Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-18 / 241. szám

terjedése folytán Boboka megyében és több más helyen hasonló kórházak felál­lítása vált szükségessé; ezek első felállí­­tási költségeire 18.000 ft van előirányoz­va. Országos szemorvosok működnek Po­zsony­ban, Kassán, N.-Váradon, Kolosvárt, Nagy-Szebenben , Maros-Vásárhelyt és Brassón; ez utóbbi négy városban szem­­gyógyintézetek is vannak. Az összes sze­mészeti kiadások 5.700 ftra rúgnak. A kolosvári sz. Erzsébet egyháznak I. Ferencz király alapítványa értelmében járó évi 2000 mázsa kősó fejében 5.801 frt van előirányozva. Betegápolásért há­rom zárda kap állami segélyt, és pedig a budai Erzsébet-zárda 1.550 frtot, a po­zsonyi Erzsébet-zárda 1.118 és a kolos­vári irgalmasok zárdája 1.500 frtot. Az általános betegápolási költségek 667.801 frtot tesznek, sem a költségvetésben, sem indokolásában nincsenek részletezve. A jelen évre e czímen 643.600 frt van megállapítva; a 24.201 frtnyi többlet a vízáradások folytán az ország nagy ré­szében uralkodó váltóláz gyógyításához vált szükségessé. A központi himlőintézet szükséglete 50.600 frtot tesz. Az egész­ségügyi szolgálat a végvidéken 16.700 frtot, a szülházi kiadások 24.700, a je­­lenet kiadások 3.200 frtot tesznek. A budai tébolyda szükséglete 199.380, a nagyszebenié 59.131, más kórházakban ápolt elmebetegek ápolási költségei ösz­­szesen 41.426 frtra előirár­yozvák. E sze­rint 52.490 frt tervezet van fölvéve. A közbiztonsági kiadások 208.708 frtra rúgnak. A dalmű- és zeneképezde támo­gatására ismét 59.000 frt szerepel. A­z összes rendkívüli szükséglet 579.818 frtot tesz; a folyó évre megállapittatott 773.432 frt. E czim legfontosabb tételei következők : Az erdélyi kir. biztosság és földtehermentesitési alapigazgatóság szük­séglete 61.724 frt, mely a folyó évre 106.501 frtban jön megállapítva. E megtakaritás a kir. biztosság felosz­latásától származik; a­ kir. biztos összes illetménye 15.250 frt volt, mi most több más hivatallal együtt megszűnik; innen a megtakaritás. Lelenczek és törvénytelen gyermekek tápolijaira 41,150 frt van föl­véve. 1871 ben Bécsben 1587 magyar illetőségű gyermek ápoltatott, kiknek el­látásáért az ország összesen 39,176 frt 55 frt fizetett a lelenczháznak. Ezenkívül a lembergi lelenczházban 7, a grácziban 41, a brünyi és olmütziben 9, végre a triesz­tiben egy magyar illetőségű lelenczgyer­­meket ápoltak. Az országos zene­akadé­­m­i­a felállításának előleges költségeire 21.000 frt van előirányozva. Ezen műin­­tézet évi szükséglete, a felszerelési kiadá­sokkal, s a szavaló művészet érdekében fenntartandó három drámai tanszékkel együtt összesen 60,400 frtot tesz. Egyelő­re csak 21,000 frt vétetett föl, melylyel azonban egyesittetni fog azon 15,000 frt is, mely az ének-akadémia felállításával megszűnendő szini-tanoda segélyére ed­­digelé évenkint megszavaztatott, s mely a dalmű támogatására fölvett 59.000 frtba be van számítva. Miután az énekakadé­mia csak a jövő év második felében fog fölállittatni, szükséglete 1873-ra is csak 36.000 írtban irányoztatok elő, és Reviczky Sándor miniszteri ta­nácsos. Rendes szükséglet 329,080 frt, 