Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)
1873-10-18 / 240. szám
nek csak egyik részét képviseli, elég tetemes, hogy hazánkban jó utak teremtését nehezítse ugyan, de mégsem oly felette nagy, hogy e czért végképen elérhetlenné tenné. Csak azon tanulságot kell e körülményből vonnunk, hogy utaink építésének minőségére a legnagyobb gondot fordítsuk, s az ujabbkori technikának minden nyereményeit alkalmazzuk. De másfelől új érvet nyerünk legutóbbi czikkünkben felállított irányzati rendszerünk helyessége mellett, hogy t. i. utaink, vasútvonalaink — és nagy folyamainkra függélyesen a belföld egyes pontjai felé vizessenek, ellenkező esetben a hordatási költségek elviselhetlen magasságra duzzadnának fel. Hogy az állati erők a kőanyag hordásánál végképen a számadásból kihagyassanak, magából értetődik, ha a vitel költségeit valóban egy minimumra akarjuk szorítani, ott ahol azoknak alkalmazása elkerülhetlennek látszik, t. i. az anyag a kőbányából az állomásig történendő szállítása , vagy annak az építendő útvonal hosszában leendő szétosztásánál, ott is szükséges, hogy a lehetőleg intensive zsákmányoltassanak ki, misinvágányok felállítása által legczélszerűbben érhető el. Számokkal igen könnyű volna kimutatni, hogy az ily segédvágányoknak építési költségei, melyek aránylag nem felette nagyok, igen hamar törleszthetők. Ha már országunk természeti viszonyai az útépítést a mondottak szerint sok esetben igen költségessé teszik, iparkodnunk kell, hogy az elháríthatlan akadályokat magunk szülte nehézségekkel ne szaporítsuk. Ezekhez elsősorban a magyarnál és így kormányunknál is vérré vált „fontolva haladást“ számítjuk, mely a jónál mindig jobbat hajhászván, végtére semmit vagy legfeljebb igen középszerűt és azt is rendesen későn szokott létrehozni. Ne tétovázzunk, ne tanakodjunk vég nélkül, ha pénzünk nincs is, várakozásra időnk még kevésbé van. Szemére hányják a magyarnak, hogy vezérelve az, miszerint amit holnap tehet,azt bizonyára ma ne tegye. — ezen szemrehányást már egyszer tényekkel kell meghazudtolnunk. Mondják, hogy a legroszabb út a szobában van, s valóban a nehézségek eltűnnek, vagy fontosságokból sokat vesztenek, mihelyt csak készek vagyunk velük szembe szállani. A kormány tüzetesen van értesítve azon vidékek iránt, melyekben a köznyomor olyan, hogy országos segedelmet igényel; határozza ezen vidékekre nézve az építendő vonalakat, nevezzen ki minden vidékre egy-egy főmérnököt, ki a nyomjelzéseket vezesse; utasítson hozzá a szomszédos állomásokból és a központból egy számos segédmérnöki kart, adjon neki a legczélszerűbb nyom választására teljhatalmat, de tegye őt egyúttal és egész komolysággal a tervezet czélszerű voltáról felelőssé, miután átalános rendszabályok a nyom vezetése , az emelkedéseknek az illető vidéken megengedhető legtöbbletei a többire nézve már vagy léteznek vagy a legrövidebb idő alatt kidolgozhatók; tűzzön ki a tervezetek elkészítésére bizonyos, de mindenesetre kurta határidőt,egy két-három mértföld hosszúútnak nyomjelzése, lejtmérése, térképezése és költségelése a síkban vagy nem igen dombos terepen három mérnök által nagy erőlködés nélkül két hét alatt bátran elkészíthető); kerültessenek el mindenütt a kisajátítások, főleg már tagosított vidékeken, s ahol a vonal lényeges megrövidítése vagy építési akadályoknak kívánatos elmellőzése ezeket ajánlják, indítsa meg a tervnek törvényszabta megállapítását minden haladék nélkül, míg másfelől a vételár iránti barátságos egyezkedések egyúttal megkíséreltessenek. Ezen idő alatt jeleltessenek ki azon kőbányák, melyekből a szomszédos közlekedési művonalakon az építési anyag a legcélszerűbben a helyszínére szállítható, s történjenek mindazon lépések, melyek a hordatási ár iránt előnyös szerződésekhez vezethetnek, amint az illető kőbányák helyisége iránti megállapítás végleges, s a tervezet elkészült, lépjen a kormány ezen