Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-27 / 249. szám

átlag csak minden 426 lélekre esik egy gymn. tanuló, a magyar ajkú tanulókat a magyarság számához arányosítva már minden 260 magyar lakosra jut egy ma­gyar gymn. tanuló. Nem ily kedvező szá­mokat mutatnak a többi nemzetiségek: csak 574 szerbre jut egy szerb, csak 585 németre egy német, 873 románra egy román, 1316 tótra egy tót s végül 1504 ruthénre egy ruthén ajkú gymnasialis tanuló. Reáltanodáink száma már nem áll ily kedvező viszonyban hazánk területével és népességével. A múlt évben volt 11 fő- és 17 alreáltanodánk. Összesen 28 re­áliskola az 1870—1. tanévben 94 osz­­tálylyal, 267 tanárral és 5472 tanulóval. Míg nálunk csak minden 425 mértföldre és 1.202.914 lakosra esik egy főreáltano­da, Poroszországban minden 71 mértföld­re ás 289,299 lakosra jut egy ily intézet. Hasonló visszás az arány a reáliskolák láto­gatói s az ország lakosai közt.Poroszország­­ban minden 9­89,nálunk csak 2436 lakosra jut egy reáliskolai tanuló. Ha a nyelvi kü­lönbségeket vizsgáljuk, azt fogjuk találni, hogy nálunk aránylag leginkább a néme­tek látogatják a reáliskolát, minden 1306 németre egy német ajkú reáliskolai tanu­ló esik. Utánuk következnek a szerbek, kiknél minden 1590 lélekre esik egy ta­nuló. E sorban a magyar elem csak a harmadik helyet foglalja el, miután min­den 1667 lélekre jut egy magyar reális­kolai tanuló. Mint a számok mutatják, a magyarság jobban rokonszenvez a gym­­násiumokkal, mint a reáliskolákkal, s a gymnásiumokban készül elő a polytech­­nikumra, melynek hallgatói 1870-ben kettőnek kivételével mind magyarok voltak. Ez annyiban örvendetes jelenség, a­mennyiben azt mutatja, hogy a ma­gyar elem a reális tudományok mellett a humanistikus tudományokat sem akar­ja elhanyagolni, melyek pedig reálisko­láinkban ez idő szerint meglehetős mos­toha bánásmódban részesülnek. Ez az oka, hogy a magyar tanulók azon része is, mely polytechnicumra készül, a gym­násiumokban keresi jövendő pályájához az előkészítést. A többi nemzetiségek még kevésbbé látogatják a reáliskolát. 1870- ben csak minden 14,000 tótra és 27,000 románra esett egy tót, illetőleg román reáliskola - tanuló, míg ruthén ajkú re­áliskola-tanuló egy sem volt. Ezekben összefoglaltuk középtano­dáink állapotának megvilágítására vo­natkozó adatok legfontosabbjait. Gymna­­siumaink és a tanulók száma tekintetében, a­mint láttuk, bátran kiállhatjuk a ver­senyt a külfölddel.És a tanítás gyakorlati eredménye átlag mégis messze elmarad a legszerényebb várakozások mögött. Nem egyedül mi mondunk ily sújtó ítéletet középtanodáinkról; szakférfiaink szám­talanszor hasonló értelemben nyilatkoz­tak, s legújabban az egyetemi enqueten a hazai és külföldi tanügy egyik legala­posabb ismerője Csengeri Antal is. A ta­nítás eredményének csekélységét a gym­­nasiumok szervezetének rendkívüli gyar­ló állapota idézi elő. E szervezet épen nem áll öszhangzatban hazánk művelő­dési szükségleteivel; össze van foltozva a legeltérőbb rendszerekből, melyek laby­­rinthiából egy józan elv sincs következe­tesen megvalósítva. E téren a közoktatá­si minisztériumnak teljesen szabad keze volt, nem létezett semminemű törvény, mely tevékenységét korlátolhatta volna. A létező 146 gymnasium közül az álla­miak és katholikusok , szám szerint 77 intézet, föltétlenül az ő gondoskodására bízatott, hogy azokat a kor igényeinek megfelelő tanintézetekké alakítsa át. ja. Két év alatt a