Pesti Napló, 1872. szeptember (23. évfolyam, 201-225. szám)

1872-09-03 / 202. szám

lőház üléstermében a trónbcizéd még egyszer fel lesz olvasandó. Ezután a jövő ülések határidejének s azok tárgyainak megállapítása iránt történt intézke­dés. Az e kérdés felett kifejlett rövid vitában rézzt vettek Zsedésyi Ede, Péchy Ta­más sMadarász József, mig Deák Fa­­rencz felszólalása folytán határozatba ment, hogy az országgyűlés ünnepélyes megnyitása után a képviselők áz tagjai délután 1 órakor S iképviselőház üléstermében egybegyülvén, ». királyi trónbeszéd még egyszer felolvas­­tatik, s ez alkalommal fog a jövő ülés ide­je is megállapittatni, — valószínűleg másnap — melyen a választási jegyzőkönyvek lesznek beadandók. A választások ellen beadott kérvé­nyekre nézve pedig az határoztatok, hogy azok a kodeinok által fognak holnap d. e. 10. és d. u. 4—6 óráig átvétetni. Az első ülésnek egyéb tárgya nem lévén, azt ft korelnök aJ«ll-kor bezárta. A főrendiház ülése sept. 3. M aj 1 á t h György országbíró indiiványára, mint a ház legidősb tagja korelnöknek gr. K á­­r o 1 y i István, körjegyzőknek ifj. gr. K á r o 1 yi István,Pallavioini Edeőrgróf,gr. Zichy- Ferraris Victor és báró Vay Béla válasz­tattak meg. A miniszterek közül jelen'voltak: gr. Lónyay Menyhért, b. Wenckheim László, Szlávy és Tóth. , , M a j 1 é t h György átadja a korelnöknek a szertartás egyik példányát,és a belügyminiszter által hozzá intézett jegyzékét azon főrendeknek, kik az országgyűlésre meghívókat kaptak. A szertartás felolvastatik, a névjegyzék pedig tu­domásul vétetik. Gr. Lónyay Menyhért minisztorelnök je­lenti, hogy az udvari gyász holnap megszűnik, továbbá, hogy a király Berlinből való visszaér­kezése után fogja az országgyűlésnek mindkét házát fogadni. Ezután megválasztatott az igazoló bizottság, mely a következő tagokból áll • gr. Eszterházy László, Inkey Nándor, gr. Károlyi György, gr. Mikes János, b. Nyáry Gyula, b. Orczy Andor, Pallavioini Ede örgr., Peitler Antal váczi püspök, b. Prónay Gábor, gr. Széchenyi Pál, Szögyényi Marich László, gr. Teleky Sándor, b. Vay Mik­lós, Zalka János győri püspök és gr. Zichy János. Ezzel az ülés befejeztetett. Az igazoló választ­mány megalakulás végett együtt maradt. Leg­közelebbi ülés holnap 1'/» érakor. BELFÖLD Baja, aug. 28. (A szidó Iskolák magyarosítása.) Van a hazai elemi tanügy történetében egy kérdés, mely szorosabb értelemben véve csak a nemzet egy részét, a honi zsidóságot látszik ér­dekelni, de jelentőségével kihat e korlátoltabb körből és az egész nemzet ügyévé lesz. Értjük a honi zsidóság magyarosodását. Mióta a zsidóság állami önállósága megszűnt és •ltépvék ászálak,melyek egy nemzeti központban összefolytak, a zsidóság közös nemzetiséget nem vindiofil magának, hanem ott, hol egy megoszthat­­lan politikai nemzet kebelében él, törvényének védelme alatt áll és egyenlő jogokban részesül, összeforrott a nemzettel és nemzetiségi jellege el­mosódott, beleolvadt a politikai nemzetbe. Nem sajnálja senki I Nem ismerek oly „bigott“ zsi­dót, kinek eszeágában volna valaha még Jeru­zsálem felé áhítozni oly értelemben, hogy egy zsidó világi önálló birodalmat, egy tömör zsidó nemzeti testet, határozott jellegű és mogoszthat­­lan politikai nemzetet akarna képezni. Innen­­onnan ezernyolezszáz és két esztendő rúgott el e hajdani lét feje fölött; az idők hullámai össze­­ozapdostak ez esemény tetején, eltemetett min­den világi vágyat 1 Fegfeljebb abban külömbö­­zünk, hogy még az egyik a régi zsinagógát té­nyezőivel szeretné ismét szeme előtt látni, a má­nk ezt is alárendeli az idők nagy és fel nem tartható folyamának, kegyelettel őrzi meg em­lékét egy hajdani kornak, de Bzeretetét és hűsé­gét, szivének vágyát — a hazának szenteli. Ez többé vita tárgya nem lehet. Francziaor «ágban ft zsidó franczia, Angliában stb. és kétséget sem szenved, hogy Magyarországon magyar. Ez a mennyire az érzelmet és