Pesti Napló, 1872. november (23. évfolyam, 253-277. szám)

1872-11-08 / 258. szám

fegyvertarthatás akár személybiztonság, akár pedig vadászat végett, az illető közigazgatási főnöknél csak bizonyos 3 évenkint 1 ft bé­lyegen megújítandó úgynevezett fegyver-enge­dély mellett lévén szabad, a­mely engedélyt az illető mindig magával hordozni köteles, elannyira, hogy az a nélkül talált fegyver elko­­boztatik, s azon kívül 5—15 forint pénzbír­sággal, esetleg 1—3 napi fogsággal bűntet­teik. Miután tudtomra Magyarországon ily, az ön­kényuralom korszakából fenmaradt tilalom jelen alkotmányos korszakban nem áll fenn, és itten ily engedély hiányában a fegyverek nem ko­boztatnak el, kérdem a belügyminiszter urat: 1. Van-e ezen fegyver­engedélynek az erdélyi részekben fennállásáról tudomása ?— ha igen 2. Szándékszik-e, és minő indokból s czélból ezen korlátozó szabályt továbbra is fentartani ? — ha nem 3. Miért nem intézkedik ezen rendszabály­nak jövőre nézve azonnal megszüntetése iránt ? Az interpellare kiadatik a belügyminisz­ternek Kovács László a múlt országgyűlés felosz­lása óta az új országgyűlés megnyitásáig tör­téntekről adja be hivatalos jelentését és számadá­sát, s egyúttal előterjeszti, hogy miután néhai Ghyczy Ignácz örökösei által a képviselőház­nak felajánlott, és e ház által elfogadott könyv­tár átvételével a múlt országgyűlésnek egy vég­zése által megbizatott, ezen megbízatásában eljárva, a könyvtár alkatrészei 192 szakaszban a pénztárban, illetőleg a mellette újonnan kibé­relt könyvtári helyiségben vannak lerakva.Kéri a házat, hogy a könyvtári bizottságot utasítsa a könyvtár iránt további intézkedés czéljából.Egy­­úttal bocsánat­ot kér azért, hogy betegsége által akadályozva, e jelentést korábban meg nem te­hette. (Helyeslés.) A benyújtott számadások a számvizsgáló bi­zottsághoz utasítlatnak, a könyvtár iránti to­vábbi intézkedéssel pedig a könyvtári bizottság bizatik meg. Kvassay László az aranyosszéki választá­sok tárgyában a vizsgálatot befejezvén, az arról felvett jegyzőkönyvet a ház asztalára teszi le, kérvén azt a harmadik biráló bizottsághoz vég­­határozat hozatala végett utasíttatni. A teljesített vizsgálatról szóló jelentés a 3-ik biráló bizottmánynak adatik ki. Szomjas József : a háznak f. é. szeptember 22-én kelt határozata értelmében a pinczehelyi választás körül előfordult rendetlenségek meg­vizsgálására küldetvén ki, ezen eljárásról szóló jelentést a felvett jegyzőkönyvvel és mellékletei­vel mutatja be. A jelentés kiadatik az 5-dik bíráló bizott­­ságnak. Szögyényi László az állandó bizottság elő­adója jelenti, hogy a bizottság tárgyalta I­v­á­n­­k­a Imre, Horn Ede, Patay István, Kondorossy György, Németh Albert megválasztott országgyűlési képviselők megbízó levelét A bizottság ezen választási jegyzőköny­veket, úgy tartalmukra, mint kiállításukra néz­ve kifogástalanoknak találván, a nevezett kép­viselőket, a szabályszerű 30 nap föntartása mel­lett igazolandóknak véleményezi. A nevezett képviselők a szabályszerű 30 nap föntartása mellett igazolt képviselőknek jelen­tetnek ki, és a szabályok szerint Németh Albert a nyolc­adik, Kondorossy György az első, Patay István a negyedik, Horn Ede az ötödik, Ivánka Imre a 6-dik" osztályba soroztattak. Szögyényi László, az igazoló bizottmány előadója jelenti, hogy a bizottság tárgyalta továbbá az Udvarhelyszéken június 1-jén és folytatólag egész 8 és 9-én eszközölt képvi­selői választásról szóló jegyzőkönyvet, és miután ezen jegyzőkönyvben az foglaltatik, hogy a képviselő­jelöltek között egyik sem nyert álta­lános szavazat­többséget és ennek folytán meg­választott országos képviselőnek senki sem jelentetett ki, az igazoló bizottság az illetők vá­lasztását kifogástalannak nem tekinthette, és a házszabályok értelmében őket a c) pont alá so­­rozandóknak tartotta. (Helyeslés.) Ezen