adatok alapján egy vagy több nagy vállalkozóval a kivitel iránt alkuba. S itt értünk azon szirthez, melyen néhány év óta minden nagyobb építési vállalat hazánkban hajótörést szenvedettEzen viszonyok országszerte ismeretesek, fölösleges volna a még vérző sebet újra felszakítani, de nem lehet eléggé gyakran e fájdalmas és halálveszélylyel fenyegető körülmények okaira mutatni. Első az,hogy a kormány a szerződés által hármas vérttel evedzi körül mellét,míg a vállalkozó véd és oltalom nélkül kezébe van adva; s hogy a kormány, mely ezáltal magát és az országot minden károsodáson vagy felelősségen alól elvonni kívánta, ily után ezért nem ért, azt elég fájdalmasan tapasztaltuk. Ennek meg kell szűnni: a szerződés világos legyen, s mind a két szerződő fél közt egyaránt oszsza fel a nagy fényt és szelet: „fair play!“ legyen a jelszó. Második ok az, hogy a szerződés a véghez viendő munkálatokat soha tüzetesen körül nem írja, hogy a kormány saját közegei által kidolgozott terveinek helyességéről felelősséget nem vállal, és e tervezetek hibáit a vállalkozóval és ennek költségén hozatja helyre. E tönkrejuttató túl okos politikával fel kell hagyni; a szerződés tárgya legkisebb részleteiben tüzetesen legyen körülírva; csak kész tervezetek szolgáljanak alapjául , és az okmány minden kétértelműségek elmellőzése végett munkaelemzések és részletes költségvetésekkel egészíttessék ki, úgy, hogy ha a munka kivitelének folytában módosításoknak vagy netalánt hibák helyrehozásának szüksége adná elő magát, ez ne a vállalkozó rovására történhessék. A harmadik ok az, hogy a kormány a szerződést maga interpretálja, s egyúttal mint legfőbb és egyedüli instantia ítéletet is hoz. Ezen kárhozatra méltó eljárási modoron csak független, mind a két fél által kinevezendő választott bíróságok által lehet és kell is segíteni. A negyedik ok végül az ellenőrzés visszás rendszerében rejlik, ez komoly sőt szigorú legyen, de egyfelől csak valódi szakértők által gyakoroltassék, kiknek belátása és elfogulatlanságába mind a két félnek bizalma lehessen, s másfelől sem kicsinségessé sem önbizottá ne fajuljon el. Míg ezen hibás állapotok véglegesen el nem tűnnek, míg eddigi építési politikánkkal végképen és örökre nem szakíttatunk, addig ebbeli hitelünknek fölüdülésére legkisebb kilátás nincs,addig minden tehetősb és solidabb vállalkozó közmunkáinktól óvatosan vissza fog vonulni. P. S. Horvát országgyűlés, Zágráb, október 16. Zsifkovics alelnök fél tízkor megnyitja az ülést. Jegyzők : Stekovics, Rogulics. A kormány részéről jelen vannak Muhics osztályfőnök és Jurkovics osztálytanácsos. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a beérkezett kérvények a választmányhoz utasíttatnak. Ezután a ház a napirendre tér át és elfogadja harmadik olvasásban a buccari tvhatóságból kikeblezendő községekről és a középtanodai tanárok fizetésének szabályozásáról szóló tvjavaslatokat. Következik : az újonnan bekeblezett Belovármegyére vonatkozó »kiegészítés« a választási törvényhez. Eszerint Belovármegye 8, Belovár városa 1, Ivanics 1 képviselőt küldene az országgyűlésre. Derencsin előadó a javaslatot elfogadásra ajánlja. Rogulics azt hiszi, hogy a szerinte csak aerogált választási törvény puszta kiegészítésével még kevés van téve, ő a fennálló választási törvény teljes revisióját javasolja. Derencsin azt hiszi, hogy e tárgy igen fontos és nem intézhető el oly könnyedén, viszont e vidéket, mely csak imént került ki a katonai igazgatásból, nem szabad soká képviselet nélkül hagyni. Ezután a törvényjavaslat változatlanul elfogadtatott. Következik az újon alakult közgazdasági bizottság jelentése, mely a következő módon intézte el a hozzá utasított kérvényeket: Egy kérvényt, melyben a károlyvárosi,iumei vonal gyakorlati értékesítésnek tekintetéből a Kulpa szabályozása kérvényeztetik; a bizottság a kormánynak külön figyelmébe ajánlja. Csép e tárgyat oly