a hazafiui köte­lességek teljesítését illeti, nem nehéz dolog. Mi­helyt tisztában van a zsidó önmagával, hogy speciális rendeltetése egy nemzet kebelében nincs, érzelmét azonosítani fogja a politikai nem­zettől, és ennek érdeke felé fogja terelni cselek­vésének összegét. És tényleg jó nemzeti érzel­­müek mindenütt a zsidók, hol a tvhozás, de még­­inkább a társadalom az egyenlőség gyakorlati érvényesítésével, takarja be a szennyes vérfolto­kat, melyeket évezredek hosszú során át a zsi­dón, a történet e szenvedő tücsökén ejtett. De hazánk sajátságos viszonyainál fogva nem elég, ha a zsidó érzelem és gondolkodására nézve becsületes állampolgár, hanem magyar­nak kell lennie nyelvére nézve; és nem közönyös kérdéssel állunk itt szemközt, midőn a magyar fölény biztosítására, az eszközök és tényezőkről szólunk, melyek a magyar nyelv terjesztésére a honi zsidóság között hivatvák. Kétségkívül az elemi iskola az első tényező, mely a zsidó gyermeknek nemzeti jellegű és irányú nevelést ad. Korunk uralkodó paedago­­giai eszméjéhez képest az életkor negyedik évé­től gyermekkertben kezdődvén az elemi isko­láztatás első fokozata, és körülbelül 15 évéig folytatja és tartja hatalmában az elemi iskoláz­tatást. E hosszú idő folyama alatt egészen kielé­gítő tere van a gyermeknek az anyanyelvet megtanulni. Csak az a kérdés: milyen iskolába jár? Ha községi iskolába jár, akkor a törvény világos rendelményéhez képest a tannyelvet a község határozza meg, ha hitfelekezetibe jár, a hitfelekezetek joga azt meghatározni. Itt domborodik ki a kérdés egész alak­jában. Ha Magyarország egész felvidékén és déli területén a községi iskolákat találják a közsé-Sek elhatározni, és a zsidó arra határozza magát, ogy ezekbe járassa gyermekeit, kételked­nünk sem lehet, hogy azokon a vidékeken min­den egyéb lesz a zsidó gyermekből, csak magyar nem. A meghatározás joga a területen lakó nem­zetiség többségéé levéD, a zsidó óhajtása, gyer­mekét kellőleg magyarul taníttatni, törpe mi­noritásban marad és nem fog magyarosodni soha. Szerény nézetünk szerint tehát, a magya­rosodás érdekében, a honi zsidóság­nak ott, hol vegyesen és tulszám­­mal van a nem magyar nemzeti­ség, hitfelekezeti iskola tartást ajánlanánk. Elismerjük a községi iskolák korszerűbb esz­méjét, meghajtunk a civilisatio története által hirdetett magasabb eszméje előtt, de lelkünk mélyében vagyunk meggyőződve, hogy a zsidó jobb szolgálatot tesz a hazának, ha vegyes nemzetiségi területen h i t f e lé­ké z e t i iskolájához ragaszkodik, mert ez meg­mentve minden idegen befolyástól, becsületes magyar lesz. Nincs okunk félni, hogy a zsidó hitfelekezeti iskolák tanerők hiányában fognak szenvedni, mihelyt a magyar képesség előtérbe lép. Ls ez megtörtént. Egy hónappal ezelőtt szüntették meg a Bach-és Schmerling apostolának „működé­sét“ a zsidó minta-tanodákban. Ezzel jóval elébb haladt a magyarosodás ügye a zsidó elemi isko­lákban. De mortuis nil nisi bene. Sőt igazság­­szeretetböl megvalljuk, hogy ezek a jó urak nagyon is hiven teljesítették uruk és teremtőjük szavát és e szolgai lelkek nem magyar szellem­ben nevelték és tanították fiainkat. Ez volt kö­­telességők. E fekéiyes ragálytól megmenekül­tünk ! Habár, úgy hírlik, pénzünkbe kerül, de megérdemel e vívmány minden áldozatot, a ma­gyarosodás szent ügyénok egy igen nagy akadá­lya megszüntettetett. És e most csak rajta; ma­­gyarosodjusk. Dr. Kilényi Mór. Mohács, aug. 29. (A mohácsi gyásznap megünneplése.) A szerencsétlen csata évfordulóját üljük. E napon ezelőtt 346 évvel 22 ezer magyar — a nemzet dísze, virága — hullott el a gyászos üt­közetben ! E nap méltó megüláaéről Király Jó­zsef, az urban elhnnyt pécsi püspök, örök időre gondoskodott, alapító-levelében tüzetesen körül­írván annak megtartatását. A mai ünnepély ismét szép számú közönség, jelenlétében mont véghez a kálvária előtti téren hol magyar, német és horvát nyelven