Pesti Napló, 1873. július (24. évfolyam, 149-175. szám)
1873-07-10 / 157. szám
től csak a legutóbbi időkben függesztettek fel. E lapok a nemzetiségi kérdésben nem osztják az úgynevezett magyar chauvinista irányt. Jelszavunk e téren is: többet észszel, mint erővel. Azon alapon állunk, melyet a magyar törvényhozás a nemzetiségi törvény megalkotásakor elfoglalt, s a legfeljebben meg vagyunk győződve, hogy a magyar állam azon nagy fontosságú tényei, hogy minden külső kényszer nélkül meghozta a nemzetiségi törvényt, hogy hatalma teljes birtokában újra kiegyezkedni készül a horvátokkal, s hogy legújabban is a szerb ügyben azon ösvényre tért, melyen a mérsékelt szerb pártiakkal találkozik : államunk és nemzetiségünk ügyének összehasonlíthatlanul többet használtak, mint minden oly túlzott buzgólkodás, melyben többnyire csak a jó akarat dicsérendő. A törvény álláspontját foglalván el azonban, minden utógondolat és fenntartás nélkül a törvény legerélyesebb alkalmazását követeljük. Akik azon méltányosság, mondhatnék a nemzetek életében oly ritkán előforduló szívélyesség daczára, melyet a magyar állam a nemzetiségek közművelődése, fejlődése s átalános előhaladása iránt tanusít, az állam irányában izgatásaikkal ellenséges álláspontot foglalnak el, maguk ellen provokálják a törvény egész szigorát s az állam ez esetekben csak egy szomorú, de kényszerű kötelességet teljesít. A kormány ez ellenszegülők irányában alkalmazandó rendszabályainál biztos lehet abban, hogy eljárása elsősorban az illető nemzetiségbeliek nagy többségének helyeslésével találkozik. A nyakára kényszerített dictaturát, mely csak bajba keveri, végre megunja minden nemzetiség. A románok nagy többsége ma mit sem akar tudni egyes rajongóiról; a legutóbbi képv. választások eredménye megsemmisité a románok körül font egész hálót s a kik Zarándban és Fogarasban ma még declamálnak, azok a nagy törzskartól elszakadt portyázók, kiknek szava az illető nemzetiségek körében semmi sulylya sem beir. — Úgy látszik , hogy a kormány újabban igen szerencsésen megválogatta a személyiségeket, kiket a két municipium élére állított, s hinni akarjuk, hogy amint ma Pancsováról, úgy már közelebb Zarándból és Fogarasból is oly intézkedések hírét veszszük, melyek minden további demonstrátiónak útját állják. S ez intő példa legyen az egyéb izgató uraknak. Magyarország tényleg bizonyítja, hogy mint gondolkozik a nemzetiségekről. Megosztja velök szabadságát, alapit nekik iskolákat ; tekintettel van irodalmuk fejlődésére s a megyéknek fenntartja nemcsak az önkormányzat, hanem a nemzetiségi csoportosulásoknak is védbástyáit. Továbbá azon politikai irány, melyeket az egyház vallási kérdésekben Deák Ferencz kezdeményezett, a keleti egyházakat is fel fogja szabadítani az állam minden ellenőrzése alól s közel az idő, midőn az egyesülési jog teljesen szabaddá tétetik. A sajtószabadság máris korlátlan , tán nem vagyunk távol attól sem, hogy az esküdtszékeket az összes bűnvádi eljárás terén meghonosíthatjuk. A szabadság, az alkotmányos fejlődés mindezen becses institutiói csak úgy alkothatók meg, ha e hon összes lakóiban az állam és alkotmány iránti hűség mély gyökeret vert. Az ellenkező esetben a szabadság minden intézménye: fegyver az állam ellen. Az oly államban, ahol a lakosság conspirál az ország ellen, nem fejlődhetik az alkotmány ; az ily államban szükségkép az ostromállapotnak, a rendőrségnek, a rendkívüli biztosok és rendkívüli intézményeknek kell uralkodniok, áldozatul esik, az amerikai világ alkalmas lesz, azt pótolni. Azonban csakhamar új reményeket meríthetett, hogy az emberi nem épen nincsen veszélyben. Míg az új világ szép fejlődésnek indult, a régi világban is lefolytak a vizek és a szárazföld szikkadozni kezdett. Egyptomban igen nagy város épült, paloták és tornyok emelkedtek, sőt kezdetleges szobrászat is volt látható; magas pyramisok tájékozásul szolgáltak. India nagy városainak alapja is meg volt vetve. Európa már lételének öntudatával birt, kinyitván szempilláit, fényes ég alatt, észrevette, hogy nappal van és