1872 ben ugyanannyi. Elfogadtatott az előirányzat szerint, azon kü­lönbséggel, hogy a h­á­z b­é­r rovat függőben hagyatott, mert az uj szerződés megkötése iránt a tárgyalások még befejezve nincsenek. A rendkívüli szükségletre 60,000 ft (1872-ben 30,000) mely a törvén­y­­előkészítő bizottság költségeire van előirányozva, csak 30,000 főt szavazta­tott meg. A miniszter ezúttal előterj­eszté a bizottság szervezési tervezetét, megadván­ hozzá a szük­séges felvilágosításokat. A pénzügyi bizottság azonban, tekintettel a képviselőház múlt évi február havában hozott azon határozatára, mely szerint a codificationális munkálatokra megsza­vazott összeg nem valami rendszeresen szerve­zett hivatalnoki testület fizetésére rendeltetett fordíttatni, nem érezte magát hivatottnak a tör­vényelőkészítő bizottság költségeinek megsza­vazására, minekelőtte a minisztérium ezen felál­lítandó intézményre nézve a törvényhozás intéz­kedését ki nem kérte. A dolog jelen állásában a bizottság a codificationális munkálatokra áta­lányt szavaz meg, s azt azon összegben állapíta meg, mint a múlt évben volt. Egyszersmind uta­sította a minisztert,hogy ha ilynemű intézményt akar életbe léptetni, terjesszen ez iránt előter­jesztést a képviselőház elé, míg ez meg nem történik, a bizottság a terv­­előkészítő bizott­mányt, mint rendszeresített testületet nem fogad­hatja el. Ezután a honvédelmi költség­vetés vétetett fel. Jelen volt a miniszterel­nök, mint honvédelmi miniszter, H­o­rf­á­n Ernő államtitkár és Cserhalmay Ferencz osz­tálytanácsos. Központi igazgatás czim alatt előirányoztatott 311,922 forint (72 ben volt 307,773 frt). Az általános tárgyalás befejeztet­vén, ez összeg megszavaztatott azon különbség­gel, hogy az egyik szakosztály­főnökségre ezre­des van ugyan előirányozva, de ezen állomás tényleg alezredes által töltetvén be, alezredesi illetmény lesz a költségvetésbe felveendő. Honvédségi intézetek czim alatt előirányoztatott 182,017 forint (72-ben 62,981 frt). Az előirányzat megszavaztatott a következő módosításokkal: a 3. rovatnál fegyverzeti bizott­ság 21,557 frt (72-ben volt 21,841 forint) 1100 frt 55 kr, mint az újonnan rendszeresíten­­dő főhadnagy fizetése, levonatott. A Ludo­vicira vonatkozó 5 rovatra nézve a következő módosítások történtek: az igazgató illetménye tábornoki illetménynyel lé­vén felvéve, minthogy ez állomást jelenleg ezre­des tölti be, a költségvetésbe ezredesi illetmény veendő fel az igazgató részére. A hivatalnoki személyzetből két számvevőse­­géd fizetése töröltetett. A szolgai személyzetből egy ajtónálló és egy kőnyomdász segéd fizetései töröltettek. A szolgák lakbérei pedig a többi hivatalok­nál előfordult összeg szerint állapíttatott meg. Ujonczozási költségek czim alatt 20.000 ft irányoztatott elő (72-ben ugyanannyi), mely összeg megszavaztatott, nemkülönben Honvéd főparancsnokság czim alatt 43.546 frt (72-ben 42.432 ft), s végre megsza­vaztatott Kerületi parancsnokságokra elő­irányzott összeg összesen 258.771 ftban (72-ben 251.902 frt. Ezzel a bizottság ülését befejezvén, holnap d. u. 6 órakor folytatja tárgyalásait. A képv. ház pénzügyi bizottságából. Oct. 17. A