Pesti Napló, 1874. március (25. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-03 / 51. szám
esetben Magyarországon is fel fognak hagyni a nemzetiségi izgatásokkal, amiket orosz kéz munkájának hisz és hirdet mindenki. »Tudnia kell önnek, hogy kétféle orosz politika van: az egyik a szentpétervári, a másik a konstantinápolyi. « »Amint egy követ Konstantinápolyba megy, az rögtön megbolondul a többiek között, azok szüntelen veszekesznek egymás között, versenygenek, szivakodnak, intrigyálnak, s csinálják az európai politikát, mintha rájuk volna bízva, csupa egymás iránti ellenszenvből, míg vissza nem hívják őket. — Ha van önöknek bajuk orosz cselszövényekkel, azok csak Konstantinápolyból jöhetnek, nem Szentpétervárról s igy semmi komoly alappal nem bírnak. Az orosz czár és kormány őszintén akarja az egyetértést fenntartani.« (Bátorkodtam gyönge aggodalmamat kifejezni netaláni uralkodó-változás esetére.) »Higgyék el önök, hogy az orosz trónörökös épen azon politikát fogja folytatni, amit a mostani ezár folytat. Ez egy derék, nyugalmat és békét szerető családapa, kinek eszében sincs Tamerlani vagy Napóleoni hadjáratokat tervezni; Nagy Péter ezár testamedomát végrehajtani, aki örül, ha családja körében boldogul élhet. — Ez oldalról nincs önöknek mit tartani. — Az egyetlen ember, aki jelenleg az európai békét megzavarhatná, a pápa. — Ön nem katholikus ugyebár ?« — »Sőt kálvinista vagyok, még pedig kemény nyakú. De ha katholikus volnék is, azok Magyarországon felvilágosodott emberek s ott vallásháborúra tábort keresni senkinek sem sikerülene.« Itt azonban elmondta a herczeg, hogy mi véleménye van a pápának. Ez köztünk maradhat. »Miegyébiránt nem tudjuk, hogy ki az a pápa?« végezé. Ismétlem, hogy a magyar nép vallási dolgokban a legtoleránsabb, többféle felekezet él együtt békésen minden faluban, s azoknak semmi kedvük dogmatikus kérdésekért egymás szomszéd házát felnyujtani. Itt azután áttér a herczeg magyarországi élményeire, hogy egyszer lovakat vásárolt, s a remondákat vezető huszároktól sokszor hallá azt a szót »Isten, Isten!« míg egy végre azt monda: »Három Isten !« — A vezénylő lovas tiszttől kérdezé, mit tesz az? Ez azt felelte (nem sokat tudott magyarul, hogy a magyaroknál háromféle vallás van, katholikus, protestáns és görög; a katonák a fölött vitatkoznak.« Bismark sehogy sem akarta a magyarázatot elhinni , míg a kecskeméti főbíró felvilágositá róla, hogy ezt a szót nem annyira imádságképen mint erőkifejezésül szokták használni erre mifelénk. »Ez bizony még most is úgy van.« Ekkor bejött a herczeg titkára egy halmaz hivatalos írással, én búcsút vettem , miközben a herczeg nyájas kézszorítással meghívott holnapi estélyére , ahol Németország képviselőivel megismerkedhetem. Megjegyzem még, hogy beszéd közben folyvást két szál plajbász volt Bismarck kezében, olyan hosszú két trón, hogy nekem sétabotnak elég volna, s mikor azt mondta, hogy Ausztria tartományaira nem áhitozik, azzal demonstrált, hogy »ekkora darabot sem akarunk többé senkitől elfoglalni, mint ez a plajbász!« Az igaz, hogy »az a plajbász« a »térképen« egész Triesztig leérne. Moszkva, február 24. (Egy magánlevélből.) Tegnapelőtt a mosglaaicza utolsó napja volt. Az »olajos hét.