föl akart kelni. Ausztráliában üstökösünk csak nagy más mókát látott,melyek egymás szemébe vigyorogtak. Üstökösünk az olyannyira egymástól különböző emberek társaságában még különös, mai nap már teljesen eltűnt állatokat vett észre; ilyen volt az Elephas primigenius vagy mammuth, egy óriási 15—18 lábnyi magas elefánt, nagy föl hajtott agyarakkal, melyek hossza elérte a két ölet. Midőn később ez óriási állat csontjait ember csontokkal vegyest találták, azt vélték, hogy ezek legalább is 20 lábnyi magas óriás emberek csontjai. Még a tichorhynus, egy óriási orrszarvú is volt látható; ez szolgálhatott okul a barlangokban lakó sárkányokról szóló mesékre; a barlangi medve az óriási tigris társaságában vadászott; az őstulok- és bölénynyel még Julius Caesar találkozott; a megacerosra egy nagy szarvasra, melynek agancsa 6—8 lábnyira terjedt, a legelső kézijjal vadásztak az emberek, végül még meg kell említenünk a pompás madarakat, mint a dinamist és epionist, melyek tojásai 10 hüvelyknyi átmérővel bírtak. A celták ősatyái, az indogermánok, az özönvíz előtti korszak teremtésének e tekintélyes tagjait igen jól ismerték. E derék ősök megérdemelték az üstökös figyelmét, miként százezer évvel ezelőtt a megatherium és dinotherium azt lekötötték, és itt csakugyan nem fojthatjuk el azt az észrevételt, hogy azt az égi testet, melyre most szemeinket függesztjük, évezredek óta kiveszett állatfajok is nézték, így tűnnek el mind az oly ephemer tények, milyenek mi vagyunk a léttel szemben, míg az összes természet, melylyel nemigen törődünk, bámulatos nyugalmában örökké megmarad. 1254-ben Krisztus születése előtt üstökösünk utoljára látogatta meg a régi világot, Európa népei nagyon kezdetleges életmódot folytattak árnyékos erdők mélyében, békében élvezték az ég világosságát és a föld jótéteményeit. Őseik, kikkel néhány ezer évvel ezelőtt a keleten találkoztunk, még mindig a hódítás vig és zajos életét folytatták, míg az indogermánok új hazájukban nyugalomban éltek. Nemsokára azután délnek indultak és művelődésben előhaladva a leendő nagyság alapját vetették meg. Ellenben azok, kiket fönnebb láttunk, gyorsan hanyatlottak. Az egyptomiak alszanak. Memphis kihalt, This ábrándokba merült, a százkapus Thébe ébren van még, azonban mindezt nemsokára elfújja a sivatag szele. A műveltségnek oly sok tűzhelye pusztult el. Babylon alig alapíttatott tizenöt századdal azelőtt, máris elbukott, és Ninive, mely Babylont követte, romokban hever. Azután feltűnt Ecbatana, de nemsokára Persepolisnak adott helyet, mely később szintén romba dőlt. Az assyrok, médek, persák, chaldéiak utódai más néptörzsekbe olvadtak; földünk másik felén Amerika lassan fejlődött. Chinában India példáját követték és a nap ragyogó sugarai által fejlődő természet ölében a csendeslét önnönművelődésén fáradozott. Egyptomból egy csekélyke nép vándorolt ki; a tenger hosszában letelepedett, de királyai még nem voltak. Elvégre Európa déli részében egy kis sziget tűnt fel, melynek lakói alig nyolczszáz évvel azelőtt megtelepedve, magukat a holdnál idősebbnek tartották, és azt állították, hogy a föld agyagából teremtettek. Ez időtájt nagy esemény foglalkoztatta az ország lakóit. Bizonyos Páris nevű urfi elrabolt egy igen szép hölgyet, Menelaus király törvényes nejét, és magával vitte Kis-Ázsia egy városkájába. E miatt az egész nemzet háborúra készült, rövid idő alatt elkészült a fegyverek minden neme, a lovak felszereltettek és átalában eddig még nem látott készülődések történtek. Üstökösünk nagy bámulattal nézte mindezt, de szerencsétlenségére, azaz inkább szerencsénkre, nem szemlélhette a háborút, mert egyetlen egy város ostroma tiz évet vett igénybe és tíz év alatt üstökösünk pályáján már negyvenöt millió mértföldnyi utat tett meg, mindazonáltal annyit mégis sejtett, hogy nagy zajt ütöttek tulajdonképen semmiért, és abból azt következtette, hogy ha a föld lakói ily semmiségekérthosszadalmas háborúkba ereszkednek, akkor nem lesznek többé figyelmére érdemesek. (Folytatás következik.) Ez nem képezheti óhajatásaink tárgyát.Mi