Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)
1872-11-08 / 258. szám
fegyvertarthatás akár személybiztonság, akár pedig vadászat végett, az illető közigazgatási főnöknél csak bizonyos 3 évenkint 1 ft bélyegen megújítandó úgynevezett fegyver-engedély mellett lévén szabad, amely engedélyt az illető mindig magával hordozni köteles, elannyira, hogy az a nélkül talált fegyver elkoboztatik, s azon kívül 5—15 forint pénzbírsággal, esetleg 1—3 napi fogsággal bűntetteik. Miután tudtomra Magyarországon ily, az önkényuralom korszakából fenmaradt tilalom jelen alkotmányos korszakban nem áll fenn, és itten ily engedély hiányában a fegyverek nem koboztatnak el, kérdem a belügyminiszter urat: 1. Van-e ezen fegyverengedélynek az erdélyi részekben fennállásáról tudomása ?— ha igen 2. Szándékszik-e, és minő indokból s czélból ezen korlátozó szabályt továbbra is fentartani ? — ha nem 3. Miért nem intézkedik ezen rendszabálynak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt ? Az interpellare kiadatik a belügyminiszternek Kovács László a múlt országgyűlés feloszlása óta az új országgyűlés megnyitásáig történtekről adja be hivatalos jelentését és számadását, s egyúttal előterjeszti, hogy miután néhai Ghyczy Ignácz örökösei által a képviselőháznak felajánlott, és e ház által elfogadott könyvtár átvételével a múlt országgyűlésnek egy végzése által megbizatott, ezen megbízatásában eljárva, a könyvtár alkatrészei 192 szakaszban a pénztárban, illetőleg a mellette újonnan kibérelt könyvtári helyiségben vannak lerakva.Kéri a házat, hogy a könyvtári bizottságot utasítsa a könyvtár iránt további intézkedés czéljából.Egyúttal bocsánatot kér azért, hogy betegsége által akadályozva, e jelentést korábban meg nem tehette. (Helyeslés.) A benyújtott számadások a számvizsgáló bizottsághoz utasítlatnak, a könyvtár iránti további intézkedéssel pedig a könyvtári bizottság bizatik meg. Kvassay László az aranyosszéki választások tárgyában a vizsgálatot befejezvén, az arról felvett jegyzőkönyvet a ház asztalára teszi le, kérvén azt a harmadik biráló bizottsághoz véghatározat hozatala végett utasíttatni. A teljesített vizsgálatról szóló jelentés a 3-ik biráló bizottmánynak adatik ki. Szomjas József : a háznak f. é. szeptember 22-én kelt határozata értelmében a pinczehelyi választás körül előfordult rendetlenségek megvizsgálására küldetvén ki, ezen eljárásról szóló jelentést a felvett jegyzőkönyvvel és mellékleteivel mutatja be. A jelentés kiadatik az 5-dik bíráló bizottságnak. Szögyényi László az állandó bizottság előadója jelenti, hogy a bizottság tárgyalta Ivánka Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György, Németh Albert megválasztott országgyűlési képviselők megbízó levelét A bizottság ezen választási jegyzőkönyveket, úgy tartalmukra, mint kiállításukra nézve kifogástalanoknak találván, a nevezett képviselőket, a szabályszerű 30 nap föntartása mellett igazolandóknak véleményezi. A nevezett képviselők a szabályszerű 30 nap föntartása mellett igazolt képviselőknek jelentetnek ki, és a szabályok szerint Németh Albert a nyolcadik, Kondorossy György az első, Patay István a negyedik, Horn Ede az ötödik, Ivánka Imre a 6-dik" osztályba soroztattak. Szögyényi László, az igazoló bizottmány előadója jelenti, hogy a bizottság tárgyalta továbbá az Udvarhelyszéken június 1-jén és folytatólag egész 8 és 9-én eszközölt képviselői választásról szóló jegyzőkönyvet, és miután ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselőjelöltek között egyik sem nyert általános szavazattöbbséget és ennek folytán megválasztott országos képviselőnek senki sem jelentetett ki, az igazoló bizottság az illetők választását kifogástalannak nem tekinthette, és a házszabályok értelmében őket a c) pont alá sorozandóknak