választási jegyzőkönyv a nyolczadik bíráló bizottsághoz utasíttatott. Elnök vélemény nyilvánításra hívja fel a há­zat az iránt, mi történjék azon két rendbeli kér­vénynyel, mely ezen választásokra vonatkozó­lag benyujtatott, és melynek elintézése függő­ben maradt. Csernátony Lajos indítványa folytán e kér­vények elutasíttattak. Helfy Ignácz a követendő napirendet illető­leg azt indítványozza, hogy a ház utasítsa a kormányt arra, hogy a legközelebbi ülésen, vagy a legközelebbi ülések egyikén tegyen részletes előterjesztést a végre, hogy szerinte mi tulaj­donkép a képviselőház legfontosabb teendője és mily sorozatot kíván ezen teendőkre nézve meg­tartani. Elnök kijelenti, hogy ezen indítvány csak úgy jöhet tárgyalás alá, ha írásban beadatik és annak rendjén kinyomatik. Simonyi Ernő azt hiszi, hogy ez nem oly indítvány, melyet írásba kellene foglalni, hanem egyszerű felszóllítás, melyre a minisztériumnak, ha van programmja, felelnie kell. Nikolits Sándor helyesli az indítványt, ha­nem annak írásban beadását szükségesnek tartja. Elnök ismételve kijelenti, hogy ezen szóval előterjesztett indítvány határozathozatal tárgyát nem képezheti. Következett a honvédség ügyére vonatkozó törvényjavaslatok előzetes tárgyalására kikül­dendő tizenötös bizottság megválasztása. A sza­vazatok beadatván, az eredmény a legközelebbi ülésben fog kihirdettetni. A legközelebbi ülés hétfőn, az osztályülések előtt fog megtartann­. Az osztályokban akkor a fővárosok rendezéséről és a telepítvényesekről szóló törvényjavaslatok fognak tárgyaltatni. A napirend ki lévén merítve, az ülés eloszlott. Az ülés végződött 12 óra 30 perc­kor. BELFÖLD, Komárom, nov. 4-én. (Az árvaügyek állapotáról.) A megyei árvaszéknek f. é. februári hóban 211. szám alatt kelt végzése folytán összeirattak mindazon árvák és gondnokság alattiak, kikre örökségül ingatlan vagyon maradt. Az összeírá­sokból kiderült, miszerint az árvákat érdeklő haláleseteknek pontos be nem jelentése miatt, mert történik, hogy egyes kiskorúak gyámható­sági felhatalmazás nélkül önmaguk kezelik va­­gyonaikat, vagy hogy a kiskorúak vagyonát engedély és számadási kötelezettség nélkül jog­talanul használják az oldal­rokonok. Ezen, már az ingatlan vagyonnal bíró árvák összeírása előtt tapasztalt visszaéléseknek meg­szüntetése, s az árvák személyi és vagyoni érdekei felett biztos őrködhetés czéljából a a megyei közgyűlés f. é. apr. hóban 138. szám alatt kelt szabályrendeletében, a megye terüle­tén létező, s netalán még a múltból be nem je­lentett, vagyonos és vagyontalan összes árvák és gondnokság alá tartozók kinyomozását, ösz­­szeirását, s azok személyi és vagyoni érdekeire vonatkozó részleteknek az árvakönyvekbe ve­zetését elrendelvén, a munkálat foganatosításá­val a járási közgyámokat, községi jegyzőket és elöljárókat bízta meg. Az összeírás bevégzésére f. é. oct. 31-re tűzetett ki, azonban az árvaszék elnökének a f. u. october hó 7-ik napján tartott közgyűlésen felolvasott jelentése szerint szep­tember hó végéig a járási közgyámok még egy összeírást sem terjesztettek elő. Ehhez járult még, hogy az árvaszék volt elnöke jelentésében különösen kiemelte, misze­rint az öszpontositott árvapénztár 1871. évi forgalmáról szerkesztett zárszámadásnak a köz­gyűlésre bemutatott mérlegéből két igen figye­lemre méltó körülmény tűnik ki. Egyik az árvapénztár adósainál levő 119 ezer fo­rint kamathátralék, másik a hagyatékok­ból eredő előjegyzett követeléseknek 156.000 forintot meghaladó összege, mely még kötelező­vel sincs biztosítva, sőt hogy azzal kik tartoznak, nagy részben kipuhatolandó. A számadási mérleg szerint kitüntetett 119 ezer forint kamat hátralék be nem hajtása, 156 ezer forint még kötelezővel sem fedezett árva érték biztosításának elhanyagolása, s az árvák kinyomozása s összeírása körüli mulasztások