a haladást és alkotmányos fejlődést óhajtjuk. Hogy azonban ez valósulhasson, követelnünk kell mindazok merényleteinek legélesebb viszszautasítását, akik az államot létezése alapjaiban akarják megingatni, s midőn a kormány ez irányban a törvény szigorával jár el, az állam legmagasb érdekei, s ezek soráben a haladásnak tesz nagy szolgálatot. BELFÖLD. Illává, jul. 7. (Az illávai zendülés.) Becses lapjának múlt csütörtöki 151. számában a különfélék rovata alatt „Fegyencz-összeesküvés Illává “ czímmel egy közlemény jelent meg,amelyet az igazság érdekében helyreigazítani, vagyis inkább kellő mértékére leszállítani kötelességünknek ismerjük. A fegyenczek erkölcsi minőségük és magaviseletük szerint négy osztályba vannak sorozva s osztályonkint egymástól a lehetőségig elkülönítve. A negyedik osztályba tartozók néhánya közt múlt hó 15-én heves szóváltás után verekedés fejlődött ki, mely alkalommal ketten a legszálasabbak közül könnyű sebet kaptak. Hogy mi volt a verekedésnek tulajdonképeni oka, annak az igazgatóság a legszigorúbb és gondosabb vizsgálat nyomán sem juthatott tudomására, mert azon szökési kísérletnek, melyet közlő említ, s a fegyenczek közül is egy rész állított, a másik pedig határozottan tagadott, sem jelei, sem pedig elősegítő eszközei nem volt találhatók. Különben is az igazgatóság gondos elővigyázata és óvatossága folytán az említett osztály az intézetnek épen azon részében volt elhelyezve, mely fekvésénél fogva bármely szökési kísérletet is már előre haszontalanná tesz , amit maguk az illető fegyenczek is igen jól tudnak. S az egész szökési tervet, melynek kivitelét a fegyenczek, közlő szerint, oly parlamentáris módon határozták el, köztő inkább valamely, az intézet belviszonyait és fekvését nem ismerő egyén elbeszéléséből meríthette, mintsem azt maguk a fegyenczek gondolták ki; annyival kevésbé, minthogy a szóban forgó hálóterem közelében sem kápolna, sem annak padlása nincs, melyen áttörve „hőn várt szabadságukat“ megnyerhették volna. Személyes ellenszenv volt oka ezen, épen a leggonoszabbak és legvakmerőbbek közt történt összekocczanásnak, melynek azonban az igazgatóság rögtön elejét vette, de nem úgy, mint közlő említi, hogy a »javithatlanok vasra verve, külön czellába zárattak,“ hanem az illetőket kihallgatván, részvétük mértéke szerint fegyelmileg megbüntette. Hogy a két megsebesült a szökési tervet elárulta, e miatt vizsgálat rendeltetett, s ezzel a trencséni kir. törvényszék bízatott volna meg, erről a kérdéses közlemény íróján kivül alig van valakinek tudomása. Moncsek József, fegyházi r. k. lelkész, Kovács József, fegyházi ref. lelkész. KÜLFÖLD. A török-egyptomi formán. Az uj fermán, melyet Abdul-Aziz szultán az egyptomi alkirály számára kiadott a »Nord“ szerint igy szól : »Az 1257 iki rabinl-ewel 2-ikán kelt császári formánunk által az egyptomi trónörökösödés azonképen jön megváltoztatva, hogy az egyptomi khedive méltósága a legidősb fiára megy át, ettől ismét a legidősebb fiára és így a következőkre; azaz az örökösödés az elsőszülöttség joga szerint történik Egyptom jó közigazgatásának és népe jólétének érdekében. „Mivel továbbá meggyőződtem arról, mily buzgalmat fejtesz ki Egytom érdekében és mennyire fáradozol az ország jólétének előmozdításán, melynek nagysága és fontossága előttem világos, valamint azon hűség és engedelmességért, melynek tanúbizonyságát mindig adtad, kegyelmem, és bizalmammal megajándékoztalak, és hogy ennek félreismerhetlen tanúságát adjam, ezennel az egyptomi trónörökösödésre nézve a következőket állapítom meg: Hogy Egyptom és tartozékainak kormánya, továbbá Sonaki és Massona és tartozékainak kaimakami méltósága legidősbbiaira fog átmenni, a fennebbi határozat értelmében, és az elsőszülöttség jogánál fogva azok fiaira, kik a khedive méltóságot viselték. Azon esetre, ha valamely khedivének férfi utódai nem lesznek, a khedive-méltóság fivéreinek legidősbikére megy át,és ha ilyen sem volna, a legidősb fivér fiára. , Más lapból vétetett át. " A szerk. E szabály végleges zsinórmértékül szolgál. A női ág férfi