Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)
1872-10-23 / 245. szám
245. száza, Szerda October 23.1872. 23. évi folyam. ■ ................. ."■>". .Ill I I IWimil l CKj* • Szerkesztési iroda; Kiadó-Invatal: _____ J? Előfizetési feltételek: Hirdetések i\. «nceiek-tere 7. grim. L tmekt. Ferencziek-tere 7. *%. földszint. TT* LUkti Wto iTrftTká BS&ISBgy ttiSt «ifl&Cf&C Up tmellemi résiét Illető tafeidea A lap »ayagi rétiét EQetii kflko «a » ff ■ ikfl M El m «jf El 1 ffi*?** ‘ ,____ fények (ejtési pl«, kU*. | 1 1 1 IR 8 [1 g 1 1 I i '^ ^ I ~ I körüli panicok, hirdetmények) a A Al mMm A «All wMm IJL AJI V ^ &K*M*****m 7. »*. BiraboMba Uralok ef*V ismert Hadekivatalh»» iatewndBk. T» r* ppr T T7" T i T) i Q küldendők. kesieVtnn fogadtatnak eL XV JJi VX V.7T Li A M I A 1 ’ A. U, 2»$ÍIél ff «uJtítUtaT1***** * Előfizetési felhívás „PESTI mihra. Előfizetési árak: Efésa évre.......................22 ft. Félévre...........................lift. Negyedévre...................fift A0 kr 8V* Külön előfizetési íveket nem küldünk szét. Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése 10 frtig csak 5, 10 írton felül pedig 10 krba kerül. Az előfizetések a „Pesti Napló kiadó-hivatala* czim alatt Pest, ferencziek-terek az. alá küldendők. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, oct. 22. Az egyetemi reform ügyének tárgyalása nálunk évek óta napirenden van. A kérdést minden oldalról megvitatták, nincs a reformnak részlete, melyről több vagy kevesebb alapossággal nem szólottak, s a tudományos főiskolánk belső szervezésére vonatkozó tervek és indítványok mennyiségileg legalább igen tekintélyes halmazt képeznek.Egy mozzanatot azonban, éspedig nem a Lgjelentéktelenebbet, meglehetős mostohasággal tárgyaltak , elfeledték, hogy a tudománynak hajlékot is kell emelni, hogy az egyetemnek megfelelő helyiségekre van szüksége, ha tevékenységétől hathatós sikert óhajtunk. A tanév kezdetén rendesen felmerül ugyan a panasz, hogy a tantermek nagysága a tanulni óhajtók számával arányban nem áll, hanem azért a baj radicális gyógyítását eddig senki meg nem kísérlette. A baj pedig évről-évre nagyobb terjedelmet ölt. Ez idő szerint az egyetem , a vele szorosan összefüggő intézetek 8—9 különböző, különféle városrészekben fekvő épületben vannak elhelyezve. Az egyes helyek, hol a felolvasások vagy gyakorlati leckék tartatnak, igen távol esnek egymástól. Az egyik karnak tanácskozási terme nem ott van, hol a tanárok előadásaikat tartják; a nagy egyetemi épület tantermei szűkek, egészségtelenek s részben nem alkalmasak előadások tartására ; a tantermek a tanárok és a leczkék számával arányban nincsenek s az aesthetika tanszéke legújabban egyenesen Mars védő szárnyai alá, a Károlykaszárnyába volt kénytelen menekülni. Nem szükséges e viszszás állapot következményeit részleteznünk.S ha már ez magában véve is elég súlyos calamitás, az egyetem mellékintézeteinek, az egyes laboratóriumok és főleg aőkönyvtár állapota a lehető legnagyobb mértékben elsszomorító. Eddig e tekintetben csak a létező helyiségek szűk voltáról panaszkodtak, most már a helyiségek is fel akarják mondani a szolgálatot, s ha az épületeken a lehető legrövidebb időben terjedelmes javításokat nem tesznek, akkor az egyetemi könyvtárban összehalmozott, s pénzbelileg is nagy értéket képviselő, de hazai tudományunkra pótolhatlan