Pesti Napló, 1872. október (23. évfolyam, 226-252. szám)

1872-10-12 / 236. szám

KÜLFÖLD: Pogodin egy levele. Pogodin híres orosz történész a „Mos­­kowskija’Vjedomosti*-ban a következő politikai levelet tette közzé: „Minden orosz lapban egy September 26-áról keltezett pesti sürgöny volt olvasható Andrássy azon nyilatkozatáról,­­hogy a panszlavistikus törekvések orosz politikai körökben nem talál­nak támogatásra.“ Az orosz lapok ez alkalommal azon megnyug­tató biztosítást adhatják Andrássy grófnak, hogy az itteni körök, úgy a magasak, mint az a­lcsonyak, legkisebb rokonszenvet sem érez­nek a panszlavistikus törekvések iránt, hogy nálunk általában nem is léte­zik panszlavistikus párt, melyről a német és a magyar lapok oly gyakran egyet­­mást mesélni tudnak. Bátran lehet állítani, hogy nálunk talán nincs egy ember sem, ki a pan­­szlavismust oly értelemben fogná föl, mint Andrássy úr. Áll azonban az, hogy a 80 milliót számláló orosz nemzet egész gondolkozó része párt- vagy jobban mondva, a gondolkodók által elfogadott theóriák különbsége nélkül — mert tulajdonképi pártok nincsenek is nálunk —, mindazon jogokat és szabadalmakat kívánja a szlávok számára, melyek általában egy tizenki­­lenczedik századbeli állampolgárt megilletnek,­­ vagy legalább azokat, melyeket azon ural­kodó fajok élveznek, melyekhez a szlávok, Kis- és Translajthaniában, Török-Szász- és Po­roszországban a történet által kötve vannak. Többet mondok : A szlávok által táp­lált jámbor óhajok és kívánt tör­vényes jogok igazságos teljesíté­se által —­ közmegelégedésre, békében és csendben fog nem egy délkeleti kérdés megol­datni, mely most különböző miniszterelnököket nyugtalanít, kik annak elintézése után kiérde­melt mirtusaikon, — ha nem is babéraikon — ki fogják magukat pihenhetni. Mert valóban, sok drága vért ontott el Európa ezen száraz leve­lek kedvéért. Oroszországban nem léteznek panslavisticus törekvések, másutt tehát hol léteznek ? Talán a csehek, szerbek, horvátok, dalmátok óhajtanák a politikai beolva­dást Oroszországba ? Korántsem, és az európai kormányok nagyon jól tudják ezt, és oly jól, mint azt, hogy nem léteznek panslavisticus tö­­rekvésk Oroszországnak sem magasabb, sem alacsonyabb, sem közép­osztályaiban. Panslavisticus törekvéseket csak a diplomaták tárczáiban lehet találni, melyekből néha kibocsáttatnak, mint Franczia­­országban például, hogy Európát ijeszszék vele, Ausztriában ürügyképen, hogy a szlávokat kor­látozzák vagy „pacifikálják“, Törökország­ és Görögországban, mint ingerlő eszközt Oroszor­szág ellen. A fennidézett nyilatkozat nyilván csak azon czélból létetett, hogy csökkentse a szlá­vok barátságát irányunkban, de sikert bizonyo­san nem fog aratni, mert kell, hogy már maga a józan ész, minden egyéb informatió nélkül, meg­győzze a szlávokat arról, hogy az orosz kormány ha már Európa minden népeinek csak javát kí­vánja, mint ezt a legújabb időben annyiszor bebizonyította és még folyvást bizonyítja, úgy most, mint mindenkor, annyival jobb indulattal viseltetik a szlávok irányában, kikkel az oro­szok a vér, nyelv és vallás kötelékei által van­nak összekötve. Ezt a szláv népek értelmes részére vonatko­zólag mondom, a nép azonban, mely nem ismer pártokat, mi által sem engedi magát tévútra vi­tetni, mert itt a szív szól a szívhez! mi szeret­jük a szlávokat és a szlávok minket szeretnek; ennyi az egész, ezzel a politikának semmi köze. De a­mi az eszmét illeti, mely most — hála Istennek — mind Oroszországban, mind egyéb szláv országokban mindinkább­ terjed, a mivelő­­dés, a szokások és a szellemi munka kölcsönös­sége szükségének eszméje mint az a német tör­­zsek között létezik, egy közös irodalmi nyelv szükségének eszméje, milyenet a németek, francziák és angolok a nemzeti fejlődés és hala­dás javára bírnak, — ezt az eszmét semmiféle eszközzel nem fogják kiirtani, az Andrássy és Beust grófok jelenleg oly kevéssé, mint Metter­nich, Schwarzenberg, Kossuth és Batthyány az­előtt. — Naturam expellas furca, tam­en usque redibit.“ KÜLÖNFÉ­LÜK. Pest, oct. 11. (Tanitóképezdei tanárok.) A vallás- és közokt. m. k. min. az állami tanító- és tanitónő­képez­­dékhez a következő tanárokat s tanítókat nevezte ki : a pozsonyi tanitónőképezdéhez Daninger József sáros­pataki r. tanárt, — az iglói tanitóképezdéhez Egry Ferencz znióváraljai képezdei r. tanárt, — a kolozs­vári tanitóképezdéhez Fazekas József, zilahi képezdei r. tanárt, — a modori tanitóképezdéhez dr. Verédy Károly, iglói képezdei r. tanárt helyezte át, utóbbit ideiglenesen az igazgatói teendőkkel is megbízván,­— továbbá Mocsári Gerő segédtanárt a csongrádi, Cand­­rea János és László Zsigmondi segédtanárokat a dévai Borbély Sámuely tanf. tollnokot a zilahi, Kárpáthi Endre segédtanárt az iglói képezdéhez ideiglenes mi­nőségben rendes tanárokká; — Sebesztha Károly tanf. tollnokot a zniai, Vízi Ferencz tanárjelöltet a csurgói, Thamásovszky Imre tanítót a lévai, Orbán Ferencz tanárjelöltet és Petri­oz Tivadar tanf. toll­nokot a dévai, Vasvári Benő pesti tanitót a zilahi, Hagy Gyula tanárjelöltet a sáros­pataki szenessey János tanárjelöltet a csongrádi képezdékhez id. segédtaná­rokká ; — Horváth Fábiánt a csongrádi, Boér Ger­gely tanárjelöltet a kolozsvári,Riesner Nándor tanitót a zniói, Bene Gyula tanitót a bajai képezdékhez id. zene és énektanitókká ; — Számháber János tanitót a lévai, Szolár István tanitót a csurgói, Berthold Já­nos tanitót a m.-szigeti, Kaczur Elek tanitót a modori képezdéhez id. torna-tanitókká,­­ Benedek Sámuel tanitót a kolozsvári, Ulrich Vendel tanitót a zniói ké­pezdékhez id. gyakorló iskolai tanítókká, Bauer Lajos zene- és énektanitót a csurgói képezdéhez egyszersmind id. rajz- és szépírás tanítóvá. — Hiri Ferencz tanárt a zilahi képezdéhez a gazdászat, kertészet id. tanító­jává nevezte ki. (Szent István-Társu­l­at.) A Szent-Ist­­ván Társulat f. hó 10-én tartotta meg gr. C­z­i­­r­á­k­y János elnöklete alatt, a szünnapok után első választmányi gyűlését, melynek első tár­gy­a­ volt a pápa válaszának fölolvasása, mely a társulat közgyűléséből hozzá intézett hódoló föl­iratra érkezett. H . 11 Ferencz kanonok és mu­raszombati plébános ajánlata a vend-szláv val­lási­­ tankönyvnek kiadása ügyében a szombat­helyi püspökkel közöltetni rendeltetett. Ezután T­á­r­k­á­n­y­i Béla alelnök jelenti, hogy a társu­lat tankönyvei és tanszerei iránt folytonosan emelkedő részvét mutatkozik az illető iskola­­igazgatók és lelkészek részéről, mi legszebb jele a tanügy iránti lelkesedésnek, s legkitűnőbb méltánylása a társulat azon eljárásának, mely­­nélfogva a népiskolák teljes fölszerelésére szük­séges tankönyveket és taneszközöket a meg­rendelőkhöz haladék nélkül szállíttatja. A tag­­illetményül kiadott könyvekből az alelnök be­mutató a „Házi könyvtár“ VIII. füzetét, mely „Az ember származása“ czimű tanulmányt tar­talmazza Sidney Herbert Laing után fordítva, é­s a IX. füzetet, mely első részét ad­ja „A magyar nemzet története“ czimű munká­nak Frankl Vilmostól, melynek megírá­sára az igazgató-választmány 300 darab arany jutalom kitűzése mellett őt megbízta. Végre né­mely belügyek tárgyalása után a havi gyűlés befejeztetett. (A­z­on szárny vasút) tárgyában, melyet az északi államvasúttól a kőbányai sertés­hizla­lókhoz akarnak vezetni, ma tartott a városhá­zán ülést egy bizottmány, mely azt javasolja, hogy a város a vasútvonalhoz szükséges terüle­tet ingyen engedje át. (Közlekedési hír) folyó hó 20-án a nyári menetrend és az azzal összekötött menet­­díj mérséklés a m. k. államvasutak északi vo­nalán megszűnik, f. hó 21-étől kezdve azonban a rendes személy- és vegyes­vonaton kívül a pest salgó­tarjáni vonalán még a 21. 81. és 84. sz. tehervonatokkal is fognak utasok szál­líttatni. (B u c s u i r a t o k.) Gr. Péchy Manó volt erdélyi k.biztoshoz egymást érve érkeznek a me­gyék, főispánok,törvényszéki elnökök, egyes ha­tóságok és számos magános erdélyiek bucsuira­­tai, melyekben királyi biztosi működéséért me­leg elismerésüket, köszönetüket fejezik ki. (Egy pénzmiveletről) értesítik a „N. Fr. Pr.“-t Párisból, mely abból állana, hogy a franco magyar bank igazgatója, Kohan J. C. ur, ott a magyar kormány számára az en­nek tulajdonát képező tiszavidéki vasúti rész­vényekre 5 millió forintnyi­­előleget vett vol­na föl. A „Pester Lloyd“ e hírhez hosszabb commentárt fűz, melyből az tűnik ki, hogy a „P. Lt.“ azt hiszi, mikép e pénzművelet, ha áta­­lában létrejön, a folyó évi deficit fedezésére fog szolgálni. (Honvéd sir­emlék.) Kiss János volt honvédőrnagynak nem rég díszes siremlé­­kat emeltek Mátra-Derecskén, hol el van temet­ve. Kiss János fivére volt Kiss Pálnak, az egy­kori fiumei kormányzónak. A 30-as években mint cs. k. kapitány őrnagyával egy nemze­tiségi vita miatt párbajt vívott, minek követ­keztében ki kellett lépnie a hadseregből. Azóta mint magánzó Egerben volt letelepedve. 1848- ban, mikor a szabadságharcz kitört, a 63 éves barátos ifjú Jünzel szintén felkötötte a kardját és később a népfölkelés parancsnoka lett az oro­szok ellen. (L­e­á­n­y­r­a­b­l­á­s.) Mint a „Nagyv.“ beszéli,­a Nagyvárad közelében fekvő Szentlélek faluban egy román legény szerelmes volt egy román le­ányba, ki viszonza szerelmét. A viszony már 4 évig tartott, midőn a legény besoroztatott és Nagyváradra osztatott be. Távollétét arra hasz­nálta fel a leány anyja, hogy ennek egy gazdag vőlegényt keressen és leányát a házasságra rá­bírja. Ezt meghallotta a katona, és két pajtásá­val felkerekedett Szentlélekbe, hol a leányt éjnek idején kilopták az ágyból és Fugyi-Vá­­sárhelyre vitték. Harmadnapra viszszahozta azután a katona a leányt az anyjának azon meg­jegyzéssel, hogy most már férjhez adhatja, ha ugyan­az a másik legény még el akarja venni. De ha megvetik, úgy adják neki a leányt, és mihelyt a katonaságból kiszabadult, elveszi. Az anya azonban kevésbé regényesen fogta fel a dolgot és a leányrabló ellen pert indított. (Egy veszélyes tolvaj.) Horváth Péter pestvárosi biztos tegnap a „Gizella“ gő­zösön egy veszélyes tolvajt fogott el. A biztos előtt ugyanis Schlesinger Márk bud­a-újlaki lakos, ki az izraelita ünnepekre Váczra utazott, panaszt tett,hogy egy ismeretlen tettes bőröndjét felvágta és fekete ünnepi ruháját ellopta. A biztos erre a hajón utazók között azonnal vizsgálatot tartott, s egy nagyon gyanús, de a biztos előtt nagyon ismerősnek tetsző arezra bukkant. Az ismeret­len kérdőre vonatvan, Reschbek Henriknek ne­vezte magát, és egy e névre szóló cselédkönyvet mutatott föl, állítván, hogy jelenleg szolgálatot keres, és e czélból Váczra utazik. A biztos azon­ban emlékező tehetségét kissé megfeszítvén, rá­­rnyallt a tettesre, hogy hazudik, mivel őt Chris­­tián Károlynak hívják. A tolvaj látva, hogy fel­ismertetett, nem is tagadta tovább kilétét, mire a biztos holmiai közt motozást tartott, és azok között az elorzott fekete ruhát egy kendőbe kötve meg is találta. A tettes a tolvajlások mi­att már néhányszor büntetve és rendőrileg is fenyítve volt, bevallotta, hogy már pár hét óta gyakorolja ezen jövedelmező mesterséget a ha­jókon anélkül, hogy egyszer is rajtaéretett vol­na. A biztos a tolvajjal Váczon kiszállott és a helyi gőzösön vele együtt Pestre visszatért, hol átadta a kir. fenyitó tör­vény­széknek. (Színház, művészet.) Miklóssy Gyula színtársulatival még csak egy előadást fog tartani a Hermina-téri Fürst-színházban és pedig holnap szombaton október 12-én színre kerül a „kék szakálú herczeg“ czímű Offenbach­­féle operette. A társulat ezután az István-téri színház megnyitásáig próbákat tartana, hogy teljes készültséggel kezdhesse meg előadásait az új színházban, de azért mégis följelentette az esetet a kapitány­ságnál. Tegnap a két kozák, miután valószínű­leg az elnyert összeget már elköltötték, újra megjelentek Budán, itt azonban a paraszt által adott személyleírás után egy rendőrbiztos által felismertettek és letartóztattak. A kapitányság­nál előadták, hogy ők becsületes czipészsegé­­dek, kik Budára jöttek munkát keresni. A ka­pitányság el volt ugyan mindenesetre határoz­va a két jó madarat addig letartóztatni, míg a megkárosodott paraszt szembesíthetés végett beidéztetik, előlegesen azonban mégis megvizs­­gáltatásukat rendelte el, s ez alkalommal az egyiknek csizmájában 1. 2. 3. számokkal meg­jelölt három kártyát találtak, minekkel a ko­zákok bizonyos játékban élni szoktak. E fölfe­dezés már semmi kétséget sem enged többé a letartóztatottak valódi mestersége iránt. (Koldulás Budán.) Minden utat, mely Budáról a várba vezet, a koldusok egész légiója lepi el. Az elypsen, a sikló előtt, az Albrecht­­ után, a halászbástya lépcsőin az emberi nyomor és ínség annyi megható képével találkozunk, hogy az ember arra a gondolatra jön, hogy e városban tán jótékony­ intézet nincs, mely a nyomorékok szánakozásra méltó csapatját párt­fogásába vegye. Ha az ápoldákban csakugyan nem lehet minden nyomorékot befogadni, s a várbamenőknek koldusok általi ostromoltatása olyan kényszerűség, melynek elfordítására a budai rendőrségnek nincs hatalma, ám enged­jék meg a nyilvános koldulást, de legalább fe­gyelmezzék. A vakokon és Isten nyomorékain mindenki szívesen könyörül, s nem is azok ellen szólalunk fel, de hogy a sikló előtt dolog­­kerülő, naplopó sihederek állják el az utakat, hogy utálatos kinézésű, varas, kórházba való betegek mutogassák a közönségnek sebjeiket, azt csakugyan nem találjuk rendén levőnek, s ajánljuk is a budai rendőrség figyelmébe. (Tanoda pinezérfiuk részére.) Ul­mer Károly ismert pesti vendéglős, jelenleg a Hungária szálloda bérlője,a nála szolgáló pinezér fiuk szám­ára külön iskolát rendeztetett be. Tan­tárgyak : magyar, franczia,német nyelv, földrajz, számolás, írás, erkölcstan. (Gazdasszonyi kiállítás.) Az orsz. magyar gazdasszony-egylet I. évi október 13-ától 21-éig gazdasszonykodá, házi- ipar- és gyümölcs-kiállitást rendez a Köztelek termeiben, mely d. e. 9 órától d. u. 5 óráig nyitva marad és minden nap d. u. 4 órakor nyeremény- tár­gyak kisorsolásával lesz egybekötve. (Szülés az utczán.) Egy A—y L—a nevű, nyitra megyei sállói születésű nő, ki­s-utcza 29. sz. alatt lakik, a múlt éjjel egy óra tájban a kerepesi utón hirtelen a szülési fáj­dalmak által érezve, rövid idő múlva leánykát szült. Mind az anya, mind újszülött gyermeke Náthán rendbiztos által, a Rókus-kórházba szál­líttatott, s mindketten jó egészségnek örvende­nek. (Törvényszéki ügyforgalom.) Az ó­budai járásbírósághoz f. évi január 1 je óta 11,200 db polgári ügyi beadvány érkezett be, és ezek közül több mint 10,000 db már egészen el van intézve. Tekintve a nevezett járásbíró­ságnál rendelkezésre álló csekély számú erő­ket, ez eredmény fölötte kielégítőnek mond­ható. Helyi hírek. (A belügyminisztérium) értesíti Pest városát, hogy a budai hadparancsnokság utasíta az illető parancsnokokat, hogy a katonaságot a rendőri közegekkel való összetűzéstől szigorúan tiltsák el, de viszont elvárja, hogy emezek a katonaságot ne provocálják és utasítással lát­tassanak el. (A városi főreáltanodában­ már 840 tanuló íratta be magát, s az annyira túltömött, hogy kénytelenek voltak a szomszéd elemi isko­la épületből két termet berendezni a főreáltano­da részére. (Ami késik, nem múlik.) Mintegy két hete Budán két kozák egy parasztot, ki búzát hozott be a városba eladás végett, egy tabáni korcsmába csalván, bevett pénzét hamis játék­kal elnyerték és azután eltűntek. A szegény pa­rasztnak kissé későn nyílt meg ugyan a szeme. A „Pesti Napló“ táviratai Konstantinápoly, oct. 11. A félhivatalos török újság bírálgatja Milán fejedelem trónbe­­szédét, és constatálja, hogy a fejedelem függet­lennek látszik tekinteni a maga kormányát. A török lap így végzi: Hát nem tudja Milán feje­delem, hogy országának jóléte és virágzása azon kormánytól függ, melynek ő vazalja? Kaiserslautern, oct. 11. A pfalzi ó-katho­­likus gyülekezet Michelist bízta meg, hogy nyílt levélben válaszoljon a speyeri püspök pásztor­levelére. Bécs, oct. 11. (Zárlat.) Hitelrészvény 330,30. Angol - osztrák 317,25.— Lombardok 204.80. Tramway 333 50. Hitelsorsjegy 185.50. Napo­­leond’or 8.72*/*. Arany 5.23 % Frankfurt 91.85 Párisi hitel 42.45. Franco-osztrák 127.75. üzleti bank 316.50.Államvasut 321.—.Rente 65.20.— 1860-diki 102.15. 1864-diki 143—.— Ezüst 107.25. Magyar jutalomsorsjegyek 104.50. Lon­don 107.25. Franco-hungarian —.— Galicziai 231.—. Porosz pénzutasv. 163.—. Török sors­jegy 76.40. Bécs, October 11 (Hivatalos zárlat.) Magyar földtehermentesitési kötvény 79.50. Salgó-Tar­­ján —.—. Magyar hitel 138.—.— Magyar záloglevél 86.50. Erdélyi 177.—. Magyar keleti vasút 127 50. Magyar sorsjegy 103.75. Tiszai vasút 247.—. Magyar vasúti kölcsön 104.75. Angol-magyar 112.—. Franco-magyar b. 98.25. Alföld 176.—. Magyar éjszakkeleti v. 160.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötv. 78 40. Porosz pénztári utasv. —.—. Magy. földhitel —.—. Magy. gőzh. elsőbbségi kötv. —.—. Török sors­jegy — —. Párig, oct. 11. (Kezdet.) 3%. járadék 53.30. 4 Víz járadék 75.50. Consol —.—. Magyar keleti vasút —.—. Magyar kölcsön —.—. Olasz járadék 67.85. Amerikai —.—. Allamvasp. r. 765.—. Credit mobilier 453.—. Éjszak-nyugati vasp.r. —.—. Lombard 492.—. 1871-ki kölcsön 84.80.— 1872-ki 87.15. Frankfurt, oct. 11. (Kezdet.) Váltóárr. Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.—. Osztrák hitelrészvény 353.75. Osztrák államvasp. részv. 347.75. Ferencz­ József vasp. —.—. Galicziai .—.—. Évjáruléki ezüst 64.75. Évjáruléki papir —.—. Osztrák bankrészvény —.—. 1860-diki 60.—. 1864-diki —.—.— Győr-Gráczi —.— Lombardok 219.3/1. Frankfurt, oct. 11. (Zárlat.) Váltóárfolyam 107.—. 1859-diki e. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi me­talliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 96.—. 1854-diki sorsjegy —. 1864-es 160.—.Lombard 221.—. Évjáru­­léki papir 59.% Osztrák bankrészvény 945.—. Osztrák hitelrészvény 352.75. Osztrák állam, vasp. részvény 349.75.1864-ki sorsjegy 160.—. Ferencz József vaspályar. —.—. Győr-gráczi —.—. Évjáruléki ezüst 64.% Magyar sorsje­gyek —.—. Gömöri vasút r. —.—. Német­osztrák bank —.—. Galicziai 246.—. Utóbörze 352— .343—. Berlin, oct. 11. (Kezdet.) Cseh nyugati vasút —.— Galicziai 106.—. Győri —. Unio­­bank —. Államvasut 198. V Lombardok 125.78. Hitelsorsjegy 119.—. 1860-diki —.—. 1864-diki —. Metalliques —. Önkénytes | A pesti tőzsde és gabnacsarnok hivatalos jegyzése oct. 11-én. || 3. Régi színháztéren levő Baaszbr.n, a „magyar tó 8 királyhoz’ czimzett szállódé átáll . :éb. n §j ^ 700 I T­erm­ény ‘„’Jj miLInkint máLánkint T­6­t­m­é n­y I nyi szokás nyi mizsánkint j ___________ ____________________________________________________ 1 Bűz« bánsági nj ... 83 6.45—«.»0 84 6.»1—6.60 Rozs......................... 80 3.80 -3.85 78/79 ,----- •— . „ . . . . 85 6.65 —6.76 86 6.75—6.85 „ „ . . . . 87 6.911-6.95 88 1.- —v.Oo Árpa malátának ... 73 2.71-2.90 08/70 .----- .— „ tiszai................. 83 8.56—8.60 84 8.«5—8.7‘­­. etetésre . . . . 73 3 50—2.65 88.68 .------.— . „ .......................... 85 6.76-6.80 88 8.05—6 »5­­ „ . .......................... 87 7.------7.05 88 7.10—7.16 7»b....................................... 50 145-1.50 46/40 .-----­„ pesti ......................... 83 6.45—3.50 84 6.55—9.80 , ..................................86 6 65—6.70 88 8.75—8.80 Kukorlcza ....................... mer5 1.65-1 70 — ■------•— „ 87 6 90—6.95 88 7.------7.65 . fehérmegyei ... 83 8.55—6 60 84 6.65—8.71 Bab........................................................................ .— — •------•— . . ... 85 8.75-6.80 88 6.86—696 „ „ ... 87 7.-------7.(6 88 7.10—7.15 K51es 3.30—8 45 80 . .— „ bácskai....................83 . —__ 84 I , — _ _ ..................... 85 .------ — 80 .------ .— Repcze káposztás ... 76 •-----•— „ w ........................ 87 .------ 88 .-------„ bánsági . ... 8$ .------­© I © ** ® ! Értékpapír «OS Adva '.Tartva Értékpapir « S Adva Tartva Értékpapír * * Adva Tartva ffl JO I £3 ,c Efl a° | 1 1 I államadósság. Magy. jelzálogbank. . 60 64­­ . 65 — |Nagy-becskereki gázh, 8 106|-------— — Magy. vasp. kölcsön . 150 104 76 106 50 Pozsonyi hitelbank . . 100 — — — —|Ganz-féle vasgyár . . n fi00[ 450 463 gömöri állam vasp. . iparbank . . 100---------------------Gschwindféle gyár . 3001 243— 814—, zálogkötv. 6% . — — - — ‘ Tak­­ás hitelegylet . . 50 HU • ■ 111 50 Keresked. kar épülete, 800 — — — , . dijkölcsön . . 100 104 - 104 3» Pesti pank .... 1«0------------------- Kártoly-fonoda ... *00 154 — 15« — , 'Földteherm. kötv. magy. — 7975 80 60 Pesti népbank . ... 100 100 50 107 Bőrgyár, I. magyar . 310 165 -- 169 — „ 1867. kz. _ 78 60 '9 55 Buda-Ó-Budai népbank 50 59 59 80 - • Losonczi gyapjukelme 80» — ---------1 „ bánsági — 78 (pi 79 51 Iparbank...................... 100 116 •« 115 6'1 Mátrai bányarészv. . . *01' ------— „ 1807.sz. — ----------------Buda­­keresk. bank . . 200 *65 _ 204 - Gyógyszerészeti ... 800-------------­­. _ horv. szt — — --------Pesti _ „ . . 500 085— 890 — Pozsonyi papírgyár. . 209-------------­­. erdélyi — 77 m 7850 „ iparbank . . 200 605 — 6 — Rima-Murányi bánya . 200 0000­­ , Dézsmaválts. kötv. . . — 74 75 75 -• Pesti egyleti bank . . 70 84 -­8 Gg­­. Gyapjumosó.........................200 10'»— 103—| Egys. járadékjegy 5% .­­ 65 26 65 75 Baranyai lak. és hitelb. 80---------------“ — Salgó-tarjáni .... 100 Ibi­­­lis / —| _ ezüstben, j­an.­­Debreczeni ker. bank.. 80 — — —— Schlick-féle vasöntöde. 200 205 • *96--j . jal. kam. 6%- — 70j 10 71 - ■ Temesv. ker. és Josz. b. 200 — — Szik-és vegytermények 200 - — , ezüstben, apr. Első erdélyi bank . . 200 — — — — Spodium és csontliszt . 200 198 -okt. kam. 5°/o* — 70 50 71— Szerb bank-ideigl. jegyek 12 a. —— —— Sóskúti kőbánya . . 200 199 ITM ( 1860 évi kisorsolással. — 102 — 16) . Óbudai takarékpénztár 100— — 1 magyar szeszgyár . 500 • — ““ 1866* * 1*3 124­­ Fér. és józsefvárosi tkp. 00 l­e - 117 — Dräsche kőszén és tégla 200 II fcO 212 j.V. 1864.* „ n — 143 -- 144 — Félegyházi takp. . . . 40 — — — — ^agy. ált. köszénbánya 200 ------­­~ “­ Pest városi kölcsön . - 88 - 89 — Gödöllői takp. ... 40--------------— _ Alagút....................... 105 1,9-- 100-, Országos takarékp . • 100 114 - 115 -c. Zarzetzky-féle gyufagy 200 — — Részvények. Pest-lipótvárosi . « 50 6875 69 _ v­agyon kölcs. int. . 80 —~ Pesti takarékpénztár . 1060 4900 — 4*26 — Budapesti téglagyár . 500 — — —­­ Biztosítási. I. magyar 316 680 — 890 — Pesti tkp. legújabb kib. 1000 — — ~ — Jétela és mészéget. újlaki 100 1*0­­­77 — Haza . . 150 101 — 103 — Budapesti fővárosi . . 1001 258 — 269­­ K­őbányai téglaégetés . 200 212 •— 21b " Pannónia. 300 440 — 460 — Pest-Köbányai takp. . 80 - • — — — .• Hunni.­ : Z 200 " fó / Ifer­n­­i ! *2 *2­7. "fo I « ' • . * » « v­é­n­y , b . “ .civ. 601 K­a « ' : : 50S tűz - -­nélkül. . 300 313 »- 314 — Aradi gözm...................... 500 — — » Járadékjegy r/o . __ —­­ Nemzeti . 89---------------------Blum-féle gözm. . . . 500 90 - 106- » Je*f“®gb?^.5" . . ‘ Vaspályáit: Péca-Barcai 800 -----------------Concordia gözm.. . . 600 300 — 310 — . » 1“TM *. ^ /o _ _s5i V*8pa'y pe80 közúti. 800 S62 365 _ Borsod-miskolczi .. 500 - - - „ Alt. földhit.l . pet . ’ Budai közúti 300 136 — 138 — Erzsébet gözm. ... 200 98 — 109 — Uj-Pest-rákvai ... 100----------— — Cuizz gözm.......................... 160 138 — 183 — E­l­s­ő­b­b­s­é­g a k. J Alföld-Fiumei 200 170 - 178 — Molnárok és sütők g.m. 200 175 — 153 — ' Északkeleti. 200 161 .. 163 . Temesvári gözm. . . 500 -------------------Északkeleti vaspálya 51'/., — ---------------------. " Magyar keleti 200 127 - 129 . • Henger gözm. ... 500 640 — - - Magy. gácsorsz. vasp. 5% — ----------------­Első erdélyi 200 -------------------Victoria gözm. ... 300 'S— 96 — Erdélyi vasp. 6%. 100 frt . " Dél ... 200 ------------------Első budapesti gözm. . 500 490 — 445 — ezüst..................... — ------— —, " Budai hegyi 100 — -------Budai gyártelep gözm. 100 47 - 48 — Budapesti linczhid 6% — 80 - 90 bü] Municipals bank . . 80 83 • - 87. Pannónia gózm. . . . 1000 430 — 435 — Borsod-miskolczi malom — ----------­­j Anelo-magyarbank . . ..8 11150 ns — L magyar serfőzde . . 500 665 - 570 — Cosonczi gyapjus elmegy. — -------— —, Bács kér és Iparbank. — -----------------Király serfőzde ... 200 20 — 242 -- budapesti malom 6°/c • . — 149 lf.l —, Magyar ált. hitelbank 120 138 b« 1S8 75 Sertéshizlaló .... 200 SOI — 20* - Pannonia gőze.. 6% . — ------------- 1 Franco-magyarbao'- 80 96 25 95 60 Athenaeum könyvny. . 200 2­'5 — 208 — Unió gőzm. Cs/o . . . 90-------------­­. Magy­ari földhit. részg. 119— 180 — Pesti könyvnyomda. . 500 870 — - - Egyes. m. gozh. társ. 6'/0 250 ------­­— társ. . . . . . ■ 1 80--------------­­1 Magy- egyesült gözh. . 200 85 — 36.50 I Értékek. ! | Cs. arany..................... — 5 23 5 St. S havi v&lt­k, Osztr.-m. 8 frtos aranyok — 8 73 8 76 .................... „, 20 frankosok .... — 8 73 8 7» Augsburg 3 d. n. t • — 91 60 91 75 London 30 font st. , — 1»8 »0 1 8.76 Osztrák ezüst ... — 10/ ál! 108­­ M. Frankfurt ... — 91 75 92­­ Milano 100 livre . . — -------------­­. Porosz pénztárjegyek . — 1 6S 1 63 Hamburg 100 m. bank — 79 75 80 S. Pária 100 frank . . — 42 35 42 50 A pesti tőzsdén nem üveggyár...................... — — ............................................................... — ------— seerzett érték- Részvényszálloda . . a. 200 802 - — ---------­1 Győri keresk. bank . — -------—— — ----------­papirok. -------— — Securitas.......................... — 130 — 750­­ ..................................... — ----------------­Aradi keresk. bank . — -----------------------Spierins-tele .... a .................................. — Zugligeti részvény . a — — — — Temesvári közúti .. —I ............... — 1 kölcsön —. Hitelrészvény 202. 0I.— Bécs —­­.—. Romániai 49.50. Ezüst-jövedék 64.50. Papirjöved. —.—. Berlin, oct. 11. (Zárlat.) Galicziai 105.7/8. Lombardok 126.% 1860-as 94.% Allamv. 199.% 1864-es 91.3/8. Hitelrészvény 203.18. Magy. sorsj. 65.—. Ezüstjöv. 64.% Bécs 90.7,. Hitelsorsjegy 118—. Papirjöv. 59.7s. Romániai 48.3/8. Bécs, oct. 9. Búza 7.------7.40. Rozs 4.— —4.45. Zab 1.45. Árpa 3.30—3.70. Liszt vál­tozatlan. Szesz 63.—. Répaolaj 23.85-----. Berlin, oct. 11. Búza 83.% 82.—. Rozs 54—. 53.% Zab 47. V8 46..Olaj 24.% 23. Szesz 19.15, 19.20, 19.—. B o r o s z 1­6, oct. 11. Búza 275. Rozs 159. Zab 132. Olaj 24.—. 23.23. Szesz 19.% 19.—. 18. % Stettin, oct. 11. Búza 76—85. hat. 81.— — rozs 47—55, hat. 54.—, olaj 23.—. 24.— — szesz II.—,­at. 18.—. München, oct. 11. Búza 8.16.— Rozs 7.29, árpa 4.55. Zab 3.40. Repcze 8.24. Lenmag 8.12. Köln, oct. 11. Búza 912. Rozs 427. Olaj 1330. Hamburg, oct. 10. Búza 169.— 163. Rozs csendes 101 108., olaj csendes 24—.24.60., Szesz csendes 16.50, 15.50, 15.50 P­á­r­i­s, oct. 11. Liszt 68.75, 65.50, 64.25. Répaolaj 99.50, 99.50, 100.75. Len­, olaj 99.—, 99.—, 98.50. Szesz 58.—, 58.75, 60.50, 62.—. Czukor finom. 157.50. Liverpool, oct. 8. Búza 2 pennyvel magasabb , liszt 5 pennivel, kukoricza 6—7 pennyvel alantabb. London, oct. 10. Búza 135.50, árpa 29.30 zab 264.80. Amsterdam, october 10 Rozs szilárd octoberre 181.50, repcze táv.— Olaj 42. 40.08. 43.—. An­twerpan, oct. 10. Petroleum csendes 54.—. N­e­w-Y­o­r­k, oct. 10. Liszt 7.45 KÖZGAZDASÁG. Heti jelentés az ipar állásáról Pesten. A hét folyamában az üzlet néhány saison ke­reskedésben javult ugyan, általában azonban az üzletmenet kielégítőnek nem mondható. A pénz­hiány s ennélfogva a rész behajtási üzlet min­dennap nyomasztóbbá válik. Férfi szabók kap­tak megrendeléseket, s vagy 60 legényt szegőd­tetek. Czipészeknél a megrendelési üzlet javult, de legényekben van hiány, mert még sokan katonai kötelezettségüknek tartoznak eleget tenni. Női divatkereskedésekben az üzlet jelen­tékeny módon csökkent s vidékről is kevés megrendelés érkezik. Paplan és derékalj készí­tők nem panaszkodnak, szintúgy a bútorüzletek sem. Asztalosoknál igen sok munka van. Könyv­kötők, kárpitosok, aranyozók, üvegesek, disz­­móárusok, órások, arany- és ezüstművesek, fé­sűsök, kefekötők, kosárkötők, sárgarézöntők és puskaművesek gyengén vannak­­elfoglalva. Mé­zesbábosoknál a búcsúk miatt van dolog. Má­­zolók, szobafestők, lakatosok, rézművesek, bá­dogosok, ácsok, kőműveseknél sok a dolog. Üzleti hirek. Gy­ő­r, oct. 9. Búza 88—90 m­s 6.50—6.90; rozs 3.50—3.75; árpa 2.60—3 frt; zab 1.60 — 1.90; tengeri 2.85—3.20; köles 3—3.40 Szombathely, oct. 8. Búza 4—6.10; rozs 3.40—3.60; árpa 2.30-2.60; zab 1.56—1.60 ; tengeri 3.50. NEMZETI­égi SZÍNHÁZ Ma, szombaton, oktober 12-én adatik: F A U 8 T. Opera 5 felv. Goethe után Írták: Barbier és Carré. Fordította Ormay. Zenéjét szerzette Gounod. Fő-zeneigazgató: Erkel Ferencz. SZEMÉLYEK: Faust, tudor — — Hajós Mephistopheles — — Kőszeghy Margaréta — — Bonza Ida Valentin, bátyja — — Maleczky Wagner, ) — — Ormay Siebel,­­­t­ó — — Blaháné Mártha — — Kvassainé. 19 Kezdete 7 órakor. BUDAI VAR­SZINHAZ. Ma, szombaton, october 12-én adatik: HOWARD KATALIN. Szomorujáték 5 felv. Irta Gottschall Rudolf. Fordította Szigligeti. Kezdete 7 órakor. FÜRST SZÍNHÁZ a Hermina-téren. 'WJ MIKLÓSY GYULA igazgatása alatt. Ma, szombaton, oktober 12 én adatik: A kékszakálu herczeg. Vig operette 4 felv. Zenéje Offenbachtól. Kezdete 7 órakor. “%!§§ Vízállás. Főszerkesztő : B. Kemény Zsigttft&d. Felelős szerkesztő: Urztry Llajos. WYSI/F-TÉIfL I A legelegánsabb férfi- és gyermek-, dfe-­ és utazó ruhák Magyarország három­ legnagyobb férfiruha-raktárában GRÜNBAUM és WEIMEP* gy. hit. uéhr, ?sombó& l?9s&sa, 1. Daák-téres, as evang. templom átellenálst.. §3 2. A­ hatvani utczi és országút szögletén # „Szi­­m­nyi“ ház átellenében.­­ Oct. fölött időjárás 10 Pesten . . 9' 10" felhős „ Pozsonyban . . 5' 4" „ „ Máramaros-Szigeten 1' 11" „ „ Szathmáron . . 10" „ „ Tokajban . . 3' 3" „ „ Szolnokon . . 3' 9" száraz 5 Szögedés . . 10' 8" „ „ Aradon « • 1' 4" „ „ Nagybecskereken. 1' 4" „ „ Bezdánban . .­­ 3" „ „ Verbászon . . 4' 9" „ 9 Eszéken . . 2' 5" „ „ Zimonyban . . 9' 8" „ „ Sziszeken . . 0' 8" „ „ Mitroviczon . 0* 1" „ „ Ó-Orsován . . 6' 11" „

Next