tartotta. (Helyeslés.) Ezen választási jegyzőkönyv a nyolczadik bíráló bizottsághoz utasíttatott. Elnök vélemény nyilvánításra hívja fel a házat az iránt, mi történjék azon két rendbeli kérvénynyel, mely ezen választásokra vonatkozólag benyujtatott, és melynek elintézése függőben maradt. Csernátony Lajos indítványa folytán e kérvények elutasíttattak. Helfy Ignácz a követendő napirendet illetőleg azt indítványozza, hogy a ház utasítsa a kormányt arra, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést a végre, hogy szerinte mi tulajdonkép a képviselőház legfontosabb teendője és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve megtartani. Elnök kijelenti, hogy ezen indítvány csak úgy jöhet tárgyalás alá, ha írásban beadatik és annak rendjén kinyomatik. Simonyi Ernő azt hiszi, hogy ez nem oly indítvány, melyet írásba kellene foglalni, hanem egyszerű felszóllítás, melyre a minisztériumnak, ha van programmja, felelnie kell. Nikolits Sándor helyesli az indítványt, hanem annak írásban beadását szükségesnek tartja. Elnök ismételve kijelenti, hogy ezen szóval előterjesztett indítvány határozathozatal tárgyát nem képezheti. Következett a honvédség ügyére vonatkozó törvényjavaslatok előzetes tárgyalására kiküldendő tizenötös bizottság megválasztása. A szavazatok beadatván, az eredmény a legközelebbi ülésben fog kihirdettetni. A legközelebbi ülés hétfőn, az osztályülések előtt fog megtartann. Az osztályokban akkor a fővárosok rendezéséről és a telepítvényesekről szóló törvényjavaslatok fognak tárgyaltatni. A napirend ki lévén merítve, az ülés eloszlott. Az ülés végződött 12 óra 30 perckor. BELFÖLD, Komárom, nov. 4-én. (Az árvaügyek állapotáról.) A megyei árvaszéknek f. é. februári hóban 211. szám alatt kelt végzése folytán összeirattak mindazon árvák és gondnokság alattiak, kikre örökségül ingatlan vagyon maradt. Az összeírásokból kiderült, miszerint az árvákat érdeklő haláleseteknek pontos be nem jelentése miatt, mert történik, hogy egyes kiskorúak gyámhatósági felhatalmazás nélkül önmaguk kezelik vagyonaikat, vagy hogy a kiskorúak vagyonát engedély és számadási kötelezettség nélkül jogtalanul használják az oldalrokonok. Ezen, már az ingatlan vagyonnal bíró árvák összeírása előtt tapasztalt visszaéléseknek megszüntetése, s az árvák személyi és vagyoni érdekei felett biztos őrködhetés czéljából a a megyei közgyűlés f. é. apr. hóban 138. szám alatt kelt szabályrendeletében, a megye területén létező, s netalán még a múltból be nem jelentett, vagyonos és vagyontalan összes árvák és gondnokság alá tartozók kinyomozását, öszszeirását, s azok személyi és vagyoni érdekeire vonatkozó részleteknek az árvakönyvekbe vezetését elrendelvén, a munkálat foganatosításával a járási közgyámokat, községi jegyzőket és elöljárókat bízta meg. Az összeírás bevégzésére f. é. oct. 31-re tűzetett ki, azonban az árvaszék elnökének a f. u. october hó 7-ik napján tartott közgyűlésen felolvasott jelentése szerint szeptember hó végéig a járási közgyámok még egy összeírást sem terjesztettek elő. Ehhez járult még, hogy az árvaszék volt elnöke jelentésében különösen kiemelte, miszerint az öszpontositott árvapénztár 1871. évi forgalmáról szerkesztett zárszámadásnak a közgyűlésre bemutatott mérlegéből két igen figyelemre méltó körülmény tűnik ki. Egyik az árvapénztár adósainál levő 119 ezer forint kamathátralék, másik a hagyatékokból eredő előjegyzett követeléseknek 156.000 forintot meghaladó összege, mely még kötelezővel sincs biztosítva, sőt hogy azzal kik tartoznak, nagy részben kipuhatolandó. A számadási mérleg szerint kitüntetett 119 ezer forint kamat hátralék be nem hajtása, 156 ezer forint még kötelezővel sem fedezett árva érték biztosításának elhanyagolása, s az árvák kinyomozása s összeírása körüli mulasztások