ivadékára nem alkalmazható. »Hogy az örökösödési rend lehetőleg biztosíttassék, a kormányzóság, mely az országot egy kiskorú uralkodó idejében kormányozni fogja,következőkép szabályoztatik : Ha a khedive kimúlása alkalmával legidősb fia kiskorú, azaz 18 évnél ifjabb, úgy az kiskorúsága daczára, khedive örökösödési jogánál fogva és formánja haladéktalanul ki fog szolgáltatni. Ha az elhunyt khedive még életében rendelkezett a kormányzóságról egy-két magas államhivatalnok által előterjesztett okmányban, vagy a kormányzó és kormányzósági tagok, kik ilyeneket kijelöltettek, azonnal kezükbe veszik a kormányt,erről magas portámat értesítik és császári kormányom a kormányzót és kormányzósági tagokat hivataluk tartamára meg fogja erősíteni. A kormányzóság azon tisztviselőkből alakítandó, kik a belügy, hadügy, pénzügy, külügy, igazságügy, a hadsereg és főfelügyelet élén állanak. A kormányzó kinevezésénél a következő eljárás követendő: „A nevezett kormánytagok saját kebelükből választják a kormányzót. A választás az egyhangúság vagy szavazattöbbség eredménye lehet. Azon esetben, ha a szavazatok két jelölt között egyenlően megoszolnak, úgy az lesz a kormányzó, ki fontosabb hivatalt visel, mégpedig a belügytől kezdve a többiek a kormányzóság tagjai maradnak. Azok átveszik a kormányügyek vezetését, és jelentést tesznek magas portámhoz, mely őket hivatalaikban megfogja erősíteni. Azonban személyváltozásnak semmi esetre sem szabad bekövetkeznie, legyenek bár a kormányzó és a kormányzóság tagjai a khedive által elhunyta előtt kinevezve vagy választás által szervezve. Ha a kormányzóság valamely tagja meghalna, úgy a többiek új választást eszközölnek és helyébe más egyptomi tisztviselőt,neveznek ki.Ha maga a kormányzó meghalna, a kormányzóság tagjai saját kebelükből választják az új kormányzót,helyébe pedig más egyptomi tisztviselőt neveznek ki helyettesül. Mihelyt a kiskorú khedive életének 18-ik évét eléri, nagykorúnak tekintetik, és a kormányt kezébe veszi. »Egyptom jólétére, az ország boldogságára, lakosságának békés biztonságára igen nagy súlyt fektetek, mivel pedig mindez a polgári és pénzügyi kezeléstől, valamint az ország anyagi és egyéb érdekeinek előmozdításától függ, úgy a következőkben elősoroljuk mindazon kiváltságokat módosítványaikkal együtt, melyeket császári kormányom hosszabb vagy rövidebb idő alatt az egyptomi kormány részére adott, hogy a khedivák és utódaik örök birtokában maradjanak. »Az ország polgárai és pénzügyi közigazgatása, valamint összes anyagi és egyéb érdekei az egyptomi kormány jogkörébe tartoznak és arra bízattak , és mivel az ország közigazgatása és rendje, a nép jóléte és anyagi gyarapodása a lakosok erkölcsei és jellemétől függ, hogy az egyptomi khedive fölhatalmaztatik, idevonatkozó törvényeket és rendeleteket kibocsátani, valahányszor azt jónak látja. Egyszersmind fölhatalmaztatik, épen maradván magas portám állami szerződései, hogy külhatalmak ügynökeivel szerződéseket kössön, melyek ép úgy vonatkozhatnak a vám- és kereskedelemügyre, valamint a külföldiek viszonyaira, belügyeire, mégpedig a kereskedelem és ipar fejlesztése érdekében, valamint azon okból is, hogy a külföldiek viszonya és helyzete a kormány- és a lakossággal szemben szabályoztassék. „A khedive teljes függetlenséggel intézi az ország pénzügyeit. Joga van saját hatalmából az egyptomi kormány nevében kölcsönöket kötni a külföldön, valahányszor ezt szükségesnek tartja. »Mivel a khedive legelső és leglényegesebb kötelessége az ország védelme, feltétlen joga van minden védelmi intézkedést megtenni, az idő és körülmények követelményei szerint és a szükséghez képest a nélkül, hogy korlátozva lenne császári csapataim számát Egyptomban szaporítani vagy alábbszállítani. „A khedivének jogában áll a katonai rangokat az ezredesig és a polgáriakat a Routhe Sanne-ig adományozni. „Az Egyptomban vert pénzek császári nevemet fogják viselni; a szárazföldi és tengeri csapatok zászlói ugyanazok, mint a többi csapataimnál, és ami a hadihajók építését illeti, csak a pánczélos hajók építésére szükséges beleegyezésem.