tartatott szónoklat. Kiváló figyelmet fordított e napra a mohácsi iparosok olvasóköre. Reggeli 7 órakor már ta­­raczklövégekkel jelzé az ünnepélyt, mely lövé­sek időnkint megújultak, figyelmeztetvén a vá­ros közönségét e gyásznap emlékének megülé­­sére. Azután kitűzte a nemzeti zászlót s testüle­tileg sietett a színhelyre, meghallgatva az igét s az isteni szolgálatot. Benoze István püspök, szent-lászlói lelkész másfél óráig tartó beszédet mondott. Szép ma­gyarsággal szólt, de fájdalom, nagyon egyolda­lúan. 0 e nemzeti gyászünnepélyt is kizárólag az egyház számára foglalta el. A többi a között sajtó hatalmáról értekezve Geréb Lászlónak, budai prépostnak nyújtja a koszorút és Mátyás királynak e tudománykedvelő s azt bökezüleg ápoló derék fejedelemnek abból egy levélkét sem juttat. Mindenben az egyház jótékony ságát,mü­­ködéseit föltűnően emelte ki, mintha egyéb té­nyezők a tudományok létrehozásában soha nem lettek volna. Még a nagy-szombati száz év előtti jezsuita színházat is mint a művészetek jeles csarnokát ecseteli. Az egyház áldásos működését mindenki be­­cbüIí és az egyházi rend érdemeit Lányi, Rosko­­ványi s Haragó olévületlen müveikben a feledés homályából kiragadták s & keblekben elismerést s bámulatot keltenek elhunyt gazdag főpapja­ink nagyszerű alapítványai. Ámde nemzeti ün­nepélyen nem lenne szabad csak ezekről meg­emlékezni. A beszédek után mise tartatott, melyen a kar­dalokat Lauffer Ödön igazgatá. E szertartások végeztével a lelkészi lakban reggeli volt, melyre szintén Király püspök ha­gyott alapítványt. A kaszinó estélyt rendezett; az iparosok kőre a Cselye patakhoz rándult ki. X. Y. Z. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, sept. 2. (Személyi hírek.) Gr. Andrássy Gyula külügyminiszter, gr. Haller Ferencz m. k. test­őrkapitány és hg. Montenuovo Vilmos tegnap este Bécsből Pestre érkeztek. — Fogarassy Mi­hály erdélyi r. k. püspök ma reggel Pestre ér­kezett. (Áthelyezések.) ő Felsége folyó évi aug. 29-kén kelt legfelsőbb elhatározásával megengedni méltóztatott, hogy Farkas József pesti kir. törvényszéki bíró a pestvidéki kir. törvényszékhez és Párvy Iván pestvidéki kir. törvényszéki biró a pesti kir. törvényszékhez; továbbá Geloy Kálmán kőrös-bányai kir. tör­vényszéki biró az abrudbányai kir. törvény­székhez és végre: Popovics János módosi aljá­­ráabiró a nagy-becskereki kir. járásbirósághoz, jelen hivatalukhoz hasonló minőségben áthe­lyeztessenek. — Az igazságügyminiszter Tóth Gerő kir. alügyószt a kalocsai kir. ügyészségtől az aradihoz; Battlay Imre kir. alügyészt a kecs­keméti kir. ügyészségtől a kalocsaihoz és Kó­­mory Károly királyi alügyészt a szegedi ki­rályi alügyószségtől a debreczenihez; Kállay Aurél igazságügyminiszteri fogalmazót hasonló fogalmazói minőségben a kir. curia semmitő« széki osztályához helyezte át. (Vásári jogadományzás.) Nyitrame­­gyébe kebelezett Tardosked községnek megen­gedtetek, hogy évenkint négyszer és pedig mar­­tius 20-án, julius 25-én, September 21-én és nov. hó 11-én országos vásárokat tarthasson. (Á 11 at orvosi ő szt öndijak). A főld­­mivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a szakvégzett állatorvosok gyakorlati kiképzés* végett az álladalmi ménesekben rendszeresített hat ösztöndíjat Docskál Vilmos, Tallér Sándor, Kiss József, Trombitás Ignácz, Gyolcs János és Paulikovics Rezső okleveles állatorvosoknak adományozta. (Uj postahivatal.) Folyó évi sept. 1-jén veszprémmegyei Hajmáskér|községben ujjposta­­hivatal lépett életbe, melynek forgalmi körébe Hajmáskér, öskü, Rátét, Soly, Szt.-Iván közsé­gek, valamint Baute, Kökényes és Sxt.-Ivány puszták kebelezvék. (N évváltoztatás). Moringer Ferencz monoki lakos „Holnapiéra változtatta vezeték­nevét (Mármaros-Sziget a nagy tűz után.) M.-Szigetről írják a „Ref.