« a farsang utolsó hete s három utolsó Bfcpj® egész Oroszországban a vidámság, szánkózás népjátékok és a vodkaivás nemzeti ünnepe. A tér, melyen a népünnep tartatni szokott, zsúfolva volt a tömérdek szánkától, a főrangúak hintószánjaitól kezdve az inoscsikok apró járművéig. Középen deszkabódek és sátorokban különböző látványosságok, panoráma, erit művészi előadások, komédia, némajátékok, ringelspiel, roppant hinták, hasonlók a mi szélmalmainkhoz. A tolongásban szorongva, de fáradhatlan ajánlgatásaival és élzeléseivel mégis boldogulva árulja narancsait és almáit a leendő kupecz. Meg kell jegyeznem, hogy sehol sem lehet több és finomabb déli gyümölcsöt kapni, mint Pétervártt és Moszkvában; közönséges nagyságú, de igen ízletes almát lehet kapni 5—10 kopejkáig. (8—15 kr.) Oroszországnak gazdag tárháza e tekintetben a Klóm és Szibéria, de van magyar, tiroli alma is. A látványosságok közül megkisérlettem egyet, melynek czimén a »narodni« (nemzeti) jelzőt láttam. De nem nagy szerencsével. Egy obuigát némajáték volt, melyben valami herczeget elvisznek az ördögök, de azután valahogy megszabadul, s az ördögök szégyenkezve fordulnak el. Az igazat megvallva, a közönségnek jobban tetszett az első rész. De nemzetit nem igen fedeztem fel benne; úgy látszik, hogy a nagyvárosok nemzetiségei mindenütt egyformák. Hazajövet egy ártatlan kémszemlét tartottam a fellobogózott város főbb terein és utczáin. Mert másnapra, azaz hétfőre várta Oroszország második fővárosa a magyar királyt vendégül. Kémszemlémnek nem volt más czélja, mint a tömérdek lobogó közt a magyar háromszint is valahogy felfedezni. De volt itt a világnak minden lobogója, köztük számos sárga-fekete is, csak magyar nem. Azon hazafias gondolattal, hogy »minket sem a gólya költött,« és meggondolva, hogy azon vendéglő, melyben lakom, épen azon utczán van, melyen a királynak a vasútról bejárni kell, siettem . ... a policziára bejelenteni, hogy szabad-e ilyen és ilyen zászlót kitűzni ? De ki veheti rész néven, hogy Petőfivel szólva, nemcsak a kritikus, hanem a rendőr is ember, és mint ilyen, alá van vetve az emberi gyarlóságoknak, és hozzá a moszlanicza utolsó napja volt. A rendőrszobába lépve, ott egy írnokot s egy rendőrszolgát találtam. »Az úr nincs itt, de nem sokára jönni fog«, volt kérdésemre a válasz. Várakoztam, de feltűnt hogy mindketten suttogva beszéltek és lábujjhegyen jártak a szobában. Félóra múlva meg lett fejtve a rejtély. Egy minden rekedtsége mellett méltóságosnak mondható hang kiáltott ki a szomszéd szobából: »gyertyát!« Kevés idő múlva be lehetett mennem s szemben állottam a rendőrrel, kinek arczán, mozdulatain a jogos vidámsággal töltött moszlaniczának félreismerhetlen nyomai látszottak s ki álmából épen akkor serkent fel. Kérdésemre kedvező választ kaptam, azon kimondhatatlan méltóságos hangon, mely katonai államban a strázsamestereknek, bürokrata államban az irodák alsóbb szolgáinak, szóval azoknak, kik a végrehajtó hatalom legélénkebb érzetével bírnak, különös adománya. Másnap korán felkelve, megcsináltatom a nem-zeti lobogót, csak egyet, de tekintélyes nagyságát, már 10 órakor vidáman lengett a bűvös szélben a magyar tricolor. Ismered rosz szokásomat, hogy mikor különösen jó, vagy különösen mérges kedélyállapotban vagyok, idézeteket szoktam magamban morogni; most azon vettem észre magamat, hogy a számra jött, midőn a zászlót megláttam. Zászlóikat a keleti Szellő vigan lengeti, Hogy repdes a turul belé Nyűgot felé, nyugot felé ! Még megjegyzem, hogy a lobogó pár rubelnyi költségét sem viselhettem magam, hazafi jogot tartván ebben velem osztozni a tudtommal rajtam kívül Moszkvában egyedüli magyar. S. F. a magyar nemz. muzeum egyik könyvtárőre, s jelenleg a m. t. akadémia küldötte. Tegnap d. u. a hat óra, mikorra volt jelezve a király érkezése, már minket az indóház közelében talált, S. F. barátommal. Időtöltésül némi idézeteket mormogtam, p. o. mint kálvinista embernek a »Zsoltárából eszembe jutott : Hát én, kibe lelket a jó teremtő tett, Némán vesztegeljek