fontosnak tartja, hogy az országgyűlés, bár Tombor azt a pesti horvát képviselők figyelmébe ajánlandónak indítványozza, azt határozza, hogy az illető indítványt az okadatoással együtt kinyomatja és annak idején napirendre fogja kitűzni. Egy kérvény, melyben a tengerparti kikötőknek a meglevő vasúti vonatokkal való vasúti összeköttetése kérvényeztetik, a kormány pártolásába ajánljotik. A plasy-kisziscsi állomáshoz vezető út államköltségen fog jókarba helyeztetni és átmegy a kormány kezelésébe. Varasd városának kérvénye vasút iránt a kormány és a magyar országgyűlésben ülő horvát képviselőknek figyelmébe ajántatik. Makonecz azt hiszi, hogy a magyar közekedési miniszter nem oly hajlandó e vonalt kiépíttetni, mint gondolják, szóló azt óhajtja, hogy a köztedés ügye mielőbb autonóm után intéztessék el; tárgyat külön napirendre véli tűzendőnek. Dr. Hrvat Mirko az ügyet különösen a budapesti horvát miniszter figyelmébe véli ajánlandónak. Derencsin előadó indítványára a többség azt határozza, hogy ez Ügyet a budapesti horvát képviselők figyelmébe ajánlandja. Hasonló módon intéztetik el Diakovár községének kérvénye az Eszék és Brood közti vasútra nézve. A Drávaszabályozásra vonatkozó kérvény azon kijelentéssel intéztetik el, hogy a munkálatok ez irányban már meg vannak kezdve. A kormány egy kérvény folytán fölszólíttatik, állapítsa meg, melyek lesznek állami és kerületi utak, és terjeszszen elő ez irányban javaslatokat. Fiume megye kérvénye az utak szabályozása iránt a kormánynak adatik ki. Ugyanez történik Zeng városa kérvényével egy dohánygyár felállítása iránt. Zeng városa kérvénye kereskedelmi kamara létesítése iránt a közös kereskedelmi minisztériumnak adatik ki. Maldini János panasza, hogy az előlegezési consortium a hivatalnokokat sanyargatja, mint nem az országgyűlés illetékességéhez tartozó, visszautasíttatik. Posiljovic, a tanügyi bizottság pártolásába ajánlja Zágráb, Diakovár,Vukovár stb.kérvényeit leánytanodák, gymnasiumok felállítása és a községi tanítók kinevezésének joga iránt; ezek a kormánynak adatnak ki, miután Muhics a kormány nevében kijelentette, hogy el fogja követni a tőle telhetőt. Napirenden áll még a Zágrábban felállítandó árvaházról szóló tvjavaslat. Jurkovics osztálytanácsos a kormány nevében kijelenti, hogy az e javaslatot visszavonja. A ház ezután két tagot választott a pénzügyi, és egyet a codificationális bizottságba. Beadatot 48 szavazat, ebből Span kapott 40-et a codificationalis bizottsági tagságra, Bilics és Voncsina 41—41-et a pénzügyire. Zsifkovics elnök a képviselőket felszólítja, hogy a bán részéről kívánt értekezletre maradjanak együtt a gyűlés után. Ülés vége 12 órakor; legközelebbi ülés holnap fél tízkor. Napirenden áll a közmunkaváltságról szóló tvjavaslat. Az országos ülés után megtartott értekezleten, mely majdnem két óráig tartott, a csendőrség fizetésének szabályozásáról szóló tvjavaslat iránt, melyet a bizottság elvettetni, a kormány elfogadtatni kívánt, egyezkedés nem jöhetett létre és igy ez ügyben még egy értekezlet fog tartatni. legfelsőbb parancsra diszszázad vonult ki zenekarral ; továbbá a penzingi pályaudvarra, valamint a sehenbrunni kastély udvarára szintén diszszázad zenével lett kirendelve. Az utóbbi két díszszázadnál az illető osztály-, dandár-, ezred- és zászlóalj-parancsnokok teljes díszben voltak a császárt fogadandók. A kastély udvarában végre a Bécsben levő összes tényleges szolgálatban álló tábornokok várák a német uralkodó megérkezését. (Báró Leucher Antal altábornagy) és határőrvidéki királyi biztos f. hó 16-án gr. Crenneville főkamarás, gróf Andrássy, a külügyek és a császári ház minisztere, és báró Hammer udvari és miniszteri tanácsos előtt letette a belső titkos tanácsosi esküt ő Felsége kezeibe. (Liszt Ferencz nyilatkozata.) Azon helyzetben vagyunk, hogy az ünnepelt zongora királynak egy igen érdekes nyilatkozatát hozhatjuk nyilvánosságra. Liszt F. ugyanis, a közelebbi jubileum alkalmából b. Augusz úrhoz intézett levelében a következőleg szól: „ Hamis szerénység nélkül ismerem el, hogy honfitárs barátim rokonszenves jóakarata messze túlhaladja gyenge érdemeimet, s reám nézve lehetetlen hátrálni a hazám iránti hála kötelességei elől, melyhez utolsó lehelletemig, minden lehető körülmények közt, a legmelegebben ragaszkodom.