kincseinket a tél folyamában a legszomorúbb catastrópha fenyegeti. Megnyugvással látjuk tehát, hogy a közoktatásügyi miniszter, áthatva e komoly bajok orvoslásának szükségétől, a költségvetésbe jelentékeny összegeket vett fel, hogy legalább a legérezhetőbb hiányokon segítsen, a laboratóriumokat áthelyezze s a könyvtár kincseit a fenyegető veszély ellen biztonságba hozza. A jövő év budget-előirányzatában 200.000 ft az egyetem központi épületének építésére, 400.000 a régi füvészkert telkén építendő természettudományi intézetre, 150.000 frt az egyetemi könyvtár-helyiség építésére és 230.000 forint az orvosi kar számára vásárolt telkek kiegészítésére van előirányozva. Az összes szükséglet 980.000 ftra megy, a tényleges kiadás azonban évenként csak 71,196 ft lesz, mivel pénz a tanulmányi alapból kölcsön útján 6010 kamatra és 30 évi törlesztés mellett fog beszereztetni. Az áldozat tehát, melyet az ország legfontosabb tudományos érdekeinek megsértése nélkül meg nem tagadhat, aránylag nem jelentékeny. De bármi nagy lenne is az, oly kikerülhetlen szükségletek kielégítéséről van szó, mely továbbra többé halasztást nem szenvedhet. A közoktatásügyi miniszter a magyar kultúra minden barátja részéről föltétlen elismerést érdemel, hogy figyelmét az egyetemi ügy ezen komoly bajaira is kiterjesztette s költségvetésébe az építkezésekre szükségelt összegeket fölvette. Meg vagyunk győződve, hogy a pénzügyi bizottság és az országgyűlés sietni fognak a tudomány oltárán meghozni a kívánt áldozatot, s fölteszszük a pénzügyi bizottságról azt is, hogy az ügy sürgetős voltánál fogva vagy nem függeszti fel szavazatát a részletes tervek elkészültétől, mire a jelenlegi miniszternek ideje sem lehetett; vagy ha mégis ezt tenné, ajánlja a háznak, hogy ismertessék el amaz építkezések szükségessége, s a miniszter hivassék föl a részletes tervek előterjesztésére. Az egyetem czélszerű elhelyezése kell, hogy az egyetemi reform kiinduló pontját képezze. Megfelelő, az igények színvonalán álló helyiség nélkül a tudományos oktatás jövőre sem hozhatja meg a kívánt eredményeket s a tudomány nálunk ezután is csak vándormadár lesz, melytől magunk tagadjuk meg az állandó hajlékot. A „PESTI NAPLÓ“ TÁRCZÁJA. A jezsuiták Magyarországon. Irta:Toldy István. in. (1647—1711.) (4. Folytatás) *) A linczi béke után nehány évre nyugodtabb napjai lőnek Magyarországnak. Nem a békefeltételek becsületes teljesítése , nem a hozott törvények igazságos végrehajtása hozta e rövid szebb napokat az országra, mert a béke feltételei soha nem teljesittettek, s a törvény megsértetett, mint előbb, hanem szelíd III. Ferdinánd uralkodása, ki természettől fogva idegenkedett minden erőszakos rendszabálytól. Meg is változtak a dolgok csakhamar, midőn 1657-ben a papnak nevelt I. Lipót követte őt a trónon. Lipót nem volt nagy szabású autocrats, mint I. Napoleon vagy Nagy Frigyes. A legnagyobb zsarnok volt, ki eddig az osztrák házból a magyar trónra jutott, mégis csak az udvari katonai és papi clique uralkodásának volt hivatalos cégvezetője. Nagy protectora volt a jezsuitáknak, kik uralkodása alatt egy sereg uj házat alapítottak s a tanügyet teljesen kezükbe ragadták. Alatta s többnyire általa jöttek a jezsuiták 1659-ben Szakolczára s Rozsnyóra, 1666-ban Sárospatakra, 1677-ben Selmeczre, 1672-ben Eperjesre, 1687-ben Budára, 1685-ben Zsolnára, 1687-ben Esztergomba, 1689-ben Nagybányára és Székesfehérvárra, 1692-ban Egerbe, 1699- ben Nagyváradra, azonkívül Pécsre, 1703-ban Pestre, valamint Péterváradra, Szalaknára, Eszékre, Felsőbányára stb. S ahol megtelepedtek, az iskolákat, s a mennyire csak lehetett, a plébániákat is elfoglalták. A katholikusok 1670 *) Lásd a tP. N.