« Végül még kiköttetett, hogy az alkirály éven kint 150.000 zacskó pénzt fizet adó gyanánt a császári kincstárba.S tudatnák vele, hogy a tisztek mint gondolkodnak a jelen politikai helyzet és a netán beállható változások fölött, sőt még azt is akarják tudni, hogy a miniszter nem kapott valami nagyon épületes tudósításokat, amennyiben a hadsereg túlnyomó része szilárdan ragaszkodik a köztársasághoz. E hírt különben nem adják elő sehol, mint elvitázhatlant, de nem is cáfolják határozottan sehol. A „Paris Journal“ ma igen szomorú, mert Dufaure úr és a kormány közt egyenetlenség tört ki. Oka ennek az, hogy a többség Dufaure urat, mikor az alkotmányjavaslatokat napirendre kérte kitüzetni, igen kedvezőtlenül fogadta. Most meg a kormány visszahívta Cambon urat az Aube-departement praefectusát, pusztán azért, mert Perier úrral jó viszonyban áll. Ezek a tettek nem mutatnak nagy ügyességre, általuk a kormány két oly férfiút idegenít el magától, ki a kamra mérsékelt köreiben jelentékeny befolyással bír. Perier úr, mint mondják, már be is íratta volna magát a balközépi körbe. Tempora mutantur et nos mutamur in illis. Ezen példaszó elég kopott már arra, hogy egyszer mégis meghazudtoltassék. Kívánatos volna, ha ez Mac Mahonnál történnék és eszébe jutna, hogy mit mondott Trochuról mint párisi kormányzóról. Mikor ez ugyanis a »Figaro« ellen erélyes rendszabályokhoz nyúlt, Mac Mahon így nyilatkozott volna: »Nem szeretem, ha egy katona, ki reggel a kormány tábornoka, estére már kormánynak akar felcsapni.« Tararóban a köztársasági szellemben megejtett választás utáni napon a reactionarius párt a csorbát azzal köszörülte ki, hogy tehetetlen dühében a »Journal de Lyon» árulgatását betiltotta. Azonban mindennél szebben jellemzi a francziaországi állapotokat egy kis esemény, mely Villefranche de Rouergues nevű városkában történt. Ott a zarándokok jámbor lelkesedésüknek „éljen V. Henrik“ kiáltással adtak kifejezést, mire néhány fiatal ember a köztársaságot élteté.A rendőrség közbevetette magát; talán hogy a zarándokokat, kik egy trónkövetelőt éltetve, felségárulást követtek el, elfogják? Dehogy, hogy e fiatal embereket, kik a törvényesen elismert és tényleges kormányformát merték éltetni, becsukják. Párisi levél, jul. 5. Átalánosan azt hiszik, hogy a nemzetgyűlés augusztus tizedike előtt nem fog elnapoltatni, bármennyire óhajtanák is azt a képviselők. A decentralisationalis bizottság igen nagy zavarban van, mert elképzelhetni, hogy az Ernoul-féle politikusok a decentralisatio ügyében mily zsák utcsába szorultak. Amíg ugyanis azon hiszemben voltak, hogy az országban a monarchikus érzelem még teljes épségben uralt, nagy dühösen követelték a decentralisation de miután már észrevették, hogy a legkíméletlenebb centralisatio lehetne csak képes a mindinkább növekvő és terjedő köztársasági szellemet gyengíteni és elfojtani, most meg a centralisatio mellett kénytelenek kardoskodni. A bizottság zavarát tetemesen növeli az is, hogy egyátalán nincs tisztában az iránt, hogy a municipiumokat miként lehetne féken tartani. Ösztönszerűleg érzik, hogy közigazgatási nyomással és túlhajtott centralisatioval egy nemzet észjárását nem lehet megváltoztatni. Nem is hiszi maga se, hogy munkájával sikert arathat; a legcsekélyebb nehézségen megakad, sőt tulajdonképpen nem haragudnék meg, ha egy kissé súlyosabb akadályok is merülnének fel, mert így legalább ürügyet találhatna a háládatlan munkát abban hagyni. Azt mondják, hogy Lacretelle képviselő a kormányt interpellálni fogja Victor Hugo »le Rois amuse« czímű darabjának betiltása miatt, de az interpellátiótól nem várnak semmi eredményt és sokan azt tanácsolják Lacretelle úrnak, hogy ne fáradjon hiába. A kamra többsége kész eszköz mindenkinek kezében, aki egy republicánusnak, és különösen egy oly kiváló radicálisnak kellemetlenséget akar okozni. Ebből aztán épületes következtetéseket lehet levonni, hogy mily szellemben fogják a közoktatás ügyét rendezni. A július 3-ai ülésben Chesnelong úr egy hosszú beszédet