Pesti Napló, 1874. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1874-01-14 / 10. szám

sonlítja, leginkább a területi kiterjedés éle­sebb különbözeteire hivatkozik, és ez alapon sokalja a magyarországi vármegyék számát, mely a javaslat szerint 43-ra rúg, az erdélyi részekben felállítani tervezett vármegyékkel szemben, melyeknek száma nyolc­ra szállít­­tatik le. Erre nézve meg kell jegyeznünk, hogy részünkről is szükségesnek tartjuk azt, hogy az új vármegyék alakításánál a terület kiter­jedése és a lakosság száma szintén figyelem­be vétessék,de miután az állami törvényhozás az önkormányzati rendszert fogadta el, és miután a javasolt területi beosztás végrehaj­tása után a házi pénztár beho­­z­a­t­a­l­a tűzetett ki czélul, utoljára is nem marad egyéb hátra, mint az új törvényható­ságok anyagi erejének különös mérlegelése, a­mely anyagi erő leginkább az államadó összegére alapítható. És itt figyelmeztetnünk kell Lukács Béla urat, hogy Magyarország­ban Baranya, Bihar, Fejér, Nyitra, Pozsony, Somogy, Temes, Vas és Zala vármegyéknek államadója az egy milliót,Pest és Torontál vár­megyéké a két milliót, Bács-Bodrog i. e. vár­megyék államadója pedig a három millió frtot felülhaladja, holott az erdélyi törvényhatósá­gok között egyetlen egy sem találkozik, melynek államadója a fél milliót megütné, sőt az erdélyi törvényhatóságok közül tíznek államadója a százezer frzon alól áll. Hogy szembeötlő összehasonlítást tegyünk, magyar­­országi két vármegye : B­á­c­s-Bodrogh és Torontál 266,298 írttal több ál­lamadót fizet, mint az erdélyi összes törvény­­hatóságok együttvéve. Azt kérdjük tehát Lukács Béla úrtól, hogy az említett tényekkel szemben van-e elegendő alap arra nézve, hogy a magyar és erdélyi részekben egyenlő kiterjedésű vármegyék alakíttassanak ? És lehetséges-e, hogy a nép egyenlő távolságban legyen a megyei és járási székhelyektől? És végre az általa felállított főelv, hogy a közterhek egyenlően viseltessenek, nem az által fog-e épen gyökeresen megdöntetni, ha az er­délyi részekben kisebb kiterjedésű várme­gyék alakíttatván , a lakosságra közigaz­gatási költségek czimén egy forint állam­adó után 50 — 60 százalék kirovásnak szük­ségessége állana elő akkor, a midőn a ma­gyarországi kisebb területű vármegyék ezen költségek fedezésére a 6 —10 százaléknyi ki­rovással is beérik? Ebben legyen szíves a czikkiró úr fel­találni indokolását annak, hogy a magyar és erdélyi részekben a vármegyék alakításánál a terület és népesség tekintetében az egyenlő arány mérvadóul nem vétethetett. A czikkiró úr a megyék székhelyéül geographiai központok kitűzését látja czél­­szerű­nek, s különösen felszólal Szászrégen székhelynek kijelölése ellen. Igaz ugyan, hogy a geographiai szék­hely egyéb kellékek meglétében a legczél­­szerűbbnek mutatkozik, de kérdjük: van-e minden vármegyének, így például Pest, Arad, Csongrád-Csanád, Abauj, Zemplén és Tol­nának ily geographiai központja ? Vagy az erdélyi új vármegyék székhelyei kö­zül N.-Szeben , Déva , Kolozsvár, Deés, Szász Udvarhely nem-e geographiai köz­pontok is egyúttal. Sőt még Z­i­­­a­h, Nagy Enyed, és Brassó városok ha nem is a megyék szélességét és hosszúsá­gát, de legalább az egyik mértéket véve, nem szintén geographiai központoknak tekint­hetők ? Hogy Besztercze város inkább fekszik az új Torda vármegyének geographiai köz­pontján, mint Szászrégen, az tény ugyan, de másrészt tagadni nem lehet, hogy a Torda vármegyét alkotó részek lakosságának zöme a távoleső, de gyérebben lakott Naszódvidék kivételével, inkább Szászrégen város körül tömörül, mint Besztercze város körül, mely felett Szászrégen még azon előnynyel is bir, hogy forgalma élénkebb az előbbinél. Abban igaza van czikkírónak, hogy Szászváros szék inkább kívánkozik Hunyad, mint Szeben vármegyéhez, és meg vagyunk győződve, hogy az ily módosítások a tör­vényjavaslat tárgyalása alkalmával érvénye­síthetők lesznek s nem is képzelhetünk egyéb