s ne dicsérjem ötöt ? Nem, sőt minden lelki erőmet összeszedem stb. De be sem fejezhettem, mert egy vágtató tiszt s a sokaság hullámzása jelentette, hogy a várt vendégek útban vannak a Kreml felé. Egyszerű kis szánkóban ült a király, balján, ha jól láttam, Vladimir nagyhg ; a második szánkóban Andrássy Gyula gr. nem tudom kivel. És király ő felsége s gr. Andrássy Gyula Budapest utczáin sem kaptak igazabb magyar szívből jövő üdvözletet, mint azon egy pár és ént, mely akkor magányosan vegyült az orosz »hurrá« kiáltások közé. Ma reggel 12 óra tájban fogadta Ő Felsége az osztrák-magyar, illetőleg magyar alattvalók hiánya miatt, csak osztrák alattvalók küldöttségét. Volt alkalmam látni a gyönyörű albumot, Moszkvának legszebb kilátásaival, és a művészi felirati adresse-lapot, melyek ez alkalommal átnyújtattak, 2—3 én tájra jelezve volt, hogy a Rumjenzoff-múzeumot is meglátogatják a magas vendégek, hol néha én is dolgozom. Az udvarias igazgató tudtomra is adta, azon kérelemmel, hog’ bemutathasson, azonban a látogatás elmaradt. Még annyit tudok, hogy a mai díszebéd a moszkvai kormányzó hg. Dolgorukovnál volt, és azt, hogy ma 6 óra tájban ő felsége Moszkvából Smolensk felé hazautazott. A mai nap mindössze 8—9° A. hideggel — egyike volt a leggyönyörűbb, legtisztább téli napoknak, milyet csak északon lehet látni. Vakítólag ragyogva sütött a nap Moszkvának harmadfélezer tornyára, az aranyozott kupolákra; az utczákról fölszálló kópor finom fátyollal vonta be a tiszta levegő alsó rétegeit, hasonlag ahhoz,mint mikor fényes nyári hajnalon a kelő nap megvilágítja a menekvő éjjel kapuján künn rekedt könnyü fellegeket. G. K. Különfélék. Budapest, martius 3. (Kinevezések.) A vallás- és közoktatási minisztériumban Kis Bálint fogalmazó-gyakornok tiszteletbeli miniszteri fogalmazóvá neveztetett ki. A vallás- és közoktatási miniszter a vezetése alatti minisztérium számvevőségéhez Dömötör Károly, budapesti tanfelügyelőségi tollnokot másodosztályú számtisztté, és Nagy Géza belügyminiszteri hivataltisztet harmadosztályú számtisztté nevezte ki. Az igazságügyminiszter Medrey Géza pestmegyei volt telekkönyvi irodatisztet a magyaróvári kir. törvényszékhez segédtelekkönyvvezetővé, Sándor Frigyes marosvásárhelyi kir. táblai segéddíjas joggyakornokot a medgyesi járásbírósághoz aljegyzővé; a bártfai kir. járásbíróság mellé segédtelekkönyvvezetővé Tulács Ede bártfai kir. járásbírósági írnokot; Budurkán Miksa volt járáshivatali írnokot, a naszódi kir. törvényszék mellé bírósági végrehajtóvá nevezte ki. A belügyminiszter számvevőségéhez Schwartz Miklós dijnok gyakornokká neveztetett ki. (A budapesti egyetemről.) Ő Felsége Scheuthauer Gusztáv tudott és a budapesti egyetemen a kórszövettan rendkívüli tanárát, ugyanezen egyetemen a kórboncttan nyilvános rendes tanárává a szabályszerű illetményekkel nevezte ki. (Legfelsőbb adomány.) Ő Felsége Dobra mezőváros közönségének az ottani r. kath. iskola felszereltetésére magánpénztárából 200 o. ért. forintnyi segélyt adományozni méltóztatott. (Udvari méltóságok.) Gróf Hunyady Kálmán főszertartás-mesterré, és gróf Traun fővadászmesterré neveztettek ki. (Két megtért bűnös.) A »Tem. Lap.« a következő hirt közük: Raics István és Pavlovics Iván volt szerkesztő, kik nemzetiségi rajongások áldozatai lettek, hír szerint a megtérés útjára léptek. Raics, volt pancsovai reáltanár és a pancsovai szerb iskolák igazgatója, az államkormány által kirendelt tanfelügyelő rendeletének ellenszegülvén, hivatalából és fizetéséből felfüggesztetett. Pavkovics szerkesztő, mint tudnivaló, vizsgálati fogságban van. Előbbi a pancsovai reáltanoda igazgatóságánál kijelentette, miszerint viszszalépése esetében megszűnik opponálni és mindenben a kormány érdekei mellett fog működni; a másik pedig távirdai után a magyar minisztériumhoz folyamodott, kérve büntetése elengedését azon feltétel alatt, hogy nem fog többé opponálni, sem hírlapirodalommal foglalkozni. (Idegen zászlók eltiltása.)Mint a »B. B.