“ Vajha őt a nagy nevéhez illő helyen, mielőbb állandón körünkben birhatnók! (Egy magyar ifjú Chinában.) A vámügyek dolgában monarchiánkból Chinába kiküldött két ifjú, a magyar részről Faragó Ödön, osztrák részről Fries, sept. 19-én indultak Triesztből rendeltetési helyükre Sangházba. Sept. 25-én érkeztek Alexandriába,öt napi vesztegzár után kiszállván, október 1 sején reggel utaztak Kairóba, onnan ellátogattak a Gúlákhoz is; még okt. 4 én indultak Suezbe, 5-én pedig egy franczia hajón tovább Ceylon felé. Faragónak ígéretét bírjuk, hogy utazását leírja lapunkban és többször fölkeres leveleivel. (Újvidéki r. tudósítónk Vucsetits Illésnek mentegetődző levele ellenében fenntartja azon állítását, hogy Vucsetits úr a város költségén tárgytalan ügyben utazott Pestre, mert hogy a belügyminiszter a hozzá felterjesztett városház építési tervezetére két hónap alatt nem válaszolt, ezt senki sem fogja csodálni,tekintetbe véve, hogy az új városháznak kijelölt helye, mint czéltalan ellen, a lakosok legtekintélyesebb része ugyanezen minisztériumhoz fölfolyamodott, míg e kérdés tehát a maga útján eldöntve nincs, az építési tervezet fölött is végleg intézkedni nem lehet. Ugy de ha mégis szorgalmazni kívánta ez ügyet a képviselő-testület, s erre nézve az olcsó postát kielégítőnek nem vélte, ott volt a város országgyűlési képviselője Kondorossy György úr, ki a közgyűlés után harmadnap tényleg Budapestre utazott, s kinek fölkérését a kisebbség ajánlotta is. Szabad-e tehát ily körülmények között ok nélkül pazarolni a különben is eladósodott városi pénztárt ? Erre feleljen nekünk a főjegyző ügyvéd úr! Furfangos beszéd részéről az is, midőn cáfolni akarja jól értesült egyének után közölt amaz állításunkat, hogy ő Budapesten egyszersmind a „váltójogból“ kívánja az ügyvédi vizsgát letenni, mire nézve fölhozza Vucsetics úr, hogy az „ügyvédi vizsgát“ még június havában letette, igen ám a közügyvédit, de nem a váltójogit s mi világosan csak erről szóltunk, s ez teljesen igaz. Hogy a „Maticá“-nak ügyvédje a város főjegyzője nem lehet, az ellenében híjába hozza fel Vucsetics úr, hogy ez irodalmi intézetnek, noha számos alapítvány kezelője, nincs semmi dolga pénzügyekben a municipiummal; meglehet, hogy most nincs, de lehet a jövőben ; s mint egylet is a politikai hatóság alatt állván, ezen politikai hatóság főjegyzője nem lehet egyszersmind az egylet ügyvédje: teljesen X .UM UUIV/11 utalv a Jt engedné is, hogy tisztességesen díjazott főjegyzője — szabad óráiban egyszersmind ügyvédeskedjék; mi hogy Magyarországon usas volna, azt bár Vucsetics úr állítja, de mi tagadjuk, mert ha a közigazgatási tisztviselő nincs is (feledésből) törvény által eltiltva az ügyvédség gyakorlataiét, de a dolog természete hozza magával, hogy ez megengedhetlen, össze nem férő. A visszaélésre nézve pedig (noha jó lett volna eseteket hozni fel !) hasztalan idézi nekünk Vucsetics úr: »quod um justum, alteri aequm.