tartott, melyben a papíradó emeléséről, bélyeg illetékekről volt szó ; végre is akármit beszéljen is a jobboldal,minden csak oda lyukad ki,hogy mikép lehetne a sajtó, a véleménynyilvánítás szabadságát megnyirbálni. Chareton tanok előterjesztette jelentését a hadsereg újjászervezése tárgyában ; ez is csak abból áll, hogy mint lehetne a hadsereget legjobbaan felhasználni a belső zavarok elfojtására, hogy lehetne e czélnak megfelelőleg a hadcsapatokat elhelyezni. Úgy látszik, hogy a reactio kézzel lábbal az államcsíny felé tör, hogy ott aztán egyszerre arra bukjék, mert államcsíny csak úgy sikerülhet, ha tényezőit egységes szellem vezérli, ha a tervet egy fő süti ki és azt egy test kezei viszik gyorsan végbe. Itt három fő tervez, mindegyik más felé néz, itt öszhangzatos, összevágó kivitel lehetetlen. Azt rebesgetik, hogy a hadügyminiszter egy körrendeletben az ezredek főnökeit fölszólította volna. Fővárosi ügyek. Pest városának közgyűlése, Pest, július 9. Kada Mihály alpolgármester megnyitván az ülést, Barna főjegyző bejelentette Thaisz Elek főkapitánynak folyamodványát, melyben 6 heti szabadságot kér. — Megadatott s a főkapitányi teendőkkel Stadler Endre bel- és lipótvárosi alkapitány bízatott meg. A f. é. közmunka váltság egységes árai következőleg lettek megállapítva: két fogatú jármű után 2 frt 30, egyfogatu után 1 frt 20, gyalog napszám 40 kr. Özvegy Polczer Alajosné, özv. Szadek Jánosné, Józsa Adolf vásárfelügyelő és Galambos György a szabályszerű nyugdíjazásban , illetőleg végkielégítésben részesíttettek. Simoni Flórent kérdést intéz az elnökhöz van-e tudomása, hogy a város határában a szerb tövis kiirtása el van hanyagolva, és ha van, vitéz lejött? ezen ügyben, valamint továbbá az iránt, hogy az elhanyagolt hajcsárut jókarba helyeztessék. Kada kijelenti, miszerint nincsen tudomása ez ügyekről, de a felszólalás alapján utasítani fogja a mezei kapitányt, hogy erélyesen intézkedjék a szerb tövis kiirtása végett s egyúttal az említett utat is kijavittassa. A felszólaló a válaszszal meg volt elégedve s a közgyűlés azt tudomásul vette. Az osztrák államvasut társaság által építendő két alagút tervei helyben hagyattak s építésükre az engedély kiadatott. Kőbányán az óhegyi iskola osztályok szaporítása végett az ottani iskolaszék oly helyiségeket vett bérbe, melyeket a tanács e czélra nem tartott alkalmasaknak, miért is a tanács a kibérlést nem hagyta helyben; az iskolaszék ennek folytán ezen ügyet a közgyűléshez felebbezte. Az összes ügyiratoknak felolvasása után Havas Ignácz a tanács eljárását helyeselte s a Bauerféle házban az iskolaszék által önhatalmilag bérbe vett helyiségeket czélszerűtlennek tartja, sőt nyíltan kijelenti, hogy ezen helyiségek csak azért vetettek bérbe, mert azokat télen senki sem akarja használni s igy üresen állanának, ha az iskolaszék a tulajdonost ki nem segítette volna. Meggyőződése az, hogy ez által a város pénztára rovására a máskép üresen maradt háznak lakbérét a városra akarták tűk válni, s miután 14 iskolaszék van, hogy ezek is okuljanak e példán, kívánja, miszerint a kőbányai iskolaszék tagjai fizessék az általuk kifogadott helyiségekért a ház bért. Simon Flórent, Balagi Mór és Busbach Péter elismerik, hogy az iskolaszék jogilag tévedt, de ily tiszteletbeli hivatalnál nem szeretnék elriasztani a tagokat s méltányossági szempontból a 200 frtnyi házbért a város által kifizettetni ajánlják. A közgyűlés ez utóbbi nézetet fogadta el, s elismerte, hogy a tanács jogilag correct járt el, s ennek folytán helyben hagyta a Kalenda-féle háznak tanszésokra való kibérlését a tanács részéről. Rákóczy Lajos elemi tanítónak a kért szabadsági engedélyt megadták. A magyar államvaspályához vezető pékligeti út kiköveztetése már elrendeltetett, ellenben a fehérút csinálása egyelőre elmarad. A pesti reform, theologiai főiskola képviselőjének kérése folytán a 111 frtra menő átiratási díjakat elengedték. A m. kir. közoktatási miniszter intézményét a megszavazott iskolai államsegély ügyében éljenzések közt tudomásául vették. A mértékhitelesítő