pénzügyi bizottság ma reggel 10 órakor tartott ülésében előbb a miniszterelnökség s az­után a honvédelmi minisztérium költségvetését tárgyalta. A miniszterelnökség részéről jelen volt maga a miniszterelnök Lónyay Menyhért ,­ melynek a megkötött békét az ország törvényei közé kellett igtatnia. A jezsuita szellemű Rudolf, kényszerhelyzetében megerősíté a békét, de mél­ázan reservátával, hogy „mindazon czikkelyek, melyek a vallást, s az egyházi rendet illetik, oly értelemben vétessenek, hogy koronázási esküjé­vel semmi módon ne ellenkezzenek,“ é­s a pro­testánsok szabad vallásgyakorlatát kimondó czikkelyhez is odatette záradékul: „hogy a rtm. kath. vallásra ebből semmi rövidség ne hára­­moljék.“ A nemzet átlátta e clausulák jezsuiti­­kus irányát, s azok kihagyatását követelte a törvénykönyvből, s a követeléstől csakis Má­tyás közbenjárására állott el, ki biztosította a rendeket, hogy a záradék „nem rosz szándék­ból“ íratott a szövegbe. Ennyi harcz és alkudozás után végre a béke okmány törvénybe igtattatott, s e törvénykönyv a jezsuiták dolgában is megvalósította a nemzet kivánatait. Az 1608: 8. törvényczikk kimond­ta, hogy a jezsuiták Magyarországon „birtoko­kat és birtokjogokat ne birhassanak.“A magyar főpapság azonban, melyben hiában keressük azon férfias függetlenségi érzetét, melyet e kor­ban a franczia papság tanúsított, nem tudta el­­viselni az ellenreformatio vérebeinek, a jezsui­táknak kitiltását, és ünnepélyes óvást tett azon törvények, s különösen a jezsuitákról szóló czikk ellen, melyek az országot a belháboru csapásaitól megmentették. Ellenmondásuk azon­ban nem vétetett figyelembe, Mátyás nem hajt­va reájuk, már mint magyar király, megerősí­tette az új törvényeket, s midőn a nagyrészt katolikusokból álló országgyűlés által a je­zsuiták kiűzettek s a protestáns Illésházy vá­lasztatott nádorrá, a nemzet nagy része azon reménynek adta át magát, hogy vallási viszá­lyok nem fogják többé az ország békéjét meg­zavarni. Államadóssági járulék Közösügyi kiadások Földtehermentesités Kincstári utalványok Összesen: tehát ez összes bevételeknek i­s így marad a belkormányzati szükségletre , mely százaléknak megfelel 31.299.000 31657.000 31.408.000 31.182.000 20.631.000 20.091.000 26.847.000 22.796.000 15.835.000 13.884000 14.978.000 16.348.000 hol az öt üdvözlő miniszterek és városi küldött­ség elött magát meghajtván, zárt hintóba ült és Budára hajtatott. A királyné és egész kísérete fekete gyászruhát viselt. (Henrik fő­be­rezeg,a ki az államvaspá­lyán ma reggel érkezett Buda­pestre, udvari fogaton azonnal Budára kocaizott, hol a királyi palota mellék­épületében külön lakosztályt ren­deztek be számára, mi okból a kapunál két őr, mint diszőrség volt elhelyezve. A főherczeg ve­zérőrnagyi díszruhát viselt, s a hozzá utasított szolgálati kamarás és hadsegéd kíséretében járt. Megérkezte után csakhamar ő felségénél tisztel­gett, kinél hoszszasabban időzött. Dél tájban a főherczeg a siklón lejött a várból s gyalog Pestre ment, hol az uj építményeket vette szemügyre. Este az udvari ebéden vett részt s az államvas­pálya esti vonalán elhagyta a fővárost. A főher­czeg déli alakú s