“ Igen is a maga helyén, de nem itt. (A pesti jogász segély-egyet) elnökségére Timon Ákos ellenében Wlassics Gyula léptetett fel jelöltül, ki több lapban irt tározólevelek által fényes jelét adta annak, hogy nagy tehetsége van és sokat tanult. (A jász-kunkerületek közönsége a bécsi kiállításra egy tisztviselőjét küldötte fel 500 írt úti költséggel, hogy ott kalauzolja a Bécsbe jövő jász-kun iparosokat. Mint nekünk írják, ez intézkedésnek az iparosok jó hasznát vették. (Kalocsán) az országos vásár az ottani törvényszék távirata szerint e hó 19, 20, és 21-én fog megtartatni. (A honvédtiszteknek ja L. C. szerint megengedtetett, hogy az aranyzsinóros atillák helyett közönséges szolgálatban egyszerű blouset is viselhessenek, s jövőben csak diszkivonulásoknál kötelesek atillát felvenni. Ezen intézkedés által a tisztek sok kiadástól kiméletnek meg, mert az atilla drága öltöny, mely hamar pusztul. (Halálozás.) Szerdahelyi Antal czimzett tünyei apát, győri székesegyházi nagyprépost és kanonok, életének 77. évében f. hó 15-én Győrött elhunyt. (Esküdtszéki tárgyalás.) Dr. Grün b u t Adolfnak Schnitzer Ignácz, a »Pester Journal“ szerkesztője ellen folyamatba tett sajtóügyében, a nyilvános esküdtszéki tárgyalás f. hó 20-dik napján d. e. 9 órakor fog a sajtóbíróság hivatalos helyiségeiben (soroksári utcza 13. sz. alatti ház II. emelet) megtartatni. Jegyek a közönség számára ugyanott adatnak ki. (Róma ,város syncicusa) néhány nap előtt levelet intézett dr. Felder Bécs város polgármesteréhez, melyben köszönetét fejezi ki azon szíves fogadtatásért, melyben a római munkások a bécsi közkiállítás látogatása alkalmával részesültek. Egész elragadtatással beszélnek Bécs műszerető és az idegen iránt annyira előzékeny lakosságáról, mely világhírét e tekintetben újra igazolta. A cyndicus csak alkalmat vár a tapasztalt szívességet bőven meghálálhatni. A római munkások Bécsben létük alatt tisztelegtek a polgármesternél, ki őket a legszivélyesebben olasz nyelven fogadta, s egy az olasz nyelvben jártas községi tisztviselőt rendelt melléjük vezetőül, dr. Schwartzer Ferencz tagokat küldték ki. Ez az albizottság jövő hétfőn d. u. 4 órakor kezdi meg működését. Sinkovits Mihály bizottsági tagságról való lemondása elfogadtatott, így a Vilk választókerületben egy hely üres s erre a tegnapi megállapodás szerint, melyet azonban a bíráló választmány aligha fog helyben hagyni, Fenyvesy Adolf póttag lépett. Kifogást tettek részint vállalkozási, szerződési, bérleti viszony miatt Holczspach Jakab, Holczspach András, Weber Antal,Pucher József,Zettner Ede,Wallenfeld Károly, Dörschug Antal, Markóczy Vincze, Krumpholcz Mihály, Strukovits János, Lipárdy István, Thék Endre, Szelestey Géza, Zetetner Mihály, Lohr Antal, Hirsch Mihály, Heczl Frigyes, Rebly Adolf, Zorn János, és Kremer István, ellen. A megyei értékképviselőség megtartása vagy lemondása iránt nyilatkozniok kell Cséry Lajos, Halász Géza, Gyömrei Vilmos és Fabiny Thofllnak, Weisz Károlynak kilétét, Dr. Glück Ignácz, Zách János és Heidelberg Mór személy ugyanazonosságát kell megállapítani. Hölle J. M. állítólag fenyítő vizsgálat alatt áll. Morbizer Lörincz és Kühnel Ignácznál az adófizetést, dr. Csillag Zsigmondnál a 2 év óta Pesten való lakást kell igazolni. A többi 367 bizottsági tag igazolva van s az alakuló közgyűléseír szerint jövő csütörtökön october 23-kán lesz. A biráló választmány jövő hétfőn, october 20-kán, tart ülést. A biráló választmány. (Eltűnt fehérnemű.) Hontala János özvegye már évek óta mos S.........ék házához. A múlt hetekben is átvett S . . . . éktől 600 ft értékű fehérneműt, azt ígérvén, hogy azt rövid idő múlva hazaszállítja. Azonban az idő telt s a fehérneműt nem hozták haza, S .... né erre elment mosónőjéhez, kit ágyban fekve, betegen talált. A szegény nem kevéssé csodálkozott, hallván, hogy a fehérnemű kém jutott el tulajdonosához, holott ő azt a kitűzőt időben 5 kosárban fiával hazaküldte. Most tűnt csak fel neki, hogy fia, mióta a ruhával elküldte, haza nem tért, s igy feltehető, hogy a fehérneműt elzálogositá, vagy eladta s a pénzzel megszökött. Különfélék. Október 17. (A német császár Bécsben.) A német császár ma, f. hó 17-én délután 3 óra 45 perczkor volt külön udvari vonaton a nyugati vaspálya penzingi udvarába érkezendő, St.