miatt, árvaügyi viszonyaink mibenlétének, s kü­lönösen a fentemlített három körülménynek megvizsgálására, a hiányok s mulasztások okai­nak s okozóinak kinyomozására a közgyű­lés kebeléből öt tagból álló bizottság külde­tett ki. Ez rövid vázlata a f. é. October hó 7-én tar­tott­­közgyűlésünkön történteknek, melyekkel (egyik magyar lapban megjelent s meglehető­sen illustrált közlemény folytán) a megyei ön­­kormányzat rovására nemcsak a hazai, de még a lajthántúli lapokban is nagy zajt ütöttek. Megengedem, sőt beismerem, hogy nálunk is, mint más megyében, vannak az árva ügyek intézésében hiányok és mulasztások, de árva­ügyi viszonyainknak elítéltetése nagy részben félreértésen alapul. Mielőtt azonban a valónak felderítésével a nyilvánosság terére léptem vol­na, szükségesnek tartottam, bevárni a f. u. oc­tober 7-én vizsgálatra kiküldött bizottság jelen­tését. .. A bizottság jelentése beérkezett, s mai napon tartott közgyűlésen felolvastatván, tárgyalás alá vétetett. A vizsgálati bizottság jelentéséből ki­derült, hogy az árva értékeknek 1856-ik évben járásonkint lett öszpontositásakor átadott, s egy részben még 1848. évet megelőző időből eredő kötelezvényeken alapult követelések egy ré­szének behajthatása kétes, s hogy e miatt az árvapénztárnak mintegy 120 ezer forintnyi tar­talék alaptőkéje, de nem egyes árvák, tetemes veszteségeket szenvedhet, mert a kötelezvények részint már az adósok vagyonhiánya miatt nem voltak biztosíthatók, részint azok biztosítása 18 évi hosszú idő­tartama alatt elhanyagoltatott. Kitűnt, hogy az árvák kinyomozására és össze­írására,­­ az ingatlan vagyonnal bíró árvák összeírásán kívül 1. év September hó végéig alig történt valami; kitűnt azonban, hogy az árva­szék volt elnöke által tévesen biztosítatlannak állított hagyatéki — előjegyzett követelések biztosítottlanoknak épen nem tekinthetők, mert azok a legnagyobb részben eladott hagyatéki ingatlanokból eredvén , az ingatlanok vevőit terhelik, s biztonságukat a hagyatéki ingatla­nokban nyerik, mert a vevők mindaddig, míg az árvapénztárnak előjegyzett vételári tartozá­saikat az árvák javára be nem fizették, a vett ingatlanokat telekkönyvileg neveikre nem írat­hatják. Végre a vizsgáló­bizottság jelentéséből kitűnt, hogy a hiányok és mulasztások legna­gyobb részben még a múltból erednek, s azok orvoslása a legjobb akarat mellett is csak las­san eszközölhető. Úgy hiszem nem csalódom, ha azt állítom, hogy oly megyében, hol az árvák vagyona 16 év óta összpontosított­ pénztárban kezeltetik,­­ az árva ügyek mibenlétének megbírálásánál az ár­­vapénztár állapota nagy részben irányadóul szolgál. Ezen feltevést kiindulási pontul véve, árvaügyi állapotunk általános ismertetése, s kü­lönösen annak kimutatására, várjon az 1867. évben alkotmányosan alakult megyének keze­lése alatt, az állapot javult-e vagy rosszabbra fordult; — hasonlítsuk össze a­­komárommegyei árvapénztár jelenlegi állapotát, azon állapottal, melyben azt a megye 1867. évi május hóban kezelése alá vette. 1867. évbeni átvételkor volt a pénztárban 3 ft 67 kr készpénz, az adósoknak kamathátralék összege 143 ezer forintot meghaladt. — 1862-ik évtől 1867-ig terjedő időszak alatt 80,000 főt utalványoztatott ki a nagykorúságukat elért árváknak, de miután a pénztár fizetni nem volt képes, utalványaikat kénytelenittettek fele áron elárusítani.