fényes egyenruhájával nagy feltűnést okozott. (Egyetemi enquéte.)A közoktatá­si miniszter által egybehívott egyetemi enquéte, mint említettük, tegnap délután tartotta első ülését. Az ülésben csak általános elvek fölött foly­t a discussio a­nélkül, hogy határozat hozatott volna. Az enquéte tagjainak többsége egy általá­nos egyet, törvény hozatalát tartá kívánatosnak, mely az egyetem belszervezetét állapítaná meg. A facultások száma négyben állapíttatn­ák meg, ezek pedig az orvosi, jogi, történelmi-bölcsé­szeti és mathematikai - természettudományi facultások lennének. A­mi a theologiai facultást illeti, Horváth Mihály püspök annak fön­­tartása mellett nyilatkozott, míg Schwarcz Gyula és Hoffmann Pál a theologiai fa­cultás ellen szavaztak, mert a többi facultás­­ nem gyakorolhatnak arra elég befolyást, az pe­dig káros hatással van a többi karokra. A kér­dés azonban hoszszabb vita után is megoldat­lan maradt. A további kérdések felett a mai ülésben folytattatik a tanácskozás. (Az Akadémia­ mai rendkívüli ülésében Hunfalvy Pál értekezett a dravida nyel­vekről, és kimutatta azoknak viszonyát az úgy­nevezett turini nyelvekhez. Azután Szarvas Gábor igen érdekes jelentést tett a nyáron B­u­­denz társaságában folytatott magyar tájnyel­­vi buvárlatairól. — Gy­u­l­ay Pál titkár a folyó ügyekről tett jelentést. Bővebb tudósítást adunk holnapi esti lapunkban. (A gödöllői szarvas vadásza­tokról) Írják a „Vadász és Versenylap“-nak, hogy ő felsége a király és vend­égei az idén 32 szarvast lőttek 11 nap alatt, s oly derék példányokat, minek mai nap­ság már Európában máshol alig léteznek. A legderekabb példányok súlya feltörve 376, 384, 386, 390, 394 font volt, s oly pompás agancsaik voltak, melyek magas­sága 3 1/2 láb, s egymástéli szélessége 4 láb környi volt. Külön leírást hoz e lap azon remek 20 ágas fővad elejtéséről, mely után a király 3 ízben ment ki lesjáratra, mig egy késő délután egyet­len lövéssel 120 lépésről elejtette.­­ Egy másik érdekes újdonsága e lapnak a többi közt,hogy egy lovasvadász társaság alakult, mely a Rákoson kopókkal (24 pár) vadász majd rókák­ra. Gr. Eszterházy Miklós, a hires seep­­lechaser lesz a falkanagy s vagy 40 űrlovas ké­szül e vadászatokra, élükön külügyminiszterünk, továbbá dr. Wenckheim Béla, gr. Szapáry Iván, a Károlyiak, Sztárayak, Festeticsek stb. Legfőbb érdeket fog azonban e vadászatoknak kölcsönözni azon körülmény, hogy Felséges asszonyunk, a királyné, ki — mint tud­juk — szenvedélyes lovagló, szintén résztve­­ene néha a nagyszerű lovaglásokban, s hogy számára 4—5 lovat szoktatnak már. A rákosi falkán kivül jelenleg még Kolozsvárott(b. Wes­selényi Béla a falkanagy), Nádasd-Ladányon (gr. Nádasdy Ferencz), Mándokon (gr. Forgách László) és Zemplénben gr. Sztáray Antal tarta­nak falkát. (A magyar kir. állami erdők jöve­delme) A liptó-, ung-, és mármarosmegyei állami erdők kiterjedéséről és jövedelméről a következő adatokat közük nekünk: Liptóme­gyében a korona 129,561 katastrális hold erdő­séget bir, Ungmegyében 207,111 kát. holdat, Mármarosban pedig 40­7,619 kat. holdat. Ezen erdőségek jövedelme az utolsó tiz év alatt tete­mesen emelkedett. 