minisztérium egy ta­­m­esus tanterven kívül , melyet nem ő maga készített — a gymnasiális szerve­zet javítása érdekében épen semmit sem ten. E tantervet is a magyar tanáregye­sület készítette; mi nem ismerjük ezen egyesületet, de annyit tudunk, hogy az nem miniszteriális közeg s így ha a mi­nisztérium egyöntetű és következetes politikát követne, idegen testület munká­ját olyan fontos ügyben, mint a tanterv kérdése, egyszerűen el nem sajátíthatta volna. A minisztérium törvény útján akarja a középtanodákat újjászerveztetni­; de kötelessége lett volna a közvéle­ményt, s magukat az iskolákat rendele­tek útján előkészíteni ezen reorganisa­­tióra. A külföldnek csak igen kevés álla­mában van középtanodai törvény; a kö­­zépo­tatás organismusa miniszteri rende­letek útján fejlődött, s még ottan is, ahol van ily törvény, a belső szervezetnek, az oktatás irányának és czéljainak átalakí­tása miniszteri rendeletek útján hajtatik végre, a­mint a múlt hetekben Franczia­­országban történt. A külföldön maga a kormány készíti elő a nagy tanügyi re­formokra a közvéleményt, míg a mi köz­oktatási minisztériumunk tájékozatlansá­gában eddig mindenkor kívülről várta tevékenységéhez az impulzust. Két hosszú év minden eredmény nél­kül veszett el középtanodáinkra nézve. A közoktatási tárc­a végre oly férfiú ke­zeibe került, kiről biztosan föltehetjük, hogy e téren sem fog tétlen maradni, vagy ide-oda kapkodni és toldozás-foldozáshoz folyamodni, hanem egyöntetű terv sze­rint, a kellő erélylyel és következetesség­gel fogja középtanodáink belső szerveze­tét a kor színvonalára emelni, hogy azok mielőbb a magyarság és műveltség esz­méinek terjesztői legyenek. ja, s reggeli álmomból nem egyszer rezzentem föl, mert a biztos lépteit véltem hallani.Ha tiszta papirost láttam, káprázó szemem azonnal betölté az ürességet egy adóintéssel. " A­hol torzonborz arczot pillantok meg, rögtön arra eszméltem : hátha ez a te Lábasod, ez a sötét existentiáját a lajstromokban folytató rémalak? Ki kellett tudnom, hogyan került a bevallási ívre ez a Lábas,honnan fogva számítja megadózott létezését, miképen merte magát az én lakásomba csempészni ? Világosságot! És rájöttünk .... Évek előtt küldetett távollétemben a beval­lási iv hajdani lakásomra s mert én nem tölt­hettem be, fogta magát a házmester és betöltöt­te ő, ő, ki nevemet, mint akkor még uj lakóét s foglalkozásomat nem ismerte. így született meg Lábas, igy vetettek ki rá adót s igy kereste őt jóhiszemüleg az ártatlan igazgatóság az ártatlan városon, az ártatlan vá­ros ártatlan biztosaival ártatlan magamon .... Mindenkinek igaza volt, az adókivetőnek, be­hajtónak és nekem — csak a házmester tévedt. Azért tehát, végzi szavait nagyot sóhajtva isme­rősöm azt a tanácsot adom én, megkínzott üldözött adófizető, mindenkinek, hogy töltse be az ő ivét sajátkezüleg és pontosan, különben megszületik egy lajstrombeli kétes existentia, kiért sok jó biztosi lábat megfuttatnak és sok czédulát hiába teli írnak. Ismerősöm elhallgatott. Arozának redői lesi­multak, hevültsége lassanként elmúlt és a lezaj­lott szenvedésekről már csak egy bágyadt mo­soly tanúskodott ajkain. Én résztvevői­eg szok­tam meg kezét. Árgus. A képv. ház pénzügyi bizottságából. Oct. 26. A pénzügyi bizottság ma d. e. tartott ülésé­nek első tárgyát az igazságügyminisztérium­­költ­ségvetésének függőben maradt része, a rabtar­tási költségek c­íme képezte. Pauler miniszter,aki személyesen jelent meg, megadta