Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)

1872-11-27 / 274. szám

Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenasum“ iro­dalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában. Barátok­ tere 7. sz. 1872. kavicsot rajongva szerette, s ellenszegülve a párbajnak, azt az ajánlatot téve a tiszteknek, hogy válaszszanak , közülök — kik az ügyet egészen a magukévá tették — kettőt hármat az elégtételadásra. Úgy is történt. Megvívtak he­lyette. Azt is olvassuk, hogy Vukovicsot a Bach­­korszak elején gr. Kinsky, ki sógora volt, segí­tette ki a cseh földről Francziaországba. (Deák Ferenc!) megjelent a kép­vi­selőház mai ülésében és zajos éljenzéssel fo­gadtatott. (A p­esti egy­etemről) A pesti egyetem theologiai facultása a miniszteri osztálytaná­csossá kinevezett Dulánszky Nándor­ tanári he­lyé­­be a nemrég Ungvárról az egyetemhez kineve­zett Tóth Miklós tanárt választotta meg prode­­kánnak. (A kolozsvári nemzeti színháznak) Király ő­felsége, a miniszterelnök előterjeszté­se folytán, jelen évre is engedélyezte a már két éve megadatni szokott tizenötezer forintnyi s­e­­gélyösszeget a művészi czélokra szánt udvar­­tartási javadalomból. A legmagasb elhatároz­vány Budán kelt f. évi September 21-én, s a szó­ban levő összeget a pénzü­gyminiszer már folyó­­vá is tette. (Báró Vesque v. Püttlingen) udvari és miniszteri tanácsos a császári ház és a kül­­ügyek minisztériumában, mint jelentik, hosz­­szú, érdemteljes szolgálat után saját kérelmére mint osztályfőnök nyugalomba helyeztetett. (A marmaros-szigeti kisded­óvoda javára) a királyné nevenapja al­kalmából Várnay Gábor, az óvoda elnöke sor­solással egybekötött tánczvigalmat rendezett, melyben a vidék szépei nagy számmal vettek részt. A tisza jövedelem, miután a sorsjegyek ára még nem folyt be mindenünnen, nem tud­ható, remélik azonban, hogy tetemes összeggel szaporítandja az egylet pénztárát. (Monstreper) tárgyaltatott tegnap a pest­­vidéki törvényszék előtt, melyben az or­szág számos előkelő családja, úgymint a Vay, Waldeck, Bethlen, Schmettow grófok, Schilling, Duka bárók, Majthényi, Zeyk, Capdebo, Jakab­­fy, Karácsonyi, Dániel és még más családok részint is­ részint leányágon vannak érdekelve. Ezek tudniillik Kiss Ernő örök­ ősei ellen 13.000 db arany és ennek kamatjai iránt igányport támasztottak, melynek eredete 1819-re viendő vissza, s maga a kamat már többet tesz 100,000 ftnál. A tegnapi tárgyaláson több mint 30 érdekelt fél volt jelen képvis­lőivel. A törvény­szék a felpereseket követeléseikkel elutasította. (A zalamegyei tanítótestület) f. é. nov. 21-én I. Egerszegen tartotta meg az 1868. 38. t. sz. 147. § a értelmében alakuló köz­gyűlését. Lelkesült éljenzések közt K­r­ó­b Pál m. tanfelügyelő elnökké, Molnár J. 1., Dobján L. 2. alelnökké, Iványi Andor fő-, Glázer Gy. 1., Kolecskáry J. 2. aljegyzővé, Stern Miksa pénztárnokká választatott. Tagdíj 1 frt. Egy világtalan tanító közadakozás utján 20 frt 30 kr. segélyben részesittetett. A tagok elégtelen száma miatt nem 12, hanem 4 járás alakíttatott s azok összehívásával 4 elnök bízatott meg. A napidij 3 frtra emelése s a szabályrendelet 9 % ának a községekhez rendeletileg leendő meg­küldése tárgyában a tanítók és községek közt fölmerülhető összeütközés megelőzése végett a közokt. min. ut megkéretni határoztatott. (Változás a honvédseregben.) — Strekker József tetd­. áll. honvéd gyalog­­hadnagy a honvédségben viselt tiszti rangjáról és esiméről leköszönt. (A nagy-kikindai kerületi első ta­kar­ék­bank­ alapszabályai a földmivelés , ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által it törvényes bemutatási záradékkal elláttattak. (Kettős családi ünnepélyt) ülnek e hó 30-án Rómában az egymással r­okon Odes­­calchi és Zichy családok. Odescalchy Mária herczegnő e napon megy férjhez, Zichy Ödön gróf pedig ekkor ünnepli eljegyzését. Ez alka­lommal a­agyar és osztrák auszocratia számos tagja rándul Rómába. (Kedélyes tolvaj.) Nagy Károly, sza­lon­tai adóhivatalnok 5600 ft elsikkasztása után megszökött, és azóta rendőrileg minden siker nélkül nyomoztatik. Legutóbb a budai császár­­fürdőben tartózkodott, hol kevés fehér ruhából és öltözetből álló podgyásza a budai kapitány­ság által lefoglaltatott. Nagy, kinek tartózko­dási helyét a rendőrség még nem is gyanítja, újabban levelet intézett ahoz, melyben lefoglalt holmiját szüleinek