Pesti Napló, 1873. október (24. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-18 / 240. szám

nek csak egyik részét képviseli, elég tetemes, hogy hazánkban jó utak teremtését nehezítse ugyan, de mégsem oly felette nagy, hogy e czért végképen elérhetlenné tenné. Csak azon tanulságot kell e körülményből vonnunk, hogy utaink építésének minőségére a legna­gyobb gondot fordítsuk, s az ujabbkori tech­nikának minden nyereményeit alkalmazzuk. De másfelől új érvet nyerünk leg­utóbbi czikkünkben felállított irányzati rendszerünk helyessége mellett, hogy t. i. utaink, vasútvonalaink — és nagy folyama­inkra függélyesen a belföld egyes pontjai felé vizessenek, ellenkező esetben a hordatási költ­ségek elviselhetlen magasságra duzzadnának fel. Hogy az állati erők a kőanyag hordásá­nál végképen a számadásból kihagyassanak, magából értetődik, ha a vitel költségeit való­ban egy minimumra akarjuk szorítani, ott a­hol azoknak alkalmazása elkerülhetlennek látszik, t. i. az anyag a kőbányából az állo­másig történendő szállítása , vagy annak az építendő útvonal hosszában leendő szét­osztásánál, ott is szükséges, hogy a lehetőleg intensive zsákmányoltassanak ki, mi­sinvá­­gányok felállítása által legczélszerűbben ér­hető el. Számokkal igen könnyű volna kim­u­­tatni, hogy az ily segédvágányoknak építési költségei, melyek aránylag nem felette na­gyok, igen hamar törleszthetők. Ha már országunk természeti viszonyai az útépítést a mondottak szerint sok esetben igen költségessé teszik, iparkodnunk kell, hogy az elháríthatlan akadályokat magunk szülte ne­hézségekkel ne szaporítsuk. Ezekhez első­sor­ban a magyarnál és így kormányunknál is vérré vált „fontolva haladást“ számítjuk, mely a jónál mindig jobbat haj­­hászván, végtére semmit vagy legfeljebb igen középszerűt és azt is rendesen későn szokott létrehozni. Ne tétovázzunk, ne tanakodjunk vég nélkül, ha pénzünk nincs is, várakozásra időnk még kevésbé van. Szemére hányják a magyarnak, hogy vezérelve az, miszerint a­mit holnap tehet,azt bizonyára ma ne tegye. — ezen szemre­hányást már egyszer tényekkel kell megha­zudtolnunk. Mondják, hogy a legroszabb út a szobában van, s valóban a nehézségek eltűn­nek, vagy fontosságokból sokat vesztenek, mi­helyt csak készek vagyunk velük szembe szál­­lani. A kormány tüzetesen van értesítve azon vidékek iránt, melyekben a köznyomor olyan, hogy országos segedelmet igényel; határozza ezen vidékekre nézve az építendő vonalakat, nevezzen ki minden vidékre egy-egy főmér­nököt, ki a nyomjelzéseket vezesse; utasítson hozzá a szomszédos állomásokból és a köz­pontból egy számos segédmérnöki kart, ad­jon neki a legczélszerűbb nyom választására teljhatalmat, de tegye őt egyúttal és egész komolysággal a tervezet czélszerű voltáról fe­lelőssé, miután átalános rendszabályok a nyom vezetése , az emelkedéseknek az illető vidéken megengedhető legtöbblete­i a többire nézve már vagy léteznek vagy a legrövidebb idő alatt kidolgozhatók; tűz­zön ki a tervezetek elkészítésére bizonyos, de mindenesetre kurta határidőt,­­egy két-három mértföld hosszú­­útnak nyomjelzése, lejtmé­­rése, térképezése és költségelése a síkban vagy nem igen dombos terepen három mér­nök által nagy erőlködés nélkül két hét alatt bátran elkészíthető); kerültessenek el minde­nütt a kisajátítások, főleg már tagosított vidé­keken, s a­hol a vonal lényeges megrövidí­tése vagy építési akadályoknak kívánatos el­­mellőzése ezeket ajánlják, indítsa meg a terv­nek törvényszabta megállapítását minden ha­ladék nélkül, míg másfelől a vételár iránti barátságos egyezkedések egyúttal megkísérel­­tessenek. Ezen idő alatt jeleltessenek ki azon kőbányák, melyekből a szomszédos közleke­dési művonalakon az építési anyag a legc­él­­szerűbben a helyszínére szállítható, s történje­nek mind­azon lépések, melyek a hordatási ár iránt előnyös szerződésekhez vezethetnek, a­mint az illető kőbányák helyisége iránti megállapítás végleges, s a tervezet elkészült, lépjen