okot, melynél fogva Szászváros a javaslatban Szeben vármegyével egyesittetett, mint az általános indokolásban is kifejtett azon szándékot, hogy a Szászszékek, mint a szász egyetem vagyonának része­sei, minél kevesebb törvényhatóságban együtt maradjanak. Midőn czikkirónak azon tévedését, mely szerint Keve vármegyét 20­0 mfdnyi terü­letre, az új Maros vármegyét pedig 160 □ mfdnyire teszi, a törvényjavaslatokhoz csa­tolt k­­utatások alapján oda igazítanak ki, miszerint Keve vármegye kiterjedése 59 □ mfd, Marosé pedig 155 □ mfd, másrészt fi­gyelmébe kell ajánlanunk a czikkírónak azon körülményt,hogy Kévének államadója 601774 frt, Maros,megyéje pedig 527,888 frt. És ez is meggyőzhet minden­kit azon állításunk való­diságáról, hogy ha az önkor­mányzatot fejleszteni akar­juk, az új vármegyék szabá­lyozásánál a terület és né­pességen kívü­l az álamadó­ra is, mint a törvényhatóság anyagi erejének egyedüli mérvére, fő súlyt kell fek­tetni. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház osztályai ma délelőtt folytatták tárgyalásaikat a földadó szabályo­zásáról szóló törvényjavaslat felett. Az I. osztály, mely tegnap a 16. §-ig haladt, ma a 64. §-ig ment tárgyalásában. L­ényeges módo­sítások történtek­ a 44. §-nál. G­h­é­c­z­y Kálmán indítványára elfogadtatott, hogy a catasteri föld­könyvek kiigazítási munkálatainak vezetése a közsé­gek által alakítandó bizottságokra bizassék, mely bi­zottságok kötelesek a községekben előfordult változ­tatásokat és reclamaciókat összegyűjteni és a köz­­igazgatásokat ezek nyomán eszközölni. A földadó fokozatok megállapításánál, illetőleg a földek osztályba sorozásánál élénk vita támadt a felett, várjon a tariffkrozás már a felvételnél legyen végleges, vagy csak az osztályozás után. K­e­r­k­a­­p­o­l­y volt pénzügyminiszter a bizottsági javaslat ellenében a tariffk­ozást csak az osztályozás után javasolja végleg megállapítatni. Hosszabb eszmecse­re után, melyben indítványozón kívül részt vettek Ghyczy, Lipthay, Pulszky Ágost és Muzslay, Kerka­­poly indítványa elfogadtatott. Mindkét pontra nézve az osztály előadója Pulszky Ágost utasíttatott, hogy a központi bizottságban esetleges kisebbségben maradása esetén külön véleményt nyújtson be az osztály nevében. A II. o. az 55. §-ig haladt s minden változtatás nélkül, csupán stil. módosításokat eszközölvén, fogad­ta el a bizottsági szerkezetet. Holnap d. e. 10 órakor folytatás. A III. o. a 22. §-tól kezdve végig tárgyalta a javaslatot s azt elfogadta. Előadóját utasítván a köz­pontban azon indítvány megtételére, hogy az adó részenkénti kivetése és be­­­­hajtása ott, ahol a cataster meg­­állapíttatott rögtön foganatba vétessék. Az V. o. az 54. §-tól kezdve végig tárgyalta a tvjavaslatot s lényegtelen változtatás nélkül elfo­gadta. Utasításul adván az előadónak, hogy a köz­pontban a kormányt az iránt szólítsa fel, hogy a je­len törvénynyel a telekkönyveknek leendő öszhang­­ba hozataláról gondoskodjék. A VI. o., m­ey a 44. §-ig haladt, a 27. §-nál a curiális választásnál a járás összadójának felvétele helyett fokozatos választás útján kívánja a járás bi­zottságot választatni és pedig, hogy minden 500 frt adó után eső egy-egy tagból álló választócsoport vá­lasztja a járás­becslő bizottságot. A VIII. o. végig tárgyalván a javaslatot, ezt a bizottsági szerkezet szerint fogadta el. A 3. §-ban a határőrvidék 306­0-nyi járulék alóli mentessége, mely a földtehermentesítési alap rovására történnék, a­b­­ból kitöröltetett. A IX. o. az 50. §-ig haladt, mely része a javas­latnak változatlanul elfogadtatott. Eddig a­­javaslat tárgyalását bevégezték a III. V. és VIII. osztályok. Előadók III. o. Eötvös Károly, V. o. Péchy Tamás, VIII. o. Paczolay János, horvát országgyűlés, Zágráb, jan. 10. K­r­e­s­t­i­c­s elnök d. e. 11 órakor megnyitván az ülést, a jegyzőkönyv hitelesítése után több kérvény terjesztetik elő, melyek az illető bizottságokhoz uta­­síttatnak. A codificationalis