a rabtartásra vonatkozólag kívánt fel­világosításokat. A bizottság átnézvén az előter­jesztett adatokat, jövőre azon határozatot hozta, hogy a rabtartási költségek ezután három rovat­ba foglal­va adassanak elő. A három rovat kö­vetkező : első élelmezés, második bör­tönök fenntartása és felszere­lése, harmadik egyebek. Ezeknek el­határozása után a jövő évre rabtartási költsé­gekre megszavaztatott 1,108,000 forint. Ezután a keresk. minisztérium költségveté­sének tárgyalását folytatta. Jelen volt Sz­ávy József miniszter. Távirda. Szükséglet: 1 millió 941,300 ft. (1872-ben 1.879,890). Fedezet: 1.813,900 ft. (1872-ben 1.768,000 ft.) A bizottság a tételeket egyenként átvizsgál­ván, megszavazta. Rév-és tengerparti egészség­ügy. Szükséglet: 103,549 ft, (1872 be­n 92,212 ft). Fedezet: 37,000 ft, (1872-ben 18 ezer 800 ft.) A bizottság a fiumei tengerészeti főtanodét illetőleg részletes adatokat kívánt, a többit meg­szavazta az előirányzat szerint. Pesti zálogház. Szükséglet: 150,500 ft. (mult évben 142,000 ft.) F­e­d­e­z­e­t: épen mint a szükséglet. A bizottság az előirányzatot megszavazta. Bányailletékek. Fedezet: 70 ezer 707 ft. (1872-ben 45,726 ft.) Elfogadtatott. Alapítványok és más bevéte­lek. Fedezet: 27,940 ft. (mult évben 27 ezer 950 ft) Elfogadtatott. Nyugdíjak. Szükséglet: 123,055 ft. (mult évben 100,607 ft.) A szokott fenntartás­sal megszavaztatott. Rendkívüli szükséglet. Bécsi világ­kiállítás : 403.000 ft. A bizottság egyenként át­vizsgálta e rovat tételeit. A bizottság nézete az, hogy Magyarországnak a bécsi világkiállításon, mint államnak, önálló képviseltetése sok költsé­get vesz ugyan igénybe, de az ország magát képviseletlenül nem hagyhatja, s állása megkö­veteli, hogy illő módon legyen képviselve. És ámbár a bizottság a jelen pén­zviszonyok között nagyon súlyosnak tartja azon kiadást, de annak megtagadását nem tartja ajánlandónak. Ennél­fogva elvileg elfogadja azt, hogy a kiállítási költségek fedezésére bizonyos összeg megsza­vaztassák. A bizottság meg van győződve arról, hogy gazdálkodás mellett lehetséges lesz a mi­niszternek megtakarításokat eszközölni, ennél­fogva az előirányzott költségekből 50.000 frtot levon. Továbbá előfordul az előirányzott összegek­ben egy 50.000 frtnyi tétel, mely a felállítandó mű- és iparmúzeumi tárgyak beszerzésére van szánva. Miután a bizottság nézete szerint ezen mű- és iparmúzeum ügye még nem jutott oly stádiumba, hogy annak felállítása már köze­lebbről létesíttethessék, pénzviszonyaink jelen állapota megkívánja, hogy a nem okvetlen sür­gető kiadások elhalasztassanak, ezen 50.000 fi­tot is törlendőnek véli, és így összesen a kiál­lítás czéljaira 300.000 frtot szavaz meg. A keszthelyi gazdasági tanintézetnél az újból felveendő tanonczok lakszobáinak bu­­torzására stb. kivánt 14.000 frtot törölte, miu­tán a miniszter még nincs azon helyzetben, hogy e pontra nézve a részletes terveket és költségek kimutatását előterj­eszsze. A debreczeni intézetnél gőzcséplő gép­re kivánt 6480 frtot törölte mint nem elkerül­hetetlen kiadást. A magyaróvári intézetnél felszelésre és építkezésre kivánt 19.330 frtot törölte. A k­o­l­o­z­smonostori tanintézeti fel­szerelésekből 1000 frtot törölt, mely convictus szerű berendezésre kivántatott. A hradeki földmives iskolára kivánt 4800 frtot törölte. A beszterczei földmives iskolára ki­vánt 300.000 frtot törölte. Kassai gazdasági tanintézetre előirányoz­­tatott 150.000 frt. (múlt évben 