hivatal telkét a város a népszínház számára engedvén át, a mérnöki hivatal utasíttatott, hogy a Bercsényi utczában építendő mér- sék hivatal terveit és részletes költségvetését készítse el. A földalatti helyiségek tárgyában alkotott helyhatósági szabályokra érkezett jóváhagyó fővárosi közmunka-tanácsi átirat tudomásul vétetett. A színház téli hazai bérlőinek a reájuk vetett bérnek felét elengedték, mert kiderült, hogy a szerződés megkötésénél hiba történt. A városligeti nagy korcsma építése iránt hirdetett árlejtésre senki sem jelentkezvén, az árlejtés újabb kihirdetése kedvezőbb pénzügyi állapotok be-álltáig elhalasztatott. A fővárosi közmunkák tanácsának válasza a régi füvészkerten át egy utczának meg nem nyitha- t tása iránt tudomásul szolgált. Schuchmayer József, valamint Haas I Jakabnak a telküknek ki nem építése miatt kisza■dott 500 frt bírságot elengedték, de a községi adót már ez évben fizetni tartoznak. Ezzel az ülés esti 6 órakor befejeztetett. Különfélék. Budapest julius 9. (A király a nemzetközi kiállításban.) Ferencz József király tegnap tizenötödik ízben látogatta meg a nemzetközi kiállítást. Ez ízben csaj, is a melléképületeket szemlélte meg; először is a kis gyermekek pavillonjába tért,innen az osztrák vasipar udvarába ment; azután pedig a török szultán kincseit kereste föl,melyek a török udvarban vasból készült pavillonban állíttattak ki. E kincsek csak mától fogva szemlélhetők meg, a nagy közönség által, és nagy tömegek daczára korántsem képezik a török császár összes kincseit,hanem annak csak igen csekély töredékét. A legbecsesb tárgy egy drágakövekkel ékített újaranyból vert trón, de ez persamn; azonban a legérdekesebb a drágakövekkel kirakott fegyverek dúsgazdag gyűjteménye. A király — a fegyverek kivételével — nem igen gyönyörködött e kincsben; rövid idei ott tartózkodás után a Duna gőzhajtótársaság pavillonját szemlélte meg és azután a gazdasági gépek csarnokába ment. Négy órai mulatás után délután 2 órakor a király a kiállításból távozott. (Türr tábornok), ki tudvalevőleg bajai születésű, Latinovics Gábor bajai prépostnak 500 frtot küldött, mely összegből 100 frt a főispáni beiktatás költségeire, 100 frt a polgári lövöldére fordítandó, 300 frt pedig két tanítónak kiszolgáltatandó, kik a bécsi világkiállítást meglátogatván, télen az iparosok számára előadásokat rendezzenek. (Hab iit a tó.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bodnár Zsigmond pesti kir. főreáltanodai rendes tanárt, a magyar nyelv és irodalomból, továbbá dr. HideghKálmán pesti kir. főreáltanodai rendes tanárt, a zsinnemü testek vegytanából egyetemi magántanárrá lett képesittetése folytán, ezen minőségben megerősítette. (Halálozás.) Metzenzéfen Miskovics Anasztáz premontrei rendű kanonok és a rend jószág-kormányzója ma cholerában meghalt. (Hunfalvy János) az orosz czártól a szent Szaniszló-rend lovagkeresztjét kapta. (Néhai Bartakovics érsekért) október 7-én rendezendő gyászisteni tiszteleten a „B. P. K.“ szerint, Haynald Lajos kalocsai érsek fogja az emlékbeszédet tartani; az isteni tisztelet megtartására Simor esztergomi érsek kéretett fel. (A termés Nagyvárad vidékén) egy ottani lap szerint csak igen középszerű eredményt ígér, oly helyeken, hol a rozsda nagyobb mérvben uralkodott, majd minden kalászban tökéletesen elúszott szemeket találnak. (Draskovich Zsigmond) Csanádi püspökségbeli áldozár, a kath. papi rendből kilépvén, a napokban ref. pap jön, s már a múlt vasárnap a Ferencz-csatorna mentében, Kálvin német ajkú követőinek hirdeté az evangéliumot. Draskovich úr e napokban tartja esküvőjét is. (Fürdő idényü nk), a lapok egybehangzó tudósításai szerint, nem nagyon élénk. Kivétel azonban akad, s igy Korytniczán, mint a »F. L.