bizottság előterjeszti a ház­­közösségről szóló törvényjavaslatot, mely a bi­zottság jelentésével együtt a hétfői ülés napirendjére tűzetett. Racski az országgyűlés tíz tagja által alá­írt indítványt terjeszt elő, melyben a kormány fel­­szólíttatik, hogy a­mennyiben a rendelkezésre álló pénzerő engedi, a Lay-féle gyűjtemény a múzeum részére megvásároltassák. Makanecz a népiskolák hiányos szerve­zetére figyelmezteti a házat. Kijelenti, hogy korán sincs szándékában a papok befolyását az iskolákra lehetetlenné tenni. Végül a sziszeki iskola ügyét em­líti fel, kérdvén a bánt, mi vezette a kormányt arra, hogy a sziszeki népiskola negyedik osztályát bezáratta ? Az interpellate közöltetni fog a kormánynyal. Makanecz ezután arra emlékezteti a há­­zat, hogy a kormány már a múlt ülésszakban felszó­­líttatott az iránt, hogy egy magasabb kereskedelmi iskola állíttassák fel. Kérdi ennélfogva a kormányt, szándékozik-e a legközelebbi ülésszakban a ház elé egy felsőbb kereskedelmi tanoda felállításáról tör­vényjavaslatot terjeszteni ? M­u­n i­c­s kijelenti, hogy e tárgyban egy enquete bizottságot hívott a kormány egybe, melynek hivatása tanácskozni a felállítandó tanoda szervezete iránt. Az enquete egy kereskedelmi középtanoda­­ felállítását tarta szükségesnek. Mihelyt az enquete munkálatával elkészül, a kormány e tárgyban tör­vényjavaslatot fog a ház elé terjeszteni? Makonecz megelégszik a nyert válasz­­szal s azt a ház tudomásul veszi. Kukuljevics Iván azon kérdést intézi a bánhoz, van-e szándéka az 1868-ik évről maradt adóhátralékoknak Horvát-Szlavon országokra eső részét a horvát országos főpénztár részére mielőbb bekövetelni és hogy szándékozik-e e tekintetben mi­előbb tüzetes előterjesztést tenni a ház asztalára Derencsin a codificationális bizottság jelentését terjeszti elő Zengg képviselőtestületének azon kérvénye tárgyában, hogy ott egy törvényszék állíttassák fel. A kérvény tárgya egyelőre, miután a törvény­székek új rendezése nem­sokára be­ fog következni, függőben hagyat­ik. A codificationális bizottság továbbá jelenti, ho­gy a kormány a választások tekintetében elfoga­dott novellát visszaküldő, azon megjegyzéssel, hogy a jelenlegi szövegezésben a törvényjavaslat nem ho­­zattathatik szentesítés alá. Az országgyűlés, a bizottság javaslata nyo­mán elhatározta, hogy tekintettel a határőrvidék polgárosítása tárgyában közzétett királyi rendele­tekre, a visszaküldött törvényjavaslat szentesítése, illető­eg e tekintetben törvény alkotása nem szük­séges. Keglevich Samu gr. azon kérvénye, hogy az országgyűlés az ebene elrendelt gondnoksá­got megszüntesse, visszautasíttatik. Ezzel az ülés déli 12 órakor véget ért. BELFÖLD, Rimaszombat, jan. 10. (A területi szabályozás.) A belügyi minisztériummal — a törvényható­ságok rendezéséről szóló — törvényjavaslata által, Gömör megye alig szenved valamelyes területi vál­tozást. Sensajtót tehát a törvényjavaslat e megyében nem kelthetett; ha csak azok csalódását számba venni nem akarjuk, kik a rendezési törvényjavas­latból, úgy látszik legalább, azt várták, hogy Kis­hont megyét Gömörtől el fogja választani. Szegény Kishont, nem teljesítheti Nagy Gö­­mörnek a már félszázados viszony felbontására irán­y nyúló vágyait! A törvényjavaslat által pontonként kijelölt te­rületi változások, épen azon indoknál fogva, mely­nek alapján javultságuk igazolva van, nem egészen kielégítők. Ugyanis : a­ Síd és Béna Gömörből ki, Nógrádba bekeb­­leztetik, mivel Fülek közvetlen közelében — a ható­ságokkal könnyebb érintkezésük őket inkább Fülek és Losonczhoz hozza. De Csorna és Söreg, a vízválasztó ugyanazon völgyében Síddel, közlekedésében szinte inkább húz Fülekhez mint Rimaszécshez. b) Vinklő, Puszta-Utas, Hidegkút, Nógrádból ki, Gömörbe bekebleztetik, mivel a nehéz közleke­­désü Medocshegy által, Nógrádtól valósággal elt ári­­czolva áll De Czered, Hidegkút, Puszta-Utas határai s a Medocs hegy közt, helyzeténél fogva, inkább