100.000 írt.) A bizottság átvizsgálván a tervezetet, azon meggyőződésre jutott, hogy a tervezett építke­zések nagyon költségesen és fényűzéssel vannak tervezve, felhívta a minisztert, hogy takaréko­sabb és gazdálkodóbb építkezési rendszert álla­píttasson meg. Ezen utasítás mellett 50.000 ftót­­örölvén, százezret szavazott meg. Átalában a gazdasági tanintézetnek költségvetése tárgya­lásában miután a debreczeni, kolosmonostori és kassai intézetek költségei nagy összegeket vesznek igénybe, az ország pénzügyei jelen helyzetében kénytelen volt a többi intézetekre kivont költségeket a lehető minimumra redu­kálni. Álladalmi lótenyész-intéze­­tek. Tenyész anyag a vérlovak vásárlá­sára a ménesekhez 90 ezer írtból 60 ezer frtot szavazott meg, mint a múlt évben. Új építkezésekre a ménesgazda­ságoknál 118 ezer írtból 38 ezret törölt. Az Er­délyben szervezendő ménes részére a pénzügy­minisztériumtól átveendő fogarasi uradalom be­rendezésére 60 ezer írt; miután az ország pénz­viszonyai nem engedik azt, hogy a ménes fel­­­állíttassák, törölte a 60 ezer forintot. Pesti állatgyógyintézet. 2. rovat: Az uj állatgyógyintézet építésének meg­kezdésére előirányozva van 200.000 frt, miután a tervezetek nem mutattattak be, a miniszter azok előterj­esztére utasíttatott, addig e kér­dést a bizottság függőben hagyta. T á­v­i­r­d­a. 3. rovat: 81 mértföldnyi új távir­da vezeték, előirányozva van 48.720 ft. A bizott­ság ezen összegből 41.000 ftot törölt azon meg­jegyzéssel, hogy csak a legszükségesebb vonalak építtessenek, és a­hol valamely új vasút meg­nyitása vagy más körülmény nem kívánja, új vonalak építése elhalasztassék. A rendkívüli szükséglet többi czimei és rovatai megszavaz­tattak. KÜ­LÖNFEJLÉK Pest, oct. 26. (Király ő felsége) úgy a maga,mint Rudolf koronaherczeg részéről a „Pest 1870- ben“ czimü stat. munka egy egy díszpéldányát, melynek szerzője Körösi József, mint Pest vá­rosa adományát elfogadta. (Kolozsvár város története.) Kolozsvár város közgyűlése Pest városának megküldte Jakab Eleknek„Kolozsvár város tör­ténete“ czimű pályakoszorúzott munkáját, me­lyet a tanács köszönettel fogadott. Hát Salamon Ferencz mikor készíti el már a szerződésileg megírni kötelezett Pest városi monográfiát ? (A hajdúkerület Szoboszló- Hadház-V­ámospércsi) választóke­rületben, hol Csanády Sándor lemondása követ­keztében új választás elrendelése len szüksé­gessé, magán hírek szerint tegnap, pénteken P­a­t­a­y István választatott meg országgyűlési képviselővé. E választásnak kétségkívül legin­kább a „Borsszem Jankó“ fog örülni.­­ (Ú­j hetilap.) Deczember hó második felében az Athenaeum irodalmi és nyomdai rész­vénytársaság kiadásában „Athenaeum“ czímmel új hetilap fog megindulni, melynek szerkesztője Beöthy Zsolt, a fiatalabb írói kör egyik legjobb nevű tagja lesz. A heti­lap a műveit közönség irodalmi szükségleteinek ki­elégítését czélozza s közölni fog társadalmi irányczikkeket, politikai szemléket, tudomá­nyos és ismertető czikkeket, válogatott közle­ményeket, regényeket és elbeszéléseket legjobb íróinktól, szóval ki fog terjedni az irodalom és művészet, valamint közéletünk minden"ágára. A lap hetenkint két ívnyi tartalommal a legdísze­sebb kiállításban fog megjelenni, s már első száma igen érdekes közleményeket hozand Tol­­dy Ferencz, Gyulay Pál, Greguss Ágost, Jókai Mór s más elsőrangú íróinktól. E nagy remé­nyekre jogosító vállalatot a legmelegebben ajánljuk a hazai olvasóközönség figyelmébe