a kormány ezen adatok alapján egy vagy több nagy vállalkozóval a kivitel iránt alkuba. S itt értünk azon szirthez, melyen néhány év óta minden nagyobb építési vállalat ha­zánkban hajótörést szenvedettEzen viszonyok országszerte ismeretesek, fölösleges volna a még vérző sebet újra felszakítani, de nem le­het eléggé gyakran e fájdalmas és halál­ve­szélylyel fenyegető körülmények okaira mu­tatni. Első az,hogy a kormány a szerződés által hármas vérttel evedzi körül mellét,míg a vállal­kozó véd és oltalom nélkül kezébe van adva; s hogy a kormány, mely ezáltal magát és az országot minden károsodáson vagy felelőssé­gen alól elvonni kívánta, ily után ezért nem ért, azt elég fájdalmasan tapasztaltuk. Ennek meg kell szűnni: a szerződés világos legyen, s mind a két szerződő fél közt egyaránt oszsza fel a nagy fényt és szelet: „fair play!“ le­gyen a jelszó. Második ok az, hogy a szerző­dés a véghez viendő munkálatokat soha tü­zetesen körül nem írja, hogy a kormány sa­ját közegei által kidolgozott terveinek he­lyességéről felelősséget nem vállal, és e terve­zetek hibáit a vállalkozóval és ennek költsé­gén hozatja helyre. E tönkrejuttató túl okos politikával fel kell hagyni; a szerződés tárgya legkisebb rész­leteiben tüzetesen legyen körülírva; csak kész tervezetek szolgáljanak alapjául , é­s az okmány minden kétértelműségek elmel­­lőzése végett munka­elemzések és részletes költségvetésekkel egészíttessék ki, úgy, hogy ha a munka kivitelének folytában módosítá­soknak vagy netalánt hibák helyrehozásának szüksége adná elő magát, ez ne a vállalkozó rovására történhessék. A harmadik ok az, hogy a kormány a szerződést maga interpretálja, s egyúttal mint legfőbb és egyedüli instantia ítéletet is hoz. Ezen kárhozatra méltó eljárási modoron csak független, mind a két fél által kinevezendő választott bíróságok által lehet és kell is segíteni.­­ A negyedik ok végül az ellenőr­zés visszás rendszerében rejlik, ez komoly sőt szigorú legyen, de egyfelől csak valódi szakértők által gyakoroltassék, kiknek belá­tása és elfogulatlanságába mind a két félnek bizalma lehessen, s másfelől sem kicsinségessé sem önbizottá ne fajuljon el. Míg ezen hibás állapotok véglegesen el nem tűnnek, míg eddigi építési politikánkkal végképen és örökre nem szakíttatunk, addig ebbeli hitelünknek fölüdülésére legkisebb ki­látás nincs,addig minden tehetősb és solidabb vállalkozó közmunkáinktól óvatosan vissza fog vonulni. P. S. Horvát országgyűlés, Zágráb, október 16. Zsifkovics alelnök fél tízkor megnyitja az ülést. Jegyzők : Stekovics, Rogulics. A kormány részéről jelen vannak Muhics osztályfőnök és Jurkovics osztálytanácsos. A múlt ülés jegyzőkönyve hitelesíttetvén, a beérkezett kérvények a választmányhoz utasít­­tatnak. Ezután a ház a napirendre tér át és elfogadja harmadik olvasásban a buccar­i tvhatóságból kikeb­­lezendő községekről és a középtanodai tanárok fize­tésének szabályozásáról szóló tvj­avaslatok­at. Következik : az újonnan bekeblezett Belovár­­megyére vonatkozó »kiegészítés« a választási tör­vényhez. Eszerint Belovármegye 8, Belovár városa 1, Iva­­nics 1 képviselőt küldene az országgyűlésre. D­e­­r­e­n­c­s­i­n előadó a javaslatot elfogadásra ajánlja. Rogulics azt hiszi, hogy a szerinte csak ae­rogált választási törvény puszta kiegészítésével még kevés van téve, ő a fennálló választási törvény teljes revisióját javasolja. Derencsin azt hiszi, hogy e tárgy igen fontos és nem intézhető el oly könnyedén, viszont e vidéket, mely csak imént került ki a katonai igazgatásból, nem szabad soká képviselet nélkül hagyni. Ezután a törvényjavaslat változatlanul elfogad­tatott. Következik az újon alakult közgazdasági bi­zottság jelentése, mely a következő módon intézte el a hozzá utasított kérvényeket: Egy kérvényt, melyben a károlyváros­­i,iumei vonal gyakorlati értékesíté­snek tekinte­téből a Kulpa szabályozása kérvényeztetik; a bizott­ság a kormánynak külön figyelmébe ajánlja. C­s­é­p e