beillik Gömör keretébe, mintsem Hevesébe. c) Domaháza, Sikátor Bors­dból ki, Gömörbe bekebeleztetik, mivel könnyebben érintkezik Gö­­mörrel, és községbeli határának nagy része úgy is Gömör területén fekszik. De Magyar és Tót-Zabor, Csereddel Hevesbe kebeleztetvén, ez által ismét, a három megye hatá­rán, egy, rendőri tekintetből nem kívánatos, beszö­­gellő sziget fogna képeztetni; Zabor pedig az 50-es években tényleg visszakivánkozott Gömörhöz. d) Dernő, Hárskút Tornából ki, Gömörbe be­kebleztetik, mivel Rozsnyóval közvetlenebb érintke­zése van, mintsem Tornával. De Lurka szintén a dernői völgyben fekszik, s valószínű, hogy rá nézve is kedvezőbb lenne, ha Dernővel ugyanazon sorsban részesíttetnék. c) Uhorna, Hiilecz, Henzlova , Venár, to­­vábbra is Gömör megye hatósági kötelékében ha­­gyatik. Ezen községek azonban az 50-es években Szepes megyéhez voltak csatolva, és ezen viszony­ban magukat jól is érezték, hogy pedig most hozzá csatoltassanak, Szepes megyének az ellen aligha lenne kifogása. Hanem mindezen változtatások meglehető­sen másodrendűek; — a régtől megszokott viszonyt könnyű tovább is viselni! Elsőrendű fontossággal bírna azonban a terület belső olyan felosztása, mely szerint a közigazgatási járások száma szaporíttatnék. Az eddigi gyakorlat tapasztalása azon tanul­ságot szolgáltatja, hogy öt szolgabiró egyenkint 121 1 mf. és 30,000 lélekszámúsul bit a járással — alig le­het elégséges összes hivatalos teendőinek gyors és pontos végzésére; és habár központi helyek tétes­senek a járás székhelyévé, öt járási székhelyet Gö­­mörben lehetetlen úgy kiválasztani, hogy a járáshoz hozzá kapcsolt több községnek közlekedése a szék­­helylyel minden időben biztosított s könnyű, de kö­zel is legyen. A képviselő-választó kerületek beosztásának egy kis revisiója megadná a kulcsot a köziggazgatási és sorozó járások területi beosztásához is. És hat já­rási szolgabiró más minden körülmények közt meg­felelhetne hivatásának, — a munkásságához kötött igényeket kielégíthetné; — az ügyesbajos közönség pedig nagy könnyebbséget nyerne, ha magát szolga­­birájának közelében érezhetné. A hat járásra azután elégséges lenne 3 királyi adóhivatal. Gömör megye múlt évi septemberi közgyűlése- i­ből feliratot intézett a pénzügyminisztériumhoz, mely­ben az adóvégrehajtói intézményt üdvtelennek jelez­vén, azon véleményt fejezi ki, hogy az adófelhajtás körüli sokszor súlyos kiadások mellőzése, egyszers­mind annak biztosítása tekintetéből, hogy a kivetett adók egyenletesebben, idején folyjanak be,— vissza kellene térni az adószedésnek 1848. előtt gyakorlat­ban volt módjára, szolgabirák által, az egyenes adó minden nemeinél; — az adóhivatalok gondoskodná­nak az illetékes és közvetett adónemek felhajtá­sáról. E kérdés azonban csak annyiban érinti a tör­vényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat által kilátásba helyezett terület­változtat­ást,­­ a­mennyiben ha e megye közönségének fentebbi sze­rint kifejezett nézete valamikor magára vonhatná a döntő körök figyelmét: — itt nálunk egy factorral több kínálkoznék az államnak a mostaninál jutá­nyosabb szolgálatra. De addig, és a­nélkül is, hogy az állam valami hasznot húzna a járások és szolgabirák szaporításá­ból, —• a megyében mindenki érzi, hogy öt közigaz­gatási járásban, öt szolgabíróval, a megye sokáig meg nem élhet, bár a kísérletet készséggel megteszi, hogy megtudhassa, az alkalmazkodás mily ered­­mény­re fogja vezethetni. Magán­nézeteimet adtam ezekben elő, de talán nem csalódom azon hiedelem kifejezésében, hogy több pontban nagyobb viszhangja is lehet. _h _ _j_. Különfélék. Budapest, január 13. (Király ő felsége) ma este fél tízkor elhagyta fővárosunkat és Bécsbe utazott. A pálya­udvaron díszes kíséret gyűlt össze, melyben ott volt a belügyminiszter, a főpolgármester és Thaisz rend­őrfőnök. Az elutazás előtt a váriakban díszebéd ada­tott, melyen a főpolgármester is hivatalos volt. (Ő