vezetéknevét (Mármaros-Sziget a nagy tűz után.) M.-Szigetről írják a „Ref.-“nak: A nagy tűz után városunkra alig ismerhet, • ki régebb ideje nem volt benne. A nagytér, a főpiacz, mely romhalmaz volt alig egy pár hónapja, teljesen kiépült. A tetők mind bádoggal vannak fedve, mi ezutánra némileg biztosítja e részen a tűz terjedését A leégett házak helyett mind emeletes házak épültek, mi nem kis mértékben emeli a várost Szeroncséje a többször elpusztult városnak, hogy a közelebbi nagy tűz a legvagyonosabb osztályt sújtotta. (Egy derék föld mi vés.) Egy makói telkes gazda: Szűcs István, ogy tanyai iskolát állított és szerelt föl a magáéból, hogy „ha már az ő fia nem tanulhat (mivel nincs fia) az egyház iskolájában, tanuljon a mások fia az ő iskolájában.“ Az iskola, mint a „Maros“ írja, aug. 25-én adatott át a római kath. iskolai igazgatóságnak, 8 vele a nevelés ügyének. Nevezett lap megjegyzi, hogy Caanádmegye nagybirtokosai, kik a nagy pusztákat igazán pusztán hagyják, mit szólnak a telkesgazda tettéhez. Őket még a hatalom szava som bírta arra,hogy cselédjeik és gyermekeik számára iskolát építenének. (Két ifjú kalandornő.) Aradon két fiatal hölgy, az egyik egy földbirtokos, a másik egy ügy véd leánya, mint a „Tem. Ztg“ beszéli, valószínűleg azon czélból, hogy egy kis változatosságot hozzanak életmódjuk egyhangúságába, elhatározták, hogy szülőik házától és a várostól búcsút vesznek és utazást tesznek. Regényes utjokban a kalandornök Temesvárig jutották és itt egy előkelő ur lakását tudakolták, ki egy szomszéd városkában lakott, és kit valószínűleg meg akartak látogatni. Itt azonban hirtelen vége szakadt kalandorságuknak, mert Szülőik nyomozólevél intézését kérték az aradi városi kapitányságnál, és a szép szökevények a temesvári pálvaudvaron letartóztatván, postafordultával visszaküldettek Aradra. (Kellemetlenhelyzet.) „Karl Ludwig“ gőzös múlt pénteken Konstantinápolyból Pestre folytatott útjában Apátin közelében zátonyra került, és az utasok csak huszonnégy órai várakozás után szabadultak ki kellemetlen helyzetükből. (Értesítés.) A lévai állami tanitéképezdénél 1872/3 tanévben a rendes tanfolyamlH-dik osztálya íb meg fog nyittatni. Ez első osztályokba oly ifjak vétetnek fel, kik 15 életévöket már meghaladták, s a reál- vagy gym. 4 osztályt jó okerrel elvégezték, vagy pedig felvéti vizsgálatot kiállani készek. Kik ingyen élelmezésben vagy egyéb segélyben részesülni óhajtanának, keresztlevéllel, hiteles iskolai, úgyszintén az illető községi hatóságtól kiállított s a lelkészi hivatal által megerősített szegénységi bizonyítványokkal ellátott s a lévai állami tanitóképezde igazgató tanácsához intézendő kérvényeiket alulírottnál mielébb benyújtani iparkodjanak. A beiratás f é. sept. 25. és következő napjain történik. Léva, aug. 28.1872. Mikovich László, igazgatót. (Értesítés.) Lewald Fanni leveleire (a nők munkaképesitóséről) az előfizetési határidő szept. 15-ig meghosszabbittatik. A példányok szétküldése szept. 10-én veszi kezdetét. Postai utalvány utján (péld&nyonkint 80 krjával) előfizethetni Vodjáner F. kiadónál. (Pest, megyeháztér 9.) A vidéki és heti lapok t. szerkesztőlégeit kérem e sorok átvételére. A fordító. (Hymen.) Beregszászy Lajosnak, a kitűnő zongoragyárnoknak, tegnap családi őrömnapja volt. Kedves leányát: a pesti társaskörökben ismert Beregszászy Ludovika kisaszszonyt reggel nyolca órakor az egyetemi templomban vezeté oltárhoz ifj. R é c z e y Imre tudor. Násznagy dr. Kajdácsy István kir. tanácsos volt. Helyi hírek. (Fontos építkezési tervek.) Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a (kerepesi úti) Kunevalder-ház a polytechnikum telkéül vétetett meg, a mely mellé a m. t. egyetem jogi és philosophiai fakultása számára palota fog épittetni. — Azon ház-complexust, mely a marokkói-utczától kezdve váczi-ut és Erzsébettér közt • Deák-térig terjed, a magyar operaház számára vásárolják meg, a homlokzat a Deák-térre fog nézni, de hogy a mostaninál szélesebb lehessen, egy kis diszkertet hagynak előtte, ugyanilyen lesz hátsó részén is. A tervezeteken Ybl építész dolgozik. (A diófa-utezai gyilkossághoz.) Böhm házmester, mint mondják, azon okból gyilkolta meg háziurát, Herle Antalt, mert végrendeletében nem emlékezett meg róla, s kizárólag gazdasszonyát, Böhm nejét tette vagyona örökösévé. Böhm osztozkodni akart nejével a konezon, s midőn látta, hogy számításában csalódott, akkor követte el a borzasztó gyilkosságot. (öngyilkossági kísérlet.) A budai B&inház egyik kardalnoknője tegnapelőtt este következő tartalmú levelet küldött férjének: „Kedvesem ! Ez életben már nem találkozunk, én meguntam életemet. Teréz.“ A férj roszat sejtve, a Dunához és innen lakására rohant, hol nejét már rokonai ápolása alatt találta. A szerencsétlen csakugyan beleugrott a vízbe, de kimentetett. A közönség köréből.*) Egy ember, kinek kit pennája van. Somogy, aug. 31. T. szerk. ur 1 A többé nem szűz Somogybán lakik valami Dőmény József ref. pap. Ez az ember arról nevezetes, mily ügyesen ki tudja zsákmányolni viszonyainkat. Ennek az embernek három év óta két pennája van. Egyik jobb-, másik balpárti. Most három éve felvette balpárti pennáját s irt vele Tuxinba egy dicsőitő verset, azután felvette másik pennáját és meghitt vele Fehérmegyéből egy deákpárti befolyásos urat képviselőjelöltnek, kire épen akkor szüksége volt Később egyik pennájával a „Ludas Matyóba irt mocekolódó csikkeket, másikkal ugyanakkor az általa lemocskolt kormányhoz alázatosan folyamodott államsegélyért, mert ő loyalis, de szegény ember. Kapott 80 frtot. Most legközelebb az „Ellenőribe irogat a jobbpárt vesztegetéseiről, de nem heverteti másik pennáját sem, mert a napokban ismét 80 frt államsegélyt kapott. Mily különös úri ember ez az ur 1 A „Pesti Napló“ táviratai. Fárift, szept. 2. Goutaut-Biron visszatér ma állomására Berlinbe. — Chanzy tábornok a toursi hadtest parancsnokává neveztetett ki. New-?ork, szept. 1. A kormány kedvező híreket kapott Genfből. Hivatalosan megerősítik, hogy a madridi északamerikai követ, Sickles tábornok visszahivatása a spanyol kormány kivánatára visszavonatott. — Boutiveu pénzügyminiszter szeptember hóra négy millió dollár aranynak és hasonértékü bondok visszavásárlását rendelte el. Bern, szept. 2. A szövetségi tanács a nemzeti tanács választását a törvény értelmében október 27-kére tűzte ki. — Baselben egy népgyülés elhatározta tömeges petitiót intézni a baseli kormányhoz, hogy munkáslakások államköltségen építtessenek. Pária, sept 3. A „Tempos“ közzé teszi Hyacinthe atya egy levelét, melyben ez megtámadja a coelibatust és jelenti, hogy legközelebb házasságra fog lépni. Berlin, sept. 3. Az orosz czár a nagyherczeg trónörökössel és Coladimir nagyherczeggel f. hó 5-én délután és az osztrák császár a szász koronaherczeggel folyó hó 6-kán este érkeznek ide. Konstantinápoly, sept. 2. A Server basa lemondásáról szóló hir alaptalan; a basa nehány nap múlva Fárisba utazik és elfoglalandja állomását. Brünn, sept. 2. A prosnityi „Sokol“ cseh tornaegylet hatóságilag feloszlattatok. Prága, sept. 2. A „Politik“ administrators, Ruzicska és kiadója Túrna elfogattak, mert kihallgatásuk alkalmival ellenmondó vallomásokat tettek. Bukarest, sept. 3. Románia legnagyobb politikai írója, Demetriu Bolintineanu, meghalt. Róma, szept. 2. Az „Opinione“ mondja, hogy a három császár berlini találkozása alkalmából semmiféle, sem együttes, sem külön körlevél nem küldetett szét a bécsi, berlini is pétervári kabinetek részéről, hanem csak szóbeli félhivatalos felvilágosítások adattak, melyek tökéletesen megnyugtatók voltak, Berlin, sept. 2. Már több magasabb rangú osztrák tiszt érkezett ide; az idegenek száma rendkívül nagy. Az általános Sedan-ünnepély itt nem tartatott meg. Klagenfurt, sept. 2. A tanitógyülés a császár és az oktatási törvények éltetésével befejeztetett ; jövő évre nem lesz tanitógyülés ; az állandó választmány újra megválasztatott. Bécs, sept. 