“ 240, 241, 242 és 244 reggeli után annyi templomot foglaltak el erőszakkal a protestánsoktól, hogy nem volt világi papjuk valamennyinek ellátására, s ez alkalommal a jezsuiták számos lelkészi állomás birtokába jutottak. Budának 1687-ben már legtöbb iskolája s minden plébániája a jezsuiták kezén volt. A kassai s budai főiskolák jezsuitákkal tömöttek meg, s ahol jószerivel nem ment, erőszakkal foglaltattak el az iskolák javukra. A protestánsok saját költségén tartott eperjesi főiskolája bezáratott s 1672-ben, midőn a reactio addig nem ismert dühkel lépett fel, átadatott a jezsuitáknak. A nemesi tápintézetek, minek a nagyszombati mintájára Trencsénben, Győrött, Budán, Lőcsén, Kassán, Zágrábban, Varasdon, Váradon s egyebütt állíttattak, s melyekben a nemesi ifjúság túlnyomó része neveltetett, mind jezsuita kézen valának. Az ország minden iskolájában Canitius jezsuita katechizmusa taníttatott,mely 1650 után hozatott az országba. A század végén a jezsuiták oly tökéletesen hatalmukba kerítették az összes tanügyet,hogy kiűzetésük ellen már az hozatott fel főindokul, hogy ha a jezsuiták eltávolíttatnak, nem lesz kire bízni az oktatás és nevelés ügyét. A kettős reactió, melynek szárnyai alatt a jezsuiták mindinkább terjesztettek, főleg 1650 után, midőn a kis pad Magyarországon is divatba hozatott, mind nyomasztóbbá lett. A 17. század második felében Lobkowitz alatt már a politikai reactió lépett előtérbe, de mindig karöltve járt az egyházival, mely neki utat tört. Ha akadt volna egy uj Bethlene Magyarországnak, a nemzet csakhamar fegyverhez nyúlt volna ismét. De e kor évtizedek óta csak másodrangú jellemeket és tehetségeket termett. Vezér hiányában az elégületlenség a Zrinyi-féle öszszeesküvésre vezetett, melyben a nemzet most már csekély számú hazafias főurai vett részt. Wesselényi halálával azonban az összeesküvés is elveszte lelkét s Zrínyi és Frangepán csakhamar horogra kerültek. Az udvar cselfogással igyekezett őket hatalmába keríteni. Zrínyit a császár Bécsbe hívta, és szavával biztosítá, hogy bántása nem lesz. Az udvar nyakára küldte a zágrábi püspököt egy barát kíséretében, s ezek rábeszélésére Zrínyi csakugyan Bécsbe ment, hol elfogatott, s a vérpadra vitetett. E hitszegés méltó volt azon udvarhoz,melyben jezsuiták uralkodtak. Lipót, ki császári szavának megszegésével tőrbe csalta Zrínyit, s miután őt és Frangepánt kivégeztette, elkobzott javaikból mindeniknek lelki üdvéért 2000 misét szolgáltatott, a jezsuiták hűt nevelésének bizonyító magát. Különben a szerzet közvetlenebb módon is vett részt e vértettben. Gentiletti Kornél jezsuita, legalább a két főúr kivégzése után, nyíltan panaszolta, hogy az udvar az általa ajánlott kémeknek, kik Zrínyit és Frangepánt kikémlelték, nem fizette meg az ígért jutalmat. Az összeesküvés, melynek kitűzött czélja volt Magyarországot „a németek és jezsuiták zsarnoksága alól kiszabadítani,“ egy jezsuitikus hitszegés segélyével elfojtatván , a protestánsok üldözése újra és most már nagyobb mérvben, császári hadakkal