és támogatásába. A hetilap előfizetési­­ára évenkint 10 frt lesz. (A pesti kereskedők csarnoka) a délután saját helyiségében Neuwelt Imm­ úr elnöklete alatt, közgyűlést tartott. A választmány jelentése örömmel constatálja,hogy az egyletnek további fennállása biztosítva van, miután az e czélból kiküldött 6-ös bizottságnak sikerült az 1873. május 1-jével kezdődő új 3 évi cyclusra elegendő számú aláírásokat gyűj­teni. Az egyletnek a múlt évben kifejtett tevé­kenységéről szólva, sajnálattal említi föl a jelen­tés, hogy a tavaly májusban a csarnok tagjai kebeléből alakult hitelezői egylet, melynek czél­­ja volt előforduló bukások eseteiben az egyleti tagok érdekeit testületi eljárás által megóvni, részvét hiánya miatt alig egy évi fennállás után feloszolni volt kénytelen, holott több eset bebi­zonyította, hogy az egylet erélyes együttműkö­dés által, büntető törvénykezésünk minden fo­gyatkozása daczára is, szép eredményeket vívott ki.­Az egylet pénzügyei igen kedvezően állnak és 1015 forint felesleget tüntetnek föl, úgy, hogy az egylet tagjaitól kölcsönképen felvett alapítási költségek 20 százaléka már visszafi­zethető lett. Tekintettel ezen kedvező körül­ményre a választmány indítványozza, hogy az alapítási költségek fejében eddig minden tag által fizetett 10 főnyi járulék az újonnan belépő tagoktól többé ne követeltessék. A választmány ezen javaslata felett élénk vita fejlődött. Leit­­ner M. L. úr a választmány nevében annak el­fogadását ajánlá, miután a következő cyklusra aláírt új tagok ezt azon kikötés mellett tették, hogy a tagsági díjon kívül minden egyéb járu­lék fizetése alól fel legyenek mentve. Steinitz egyleti tag az eddigi járulékot az új tagokra nézve feltétlenül fenntartatni kívánja. Utóbb azonban elfogadtatott Brüll Miksa indítványa, miszerint minden újonnan belépő tag az alapí­tási költségekhez tetszés szerint és kötelezettség nélkül való hozzájárulásra szóllittassék fel, a választmány által előterjesztett végszámla és 1873. évi költségvetési előirányzat jóváhagyat­tak. Az eddigi számvizsgálók, Leitner M. L., Singer Bernát és Eisler Vilmos urak a jövő év­re is megerősíttettek. A választmányból 10 tag sorsolás útján kilépvén, azoknak új választás általi pótlása végett szavazás rendeltetett el, mire elnök a megjelent tagok buzgalmát meg­köszönve, az ülést befejezte. (Vértesy Arnold) Írótársunkat azon súlyos csapás érte, ho­y neje, szül. Krenn Anna aszszony tegnap meghalt. Holnap d. u. lesz te­metése. Béke poraira ! (S­p­o­r­t.) Az ős Rákos ma egy szép látvány tanúja volt. A rókavadász társaság tegnap tarta első rendes vadászatát, melyre ő Felsé­geik, király és királyné is megjelentek, Lipót bajor her­­czeggel együtt. A találkozó a rákosi Pascal malom táján volt, d. e. 11 órakor, hol egész sereg veres-kabátos vadász fogadá Ő Fel­ségeiket, élükön gr. Andrássy Gyula és br. Wenckheim B. miniszterek, gr. Bellegarde és Piret tábornokok, Szapáry Géza és Imre, Fes­­tetich Pál, Keglevich Béla, Sztáray János, Ká­rolyi Pista, Batthyány Elemér, Almássy Kál­mán grófok, Okolicsányi Pál, Baranyai stb. stb.­­ Felségeik kocsiban jöttek, s mindjárt lóra ül­tek. Felséges asszonyunk hosszú fekete amazon öltönyben, lenge kék fátyollal kalapján, s holló­sötét paripán bájos karcsú termetével, a­mint megindult könnyű vágtatásban a mezőny élén, valóban királyi látványt nyújtott, hozzá a szép napsugaras idő, a budai hegyek festői panorá­mája, és az egész kis tábort képező veres-kabá­tos lovagok, udvari és magán lovászok raja, a hintók, szekerek sora festői tarkaságban özönlé el a zöld gyepet.