megküldetni kéri, miután ez nézete szerint legkisebb vonatkozással sincs a sikkasztásra, annál kevésbé, minthogy a tettet nem is ő, hanem egy más egyén követte el. (J á b z-J á k ó h a 1 m 4 n,­ melynek alig van összesen 3—4 ezer lakosa, a múlt években nagyszámú ifjakból álló „műkedvelői társulat“ alakult, mely azóta már nem egyszer rendezett sikeres előadást a pesti népszínház javára és helybeli czélokra. (A „m. k. orsz. mintára sztanda é a rajztaná­r-k­é p e z d e)“ növendékei, mint értesülünk, e hó f­olytán „önképző kört“ alakítottak, melynek czélja hogy az intézet nö­vendékeinek, önállólag a kör kebelében alkal­mat nyújtson a képző művészetek elméleti ta­nulmány­ozására s gyakorlati kivitelére, és álta­lában a képző művészet körébe vágó tudomá­nyok megszerzésére. A f. hó közepén tartott alakító gyűlésen a kör tisztviselőit is megvá­lasztotta. A tanárelnöki tisztségre Keleti Gusztáv a műiskola derék igazgatója ké­retett föl, ki ezt örömmel vállalta el. Ifjúsági el­nökké Streitmann Antal, titkárrá Dömötör László, jegyzőkké Hoppé Lipót és Kertész Já­nos (ez utóbbi egyszersmind ellenőr is) könyv­es pénztárnokká Ads­movics István választatott. Mint halljuk, a kör, ha anyagi körülményei en­gedik, a muuikálkodási kedv fokozása tekinteté­ből évkönyvet is szándékozik kiadni, irodalmi műveken kívül a tagok jelesebb műveinek fanyo­matával vagy fény­képeitel. Koronázza siker a nemes törekvést! (Hymen.) Mi­las­sin Vilmos e jeles pesti ügyvéd, f. hó 24-én tartá esküvőjét szentkirályi Pósa Hortensia k.a.-s Kalocsán.Az esketést az érseki templomban Nehiba János püspök, a vő­legény nagybátyja, végezé,kinek házánál volt a fényes nászlakoma is, mely után az ifjú pár Ná­polyba utazott. — Szegszárdról írják a „R.“nak, hogy Wimmesberg Marianne bárónőt M­é­s­zöö­­­y Gerson úr jegyzé el. (Sajtóper.) A horvát országos kormány a „Dran“ felelős szerkesztője, Biedersfeld alien azon „Álláspontunk“ czímű czikk miatt, mely­ben hangsúlyoztatott, hogy Szlavónia inkább kész egészen Magyarországhoz csatlakozni mint még továbbra is a „nemzeti“ Horvátország jársza­­lagján maradni.A „közrendháborítás bűnténye“ miatt megindított sajtóperben a vádlott első ki­hallgatása f. hó 22. és 23-án volt. (Helyreigazítás.) Tegnapi esti lapunk „Különfélék“ rovatában „névváltoztatás“ alatt a hivatalos lap után hibásan közölt „Havas Li­pót“ helyett „Haas Lipót“ olvasandó. (Marhavész Magyarországban.) Folyó évi november 1-től ugyane hó 15-ig beér­kezett hivatalos jelentések szerint a keleti mar­havész Magyarországban a következő helyeken uralgott: Baraanya megyei Szaroseló, Német- Bricht, Gyürüsi, Terpinakata és Brácsfai pusztá­kon, valamint Hásságy, Gyula, Ó- és Uj-Kács­­falu, Vörösmart, Sepae, Borjád, Lancsuk, Ba­­barcz, Siklós, Dráva-Szabolcs, Dráva-Szt.-Már­­ton, Vékány, Gyu­d, Olasz, Püspöklak, Berkesd, Kátéi, Német Üreg, Iván és Dárda községekben, úgyszintén Pécs szab. kir. városban; somogyme­­gyei Somodor, Gyepi, Földhidi, Drávaerdei, Pálfalu, Hetény s Nagybajom határbeli pusztá­kon,nemkülönben N.-Bajom,Barcs és Aszaló köz­ségekben; tolnamegyei Mórágy, Apáti, A­lsó-Nána, Tamási, Báttaszék, Szegszárd s Várdomb közsé­gekben ; fehérmegyei Csikvár, veszprémmegyei Pápa és Külső Váth községekben; bácsmegyei göbölyjárási és Rancsova pusztákon, s végre pozsonymegyei Gajár, Malaczka N.-Lévárd községekben. Fehérmegyei Seregélyes község­ben és bácsmegyei Zombor szab. kir. városban a keleti marhavész megszünt.A járvány terjedé­sének meggátlására s mi­előbbi kiirtására min­den szükséges intézkedések megtétettek , egész szigorral foganatosíttatnak. Szlavóniában a hor­vátországi kormány értesítése szerint, a fent mondott időközben a keleti marhavész pozsega­­megy­ei Kutjevo, Lukasje, Kula, Porec és Timi­­novac községekben uralgott. (A cholera állásáról) folyó év november 27-dikén beérkezett napitudósítá­­sok szerint Budán, november 26-dikán 5 újabb cholera eset merült fel ; ebből esik : a várra 0, Krisztinavárosra 0, Ta­bánra 0, vizivárosra 0, kültelekre 1, köz­­kórházra 0, irgalmi kórház. 