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 341.80. Északi vasp. —.— Allamvasp. 338.50 Lombardok 213.20. 1860-ki 104.50. 1864 ki —.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napoleondor 8.70. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 326.50 Francomagyar —.— Tramway —.— Magyar sorsjegyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, sept. 3. (Előböree.) Hitelrészvény 341.50 Északi vasp. —. Államvasp. 339.— Lombardok 213.20. 1860-ki 105.80. 1864-ki *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltéinek. A felelősség a beküldőt illeti. 147.—. Magyar Földhitelrószvény 129.—. Napoleondor 8.70. Magyar hitelrószvény 153.—• Gaiiozuu —.—. Angol-osztrák 326.—. Francomagyar 117.—. Tramway 332.— Magyar sorsjegyek 108.25. Anglo-Hungar. 113.— Váltóbank 330.— Municip. 89.—. Frankfurt, sept. 2. (Zárlat.) Váltóárfolyam Béosre 106.75. Amerikai 1882-re96.—. 1854-ki —.— 1864-ki 161.25 Lombard 228.25. Evjáruléki papír 60.50. Osztrák Bankrészvény 945.— Osztrák hitelrószvény 364.75. Osztrák államvasp. részvény 360.25 1860-ki 96.25. Ferenoz-József vasp. —.— Galicziai 259.50 Evjáruléki ezüst 65.50. Györ-Gráczi —.—. Utóbörze —.—. Frankfurt, sept. 2. (Esti zárlat) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.—. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 228.57. Evjáruléki papír 65.70 Os;1 ák Bank részvény 944.50. Osztrák hitelrószvény 355.25 Osztrák államvasp. részv. 360.75.1860-ki 96.25 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai 259.50. Évjáruléki ezüst —.— Györ-Gráczi —.—. Pária, sept 1. (Zárlat.) 3 ’/# járadék 55.30 41/* % járadé : 80.50. Olasz járadék 68.65. Államvaspálya 787. Credit mobilier 443. Lombardok 503. Magyar kölcsön —. Magyar keleti vasút — 1871. kölcsön 85.30. Pest, sept. 3. Apestigabna- ésórtéktőzsdóről. A mai börzén néhány iparpapirban nagy forgalom volt tapasztalható. Jegyzeteink a következők: Magyar hitelb. 193, francomagyarbank 116.75, pesti bank 114, király serfőzde variált 255—249 között, pesti népbank 107.50, pesti kőzati vasút 378, orsz. központi takarékp. 128, Haza 170, bőr részv. 167, takarék- és hitelegylet 140. Valuta lanyha, húsz frankos arany 8.73, arany 5.28, tallér 1.63. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A sárköz idei termése.) A „Sárközi Lapok“ jelentik : Mostoha gazdálkodás kod&si viszonyainkból hosszú idő óta nem bírunk kibontakozni. A hatvanas években a 63-, és 66- dikiakat, mintjrendkivül rosszakat jegyezhetjük föl; egyetlen kivétel volt a 68-iki, melyet a jobbak közé lehet számítani. A folyó évben a csalódás meglepő volt. Folyton kedvező hűvös időjárás lévén, azt hittük, hogy ha már az állhatatlan” rósz szél, és hideg nedves tavasz következtében kevesebb lesz is a termés, legalább tökéletesen kifejlett és súlyos szemet kapunk. Az aratás előtti napokban némelyek észrevették a bajt, de általában csak az aratás folyama alatt jöttünk rá, hogy az alacsonyabb fekvésű vagy késői vetések nem búzát adnak, hanem csak ocsut. Vannak, hol egy csomóban búza helyett 8—9—10 iteze ocsu van, és épen a legjobb, legkövérebb földeken van igy; és nagyon kevés a kivétel, hol jó fél termés móllett teljesen kifejlett szem van, úgy hogy általánosságban elmondhatjuk, hogy az egész Sárközben a közép búzatermésnél jóval silányabbat kaptunk. Árpa hasonlókép kevés és Bilány termett; azon szomorú különbséggel, hogy azt már jóval aratás előtt meg lehetett ítélni. A zabról talán elmondhatják, hogy kielégítő és legalább középtermést adott. Rozsot a Sárközben nem igen termesztettek, de ott, hol vetették, jó termést adott. Kukoricza még ugyan nincs a zsákban, de már a folytonos szárazság következtében lehet látni, hogy a hozzákötött igen kecsegtető reményeket nem fogja valósítani. Széna sokkal kevesebb