tárgyat oly fontosnak tartja, hogy az országgyűlés, bár T­o­m­b­o­r azt a pesti horvát képviselők figyelmébe ajánlandónak indítványozza, azt határozza, hogy az illető indítványt az okadato­­ással együtt kinyomatja és annak idején napirendre fogja kitűzni. Egy kérvény, melyben a tengerparti kikötők­nek a meglevő vasúti vonatokkal való vasúti össze­köttetése kérvényeztetik, a kormány pártolásába ajánljotik. A plas­y-kisziscsi állomáshoz vezető út állam­­költségen fog jókarba helyeztetni és átmegy a kor­mány kezelésébe. Varasd városának kérvénye vasút iránt a kor­mány és a magyar országgyűlésben ülő horvát kép­viselőknek figyelmébe ajántatik. Makonecz azt hiszi, hogy a magyar köz­­ekedési miniszter nem oly hajlandó e vonalt kiépít­tetni, mint gondolják, szóló azt óhajtja, hogy a köz­­tedés ügye mielőbb autonóm után intéztessék el; tárgyat külön napirendre véli tűzendőnek. Dr. H­r­v­a­t Mirko az ügyet különösen a buda­­pesti horvát miniszter figyelmébe véli ajánlandónak. Derencsin előadó indítványára a több­ség azt határozza, hogy ez Ügyet a budapesti horvát képviselők figyelmébe ajánlandja. Hasonló módon intéztetik el Diakovár közsé­gének kérvénye az Eszék és Brood közti vasútra nézve. A Drávaszabályozásra vonatkozó kérvény azon kijelentéssel intéztetik el, hogy a munkálatok ez irányban már meg vannak kezdve. A kormány egy kérvény folytán fölszólíttatik, állapítsa meg, melyek lesznek állami és kerületi utak, és terjeszszen elő ez irányban javaslatokat. Fiume megye kérvénye az utak szabályozása iránt a kormánynak adatik ki. Ugyanez történik Zeng városa kérvényével egy dohánygyár felállítása iránt. Zeng városa kérvénye kereskedelmi kamara létesítése iránt a közös keres­kedelmi minisztériumnak adatik ki. Maldini János panasza, hogy az előlegezési consortium a hivatalnokokat sanyargatja, mint nem az országgyűlés illetékességéhez tartozó, visszauta­­síttatik. Posiljovic, a tanügyi bizottság párto­lásába ajánlja Zágráb, Diakovár,Vukovár stb.kérvé­­nyeit leánytanodák, gymnasiumok felállítása és a községi tanítók kinevezésének joga iránt; ezek a kormánynak adatnak ki, miután M­u­h­i­c­s a kor­mány nevében kijelentette, hogy el fogja követni a tőle telhetőt. Napirenden áll még a Zágrábban felállítandó árvaházról szóló tvjavaslat. Jurkovics osztálytanácsos a kormány nevében kijelenti, hogy az e javaslatot visszavonja. A ház ezután két tagot választott a pénzügyi, és egyet a codificationális bizottságba. Beadatot 48 szavazat, ebből Span kapott 40-et a codificatio­nalis bizottsági tagságra, Bilics és Voncsina 41—41-et a pénzügyire. Zsifkovics elnök a képviselőket felszó­lítja, hogy a bán részéről kívánt értekezletre marad­janak együtt a gyűlés után. Ülés vége 12 órakor; legközelebbi ülés holnap fél tízkor. Napirenden áll a közmunkaváltságról szóló tvjavaslat. Az országos ülés után megtartott értekezleten, mely majdnem két óráig tartott, a csendő­r­­ség fizetésének szabályozásáról szóló tv­­j­avaslat iránt, melyet a bizottság el­vettetni, a kor­mány elfogadtatni kívánt, egyezkedés nem jöhetett létre és igy ez ügyben még egy értekezlet fog tar­tatni. legfelsőbb parancsra diszszázad vonult ki zenekar­ral ; továbbá a penzingi pályaudvarra, valamint a sehenbrunni kastély udvarára szintén diszszázad ze­nével lett kirendelve. Az utóbbi két díszszázadnál az illető osztály-, dandár-, ezred- és zászlóalj-parancs­nokok teljes díszben voltak a császárt fogadandók. A kastély udvarában végre a Bécsben levő összes tényleges szolgálatban álló tábornokok várák a né­met uralkodó megérkezését. (Báró Leucher Antal altábor­­n­a­g­y) és határőrvidéki királyi biztos f. hó 16-án gr. Crenneville főkamarás, gróf Andrássy, a külügyek és a császári ház minisztere, és báró Hammer udvari és miniszteri tanácsos előtt letette a belső titkos ta­nácsosi esküt ő Felsége kezeibe. (Liszt Ferencz nyil­atkozata.) Azon helyzetben vagyunk, hogy az ünnepelt zongora királynak egy­ igen érdekes nyilatkozatát hozhatjuk nyilvánosságra. Liszt F. ugyanis, a közelebbi jubi­leum alkalmából b. A­u­g­u­s­z úrhoz intézett leve­lében a következőleg szól: „ Hamis szerénység nélkül ismerem el, hogy honfitárs barátim rokonszenves jó­akarata messze túlhaladja gyenge érdemeimet, s reám nézve lehetetlen hátrálni a hazám iránti hála kötelességei elől, melyhez utolsó lehelletemig, min­den lehető körülmények közt, a legmelegebben ra­gaszkodom.