-Pöltenek Helyi hírek. (Főpolgármesteri választás.) Budapest főpolgármesterét, hír szerint e hó 27-én fogják választani. (A budapesti igazoló választmány ma, mint esti lapunkban röviden jelentek, hozzá fogott a fővárosi bizottsági tagok igazolásához. Vitát idézett elő az a kérdés, hogy okvetlenül követelhető-e a tagoktól, hogy magyarul tudjanak. Tekintve az alakulás nehézségére, a választmány elégnek tartja, ha az illető tag magyarul ért (Van legalább 30, aki egy szót sem ért magyarul.) Az egyes felszólamlások és a hivatalból tett kifogások megvizsgálására Simon Florent, Morócz István és Egyleti hírek. (Szent-István-Társulat.)A nyári szünidő után f. hó 16-án tartotta a Szent-István-társulat első havi ülését nagyszámú tagok jelenlétében, Tárkányi Béla apátkanonok elnöklete alatt, ki szívélyesen üdvözölvén s a társulat iránt további részvétre buzdítván a jelenlevőket, legelső tárgyul az uj tagok bejelentését vette, mint örvendetes jelét a társulat iránt folyvást emelkedő részvétnek; az uj tagok névszerint következők : Spett Gyula nagyváradi növendékpap, Vasváry Sándorné szül. Kuliffay Mária urhölgy Kecskeméten, Finta Béla gyulafehérvári tanitó. Patkó Istv. vitai bírt. Erdey F. orvos Pesten. Erdey A. tisztv.Pesten. Han Pál rénszarui pleb az egri megyében. Zsigmond Adolf sz. ferencz r. áld. Árokszálláson. Major Endre gyógyszerész ugyanott. Bedlák Károly jászberényi káplán. Krassy Bódog jászberényi gymn. tanár. Körlaky József tanácsos és egyházgondnok Jászberényben. Jászberényi néptanítók könyvtára. Szabó Mihály képazdei igazgató Szegeden. Lukács Ignácz egri növendékpap, Aitner Ákos, Fehér Gyula, Kürtössy József, Pohl János, Prohászka Oszkár, Schneider Endre, Stekli Ferencz, Steiner Mihály, Tedhnák Tivadar, Szenessy Mih., Volánszky F., Khoor J., Mosko R., Schauer Ferencz, mindnyájan esztergomi növendékpapok. Klöckner Péter székesfehérvári könyvárus. Lipovniczky Imre kincstári urad. kasznár Püspök- Ladányon. Beck Alajos kegyes r. tanár Pesten, öszszesen 32 uj tag, kiknek a könyvilletmények szabályszerűen megküldetni rendeltettek. — A hg-primásnak, a múlt közgyűlés»" *»** ’"’■"önvényezése , . . ------------------------------ere-~«országi geographiai kézikönyv tárgyában a választmány a legközelebb múlt havi ülésen bizottságot küldvén ki, ennek elfogadott javaslata nyomán a kézikönyv megbizás és nem pályázat útján lesz készítendő, s ennek megírásával Orthmayer Tivadar csanád-egyházmegyei áldozát bízatott meg; a terjedelemre s arra nézve, hogyan foglaltassanak össze az egyes helyiratokkal a hazai s egyh. történelmi fontosabb események, szabadkéz hagyatván fel az írónak, hogy a szükséghez képest 40—50 évig terjeszkedhessék. — Bartakovics Béla egri érsek emlékét a legközelebbi közülésen tartandó ünnepélyes beszéddel s a dicsőült főpap olajban festendő arczképének a társulat nagy termében leendő felfüggesztésével véleményezi megtartatni az e végből kiküldött bizottság, ennek újólag meghagyatván, hogy az e czélra fölkérendő szónokoktól s a képkivitel módozatairól, figyelemmel a pénztár állapotára, véleményes jelentést terjeszszen a közelebbi választmányi ülés elé. — Fogarassy Mihály erdélyi püspök e hónapban tartandó aranymiséjének alkalmából hódoló tiszteletét és üdvkivonatait rendelé kifejeztetni a választmány, mint kinek a Szent-István-Társulat az ő keletkezését köszöni, s folytonos pártfogásában részesül. — Alelnök meleg szavakat szentelvén bold. Zsivkovics Ferencz volt pozsonyi kanonok s társulati alapitótag emlékének, — megbizatott, hogy a boldogult által szerkesztett »Szentek élete« befejezéséhez alkalmas uj írót szemeljen ki.— A társulati számvevő Fodor Károly halála után megürült állomás iránt alelnök azon indítványt tette, hogy az újból szerveztessék oly formán, hogy egy részről egyszerűsíttetvén, az ellenőrzés az eddiginél kevésbé bonyodalmas, de annál biztosabb és czélra vezetőbb legyen, más részről az a társulati pénztár tetemes megtakarításával történjék.