lesz, mint a múlt évben, a sarju pedig általában nagyon rósz. Lábas jószágunk, igen kevés kivétellel, mindenütt száj- és lábfájásban szenvedett; és ha néhány gyenge borjú kivételével nem hullott is, a kár mégis a hízó és igavonó marhában igen érezhető, mert éppen akkor nem lehetett használni, midőn arra a gazdának legnagyobb szüksége lett volna. Általánosságban tehát az 1872. évet is a bét szűk esztendő közé lehet sorolni. Nagyon sok kis gazdának csak annyi termett, hogy legfölebb, ha elvetett, beőrőltethet télre, ha pedig szükségből kénytelen lesz most eladni, azt a jövő tavaszon drágán fogja helyrepétolni. Á gabona árai a nagy piaczokéhoz képest nálunk a kereskedőkre nézve mindig előnyösek. A legutóbbi nagyasszonyn&pi vásáron a forgalom élénk volt; és a legjobb búzából 135 fontért adtak 9 frtot, de azért a könyebb fajok is illő áron vevőre akadtak. Árpának pesti mérője 3 frt 30-tól 3 frt 70 ig változott. Zab legkevésbé keresett, s 75 fontért 2 frt 20—30 krt adnak. Bab az idén kitűnő minőségben, és meglehetős mennyiségben termett, s a legszebbért ,5 frtot adnak. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Urv&ry Lajos Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum* irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Barátok-tere 7. ss. 1872. BÉCSI TÓZSD E. Brzsébet-pálya 100 frt p. p...................................... *53. ■ *54 Dili-pálya 600 frank................................................ uj7ii m... k VUWl/lia Ferdinánd-ésaaki pálya 1000 frt p. p..............................»090.- SiOO- , „ 900 fr. 5% . . !............................ 95 bo 99 Ferancz-Józset pálya *00 frt szilit ...... 9*9.96 l*S.— Hazai „ 100 -................................................... __ Sent 2. Péoa-barcí! pálya 90 0 trt ezüst............................. 184.00 186 60 Msgy. gab 900 frt. a. 6%...................................... _ 9,, _ °P Lzjoz-Károly pálya 900 frt p.p................................ 944- *44.b0 Magy.-észskkeleti 800 frt 6%............................. 8935 89 60 ______________ -tasss-oderbargl pálya 900 frt .......................... 19715 197.76 Msgyar keI*M»álya 800 firt. ezflst !........................ «0 75 81 — . " l.eniLergi-czerno Titzl pálya 900 frt....................... lfó— I6á -. Magyar nyugati *00 frt 5%................................. A. Államadósság 100 írt. Adva Tartva 2?,*rák.£1y°d .?°0 ft* P .P- .............................. 631— 583.Fgység'• Járadék, jegyekben mii—no». 6% . . 80.50 81.80 All.mpőly^cnn'f* r r. • J|J* Jf!60 L MagáHgOrsjegyek. : ; ezüstben ' Öj ! : «.« ffidgT&ŰT*** f“7* í0° ** ‘ “ti.jt 100 frt.......................................... 189.-,90'. oíztrák ártíkben vi..W*.&“ ^ --^ÄaT»S?fri i ! ! ! ! ! ! Hí SS" ^ ! : ! ! gü 99.M :::: íü:::::: $;6 :: :::;: •' : 1»“TM !“^”;,::::: iSfo Ä • kel>a-pily*sao ^................................. ::::::::: Ss »,« * 11« mum * 5%........................... tuT X Iparvállalatok részvényei. “oíVftt pipi .’I ! Jg.VÍ tov Oomojáradík á* Ura daríbja . . . ! . ! ! ! K. Íéí j»““. M.............................. Trie5‘ TÍro‘ 10.°. í* P- ?.......................................... H7rfo lis.bó Xiia^ dómját jelzálog,.Tá, 1*0 trt----------- ,,w» « ^ 6 író.- w;,dít.rn • • • ;;;;;; 68.60 B. Földtebermentes. 100 frt p. p. windieehgráez. *o frt................................................ u.so Horyát-tótorzzágl 6%............................ 8I.T5 54.Í5 Záloglevelek. Erdélyorsiági 6%................................................ 79. 79.50 Oeztrák fSldhltellntizet sorej. 5%......................... 104.— 104*6 Váltok (három hóra). Temeti báné ág 5'/,................................................ 81.— 81.61 „ 33 ír es visszafizetendő 6%..................... 8s!t6 89 — , Temeti 186T-dikl eoreolázi záradékkal .... .... 81.- Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás.........................................................Amsterdamra 100 frt hoUandl 6*/o.......................... — — M**í*r nfer-ikí sórwlál ‘záiadékkai . ’ ! ! wf® 8l'Ii) Magyar földhitelintézet 6'/,% ‘ ^ ~~ C. Más közkölcsönök. : kereskedelmi be^ÄMor.: *. ! IC IC W^l'2\ l’* ’* * ! ^ ~ Magyar Taaati kSlciön 180 frt darabja .... io« 108J5 ■ jelzálogbank 5Vs% l0r*............................... &6 ?Lr*nJfurti ........................ 9216 9ä.so, , sorsjegy-kölcsön 100 frt T................... ]08*6 108.50 „ ... ' , ^ v ' 8«60 ^burgra lOO mirk. b 3% ............................ 80,40 80.50 . sséledézsma. válts ág 100 frt................... —.H. Elsőbbségi kötvények. LondoeralOO font iterUng 9 >/,•/<,........................ 109.u • 9 * Lyonra 100 frank 0B/e . . « . . n Rnnknfc r Ászt Alival AlfSld-flnmel pálya 900 frt ezflst......................... 95.50 fi.— Milano 100 frank 5%. ... ................... i». biankó* részvényéi. Bátuszék-Dombovár soo &t.. 5%................... ;,:Z £00 M»r..ui. 100 «% . ................... — Angol-osztrák bank 900 frt, 75% befizetés . . 3*8.95 348.76 Sgyes. magyar gflzhajózási 100 és *00 frtoe 8% _ _ pirfe 100 frank *•/,»/„ ................... ‘il ITH Angol-magyar bank *00 frt, á0% . .. 11».- Uá> - O.ztrák dunagízhajózésl társulat 100 frt p. p. . .... _................. ............................................................ Osztrák földhitelintézet »00 frt, 40% befizetésest ------Erzeébet-pálya 900 frt p. .......................................... 9J 9s‘j0 PAnnak Arfalwamn , hitelintézet mo frt................................. *8i._ *8*.- • , , ezflst íoo frt.................................. ÍZ rease* srioiyama. Pesti kereskedelmi bank too frt............................. , . 1889-diki........................................... _ . NapoUondor ................................. b?o Alsó-aozztriai leszámítoló bank 600 firt . . . . I0ás._ - —. • „ . *00 frtos. ....................................................................Orosz Imperial# ............................ 8,10 8,7J Osstrák-franozia bank 200 frt ezflst................... 138.Í5 131.50 Ferdinánd északi pálya 100 frt. p. ....................... 9t‘. 9I og Maria-Terézle-taliér’............................................... ~ Magyar- . . *00 „ 40% befizetéssel . 117.— 117.60 „ > . 10) , o. e.................... gj'i0 Egyleti taUér . . . !.......................................... ÁUalénos bank Béeeben *00 frt. 50% befizetés . ------ . . . 100 „ ezflst 5% . . . ioi.70 108 KÍUst ! ! . ................................. Nsmzeti bank . . ............................................... 887.- 839.- F«enci József . 900 .............................. . 100.76 101.-Váltó leszémltelás................... ........................ 107'i0 l07,6° Egyleti bank *00 frt, 40% befizetés .... 175 76 178. - Péee-harzl . 400 „ ezflst................... _ —....... ............................ —— Forgalmi bank *30 fr 160%................................. *i8.go *19 — Károly-Lajos , 300 .................................. 10/. 104,’_ . 4, _ s . Bécsi váltóbank *00 frt 40“/,................................. *39 — SS9.S0 nemoolg-czem. J„j«yi pálya 300 frt eifist ___________ f * z Q I S ” ^ • » ' • 188-W660 , , . . L kik. 1885. . . ,8.5, 79.75 Arany .1 nrnrko........................................................ • bank 100 frt 40% btflMtéa.......................... —» * n 9 II. 1867. • , 91,— Friearloh'ar , bankegylet 100 frt 40% befiaetée ... 9(4 - 486.-- . , , , m. . 1888. . . 83f01.oXi'or ! ' !................................................ IC II Köilekedésl vállalatok részvényei* í^^dé w7^va° *oö frt ..'flet.............................. | I; ^E*°1 nC u'io Alffld-fiumei pálya »00 frt sattst........................ 180.90 181.60 Llampályí600frank aUlTÍny...................................... .J'?“ ,J'69 Oszfrák^anagfabjjóiáMjtáTO —| p\p£3*i j I | j j I ~ ;