­­ Ezalatt Káposztásmegyer felől a fal­ka nagy , gróf Eszterházy Miki is is megérkezett a 40 kopóval, falkárral, ostorász­­szal és róka-kaparóval (Bartstopper) és a kopó­­kat szabadon eresztetvén, a legközelebbi nádas­ba hajtató róka keresésre. A ravasz koma vagy 10 perczig csalogató a kopókat,­­ bár minden­felől lovasok állták körül a nádast, még­is sike­rült neki megszökni Palota felé, ámde meg­pillantották s mindjárt rá hangzott a „tally hó!“ rivalt a kürt s iramodott a kopó-sereg hangos csaholással utána, nyomukban az egész tábor, gyors vágtatásban, az első sorban bájos király­nőnk holló-sötét paripáján, mellette a király, Lipót herczeg, Andrássy, Wenckheim báró, ki hatvan éve daczára, fiatal délczegséggel üli lo­vát, utána a többi sereg, a leghevélyebb látvá­nyok egyikét nyújtva, mig pár percz múlva el­tünedeztek a Rákos füzesei közt. Csak a kocsikon jött nézősereg s pár rákosi szántó­ vető meren­gett el még a távolba. Talán eszékbe jutott a dal, melynek kesergő refrainje ime hál’ istennek átváltozhatik már vigabbra. Mátyás király óta ez az első eset, hogy gyors paripákon, magyar uraktól környezve láthatja királyát és királynő­jét a rákosi szántó, Sas. (Magyar tudományos akadé­mia.) A m. t. akadémia 1872. október 28-án összes ülést tart, melynek tárgyai: I. F­i­n­á­l­y Henrik 1. t. „Emlékbeszéde E­n­g­l József elhunyt akadémiai 1. tag felett.“ Olvassa Gyulai P­á­­­r. t. — II. Folyó ügyek. Pes­ten, 1872. okt. 26. Arany János, főtitkár. (Az egyévi önkéntesek­ köréből elő­léptetett tiszteket veszély fenyegeti. A hadügy­minisztérium ugyanis azon visszás helyzet által indíttatva, mely a tartalékos tiszt és a tényleges szolgálatban álló tiszthelyettesek rangja által idéztetik elő, jövőre beható reformokat akar e tekintetben létesíteni. Eddig ugyanis az önkén­tesek egyévi szolgálati idő után, ha a tiszti vizsgát letették, tisztekké neveztettek ki. A tiszthelyettesek pedig, kik a tényleg szolgálat­ban levő legénység köréből kerülnek ki, és sokkal nehezebb vizsga alá vettetnek, csak ak­kor neveztethetnek ki tisztekké, ha a szükség kívánja, úgy, hogy két-három évig kénytele­nek szolgálni, mielőtt tisztekké neveztethetnek ki. Ehhez járul még az is, hogy e tiszthelyette­sek előbb hadapródok voltak, s mint ilyenek is rendesen huzamosabb ideig szolgáltak. E visz­­szás helyzet leginkább akkor érezteti hatását, ha a tiszthelyettesek, pl. öszpontosítások eseté­ben a tartalékos tisztekkel együtt szolgálni kénytelenek. A minisztérium ennélfogva azt tervezi, hogy az egyéves önkéntesek a letett vizsga után csak tiszthelyettesekké neveztetné­nek ki, s tisztekké csak szükség esetén léptet­­tetnének elő. Úgy­szintén valami megkülönböz­tető jelről is gondoskodik a tartalékos és szolgá­latban levő tiszteket illetőleg külsőleg is. (Gyorsírászati előadások.) Markovits Iván, a budapesti magyar gyorsíró-egylet elnöke, hétfőn, okt. 28-án gyors­írászati előadásokat nyit a pesti egyete­men, melyek hétfőn, szerdán és szombaton, d. u. 5—6-ig a kezdők és 6—­7-ig a haladók szá­mára fognak tartatni. Tekintve azt, hogy a szó­beliség és nyilvánosságnak keresztülvitelével a törvénykezés terén a gyorsirászat mindinkább nagyobb jelentőséget nyer, a közönség ezen elő­adásokra figyelmeztetik. (Az orsz. középtanodai tanár­­egylet) kedden, okt. 29 én, délután 5 órakor az