megindult, melyeket csak a magyar püspökök és jezsuiták múltak felül buzgóságban. Még féktelenebb lett az erőszakos üdvözítés , midőn Tököly felkelése oly gyorsan meghiúsult. Amit Magyarország eddig nem látott, most bekövetkezett: rendkívüli törvényszékek állíttattak fel, melyeknek czélja volt felkelőket és eretnekeket nyomozni. A király ugyan 1670-ben amnestiát hirdetett, de ennek daczára a törvényszékek ernyedetlen buzgalommal működtek, s előtt,ük a protestáns egyúttal lázadó, a felkelő egyúttal eretnek volt. Oly jelenetek tárulnak szemünk elé itt,minőket Németalföld látott Alba tyrannismusa alatt. Eperjesen a kegyetlen és kincsvágyó Caraffa tánok, Caraffa bibornok rokona , a jezsuiták teremtménye, egy tehetségnélküli ember, kit a jezsuiták magasra emeltek, hogy felhasználhassák, tartotta a vértörvényszéket, melyben papok s katonák ítéltek az eretnekség és felkelés bűnei felett. A pozsonyi vértörvényszéknek Gubasóczy püspök volt elnöke s több tagja szintén pap, de e rendszabály teremtői s lelke a jezsuiták valának. Az amnestia daczára mindenki, ki a felkelésben való részvétellel gyanusittatott, s azonfelül minden protestáns pap és tanitó e törvényszékek elé idéztetett, s alig volt, a ki a büntetéstől megmenekült volna. Protestáns papok s tanítók rendesen halálra ítéltettek, mely büntetés némely esetben kegyelemből száműzetésre enyhittetett. Mások állásukról lemondani kényszerittettek, vagy börtönre vettettek vagy gályarabságra vitettek, s Triest és Nápoly csakhamar megteltek magyar gályarabokkal, kiknek egyetlen bűnök volt, hogy nem akartak katolikusokká lenni. Mert a büntetést, még a csupán politikai vétség miatt kiszabottat is, a katholicismusra való térés által meg lehetett váltani. És a térítés volt e korban főczélja úgy a világi, mint az egyházi hatalomnak. Lelke és főeszközei ennek most is a jezsuiták valának.Egy e korból fennmaradt „magyar átokformula“ alatt ismeretes okmány, melyet minden megtérítettnek alá kellett írnia, bizonyítja, mily nagy részök volt a jezsuitáknak e szomorú gazdálkodásban. „Elismerjük és valljuk, úgymond ez irat, hogy egyházi és világi elöljáróink különös gondoskodása, a Jézus társaságbeli atyák buzgalma és támogatása segélyével téríttettünk vissza az eretnek tévelygésből az egyedül üdvözítő kath. vallásra stb.“ És a jezsuiták térítettek. Nekik köszönhette az udvar,hogy Tököly csak oly csekély haderőre tudott szert tenni,mely mellett a siker lehetetlen volt.Ők térítették meg II. Rákóczy György özvegyét, Báthory Zsófiát is, ki Sárospatakon letelepítette a szerzetet s kedvéért birtokain válogatott erőszakoskodásokat követett el a protestánsokon, hogy súlyt fektettek a jezsuiták e fejedelmi családra, és sikerült is a bigott asszonyt rábirniok, hogy fia I. Rákóczy Ferencz nevelését rájok bízza. De Ferenczen nem fogott a jezsuita nevelés. Hű volt a szabadság ügyéhez s katholicus léte daczára a protestánsok, vagyis a vallásszabadság pártjához tartozott. Báthory Zsófia annyira el tudta fojtani anyai érzéseit fia iránt, hogy midőn ez,a Zrinyi-féle öszszeesküvésben való részvétele folytán, anyja várába akart menekülni, ez nem bocsátotta be, s a vár ágyúival fenyegette azon esetre, ha erőszakolni akarná beeresztetését. Ahol e korban valaki a vér kötelékeit széttépte, jezsuita kezekre akadunk. Ők diktálták az eretneknyomozó törvényszékek