“­­ Vajha őt a nagy nevéhez illő helyen, mielőbb állandón körünkben birhatnók! (Egy magyar ifjú Chinában.) A vám­ügyek dolgában monarchiánkból Chinába kiküldött két ifjú, a magyar részről Faragó Ödön, osztrák részről Fries, sept. 19-én indultak Triesztből rendeltetési helyükre Sangházba. Sept. 25-én érkez­tek Alexandriába,öt napi vesztegzár után kiszállván, október 1 sején reggel utaztak Kairóba, onnan ellá­togattak a Gúlákhoz is; még okt. 4 én indultak Su­­ezbe, 5-én pedig egy franczia hajón tovább Ceylon felé. Faragónak ígéretét bírjuk, hogy utazását leírja lapunkban és többször fölkeres leveleivel. (Újvidéki r. tudósítónk Vucse­­tits Illésnek­ mentegetődző levele ellenében fenntartja azon állítását, hogy Vucsetits úr a város költségén tárgytalan ügyben utazott Pestre, mert hogy a belügyminiszter a hozzá felterjesztett városház építési tervezetére két hónap alatt nem vá­laszolt, ezt senki sem fogja csodálni,tekintetbe véve, hogy az új városháznak kijelölt helye, mint czél­­talan ellen, a lakosok legtekintélyesebb része ugyan­ezen minisztériumhoz fölfolyamodott, míg e kérdés tehát a maga útján eldöntve nincs, az építési tervezet fölött is végleg intézkedni nem lehet. Ugy de ha mégis szorgalmazni kívánta ez ügyet a képviselő-testület, s erre nézve az olcsó postát kielé­gítőnek nem vélte, ott volt a város országgyűlési képviselője Kondorossy György úr, ki a köz­gyűlés után harmadnap tényleg Budapestre utazott, s kinek fölkérését a kisebbség ajánlotta is. Szabad-e tehát ily körülmények között ok nélkül pazarolni a különben is eladósodott városi pénztárt ? Erre felel­jen nekünk a főjegyző ügyvéd úr! Furfangos beszéd részéről az is, midőn c­áfolni akarja jól értesült egyének után közölt amaz állításunkat, hogy ő Bu­dapesten egyszersmind a „váltó­jogból“ kí­vánja az ügyvédi vizsgát letenni, mire nézve fölhozza Vucsetics úr, hogy az „ügyvédi vizsgát“ még j­ú­n­i­u­s havában letette, igen ám a k­ö­z­­ügyvédit, de nem a váltójogit s mi vilá­gosan csak erről szóltunk, s ez teljesen igaz. Hogy a „Maticá“-nak ügyvédje a város főjegyzője nem lehet, az ellenében híjába hozza fel Vucsetics úr, hogy ez irodalmi intézetnek, noha számos alapít­vány kezelője, nincs semmi dolga pénzügyekben a municipiummal; meglehet, hogy most nincs, de le­het a jövőben ; s mint egylet is a politikai hatóság alatt állván, ezen politikai hatóság főjegyzője nem lehet egyszersmind az egylet ügyvédje: teljesen X .UM UUIV/11 utalv a J­t engedné is, hogy tisztességesen díjazott főjegyzője — szabad óráiban egyszersmind ügyvédeskedjék; mi hogy Magyarországon usas volna, azt bár Vucsetics úr állítja, de mi tagadjuk, mert ha a közigazgatási tisztviselő nincs is (feledésből) törvény által eltiltva az ügyvédség gyakorlataiét, de a dolog természete hozza magával, hogy ez megengedhetlen, össze nem férő. A visszaélésre nézve pedig (noha jó lett volna eseteket hozni fel !) hasztalan idézi nekünk Vucse­tics úr: »quod um­ justum, alteri aequm.