1862-től 1866-ig a liptó- és mármarosmegyei állami erdők tiszta jövedelme évenkint átlag 157,268 frtot tett, mig az ung­­megyeiek 42,344 ft deficitet mutattak fel. 1867- ben a két előbbi birtok jövedelme 287,180 frtra emelkedett, és az ungmegyei is már 13,132 ftot jövedelmezett. 1868-ban a jövedelem már 556,935 ftot, jelenleg pedig 1.807,185 frtot tesz; az ungmegyei birtok pedig, mely ezelőtt 10 év­vel 42,344 frt deficittel kezeltetett, ma már 312,326 ft tiszta jövedelmet hoz az államnak. (Az országos központi lót­e­­nyésztési bizottság­ ma d. e. 10 óra­kor ülést tartott a közlekedési minisztérium he­lyiségében. Jelen voltak a kereskedel­mi­­ minisz­teren kívül a bizottság tagjai majd teljes szám­mal, a méntelepek parancsnokai s a minisztérium lótenyésztési osztályának képviselői. Wenck­heim Béla b., a bizottság elnöke, melegen üd­vözölvén a megjelenteket, Kozma Ferencz, miniszteri tanácsos előterjesztő az állam lóte­nyésztési ügy állapotáról szóló jelentést. A je­lentés mindenekelőtt constatálja, hogy a lóte­nyésztés ügye az országban halad és fejlődik. A nép évről-évre inkább használja az állam által a tenyésztés előmozdítása czéljából tartott mé­neseket, úgy, hogy míg 3 é­vvel ezelőtt 47,000 kancza fedeztetett az ársadalmi ménesekben, 1870-ben 50,000, 71-ben 54,000, a jelen évben 58.0049-re megy a fedezett kanczák száma. Egy másik örvendetes eredménye ezen haladásnak az, hogy míg két vagy másfél évtizeddel ezelőtt a hadsereg a pótlásra szükséges lovaknak csak csekély számát tudta Magyarországból besze­rezni, ma összes szükséglete majd kizárólag Ma­gyarországból fedeztetik. A múlt évben besoroz­­tatott 2.833 ló, nem számítva azokat, melyeket néhány ezred saját kerületéből vesz. Kivitetett az országból 7264, nem számítva azon lovakat, melyek a monarchia másik felébe szállíttatnak. Egy veszedelmes akadálya a fejlődésnek a takár, mely azonban ma már csak csekély mérvben je­­lenkezik. Az állam a ménesekben és telepeken lir­ossz. 4444 db lovat. A méneseknek létszáma jelen­leg,midőn a fiatal mének a telepeken vannak 2658 a szaporulat az idei ellés folytán 586, fedeztet­vén 895 kancza, a­mi 64%-ot tesz. Az összes ménesek neveltek az idén 231 mént, melyekből 222 tényleg be lett osztva telepekbe. Eladatott részint egy éves csikókból, részint számfeletti 3—4 éves lovakban, beleszámítva a történetesen használhatlanná lett szolgálati lovakat, 203, melyekért bejött 99.500 ft. Fedeztetési díjak czimén bejött magán kanczáktól 20.900 ft. A méntelepekben a múlt év folyamában sikerült szem elé kapni 37.000 kanczát, ezekből lett 28.000 csikó. A szaporulat az idén 99. A­mi a lótenyésztési díjakat illeti, daczára annak, hogy e czélra csak 3000 és néhány db arany állott rendelkezésre, 1750 ló vezettetett dijosztásra. A dijosztásról szóló jelentések még nem érkeztek be az ország minden részéből. E szóval előadott jelentés, melyből itt csak a legfőbb részleteket emeltük ki, a bizottság által hangos helyesléssel fogadtatván, kinnyomatni ha­­tároztatott. Ezután­ az egyes, az állami lótenyész­tés érdekében a minisztérium által előterjesztett javaslatok elfogadtatván, a bizottság d. u. 3 órakor eloszlott. (Ú­j­a­b­b művek Victor N­­u­g­ó­­t­ó 1.) Hugó Victor legközelebbi műve „Isten“ czim alatt fog megjelenni, s a „Századok legen­dája“ lesz általa folytatva. Ezt követi kevés idő múlva — a zárrész: „Sátán enyészete.