­­ Öt év alatt azonban a folyó ka­matok mellett 24 ezer forint hátralék behajta­tott , az árvák öröksége pontosan fizettetik, tíz hónap alatt 50.000 forint készpénz adatott kölcsön , jelenleg is 30.000 forint áll ren­delkezésre,­­ az árvapénztár 120 ezer forint tartalék alaptőkéje az egyes adósoknál vagyon­­hiány miatt netalán támadható veszteség fede­zésére elegendő, s az egyes árvák vagyo­na teljesen biztositva van. K.R. Fővárosi ügyek. Pest város költségvetése. A pestvárosi számvevőség a házi pénztárnál kezelt alapoknak 1873-ik évi költségvetését, a házi pénztár cselekvő és szenvedő tőkéinek, végre a hatóság összes pénztári forgalmának kimutatását, terjedelmes jelentés kíséretében, e napokban terjesztő a költségvetési bizottság út­ján a városi tanács elé. E kimutatások a következő részekre osz­lanak : 1. Községi alap. Miután a f. évi eredmény után ítélve a 73-ik évi költségelőirányzat jelen­tékeny hiánynyal lesz egybeállítható, a szám­vevőség, egyfelől csak a mellőzhetlenül megkí­­vántató összegeket­,másfelől pedig a bizton vár­ható lehető legnagyobb összegeket vette föl előirányzatába. Ennek alapján A) A szükséglet így alakult: 1) köz­­igazgatási czélokra 440.878 frt, vagyis a múlt évinél 64833 frttal több; 2) rendőri kiadásokra 375.505 ft, a múlt évinél 41.726 fttal kevesebb; 3) reáltanodai szükségletekre 71.219 ft, a múlt évinél 4602 fttal több hozatik javaslatba. Ha azonban az eddig be nem töltött 30 rendőrbizto­si és 100 poroszlói állomás, mely a közgyűlés által szerveztetett, de a belügyminiszter által még nem hagyatott helyben,tényleg betöltetik, a 2) pont alatt még 70.000 ft költségtöbblet kí­vántatik, a­mi a múlt évi költségekhez képest 28.274 ftnyi többletet idéz elő. 4. a) új utak építésére 330.000 frt irányoztatik elő; b) kül­telki hidak fenntartására 3000 ft; c) part és védgátokra 6000 ft; d) új kövezetre és kö­­vezetjavításra 640.000 ft javasoltatik. Ez utóbbi összegből esik: kövekre 269.000 ft, asphaltkro­­zásokra (váczi, dorottya-utcza és Dunarakpart) 185.000 ft, munkabérrel 156.000 ft, feltöltésekre 30.000 ft. Ezen összegek azonban csak átalány­­­képen volnának megszavazandók ,­­ továbbá e) utczák és terek tisztogatására és öntözésé­re 20.000 forint. Ezen összegben azonban nem foglaltatik a Széchényi Ödön utczt­­ tisztítási rendszeréhez megkívántató összeg, mert maga a rendszer még nem tárgyaltatok; f)­­ csatornakészítésre és fenntartására 170,500 ft; g) nyilvános parkokra és faültetményekre 40,000 ft; 5) nyug- és kegydíjakra 56,000 ft; 6) tűzoltási költségekre 60,000 ft; 7) épületek fenntartására 13,265 ft; 8)­háromszögelésre és lejtmérésre 28,070 ft; 9) jótékony és egyéb városi intézetek segélyezésére 30,650 ft; 10) katonaszállásolási kiadásokra 91,428 ft és 16 ezer 600 ft; 11) java­dalmak és jövedelmek ke­zelési költségeire 34,000 ft; 12) az adósságtör­lesztési alap kiegészítésére 539,300 ft; 13) a Rókuskórház felszerelésére 43,461 ft; 14) előre nem látott kiadásokra 100.000 ft A fedezet a következő: 1)javadalmakból,és jövedelmekből 1.176,815 ft; 2) ház és lakbé­rekből 44.300 ft; 3) eljárási díjakból 28.000 ft; 4) engedélyi díjakból 3.000 ft; 5) marha­­bélyegzési díjakból 1300 ft; 6)gyámhivatali kiadá­sok megtérítéséből 18 000 ft; 7) cselédhivatali díjakból 1600 ft; 8) közvágóhíd és marhavásári jövedelemből 180.000 ft; 9) községi adópótlék­­ 1.056.860 ft. A szükséglet e szerint 3.976.074 ft; a fedezet­e 3.063.567 ft. A hiány tehát 912.507 ft, a­mihez I hozzáadván a kölcsönpénzekből előlegezett­­ 300.000 ftot, az összes hiány 1.212.507. E hiány­­ fedezésére a számvevőség a községi adó fel- I emelését hozza javaslatba, és­pedig a követ­­­­kező kivetésnél : a) a községi adópótlékok s minden államadó forint után 20, krajczárról I 25 krajczárra emeltetnek fel; (b) minden házbér ftja után 3 krajczár vettetnék ki, a mi tenne ösz­­szesen 740,000 frtot; a még fennmaradó 472,507 frt hiány úgy pótoltatnék, hogy a kölcsönpén­­­­zekből előlegezett 300,000ft csak­ 1874-ben fizet­tetnék vissza és a’ házi pénztár különféle köve­telései hajtatnának be. A többi alapoknak, úgy­szintén a cselekvő és szenvedő tőkéknek és az összes pénztárforgalomnak kimutatását közelebb fogjuk hozni. KÜLÖNFÉLÉK.