akadémia Kisfaludy-termében alakuló ülést tart. Torkos László, m. titkár. (A keszthelyi fels. gaz­d. tan­intézet hallgatói között) a se­gélyegylet ez idén is megalakulván, elnökké Ferenczy Zsigmond, alelnökké : Ebeczky Jenő, pénztárnokká: Felmayer Lajos, jegyzővé: Sat­­tinger Conrád választottak. (Jegyzék-Napló gazdák szá­mára.) Légrády testvérek kiadásában csino­san kiállított jegyzék-napló jelent meg, mely minden, a­ gazdára nézve tudnivalót magában foglal.Ara­­­ft 20 kr. Tartalmát teszik: Naptári rész. Előszó. A mezőgazdasági és erdészeti ügyeket intéző kormányközegek. M. k. álladal­mi felsőbb gazdasági tanintézetek és ezekkel egybekötött földmivelési iskolák. Vinczellér­­képezdék. Az állam által segélyezett gazdasági szakelőadások, vándortanítók. Szünidei gazda­sági tanfolyam a néptanítók számára. Gazdasági egyletek. Magyar- és Erdélyországban fennálló gazdasági egyesületek, gazdasági bizottmányok, kertészeti, méhész-egyesületek,és haltenyészdék. Erdészeti államvizsgálatok. Országos m. kir. állatgyógyintézet. Vesztegintézetek. Ménesinté­­zetek és gazdaságok. Marhatenyésztés. Sertés­­falka. Erdőmivelés. Méntelepek. Központi orszá­gos lótenyész-bizottmány. Vidéki lótenyész-bi­­zottmányok. Országos lóversenyügy.A pénzügyi magyar királyi minisztériumnak a magyar ál­lambirtokokkal és az erdészeti ügyekkel foglal­kozó ügyosztályai. A gödöllői uradalom. Az alapitv. jószágok és azok gazdászati kezelésére fenálló főtisztségek. Az államjavak általában. A földmivelési államköltségvetés.Tervhozás és ren­deletek. Gazdasági irodalom. Pesti áru és érték­­tőzsde. A tőzsdei választott bíróság. A gazda­közönséget érdeklő általános intézkedések s közhasznú táblázatok. Helyi hirek. (A cholera Budán.) A belügymi­niszter valamennyi törvényhatósághoz a kö­vetkező rendeletet intézte : Hivatalos jelen­tések szerint Buda főváros területén folyó év October 18-ától October 21-éig tíz cholera eset merült fel. Meghalt hét egyén, gyógykezelés alatt maradt három. Mármaros megyének Raho Trebusa, Lonka, Roszucska, Bocsko, Petrova, Szerfalu és Kálinfalu községeiben folyó évi Sep­tember 14-kétől October 16-ig 115 cholera eset merült fel, meggyógyult 52 egyén, meghalt 32, gyógykezelés alatt maradt 31. Miről a törvény­hatóság oly felhívással értesíttetik, hogy a terü­letén netán felmerülő choleraeseteket éber fi­gyelemmel kisérvén, folyó évi augustus 12-én 26, 289 szám alatt ugysz­intén folyó évi augusz­tus 26-án 27 722 szám alatt kelt itteni rendele­tekben felsorolt gyógy- és óvintézkedéseket, a a legerélyesebben foganatosítsa. Budán, 1872 év October hó 26-án. Tóth Vilmos. (Faemelőgépet) rendelt meg Pest városa a Schlick-féle vasöntödében, melyet élő fáknak gyökerestől való kiemelésére és elülte­tésére fognak használni. (A városerdei fasor.) Úgy halljuk, hogy egyik legközelebbi ülésében a közmunkák tanácsának — azon kérdés kerülend szőnyegre, vájjon a város erdejébe vezető fasor ne tágit­­tassék-e oly módon, hogy a két belső sor kivé­tetvén, a nagykocsi itt jelentékenyebb szélese­dést nyerjen. Már a hold, nádor, midőn 1869— 30-ban a mondott sétány fáinak nagyobb részét kivágatta s újabb ültetéseket tétetett, ezeket azon szándékkal eszközöltette, hogy jövőre, mi­dőn a fák megterebesednek, innen nevezetes vágatások eszközöltessenek. Egy sor fának egészben leendő kivitele ismert terve volt már kezdettől fogva a főherczegnek. Ma a két belső sor fái nagy részben korhadtak, az egymásra sürüdött