miatt, árvaügyi viszonyaink mibenlétének, s különösen a fentemlített három körülménynek megvizsgálására, a hiányok s mulasztások okainak s okozóinak kinyomozására a közgyűlés kebeléből öt tagból álló bizottság küldetett ki. Ez rövid vázlata a f. é. October hó 7-én tartottközgyűlésünkön történteknek, melyekkel (egyik magyar lapban megjelent s meglehetősen illustrált közlemény folytán) a megyei önkormányzat rovására nemcsak a hazai, de még a lajthántúli lapokban is nagy zajt ütöttek. Megengedem, sőt beismerem, hogy nálunk is, mint más megyében, vannak az árva ügyek intézésében hiányok és mulasztások, de árvaügyi viszonyainknak elítéltetése nagy részben félreértésen alapul. Mielőtt azonban a valónak felderítésével a nyilvánosság terére léptem volna, szükségesnek tartottam, bevárni a f. u. october 7-én vizsgálatra kiküldött bizottság jelentését. .. A bizottság jelentése beérkezett, s mai napon tartott közgyűlésen felolvastatván, tárgyalás alá vétetett. A vizsgálati bizottság jelentéséből kiderült, hogy az árva értékeknek 1856-ik évben járásonkint lett öszpontositásakor átadott, s egy részben még 1848. évet megelőző időből eredő kötelezvényeken alapult követelések egy részének behajthatása kétes, s hogy e miatt az árvapénztárnak mintegy 120 ezer forintnyi tartalék alaptőkéje, de nem egyes árvák, tetemes veszteségeket szenvedhet, mert a kötelezvények részint már az adósok vagyonhiánya miatt nem voltak biztosíthatók, részint azok biztosítása 18 évi hosszú időtartama alatt elhanyagoltatott. Kitűnt, hogy az árvák kinyomozására és összeírására, az ingatlan vagyonnal bíró árvák összeírásán kívül 1. év September hó végéig alig történt valami; kitűnt azonban, hogy az árvaszék volt elnöke által tévesen biztosítatlannak állított hagyatéki — előjegyzett követelések biztosítottlanoknak épen nem tekinthetők, mert azok a legnagyobb részben eladott hagyatéki ingatlanokból eredvén , az ingatlanok vevőit terhelik, s biztonságukat a hagyatéki ingatlanokban nyerik, mert a vevők mindaddig, míg az árvapénztárnak előjegyzett vételári tartozásaikat az árvák javára be nem fizették, a vett ingatlanokat telekkönyvileg neveikre nem írathatják. Végre a vizsgálóbizottság jelentéséből kitűnt, hogy a hiányok és mulasztások legnagyobb részben még a múltból erednek, s azok orvoslása a legjobb akarat mellett is csak lassan eszközölhető. Úgy hiszem nem csalódom, ha azt állítom, hogy oly megyében, hol az árvák vagyona 16 év óta összpontosított pénztárban kezeltetik, az árva ügyek mibenlétének megbírálásánál az árvapénztár állapota nagy részben irányadóul szolgál. Ezen feltevést kiindulási pontul véve, árvaügyi állapotunk általános ismertetése, s különösen annak kimutatására, várjon az 1867. évben alkotmányosan alakult megyének kezelése alatt, az állapot javult-e vagy rosszabbra fordult; — hasonlítsuk össze akomárommegyei árvapénztár jelenlegi állapotát, azon állapottal, melyben azt a megye 1867. évi május hóban kezelése alá vette. 1867. évbeni átvételkor volt a pénztárban 3 ft 67 kr készpénz, az adósoknak kamathátralék összege 143 ezer forintot meghaladt. — 1862-ik évtől 1867-ig terjedő időszak alatt 80,000 főt utalványoztatott ki a nagykorúságukat elért árváknak, de miután a pénztár fizetni nem volt képes, utalványaikat kénytelenittettek fele áron elárusítani. Öt év alatt azonban a folyó kamatok mellett 24 ezer forint hátralék behajtatott , az árvák öröksége pontosan fizettetik, tíz hónap alatt 50.000 forint készpénz adatott kölcsön , jelenleg is 30.000 forint áll rendelkezésre, az árvapénztár 120 ezer forint tartalék alaptőkéje az egyes adósoknál vagyonhiány miatt netalán támadható veszteség fedezésére elegendő, s az egyes árvák vagyona teljesen biztositva van. K.R. Fővárosi ügyek. Pest város költségvetése. A