4. Ehhez hozzá­számítván az ápolás alatt maradt 82 öt, az ösz­­szes beteglétszám 87, ezek közül meggyógyult 11, meghalt 1. October 18. óta összesen meg­­betegült 668, kikből meggyógyult 347, meghalt 246, gyógykezelés alatt maradt 75. A k­a­­tonák között: 2 -ától 27-éig megbete­­gült 1. Az összes betegek létszáma 20 , ezekből meggyógyult 2, meghalt —, további ápolás alatt maradt 18. — Pesten: 26-tól 27-dikéig megbetegült 19, ebből esik: a bel­városra 0, a Lipótvárosra 2, a Terézvá­rosra 5, a Józsefvárosra 0, a Ferenczvá­­rosra 2, Kőbányára 1, a közkórházakra 9. — Ehhez számítván az ápolás alatt ma­radt 165-öt, az összes beteglétszám 184, ebből meggyógyult 6, meghalt 5, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 484,ebből meggyógyult 135, meghalt 17­6,további gyógy­kezelés alatt pe­dig maradt 173. S­z­a­t­m­á­r megyében Alsó Femeczeiym egy cholera eset fordult elő, ha­lálos kimenetel!«]. — Gömö­r megyében Za­­vadkán és Pohos­z­bán nov. 24­-e óta 2 egyén halt el cholerában. Nagy-Rőczén nov. 25-étől 26-áig két choleraeset fordult elő, a betegek gyógykezelés alatt vannak.­ — Zombor­­ban nov. 26-kán két choleraeset fordult elő, mely halállal végződött. — Kissáni chole­­rabetegek száma nyolc­czal szaporodott, az ed­dig megbetegült 49 egyén közül meggyógyult 13, meghalt 26, gyógykezelés alatt pedig ma­radt 12. (A leggazdagabb magyarok.) A Schvarcz Gyula új művének első füzetéből mi­nap kivett magyaroszági virilisták lajstroma a második füzetben következő nevekkel folytatta­­tik, s fejeztetik be: g. Zichy Pál, b. Wenckheim László, gr. Barkóczy János, Huzli Károly, Ocs­­kay Ignácz, ifj. b. Vay Miklós, g. Zichy Ferra­ris Bódog, gr. Harrach Ernő, Jernaut Lajos, gr. Mayláth Antal, gr. Nádasdy Ferencz, Mocso­­nyi András, gr. Szlávy Antal, Tisza Kálmán, Daniel János, gr. Rombelles Lajos, Schwarcz Ábr., Tonett F., gr. Gyürky Ábr., Barlanghy László, gr. Pálffy István, Örményi Pál, Kárász Imre, gr. Migazzi Vilmos, Urbán Gyula, gróf Festetich Géza, Bodor György, b. Wenckheim Viktor, a székesfehérvári püspök, gr. Erdődy Sándor, Harkányi Károly, g. Hunyady Kálmán, b. Miklós E., Solymossy László, g. Zichy Nándor, Batthány Zs.,a szombathelyi püspök,gr. Batthány Géza, Rózsay János, b. Gödenczy, gr. Batthány Kristóf, gr. Szapáry Antal, gr. Bethlen József, gr. Roggendorf Simon prépost, gr. Szapáry István, gr. Széchényi Béla, Blaskovich Miklós, gr. Apponyi György, gr. Pejácsevich László, gr. Szapáry Iván, gróf Berényi Ferencz, gróf Al­­mássy György, gróf Zichy Miklós, r. Teleky Sándor, gr. Török Napoleon, gr. Pallaviczini Roger, gr. Harrach Antal, b. Wesselényi Miklós, Lengyel Miklós kisprépost, gr. Bellegarde Ágoston, Bánó Miklós, Kelecsányi Rafael, gr. Eszterházy István, gr. Csáky Ágost, b. Nikolics János, Kiss Miklós, Goffmann Frigyes, Vigyázó Sándor, Hetsch Alajos, Markovich Emanuel, Gyertyánffy Dávid, gr. Festetich Dénes, Neuho­­fer János, Kovách Sebestyén Endre, Petrovich Döme, Rupp Ignácz, Sebasztiáni Vilmos, Wesz­­termayer J., Tarczalovich A., Maus I., Muraty Szilárd, Barberi és Klusemann, Uzorovich Pál, Dungerszky Gedeon, gr. Vay Ádám, Windisch József, b. Ambrózy Lajos, Langheiner Frigyes, Liptay Sándor, Madarász Zsigmond, gr. Szapáry Gyula, b. Ambrózy Gyula, gr. Szapáry Mada­­rassy István, Takácsy Miklós, Türsch Nándor, gr. Treicblinger Imre, Weisz János, Szitányi Izidor, Kund Vincze, gr. Erdődy Lajos, gr. Sza­páry Géza, gr. Somssich József, gr. Bissingen Nándor, Lónyay Gábor, Stein Mátyás, Ocskay Rudolf, Fleischer Dávid, Tihanyi Ferencz,Csiky Gábor, Henk Mór, Jármay János, Bölönyi Sán­dor, Fernbach Bálint, Inkey József, gr. Zichy Domonkos, gr. d’Orsay Emil, Haggenmaeher, Dr. Heinrich János, Lutzenbacher Pál, b. Fiath Ferencz, gr. Berchtold László, b.Wesselényi Jó­zsef, Vállyi János, gr. Zichy Henrik, Blaskovich Sándor, gr. Haller Sándor, gr. Degenfeld Gusz­táv, Gold Mór, Dona Döme, Emich Gusztáv, Berkenyi Viktor, Somsich Béla, Madaa Károly, Lónyay Tivadar, Lónyay Béla,Grossinger Lipót, Havas Ignácz, Hanzély Márton, Herzfelder Vilm. Gräfl Kár. Jakabffy Tódor, b. Hermann Dániel, gr. Eszterházy Imre, gr. Berchthold Richard, Hersich Károly, Kollerich Pál, Gosztonyi János, gr. Széchényi János, gr. Erdődy J., Döry Fri­gyes, Konkolyi Thege, b. Wenckheim Béla, Szé­­kelyi Gábor, Hanzély Ferencz, Purgly János, " Szeniczey Ferencz, Jasztrabsky Ignácz, Deseffy János, hg. Odescalchi Arthur, Motesiczky Kár.,­­ Horváth Ödön, gr. Csáky Kálmán, Salamon Ti­­­­vadar, gróf Széchény Pál, báró Döry Ödön, Kál­­lay Ákos, báró Riszányi Ödön, Kállay Gusztáv, Hedry Ernő, Zsivolyi Gusztáv, gr. Batthányi Jó­zsef, gr. Széchényi Tódor, Inkey Zsigm., Justh György, Bojó Pál, gr. Keglevich Béla, Jankovics