ítéleteit, ők bujtották fel az anyát üldözött fia ellen, ők kínozták a halálra ítélt protestánsokat még végóráikban is térítő szenvedélyükkel. Csakis a császári kormány erőszakos uralma tartotta fenn a szerzetet Magyarországban, mely méltó tárgya volt a nemzet gyűlöletének. Ahová Lipót fegyverei el nem hatottak, ahol a nemzet szabad volt, nem is tűrte meg őket. Erdély területén 1653-ban nem volt jezsuita, sI. Rákóczy Ferencz fejedelemmé választásakor a rendek kimondták, hogy a ki ezentúl a jezsuitákat pártfogolni merészli,a hűtlenség bűnébe esik. De Lipót fegyverei mind tovább terjesztették az udvar hatalmát. Míg Bocskay és Bethlen harczaiban a magyar szabadság és Protestantismus függe sokat nyert azon érdeksolidaritás által, melyben a német- és csehországi protestantismussal állt, most a westpháli béke, s Csehország alapos elnyomása után a dynastia teljes erejét Magyarország leigázására fordíthatta. A török is mindinkább kiszorittatott az országból, s minden talpalatnyi föld, mely a félholdtól viszszafoglaltatott, csak az udvar absolutismusát növelte, mely a visszafoglalt részeket teljhatalommal kezdte kormányozni. Annyira győzött az absolutismus, hogy az 1687-iki országgyűlésen keresztül tudott vinni két dolgot, amire Magyarország másfél százados át nem volt rábírható. Az egyik a király választási jogáról való lemondás volt, melyet Magyarország mindaddig nagy becsben tartott, mint végső biztosítékát szabadságának, a másik a jezsuiták törvényes befogadása vala. Most az udvar katonasága és a papság segélyével annyira képes volt a rendeket terrorizál számait. Fest, oct. 22. (Mindkét delegatió) megszavazta ma végleg a kül- és pénzügyi budgetet, melyre nézve a két delegatió határozatai összehangzanak. A hadügyi költségvetést illetőleg a tárgyalások ma este folytattatnak. Ha erre nézve létesül is megállapodás, az osztrák delegatiónak az 1870-diki zárszámadásra vonatkozólag ma elfogadott határozata folytén az üzenetváltások szükségessége nem mellőztetik el. A delegáció ugyanis magáévá tette albizottságának a katonai határőrvidékre vonatkozólag javaslott s mai esti lapunkban említett határozatát. Az ugyanott említett közös megállapodásra, hogy t. i. e tétől függőben hagyassák, még mindig remény van ugyan; azt hitték azonban, hogy az már a mai ülés alkalmával kijelentetik, s hogy ez nem történt, azt Herbstnek egy magánértekezleten tanusított oppositiója okozta. Herbst ugyanis ragaszkodni akar az említett határozathoz , s remélik azonban, hogy az osztrák delegátió többsége ez ügyben is politikusabb lesz, mint a német alkotmánypárt vezérei. (Az egyetemi reform ügyében működő szakértekezlet a kitűzött kérdések tárgyalását f. hó 24 én délutáni 5 órakor folytatni fogja. Fest, October 22. Az entrepol ügyében a következő nagy érdekű értesítést veszszük : Pest, oct. 22. Az entrepot-k ügye már rég ideje igen élénken foglalkoztatta a kormányt, mégpedig kettős irányban : egyrészt megállapodásra kellett jutni azon kérdésben, hol fognának az építendő entrepot-k legcélszerűbben elhelyeztetni, másrészt az építkezési tervek és költségek kérdése volt tisztázandó. Mivel a terület configuratiója miatt az utóbbi kérdés az előbbitől függetlenül megoldható, ugyanis Pest egész területe síkságon fekszik, a közlekedési minisztériumban az egységes árak kipuhatolása végett a Duna partjának három pontjára