« jelenti, a fürdőélet vig és családiasan fesztelen. Liptó e gyönyörű fürdőhelyét, hol a fényük balzsama maga is oly hatalmas gyógyszer, s hol a gyönyörű sétahelyek a’legválogatósabb ízlést is képesek kielégíteni, számosan szokták meglátogatni minden évben. Az ez évi rosz időjárás azonban eddig sokakat visszariasztott, úgy, hogy a vendégek java csak most kezd ott gyülekezni. Svájczi modorban épült lakházakban 150 szoba áll a vendégek rendelkezésére, s Juhász Péter jóhírű konyhája megfelel minden igénynek. A korytniczai fürdőéletet egy körülmény jellemzi kiválólag, mely tekintetben előnyösen válik ki néhány magyar fürdőhelyünk sorából, s ez a fényűzés teljes kiküszöböltsége. A nőknek nincs gondjuk a piperére s fesztelenül élvezik a fürdő s a társaság kellemeit, fényűzésnek hire sincs, hanem a vendégek inkább azzal törődnek, hogy egymásnak a fürdői életet minél kedvesebbé tegyék. Egy nagy baja azonban van az idei fürdőidénynek, s ez, a gyakori esőzés. Alig múlik el hét, hogy néhányszor ne esnék , szerencsére rövid ideig tart az eső majd mindig, s ha az időjárás szobába is zárja a társaságot, rögtön van társasjáték, hangverseny és táncz, ami mellett ugyancsak hamar múlik az idő. Ha a vihar elhúzódott, a társaság közösen sétára kel, s ez a séták legélvezetesebb neme. Korytnicza nem ismeri a sarat; a legvadabb vihar után úgyszólván szárazon jár kel az ember mindenütt. Ha a fürdőtulajdonos részvénytársulat ki fogja építeni a tervezett födött sétányt s még néhány sétautat készít, akkor Korytnicza csakugyan az lesz, mivé lennie hivatása : Magyarország Marienbadja. A kies völgy valódi éden, mely megérdemelné a legnagyobb áldozatokat, hogy a fürdő azzá tétessék, a minek lennie kellene. A dúsan tenyésző nefelejts kedves dísze Korytniczának, melyet e miatt bátran lehetne nevezni Magyarország nefelejts-völgyének is. Balatonfüreden is eléggé élénken indult meg a fürdői élet. Nincs anynyi vendég, mint máskor, de fájdalom, a nagyobb sétányok hiánya, s a por ma is ép oly kellemetlen, mint azelőtt. A vendégek nagyobb része, mint rendesen,Budapestről kerül ki. Szállás elég áll rendelkezésre,csak legyen, aki használja. Az árak a pesti szállodák árait nem haladják felül. Több magánépület is befogad vendégeket, s a közelfekvő Árács faluban már számtalan a bérleti szoba. A szeretetház körüli falusi lakók maholnap valamennyien villák lesznek. Ami végre az ételeket illeti, azok sem drágák, s e mellett kitűnő jó konyha van. (Nosoda Gyula úr) hozzánk nyilatkozatot küldött, melyben Biró Gyula úr tegnapi felszólalására kijelenti, hogy amaz előfizetés dolgában csak azért nem intézkedett eddig, mert hozzá e tárgyban semmi felszólítás sem érkezett. (Az izraelita községkerületi elnökök gyűlése f. jus. 14-ik napjára hivatott egybe. Üléseit a pesti izr. hitközség nagy termében fogja tartani. (Az erdészeti vizsgálatok) a folyó évben október hó 6-án s a körülményekhez képest folytatólag az eddigi módozatok szerint a következő helyeken fognak megtartatni, úgymint: A felsőbb erdészeti államvizsgálat Budapesten, az alárendelt erdészeti személyzet vizsgálata pedig Pozsonyban, Kaposvárit, Kassán, Temesvárit és Kolozsvárt. A folyamodványok a felsőbb rendű erdészeti államvizsgálat letevése iránt eredeti bizonyítványokkal és egy erdészeti tárgyról szóló írásbeli értekezéssel fölszerelve legfeljebb folyó évi September hó 20-ig a földművelés ipar és kereskedelmi m. kir. minisztériumhoz, az alsóbb rendű erdészeti vizsgálat iránt pedig egyenesen az alsóbbrendű vizsgálatok székhelyein működő főispánokhoz, a főispáni szék üresedése esetében az illető törvényhatósághoz nyújtandók be. (Arányi Lajos tanárról említettük már, hogy évek előtt 25. évi tanári jubilaeuma alkalmából a pathologiai boncttan terén teendő tanulmányokra szentelt 1000 frtos alapítványát legközelebb bekövezendő nyugalomba vonulása alkalmából 3000 frtra emelte, úgy hogy 2000 ftt kamatjából évenkint a pathohistologia terén legjobban kitűnő tanuló dijaztassék. Az átalánosan szeretett és tisztelt tanár idei hallgatói visszalépése felett érzett fájdalmuknak f. hó 5-én testületileg adtak kifejezést,a midőn Petrik tanuló tolmácsolátársai érzelmeit.Arányi tanár meghatottan mondott köszönetet a szeretet és ragaszkodás kifejezéseiért, és tanítványait kitartó buvárlatra és collegialis szeretőire inté. Végül felhiván a jelenlevőket, hogy kebelükből két tanulót se-