“ Igen is a maga helyén, de nem itt. (A pesti jogász segél­y-e­g­y­­­et) elnökségére Timon Ákos ellenében Wlassics Gyula léptetett fel jelöltül, ki több lapban irt tározólevelek által fényes jelét adta annak, hogy nagy tehetsége van és sokat tanult. (A j­á­s­z-k­unkerületek közönsé­ge­­ a bécsi kiállításra egy tisztviselőjét küldötte fel 500 írt úti költséggel, hogy ott kalauzolja a Bécsbe jövő jász-kun iparosokat. Mint nekünk írják, ez in­tézkedésnek az iparosok jó hasznát vették. (Kalocsán) az országos vásár az ottani törvényszék távirata szerint e hó 19, 20, és 21-én fog megtartatni. (A honvédtiszteknek ja L. C. sze­rint megengedtetett, hogy az aranyzsinóros atillák helyett közönséges szolgálatban egyszerű blouset is viselhessenek, s jövőben csak diszkivonulásoknál kö­telesek atillát felvenni. Ezen intézkedés által a tisz­tek sok kiadástól kimél­etnek meg, mert az atilla drága öltöny, mely hamar pusztul. (Halálozás.) Szerdahelyi Antal czimzett tünyei apát, győri székesegyházi nagypré­post és kanonok, életének 77. évében f. hó 15-én Győrött elhunyt. (Esküdtszéki tárgyalás.) Dr. G­r­ü­n b u t Adolfnak Schnitzer Ignácz, a »Pester Journal“ szerkesztője ellen folyamatba tett sajtóügyében, a nyilvános esküdtszéki tárgyalás f. hó 20-dik napján d. e. 9 órakor fog a sajtóbíróság hivatalos helyiségeiben (soroksári utcza 13. sz. alatti ház II. emelet) megtartatni. Jegyek a közönség szá­mára ugyanott adatnak ki. (Róma ,v­áros syncicusa) néhány nap előtt levelet intézett dr. Felder Bécs város polgármesteréhez, melyben köszönetét fejezi ki azon szíves fogadtatásért, melyben a római munkások a bécsi közkiállítás látogatása alkalmával részesültek. Egész elragadtatással beszélnek Bécs műszerető és az idegen iránt annyira előzékeny lakosságáról, mely világhírét e tekintetben újra igazolta. A cyndicus csak alkalmat vár a tapasztalt szívességet bőven meghálálhatni. A római munkások Bécsben létük alatt tisztelegtek a polgármesternél, ki őket a legszi­­vélyesebben olasz nyelven fogadta, s egy az olasz nyelvben jártas községi tisztviselőt rendelt melléjük vezetőül, dr. Schwartzer Ferencz tagokat küldték ki. Ez az albizottság jövő hétfőn d. u. 4 órakor kezdi meg mű­ködését. Sinkovits Mihály bizottsági tagságról való lemondása elfogadtatott, így a Vil­­­k választó­ke­rületben egy hely üres s erre a tegnapi megállapodás szerint, melyet azonban a bíráló választmány aligha fog helyben hagyni, Fenyvesy Adolf póttag lépett. Kifogást tettek részint vállalkozási, szerződési, bér­leti viszony miatt Holczspach Jakab, Holczspach András, W­eber Antal,Pucher József,Zettner Ede,Wal­­lenfeld Károly, Dörschug Antal, Markóczy Vincze, Krumpholcz Mihály, Strukovits János, Lipárdy Ist­ván, Thék Endre, Szelestey Géza, Zetetner Mi­hály, Lohr Antal, Hirsch Mihály, Heczl Frigyes, Rebly Adolf, Zorn János, és Kremer István, ellen. A megyei értékképviselőség megtartása vagy lemon­dása iránt nyilatkozniok kell Cséry Lajos, Halász Géza, Gyömrei Vilmos és Fabiny Thofllnak, Weisz Károlynak kilétét, Dr. Glück Ignácz, Zách János és Heidelberg Mór személy ugyanazonosságát kell megállapítani. Hölle J. M. állítólag fenyítő vizsgálat alatt áll. Morbizer Lörincz és Kühnel Ignácznál az adó­fizetést, dr. Csillag Zsigmondnál a 2 év óta Pesten való lakást kell igazolni. A többi 367 bizott­sági tag igazolva van s az alakuló közgyűlés­eír sze­rint jövő csütörtökön october 23-kán lesz. A biráló választmány jövő hétfőn, october 20-kán, tart ülést. A biráló választmány. (Eltűnt fehérnemű.) Hontala János özvegye már évek óta mos S.........ék házához. A múlt hetekben is átvett S . . . . éktől 600 ft értékű fehérneműt, azt ígérvén, hogy azt rövid idő múlva hazaszállítja. Azonban az idő telt s a fehérneműt nem hozták haza, S .... né erre elment mosónőjé­­hez, kit ágyban fekve, betegen talált. A szegény nem kevéssé csodálkozott, hallván, hogy a fehérnemű kém jutott el tulajdonosához, holott ő azt a kitűzőt időben 5 kosárban fiával hazaküldte. Most tűnt csak fel neki, hogy fia, mióta a ruhával elküldte, haza nem tért, s igy feltehető, hogy a fehérneműt elzálo­­gositá, vagy eladta s a pénzzel megszökött. Különfélék. Október 17. (A német császár Bécsben.) A német császár ma, f. hó 17-én délután 3 óra 45 perczkor volt külön udvari vonaton a nyugati vas­pálya penzingi udvarába érkezendő, St.