terveztek entrepot-kat, a. m. a pesti parton közvetlenül az épülő vámház alatt, azután az elzárandó soroksári Dunaág bal partján, végül a Csepel sziget hosszában. E tervezetek alapján készültek el az egységes árak egy-egy folyó és vízépítésre, vasútépítésre, egy-egy nyitott, födött és emeletes raktárra stb. Az entrepot-k ügyének első kérdése nem volt oly könnyen eldönthető, mint a technikai kivitelé. Az entrepot-k érdekében annak idején egybehívott enquete tagjai nem jutottak megállapodásra azok legcélszerűbb elhelyezése fölött. A kereskedelem számos képviselői a Lipótváros mellett nyilatkoztak, ahol Budapestnek kereskedelme még ma öszpontosítva van, hol a Duna gőzhajótársaság régi rakpartja az egyedüli nagyobbszerű áru-rakhelyet képezte, hol azon egyetlen vasút pályaudvara, mely a magyar kereskedelmet az európai nyugattal kapcsolatba hozza, fekszik. Azonban nem tekintve azt, hogy a Lipótváros hoszszában a Duna partjának rövidsége nem alkalmas az entrepot-k elhelyezésére, újabb időben oly tényezők léptek föl, melyek az entrepot-k elhelyezését az alsó Dunán sürgősen kívánják : a magyar államvasút és a kasaa-oderbergi vasút hálózatának kiépítése által Oroszország és egész Éjszak-Németországgal nemcsak egyenes vasúti összeköttetésben állunk, hanem a nevezett két magyar vasút igazgatóságainak sikerült az észak-német és az orosz pályákkal egyenes vitelbértarifákat létesíteni, melyeknél fogva a kivitelnek jelentékeny része az irányban fog eszközöltetni,és így különösen a gabnakereskedelem egy része máris a Duna felé húzódik, nem említve továbbá azt,hogy a vámház az alsó Duna mellett a tervezett és okvetlenül létrejövő összekötő vasút közelében épül, Pestnek egész fejlődése oda irányul, hogy a kereskedelem a Lipótvárostól lassan kint az alsó Duna felé húzódjék, hol a gyáripar számára máris kijelöltetett a terület és hol az, Budapest fekvését tekintve, a viszonyok kényszerítő hatalmánál fogva egyedül fejlődhetik. Minden okokat tekintetbe véve, természetesnek találjuk, hogy a közlekedési miniszter arra határozta el magát, hogy az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslatban az alsó Dunát, mégpedig a pesti partot a vámháztól kezdve lefelé jelölte ki az építendő entrópot-k helyéül. Ez irányban készült el az országgyűlés elé terjesztendő törvényjavaslat a részletes tervekkel. Mint tegnapi esti lapunkban már említve volt, a közlekedési minisztérium terve szerint közvetlenül a vámház alatt fognak az entropót k építtetni, mégpedig három tagban, nyitott áru raktárak millió mázsa áru számára, födött raktárak ismét millió mázsa áru számára és végül emeletes raktárak 1 millió mázsa liszt és gabona számára. Azonban ez utóbbi raktárak berendezésüknél fogva másnemű áruk fölvételére is alkalmatosak lesznek. Mihelyt a törvényhozás az entropói-k fölött döntött, az építés haladéktalanul meg fog kezdetni ; a kormány, miként halljuk, egyelőre a parti munkálatok , platáu helyreállítása, és a parti vasút építését a törvény hozatala után azonnal czélba akarja venni. Pest, oct. 22. A közlekedési minisztérium jövő évi költségvetésének előirányzatához mellékelt indokolás a magyar kir. államvasutak állapotáról, forgalmáról, kezelési költségeiről és üzleti eredményeiről részletes és figyelemreméltó adatokat tartalmaz. Az államvasutak két fővonalból, az északi és déli vonalból állanak, 1872. végén üzletben lesz az északi és déli vonalon 88.65 mértföld. A hatvan-szolnoki 9.76 mértföldnyi vonalrész 1872. decz. 11-én nyittatik meg. A jövő év folyamában a közlekedésnek átadatnak az északi vonalon 1) Bánréve-Fülek 6.30 mértföld, megnyitási határidő 1873. aug. 26. 