ágak elzárják már a többiek levegőjét is, s az a belső túltömöttség a fákban, különösen a kocsiútnak üdítő léget sem nyújt. Egy sornak kivétele szépészet szempontjából is alig elégíte­né ki mai igényeinket. Pest város lesz e kérdés határozatánál is döntő, a főv.kmtanácsa már régebben rendszerint nagy súlyt fektet hasonló esetekben a város kívánságára. Az idő hatalma ront, bont, zúz, elavult dolgok helyébe újak te­endők, s ezek pedig úgy, hogy a változott vi­szonyokkal jöjjenek öszszhangzásba. Népessé­günk tetemes szaporodásánál a sugár utón kí­vül még a király-utcz­i fasornak tökéletesebb átalakítása is méltán megkívánja gondoskodá­sunkat (Enquete a pesti telekköny­vek tárgyában.) Az igazságügyminisz­ternél a pesti telekkönyvek tárgyában tartandó enquete határidej­e f. é. oct. 30-ára újabban van kitűzve, miután a legújabb tényjavaslat a tagok között csak mo­st fog kiosztatni. Az elnökséget az alakuláskor maga a miniszter vitte, jelen voltak még Csemeghy, Csengey, Csermák, Da­­ruváry, Déván, Halmosy, Kazay, Széher (Bus­­bach elutazott). (A Kerepesi úton) fekvő Beniczky­­féle két emeletes házat, mint halljuk, az eddigi tulajdonos Beniczky testvérektől 250.000 fton Széná­­sy Miksa vette meg. (T­ü 7) volt tegnap este 11 órakor a 3 dob­­utcza 40. sz. a. fekvő bádogos-műhelyben, de a házbeliek által gyorsan észrevétetve­­, minden kár nélkül elfot­tatott. (Az árvaügyek kezelése Bu­­d­á­n.) Schulhof Géza úrtól egy, általunk a múltkor említett esetre vonatkozólag a követ­kező értesítést vesszük: Kötelességemnek tar­tom értesíteni, miszerint az általam képviselt kiskorú Simic Tivadar ügyében a budai árva- Ezek mai nap a felek kihallgatása és az ügy szabályszerű letárgyalása után következő vég­zést hozott: „Schreiber János, mint Simic Ti­vadar gondnoka, a gondnokság alól felmentetik, az ügyiratok a tekintetes fenyítő törvényszék kivonatára utóbbinak hivatalból áttétetnek, és a jelenlevő Simic Tivadar által javaslatba ho­zott Ludvig Gyula ,vasúti tisztviselő úr Simic Tivadar részére bírói gondnokká ezennel kine­veztetik. (Beleset.) A tömő-utczában 30. sz. a. a múlt éjjel Gattinger Imre kőművespallér, Rózsa János és Korponitz napszámosok a pőczegödör tisztításával voltak elfoglalva, mely munka az egész élet igénybe volt veendő. Ma reggel a la­kók nagy rémüléssel vették észre, hogy a mun­kások mindhárman a gödör fenekén élettelenül hevernek. Egy csatornatisztító kiemelte őket a tisztátalan helyről, de életre már nem voltak hozhatók, mivel a kifejlődött fojtólég megölte őket. Hulláik a kórházba szállíttattak, Gattin­ger csak 22 éves volt. A közönség köréből.*) Topolya, oct. 24. Gróf Karácson­y Guido ur egy szegény tanító fiának 100 fiot adományozott, mely kegyes ado­mányért az illető és fiád a legforróbb köszönetét nyilvánítja a nemeslelkű grófnak és családjának. S. M., tanító. Folytatás a mellékleten. Tisztelt Szerkesztő úr! Kérném a nagy­közönség érdekében követ­kező soroknak becses lapjába való felvéte­lére. A tegnapi lapok a közoktatásügyi miniszté­riumnak jelentéséből igen érdekes kivonatokat közöltek. A közönség ez ismertetéseket tagad­­hatlanul nagy érdekkel vette, mert meg van győződve, hogy e könyvben rejlik nemzetünk horoskopiumának nagy része. Nemcsak czélszerűnek, de okvetlenül szüksé­gesnek is tartjuk ennélfogva, hogy a kormány *)Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő levelek dítalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti.

Next