­ ­ Pest, nov. 7. (Udvari hirek.) A király ma reggel 7 órakor Budára érkezett és általános kihallgatá­son 26 személyt fogadott. Ezek között volt a pozsonyi izraelita hitközségnek 4 tagból álló küldöttsége,mely a szokásos mártonnapi libákat nyújtotta át az uralkodónak. A szalagokkal dí­szített két díszpéldány egyenként 15 fontot nyo­mott. A Bécsi lapok azon híréről, mely szerint a királyné nemsokára elhagyná Magyarországot és Görzbe szándékoznék menni, budai udvari körökben mit nem tudnak. (József főherczeg.) Magán után arról értesülünk, hogy József főherczeg az Al­­csuthon meghűlés következtében megbetegedvén, az által akadályozva volt e héten Budára bejö­hetni. A főherczeg már jobbulóban van. (Ó-B­u­d­á­n­a­k) a fővárossal való egyesí­tése tárgyában, e kerület orsz. képviselője, gr. Apponyi Albert a 16-os bizottságban több indítványt tett, melyeket a képviselő úr a De­­á­k-k­örben is ismételni fog. Ez indítványok lényege a következő: Az 1868. 22. t. cz.-nek Pest-Buda házi adóját illető passusa mindaddig nem terjesztetik ki­­ Budára, mig a törvény­hozás ezt határozottan el nem rendeli. Ez azon­ban csak akkor történendő, ha a törvény­­hozás meggyőződik, hogy Ó-Buda a közgazd. fellendülés folytán, melyet a fővárossal való­­ egyesítése által elér, képes a nagyobb teher­­ elviselésére. Hogy azonban a kincstár a regale­m jogoknak a fővárosra való átengedése ,által ne­­ károsuljon, a főváros addigra, míg O-Buda a magas­ ház osztályadó fizetését elbírja, biztosí­taná a kincstárnak a mostani ó­budai regaléből élvezett javadalmat. A pillanatban, melyben O Buda minden közgazd. károsulás nélkül elbírhatja a ház osztály­adót, a fővárosnak szabad tetszésétől függne, vagy továbbra a kincstárnak a regale-jövedelmet, vagy pe­dig az ennek megfelelő tőke értéket megfizet­ni, az idő­ponttól kezdve azonban mind a jöve­delem , mind ama tőke érték megállapításánál ama többlet, melylyel Ó­ Buda hátbéradója emel­kedik a főváros javára leszámítandó,­­illetőleg a kárpótlási összegből levonandó. Ez eljárás az összes fővárosnak mintegy 6­­ 800 forint hiányt okozna, mely azonban a fővárosi nagy budget­­nél nem jelentékeny, míg Ó-Budát illetőleg egy­részt az ottani lakosságnak megszerezné ama morális megnyugtatást, a­mely nélkül semmi törvényhozási intézkedés sem lehet üdvös, más­részt pedig Ó-Buda­ közgazda érdekeit úgy bizto­­sítaná, hogy jövőre az államnak azt az adót fizethetné, melyet a főváros többi lakói fi­zetnek. (Az államrendőrség szerve­zetére vonatkozó munkálat), mely a rendőrségi ügy minden újításait magá­ban foglalja, mint a „L. C.“-ban olvassuk, a belügyminisztériumban már elkészült és legkö­zelebb (?) elő fog terjesztetni. Ámbár a rendőr­ség szervezése a fővárosban az alsóbb szolgá­latra kínálkozó értelmes elemek hiánya miatt nem csekély nehézségekkel jár,­­habár a rend­őrök fizetése, más államokhoz viszonyítva, igen fényes, és azok jövője a nyugdíjazás életbelép­tetése által biztosítva van), a kormány — mond­ja idézett „Correspondenz“, de aligha jól érte­sült — mégis reméli, hogy azt a fővárosban né­hány hóval az illető törvény elfogadása után már fel fogja állíthatni, hogy az a bécsi világki­állítás idején, a­mikor Pestre is rendkívül nagy számmal fognak érkezni az idegenek, már ren­dezve legyen. A javaslatot elméleti tanulmá­nyok és külföldön szerzett gyakorlati tapaszta­latok alapján Ribáry miniszteri tanácsos, a bel­ügyminisztériumban a rendőrségi ügyek előa­dója dolgozta ki. (A R i­m a s­z­é c­s e n) f. é. június 24-én, és a Verbón f. é. június 22-én a képviselőválasz­tás alkalmával előfordult véres­­összeütközés tárgyában folyamatba vett vizsgálatok befejez­tettek. A végtárgyalások tehát a rimaszombati, és a nyitrai kir. törvényszékek előtt közelebb fognak a nyilvánosság teljes érvényesítése mel­lett megtartatni. Ha figyelemre méltattatik azon körülmény, hogy mindkét esetben roppant ter­jedelmet öltött a vizsgálat, mind az