pestvárosi számvevőség a házi pénztárnál kezelt alapoknak 1873-ik évi költségvetését, a házi pénztár cselekvő és szenvedő tőkéinek, végre a hatóság összes pénztári forgalmának kimutatását, terjedelmes jelentés kíséretében, e napokban terjesztő a költségvetési bizottság útján a városi tanács elé. E kimutatások a következő részekre oszlanak : 1. Községi alap. Miután a f. évi eredmény után ítélve a 73-ik évi költségelőirányzat jelentékeny hiánynyal lesz egybeállítható, a számvevőség, egyfelől csak a mellőzhetlenül megkívántató összegeket,másfelől pedig a bizton várható lehető legnagyobb összegeket vette föl előirányzatába. Ennek alapján A) A szükséglet így alakult: 1) közigazgatási czélokra 440.878 frt, vagyis a múlt évinél 64833 frttal több; 2) rendőri kiadásokra 375.505 ft, a múlt évinél 41.726 fttal kevesebb; 3) reáltanodai szükségletekre 71.219 ft, a múlt évinél 4602 fttal több hozatik javaslatba. Ha azonban az eddig be nem töltött 30 rendőrbiztosi és 100 poroszlói állomás, mely a közgyűlés által szerveztetett, de a belügyminiszter által még nem hagyatott helyben,tényleg betöltetik, a 2) pont alatt még 70.000 ft költségtöbblet kívántatik, ami a múlt évi költségekhez képest 28.274 ftnyi többletet idéz elő. 4. a) új utak építésére 330.000 frt irányoztatik elő; b) kültelki hidak fenntartására 3000 ft; c) part és védgátokra 6000 ft; d) új kövezetre és kövezetjavításra 640.000 ft javasoltatik. Ez utóbbi összegből esik: kövekre 269.000 ft, asphaltkrozásokra (váczi, dorottya-utcza és Dunarakpart) 185.000 ft, munkabérrel 156.000 ft, feltöltésekre 30.000 ft. Ezen összegek azonban csak átalányképen volnának megszavazandók , továbbá e) utczák és terek tisztogatására és öntözésére 20.000 forint. Ezen összegben azonban nem foglaltatik a Széchényi Ödön utczt tisztítási rendszeréhez megkívántató összeg, mert maga a rendszer még nem tárgyaltatok; f) csatornakészítésre és fenntartására 170,500 ft; g) nyilvános parkokra és faültetményekre 40,000 ft; 5) nyug- és kegydíjakra 56,000 ft; 6) tűzoltási költségekre 60,000 ft; 7) épületek fenntartására 13,265 ft; 8)háromszögelésre és lejtmérésre 28,070 ft; 9) jótékony és egyéb városi intézetek segélyezésére 30,650 ft; 10) katonaszállásolási kiadásokra 91,428 ft és 16 ezer 600 ft; 11) javadalmak és jövedelmek kezelési költségeire 34,000 ft; 12) az adósságtörlesztési alap kiegészítésére 539,300 ft; 13) a Rókuskórház felszerelésére 43,461 ft; 14) előre nem látott kiadásokra 100.000 ft A fedezet a következő: 1)javadalmakból,és jövedelmekből 1.176,815 ft; 2) ház és lakbérekből 44.300 ft; 3) eljárási díjakból 28.000 ft; 4) engedélyi díjakból 3.000 ft; 5) marhabélyegzési díjakból 1300 ft; 6)gyámhivatali kiadások megtérítéséből 18 000 ft; 7) cselédhivatali díjakból 1600 ft; 8) közvágóhíd és marhavásári jövedelemből 180.000 ft; 9) községi adópótlék 1.056.860 ft. A szükséglet e szerint 3.976.074 ft; a fedezete 3.063.567 ft. A hiány tehát 912.507 ft, amihez I hozzáadván a kölcsönpénzekből előlegezett 300.000 ftot, az összes hiány 1.212.507. E hiány fedezésére a számvevőség a községi adó fel- I emelését hozza javaslatba, éspedig a következő kivetésnél : a) a községi adópótlékok s minden államadó forint után 20, krajczárról I 25 krajczárra emeltetnek fel; (b) minden házbér ftja után 3 krajczár vettetnék ki, a mi tenne öszszesen 740,000 frtot; a még fennmaradó 472,507 frt hiány úgy pótoltatnék, hogy a kölcsönpénzekből előlegezett 300,000ft csak 1874-ben fizettetnék vissza és a’ házi pénztár különféle követelései hajtatnának be. A többi alapoknak, úgyszintén a cselekvő és szenvedő tőkéknek és az összes pénztárforgalomnak kimutatását közelebb fogjuk hozni. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, nov. 7. (Udvari hirek.) A király ma reggel 7 órakor Budára érkezett és általános kihallgatáson 26 személyt fogadott. Ezek között volt a pozsonyi izraelita hitközségnek 4 tagból álló küldöttsége,mely a szokásos mártonnapi libákat nyújtotta át az uralkodónak. A szalagokkal díszített két díszpéldány egyenként 15 fontot nyomott. A Bécsi lapok azon híréről, mely szerint a királyné nemsokára elhagyná Magyarországot és Görzbe szándékoznék menni, budai udvari körökben mit nem tudnak. (József főherczeg.) Magán után arról értesülünk, hogy József főherczeg az Alcsuthon meghűlés következtében megbetegedvén, az által akadályozva volt e héten Budára bejöhetni. A főherczeg már jobbulóban van. (Ó-Budának) a fővárossal való egyesítése tárgyában, e kerület orsz. képviselője, gr. Apponyi Albert a 16-os bizottságban több indítványt tett, melyeket a képviselő úr a Deák-körben is ismételni fog. Ez indítványok lényege a következő: Az 1868. 22. t. cz.-nek Pest-Buda házi adóját illető passusa mindaddig nem terjesztetik ki Budára, mig a törvényhozás ezt határozottan el nem rendeli. Ez azonban csak akkor történendő, ha a törvényhozás meggyőződik, hogy Ó-Buda a közgazd. fellendülés folytán, melyet a fővárossal való egyesítése által elér, képes a nagyobb teher elviselésére. Hogy azonban a kincstár a regalem jogoknak a fővárosra való átengedése ,által ne károsuljon, a főváros addigra, míg O-Buda a magas ház osztályadó fizetését elbírja, biztosítaná a kincstárnak a mostani óbudai regaléből élvezett javadalmat. A pillanatban, melyben O Buda minden közgazd. károsulás nélkül elbírhatja a ház osztályadót, a fővárosnak szabad tetszésétől függne, vagy továbbra a kincstárnak a regale-jövedelmet, vagy pedig az ennek megfelelő tőke értéket megfizetni, az időponttól kezdve azonban mind a jövedelem , mind ama tőke érték megállapításánál ama többlet, melylyel Ó Buda hátbéradója emelkedik a főváros javára leszámítandó,illetőleg a kárpótlási összegből levonandó. Ez eljárás az összes fővárosnak mintegy 6 800 forint hiányt okozna, mely azonban a fővárosi nagy budgetnél nem jelentékeny, míg Ó-Budát illetőleg egyrészt az ottani lakosságnak megszerezné ama morális megnyugtatást, amely nélkül semmi törvényhozási intézkedés sem lehet üdvös, másrészt pedig Ó-Buda közgazda érdekeit úgy biztosítaná, hogy jövőre az államnak azt az adót fizethetné, melyet a főváros többi lakói fizetnek. (Az államrendőrség szervezetére vonatkozó munkálat), mely a rendőrségi ügy minden újításait magában foglalja, mint a „L. C.“-ban olvassuk, a belügyminisztériumban már elkészült és legközelebb (?) elő fog terjesztetni. Ámbár a rendőrség szervezése a fővárosban az alsóbb szolgálatra kínálkozó értelmes elemek hiánya miatt nem csekély nehézségekkel jár,habár a rendőrök fizetése, más államokhoz viszonyítva, igen fényes, és azok jövője a nyugdíjazás életbeléptetése által biztosítva van), a kormány — mondja idézett „Correspondenz“, de aligha jól értesült — mégis reméli, hogy azt a fővárosban néhány hóval az illető törvény elfogadása után már fel fogja állíthatni, hogy az a bécsi világkiállítás idején, amikor Pestre is rendkívül nagy számmal fognak érkezni az idegenek, már rendezve legyen. A javaslatot elméleti tanulmányok és külföldön szerzett gyakorlati tapasztalatok alapján Ribáry miniszteri tanácsos, a belügyminisztériumban a rendőrségi ügyek előadója dolgozta ki. (A R im a szé cs e n) f. é. június 24-én, és a Verbón f. é. június 22-én a képviselőválasztás alkalmával előfordult véresösszeütközés tárgyában folyamatba vett vizsgálatok befejeztettek. A végtárgyalások tehát a rimaszombati, és a nyitrai kir. törvényszékek előtt közelebb fognak a nyilvánosság teljes érvényesítése mellett megtartatni. Ha figyelemre méltattatik azon körülmény, hogy mindkét esetben roppant terjedelmet öltött a vizsgálat, mind az egyének