-“nak: A nagy tűz után városunkra alig ismerhet, • ki régebb ideje nem volt benne. A nagytér, a főpiacz, mely romhalmaz volt alig egy pár hónapja, teljesen kiépült. A tetők mind bádoggal vannak fedve, mi ezutánra némileg biztosítja e részen a tűz terjedését A leégett házak helyett mind emele­tes házak épültek, mi nem kis mértékben emeli a várost Szeroncséje a többször elpusztult vá­rosnak, hogy a közelebbi nagy tűz a legvagyo­nosabb osztályt sújtotta. (Egy derék föld mi vés.) Egy ma­kói telkes gazda: Szűcs István, ogy tanyai is­kolát állított és szerelt föl a magáéból, hogy „ha már az ő fia nem tanulhat (mivel nincs fia) az egyház iskolájában, tanuljon a mások fia az ő iskolájában.“ Az iskola, mint a „Maros“ írja, aug. 25-én adatott át a római kath. iskolai igaz­gatóságnak, 8 vele a nevelés ügyének. Nevezett lap megjegyzi, hogy Caanádmegye nagybirto­kosai, kik a nagy pusztákat igazán pusztán hagyják, mit szólnak a telkesgazda tettéhez. Őket még a hatalom szava som bírta arra,hogy cselédjeik és gyermekeik számára iskolát építe­nének. (Két ifjú kalandornő.) Aradon két fiatal hölgy, az egyik egy földbirtokos, a másik egy ügy véd leánya, mint a „Tem. Ztg“ beszéli, valószínűleg azon czélból, hogy egy kis válto­zatosságot hozzanak életmódjuk egyhangúságá­ba, elhatározták, hogy szülőik házától és a vá­rostól búcsút vesznek és utazást tesznek. Regé­nyes utjokban a kalandornök Temesvárig jutot­ták és itt egy előkelő ur lakását tudakolták, ki egy szomszéd városkában lakott, és kit valószí­nűleg meg akartak látogatni. Itt azonban hirte­len vége szakadt kalandorságuknak, mert Szü­lőik nyomozólevél intézését kérték az aradi vá­rosi kapitányságnál, és a szép szökevények a temesvári pálvaudvaron letartóztatván, posta­fordultával visszaküldettek Aradra. (Kellemetlenhelyzet.) „Karl Ludwig“ gőzös múlt pénteken Konstantinápolyból Pestre folytatott útjában Apátin közelében zátonyra került, és az utasok csak huszonnégy órai vára­kozás után szabadultak ki kellemetlen helyze­tükből. (Értesítés.) A lévai állami tanitéképez­­dénél 1872/3 tanévben a rendes tanfolyamlH-dik osztálya íb meg fog nyittatni. Ez első osztályok­ba oly ifjak vétetnek fel, kik 15 életévöket már meghaladták, s a reál- vagy gym. 4 osztályt jó okerrel elvégezték, vagy pedig felvéti vizsgála­tot kiállani készek. Kik ingyen élelmezésben vagy egyéb segélyben részesülni óhajtanának, keresztlevéllel, hiteles iskolai, úgyszintén az illető községi hatóságtól kiállított s a lelkészi hivatal által megerősített szegénységi bizonyít­ványokkal ellátott s a lévai állami tanitóképezde igazgató tanácsához intézendő kérvényeiket alul­írottnál mielébb benyújtani iparkodjanak. A beiratás f é. sept. 25. és következő napjain történik. Léva, aug. 28.1872. Mikovich László, igazgatót. (Értesítés.) Lewald Fanni leveleire (a nők munkaképesitóséről) az előfizetési határidő szept. 15-ig meghosszabbittatik. A példányok szétküldése szept. 10-én veszi kezdetét. Postai utalvány utján (péld&nyonkint 80 krjával) előfi­zethetni Vodjáner F. kiadónál. (Pest, megyeház­tér 9.) A vidéki és heti lapok t. szerkesztőlégeit kérem e sorok átvételére. A fordító. (Hymen.) Beregszászy Lajosnak, a kitűnő zongoragyárnoknak, tegnap családi őrömnapja volt. Kedves leányát: a pesti társaskörökben ismert Beregszászy Ludovika kisasz­­szonyt reggel nyolca órakor az egyetemi tem­plomban vezeté oltárhoz ifj. R é c z e y Imre tudor. Násznagy dr. Kajdácsy István kir. taná­csos volt. Helyi hírek. (Fontos építkezési tervek.) Illeté­kes helyről nyert értesülésünk szerint a (kere­­pesi úti) Kunevalder-ház a polytechnikum tel­kéül vétetett meg, a mely mellé a m. t. egyetem jogi és philosophiai fakultása számára palota fog épittetni. — Azon ház-complexust, mely a marokkói-utczától kezdve váczi-ut és Erzsébet­­tér közt • Deák-térig terjed, a magyar opera­ház számára vásárolják meg, a homlokzat a Deák-térre fog nézni, de hogy a mostaninál szé­lesebb lehessen, egy kis diszkertet hagynak előtte, ugyanilyen lesz hátsó részén is. A