Felsége a királynő) Budapest­ről Münchenbe a nyugati vaspálya újonnan készített terem-vaggonjában utazott, melyet fűteni lehet, és mely különben is a lehető legczélszerűbben van be­rendezve. Az egész utazás alatt a kocsi belsejében 14 foknyi meleg volt, míg künn 8 foknyi hideget mutatott a hévmérő. Ő felsége Simbachban teljes el­ismerését és megelégedését fejezi ki Keiszler udvari tanácsosnak az utazás kényelme fölött. (Gizela főherczegasszony) le­ánykájának keresztanyjául Erzsébet főherczegnő, Károly Ferdinánd neje választatott. (Rudolf koronaherczeg,a­ki a legtöbb tudományban jó sikerrel halad, legközelebb hadtani tanulmányait is meg fogja kezdeni Rein­länder ezredes, a budai főhadparancsnokságnál beosztott vezérkari főnök vezetése alatt, kit ő felsége maga szemelt ki e fontos tisztre. A tavaszon Rudolf koronaherczeg az ezredes kíséretében hadtudományu utazásra fog indulni a különböző csata-­színhelyekre. (A porosz k­ü­lad­ö 1t­s­é­g), mely meg­hozta a királynak porosz ezrede szerencsekivonatait tegnap délben gróf Hyn főhadparancsnoknál, Mor­­hammer altábornagynál és Reinländer vezérkari fő­nöknél tisztelgett. (Horn Edét) múlt hó folytán a Párisban három év óta működő „Société de legislation com­­parée“ (elnök: Renourd Károly, v. miniszter s a semmitőtörvényszék elnöke) tagjául választotta. Mint a „Középpárt“ értesül, Horn Ede a társulat felszólítására megígérte a napokban, hogy a magyar parlament múlt évi működése s működésének eredményeiről méltányló jelentést fog készíteni ne­vezett társulat által kiadott „Annuaire de legislation étrangére« jövő május havában megjelenendő har­madik évfolyama számára. E nagyon érdekes s tar­­talomdús nemzetközi törvényhozási szemléből (2. kö­tet, Páris, 1873; Cotillon kiadó, nagy 8 rét, 524 l.) Magyarország eddigelé egészen kimaradt. (Ó­v­á­r­y L­i­p­ó­t), a m. t. akadémia megbi­­zottja, befejezvén olaszországi küldetését, visszatért a hazába s a tört. bizottság utóbbi ülésében benyújt­ván utolsó jelentését, a bizottság jegyzőkönyvileg köszönetét és megelégedését nyilvánító Óváry ur működéséért. Kívánatos volna, ha Óváryt, ki külö­nösen a könyv- s levéltári szakmában bő tapaszta­lattal s gazdag nyelvismerettel bir, megnyerhető ők hazai intézeteink egyike számára. (Gróf Cziráky-féle hitbizo­­m­á­n­y.) Ő felsége m. é. decz. 26-tól kelt elhatáro­zásával —­ az „U. Lt.“ jelentése szerint — megen­gedte, hogy gróf Cziráky János a magyar királyság tárnoka elsőszülötti hitbizományt létesítsen. E hit­­bizomány a Fehérmegyében levő Lovasberény ura­dalom, az ehhez tartozó nádasi birtokrész, Börgönd puszta és a Budapesten barátok tere 2-ik sz. alatt levő házából áll. (Az őrsz. magyar i­p­a­r egye­sület) tudvalevőleg évenkint előretörekvő hazai iparosoknak ezüst diszérmeket, kitüntetésre méltó munkásoknak, ugyanis gyári szakvezetőknek, kéz­műves segédeknek és kiválóbb gyármunkásoknak részint ezüst, részint bronz­ diszérmeket és azokkal járó elismerő okmányokat szokott osztogatni. Egisz­­érmekre az iparegyesület pályázatot hirdet, melyre a folyamodványok i. é. február 28-áig adandók be az orsz. magyar iparegyesület igazgatóságához (Bu­dapest, IV. országút 7. sz.) A pályázati iratnak az ön­álló iparosok részéről magában kell foglalnia azon adatokat, melyekből a versenyképességet megítélni lehessen. A munkások részéről beadandó pályázat­nak nem kell egyébből állania, mint egy egyszerű levélből, melyet a pályázó gyárigazgatója, mestere, szóval munkaadója az iparegyesülethez intéz, és melyben elő vannak adva az illető munkásnak jutal­mazásra méltó jeles tulajdonságai Az érmek kiosz­tása az egyesületnek 1874. évi rendes közgyűlésén fog megtörténni, s a pályázat eredménye a hazai nagyobb lapokban közhírré tétetik. A pályázati hir­detmény teljes szövegével kívánatra szívesen szol­gál az iparegyesület igazgatósága. (Üdvözlő felirat az egri érsek­­h­e­z.) Rózsahegy városa, mely a szepesi egyházme­gye legnépesebb