sokasága,mind pedig a tárgyi tények özöne által, hogy továbbá a katonaság szereplése folytán két irányban kell vala a vizsgálatot teljesíteni, úgy a négy hónap alatt befejezett vizsgálat tekintetében minden szakember, és méltányosan ítélő egyén kénytelen lesz elismerni, hogy azoknak vádja, kik ezen vizsgálatok lassú folyamát panaszolják, nemcsak teljesen alaptalan, hanem ellenkezőleg elismerésre méltó azon buzgalom, mely a roppant vizsgálatnak befejezését ezen idő alatt lehetővé tette. A bírósági szervezet előtt legalább hallatlan volt oly eset, hogy ily nagyterjedelmű vizsgálat négy hónap alatt befejeztessék (Érdekes mű Széchenyi Istvánról.) Hajnik János, kir. kincstári jószágigazgató — a „Tem. Lap.“ szerint—egy nagyobb művön dolgozik, melyben le fogja írni viszonyát gróf Széchenyi Istvánhoz abban az időben, midőn a nagy hazafi még Döblingben lakott, de az őrület fátyola már nem tartá fogva elméjét. (Hymen.) György Aladár, a „Hon” munkatársa, tegnap csendes családi körben tartotta menyegzőjét Illésy György özvegyével. (Érdekes nászünnep) folyt le f. hó 6-án Nyitra megye Gergelfalva nevű kis községében, melyben kiválóan fővárosi körök tagjai szerepeltek. Az országos magyar statistikai hivatal egyik derék tisztviselője ,Párniczky Ede ugyanis oltárhoz vezeté a nyitramegyei földbirtokos, Kosmovsky ur bájos leányát Ilonkát. Nászanyja Tóth Vilmos, belügyminiszter ur szeretetreméltó neje, mig leánya Tóth Zsuzsika, Szentiványi Gizella kisasszonynyal a nyoszolóleányi szerepet vállalták. Násznagy a vőlegény hivatali főnöke Keleti Károly ur volt, vöfélyek Doroghy sági és Hollósy urak. A déli 12 órakor a falu templomában megtartott esküvő és legbenső családi körben, de víg hangulatban lefolyt lakoma után kocsikra szállt a násznép nagy része, s még az nap estére Pestre kisérte az uj házaspárt, áldást, boldogságot kívánván az uj frigyre. (Autonóm rendőrségünk.)[Hogy az önkény és a személyes szeszély mily nagy szerepet játszanak még folyvást rendőrségünk elhatározásaiban országszerte, azt a következő eset illustrálja, melyet a „Debr.“ közöl: Biró János, a debreczeni erdőségen lakó becsületes fiú nemrég talált egy új fegyvert, s azt behozta a rendőrséghez, a székelyhídi csendbiztosnak pedig bizonyos ügyben épen egy fegyvert kellett találni, hogy a bűnösre ráakadjon. Meghallja valahonnan a fentebbi esetet, s kérdést intéz hatóságunkhoz, hogy van-e itt olyan fegyver, mint az általa leírt? Innen azon választ nyerte, hogy van itt letéve egy fegyver, de nem olyan, aminőt a csendbiztos keres, s hogy ezt egy becsületes életéről ismert fiú hozta be. A székelyhídi csendbiztos, a hatóság megkérdezése nélkül, Biró Jánost elfogatta, s Székelyhidon egy sötét hideg kamarába lezáratta. Isten tudja aztán, hogy mit csinálhattak vele ? Elég az hozzá, hogy a fiú ott a börtönében felakaszta magát, s el is temették egy gödörbe, koporsó nélkül, és sem az anyát, sem a hatóságot nem értesíték a dologról, míg az anya azt véletlenül meg nem tudta. (Halasról) írják nekünk, hogy az ottani katholikus plébános, Huszka Vendel lemondása folytán szükségessé vált papválasztás nagy viszályt és meghasonlást idézett elő, és pedig elég sajátságosan,a katholikusok és reformátusok között. A katholikus lakosság ugyanis a halasi születésű Sző 1lősi János Kalocsa megyei áldozárt és a kalocsai székesegyház hitszónokát választotta meg lelkipásztorának, mig a lelépett plébános Rózsa Béla félegyházi áldozárt pártolja és hogy a népet Szöllősitől elvonja, nem csak rágalmakat terjeszt ennek személye ellen, hanem még a befolyásos reformátusok szövetségét is keresi a szélsőbaloldali Rózsa érdekében. Az elkeseredés a lemondott plébánosnak ezen a néptöbbség akarata kijátszására irányzott üzelmei miatt oly mély és általános a katholikusok között, hogy, mint Halasról értesítenek, ezek már azon gondolattal kezdenek megbarátkozni, mikép választottjuk meg nem erősítése esetén nazarénusokká lesznek. (A sz.