M., b. Bézsán J., Majthényi J., Schwarz M., Ka­rácsonyi Antal, Bezerédy László, Adler Jakab, báró Jósika Lajos, gr. Nemes Nándor, gr. Sza­páry László, Bekey Nándor, gr. Pongrácz Ist­ván, b. Bánffy Albert, Bemiszky Ferencz, Go­­rove István, gr. Széchényi Gábor, gr. Apponyi Rudolf, Desőfy Gyula, gr. Korniss Gábor, Zá­­mory Kálmán, b. Lipthay Béla, b. Mednyánszky Dénes, hg. Wrede Adolf, gr. Niczky Lajos, gr. Csáky Rezső, Bánffy György, Rupprecht János, gr. Degenfeld Imre, Szirmay Pál, gr. Degen­­feld, Szitányi Adolf, gr. Siray Fülöp, Ebergényi István, Huszár László, Muzslay Sándor, gr. Zichy Manó, Marczibányi Antal, gr. Pejácsevich Gábor, Grommann Dezső, h. Bánffy János, Szentiványi Ferencz, gr. Czebrián Ferencz, gr. Eszterházy József, Huszár Károly, Jálics Ferencz. A közönség köréből.*) Tisztelt szerkesztő úr! Mindenütt, a­hol éltem az „extra Hungáriám non est vita“ emlékeztetett hazámra, így tehát elhagyván az „oriens“-t, hazámba azon re­ménynyel tértem vissza, hogy annak levegőjén üdülést fogok lelni. De sajnos, itt a cholera ra­gályt találtam, mely a testvér fővárost, többé­­kevésbbé háborgatja. A járvány őseredeti he­lyéről érkezvén, hol nem csekély számú chole­rában szenvedő beteget gyógyítottam, bátor vagyok ezen lap nagyszámú olvasóközönségét a choleráról, gyakorlat útján szerzett tapasztala­taimmal megismertetni, különösen az óvszer- és egészségi szabályokra utalva, melyek minden betegség gyógyításának két­harmadrészét ké­pezik. Itt nincs helyén sem a guarantaine-ről, sem a kórodáról stb.-ről beszélni. Figyelmünk különö­sen az egészségi rendőrségre van irányozva, melynek szent kötelessége éberségét a járványos időben megkettőztetni, s a mennyire lehet a ra­gályt korlátolni. Ez csak az utczákon, gyárak, laktanyák, fogházakban kezelendő legnagyobb tisztaság, de különösen a szegények lakásaira való figyelem által történhetik, melyek több­nyire túlságosan meg vannak töltve, főképen most fővárosunkban, hol a fényűzési építkezé­sek következtében a lakbér oly magasra emel­­kedett, hogy azt csak a vagyonosok képesek fizetni. Mondjuk ki mindenek előtt, hogy az emberi­ségnek legnagyobb része a jelenleg uralkodó lázas kereskedelmi szenvedély következtében testének physikai és morális részét nagyon is elhanyagolja, miért is a halandóság nagyobb mint azelőtt volt. A hagymáz, vérhas, himlő, az ázsiai váltóláz és a cholera­­veszélyek, bizonyos időben, és bizo­nyos okok folytán járványosan léphetnek fel. Ezen betegségek bizonyos körülmények között ragályosakká is válhatnak; t. i. azon esetben, ha sok beteg egy aránylag szűk helyre van ösz­szeszorítva, és azon a helyen az egészséges le­vegő és a tisztaság hiányzik. Azonban, hogy a cholera merőben nem ragá­lyos, arról talán ma már az egész orvosi kar meg lesz győződve, miután a cholera egy páranemű­ folyadékból áll, mely nem min­t a határozott ragály embertől­ emberre száll. A­mi a cholerá­­nak természetét illeti, azt alig ismerjük a karfa­­lek után. A legelismertebb tudósok azt állítják, hogy a cholera Kelet-India legmocsárosabb tá­jain vette eredetét, a­honnét keletnek és nyugat­nak minden iránya felé terjeszkedett. Szintúgy olvassuk a legkitűnőbb iratokban, hogy a cholera ragály a folyamok mentében veszi útját, s a magas hegységeket kikerülve, csak a lapos, nedves, s igen népes tájakon kere­si áldozatjait. Azonban minden ragályos levegő képes jár­ványos kifejlődést létrehozni. Lehet, hogy a himlőjárvány, mely hosszú idő óta uralkodik, a dögvész, mely, sajnos, sék tájakon, mutatkozik, de főleg az 1870. évi gyilkoló porosz-franczia háború, a most uralkodó cholera kifejlődéséhez hozzájá­rult ; miután ez a barbár mészárlás nemcsak a legmentebbre terjedő tájékokat emberi és állati vérrel árasztotta el, hanem 100 és 100 ezer em­bert és állatot a földbe temetett, s jóllehet e tö­­mérded holttestek mészszel lettek befedve, még­sem lehetetlen, hogy a tavalyi tropikus melegség *) Ezen rovat alatt közérdekkel összefüggő leve­lek díjtalanul közöltetnek. A felelősség a beküldőt illeti. A szerk. következtében, ezen halottak sírjai kiszáradván, a rothadt holttestek kipárolgása a levegőt meg­mételyezte. A cholera okai: Általában véve a szükséges egészségügyi in­tézkedések hiányossága, állott hús evése, ned­vesség, meghűlés, változékony időjárás, testi, lelki, észbeli megerőltetés, bosszattartó gyalo­golás, mértékletlenség