terve­zeteken Ybl építész dolgozik. (A diófa-utezai gyilkossághoz.) Böhm házmester, mint mondják, azon okból gyilkolta meg háziurát, Herle Antalt, mert vég­rendeletében nem emlékezett meg róla, s kizá­rólag gazdasszonyát, Böhm nejét tette vagyona örökösévé. Böhm osztozkodni akart nejével a konezon, s midőn látta, hogy számításában csa­lódott, akkor követte el a borzasztó gyilkos­ságot. (öngyilkossági kísérlet.) A budai B&inház egyik kardalnoknője tegnapelőtt este következő tartalmú levelet küldött férjének: „Kedvesem ! Ez életben már nem találkozunk, én meguntam életemet. Teréz.“ A férj roszat sejtve, a Dunához és innen lakására rohant, hol nejét már rokonai ápolása alatt találta. A sze­rencsétlen csakugyan beleugrott a vízbe, de ki­mentetett. A közönség köréből.*) Egy ember, kinek kit pennája van. Somogy, aug. 31. T. szerk. ur 1 A többé nem szűz Somogybán lakik valami Dőmény József ref. pap. Ez az ember arról neve­zetes, mily ügyesen ki tudja zsákmányolni viszo­nyainkat. Ennek az embernek három év óta két pennája van. Egyik jobb-, másik balpárti. Most három éve felvette balpárti pennáját s irt vele Tuxinba egy dicsőitő verset, azután felvette má­sik pennáját és meghitt vele Fehérmegyéből egy deákpárti befolyásos urat képviselőjelölt­nek, kire épen akkor szüksége volt Később egyik pennájával a „Ludas Matyó­ba irt mocekolódó csikkeket, másikkal ugyan­akkor az általa lemocskolt kormányhoz aláza­tosan folyamodott államsegélyért, mert ő loya­­lis, de szegény ember. Kapott 80 frtot. Most legközelebb az „Ellenőribe irogat a jobbpárt vesztegetéseiről, de nem heverteti má­sik pennáját sem, mert a napokban ismét 80 frt államsegélyt kapott. Mily különös úri ember ez az ur 1 A „Pesti Napló“ táviratai. Fárift, szept. 2. Goutaut-Biron visszatér ma állomására Berlinbe. — Chanzy tábornok a toursi hadtest parancsnokává neveztetett ki. New-?ork, szept. 1. A kormány kedvező híreket kapott Genfből. Hivatalosan megerősí­tik, hogy a madridi északamerikai követ, Sick­les tábornok visszahivatása a spanyol kormány kivánatára visszavonatott. — Boutiveu pénz­ügyminiszter szeptember hóra négy millió dol­lár aranynak és hasonértékü bondok visszavá­sárlását rendelte el. Bern, szept. 2. A szövetségi tanács a nemzeti tanács választását a törvény értelmében október 27-kére tűzte ki. — Baselben egy népgyülés elhatározta tömeges petitiót intézni a baseli kormányhoz, hogy munkáslakások államköltsé­gen építtessenek. Pária, sept 3. A „Tempos“ közzé teszi Hyacinthe atya egy levelét, melyben ez megtá­madja a coelibatust és jelenti, hogy legközelebb házasságra fog lépni. Berlin, sept. 3. Az orosz czár a nagyherczeg trónörökössel és Coladimir nagyherczeggel f. hó 5-én délután és az osztrák császár a szász koronaherczeggel folyó hó 6-kán este érkez­nek ide. Konstantinápoly, sept. 2. A Server basa lemondásáról szóló hir alaptalan; a basa nehány nap múlva Fárisba utazik és elfoglalandja állo­mását. Brünn, sept. 2. A prosnityi „Sokol“ cseh tornaegylet hatóságilag feloszlattatok. Prága, sept. 2. A „Politik“ administrators, Ruzicska és kiadója Túrna elfogattak, mert ki­hallgatásuk alkalmival ellenmondó vallomáso­kat tettek. Bukarest, sept. 3. Románia legnagyobb po­litikai írója, Demetriu Bolintineanu, meghalt. Róma, szept. 2. Az „Opinione“ mondja, hogy a három császár berlini találkozása alkal­mából semmiféle, sem együttes, sem külön kör­levél nem küldetett szét a bécsi, berlini is péter­­vári kabinetek részéről, hanem csak szóbeli félhivatalos felvilágosítások adattak, melyek tökéletesen megnyugtatók voltak, Berlin, sept. 2. Már több magasabb rangú osztrák tiszt érkezett ide; az idegenek száma rendkívül nagy. Az általános Sedan-ünnepély itt nem tartatott meg. Klagenfurt, sept. 2. A tanitógyülés a csá­szár és az oktatási törvények éltetésével befe­jeztetett ; jövő évre nem lesz tanitógyülés ; az állandó választmány újra megválasztatott. Bécs, sept. 