-péter-fiumei vasút) megnyitása, a nagy esőzések miatt, melyek a munkálatok egy részét megrongálták, e hv végére halasztatott. (Az aradmegyei tisztviselők és jegyzők nyugdíj intézetére), melyre nézve Arad megye legközelebb tartott közgyűlésén szabályrendelet alkottatott. Aczél Péter főispán mindaddig, mig a megyei tisztikar élén állandó évenkint 500 forintnyi járulékot ajánlott fel. Újabb nyilvánulása a nemes főispán sokszor tapasztalt nemeslelkűségének. (Amit egy volt minisztertől kérdeznek.) Dr. Giskra ő exeja, mint tudjuk, összehívta választóit, hogy ezek színe előtt magát bizonyos ellene emelt vádaktól tisztázza. Egy bécsi lap most előáll, s azt tanácsolja a választóknak, s hogy Giskrától a következőket is kérdezzék: Mint járt el a lemberg-czernovitzi vasút román része concessiójának megszerzésében, s mint tudta ez eljárását miniszteri állásával összeegyeztetni! Miben áll az a dolog, hogy dr. Giskra, mint a Frankobank igazgatója a „Goldenes Lamm“ bécsi vendéglő-részvény-társaság alakulásakor százezer frt extra-honoráriumot követelt a maga részére ! S végül, miként gondolkozik Giskra arról, hogy mint népképviselő egyre-másra vadászta a Verwaltungsrath állomásokat ? — Úgy látszik, hogy Giskra ,számadása“ nagy arányú botránynyá növi ki magát. (A cholera állásáról) folyó évi november 7-én beérkezett hivatalos napi tudósítások szerint. Budán, november 6-án 25 újabb choleraeset merült fel; ebből esik: a várra 3, Krisztinavárosra 1, Tabánra 4, Vízivárosra 4, országútra 1, közkórházra 3, irgalmi kórház 6. Ehhez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 147-et, az összes beteglétszám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. October 18. óta összesen megbetegült 388, kikből meggyógyult 127, meghalt 110, gyógykezelés alatt maradt 151. A katonák között: 6-ától 7-éig megbetegült 4. Ehhez számítván a gyógykezelés alatt maradt 33, az összes beteglétszám 37, ezekből meggyógyult 2, meghalt 6, további ápolás alatt maradt 29. Pesten: 6-ától 7-éig megbetegült 15, ebből esik: a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Józsefvárosra 2, a közkórházakra 10. Ehez számítván az ápolás alatt maradt 18-at, az összes beteglétszám 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 54, ebből meggyógyult 11, meghalt 18, további gyógykezelés alatt maradt 25, Jászkun kerületben. Mihálytelken november 5-én 7 choleraeset merült fel, melynek egyike halállal végződött. Mármaros megyében Huszthon november 4-én egy újabb choleraeset merült fel, mely halállal végződött.Kassán: A cholerabetegek száma 3-al szaporodott. Az eddig megbetegedettek összes száma 13, kik közül eddig meghalt 6. (Új p os t ah ivatal.) F. évi november 6 án vasmegyei Hegyfalu községben postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési kerületét Csernelháza,Damonya, Egerszeg, Kemény, Mesterháza, Hegyfalva, Jákfa, Posfa, Repcze-Szent-György, Szt.-Ivánfa, Zsedény községek, Musaj puszta, Rózsa-major, Seregélyháza, Ujmajor majorok alkotják. (Másodérésü gyümölcs.)Az idei kedvező ősz folytán az ország számos vidékéről érkeznek hírek másodérésü gyümölcsről, így a „Sz. H.