-Pöltenek Helyi hírek. (Főpolgármesteri választás.) Budapest főpolgármesterét, hír szerint e hó 27-én fog­ják választani. (A budapesti igazoló választ­mány­ ma, mint esti lapunkban röviden jelentek, hozzá fogott a fővárosi bizottsági tagok igazolásá­hoz. Vitát idézett elő az a kérdés, hogy okvetlenül követelhető-e a tagoktól, hogy magyarul tudjanak. Tekintve az alakulás nehézségére, a választmány elégnek tartja, ha az illető tag magyarul ért (Van legalább 30, a­ki egy szót sem ért magyarul.) Az egyes felszólamlások és a hivatalból tett kifogások megvizsgálására Simon Florent, Morócz István és Egyleti hírek. (Szent-István-Társulat.)A nyári szünidő után f. hó 16-án tartotta a Szent-István-tár­­sulat első havi ülését nagyszámú tagok jelenlétében, Tárkányi Béla apátkanonok elnöklete alatt, ki szívélyesen üdvözölvén s a társulat iránt további részvétre buzdítván a jelenlevőket, legelső tárgyul az uj tagok bejelentését vette, mint örvendetes jelét a társulat iránt folyvást emelkedő részvétnek; az uj tagok névszerint következők : Spett Gyula nagyváradi növendékpap, Vasváry Sándorné szül. Kuliffay Mária urhölgy Kecskeméten, Finta Béla gyulafehérvári tanitó. Patkó Istv. vitai bírt. Erdey F. orvos Pesten. Erdey A. tisztv.Pesten. Han Pál rén­­szarui pleb az egri megyében. Zsigmond Adolf sz. ferencz r. áld. Árokszálláson. Major Endre gyógy­szerész ugyanott. Bedlák Károly jászberényi káplán. Krassy Bódog jászberényi gymn. tanár. Körlaky József tanácsos és egyházgondnok Jászberényben. Jászberényi néptanítók könyvtára. Szabó Mihály képazdei igazgató Szegeden. Lukács Ignácz egri nö­­vendékpap, Aitner Ákos, Fehér Gyula, Kürtössy Jó­zsef, Pohl János, Prohászka Oszkár, Schneider­ Endre, Stekli Ferencz, Steiner Mihály, Tedhnák Tivadar, Szenessy Mih., Volánszky F., Khoor J., Mosko R., Schauer Ferencz, mindnyájan esztergomi növendék­­papok. Klöckner Péter székesfehérvári könyvárus. Lipovniczky Imre kincstári urad. kasznár Püspök- Ladányon. Beck Alajos kegyes r. tanár Pesten, ösz­­szesen 32 uj tag, kiknek a könyvilletmények sza­bályszerűen megküldetni rendeltettek. — A hg-pri­­másnak, a múlt közgyűlés»" *»** ’"’■"önvényezése , .­­ . ------------------------------ere-~«országi geogra­phiai kézikönyv tárgyában a választmány a legkö­zelebb múlt havi ülésen bizottságot küldvén ki, en­nek elfogadott javaslata nyomán a kézikönyv meg­­bizás és nem pályázat útján lesz készítendő, s ennek megírásával Orthmayer Tivadar csanád-egy­­házmegyei áldozát bízatott meg; a terjedelemre s arra nézve, hogyan foglaltassanak össze az egyes helyiratokkal a hazai s egyh. történelmi fontosabb események, szabadkéz hagyatván fel az írónak, hogy a szükséghez képest 40—50 évig terjeszkedhessék. — Bartakovics Béla egri érsek emlékét a legközelebbi közülésen tartandó ünnepélyes beszéd­del s a dicsőült főpap olajban festendő arczképének a társulat nagy termében leendő felfüggesztésével véleményezi megtartatni az e végből kiküldött bi­zottság, ennek újólag meghagyatván, hogy az e czélra fölkérendő szónokoktól s a kép­kivitel mó­dozatairól, figyelemmel a pénztár állapotára, véle­­ményes jelentést terjeszszen a közelebbi választmá­nyi ülés elé. — Fogarassy Mihály erdélyi püs­pök e hónapban tartandó aranymiséjének alkalmából hódoló tiszteletét és üdvkivonatait rendelé kifejez­tetni a választmány, mint kinek a Szent-István-Tár­­sulat az ő keletkezését köszöni, s folytonos pártfogá­sában részesül. — Alelnök meleg szavakat szentel­vén bold. Zsivkovics Ferencz volt pozsonyi kanonok s társulati alapitótag emlékének, — megbi­­zatott, hogy a boldogult által szerkesztett »Szentek élete« befejezéséhez alkalmas uj írót szemeljen ki.— A társulati számvevő Fodor Károly halála után meg­ürült állomás iránt alelnök azon indítványt tette, hogy az újból szerveztessék oly formán, hogy egy részről egyszerűsíttetvén, az ellenőrzés az eddiginél kevésbé bonyodalmas, de annál biztosabb és czélra vezetőbb legyen, más részről az a társulati pénz­tár tetemes megtakarításával történjék.— indítvá­nyozó elnöklete alatt bizottság küldetett ki oly utasítással, hogy ezen kérdést tanulmányozván, tervet készítsen aziránt, mikép szerveztessék az el­­lenőrzés legczélszerűbb módon s a társulat lehető legkevesebb költségével.