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 341.80. Északi vasp. —.— Allamvasp. 338.50 Lombardok 213.20. 1860-ki 104.50. 1864 ki —.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napo­leondor 8.70. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 326.50 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —.— 1860-ki —.—. 1864-iki —. Bécs, sept. 3. (Előböree.) Hitelrészvény 341.50 Északi vasp. —. Államvasp. 339.— Lombardok 213.20. 1860-ki 105.80. 1864-ki *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek díjtalanul közöltéinek. A felelősség a beküldőt illeti. 147.—. Magyar Földhitelrószvény 129.—. Na­poleondor 8.70. Magyar hitelrószvény 153.—• Gaiiozuu —.—. Angol-osztrák 326.—. Franco­­magyar 117.—. Tramway 332.— Magyar sors­jegyek 108.25. Anglo-Hungar. 113.— Váltó­bank 330.— Municip. 89.—. Frankfurt, sept. 2. (Zárlat.) Váltóár­folyam Béosre 106.75. Amerikai 1882-re96.—. 1854-ki —.— 1864-ki 161.25 Lombard 228.25. Evjáruléki papír 60.50. Osztrák Bankrészvény 945.— Osztrák hitelrószvény 364.75. Osztrák államvasp. részvény 360.25 1860-ki 96.25. Fe­­renoz-József vasp. —.— Galicziai 259.50 Ev­járuléki ezüst 65.50. Györ-Gráczi —.—. Utó­­börze —.—. Frankfurt, sept. 2. (Esti zárlat) Vál­tóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.—. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 228.57. Evjáruléki papír 65.70 Os;1 ák Bank részvény 944.50. Osztrák hitelrószvény 355.25 Osztrák államvasp. részv. 360.75.1860-ki 96.25 Ferencz-Józs. vasp. —.—. Galicziai 259.50. Év­­járuléki ezüst —.— Györ-Gráczi —.—. Pária, sept 1. (Zárlat.) 3 ’/# járadék 55.30 41/* % járadé : 80.50. Olasz járadék 68.65. Ál­lamvaspálya 787. Credit mobilier 443. Lom­bardok 503. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 85.30. Pest, sept. 3. Apestigabna- ésórték­­tőzsdóről. A mai börzén néhány iparpapir­­ban nagy forgalom volt tapasztalható. Jegyze­teink a következők: Magyar hitelb. 193, franco­­magyarbank 116.75, pesti bank 114, király ser­főzde variált 255—249 között, pesti népbank 107.50, pesti kőzati vasút 378, orsz. központi takarékp. 128, Haza 170, bőr részv. 167, taka­rék- és hitelegylet 140. Valuta lanyha, húsz frankos arany 8.73, arany 5.28, tallér 1.63. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A sárköz idei termése.) A „Sár­közi Lapok“ jelentik : Mostoha gazdálkodás kod&si viszonyainkból hosszú idő óta nem bírunk kibontakozni. A hatvanas években a 63-, és 66- dikiakat, mintjrendkivül rosszakat jegyezhetjük föl; egyetlen kivétel volt a 68-iki, melyet a jobbak közé lehet számítani. A folyó évben a csalódás meglepő volt. Folyton kedvező hűvös időjárás lévén, azt hittük, hogy ha már az áll­hatatlan” rósz szél, és hideg nedves tavasz követ­keztében kevesebb lesz is a termés, legalább tökéletesen kifejlett és súlyos szemet kapunk. Az aratás előtti napokban némelyek észrevet­ték a bajt, de általában csak az aratás folyama alatt jöttünk rá, hogy az alacsonyabb fekvésű vagy késői vetések nem búzát adnak, hanem csak ocsut. Vannak, hol egy csomóban búza he­lyett 8—9—10 iteze ocsu van, és épen a leg­jobb, legkövérebb földeken van igy; és nagyon kevés a kivétel, hol jó fél termés móllett teljesen kifejlett szem van, úgy hogy általánosságban elmondhatjuk, hogy az egész Sárközben a kö­zép búzatermésnél jóval silányabbat kaptunk. Árpa hasonlókép kevés és Bilány termett; azon szomorú különbséggel, hogy azt már jóval ara­tás előtt meg lehetett ítélni. A zabról talán el­mondhatják, hogy kielégítő és legalább közép­termést adott. Rozsot a Sárközben nem igen ter­mesztettek, de ott, hol vetették, jó termést adott. Kukoricza még ugyan nincs a zsákban, de már a folytonos szárazság következtében lehet látni, hogy a hozzákötött igen kecsegtető reményeket nem fogja valósítani. Széna sokkal kevesebb lesz, mint a múlt évben, a sarju pedig általában nagyon rósz. Lábas jószágunk, igen kevés