“ — Ezeken kívül készülőben vannak még „A szel­­lem négy szele“ és „A felszabadult színművé­szet“ czimű költeményei. — Végre egy öt fel­­vonásos dráma kiadásáról is van szó. Ez — Ik­rek czim alatt — készen van már 30 esztendő óta, de Hugo Victor nem akarta azt eddig nyil­vánosságra bocsátani. H. Beligazgatási szükséglet eredménye­ kellett pedig: Királyi udvartartás Kabineti iroda Országgyűlés Központi nyugdíjak Nyugdijak Horvát beligazgatás Fiume Számvevőszék Miniszterelnökség Felség személye körüli minisztérium Horvát Bel- és igazságügyminiszterium Pénzügyminisztérium Közlekedési minisztérium Kereskedelmi min. Vallás és közoktatásügyi min. Honvédelmi min. Összesen: 1868. 1869. 1870. 1871. forint 67.765.000 657632.000 73.233.000 70.326.000 62 «­0 60 °[o 63 To 59«fo 38 »1, 40% 37 °[o 41 °[o 40.649.000 42.353.000 42.022.000 47.081.000 3.250.000 3.253.000 3.654.000 3.650.000 52.000 62.000 60.000 60.000 973.000 782.000 1.288.000 1.289.000 3 . 259.000 234.000 2.464.000 2.707.000 2.343.000 2.440.000 2.041.000 2.200.000 2.200.000 2.200.000 1­52.000 43.000 30.000 33000 72.000 158.000 112.000 108.000 233.000 324.000 84.000 70.000 68.000 62.000 1­52.000 46.000 45.000 10.926.000 11.519.000 12.492.000 12.907.000 4.662.000 4.619.000 5 216.000 6.104.000 2.893.000 3.048.000 3.800.000 4 649.000 761.000 454.000 472.000 1.395.000 981.000 1.174.000 1.442.000 2.095.000 140.000 1.144.000 4.424.000 4.598.000 29.369.000 31.225.000­ 38.124.000 1 42 253.000 Budget-tanulmányok. *) 5.925.000 frt póthitellel együtt. I. Beligazgatási szükséglet előirányzata. 1868. 1869. 1870. 1871. 1872. 1873. _____________________forint.____________________ Államadóssági járulék 32.425.000 32.127.000­ 32.723.000, 32.723.000 32.723.000 31.530.000 Közösügyi kiadások 22.048.000 22.554.000 *)27850.000 23.713.000 23.983.000 25.000.000 Földtehermentesités 16.363.000 15.589.000­ 15.447.000 16.388.000 16.896.000 17.248.000 Kincstári utalvány: — — — 894.000 1.500.000; 1.500.000 30 mill. kötes, kamatai — — ' 1 ,-r- — 1.7­10.000! 1.628.000 összesen: ~70.836.000~ 70.270.0001 76.020.0001 73.718.0001 76.812.000 1 77.106.000 tehát az összes bevétel­nek °[o 73°[o 71°[o 73°[o 65% 63°[„ 62% s így marad a belkor­mányzati szükségletre 27% 29 ”[o 27% 35% 37°[o 38% mely százaléknak meg­felel 26.047.000 28.358.000 27.333.000 39.548.000 44.505.000 49.199.000 Kell pedig: Királyi udvartartás 3.250.000 3.250.000 3.650.000 3.650.000 3.650.000 4.650.000 Kabineti iroda 36.000 61.000 60.000 61.000 61.000 72-000 Országgyűlés 940.000 500.000 500.000 800.000 700.000 700.000 Központi nyugdíjak 1 . 278.000 280.000 270.000 259.000 Nyugdijak 1.755.000 2.338.000 2.422.000 2.455.000 2.438.000 2.504.000 Horvát beligazgatás 1.724.000 2.200.000 2.200.000 2.200 000 2.360.000 2.380.000 Fiume­­ — 53.000 81.000 85.000 92.000 Számvevőszék 56.000 56.000 80.000 158.000 150.000 150.000 Miniszterelnökség 102.000 117.000 246.000 329.000 329.000 329.000 Felség sz. kör. miniszt. 