­­ Alelnök bemutatta az utolsó választmány óta megjelent könyveket névsze­­rint a „Házi könyvtár“ XIV. füzetét, mely »Hu­nyadi János« élet- és korrajzát tartalmazza Pór Antaltól, és az 1874-ik évi u­­rsulati »Naptár­t,“ melyek tagilletményül szétküldetnek. Bemutatta továbbá az egri „Népkönyvtár* 3-ik füze­tét, melynek czime : „A nagy világ csodái.“ Nép­szerű csillagtan különös figyelemmel a népünk közt uralgó babonákra.“ — Pap Melkizedek gyöngyösi szent Ferencz r. gymnasiumi igazga­tó meghálár­ozván az alapítványa után járó könyvil­letményt a gyöngyösi gymnasiumra ruházta. — B’o r s­o­s s Lajos volt gyarmathi pléb. száz frtot, Weissenbacber Károly, temesvári pléb. tiz frtot hagyományozott a társulatnak. — Több sze­gény iskolák s árvaintézetek részére ajándékköny­vek adatai rendeltettek. — A pénztárak kimutatása szerint a társulat bevétele f. évi jan. 1-től oct. 16-ig 49 902 ft 22 kr. Kiadása 49.355 ft 67 kr. Marad­vány 546 ft 55 kr. — Az ügynökség által julius aug. sept. hónapokban eladatott 32.321 példány könyv, 5501 szent kép, ezekért készpénzben bejött 5293 frt 61 kr. Tudomásul vétetik, ezzel az érdekes ülés befejeztetett. Színház, és művészet. (Nagyné­ Benza Ida asszony) még a „Troubadour“ zenéjének is tud vonzerőt köl­csönözni. A tegnapi előadáson nagy közönség volt jelen, mely N. Benza fián kívül — ki Leonórát művészi hévvel énekelte — a többi szereplőt is teljes jóakaratával támogatta. N. Benza Ida az első feli­rásban kevésbé volt disponálva, mint az utána k­vetkezőkben, főleg a harmadik felvonásban, hol k­válóbb momentumai voltak. A börtön jelenet nai magán áriája s a Lunával való kettős után többst kitapsolták. Stéger ur Mach­co szerepével nem t­dott boldogulni s csak a legutolsó jelenetben szed össze magát annyira, hogy némileg tűrhetővé vál Stéger ur úgy látszik minden erejét a végjelenetek hagyja s az előző jelenetekkel nem igen törődi mintha rá nézve csak az utolsó felvonás léteznék. Ő csakugyan nagyon kényelmes lehet — ránézve - de a közönség még is valami egyebet bátorkodik ki­vetetni az énekestől, még ha valaki Madridból jön i­s 14.000 forintot kap évenként. Kvassayn Azucenát a szokott sikerrel énekelte. („T a r t u ff e.“) A nemzeti színház ideiglene igazgatóságának egyik fő érdeme abban is áll, hogy tért nyit a fiatal, fejlődő tehetségeknek. Újabba, mint halljuk, Bercsényinek lesz alkal­ma „Tartuffe“-ot játszani, melylyel már többen tet­tek kísérletet, de maradandóbb hatás nélkül. Bercsé­nyi műgonddal dolgozza ki szerepeit s mint Claudiu­sával (Hamletben) már megmutatta, helyes fölfogás s jó színpadra vitel nála lépést tartanak. Orgont ez­úttal Ujházy játszaná. S­port. Az idei őszi lóvers­e­n­y. oct. 17. Ha semmi se lett volna is ma a pesti turfén,idő­­járásnak kellett lenni, akár jó volt, akár­ rész, de len­nie kellett. Eszerint tehát első­sorban ezt fogjuk re­ferálni és mi minden részrehajlatlanságunk mellett is kénytelenek vagyunk jelenteni, hogy az ég pompá­san kedvezett sportférfiainknak. Délelőtt a láthatárt felhők borították, melyeken meglátszott, hogy nem fognak esőt hozni; rendeltetésük egyéb sem volt, mint azt hitetni el a közönséggel, hogy bátran mehet a Rákodra, nem lesz ma túlságosan forró. De a kö­zönség nem igen hitt e csábításnak, és meglehetős csekély számban jelent meg. Páholyokban gyér kö­zönség, karszékekben még gyérebb, valamivel több a tribuneon, a pályatéren is szokottnál csekélyebb számban voltak együtt a hazai sport férfiai, a mi­niszterek közül csak az, kinek ressortjába tartozik a sport, t. i. a kereskedelmi miniszter. A verseny maga elég simán folyt le, „érdekes“ balesetek nem fordultak elő, nagyobb küzdelmek sem, szóval az aurea mediocritas szelleme lengett a mai versenyek felett. A versenyzők sem igen mutattak valami külö­nös részvétet, 92 nevezett ló közül csak 23 vett tényleges részt