2) Zólyom-Besztercze-Bánya 2.62 mértföld, megnyitási idő 1873. május 2.; a déli vonalon 3) Károlyváros-Fiume 22.90 mértföld, megnyitási határidő 1873. aug. 18. E szerint a jövő év végén üzletben álló államvasutak összes hossza 120.47 mértföldet teend. Az ide vonatkozó költség-előirányzat azon föltevésen alapszik, hogy a vasutakból 88.65 mértföld az egész éven át, 31.82 mértföld csak 4, illetőleg 8 hónapig lesz üzletben. Az összes vasutak igazgatási költsége 4.676.816 frtban van előirányozva vagyis a 120 mértföldet véve, minden mértföldre átlag 38.821 frt 41 kr. esik. Ez eredmény aránylag kedvező, mert 1871-ben az összes régibb magyar vasutak a fentebbi összegnél nagyobb igazgatási költséget emésztettek föl mértföldenkint. A nevezett évben az osztrák államvasút déli vonalán 67,430 frt, a bécs-újszőnyi vonalon 50,106 frt, a déli vasútnál 47,290 frt, a tiszavidékinél 42,290 frt jutott átlag egy mértföldre a költségekből. Ellenben az újabb vasutak, a pécs-barcsi kivételével, mindnyájan kevesebb költséget igényeltek, mint az államvasutak, minek oka a csekélyebb forgalomban fekszik. Az államvasutak üzletbevétele előirányoztatik az északi vonalon 7.020,800 írtra, a déli vonalon 900,000 írtra, összesen 7.920.000 írtra, míg a kiadások csak 4.676,816 írtra rúgnak, s így a tiszta nyereség 3,243,984 frtot,vagyis az északi vonalon 3.098,198 frtot, a délin 145,786 frtot tesz. Az üzletkiadás tehát a nyers bevétel 59°/o-át teendi. Miután az északi vonalba befektetett tőke a kamattal és törlesztéssel együtt 59.882,000 frtot, a délié 39.438.000 frtot képvisel, az előirányzott jövedelem elérése esetén az északi vonalba fektetett tőke 5,7%-ot, a déli vonalé 1V %-ot fog jövedelmezni. Az egyes vonalrészek, jövedelmezőség tekintetében természetesen igen nagy eltéréseket mutatnak. A legnagyobb jövedelmet hozza a pest-salgótarjáni — 16.24 mértföldnyi — vonalrész, melynek tiszta jövedelme 1.711.535 írtra van előirányozva. A tiszta jövedelem tehát mértföldenkint 100.000 írtnál jóval többet tesz. A legroszabb eredményt szolgáltatja a zákány-zágrábi 13.52 mfldnyi vonalrész, melynek szükséglete 420,060, jövedelme csak 325,000 ft s igykezelése 95,060 ft deficittel jár. Ellenben az összes többi vonalrészek bevétele meghaladja a kiadásokat. Miután az államvasutak jelentékeny részének építése tényleg még nincs befejezve, e czímen is tekintélyes összegek szerepelnek a költségvetésben. Uj vonalak tanulmányozására 50,000 ft fog fordíttatni. A Károlyváros fiumei 22,9 mértföldnyi vasút építésére 13 millió van előirányozva. E vasút összes építési költsége 26.746,923 ftban van megállapítva. Ebből elköltetett 1871 végéig 5.908,847 ft, 1872 végéig 3.400,000 ft, 1873-ra előirányoztatik 13 millió, összesen 22.308,847 ft, míg a maradék 4.438,076 ft — noha a vasút már 1873-ban átadatik a közlekedésnek, az 1874-kisbudget terhére hagyatik. A fiumei és Károlyvárosi pályaudvarok építésére 1 és fél millió irányoztatik elő. E czélra fordítatott 1871-ben 964,755 ft; 1872-ben valószínűleg 140,000 ft, miután a fiumei pályaudvart csak kombinálva a