községét képezi, üdvözlő feliratot intézett Samassához, az újon kinevezett egri érsek­hez, azon alkalomból, midőn Samassa ezelőtti püs­pöki megyéjét elhagyva, az érseki széket elfoglalta. Az üdvözlő felirat kiemeli ama nagy veszteséget, mely a szepesi egyházmegyét érte az által, hogy fő­­pásztorát, a nevelés és vallás ügyének áldozatkész és nagylelkű apostolát elvesztette. E veszteséget nem ellensúlyozhatta más, mint azon tudat, hogy egri érsekké történt kineveztetése Samassa érde­mei­­nek ít­élte jutalmát képezi. A város közönsége áldást kíván előbbi főpásztorának érseki működésére s há­láját nyilvánítja a részéről élvezett jótétemények iránt. (A k­­­r. állami rendőrség­ számá­ra, a »L. C.“ szerint, a főúton levő Lyka-féle házat akarja a kormány bérbe venni, miután a most ott el­helyezett pénzügyi kerületi igazgatóság f. é. május elsejével az­ uj vámház épületbe költözik át. (Magyar magánjogi tervezet.) Dr Báttaszéki Lajos köz-­és váltó­ ügyvéd, jóval igaz­ságügyi engveteseink összeillése előtt hozzáfogott egy magyar magánjogi törvénykönyv-javaslat ki­dolgozásához és munkássága eredményét most sajtó útján bocsátja a hazai jogászközönség itélőszéke elé. Műve a következő czimet viseli: »A magyar általá­nos magánjogi törvénykönyv tervezete, és több fü­zetben Aignernél fog megjelenni Az első füzet már kiadatott­ ára 80 kr. Bátta­zéki úr e törvény­könyvi tervezet beosztásában eltért minden eddigi európai törvénykönyvtől s csak három részben adja elő a magánjogot illető össz . törvényes szabványo­kat. Szól pedig e törvénykönyvi tervezet: I Az ál­talános meghatározásokról. II. A vagyonjogról. III. A családi jogról. — így tehát a kötelmeket és az öröklési jogot külön főrészeknek nem vévén, az előb­­beniekről a vagyonjogban, az utóbbiról a családi jogban intézkedik, és pedig azért, — úgymond szer­ző — mert az öröklési jog — kevés kivétellel — a családi életből veszi eredetét. (K­é­r­d­­­e­m.) A „Magyar Igazságügy“ czí­­mű bizományomban megjelenő havi folyóiratban közzéteendő jog- és államtudományi könyvészet tel­jessége érdekében tisztelettel felkérem mindazon szerző és kiadó urakat, kiknek szakbeli kiadványai nem jutnak a könyvárusi piaczra és egy­­könnyen kikerülhetik figyelmüjét, méltóztassanak az oly művek czímeit és árait velem közölni,hogy így azok is felvétethessenek az általam szerkesztendő biblio­­graphiába. Tisztelettel Z­i­l­a­h­y Sámuel, könyv­árus Budapesten, váczi­ utcza 9. sz. (A magyarhoni tanitóegyletek országos szövetsége) közp. igazgatósá­ga a társegyletekhez a következő felhívást intézte : Tisztelettel értesítjük szövetségünk társegyleteit, hogy a „Magyar Néptanító" ez idei első számát ha­zánk minden magyarajku tanítójának megküldetni határoztuk, mert e számban következők foglaltat­nak : 1. hivatalos körözvényeink, 2. tanítóegyleti ér­tesítések, 8. munkatársaink névsora, 4. az igazgató­ság ajánlatai és indítványai. Egyúttal felkérjük ha­zánk mindenrendü tanférfiait, tisztelt ügytársainkat, szíveskedjenek a hozzájuk küldött „Magyar Nép­tanító“ f. é. első számának tartalmát — miután e szaklap hetilappá jön — becses figyelmükre méltatni. Budapest, 1874. évi jan. 10. A magyarhoni tanegy­letek orsz. szövetségének közp. igazgatósága. (Pozsony és Posen. Említettük, hogy a pozsonyi kath. kasinó a poseni érsekhez, kit a po­rosz törvényszékek lázitási pörbe fogtak, részvét­iratot intézett. E részvét iratra a poseni érsek, mint a „M. Á.“ közli, a következőleg felelt : „Tisztelt urak! Igen becses iratok e hó 8-ról, a melylyel önök, a k­ath. kaszinó­­ tagjai, keresztényi szeretetök és épületes érzelmüknek oly szép bizonyi­ékát adták, szivemet mélyen meghatotta és kötelességemnek t­u­tom, hogy azért a kaszinónak legforróbb köszönetemet nyilvá­nítsam.— Azon tiszteletet, a­melyet önök irántam tanúsítanak, nem érdemeltem meg ; azonban szavaik mégis jó hatást tettek reám, mert az önök által kife­jezett hűség és ragaszkodás a mi szent egyházunk iránt — csak erősít, lelkemet az egyház elévülhet­­len joga, s a­z állás- és lelkiismeret- szabad­ság védelmezésében jelenleg kifejtett erős küz­delmekben. — Bizzunk a szűz Mária hathatós pártfogásában, a­ki úgy önöknél, mint az én hazám­ban mindenkitől a legbensőbb szeretettel tisztelte­­tik; bizzunk abban, hogy az ur­a­t szorongatott ka­­tholikusokat a kellő időben ismét meg fogja ajándé­kozni a forrón óhajtott békével, s e kemény megpró­báltatások csak anná­l inkább növelik bennünk a buzgalmat és hűséget. Az Isten terjeszsze áldását a katholikus­ pozsonyi kaszinóra és minden tagjára, a miért én egész alázatossággal szüntelen fogom kérni. Pózén, 1873. decz. 27. Alázatos szolgája: Micesis­­laus érsek.“ Sz­emélyi hírek. (Halálozás.) Özv. Csorba Józsefné, szül. Patzko Jozefa folyó hó 12-dikén, élte 75. évében, hosszas betegség után végelgyengülésben meghalt. — Marosvásárhelyről egy gyászjelen­tés tudatja velünk vizaknai Ferencz József­­n­é, szül. Simon Mária asszony elhunytét. E hó 9-dikén halt meg, 58 éves korában. Helyi hírek. (A fővárosi bizottság) ma d. u. tartott értekezletében hosszas vita folyt a közmun­katanács tagjainak új választása fölött. A vita fo­lyamában Szentkirályi szóba hozta a közmunkatanács intézményé­nek eltörlését. A holnapi közgyűlésen e szerint hosszas vita fog e kérdés fölött kifejlődni. A Fromm-Kreszt-féle orvosi csere fölött igen éles és el­ítélő nyilatkozatok történtek az értekezleten. (A főváros tisztújítása) be vart fejezve, vele ezer reménynél több szállott sírba, ami nem képletileg van mondva, mert a meg nem válasz­tónak kérvényei, melyek hétfőtől fogva az illetők­nek vissza fognak szolgáltatni, csakugyan megütik az ezeret. Az egészségügyi tisztségekre pályázottak, kiknek kérvényeik a legvaskosabbak, első helyen kapják vissza okmányaikat. (Vasárnapi tombola) egyes jelme­zei leírását „több olvasónőnk“ kívánja tőlünk; e kí­vánatnak azonban — míg hölgyek nem vállalkoz­nak a báli tudósító szerepére — csak igen kis mér­tékben tehetünk eleget. A már közlötteken kivül föl­említhetjük még, hogy Forinyákné á la Pompadour volt öltözve, gr. Gyürkyné »normandiai dajká­“nak­ a »bébé«-vel (nagy bábu, melyet mindig karján hor­­d­­t) s volt egy sereg virág, spanyol seniorák, szín­padi jelmezképek, „csillagos éj“ sat., kiknek nevét történetírói hűséggel nem tudjuk elmondani, de azt tudjuk, hogy mind szép és gyönyörű volt. Megra­gadjuk egyszersmind az alkalmat, hogy egy ügyet­lenséget kiigazítsunk. Hétfői esti lapunkban azt írtuk, hogy Vadnayné „Friquet« jelmezben jelent meg, holott ily jelmezt más hölgy viselt, s Vadnayné „rococo marquise« volt, íme ez is ok, a miért több* jelmez megnevezésétől tartózkodunk. (A fővámház ügye) vagy már három év óta sok vita tárgyát képezi, vasárn­a­p vég­leg elintéztetett a minisztérium és a főváros kép­viselőinek egy közös ülésén. A régi sóház le fog bon­­tatni és a telek a város birtokába megy át. A sokat hányatott ügy még csak a közgyűlés eléjük, és aztán a történetnek fog átadatni. (A budapesti ipariskolák­ működésé­ről és eredményéről az orsz. m. iparegyesület terjedel­mesebb jelentést tesz közzé, melyből kiemeljük a következőket. Az 1872/3-ik tanévben összesen hat ily iskola állott fenn. A tanulók összes száma volt 1510, 114-gyel kevesebb, mint tavaly. E csökkenés oka főleg azon körülményben kezd­endő, hogy az ipar társulati szervezete a lefolyt évben átmeneti stádiumban volt. A régibb ipartestületek ugyanis feloszlattattak,az újak pedig csak szórványosan kezd­ték meg működésüket s igy teljesen hiányzott, azon társulati közeg, mely feladatának­­merte volna a tanulók oktatásának előmozdítására hatni. A tanu­lók legnagyobb ré­sze tanonezokból áll. A szorgalom és előmenetel általában véve a viszonyoknak meg­felelő volt. Az iparegyesület jutalmak kiosztása által igyekszik a tanulók buzgalmát fokozni, azon kivel a hanyag tanulók mesterei írásbeli intések ál­tal többször figyelmeztetnek abbeli kötelességükre, hogy tanonczaikat rendesen küldjék a tanodába.­­ A fegyelem általában véve kielégítő volt. Egyes ra­­konczátlankodások, melyek a nagyobb számmal lá­togatott tanodáknál a tanintézet elhagyásakor az utczákon előfordultak, a kapitányság részéről ki­küldött poroszlók által előztettek meg. Az iparisko­lák költségeinek fedezésére szolgáló ipariskolai alap az országos iparegyesület kezelése alatt áll. Az egyesület igazgatósága a felmerülő szükséghez ké­pest előleget utalványoz részint az igazgatók kezé­hez, részint (a pesti ipariskolákra nézve) az iparis­kolai bizottságnak az iparegyesületet képviselő tag­ja kezéhez. A tanév bezárása után mind az egyesü­leti tagok, mind az igazgatók számadást tesznek; ezt az igazgatóság megvizsgálja és jóváhagyás esetében a felmentvényt megadja. A folyó évi október hóban kezdődött iskolai év­folyamában a Hl-ik osztály a terézvárosi ipartanodában is fel fog állíttatni, azon­kívül Budapest budai részén még egy másik iparta­noda fog megnyittatni. Az előkészítő munkálatok erre nézve már megtétettek. (A fővárosi iparosok köré­ben) — hatvani utcza, régi posta­épület — csütörtö­kön, f. hó 15-én este 7 órakor Posner Károly Lajos úr a bécsi világkiállításról előadást tartana. (A sorozás), mely Budapestre nézve f. hó 15-re volt kitűzve, elhalasztatott és csak február 15-én fogja kezdetét venni. (Nemeshegyi József) úr levesosz­togató intézetét folyó hó 15-én az irgalmas nénéknél megnyitja, a­hol a zordon idő alatt naponként szegé­nyek valláskülönbség nélkül ingyen láttatnak el meleg táplálékkal. (Ritka pecsenyéjük) lesz a városi árvák­nak. Tudvalevőleg a fogolyvadászat januáriustól az idény beálltáig tilos; ezt sokan nem tudták, és így nem kevesebb, mint 101 fogolyt foglalt le ma a rend­őrség. Ezek Thaisz rendőrfőnök rendelete folytán a négy városi árvaházba küldettek a növendékek számára. Színház és művészet. (Szigethy Ede ur) ma este másod­kor lépett föl a nemzeti színpadon, mint Faust, még ke­vesebb sikerrel, mint először. Ma a claqueurök egé­szen árvák maradtak. Faust tudor kiderítette, hogy Szigethy úr a nagyobb operák kellékeivel nem bír. Egy-egy olasz áriát hatással eldalolni nem nehéz föladat s kevesebb képzettségű énekesnek is sike­rülhet, — a próbakő az, mikor az énekesnek oly szerep adatik, mely complicált zenekar kísérettel van ellátva s a dalrészek mélyebb tartalommal, művészi egységgel jellemzik a dolgokat. Szigethy ur értékét e próbakő teljesen kimutatta. — Hangja megtört a szerep közepén, játéka meg a zéren alól állott. A 3. felvonás nagy magánrészét egy impertinens gixer zárta be, s a legszebb párbalokban csak azért lát­szott közreműködni, hogy Balázsné — Gretchen si­kerét rontsa. Egész szereplése folytonos tiltakozás volt a szerződtetése ellen. Reméljük,­ e tiltakozást az igazgatóság tudomásul veszi. A 3. felvonás végén többen fütyöltek a karzaton s mint mondják, az er­kélyen. Hanem erre talán nem volt szükség. Balázs­né Tannerné helyett énekelte Margitot. Törvényszéki csarnok. (Rablógyilkosság). Sajtos Kovács Gábor, acsádi lakos, ki egyizben lopás miatt 9 havi súlyos börtönre ítéltetett, az acsádi korcsmában bo­­rozgatott múlt évi január hó 2- án. A többi vendé­geknek és köztük leginkább bizonyos Barothinak feltűnt, hogy Kovács több ízben Antal József zsebé­hez kapott s általában nagyon gyanús viseletet tanú­sított iránta. Antal körülbelül 10 órakor kiment az udvarba, midőn őt Kovács rögtön követte. Barothi néhány percz múlva szintén utánuk ment, és látta, (holdvilágos éj volt) hogy Antal a földön feküdt és Kovács rajta térdepelt. Kovács Barothit meglátván, felugrott , és visszament a korcsmába, hol Ba­rothi őt megkérdezte, mit csinált Antallal? mi­re ez Barothit hallgatásra kérte, mondván, »kérlek, ne tégy engem örökös rabbá.“ A vendégek erre nem soká Antalt az udvarban meggyilkolva talál­­ták.Most Barothi nyíltan megmondta, mit látott az ub-

Next