egyének sokasága,mind pedig a tárgyi tények özöne által, hogy továbbá a katonaság szereplése folytán két irányban kell vala a vizsgálatot teljesíteni, úgy a négy hónap alatt befejezett vizsgálat tekinteté­ben minden szakember, és méltányosan ítélő egyén kénytelen lesz elismerni, hogy azoknak vádja, kik ezen vizsgálatok lassú folyamát pana­szolják, nemcsak teljesen alaptalan, hanem ellen­kezőleg elismerésre méltó azon buzgalom, mely a roppant vizsgálatnak befejezését ezen idő alatt lehetővé tette. A bírósági szervezet előtt legalább hallatlan volt oly eset, hogy ily nagyterjedelmű vizsgálat négy hónap alatt befejeztessék (Érdekes mű Széchenyi Ist­vánról.) Hajnik János, kir. kincstári jószágigazgató — a „Tem. Lap.“ szerint—egy nagyobb művön dolgozik, melyben le fogja írni viszonyát gróf Széchenyi Istvánhoz abban az időben, midőn a nagy hazafi még Döblingben lakott, de az őrület fátyola már nem tartá fogva elméjét. (Hymen.) György Aladár, a „Hon” mun­katársa, tegnap csendes családi körben tartotta menyegzőjét Illésy György özvegyével. (Érdekes nászünnep) folyt le f. hó 6-án Nyitra megye Gergelfalva nevű kis köz­ségében, melyben kiválóan fővárosi körök tagjai szerepeltek. Az országos magyar statistikai hi­vatal egyik derék tisztviselője ,Párniczky Ede ugyanis oltárhoz vezeté a nyitramegyei földbirtokos, Kosmovsky ur bájos leá­nyát Ilonkát. Nászanyja Tóth Vilmos, belügyminiszter ur szeretetreméltó neje, mig leánya Tóth Zsuzsika,­ Szentiványi Gi­zella kisasszonynyal a nyoszolóleányi szerepet vállalták. Násznagy a vőlegény hivatali főnöke Keleti Károly ur volt, vöfélyek Doroghy sági és Hollósy urak. A déli 12 óra­kor a falu templomában megtartott esküvő és legbenső családi körben, de víg hangulatban le­folyt lakoma után kocsikra szállt a násznép nagy része, s még az nap estére Pestre kisérte az uj házaspárt, áldást, boldogságot kívánván az uj frigyre. (Autonóm rendőrségün­k.)[Hogy az önkény és a személyes szeszély mily nagy szerepet játszanak még folyvást rendőrségünk elhatározásaiban országszerte, azt a következő eset illustrálja, melyet a „Debr.“ közöl: Biró János, a debreczeni erdőségen lakó becsületes fiú nemrég talált egy új fegyvert, s azt behozta a rendőrséghez, a székelyhídi csendbiztosnak pedig bizonyos ügyben épen egy fegyvert kellett találni, hogy a bűnösre ráakadjon. Meghallja valahonnan a fentebbi esetet, s kérdést intéz hatóságunkhoz, hogy van-e itt olyan fegyver, mint az általa leírt? Innen azon választ nyerte, hogy van itt letéve egy fegyver, de nem olyan, a­minőt a csendbiztos keres, s hogy ezt egy be­csületes életéről ismert fiú hozta be. A székely­hídi csendbiztos, a hatóság megkérdezése nélkül, Biró Jánost elfogatta, s Székelyhidon egy sötét hideg kamarába lezáratta. Isten tudja aztán, hogy mit csinálhattak vele ? Elég az hozzá, hogy a fiú ott a börtönében felakaszta magát, s el is temették egy gödörbe, koporsó nélkül, és sem az anyát, sem a hatóságot nem értesíték a dologról, míg az anya azt véletlenül meg nem tudta. (Halasról) írják nekünk, hogy az ottani katholikus plébános, Huszka Vendel lemondása folytán szükségessé vált papválasztás nagy vi­szályt és meghasonlást idézett elő, és pedig elég sajátságosan,a katholikusok és reformátusok kö­zött. A katholikus lakosság ugyanis a halasi születésű S­z­ő 1l­ő­s­i János Kalocsa megyei áldozárt és a kalocsai székesegyház hitszónokát választotta meg lelkipásztorának, mig a lelépett plébános Rózsa Béla félegyházi áldozárt pártolja és hogy a népet Szöllősitől elvonja, nem csak rága­lmakat terjeszt ennek személye ellen, hanem még a befolyásos reformátusok szövet­ségét is keresi a szélső­baloldali Rózsa érdeké­ben. Az elkeseredés a lemondott plébánosnak ezen a néptöbbség akarata kijátszására irányzott üzelmei miatt oly mély és általános a katholiku­sok között, hogy, mint Halasról értesítenek, ezek már azon gondolattal kezdenek megbarátkozni, mikép választottjuk meg nem erősítése esetén nazarénusokká lesznek. (A sz.