— indítványozó elnöklete alatt bizottság küldetett ki oly utasítással, hogy ezen kérdést tanulmányozván, tervet készítsen aziránt, mikép szerveztessék az ellenőrzés legczélszerűbb módon s a társulat lehető legkevesebb költségével. Alelnök bemutatta az utolsó választmány óta megjelent könyveket névszerint a „Házi könyvtár“ XIV. füzetét, mely »Hunyadi János« élet- és korrajzát tartalmazza Pór Antaltól, és az 1874-ik évi ursulati »Naptárt,“ melyek tagilletményül szétküldetnek. Bemutatta továbbá az egri „Népkönyvtár* 3-ik füzetét, melynek czime : „A nagy világ csodái.“ Népszerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra.“ — Pap Melkizedek gyöngyösi szent Ferencz r. gymnasiumi igazgató meghálározván az alapítványa után járó könyvilletményt a gyöngyösi gymnasiumra ruházta. — B’o r sos s Lajos volt gyarmathi pléb. száz frtot, Weissenbacber Károly, temesvári pléb. tiz frtot hagyományozott a társulatnak. — Több szegény iskolák s árvaintézetek részére ajándékkönyvek adatai rendeltettek. — A pénztárak kimutatása szerint a társulat bevétele f. évi jan. 1-től oct. 16-ig 49 902 ft 22 kr. Kiadása 49.355 ft 67 kr. Maradvány 546 ft 55 kr. — Az ügynökség által julius aug. sept. hónapokban eladatott 32.321 példány könyv, 5501 szent kép, ezekért készpénzben bejött 5293 frt 61 kr. Tudomásul vétetik, ezzel az érdekes ülés befejeztetett. Színház, és művészet. (Nagyné Benza Ida asszony) még a „Troubadour“ zenéjének is tud vonzerőt kölcsönözni. A tegnapi előadáson nagy közönség volt jelen, mely N. Benza fián kívül — ki Leonórát művészi hévvel énekelte — a többi szereplőt is teljes jóakaratával támogatta. N. Benza Ida az első felirásban kevésbé volt disponálva, mint az utána kvetkezőkben, főleg a harmadik felvonásban, hol kválóbb momentumai voltak. A börtön jelenet nai magán áriája s a Lunával való kettős után többst kitapsolták. Stéger ur Machco szerepével nem tdott boldogulni s csak a legutolsó jelenetben szed össze magát annyira, hogy némileg tűrhetővé vál Stéger ur úgy látszik minden erejét a végjelenetek hagyja s az előző jelenetekkel nem igen törődi mintha rá nézve csak az utolsó felvonás léteznék. Ő csakugyan nagyon kényelmes lehet — ránézve - de a közönség még is valami egyebet bátorkodik kivetetni az énekestől, még ha valaki Madridból jön is 14.000 forintot kap évenként. Kvassayn Azucenát a szokott sikerrel énekelte. („T a r t u ff e.“) A nemzeti színház ideiglene igazgatóságának egyik fő érdeme abban is áll, hogy tért nyit a fiatal, fejlődő tehetségeknek. Újabba, mint halljuk, Bercsényinek lesz alkalma „Tartuffe“-ot játszani, melylyel már többen tettek kísérletet, de maradandóbb hatás nélkül. Bercsényi műgonddal dolgozza ki szerepeit s mint Claudiusával (Hamletben) már megmutatta, helyes fölfogás s jó színpadra vitel nála lépést tartanak. Orgont ezúttal Ujházy játszaná. Sport. Az idei őszi lóverseny. oct. 17. Ha semmi se lett volna is ma a pesti turfén,időjárásnak kellett lenni, akár jó volt, akár rész, de lennie kellett. Eszerint tehát elsősorban ezt fogjuk referálni és mi minden részrehajlatlanságunk mellett is kénytelenek vagyunk jelenteni, hogy az ég pompásan kedvezett sportférfiainknak. Délelőtt a láthatárt felhők borították, melyeken meglátszott, hogy nem fognak esőt hozni; rendeltetésük egyéb sem volt, mint azt hitetni el a közönséggel, hogy bátran mehet a Rákodra, nem lesz ma túlságosan forró. De a közönség nem igen hitt e csábításnak, és meglehetős csekély számban jelent meg. Páholyokban gyér közönség, karszékekben még gyérebb, valamivel több a tribuneon, a pályatéren is szokottnál csekélyebb számban voltak együtt a hazai sport férfiai, a miniszterek közül csak az, kinek ressortjába tartozik a sport, t. i. a kereskedelmi miniszter. A verseny maga elég simán folyt le, „érdekes“ balesetek nem fordultak elő, nagyobb küzdelmek sem, szóval az aurea mediocritas szelleme lengett a mai versenyek felett. A versenyzők sem igen mutattak valami különös részvétet, 92 nevezett ló közül