84.000 78.000 71.000 69.000 66.000 64.000 Horvát 1 53.000 45.000 46.000 47.000 48.000 Bel-és igazságügy 10.940.000 12.084.000 13.271.000 13.411.000 16.533.000 18.177.000 Pénzügy 5.299.000 5.040.000 5.680.000 6.529.000 6.782.000 7.248.000 Közlekedés 2.896.000 2.774.000 4.015.000 5.027.000 5.104.000 5.335.000 Kereskedelem 981.000 1.252.000 1.291.000 1.753.000 1.485.000 1.487.000 Vallás és közoktatás 1.060.000 1.346.000 2.239.000 2.566.000 2.764.000 3.713.000 Honvédelmi 64.000 2.000.000 4.328.000 5.550.000 6.608.000 7.236.000 Összesen: 29.127.000| 33.149.000| 40.429.000| 44.965.000| 49.432.000| 54.444.000 KÜLÖNFÍÍLÍIK. Pest, oct. 17. (A királyné megérkezése.) A ki­rályné Ő Felsége ma délután 5 óra 32 perc­kor külön udva­ri vonattal fővárosunkba érkezett,és a közönség részéről a legszívélyesebb fogadta­tásban részesült. Már 4 óra tájt nagy közönség foglalta el a pályaudvar belsejét, az előcsarnokot és a külső helyiségeket, az udvari váróterem pedig e czélra szépen föl volt díszítve és virá­gokkal ékítve. Öt óra után érkeztek az összes magyar miniszterek gyászdíszruhában, Andrássy Gyula gróf külügyminiszter honvédezredes ruhá­ban, Majláth György országbíró, Bittó István képviselőházi elnök, Gyöngyössy főpolgármes­ter, Thaisz Elek főkapitány, a főrendiház, az alsó ház, a városi képviselőtestület számos tagja, Lónyay, Zichy Viktor grófnő stb. Egy negyed hat órakor érkezett meg a király tábornoki ru­hában, nyitott udvari hintóban gróf Bellegarde kíséretében. Ezalatt elláthatlan nép foglalta el az indóház összes helyiségeit. Az előre jelzett időben lassan robogott be az udvari vonat, a ki­rály a miniszterek kíséretében a pályaudvarba lépett és az első udvari kocsira szállott, melynek lépcsőjén Gizella főherczegnő és Lipót herczeg épen kiszállandók voltak. A főherczegasszony kezet csókolt atyjának, ki leányát megölelte; azután a második kocsiba sietett, melyben a királyné Mária Valeria herczegasszonynyal ült. A király karon fogva vezetve a királynét, éljenző sokaság között, az udvari váróterembe. Helyi hírek. (K i n e v e z é s.) A városi tanács dr. Bruck Lipótot rókuskórházi másod, dr. Tóth Bélát pe­dig segédorvossá kinevezte. (A N­á­d­o­r-u­t­c­z­á­n­a­k) a József tértől a Frohner szállodáig terjedő részét a kövezési bi­­zottmány’gránittal javasolta kiköveztetni'. Ennek ellenében a tanács ezen utczát asphalttal hatá­rozta burkoltatni. (A pesti gyermekmenhely­ ja­vára a tanács mai ülésében 3 éven át, évenként 500 ft segélyt ajánlt megszavazandónak, s az ügyet közgyűlés elé terjeszti. (Bejelentési s­zabályok.) A pesti főkapitányság bejelentési szabályokat tett közzé, melyek meg nem tartása 1 -100 frtnyi bírsággal vagy aránylagos személy fogsággal fog megbüntettetni. Minden ház tulajdonosa, vagy bérlője, gondnoka stb. tartozik minden újonnan beköltöző vagy kiköltöző fő (évi) lakófélt há­rom nap alatt akár a városi bejelentő hivatal­nál (bab­ér, 4. sz.), akár az illető kapitányság­nál, a kültelkekre nézve pedig a mezei kapi­tányságnál az előszabott bejelentési lap által bejelenteni. Ha valaki albérlőket tart, vagy má­sokat magához