-p­éter-fiumei vasút) megnyitása, a nagy esőzések miatt, melyek a munkálatok egy részét megrongálták, e h­v végére halasz­­tatott. (Az aradmegyei tisztviselők és jegyzők nyugdíj in­tézetér­e), melyre nézve Arad megye legközelebb tartott közgyűlésén szabályrendelet alkottatott. A­c­z­é­l Péter főispán mindaddig, m­ig a megyei tisztikar élén állandó évenkint 500 forintnyi járulékot ajánlott fel. Újabb nyilvánulása a ne­mes főispán sokszor tapasztalt nemeslelkűsé­­gének. (A­mit egy volt minisztertől kérdeznek.) Dr. Giskra ő exeja, mint tudjuk, összehívta választóit, hogy ezek színe előtt magát bizonyos ellene emelt vádaktól tisz­tázza. Egy bécsi lap most előáll, s azt tanácsolja a választóknak, s hogy Giskrától a következőket is kérdezzék: Mint járt el a lemberg-czernovitzi vasút román része concessiójának megszer­zésében, s mint tudta ez eljárását miniszteri állásával összeegyeztet­­ni! Miben áll az a dolog, hogy dr. Giskra, mint a Frankobank igazgatója a „Goldenes Lamm“ bécsi vendéglő-részvény-társaság ala­kulásakor százezer frt extra-honoráriumot kö­vetelt a maga r­észére ! S végül, miként gondol­kozik Giskra arról, hogy mint népképviselő egyre-másra vadászta a Verwaltungsrath ál­l­o­­másokat ? — Úgy látszik, hogy Giskra ,szám­adása“ nagy arányú botránynyá növi ki magát. (A cholera állásáról) folyó évi november 7-én beérkezett hivatalos napi tudósí­­tások szerint. Budán, november 6-án 25 újabb choleraeset merült fel; ebből esik: a várra 3, Krisztinavárosra 1, Tabánra 4, Vízivá­rosra 4, országútra 1, közkórházra 3, irgalmi kórház 6. Ehhez hozzászámítván az ápolás alatt maradt 147-et, az összes beteglétszám 172, ezek közül meggyógyult 7, meghalt 14. October 18. óta összesen megbetegült 388, kikből meggyó­gyult 127, meghalt 110, gyógykezelés alatt ma­radt 151. A katonák között: 6-ától 7-éig megbetegült 4. Ehhez számítván a gyógy­kezelés alatt maradt 33, az összes beteglétszám 37, ezekből meggyógyult 2, meghalt 6, további ápolás alatt maradt 29. Pesten: 6-ától 7-éig megbetegült 15, ebből esik: a Lipótvárosra 1, a Terézvárosra 2, a Józsefvárosra 2, a közkór­házakra 10. Ehez számítván az ápolás alatt ma­radt 18-at, az összes beteglétszám 33, ebből meggyógyult 5, meghalt 3, a járvány kezdete óta összesen megbetegült 54, ebből meggyó­gyult 11, meghalt 18, további gyógykezelés alatt maradt 25, Jászkun kerület­ben. Mihálytelken november 5-én 7 cholera­eset merült fel, melynek egyike halállal végző­dött. Mármaros megyében Huszt­­hon november 4-én egy újabb choleraeset me­rült fel, mely halállal végződött.­K­a­s­s­á­n: A cholerabetegek száma 3-al szaporodott. Az e­d­­dig megbetegedettek összes száma 13, kik közül eddig meghalt 6. (Ú­j p o­s t a­h i­v­a­t­a­l.) F. évi november 6 án vasmegyei Hegyfalu községben postahivatal lép életbe, melynek kézbesítési kerületét Csernel­­háza,Damonya, Egerszeg, Kemény, Mesterháza, Hegyfalva, Jákfa, Posfa, Repcze-Szent-György, Szt.-Ivánfa, Zsedény községek, Musaj puszta, Rózsa-major, Seregélyháza, Ujmajor majorok alkotják. (Másodérésü gyümölcs.)Az idei kedvező ősz folytán az ország számos vidékéről érkeznek hírek másodérésü gyümölcsről, így a „Sz. H.