in Baccho et Venere, de különösen gyenge, beteges testalkat — mind­ezek hajlanak a cholera felé, melynek jellegét járványos időben minden más betegség is köny­­nyen magára ölti. Ezt az oriens­ben is tapasztaltuk, hol a beteg­ségek a polgári és katonai osztályokban az ott­honos váltóláz jellegét öltik. Az egészséges levegő, mely elegendő előny­­nyel van terhelve, úgyszintén a jó ivóvíz nagy hatással van az egészé­­gre, miután az egészség­telen iszapos ivóvíz, főképen a meleg évszakban az állati, növényi szerves rothadást elősegíti, és gastricus, hagymázi, vérhas és cholera-betegsé­­geket idéz elő. A legfontosabb egészség-rendőri szabályok közé tartozik az általánosan ismert d­e­s in­fect­i­ó különösen az árnyék-székek, csator­nák stb fertőztelenitése, mindenféle kiürítő edé­nyek gyors eltávolítása, s ezen helyek kifüetö­­lése. A legjobb fertőztelenítő szer a halvány, mely minden más szert feleslegessé tesz. Egy más igen hathatós szer, az árny­ék székek tiszto­gatása vízzel kiöblítése, csak mellékesen emlí­tem a csatornákat, melyek úgy legyenek alkot­va, hogy a ragálynak­­ kipárolgását felfelé lehe­tetlenné tegyék. Hála az európai civilisatiónak, hogy a temetőket a városok közepéről kiszorí­totta, mi­által igen nagy szolgálatot tett az egészségi ügynek, miután a holttestek kipárol­gása, mint ez az „oriens“-ben tapasztalható, hol a temetők a város közepében vannak, s a sírok néha nemcsak kiszáradnak, hanem be is dőlnek, a levegőben elterjedve azt elrontja. Nem kevés­bé ártalmas az egészségi ügyre nézve az is, hogy Konstantináp­olyon­ kívül mindenütt az utczák közepén vágják le a marhákat, mert itten mindenki tetszése szerint vághat. Mindazonáltal már a keleten is kezdenek a choleraellenes rendszabályok foganatosításáról gondoskodni, és a hínáros helyeket és álló­vi­zeket kitölteni. A búcsujárók roppant nagy száma, kik éven­­kint Mohamed sírjához Mekkába utaztak, szin­tén tetemesen leapadt. Mindez lényegesen gyen­gítette a cholera ragályt ezen keleti tájakon. A cholera elleni óvszer. Ez a józanságban és mértékletességben, a physikai és szellemi munkálkodásban áll. Aján­latos még a mindennapi életmódot nem változ­tatni, a gyomort túlságosan meg nem terhelni, miután mint tudjuk a betegségek nagyobb része a gyomorból származik. A roszullétet figyelem­mel kell kísérni, azonnal orvosi segélyhez folya­modni , továbbá ajánlatos, este hosszú ideig a házon kívül nem időzni, miután az esteli levegő ártalmas, a­mennyire lehet az oly helyeket, hol betegek nagyobb számmal léteznek, kerülni, egy sz­óval mind életmódjában, mind munkája és szórakozásában rend­et tartani. Ezek volnának a legczélszerűbb óvszerek a cholera járvány ellen. Nem tudom valóban, várjon a most haszná­latban lévő utczatisztogatás a fővárosban ele­­gendő-e arra, hogy a finom pornak levegőbe szállását megakadályozza, mely por a lélegzési szervekre ártalmas, s minden gyuladás okozója. Valóban nagy felelőség terheli a városi egész­­ségügyi bizottmányt járványos időben, főképen a szegényekre való tekintettel, kik gyakorta a legszükségesebben szűkölködnek, s többnyire az elsők, kik a járványnak áldozatául esnek. A­mint értesítve vagyunk, a városi egészségügyi bizottmány több szükség­­kórházat alakított, azokat orvosokkal, gyógyszerészekkel, stbvel látta el. Hála az égnek, hogy a dolgos embernek mun­kája van, s ha hiányoznék is, meg vagyok győ­ződve, hogy a főváros ismeretes jótékonysága nem hagyja el semmiben szegény polgárját. Ezzel bezárom vázlatomat anélkül, hogy Pet­­tenkoffer és Kleba nagyszerű cholerakísérleté­­ről szólnék, mely csak egy tudományos folyó­iratba tartozik. Nem szólok az orvoslásról, mi­vel ez az orvoshoz tartozik, kihez minél előbb folyamodni kell. Végre csak arra figyelmezte­tek, hogy jó ápolás, jó orvosi, egészségi szabá­lyok, legbiztosabb és legczélszerűbb eszközök a cholera ellen. Dr. Herczegy Mór az ottomán seregnek volt főorvosa.