kivé­tellel, mindenütt száj- és lábfájásban szenvedett; és ha néhány gyenge borjú kivételével nem hullott is, a kár mégis a hízó és igavonó marhá­ban igen érezhető, mert éppen akkor nem lehe­tett használni, midőn arra a gazdának legna­gyobb szüksége lett volna. Általánosságban te­hát az 1872. évet is a bét szűk esztendő közé lehet sorolni. Nagyon sok kis gazdának csak annyi termett, hogy legfölebb, ha elvetett, be­­őrőltethet télre, ha pedig szükségből kénytelen lesz most eladni, azt a jövő tavaszon drágán fogja helyrepétolni. Á gabona árai a nagy piaczoké­­hoz képest nálunk a kereskedőkre nézve mindig előnyösek. A legutóbbi nagyasszonyn&pi vásáron a forgalom élénk volt; és a legjobb búzából 135 fontért adtak 9 frtot, de azért a könyebb fajok is illő áron vevőre akadtak. Árpának pesti mé­rője 3 frt 30-tól 3 frt 70 ig változott. Zab legke­vésbé keresett, s 75 fontért 2 frt 20—30 krt adnak. Bab az idén kitűnő minőségben, és meg­lehetős mennyiségben termett, s a legszebbért ,5 frtot adnak. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigmond. Felelős szerkesztő : Urv&ry Lajos Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum* irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Barátok-tere 7. ss. 1872. BÉCSI TÓZSD E. Brzsébet-pálya 100 frt p. p...................................... *53. ■ *54 Dili-pálya 600 frank................................................ uj7ii m... k VUWl/lia Ferdinánd-ésaaki pálya 1000 frt p. p..............................»090.- SiOO- , „ 900 fr. 5% . . !............................ 95 bo 99 Ferancz-Józset pálya *00 frt szilit ...... 9*9.96 l*S.— Hazai „ 100 -................................................... __ Sent 2. Péoa-barcí! pálya 90 0 trt ezüst............................. 184.00 186 60 Msgy. gab 900 frt. a. 6%...................................... _ 9,, _ °P Lzjoz-Károly pálya 900 frt p.p................................ 944- *44.b0 Magy.-észskkeleti 800 frt 6%............................. 8935 89 60 ______________ -tasss-oderbargl pálya 900 frt .......................... 19715 197.76 Msgyar keI*M»álya 800 firt. ezflst !........................ «0 75 81 — . " l.eniLergi-czerno Titzl pálya 900 frt....................... lfó— I6á -. Magyar nyugati *00 frt 5%................................. A. Államadósság 100 írt. Adva Tartva 2?,*rák.£1y°d .?°0 ft* P .P- .............................. 631— 583.­Fgység'• Járadék, jegyekben mii—no». 6% . . 80.50 81.80 All.mpőly^cnn'f* r r. • J|J* Jf!60 L MagáHgOrsjegyek. : ; ezüstben ' Öj ! : «.« ffidgT&ŰT*** f“7* í0° ** ‘ “ti.jt 100 frt.......................................... 189.-,90'. oíztrák ártíkben vi..W*.&“ ^ --^ÄaT»S?fri i ! ! ! ! ! ! Hí SS" ^ ! : ! ! gü 99.M :::: íü­­:::::: $;6 :: :::;: •' : 1»“TM !“^”;,::::: iSfo Ä • kel>a-pily*sao ^................................. ::::::::: Ss »,« * 11« mum * 5%........................... tuT X Iparvállalatok részvényei. “oíVftt pipi .’I ! Jg.VÍ tov Oomojáradík á* Ura daríbja . . . ! . ! ! ! K. Íéí j»““. M.............................. Trie5‘ TÍro‘ 10.°. í* P- ?.......................................... H7rfo lis.bó Xiia^ dómját jelzálog,.Tá, 1*0 trt----------- ,,w» « ^ 6 író.- w;,dít.rn • • • ;;;;;; 68.60 B. Földtebermentes. 100 frt p. p. windieehgráez. *o frt................................................ u.so Horyát-tótorzzágl 6%............................ 8I.T5 54.Í5 Záloglevelek. Erdélyorsiági 6%................................................ 79. 79.50 Oeztrák fSldhltellntizet sorej. 5%......................... 104.— 104*6 Váltok (három hóra). Temeti báné ág 5'/,................................................ 81.— 81.61 „ 33 ír es visszafizetendő 6%..................... 8s!t6 89 — , Temeti 186T-dikl eoreolázi záradékkal .... .... 81.