“ szerint H. magyaráti szőlőbirtokos csak­nem másodszüretet tartott, miután több száz má­­sodérésü szőlőfürtje termett,és ezen jelenség Sze­ged vidékén és több helyen előfordult, a másod­érésü almák pedig majdnem közönségesek. Helyi hírek. (Az állandó cholerabizottság) mai ülésében dr. Halász Imre tiszti főorvos beje­lenti, hogy mai napig a járvány kezdetétől ösz­­szesen 54 choleraeset fordult elő, ebből meggyó­gyult 11, meghalt 18, gyógyulás alatt maradt 25. Tegnap óta a szaporulat 12 férfi, 2 nő, 1 gyermek, összesen 15 egyén. — Budán teg­naptól máig a szaporulat 25, meghalt 15, a katonai kórházban meghalt 1, gyógyult 1, kezelés alatt maradt 1. — A belügyminisz­ter Esztergommegye alispánjának a Pest Bu­dáról érkező toloncz-csapatoknak tovaküldé­­sének beállítása iránti intézkedését, azon körül­ménynél fogva, mert toloncz utján csak is orvo­silag egészségeseknek talált egyének utasittat­­hatnak ki. — Esztergommegye közönségéhez intézett rendeletével megszüntetvén, erről a pesti járványbizottságot további eljárás végett értesíti. Tudomásul vétetik. Királyi Pál,mint a belvárosi bizottság elnöke bejelen­ti,hogy a lövészutczában az Iványos-féle ház és annak szomszédságában levő ház által képezett sarokban a lakosság sze­metet rak le, egyúttal felszólal az iránt, hogy az aldunaparton levő vizeldéknek nincsen lefo­lyásuk, azokat tehát beszüntetni kívánja, s he­­lyettük a két rakparti kis épületben,még a tava­szon készített vizeldéket akarja a közhasználat­nak átadatai és csodálkozását fejezi ki,hogy ezen nyilvános vizeldék miért nincsenek mai napig átadva a közhasználatnak. Figyelmezteti a bi­zottságot azon abnormis viszonyokra, melyek az aldunasori rakparton észlelhetők. Tenger­piszok szemét halmoztatik ott fel; a káposztával,hagy­mával, csibékkel, libákkal és mindenféle élelmi­szerekkel Pestre jövő kupeczek és kofák , a rakpartot szeméttelepnek tekintik. A kocsival piaczra érkező kocsik gazdái ott etetik lovaikat nyíltan. Indítványozza tehát,hogy a főkapitány­ság szigorúan köteleztessék ezen visszaélések gyökeres megszüntetésére, annyival inkább, mert rendőri szabály van arra, hogy a Duna­­partot és a rakpartot bepiszkolni tilos. — Ször­nyű állapotban van a kincstár tulajdonát képező régi sóház környéke is, — szóval barbár állapotok vannak mindenütt s a köz­­tisztasági rendelkezések végrehajtásának sem­mi nyoma. Máttyás ezen ázsiai állapotok felett mély indignatiójának ad kifejezést, és indítvá­nyozza, hogy a Páriában lévő szokás szerint jövőre mindazok nevei, kik a köztisztaság vagy a desinfectióra nézve mulasztásokat követnek el és ezért bírságoltatnak, nyilvánosságra ho­zassanak. Radócza szinte pártolja ezen indít­ványt és a bizottság azt határozattá emeli. Schuster János, mint a kőbányai járványbizott­ság elnöke, bejelenti, hogy ott a gyárosokat ta­nácskozásra egybehívta, de azok egészen indiffe­­rensek minden iránt. Előforduló choleraese­­tekre nézve 5 hordkosarat kér Kőbányára küldetni, és ott a rögtönös segély adás végett 4 betegágyat kíván berendeztetni. Kőbányát különben kerületekre felosztották s a bizott­ságok azokban működésüket megkezdték, de fertőztelenítő szerekben nagy hiányt szenved­nek. A köztisztátlanság ellen Kőbányán ten­ger­panasz van. A gyömrői út, a sertés­­szálasok , a hizlaldák, mindmegannyi gó­­czai a járványnak. A bizottság utasítja a kőbá­nyai physicust, hogy a Kőbányán felállítandó járvány-kórház és egyébb közegészségi intézke­dések iránt gyors és tüzetes javaslatot tegyen. Halász tiszti főorvos előterjeszti,hogy szükséges­nek mutatkozván a várost járvány kerületekre osztani, elvileg kívánja kimondatni, hogy a rendes városi főorvosok nem elegendők,s azért szükségesnek tartja, hogy a városi kerületi fő­orvosok mellé segédorvosok alkalmaztassanak napidíj mellett, és azok részére, kik nem a kerü­letben laknak és lakásukat oda áttenni lesznek kénytelenek , lakbérátalány mellett alkal­maztassanak. Ezen orvosok mindegyike rész­letes utasíítással lesz ellátandó,és az illető kerü­leti főorvos rendelkezése alatt fognak állani. E­végből a belváros 2 kerületre, alsó és felsőre, a Lipótváros 3, a Terézváros 5, és a Józsefváros 4 kerületre fog osztatni. A belvárosban a kerületi főorvosok mellett Varga Lászlót, a Lipótváros­ban Hochhalt Antalt, a Terézvárosban Shern­­camt és Müllert, a Józsefvárosban Ladányit és

Next