csak 23 vett tényleges részt a futásban, hanem ezek jobbára kitettek magukért, a győzelmet nem igen könnyítették meg egymásnak. Tizenkét órakor a pályabírák, intézők stb. elfoglalták helyeiket és kezdődött a verseny. Az első a kétévesek versenye volt, díj 300 arany. A nevezett 18 ló közül nyolc állott ki a síkla. Majdnem az egész futás alatt közel maradtak egymáshoz Batthány Elemér gróf „Tapió“-ja, B a 11 a z z i Arisztid „Miss Peel“-je, Kinsky Zdenko gróf „Good luck“-ja és id. Henckel Hugo gróf »Moses«-e, a többiek jobbára elmaradtak. Kevéssel a czél előtt Bat1azzi Miss „Peel«-je társait megelőzte és elnyerte a díjat, másodiknak Kinsky gróf „Good luck «-je, harmadiknak Henkel Hugo gróf Mosese. Jóval érdekesebb volt a második Leger-féle verseny, dij 2000 frt, tét 200 frt, bánat 100 frt. Nem kevesebb, mint 44 ló volt neszen János bg. Hobenau-ja, és még egy "nevt&di lova , Blaskovich Ernő „Cromwell“ -ja és Széchenyi Bála gróf Bijouja. — utóbbi a sport férfiak egyik kedvencze meg is felelt a benne helyezett várakozásnak. Az egész pályán vezetett, s kevéssel a czél előtt a három versenytárs erősen fészkelődött, de a német paripának nem kellett sok nógatás arra, hogy előnyét megtartsa és társait erőlködéseik daczára is három lóhoszszal előzze meg, utána Hohenau érkezett a czélhoz. A harmadik futásnál, Ritterdij 285 arany, 14 ló volt nevezve, futott négy ló és pedig Szapáry Iván gróf the Jew-ja, gróf Széchenyi Aspirantja, Henckel Hugo gr. Jupiterje és Wesselényi báró Prince Parisa. Ezen futás az előbbieknél sokkal érdekesebb volt, mind a négy paripa gyönyörűen ment, az egész pályán gróf Széchenyi Aspirantja vezetett, utána mindig egyforma távolságban the Jew és Prince Paris küzdöttek, míg végre the Jew győzedelmeskedett, már t. i. amennyiben sikerült neki másodiknak jutni czélhoz,mert Aspiranttól az elsőbbséget elvitatni sehogy sem birták. A nap legszebb futása a most következő nagy handicap volt 1200 ft díjjal. A nevezett 11 ló közül 4 ló futott, és pedig Batazzi Aristid gróf Jack in the Greenja, gróf Szapáry Iván Verbénája , gróf Festetics Pál Kurucza és id. gróf Henckel Hugó Professorja. Az egész pályán Verbena vezetett, sarkában volt mindig Jack in the Green, de a czél előtt a két rákövetkező paripa is neki vágtatott és sikerült is nekik Jack in the Greent elhagyni, de Verbena derekasan tartotta magát. Professor erőszakadtából iparkodott elsőnek, annyira, hogy kissé meg is sántult, mégsem bírta megakadályozni, hogy Verbena egy ló hoszszal meg ne előzze és a díjon kívül még tapsokat is ne arasson. Az utolsó futás egy kis »epigramm« volt, ez ugyanis az eladó lovak versenye volt, dij 600 frt. Nevezve volt öt ló, de csak négy futott. Az egész pályán gróf Széchényi Imre »Goldstar “-ja vezetett,de úgy látszik nagyon elbírta magát, mert a czélnál egyszerre csak azon vette magát észre a szerencsétlen jockey és a közönség, hogy a mindig sarkában volt Ellemir, gróf Henckel Hugo paripája nyakhossza megelőzte és elcsípte a már biztosnak vélt díjat. A legközelebbi verseny, mely holnapután lesz és délután 2 órakor kezdődik, a mainál érdekesebbnek ígérkezik, lesz gátverseny, földmives-verseny sat, utóbbiban részt vesz többi közt azon mezőgazda is, ki nemrég a bécsi nemzetközi lóversenyen is győzött. Szerk. üzenetek: Gyöngyösre. A „Központi ipartársulati bank“ ügyében küldött felhívás lapunkban megjelent. A F. Napló táviratai* (Ered. sürg.) Zágráb oct. 17. A választási rendszabályok kiegészítéséről szóló tvjavaslat a mai országos ülésen harmadik olvasásban elfogadtatik. A rendőrség fizetésének szabályozásáról szóló javaslat Mrazovits indítványára elhalasztatik addigra, míg az állami rendőrség az országban végleg rendezve lesz. Tárgyalás alá vétetik a közmunka váltságról szóló javaslat, mely mellett fölszólalnak Derencsin előadó és Jurkovics osztálytanácsos. Makonecz a javaslat ellen szól, ő jobb szeret-