- Nemzeti bank p. p. 6% sorsolás.........................................................Amsterdamra 100 frt hoUandl 6*/o.......................... — — M**í*r nfer-ikí sórwlál ‘záiadékkai . ’ ! ! wf® 8l'Ii) Magyar földhitelintézet 6'/,% ‘ ^ ~~ C. Más közkölcsönök. : kereskedelmi be^ÄMor.: *. ! IC IC W^l'2\ l’* ’* * ! ^ ~ Magyar Taaati kSlciön 180 frt darabja .... io« 108J5 ■ jelzálogbank 5Vs% l0r*............................... &6 ?Lr*nJfurti ........................ 9216 9ä.so, , sorsjegy-kölcsön 100 frt T................... ]08*6 108.50 „ ... ' , ^ v ' 8«60 ^burgra lOO mirk. b 3% ............................ 80,40 80.50 . sséledézsma. válts ág 100 frt................... —.­­H. Elsőbbségi kötvények. LondoeralOO font iterUng 9 >/,•/<,........................ 109.u • 9 * Lyonra 100 frank 0B/e . . « . . n Rnnknfc r Ászt Alival AlfSld-flnmel pálya 900 frt ezflst......................... 95.50 fi.— Milano 100 frank 5%. ... ................... i». biankó* részvényéi. Bátuszék-Dombovár soo &t.. 5%................... ;,:Z £00 M»r..ui. 100 «% . ................... — Angol-osztrák bank 900 frt, 75% befizetés . . 3*8.95 348.76 Sgyes. magyar gflzhajózási 100 és *00 frtoe 8% _ _ pirfe 100 frank *•/,»/„ ................... ‘il ITH Angol-magyar bank *00 frt, á0% . .. 11».- Uá> - O.ztrák dunagízhajózésl társulat 100 frt p. p. . .... _................. ............................................................ Osztrák földhitelintézet »00 frt, 40% befizetésest ------Erzeébet-pálya 900 frt p. .......................................... 9J 9s‘j0 PAnnak Arfalwamn , hitelintézet mo frt................................. *8i._ *8*.- • , , ezflst íoo frt.................................. ÍZ rease* srioiyama. Pesti kereskedelmi bank too frt............................. , . 1889-diki........................................... _ . NapoUondor ................................. b?o Alsó-aozztriai leszámítoló bank 600 firt . . . . I0ás._ - —. • „ . *00 frtos. ....................................................................Orosz Imperial# ............................ 8,10 8,7J Osstrák-franozia bank 200 frt ezflst................... 138.Í5 131.50 Ferdinánd északi pálya 100 frt. p. ....................... 9t‘. 9I og Maria-Terézle-taliér’............................................... ~ Magyar- . . *00 „ 40% befizetéssel . 117.— 117.60 „ > . 10) , o. e.................... gj'i0 Egyleti taUér . . . !.......................................... ÁUalénos bank Béeeben *00 frt. 50% befizetés . ------ . . . 100 „ ezflst 5% . . . ioi.70 108 KÍUst ! ! . ................................. Nsmzeti bank . . ............................................... 887.- 839.- F«enci József . 900 .............................. . 100.76 101.-Váltó leszémltelás................... ........................ 107'i0 l07,6° Egyleti bank *00 frt, 40% befizetés .... 175 76 178. - Péee-harzl . 400 „ ezflst................... _ —....... ............................ —— Forgalmi bank *30 fr 160%................................. *i8.go *19 — Károly-Lajos , 300 .................................. 10/. 104,’_ . 4, _ s . Bécsi váltóbank *00 frt 40“/,................................. *39 — SS9.S0 nemoolg-czem. J„j«yi pálya 300 frt eifist ___________ f * z Q I S ” ^ • » ' • 188-W660 , , . . L kik. 1885. . . ,8.5, 79.75 Arany .1 nrnrko........................................................ • bank 100 frt 40% btflMtéa.......................... —» * n 9 II. 1867. • , 91,— Friearloh'ar , bankegylet 100 frt 40% befiaetée ... 9(4 - 486.-- . , , , m. . 1888. . . 83f01.oXi'or ! ' !................................................ IC II Köilekedésl vállalatok részvényei* í^^dé w7^va° *oö frt ..'flet.............................. | I; ^E*°1 nC u'io Alffld-fiumei pálya »00 frt sattst........................ 180.90 181.60 Llampályí600frank aUlTÍny...................................... .J'?“ ,J'69 Oszfrák^anagfabjjóiáMjtáTO —| p\p£3*i j I | j j I ~ ;

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék