Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-03 / 51. szám

esetben Magyarországon is fel fognak hagyni a nem­zetiségi izgatásokkal, a­miket orosz kéz munkájának hisz és hirdet mindenki.­ »Tudnia kell önnek, hogy kétféle orosz politi­ka van: az egyik a szentpétervári, a másik a kon­stantinápolyi. « »A­mint egy követ Konstantinápolyba megy, az rögtön megbolondul a többiek között, azok szün­telen veszekesznek egymás között, versenygenek, szivakodnak, intrigyálnak, s csinálják az európai politikát, mintha rájuk volna bízva, csupa egymás iránti ellenszenvből, míg vissza nem hívják őket. — Ha van önöknek bajuk orosz cselszövényekkel, azok csak Konstantinápolyból jöhetnek, nem Szent­pétervárról s igy semmi komoly alappal nem bírnak. Az orosz czár és kormány őszintén akarja az egyet­értést fenntartani.« (Bátorkodtam gyönge aggodalmamat kifejezni netaláni uralkodó-változás esetére.) »Higgyé­k el önök, hogy az orosz trónörökös épen azon politikát fogja folytatni, a­mit a mostani ezár folytat. Ez egy derék, nyugalmat és békét sze­rető családapa, kinek eszében sincs Tamerlani vagy Napóleoni hadjáratokat tervezni; Nagy Péter ezár testamed­omát végrehajtani, aki örül, ha családja körében boldogul élhet. — Ez oldalról nincs önök­nek mit tartani. — Az egyetlen ember, a­ki jelenleg az európai békét megzavarhatná, a pápa. — Ön nem katholikus ugy­e­bár ?« — »Sőt kálvinista vagyok, még pedig kemény nyakú. De ha katholikus volnék is, azok Magyaror­szágon felvilágosodott emberek s ott vallásháborúra tábort keresni senkinek sem sikerülene.« Itt azonban elmondta a herczeg, hogy mi véle­ménye van a pápának. Ez köztünk maradhat. »Mi­­egyébiránt nem tudjuk, hogy ki az a pápa?« végezé. Ismétlem, hogy a magyar nép vallási dolgok­ban a legtoleránsabb, többféle felekezet él együtt békésen minden faluban, s azoknak semmi kedvük dogmatikus kérdésekért egymás szomszéd­ házát fel­­nyujtani. Itt azután áttér a herczeg magyarországi élmé­nyeire, hogy egyszer lovakat vásárolt, s a remondá­­kat vezető huszároktól sokszor hallá azt a szót »Isten, Isten!« míg egy végre azt monda: »Három Isten !« — A vezénylő lovas tiszttől kérdezé, mit tesz az? Ez azt felelte (nem sokat tudott magyarul,­ hogy a magyaroknál háromféle vallás van, katholikus, pro­testáns és görög; a katonák a fölött vitatkoznak.« Bismark sehogy sem akarta a magyarázatot elhin­ni , míg a kecskeméti főbíró felvilágositá róla, hogy ezt a szót nem annyira imádságképen mint erőkife­­jezésül szokták használni erre mifelénk. »Ez bizony még most is úgy van.« Ekkor bejött a herczeg titkára egy halmaz hi­vatalos írással, én búcsút vettem , miközben a her­czeg nyájas kézszorítással meghívott holnapi esté­lyére , a­hol­ Németország képviselőivel megismer­­kedhetem. Megjegyzem még, hogy beszéd közben foly­vást két szál plajbász volt Bismarck kezében, olyan hosszú két trón, hogy nekem sétabotnak elég volna, s mikor azt mondta, hogy Ausztria tartományaira nem áhitozik, azzal demonstrált, hogy »ekkora dara­bot sem akarunk többé senkitől elfoglalni, mint ez a plajbász!« Az igaz, hogy »a­z a p­l­a­j­b­á­s­z« a »t­é­r­­k­é­p­e­n« egész Triesztig leérne. Moszkva, február 24. (Egy magánlevélből.) Tegnapelőtt a mosglaaicza utolsó napja volt. Az »olajos hét.« a farsang utolsó hete s három utolsó Bfcpj® egész Oroszországban a vidámság, szánkózás népjátékok és a vodkaivás nemzeti ünnepe. A tér, melyen a népünnep tartatni szokott, zsúfolva volt a tömérdek szánkától, a főrangúak hintószánjaitól kezdve az inoscsikok apró járművéig. Középen desz­­kabódek és sátorokban különböző látványosságok, panoráma, erit művészi előadások, komédia, némajá­tékok, ringelspiel, roppant hinták, hasonlók a mi szélmalmainkhoz. A tolongásban szorongva, de fá­­radhatlan ajánlgatásaival és él­zeléseivel mégis bol­dogulva árulja narancsait és almáit a leendő kupecz. Meg kell jegyeznem, hogy sehol sem lehet több és finomabb déli gyümölcsöt kapni, mint Pétervártt és Moszkvában; közönséges nagyságú, de igen ízletes almát lehet kapni 5—­10 kopejkáig. (8—15 kr.) Oroszországnak gazdag tárháza e tekintetben a Klóm és Szibéria, de van magyar, tiroli alma is. A látványosságok közül megkisérlettem egyet, melynek czimén a »narodni« (nemzeti) jelzőt lát­tam. De nem nagy szerencsével. Egy obuigát néma­játék volt, melyben valami herczeget elvisznek az ördögök, de azután valahogy megszabadul, s az ör­dögök szégyenkezve fordulnak el. Az igazat meg­vallva, a közönségnek jobban tetszett az első rész. De nemzetit nem igen fedeztem fel benne; úgy lát­szik, hogy a nagyvárosok nemzetiségei mindenütt egyformák. Hazajövet egy ártatlan kémszemlét tartottam a fellobogózott város főbb terein és utczáin. Mert másnapra, azaz hétfőre várta Oroszország második fővárosa a magyar királyt vendégül. Kémszemlém­nek nem volt más czélja, mint a tömérdek lobogó közt a magyar háromszint is valahogy felfedezni. De volt itt a világnak minden lobogója, köztük szá­mos sárga-fekete is, csak magyar nem. Azon haza­fias gondolattal, hogy »minket sem a gólya költött,« és meggondolva, hogy azon vendéglő, melyben la­kom, épen azon utczán van, melyen a királynak a vasútról bejárni kell, siettem . ... a policziára be­jelenteni, hogy szabad-e ilyen és ilyen zászlót ki­tűzni ? De ki veheti rész néven, hogy Petőfivel szólva, nemcsak a kritikus, hanem a rendőr is ember, és mint ilyen, alá van vetve az emberi gyarlóságoknak, és hozzá a moszlanicza utolsó napja volt. A rendőr­­szobába lépve, ott egy írnokot s egy rendőrszolgát találtam. »Az úr nincs itt, de nem sokára jönni fog«, volt kérdésemre a válasz. Várakoztam, de feltűnt hogy mindketten suttogva beszéltek és lábujjhegyen jártak a szobában. Félóra múlva meg lett fejtve a rejtély. Egy minden rekedtsége mellett méltóságos­­nak mondható hang kiáltott ki a szomszéd szobából: »gyertyát!« Kevés idő múlva be lehetett mennem s szemben állottam a rendőrrel, kinek arczán, moz­dulatain a jogos vidámsággal töltött moszlaniczának félreismerhetlen nyomai látszottak s ki álmából épen akkor serkent fel. Kérdésemre kedvező választ kap­tam, azon kimondhatatlan méltóságos hangon, mely katonai államban a strázsamestereknek, bürokrata államban az irodák alsóbb szolgáinak, szóval azok­nak, kik a végrehajtó hatalom legélénkebb érzetével bírnak, különös adománya. Másnap korán felkelve, megcsináltatom a nem-­zeti lobogót, csak egyet, de tekintélyes nagyságát,­­ már 10 órakor vidáman lengett a bűvös szélben a magyar tricolor. Ismered rosz szokásomat, hogy mikor különö­sen jó, vagy különösen mérges kedélyállapotban va­gyok, idézeteket szoktam magamban morogni; most azon vettem észre magamat, hogy a számra jött, mi­dőn a zászlót megláttam. Zászlóikat a keleti Szellő vigan lengeti, Hogy repdes a turul belé Nyűgot felé, nyugot felé ! Még megjegyzem, hogy a lobogó pár rubelnyi költségét sem viselhettem magam, hazafi jogot tart­ván ebben velem osztozni a tudtommal rajtam kívül Moszkvában egyedüli magyar. S. F. a magyar nemz. muzeum egyik könyvtárőre, s jelenleg a m. t. aka­démia küldötte. Tegnap d. u. a hat óra, mikorra volt jelezve a király érkezése, már minket az indóház közelében talált, S. F. barátommal. Időtöltésül némi idézeteket mormogtam, p. o. mint kálvinista embernek a »Zsol­tárából eszembe jutott : Hát én, kibe lelket a jó teremtő tett, Némán vesztegeljek s ne dicsérjem ötöt ? Nem, sőt minden lelki erőmet összeszedem stb. De be sem fejezhettem, mert egy vágtató tiszt s a sokaság hullámzása jelentette, hogy a várt ven­dégek útban vannak a Kreml felé. Egyszerű kis szánkóban ült a király, balján, ha jól láttam, Vladi­mir nagyhg ; a második szánkóban Andrássy Gyula gr. nem tudom kivel. És király ő felsége s gr. An­drássy Gyula Budapest utczáin sem kaptak igazabb magyar szívből jövő üdvözletet, mint azon egy pár és ént, mely akkor magányosan vegyült az orosz »hurrá« kiáltások közé. Ma reggel 12 óra tájban fogadta Ő Felsége az osztrák-magyar, illetőleg magyar alattvalók hiánya miatt, csak osztrák alattvalók küldöttségét. Volt al­kalmam látni a gyönyörű albumot, Moszkvának leg­szebb kilátásaival, és a művészi felirati adresse-la­­pot, melyek ez alkalommal átnyújtattak, 2—3 én tájra jelezve volt, hogy a Rumjenzoff-múzeumot is meglátogatják a magas vendégek, hol néha én is dolgozom. Az udvarias igazgató tudtomra is adta, azon kérelemmel, hog­’­ bemutathasson, azonban a látoga­tás elmaradt. Még annyit tudok, hogy a mai díszebéd a moszkvai kormányzó hg. Dolgorukovnál volt, és azt, hogy ma 6 óra tájban ő felsége Moszkvából Smo­lensk felé hazautazott. A mai nap mindössze 8—9° A. hideggel — egyike volt a leggyönyörűbb, legtisztább téli napok­nak, milyet csak északon lehet látni. Vakítólag ra­gyogva sütött a nap Moszkvának harmadfélezer tor­nyára, az aranyozott kupolákra; az utczákról föl­szálló kópor finom fátyollal vonta be a tiszta levegő alsó rétegeit, hasonlag ahhoz,mint mikor fényes nyári hajnalon a kelő nap megvilágítja a menekvő éjjel kapuján künn rekedt könnyü fellegeket. G. K. Különfélék. Budapest, martius 3. (K­i­nevezése­k.) A vallás- és közoktatási minisztériumban Kis Bálint fogalmazó-gyakornok tisztelet­beli miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. A vallás- és köz­oktatási miniszter a vezetése alatti minisztérium számve­vőségéhez Dömötör Károly, budapesti tanfelügyelőségi tollnokot másodosztályú számtisztté, és Nagy Géza belügy­miniszteri hivatalt­isztet harmadosztályú számtisztté ne­vezte ki. Az igazságügyminiszter Medrey Géza pestmegyei volt telekkönyvi irodatisztet a magyar­óvári kir. törvény­székhez segédtelekköny­vvezetővé, Sándor Frigyes ma­rosvásárhelyi kir. táblai segéddíjas joggyakornokot a med­­gyesi járásbírósághoz aljegyzővé; a bártfai kir. járásbíró­ság mellé segédtelekkönyvvezetővé Tulács Ede bártfai kir. járás­bírósági írnokot; Budurk­án Miksa volt járáshi­vatali írnokot, a naszódi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A belügyminiszter számvevőségé­hez Schwartz Miklós dijnok gyakornokká neveztetett ki. (A budapesti egyetemről.) Ő Felsége Scheuthauer Gusztáv tudott és a budapesti egyetemen a kórszövettan rendkívüli ta­nárát, ugyanezen egyetemen a kórboncttan nyilvá­nos rendes tanárává a szabályszerű illetményekkel nevezte ki. (Legfelsőbb adomán­y.) Ő Felsége Dobra mezőváros közönségének az ottani r. kath. iskola felszereltetésére magánpénztárából 200 o. ért. forintnyi segélyt adományozni méltóztatott. (Udvari méltóságok.) Gróf H­u­­n­y­a­d­y Kálmán főszertartás-mesterré, és gróf Traun fővadászmesterré neveztettek ki. (Két megtért bűnös.) A »Tem. Lap.« a következő hirt közük: R­a­i­c­s István és Pav­lov­i­c­s Iván volt szerkesztő, kik nemzetiségi rajongások áldozatai lettek, hír szerint a megtérés útjára léptek. Raics, volt pancsovai reáltanár és a pancsovai szerb iskolák igazgatója, az államkormány által kirendelt tanfelügyelő rendeletének ellenszegül­vén, hivatalából és fizetéséből felfüggesztetett. Pavkovics szerkesztő, mint tudnivaló, vizs­gálati fogságban van.­­ Előbbi a pancsovai reál­tanoda igazgatóságánál kijelentette, miszerint visz­­szalépése esetében megszűnik opponálni és minden­ben a kormány érdekei mellett fog működni; a má­sik pedig távirdai után a magyar minisztériumhoz folyamodott, kérve büntetése elengedését azon felté­tel alatt, hogy nem fog többé opponálni, sem hírlap­irodalommal foglalkozni. (Idegen zászlók eltiltása.)Mint a »B. B.«-ben olvassuk, az újvidéki szerb gymna­sium ifjúsága a szerb zászlók használatától eltilta­­tott és e tilalom megtartásáért az igazgatóság téte­tett felelőssé. (Horvátországi kinevezések) Cordasic Ferencz a horvát-szlavon-dalmát or­szágos pénzügy-igazgatóság erdőmestere a horvát­­szlavon-dalmát országos kormányhoz az erdészeti ügyek előadójává neveztetett ki. (Változások a közös legfőbb számvevőszéknél.) Ő Felsége f. é. február 27-től kelt legfelsőbb elhatározással a lovag Petz Antal, közös legfőbb számvevőszéki udvari tanácsos által kért állandó nyugalmi létszámba átvételt hely­benhagyni s megengedni méltóztatott, hogy ugyan­annak ez alkalommal, annak sok évi, hű és hasz­nos szolgálataiért való legmagasb megelégedés kife­­jeztessék. Ő Felsége továbbá ugyanakkor kelt leg­felsőbb elhatározással a cs. és kir. közös legfőbb számvevőszék elnökének indítványára az udvari ta­nácsosi czímmel és ranggal felruházott nagyrápolti Szen­t-G­y­ö­r­g­y­i Gyula osztálytanácsost ud­vari tanácsossá, Kurzmayer Lipót udvari tit­kárt osztálytanácsossá, és az udvari titkári czímmel és ranggal felruházott Umlauf Ferencz számta­nácsost a közös legfőbb számvevőszék udvari titká­rává a rendszer szerinti járadékokkal kinevezni mél­­tóztatott. (Nyilas Samur­ól) a »F. L.«-ban a kö­vetkező necrologot olvassuk: A családnak, a ref. egyházközségnek vesztesége van benne, mert buzgó, nemeskedélyü, minden szépért, jóért hevülő férfi volt. Abban a szomorú időszakban, midőn a nemzet a levertség néma fájdalmában sintődött s a hazában csak két-három magyar lap volt, főleg Tompa Mi­hálynak, a »Fiaim! csak énekeljetek !« költőjének buzditásására lépett ki ő szerényen, igénytelenül, de a szépnek meleg szeretetével a költészet mezejére. Fiatal korában, midőn miskolczi segédlelkész s ké­sőbb (atyja halála után) Szederkény szeretett papja lett, sokat irt, mindig egyszerűen, formacsinnal, fő­leg a falusi életképek terén alkotva több sikerült költeményt. Miskolczon, a hová papnak vitték, köz­szeretetben állt jó kedélyéért s nemes érzületéért. E közszeretetnek egyik szép jele volt az is, hogy né­hány év előtt barátai és tisztelői adták ki költemé­nyeit két nagy kötetben. Mint hitszónok, a jobbak közé tartozott. (U z s o r a.) Temesvárott bizonyos T. nevű uzsorás negyedfél évvel ezelőtt egy pénzre szorult katonatisztnek 150 irtot adott kölcsön azon kikötés­sel, hogy a kölcsönért 120 százalékos kamat fizeten­dő és pedig havonkint, a kamat pedig a tőkéhez csatoltassék. A kölcsönvevő, ki az uzsorást ki nem elégíthette, egy 10.000 írtra rugó örökség reményé­ben folytonosan prolongálni volt kénytelen a köl­csönt. Most megnyílt örökségi joga, mit az uzsorás megtudván, a kölcsönt felmondta, és adósa ellen ke­resetet indított. A per vége az lett, hogy az adós tő­ke, kamat és a kamatok kamatjának megfizetésére ítéltetett. Az egész megítélt összeg 8000 írtra rúg. B Adva Tartva Ad a Tartva I "1—h ‘^ T HP ^ 0­* Bécri kereskedelmi bank (500 ft. 100 frt, 40%befi*. • « 87 — 8d — Ergebet pilya !!!',*!.!*' 03 _ ECSI TŐZSDE. St­ : : «S: . R ,2R ______________UUI_______________gsSSSSSSTR^iSSIui::: — — _i_ _ : »7«* ' : ,g? 5 5 I -------------------------------------------------------------------------------------— Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel ....--------------------««Teresi * 200 * est­st' ! * 102 b0 ‘?2 5« Adva Tartva Olasz-osztrák­ benk Bécsben, 200 frt ezüst 40% befiz. . . __ - _ KiSlT LaL ' 300 ”. .­­ . ! • ! ' 5~ 85 ~ A. Államadósság 100 frt.________________bSSk1'oA W «jy ioo' frt.) rn ~~ - - L.mber^-czent.-JaWl pily. 800 ..................... __ __ .egységes járadék, jegyekben » PTM' • . • »- TM « Ken­-hi^an“ rt,' b^eté'.se'l .' i ! i ! ZZ “Z ' » l ' £ ■ ' j j ! 8S 50 -Z I n a ezüstben jan.—jul. 5 prc. . . 74­­01* 74 15 Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel ... — ^-------Osztrák-Lloyd 100”frt . 77 50 „ . a april—oct. 5 prc. ... 7406 74 15 Union-bank, 200 frt ............................................................. 133 50 134 -- Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . “ , Osztrák értékben visszafizetendő: -------— — Állampálya 500 frank.............................................. QO ” — 1 Sorsolással 183d-ből egész sorsj.p. p................................... 305— 315— E. Közlekedési vállalatok részvényei# is6T­iki.........................................................* 75 — : : :::: : ’ S” !8 a dlTÄÄöÄ.ni.,':::::::: B« · '•:::::: ‘n“ ^ z Äu0°0° ' If 75 ^ÄÄ&aVoO frt estist'. '. *. '. '. ! ,$? L 4°8 6_“ Mag‘ gal. 200 frt e 5% m’ l \ \ ~~ “ -j I ie;::::::: « « • • •.;;;; « sz „ szőlődézsma-váltsag 100 frt.........................................................— - K^a.Oder'berei nalva 200 frt......................................................... 1.. Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben.................... _ - “­I SÄAb­ibifit::::::: u7»SÄHOTS«Ä.800w.::::::: lit : ÄÄÄyÄ«' ::: ^o at erdélyi pálya 200 frt ezüst .......................... ^35 5^ JJ« Z Cseh-nyugati ■ • • 2­. ZZ B. Földtehermentes. 100 fr­t p. p. S*ék”rf*&^á®^6r^r&si pily»'200 frt' '. ! ; ~Q 222 - M^a-sdl&lalkö’zp. vasp. 800 «; 5% es .' : : 05 - 95-I ka mi ka néli nélva 9nn frt .... ~ Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt. 5% Must . . ”u “ S anyát-tótországi 5%.............................................................. 75 50 M 50 Déli pálya 200 frt .......................... . ••• 157 50 158 50 Rudolf vaspálya, 300 frt. 5% ezüst, 100 frtért .... 102 *­­ 10*50 s Erdélyországi 5%.............................................................. 73 50 74 2 5 Tiszai pálya 200 frt . .........................................................211- 212— a kiboci 1869 92 7* 93 — 1 Temesi bánság 5%............................................................. 74 50 75 25 Bécsi Tramway 200 fia............................................................................................• » * ....................................................... 90 u 93 — ■ Temesi 1867-d.ki sorsolási záradékkal............................... 74 — 74 25 Magyar-bácsorszagi palya ■ ■ • • • • • * - • • 105 _ t MafTaxXSOrSUeitYek. I Maffvar 5% ... 75 25 76 — . észak-keleti „ frt ezüst..................................... 110 _ t, , hl.i£,.jusui . jl% j ill. , 1867-di­ki sorsolási ziradékkal 73 75 74 75 keleti­ pálya 200 frt. . . • • • • • • • • 56— “7 _ Hitelintézet 100 frt................................................................... 16 950 170 _ 1 Csehországi 5% .... 95 — 96 — Battaszék-dombovar-zákonyi (duna-drávai) vaspálya Clary 40 frt p. ......................................................................... ou I Bukovinai 6 .............................................. . ifi 25 7K 75 200 frt ezüstben........................................................................... Dunagízhajózási 100 frt p. p................................................ ~ »? ~ I Vácsorszá­j 5.......................................................... . ’ 77 75 78 50 c­ eV északi pálya, 150 frt...................................................................... Innsbrucki városi 20 frt.................................................... — Krajnai, karint­i­ai és tengermelléki '5% . . . . i 86 50 _ Cseh nyugati. „ 200 frt • ■ • • • .............................................................Keglevich l0 frt . .............................................................. TM­K­J I Morvaország 1­5% ......... . 94 50 95 50 Morva-sziléziai kozp. pálya, 200 frt ezüstben........................................ Buda varos köles. 40 frt................................................... fttó ausztriai 8_ Z Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt................................ - - Pálffy 40 frt .. ......................................................................... f* 1 21 | Felső-austriai 5 ... 95 _ Rudolf pálya, 200 frt ezüstben................................................. 90s 121 Rudolf-alapitvány 10 frt.............................................. ?? 3« Ií ?k» i ST ■■:■■■■■■■■■ l- “ ” Dél-észak-német összekötő­ pálya, 200 frt p. p.................. * » » Id­SA» 20 I I­­ I .* ! i I i .* i ^ 3^! I A0"14*' £ ::::::::::: : 9iz zz F-iparvállalatok részvényei. h­aSh­anbvá»M2?'frtI ^2556 ■ ............................... * * „Agricola“, mezőg. váll. társasága 200 frt..................... — — __ _ Triest város 100 p. ............................................................ . ■ 18 — 18 51» Festi épitő-társaság 200 frt, 40% *ef.. - „ n 50 p. p. ............-------— — C. Más közkölcsönök. I Donau, osztrák biztositó 200 frt . .................................1----------1 _ _l Waldstein 200 frt p. .................................... I 53 501-------I 1 _ . „ po ka a„ Vasuti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt. 40% .....--------------------Windischgrätz 20 frt ............................. ..... 24 — 24 50 ■ Pest varos 6/a sorsolási kölcsöne 100 frt........................ . 50 83 Salgó­tarjáni kőszén 100 frt............................... — — 102 _ 20 50 21 — ^ros 5°/? visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . . —■ 8d 25 .securitás viszontbizt. 300 frt.................................................. — — ___ Váltók (három flörfs)* 1 A török vasúti kölcsön dijkötvényei, • • 01 Ia ^ ^ -^d­as. viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés.......................................................inn frt RnUnmi­ ft«/ I • . . . . 400 frank 35 fr. bel 21 50 21 85 Lt. osztrák épitő-társaság, 200 frt 40% befiz. . . 95 75 77 ' ' ' 8 » * 1 ' 93 40 93 60 Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetéssel. . .... 17 75 fR _ A^diUr ......................VI ' ' ' 93 60 93 ?0 D. Bankok részvényei. SSS'SSSJIWffr!­­­ “; tó .' y. angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés..................... »? 39 «J ~ ................................ ““ -- Franktoll ioo fr't délnémet' '. *. 4% '. f. ’ « „191 I Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ .......................... 33 50 ~ frt ^ ’•Í°° ^....................................................................Hamburgra 100 márk. b....................................3% . . . 33 99 91 29, I Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel . . — 127 ^ ti« '?mn #vt Vne­­ka Ia * * *--------------------Londonra 100 font sterling........................7'/j%. . . fj I Magyar ált. földhitelintézet 100 frt ..................................... 10-60 50 Erdő-termeny keresk. tara. 200 frt, 50% befizetés. . .--------------------Lyonia 100 frank............................................6% . . . 11135 111 5*­ 5 Cseh ált. bank 200 frt 40% bef..................................... “ “ ~ ~ n . . . Milano 100 frank..........................................5% . . .----------------------­Osztrák hitelintézet 160 frt......................................... 241 75 242 25 fx* Zai0^l6V6l6K* Marseille 100 frank....................................6% ... • Pesti kereskedelmi bank 500 frt •..................................................................... . •S kon­ga « Páris 100 frank ..........................................6l/j%* • • 77 77 77 1 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt.......................... 855 - 858 — Osztrák földhitelintézet sorsj. 5­­0..................................... 26 14 55 pétervár 100 mhal.............................................................. 44 0d 44 10 J Osztrák-franczia bank 200 fm­ ezüst.............................. 45 25 45 50 1 U ..................................... 85 - 85 50 - _ _ I EE.­.toJ’.f'.’WSr : : 1. 22SRUSSVfe.:::::::: :: . . r‘“ek,“«...»*•.......................................... fr't, '40% befizetés 1 ! ! 1 ! ! . *B - «50 «War f Bldhitelintézet 5W. . ' '. ’. ! '• '• ff'» « - “Sperifie ^' .' ! .' .' .' ! i ! ! .' 891 3 921 I 0»bvmag^Des^lm.*és Wteibank'iOO frt/eO*0/.' bef- ■ - ” ! ! ! ! - - ^ . . . . . . . . . . . . _. ZZ ZZ B7*i viiSA u0rsi7ig0soo 'frt't*0/0': ::: : a ~ 8a-­s,^/,n­o‘b*nk 130 éT vi.szan.«dé várSiestimud­á. :::::::::::: :: 19525 19559 I . bankegylet -200 frt 40% befizetés..................... 85 - 87 - *AAk‘‘ ^ ' ' 89 ~ 99 “ • . Valuta. M»gy. ált. hitelbank 200 frt, 40«/, befizetés . ... --------------------E.st osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5% /0 . . 99--------A*finy al .............................................................................. ..........................I­ I . municipális biteiintézet 200 f. 40r ft befiz. -------------------- m ... , , , ... , . Friedricbsd’or..................................................._____________________'_____J I Pesti bank 200 frt............................................................. ........................... H. KISODDSégi kötvények. Louis d’or.........................................................­ , ~ ~ “ ! Magyar jelzálogbíjnk 200 frt, *0 frt bef........................ — — — — airaid-fiumei pálya 200 frt ezüst ................................ 84 10 84 30 Angol seuvereign. .................................................. . 90 11 30 ,­ Franczia-osztrák-magyar­ bank Parisban (500 frank, Háttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%..................................... 73 50 _____Porosz pénztári utalvány................................................ , | - • *° «JmM • • • ■ • ■ 47 50 48 50 egyes. magyar gőzhajózisi 100 és 200 frtos 6%. . .---------------------Ezüstszelvény................................................................ 105 25 105 75 ■ Osztrák-egyptomi bank 20 font ster. (200 frt ez, _ 1--------Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . .______________Orosspapír rubel..................................................................... 1 55 1 5­ 1 I C_. 40% befizetéssel. . . . ............................... 103 4 104 itájororcz- vasipartárs. 670 ..................................................................................... ’ J| Bír»» és hitelbank 200 ftt, 4««/, befizet. .­. . . --------------------»rzsébet-pálya 200 frt p. p . v . _________ Személyi hírek. (­ Szabó Károly.) A következő gyász­­jelentést vettük : Szabó Imre, Mária és Amália mé­lyen szomorodott szívvel jelentik felejthetlen édes atyjuk Szabó Károly nyugalmazott m. kir. helytar­tósági tanácsosnak 1874. évi február hó 22-én reg­geli 5 órakor, élete 78-ik évben, hosszas beteges­­dés után végelgyengülés következtében, a halotti szentségek felvétele után Kis-Kölkeden történt gyá­szos kimultát A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 24-én, délután 3 órakor fognak a kis-kölkedi sirkert­­ben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig az egy­házas rádóczi plébánia­­templomban ugyanazon hó 25-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. Kis-Kölkeden, 1874. február hó 22-én. Béke hamvaira! Helyi hírek. (Budapest főváros törvény­­hatósága) mártius 4-iki közgyűlésének tárgy­­sorozata. Felirat a m. kir. belügyminiszter ur rende­letére a fővárosi közmunka tanács újból leendő választása tárgyában. — Gazdasági, bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Dunapart beosztása és bér­beadása iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés az 1871-ik évi rendőri kiadásokról szóló zár­számadásnak megállapitása tárgyában Az igazoló választmány határozata Szentkirályi Mór biz. tag folyamodványára. — A fővárosi közmunkák taná­csának átirata Tavaszi Endre urnak tanácstagsági lemondásáról. — Schleich Károly biz. tag az Isten­hegyen fekvő Titb-féle rém­ek közmutató helylyé alakitása iránt. — Schleich Károly biz. tag indít­ványa a fővárosi levéltárnak más helyiségekben helyezése iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesz­tés 99 földhaszonbéri szer­ződésnek jóváhagyása iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az előbb Pest megyéhez tartozott Ill­ik ker­ület isko­lai székének leköszönése folytán szükségessé vált intézkedések megtétele iránt — A tiszti ügyészet és tanács bemutatja a nádor-laktanyai markotányosi üzlet bér­be adása iránti szer­ződés jóváhagyása vé­gett. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Feszi Ágost volt tanácsnok és Gyur­kovics Sándorné volt törvényszéki kiadó özvegyének nyugdíjaztatása. —• végre Major István volt aljegyzőnek végkielégitése iránt. — Hahn Már­ia mint az ir­galmas nének se­gély iránti folyamodványa. — Eszter­gom megye közönsége a törvényhatóságok területének rendezése tárgyában az országgyűléshez intézett felirata. Törvényszéki csarnok. (Egy uj trónkövetelő Fran­cziaor­szágban. ) Negyven évvel ezelőtt, 1833. május 26-án egy meglett korú idegen jött Parisba, megviselve a szenvedésektől, fáradalmaktól alig értve a fr­anczia szót.A közönség nem törődött vele, pedig ezen egyén nem volt más, mint ő fensége Charles, Louis Bourbon, Normandia herczege, 16-ik Lajos fia, így kezdő körülbelül Jules Favre ama nagy beszédét, melyben öt hosszú ülésen végig azt iparkodott bebizonyítani, hogy 16-ik Lajos fia nem halt meg a Templeban, hanem megmenekült és Delftben halt el 1845-ben és hogy védencze Naun­­dorff Albert a fr­anczia trón legitim ör­ököse. A fennemlített Naundorf tagadhatlanul bátor férfiú lehetett, attól ugyan nem kellett tartani, hogy mint La Raméet 1596-ban, majd csak kötéllel emelik a franczia nép fölé, hanem közvetlen elő­deinek sorsa sem igen volt biztató ; az első »meg­menekült dauphin« , Jean Marie Hernagaul 1800-ban 4 évre, a második Bruneau Mathurin 1808-ban öt évre, a harmadik, valami baronde Richemont 1834-ben 12 évre ítéltettek el. A legújabb »dauphin« szintén nem r­észesült jó sorsban. Hanem menjünk sorban,úgy, amint a történetet Favre előadta. Az igazi dauphin tudvalevőleg a Templeban őriztetett. Ott mákonyt adtak be egyszer meki és fölvitték a háztetőre­ alkalmasint a kis Capet vona­kodott volna saját lábaival fölmászni; helyette bábu maradt a börtönben ; de ez nem tette meg, hoztak te­hát helyébe siketnéma gyereket; de miután ez nem mutatott hajlandóságot hamarjában meghalni, elcsap­ták a tisztelettől s helyébe valami beteges gyermeket hoztak, a­ki aztán meg is halt. Mind­ez hónapokig tartott, miközben a kis Capetről talán meg is feledkeztek, mivel különben a sok helyettesítés helyett egyszerűen őt lehetett vol­na kivinni a Templeből- Megjegyzendő még, hogy az említett siketnéma gyermeket egyszer meg is mér­­gezték, de egy orvos ellenmérget adott neki és igy megmentette. A kis Capet barátai azért úgy az or­vost, mint a siketnéma gyermeknek beadott méreg szállítóját, megmérgezték. Mindebből kitűnik, hogy nagyon hatalmas emberek voltak; állítják, hogy e barátok közé számítódott Josephine de Beauchiar­­nais, utóbb első Napóleon neje, Barras, Hoche, Pi­­chegru stb. Mikor a fennemetett gyermek meghalt, helyette a kis Capetet tették a koporsóba és utóbb kivették a koporsóból. Később maga XVIII. Lajos halálos ágyán elrendelte, hogy vizsgálatot tar­tsanak ez ügyben; ebből ki is derült, hogy »XVII. Lajos« csakugyan kimenekült a Templeből, de Latil bíbor­­nok az illető okmányokat megsemmisítette. E szerint szerencsésen átestünk volna a legne­hezebb részen, kitüntettük volna, hogy XVII. Lajos csakugyan nem lett a forradalom áldozata. Hanem mi haszna? egyre üldözték szegényt, a Vendeéba ment, ott barátai elárulták; Rómába ment üldözői onnét is kitúrták; Londonba menet franczia katonák elfogták és küsre tették, Josephine kiszabadította; Stassburgba ment, ott is elfogták; Josephine ismét kiszabadította. Ekkor 24 éves volt és már is 17 évet töltött börtönben; nem is csoda, ha elfeledte anyanyelvét s Németországba ment a német szóra. Pár­isba, mint bevezető sorainkban említik, 1833-ban jött vissza; itt madame de Rambaut és de Joly­ki 16-ik Lajos legutolsó belügyminisztere volt,néhány ifjúkori epizódja elbeszélése után elismerték, hogy ő a megme­nekült dauphin. Bár ép akkor történt, hogy Rich­­mont hasonló praetentiókért 12 évi börtönt kapott, Naundorf, mert az állítólagos dauphin ezen név alatt lépett föl, mégis megindította 1836-ban az igénypert. A túszék constatálta, hogy Naundorf Porosz-Len­­gyelországban született, több ízben lopás és gyújto­gatás miatt el volt fogva, és hogy a­miket állítólagos gyermekkoráról beszélt, az mind memoirokban és egyéb könyvekben rég nyilvánosságra volt már hozva. Ekkor szöknie kellett Páriából, hanem azért egyre üldözték, akár­hányszor elpáholták, meglőt­ték, hanem nem fogott rajta semmi, míg végtére Hollandban sikerült őt megmérgezni. Az egész történetben annyi a csodás, absurd, hihetetlen episzód, hogy minden tisztavérű legitimista bízvást zászlaja alá esküdhetik e­­x-retendensnek. Elmondottuk az állítólagos »XVII. Lajos« cso­dás történetét és már csak keveset kell hozzáten­nünk. Halála után néhány évvel, 1851-ben gyerme­kei újra megindították az igénykeresetet, visszauta­­síttatván, felebbezték ügyüket és ez a felebbezés az, mit febr. közepe táján a párisi felebezési tvszék letár­gyalt. Sok vizet az ügy nem zavart, legfelebb a Ga­zette de Tribünének tett jót. Favrenek ez ügyben tartott beszéde egy álló hétig töltötte ugyanis be e lap hasábjait; a közvádló egy egész hosszú ülést fog­lalt el beszédével és tegnap érkezett kis táviratban megkaptuk ez ügy necrologját, amely szerint a fel­lebbezési törvényszék szédelgőknek ítélte Naundorf­­ékat. Következménye a dolognak egyéb nem lesz, mint az, hogy a Naundorf példáján föllelkesült Auguste de Bourbon, alias August Meres egy köny­vet fog kiadni, melyben bebizonyítja, hogy ő a valódi XVII. Lajos, könyve egy nyomdásznak hasznot hajt, egy ár­tatlan könyvkereskedőt tán megbuktat. Egyéb baj nem lesz, élesztetvén az építési kedv, a munkások keresethez jutnának. Versailles, marc. 2. A kezdeményezési bi­zottság napirendjére tűzte azon indítványt, hogy azon Francziaországban lakó idegenek, kik hazájukban­­ nem hadkötelesek, a franczia hadseregbe soroztassa­nak. A »Presse« megemlíti azon hírt, hogy Chambord gróf veszélyesen megbetegedett Madrid, mart. 2. A monte albandói csatában a hadser­egből 800 legény elesett és megsebesült; a a carlisták veszteségei tetemesek. Serrano tábornagy Santán dei-ba érkezett. London, mart. 3. A hirlapok jelentik, hogy a kormányhoz nem érkezett jelentés, mely megerősí­­tené a Wolseley hadseregére vonatkozó hírt. Bécs, mart. 3. A kőszéntarifa és a cartellek kérdésében kiküldött bizottság tegnap Hir­sch Gyula közlekedési igazgatót, Schulert, Gutmannt, Leinkau­­fot és Wenzel tanácsnokot hallgatta mint szakértő­ket; a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány tekintettel lesz arra, hogy a belföldi ipar megvédése czéljából kötött kereskedelmi szerződé­sek szövetkezési tarifák által ne tetessenek illustri­­usokká. A bizottság valamenynyi hozzá utasított ügyr­e megválasztotta az előadókat. Bécs, martius 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 241.50 Magyar földhitelintézet —.—. Anglo-Hung. —.—. Magyar hitek. 144.—. Franco-magyar —. —. Municipalbank —.—. Államvasut —.— 1860­ ki —.—. 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány—.—. Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 150.— Lombard —.— Tramway —.—. Hitelsorjegy —.—. Napoleond­or .—.Arany ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.—. Valóbank —.—. Általános épitőbank 94.75. Angol épitőbank 94.25. Bécs, mártius 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 242.—. Magyar földhiteiintézet 60.—. Angol-Hung. 36.—. Magyar hitek. 157.—. Franco-magyar 57.—. Municipalbank —.—. Allamvasut 320.50. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —.­ . Porosz pénztárutalvány —.—.Tör­ök sorsjegy —.—. Angol-osztrák 150.25. Lombard 157.— Tramway —.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.10 — Arany —.—. Frankfurt —.—. Magy. sor­sjegy —.—. Váltóbank —.— .Általános épitőbank 94.50. Angol épitőbank 94 50. Frankfurt, mártius 2. (Esti zárlat.) Váltó­árfolyam Bécsre 104.25. Amerikai 1828-re 98.75 Osztr­ák bankr­észvény —. Osztrák hitelrészv. 253.—. Osztrák államvaspálya - r­észvény 334.25 1864-ki 157.75. Galicziai 242.75. Évjáruléki papír 63.75. Győr-Gráczi —.—. Lombard 160.75. Köln, martius 2. Búza 93. —, 828. Rozs 110./16. 67.50 Olaj 111.10.­,Szesz 10.10/20. P­á­r­i­s, martius 2. Liszt 19.50 79.50,78.50­­m.— Répaolaj 83.25, 83.25, 84.75. Lenolaj 83. 5 —. hiányzik. Szesz 63.50, 65.50, 63.50. Czukor fino­mított 149.—. A „P. Napló“ táviratai. Pozsony, mart. 2. A községi képviselet mai ülésében egy miniszteri rendelet olvastatott fel, mely­ben a kir­ály köszönetet mond a jubileuma alkalmá­ból hozzá intézett feliratért. A közgyűlés feliratot határozott intézni a minisztériumhoz, hogy az adó­­mentesség új építkezésekre nézve 20, az átépítések­re nézve pedig 15 évr­e terjesztesék ki. Ez által föl­­ nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Pest, barátok­ tere, Athenaeum épü­let 1874. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A határőr vidéki e­r­d­ö consor­tium)» »P. Lt.« értesülése szerint alkudozásban áll egy 2000 holdas erdőterület eladása iránt; hold­jáért 1600 ftot ígérnek neki. Azonkívül a faüzleti kedvező conjuncturák folytán a consortium még más kedvező ajánlatokat is kapott. Üzleti hírek. A budapesti gabna és érték­tőzsdéi­­öl. Martius 2. Gabonában az árak nem változtak. A tőzsde ma nyugodt volt, az árfolyamok szilárdan tartották magukat. Jegyzéseink a követke­zők: m. sorsjegyek 78.50, vasúti kölcsön 78.25, m. hitel igen keresve 158—159.50, anglo 3650, földhi­­telr. 60.50, municipalis 35.—35.25, takarék és hitel 63.50 -63.75, franko 58—56, pesti közúti 350, egy. m. gözh. 9—9.50, Schlick-féle 160, parti­ hitel 242 írtjával kötve. Valuták változatlanok, 20 frankos arany 8.91, cs. arany 5.29, tallér 1.66, ezüst 105. (A bécsi börzéről.) Mart. 2. Az üzlet lanyha volt, az árfolyamok keveset változtak, kivéve hitelrészvényt mely 243—243.50 áruitatott, végül végül 242.50-en maradt. Anglobank 151, unionbank 133, francobank 45.50, handelsbank 86.50, vereins­­bank 23, alig. baubank 96.50, anglo­baubank 94.50, bauverein 45.50, wechslerbaubank 16.75. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.

Next