­ ­ „Pesti Napló“ táviratai Prága, nov. 28. A Skreyschowaky-ügyben kiküldött bizottság jóváhagyta a többség jelen­tését, a kiisebbség nem terjesztett elő különvé­leményt. Lincz, nov. 26. A tartománygyűlés 27 sza­vazattal 19 ellen elfogadta a tandíj megszünte­tését. Bécs, nov. 28. Több lap párisi tudósítása szerint gróf Armin kihallgatáson volt Thiersnél és a német kormánynak egy sürgönyét olvasta fel előtte, melyben ez kijelenti, hogy Thiersnek az elnökségről­­való leszoríttatása esetére, neve­zetesen a kiürített megyék tekintetében teljes cselekvési szabadságot tart fenn magának. Versailles, nov. 26. A nemzetgyűlésben felolvastatott Barbie jelentése a Kerdrel-féle in­dítvány tárgyában. A jelentés kiemeli Thiers ér­demeit , tagad minden ellenséges indulatot irányában, és végül kijelenti, hogy egy conser­­vativ köztársaság alapítását a conservativek mindaddig nem támogathatják, míg a kormány a radikálisokkal szövetkezik; egy második ka­mara alakítása egyértelmű a nemzetgyűlés po­litikai végrendeletével; most nem az a kérdés : köztársaság vagy monarchia, hanem a demagóg barbárság veszélyeztetése a dagadó ár által fo­rog szóban. A jelentés javasolja végül egy 15 tagú bizottság kineveztetését, mely kidolgozná a miniszteri felelősségről Szóló törvényt. A vita csütörtökön­­kezdődik. B­é­c­s, nov. 27. (Megnyitás.) Hitelrészvény 341.75. Északi vasp. —.— Allamvasp. —.— Lombardok 202.—. 1860-ki 105.20. 1864-ki 145.—. Magyar földhitelrészvény —.—. Napo­leondor 8.69. — Magyar hitelrészvény —.— Galicziai —.—. Angolosztrák 337.50 Franco­­magyar —.— Tramway —.— Magyar sorsje­gyek —.— 1860 ki —. 1864 iki —. Bécs, nov. 27. (Előbörze.) Hitelrészvény 341.— Északi vasp. —. Államvasp. 341.— Lombardok 201.50 1860­ ki 103.—. 1864­ ki 148. — . Magyar Földhitelrészvény 122.—. Na­poleonhor 8.69. Magyar hitelrészvény 136.50 Galieziai —.—. Angol-osztrák 339.—. Franco­­magyar 108.—. Tramway 388—Magyar sors­jegyek 101.75. Anglo-Hungar. 120.50 Váltó­bank 326.Municip. 99.50. Frankfurt, nov. 26. (Zárlat.) Váltóár­folyam Bécsre 107.50. Amerikai 1882-re 96.26. 1854-ki—.— 1864-ki 165.50 Lombard 216.75. Évjáruléki papir 61.—. Osztrák Bankrészvény 1051 — Osztrák hitelrészvény 364.50 Osztrák államvasp. részvény 363.75 1860-ki 95.75. Fe­­rencz­ József vasp. —.— Gancziai 247.— Év­­járuléki ezfl.it 64.25. Győr-Gráczi —.—. Utó­börze 362.75 F­rankfurt, nov. 26. (Esti zárlat.) Vál­tóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96.25. 1854-ki—.—. 1864-ki —.—. Lombard. 217.—. Évjáruléki papir 61.50 Cs­ák Bank részvény 1059.— .Osztrák hitelrészvény 365.25 Osztrák államvasp. részv. 364.50. 1860-ki 96.— Ferencz Józs. vasp. —.—. Galicziai 247.­—. Év­­járuléki ezüst 64.50 Győr-Gráczi —.—. Pária, nov. 27. (Zárlat.) 3 •/• járadék 52.75, 4'/* % jár­ad 75.75. Olasz járadék 67.70. Ál­lamvaspálya 797. Credit­irio Lilier 417. Lom­bardok 470. Magyar kölcsön —. Magyar ke­leti vasút — 1871. kölcsön 83.12 Berlin, nov. 26. (Zárlat.) Cseh nyugati vasút —.— Galicziai 106.25. Győri —.—. Unic­­bank —.—. Államvasut 209.—. Lombardok 124.3[*. Hitelsorsjegy 119.V*. 1860-diki 95.1/». 1864-diki 93 —. Metalliques —.—. Önkénytes kölcsön —.—. Hitelrészvény 209.—.— Bécs 91.VI. Romániai 45.V*. Ezüst-jövedék 65’/s Papirjöved. 61.—. Liverpool nov. 26. Búza 25, liszt 6,kuko­­ricza 6 pennyvel magasabb. Hamburg, nov. 26. Búza csendes 166.—, 163. Rozs szilárd 108 112. olaj 24.—,24.25. Szesz csendes 16.25, 15.—, 15.75 Köln, nov. 26. Búza 824, 86. — Rozs 56 515. — Olaj 129,10, 12.85. KÖZGAZDASÁG Pest, nov. 27. A pesti gab­oa- és ér­téktőzsdéről. A búzaüzlet igen lanyha volt, a forgalom csekély változatlan ára­k mellett, rozs, zab, tengeri szilárd, árpa csendes. Az ér­téktőzsde különösen helyi papírok iránt élén­ken volt hangolva. Magyar vasúti kölcsön 101, magyar hitelbank 138.75, francomagyar bank 110.25, anglo-magyar bank 123.75, municipális bank 100.50, takarék- és hitelegylet 119.50, egyleti bank 88, pesti népbank 113.50, osztrák hitelintézet 34270 fizetve. Takarékpénztárak kedveltek: budapesti fővárosi 258, országos központi 121, külvárosi 125 zárva, Lujza ma­lom 127 kérve, pesti közúti vaspálya 374 véve. Valuták szilárdak. Napoleond’or 8.70, cs. arany 5.16, tallér 1­63. Főszerkesztő : E. Xeméiots Zolfmond! Felelős szerkesztő: Urvár J ‘Alföld-fiuméi pálya 200 frt ezüst.......................... 173 - 174.- Alompálya 500 frank ..................................... -­ Ezüst szelvény.................................................. . 107.5 J 10P — 1 Osztrák Dinkgőzhivózási társulat ..................... fi4a.- 143.-- * 1807-diki..................................................... —1 —iOrosa papír legxu- * '--------------------------------------------1-----T—-------------r— ------r ■----r- ■ ---------- -■■■ •-------------------------«-T- -T^r=r__J«=-=Lt ik^-:—.mi* U f ,, Adv« Tartva Adva |, R Ifi f! S 1 T' C Si Ilii Briacbet-pilya 200 frt p. ............................................ *48 . I0­SO OeU-pilya 500 frank................................................... 108.­ 108 W, JJ VK7l M. \7 MJ KJ AJ Aa% Ferdinánd-északi pálya 1000 frt p. p. . . . . 2120.— „ „ 200 fr* 5s/p.............................................. M.U W 31* Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst........................... 819.M­ 8?C.100 Tiszai „ 100 „........................................................ “•“TI­­ XT Feos-barcsi pálya 20­0frt ezüst ....... 18*1.­­ 120 50 Hagy. gal. 200 frt. e. 6%........................... 88.75 8715 f NOV. 250. Lacjos-Károly pálya 200 frt p. p.................................. 289.00 230.­ Magy.-északk®lrti 300 frt. 6°/0 .............................. 85 60 85.00/’ 1j Kassa-oderbergi pálya 200 frt ................................ 189 189.00 Magyar kel*l pálya 800 frt. ezüst......................... ......... 78.— j | " 1 1 Lembergi-ezemo­vitzi pálya 200 frt......................... 148­. 160* Magyar nyugati 200 frt 5% ...#»•»• S8 76 89.151 &A i yC \ - Afti A(1 AwsAp- 100 Adva Tartv* Osztrák Llyod 500 frt p. p....................................... 5v0—• 5^3 — A. Ai.amaaoBaasr twv ***» „IL lar Első erdélyi pálya 200 frt ezüst............................... —• ------ i, £ Fgység s járadék, Jegyekben máj. -nov. 5c/r 80 90 8« 1' Állampálya 200 frt p. p............................................. 340.­­ 541- 1 1 : „ „ „ febr.-aug. 5°/0 85 90 68 1^ Székesfehérvár-györ-gráp » pálya 200 frt . . 173.. 171 5c Hitelintézet 100 frt.................................................... 16*.— 188 --1 „ * ezüst en jan.— jul. 5% • • 7« 1b ? Delyi pálya 200 frt . - - -.......................... 201. - 201 .60 Clary 40 frt. p. .............................................................. 88.- 39.—1 y 11 - n ápril—ckt. 5'/* 70 10 10.2? 1 faz­i pálya *00 frt . . .......................... 249*»- 160. • Dunagőzhajózási 100 frt p. p............................... 58 9y. •, f * Osztrák értékben visszafizetendő: .. ~ 3ccai a* rn­­ iway 200 frt...................................... 387 51 388 - Keglevich 10 frt............................................................... 17.50 18.80 Sorsolással 1839-ből egész sorart. p­p . . . 339 - 339 50 Hagyar-gácsország! pálya................................... . _ Buda város köles. 40 frt.................................... • 19.50 30.00! ! „ 1839-ből ötöd „ n n..................... 339 • 34'». B észak-keleti „ frt esüst..................... t«7.yta­lS&2.­Pálfffy 40 frt. p. ............................................................ .7.50 18.­[ 1854-ből 250 frtos 48/o «»•••• 98 25 98 75 „ keleti­ pálya 200 frt................................ 12S75 119 25 Rudolf-alapitvány 10 frt. 14.54 15.— 1860-ból 500 „ 5% „ B..................... 103.- 103.60 . Salm 40 frt. .. ............................................................... 40 - 41. •' _ 1800-ból 100 n 6% n n • • - • 1*5.- 1*8- 1\ Ijmm­áBaiatívk ressvényei* St. Denois 40 frt. p. ..................................................... 29.­­9/0 *. .......................... lílS6 Oorau, osztrák biztosító 100 frt................................ ....... Tri*rt váró. 100 frt p. p. . ••••••' l;I‘5n “t'S Compjáradék 42 líra darabja . 25. 26. . . tarjáni kőszén 100 frt. _ n n 50 frt p .............................................. 58.-- 58.50 tÁllami dománius jelzáloglevél l*\. irt . Uo.B'i 14 ~ pecurit JtiaaonlbUt. 300 frt .' j .' _;L I). W»“»«««» *°° **•& ......................................... **•“ ***** . B. FOWtehermentes. 100 fit y. p. Zál© levelek w.nd.schgr&o.. *p frt.................................................... mr u-Í°d«trX2i8i tt n:*\ »»m­utLLJl« '............. w*«. ih4r»m h6r«). iTemesI banadg 5°/0............................... 79.­ 79 5­' n visszafizetendő 5%..................... 88.— 88.10 Amsterdamra 100 frt. hollandi 6B/o • • *. \ » • —- - ■• *! Temesi 1867-dik! sorsolási záradékkal ... 78. 78.0'. Nemzet­ bank p. p. 5% sorsolás.......................... Augsburgra 100 frt delnémet 5%.......................... 91 60 91.76 /. .,1 agyar 5%................................................................... 'I»V» ®..5 •„ .................................... 91 “­ 91. So Berlin 100 taller 6%....................................- • • , 1867-dlkl sorsolási záradékkal 78.- 78.51 Magyar földhitelintézet 5'/,% . ...... 87.- 87.SJ Borosaié 100 frt tallér 6%....................................­­ C. Mfirt kiskölcSönöV,­­ kereskedelmi bank 83 él*Satt MM. . . ^anktarU^lOo­ frt. délkémet 4«/,' !'!!!'. 918 H96| Magyar vasúti kölcsön 120 fr, darabja 100 50 lül.— « jelzálogbank 5 /* /o 80ra................................. 82.50 88.5«) Hamburgra 100 márk. b. 8% • • • .... 80 10 8rt 10'. I , sorsj­egy­ kulcson 100 frt , . . 10171 10*.-« a pi.iUil.1 szXlvényat Londonra 100 font sterling *7t’/o.......................... 10916 10**5 . Szélidézsma-váltság 100 firt .... . s —— “• *­*SODDSegl KOtTOnyeS., Lyonia 100 frank 9°/0.............................................. — — „ „ .. .____. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst.......................... 19.60 89.90 Milano 100 frank 5%................................................... ——.—| D. - 09- 0Cl!} 1 . Látraszék-Dombovár *00 frt­­. 5%..................... ■ . 90. Marseille 100 frank 6%............................... —.— —| Angol-osztrák bank *00 frt. 76% befizetés . . SS4 - é.°4.60 Egyes, magyar gőzhajózási 100 és *00 frtos 6% ------Pária 100 frank 6­/1%..................................................... U.7S *1.80 1 Angol-magyar bank *00 frt,­ 40% . . . 1*0.00 1*1.­• Osztrák dunagőzhajózási társulat 100 frt p. p. . ^ . . | Osztrák földhitelintézet *00 frt, 40% befizetéssel­­. ------Erzsébet-pálya *00 frt p. ........................................... 90.*­. .. - Pénzes árfolyama. I - hitelintézet 180 frt.................................... 1,1.­ *83. . ‰ ezüst 100 frt.................................... 87.76 87.96 1 ? Magyar „ *00 ............................................ 1**.— 1*3.— . , 186*-dlki.............................................. 99.76 10U *5 Arany............................................................................. 6.16 6.17. •'Pesti kereskedelmi bank 500 frt............................... —. —B » 1809-diki. . ............................... —.— 100— Napoleondor ............................................... • • SW« § Alzo-anaztriai leszámítoló bank 500 frt . . . . UE,V IV/n. - „ ■ *?° K*os • ..................................... —.- —- Orosz Imperiale.......................................................... frOsztrák-francela bank 200 frt ezdst..................... ut — 14*. Perdinánd északi pálya *00 frt. p. p....................... SS.60 89.— Maria-Terézia-tallér..................................................... -----­(Magyar­ „ „ 200 „ 40% befizetéssel . 108 - 109 • , • , 10L' , o. o........................ 87.­ 88. — Egyleti talér..................................................................­­•“! Általános ban* Bécsban *00 frt. 50% befizetés . —. —•— n » . 100 n ezüst 5%­­ . * be*.— if.S.50 Ezüst . .......................* • ... 106. 107 2a. (Nemzeti bank............................................................. 98».•• 98a.— Ferencz József „ *00 ................................ 99.25 99. 0 Váltó leszámítolás........................................................ —.— —•— [Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés ... * 4 206 - - Pécs-barsi , .00 , ezüst...................... (Forgalmi bank *30 fr 180%.................................... *41 Mi 247 50 Károly­ Lajos . 800 ...................................... 100 50 101.— 1 t­­ B t £ Bécsi váltóbank Mfb­.................................... Síb — Slü — Rempaig-czern. J ,j.,i pálya 300 frt ezüst . . — .— 1 . váltóüzleti rí 40% . . . . »I*— *13— . , „ „ L kib. 1865. . . —.­­ 78.— Arany al marka............................................................. I ! bank 200 fr. ... -a. ......­­.- . . . . .. , 1887. . . Friedrich­er.................................................................. — . bankegylet *00 frt 40 7o befizet- 313 — 375.- » * . , nr. . 1868. . . —.— 81 • ........................................................................ — •— -X11 Caatrak-Lloyd 100 frt................................................ -1------Angol sovereign« ................................................ . 10.*» RO.?lös€(ieBX Tállá Hl'. - iLiiiiuUjmb« Első erdélyi pálya 200 frt tiafist ........................... 87.401 87 60 Porosz pénztári utalvány . ...............................­­A­

Next