“ szerint H. magyaráti szőlőbirtokos csaknem másodszüretet tartott, miután több száz másodérésü szőlőfürtje termett,és ezen jelenség Szeged vidékén és több helyen előfordult, a másodérésü almák pedig majdnem közönségesek. Helyi hírek. (Az állandó cholerabizottság) mai ülésében dr. Halász Imre tiszti főorvos bejelenti, hogy mai napig a járvány kezdetétől öszszesen 54 choleraeset fordult elő, ebből meggyógyult 11, meghalt 18, gyógyulás alatt maradt 25. Tegnap óta a szaporulat 12 férfi, 2 nő, 1 gyermek, összesen 15 egyén. — Budán tegnaptól máig a szaporulat 25, meghalt 15, a katonai kórházban meghalt 1, gyógyult 1, kezelés alatt maradt 1. — A belügyminiszter Esztergommegye alispánjának a Pest Budáról érkező toloncz-csapatoknak tovaküldésének beállítása iránti intézkedését, azon körülménynél fogva, mert toloncz utján csak is orvosilag egészségeseknek talált egyének utasittathatnak ki. — Esztergommegye közönségéhez intézett rendeletével megszüntetvén, erről a pesti járványbizottságot további eljárás végett értesíti. Tudomásul vétetik. Királyi Pál,mint a belvárosi bizottság elnöke bejelenti,hogy a lövészutczában az Iványos-féle ház és annak szomszédságában levő ház által képezett sarokban a lakosság szemetet rak le, egyúttal felszólal az iránt, hogy az aldunaparton levő vizeldéknek nincsen lefolyásuk, azokat tehát beszüntetni kívánja, s helyettük a két rakparti kis épületben,még a tavaszon készített vizeldéket akarja a közhasználatnak átadatai és csodálkozását fejezi ki,hogy ezen nyilvános vizeldék miért nincsenek mai napig átadva a közhasználatnak. Figyelmezteti a bizottságot azon abnormis viszonyokra, melyek az aldunasori rakparton észlelhetők. Tengerpiszok szemét halmoztatik ott fel; a káposztával,hagymával, csibékkel, libákkal és mindenféle élelmiszerekkel Pestre jövő kupeczek és kofák , a rakpartot szeméttelepnek tekintik. A kocsival piaczra érkező kocsik gazdái ott etetik lovaikat nyíltan. Indítványozza tehát,hogy a főkapitányság szigorúan köteleztessék ezen visszaélések gyökeres megszüntetésére, annyival inkább, mert rendőri szabály van arra, hogy a Dunapartot és a rakpartot bepiszkolni tilos. — Szörnyű állapotban van a kincstár tulajdonát képező régi sóház környéke is, — szóval barbár állapotok vannak mindenütt s a köztisztasági rendelkezések végrehajtásának semmi nyoma. Máttyás ezen ázsiai állapotok felett mély indignatiójának ad kifejezést, és indítványozza, hogy a Páriában lévő szokás szerint jövőre mindazok nevei, kik a köztisztaság vagy a desinfectióra nézve mulasztásokat követnek el és ezért bírságoltatnak, nyilvánosságra hozassanak. Radócza szinte pártolja ezen indítványt és a bizottság azt határozattá emeli. Schuster János, mint a kőbányai járványbizottság elnöke, bejelenti, hogy ott a gyárosokat tanácskozásra egybehívta, de azok egészen indifferensek minden iránt. Előforduló choleraesetekre nézve 5 hordkosarat kér Kőbányára küldetni, és ott a rögtönös segély adás végett 4 betegágyat kíván berendeztetni. Kőbányát különben kerületekre felosztották s a bizottságok azokban működésüket megkezdték, de fertőztelenítő szerekben nagy hiányt szenvednek. A köztisztátlanság ellen Kőbányán tengerpanasz van. A gyömrői út, a sertésszálasok , a hizlaldák, mindmegannyi góczai a járványnak. A bizottság utasítja a kőbányai physicust, hogy a Kőbányán felállítandó járvány-kórház és egyébb közegészségi intézkedések iránt gyors és tüzetes javaslatot tegyen. Halász tiszti főorvos előterjeszti,hogy szükségesnek mutatkozván a várost járvány kerületekre osztani, elvileg kívánja kimondatni, hogy a rendes városi főorvosok nem elegendők,s azért szükségesnek tartja, hogy a városi kerületi főorvosok mellé segédorvosok alkalmaztassanak napidíj mellett, és azok részére, kik nem a kerületben laknak és lakásukat oda áttenni lesznek kénytelenek , lakbérátalány mellett alkalmaztassanak. Ezen orvosok mindegyike részletes utasíítással lesz ellátandó,és az illető kerületi főorvos rendelkezése alatt fognak állani. Evégből a belváros 2 kerületre, alsó és felsőre, a Lipótváros 3, a Terézváros 5, és a Józsefváros 4 kerületre fog osztatni. A belvárosban a kerületi főorvosok mellett Varga Lászlót, a Lipótvárosban Hochhalt Antalt, a Terézvárosban Sherncamt és Müllert, a Józsefvárosban Ladányit és