a futásban, hanem ezek jobbára ki­tettek magukért, a győzelmet nem igen könnyítet­ték meg egymásnak. Tizenkét órakor a pályabírák, intézők stb. el­foglalták helyeiket és kezdődött a verseny. Az első a kétévesek versenye volt, díj 300 arany. A nevezett 18 ló közül nyolc­ állott ki a síkla. Majdnem az egész futás alatt közel maradtak egy­máshoz Batthány Elemér gróf „Tapió“-ja, B a 11 a z z i Arisztid „Miss Peel“-je, Kinsky Zdenko gróf „Good luck“-ja és id. H­e­n­c­k­e­l Hugo gróf »Moses«-e, a többiek jobbára elmaradtak. Ke­véssel a czél előtt B­a­t1­a­z­z­i Miss „Peel«-je tár­sait megelőzte és elnyerte a díjat, másodiknak Kinsky gróf „Good luck «-je, harmadiknak Hen­kel Hugo gróf Mosese. Jóval érdekesebb volt a második Le­ge­r-f­é­l­e v­e­r­s­e­n­y, dij 2000 frt, tét 200 frt, bánat 100 frt. Nem kevesebb, mint 44 ló volt ne­sze­­n János bg. Hobenau-ja, és még egy "nevt&di lova , Blaskovich Ernő „Cromwell“ -ja és Széchenyi Bála gróf Bijouja. — utóbbi a sport férfiak egyik kedvencze meg is felelt a benne helyezett várakozásnak. Az egész pályán vezetett, s kevéssel a czél előtt a három versenytárs erősen fészkelődött, de a német paripának nem kellett sok nógatás arra, hogy elő­nyét megtartsa és társait erőlködéseik daczára is há­rom lóhoszszal előzze meg, utána Hohenau érkezett a czél­hoz. A harmad­ik futásnál, Ritte­r­dij 285 a­r­a­n­y, 14 ló volt nevezve, futott négy ló és pedig Szapáry Iván gróf the Jew-ja, gróf Széchenyi Aspirantja, H­e­n­c­k­e­l Hugo gr. Jupiterje és Wesselényi báró Prince Paris­a. Ezen futás az előbbieknél sokkal érdekesebb volt, mind a négy paripa gyönyörűen ment, az egész pá­lyán gróf Széchenyi Aspirantja vezetett, utána mindig egyforma távolságban the Jew és Prince Pa­ris küzdöttek, míg végre the Jew győzedelmeskedett, már t. i. amennyiben sikerült neki másodiknak jutni czélhoz,mert Aspiranttól az elsőbbséget elvi­tatni sehogy sem birták. A nap legszebb futása a most következő nagy handicap volt 1200 ft díjjal. A nevezett 11 ló közül 4 ló futott, és pedig B­a­­­t­a­z­z­i Aristid gróf Jack in the Green­ja, gróf S­z­a­p­á­r­y Iván Verbénája , gróf Feste­tics Pál Kurucza és id. gróf Henckel Hugó Professorja. Az egész pályán Verbena vezetett, sar­kában volt mindig Jack in the Green, d­e a czél előtt a két rákövetkező paripa is neki vágtatott és sikerült is nekik Jack in the Greent elhagyni, de Verbena derekasan tartotta magát. Professor erősza­kadtából iparkodott elsőnek, annyira, hogy kissé meg is sántult, mégsem bírta megakadályozni, hogy Verbena egy ló hoszszal meg ne előzze és a díj­on kívül még tapsokat is ne arasson. Az utolsó futás egy kis »epigram­m« volt, ez ugyanis az eladó lovak versenye volt, dij 600 frt. Nevezve volt öt ló, de csak négy futott. Az egész pályán gróf Széchényi Imre »Goldstar “-ja vezetett,de úgy látszik nagyon el­bírta magát, mert a czélnál egyszerre csak azon vette ma­gát észre a szerencsétlen jockey és a közönség, hogy a mindig sarkában volt Ellemir, gróf Henckel Hugo paripáj­a nyakhossza­ megelőzte és elcsípte a már biz­tosnak vélt díjat. A legközelebbi verseny, mely holnapután lesz és délután 2 órakor kezdődik, a mainál érdekesebb­nek ígérkezik, lesz gát­verseny, földmives-verseny sat, utóbbiban részt vesz többi közt azon mező­gazda is, ki nemrég a bécsi nemzetközi lóversenyen is győzött. Szerk. üzenetek: Gyöngyösre. A „Központi ipar­­társulati bank“ ügyében küldött felhívás lapunkban megjelent. A F. Napló táviratai* (Ered. sürg.) Zágráb oct. 17. A választási rendszabályok kiegészítéséről szóló tvjavaslat a mai országos ülésen harmadik olvasásban elfogadtatik. A rendőrség fizetésének szabályozásáról szóló javaslat Mrazovits indítványára elhalasztatik addigra, míg az állami rendőrség az országban végleg rendezve lesz. Tárgyalás alá vétetik a közmunka váltságról szóló javaslat, mely mellett fölszólalnak Derencsin előadó és Jurkovics osztálytanácsos. Makonecz a javaslat ellen szól, ő jobb szeret-

Next