fogad, tartozik erről, úgyszintén ily személyek elköltözéséről jelentést tenni. A bejelentési kötelezettség áll a táp-, nevelőkör, ápolóintézetek, kolostorok elöljáróira nézve is. Vendéglősök, szállásadók kötelesek a náluk meghaló idegenekről szabályszerű, a főkapitány­ság által hitelesített könyvet vezetni és azt na­ponként kétszer a bejelentő hivatalnál bemutatni. Cselédek, mesterlegények és egyéb munkás­segédek és tanonczok, gazdáik, illetőleg munka­adóik által, szegődésük után legfeljebb 24 óra alatt, előbbiek Cselédkönyveikkel, utóbbiak pe­dig bejelentési jegy mellett jelentendők be. Ugyanezen határidő alatt a cselédek szolgálabneli kilépése is bejelezendő, a cseléd pedig köteles szolgálatnélküli ideje tartama tartózkodási jegy kinyerhetése végett a bejelentési hivatalban sze­mélyesen megjelenni. Az iparos segédek szálló­laány a főkapitányság által hitelesített szabály­szerű szállókönyvek vezetendők és a bejelentési hivatalnál naponkink bemutatandók. (Öngyilkosság ittas állapot­­ta a­n.) Egy budai napszámos tegnap, miután nagy mennyiségű pálinkát ivott, a rudas­ fürdő táján a Dunába ugrott, és a hullámok között lelte halálát. (Egy kanári madárért.) Egy budai aszszonyságnak kedves kanárija étetés közben, a cseléd vigyázatlansága miatt, kalitká­jából kiszabadult és a nyitott ablakon át a föld­szintes ház tetejére repült. A madár igen jól érezte magát a szabadságban és semmi édesge­tés által sem volt arra bírható, hogy fogságába visszatérjen. Ekkor úrnője arra kényszeríte cselédjét, hogy a ház tetejére hágjon és kézre kerítse a madarat. A leány engedelmeskedett és a fedél ablakán keresztül kimászott és cserépről cserépre lépve, ü­ldözé a szökevényt, de siker nélkül. Visssza akarván térni veszélyes állás­pontjáról, a sikamlós fedélcsetepen elcsúszott és lefelé esni kezdett, és daczára annak, hogy a ház csak földszintes volt, legalább igen súlyos sérüléseket szenvedett volna, ha a fedél ereszen ruhájával meg nem akad és igy tovább esése meg nem gátoltalik. Festi osz­­lóversenyek 1872 Pályabirák: b. Wenckheim Béla, gr.Batthyányi László és gr. Festetics Géza. Intézők: gr. Sza­páry Antal, gr. Almásy György, gr. Károlyi Gyula, gr. Festetics Pál és gr. Szapáry Imre. Teherre ügyelő: gr. Waldstein János. Indítók: gr. Sztáray János, gr. Festetics Pál és Cavaliero F. ur. Titkár: Keve József. Első nap. — Péntek: October 18-án. Kezdete déli 12 órakor. — Félóránként új futás. 1. Két évesek versenye, 300 arany. (19 nevezés.) 1. Kladrubi udv. ménes: Corsar. 2. Ugyanaz: Springy Jonathan. 3. Forgách László gr.: Francmafson. 4. Festetics Tasziló gr.: Brigand. 5. Ugyanaz: Indigo. 6. Captain B­ae: Totalisateur. 7. Henckel Hugo gr.: Jupiter. 8. Ugyanaz: Espagniola. 9. Ugyanaz: Rentmeister. 10. Festetics Pál gr.: Farsang. 11. Wesselényi Béla gr.: Prince Paris. 12. Springer Gusztáv b.. 13. Ugyanaz. ? 14. Szapáry Iván gr.: Idalia. 15. Baltazzi Aristid ur: Cygnet. 16. Zamoyski István gr. : Csatár. 17. Lichtenstein János hg.: Glück auf. 18. Ugyanaz. ? 2. V­a­d­á­s­z-v­ersenydij 210 forint. (2 nevezés.) 1. Sztáray János gr.: Álmos. 2. Festetics Pál gr. nevezi Mocsonyi Gáza ur: Victor.

Next