«-ben olvassuk, az újvidéki szerb gymnasium ifjúsága a szerb zászlók használatától eltiltatott és e tilalom megtartásáért az igazgatóság tétetett felelőssé. (Horvátországi kinevezések) Cordasic Ferencz a horvát-szlavon-dalmát országos pénzügy-igazgatóság erdőmestere a horvátszlavon-dalmát országos kormányhoz az erdészeti ügyek előadójává neveztetett ki. (Változások a közös legfőbb számvevőszéknél.) Ő Felsége f. é. február 27-től kelt legfelsőbb elhatározással a lovag Petz Antal, közös legfőbb számvevőszéki udvari tanácsos által kért állandó nyugalmi létszámba átvételt helybenhagyni s megengedni méltóztatott, hogy ugyanannak ez alkalommal, annak sok évi, hű és hasznos szolgálataiért való legmagasb megelégedés kifejeztessék. Ő Felsége továbbá ugyanakkor kelt legfelsőbb elhatározással a cs. és kir. közös legfőbb számvevőszék elnökének indítványára az udvari tanácsosi czímmel és ranggal felruházott nagyrápolti Szent-Györgyi Gyula osztálytanácsost udvari tanácsossá, Kurzmayer Lipót udvari titkárt osztálytanácsossá, és az udvari titkári czímmel és ranggal felruházott Umlauf Ferencz számtanácsost a közös legfőbb számvevőszék udvari titkárává a rendszer szerinti járadékokkal kinevezni méltóztatott. (Nyilas Samuról) a »F. L.«-ban a következő necrologot olvassuk: A családnak, a ref. egyházközségnek vesztesége van benne, mert buzgó, nemeskedélyü, minden szépért, jóért hevülő férfi volt. Abban a szomorú időszakban, midőn a nemzet a levertség néma fájdalmában sintődött s a hazában csak két-három magyar lap volt, főleg Tompa Mihálynak, a »Fiaim! csak énekeljetek !« költőjének buzditásására lépett ki ő szerényen, igénytelenül, de a szépnek meleg szeretetével a költészet mezejére. Fiatal korában, midőn miskolczi segédlelkész s később (atyja halála után) Szederkény szeretett papja lett, sokat irt, mindig egyszerűen, formacsinnal, főleg a falusi életképek terén alkotva több sikerült költeményt. Miskolczon, a hová papnak vitték, közszeretetben állt jó kedélyéért s nemes érzületéért. E közszeretetnek egyik szép jele volt az is, hogy néhány év előtt barátai és tisztelői adták ki költeményeit két nagy kötetben. Mint hitszónok, a jobbak közé tartozott. (U z s o r a.) Temesvárott bizonyos T. nevű uzsorás negyedfél évvel ezelőtt egy pénzre szorult katonatisztnek 150 irtot adott kölcsön azon kikötéssel, hogy a kölcsönért 120 százalékos kamat fizetendő és pedig havonkint, a kamat pedig a tőkéhez csatoltassék. A kölcsönvevő, ki az uzsorást ki nem elégíthette, egy 10.000 írtra rugó örökség reményében folytonosan prolongálni volt kénytelen a kölcsönt. Most megnyílt örökségi joga, mit az uzsorás megtudván, a kölcsönt felmondta, és adósa ellen keresetet indított. A per vége az lett, hogy az adós tőke, kamat és a kamatok kamatjának megfizetésére ítéltetett. Az egész megítélt összeg 8000 írtra rúg. B Adva Tartva Ad a Tartva I "1—h ‘^ T HP ^ 0* Bécri kereskedelmi bank (500 ft. 100 frt, 40%befi*. • « 87 — 8d — Ergebet pilya !!!',*!.!*' 03 _ ECSI TŐZSDE. St : : «S: . R ,2R ______________UUI_______________gsSSSSSSTR^iSSIui::: — — _i_ _ : »7«* ' : ,g? 5 5 I -------------------------------------------------------------------------------------— Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel ....--------------------««Teresi * 200 * estst' ! * 102 b0 ‘?2 5« Adva Tartva Olasz-osztrák benk Bécsben, 200 frt ezüst 40% befiz. . . __ - _ KiSlT LaL ' 300 ”. . . ! • ! ' 5~ 85 ~ A. Államadósság 100 frt.________________bSSk1'oA W «jy ioo' frt.) rn ~~ - - L.mber^-czent.-JaWl pily. 800 ..................... __ __ .egységes járadék, jegyekben » PTM' • . • »- TM « Ken-hi^an“ rt,' b^eté'.se'l .' i ! i ! ZZ “Z ' » l ' £ ■ ' j j ! 8S 50 -Z I n a ezüstben jan.—jul. 5 prc. . . 7401* 74 15 Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel ... — ^-------Osztrák-Lloyd 100”frt . 77 50 „ . a april—oct. 5 prc. ... 7406 74 15 Union-bank, 200 frt ............................................................. 133 50 134 -- Első erdélyi pálya 200 frt ezüst . “ , Osztrák értékben visszafizetendő: -------— — Állampálya 500 frank.............................................. QO ” — 1 Sorsolással 183d-ből egész sorsj.p. p................................... 305— 315— E. Közlekedési vállalatok részvényei# is6Tiki.........................................................* 75 — : : :::: : ’ S” !8 a dlTÄÄöÄ.ni.,':::::::: B« · '•:::::: ‘n“ ^ z Äu0°0° ' If 75 ^ÄÄ&aVoO frt estist'. '. *. '. '. ! ,$? L 4°8 6_“ Mag‘ gal. 200 frt e 5% m’ l \ \ ~~ “ -j I ie;::::::: « « • • •.;;;; « sz „ szőlődézsma-váltsag 100 frt.........................................................— - K^a.Oder'berei nalva 200 frt......................................................... 1.. Kassa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben.................... _ - “I SÄAbibifit::::::: u7»SÄHOTS«Ä.800w.::::::: lit : ÄÄÄyÄ«' ::: ^o at erdélyi pálya 200 frt ezüst .......................... ^35 5^ JJ« Z Cseh-nyugati ■ • • 2. ZZ B. Földtehermentes. 100 frt p. p. S*ék”rf*&^á®^6r^r&si pily»'200 frt' '. ! ; ~Q 222 - M^a-sdl&lalkö’zp. vasp. 800 «; 5% es .' : : 05 - 95-I ka mi ka néli nélva 9nn frt .... ~ Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt. 5% Must . . ”u “ S anyát-tótországi 5%.............................................................. 75 50 M 50 Déli pálya 200 frt .......................... . ••• 157 50 158 50 Rudolf vaspálya, 300 frt. 5% ezüst, 100 frtért .... 102 * 10*50 s Erdélyországi 5%.............................................................. 73 50 74 2 5 Tiszai pálya 200 frt . .........................................................211- 212— a kiboci 1869 92 7* 93 — 1 Temesi bánság 5%............................................................. 74 50 75 25 Bécsi Tramway 200 fia............................................................................................• » * ....................................................... 90 u 93 — ■ Temesi 1867-d.ki sorsolási záradékkal............................... 74 — 74 25 Magyar-bácsorszagi palya ■ ■ • • • • • * - • • 105 _ t MafTaxXSOrSUeitYek. I Maffvar 5% ... 75 25 76 — . észak-keleti „ frt ezüst..................................... 110 _ t, , hl.i£,.jusui . jl% j ill. , 1867-diki sorsolási ziradékkal 73 75 74 75 keleti pálya 200 frt. . . • • • • • • • • 56— “7 _ Hitelintézet 100 frt................................................................... 16 950 170 _ 1 Csehországi 5% .... 95 — 96 — Battaszék-dombovar-zákonyi (duna-drávai) vaspálya Clary 40 frt p. ......................................................................... ou I Bukovinai 6 .............................................. . ifi 25 7K 75 200 frt ezüstben........................................................................... Dunagízhajózási 100 frt p. p................................................ ~ »? ~ I Vácsorszáj 5.......................................................... . ’ 77 75 78 50 c eV északi pálya, 150 frt...................................................................... Innsbrucki városi 20 frt.................................................... — Krajnai, karintiai és tengermelléki '5% . . . . i 86 50 _ Cseh nyugati. „ 200 frt • ■ • • • .............................................................Keglevich l0 frt . .............................................................. TMKJ I Morvaország 15% ......... . 94 50 95 50 Morva-sziléziai kozp. pálya, 200 frt ezüstben........................................ Buda varos köles. 40 frt................................................... fttó ausztriai 8_ Z Osztrák-északnyugati pálya, 200 frt................................ - - Pálffy 40 frt .. ......................................................................... f* 1 21 | Felső-austriai 5 ... 95 _ Rudolf pálya, 200 frt ezüstben................................................. 90s 121 Rudolf-alapitvány 10 frt.............................................. ?? 3« Ií ?k» i ST ■■:■■■■■■■■■ l- “ ” Dél-észak-német összekötő pálya, 200 frt p. p.................. * » » IdSA» 20 I I I .* ! i I i .* i ^ 3^! I A0"14*' £ ::::::::::: : 9iz zz F-iparvállalatok részvényei. haShanbvá»M2?'frtI ^2556 ■ ............................... * * „Agricola“, mezőg. váll. társasága 200 frt..................... — — __ _ Triest város 100 p. ............................................................ . ■ 18 — 18 51» Festi épitő-társaság 200 frt, 40% *ef.. - „ n 50 p. p. ............-------— — C. Más közkölcsönök. I Donau, osztrák biztositó 200 frt . .................................1----------1 _ _l Waldstein 200 frt p. .................................... I 53 501-------I 1 _ . „ po ka a„ Vasuti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt. 40% .....--------------------Windischgrätz 20 frt ............................. ..... 24 — 24 50 ■ Pest varos 6/a sorsolási kölcsöne 100 frt........................ . 50 83 Salgótarjáni kőszén 100 frt............................... — — 102 _ 20 50 21 — ^ros 5°/? visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . . —■ 8d 25 .securitás viszontbizt. 300 frt.................................................. — — ___ Váltók (három flörfs)* 1 A török vasúti kölcsön dijkötvényei, • • 01 Ia ^ ^ -^das. viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés.......................................................inn frt RnUnmi ft«/ I • . . . . 400 frank 35 fr. bel 21 50 21 85 Lt. osztrák épitő-társaság, 200 frt 40% befiz. . . 95 75 77 ' ' ' 8 » * 1 ' 93 40 93 60 Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetéssel. . .... 17 75 fR _ A^diUr ......................VI ' ' ' 93 60 93 ?0 D. Bankok részvényei. SSS'SSSJIWffr! “; tó .' y. angol-osztrák bank 200 frt, 75% befizetés..................... »? 39 «J ~ ................................ ““ -- Franktoll ioo fr't délnémet' '. *. 4% '. f. ’ « „191 I Angol-magyar bank 200 frt, 40% „ .......................... 33 50 ~ frt ^ ’•Í°° ^....................................................................Hamburgra 100 márk. b....................................3% . . . 33 99 91 29, I Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel . . — 127 ^ ti« '?mn #vt Vneka Ia * * *--------------------Londonra 100 font sterling........................7'/j%. . . fj I Magyar ált. földhitelintézet 100 frt ..................................... 10-60 50 Erdő-termeny keresk. tara. 200 frt, 50% befizetés. . .--------------------Lyonia 100 frank............................................6% . . . 11135 111 5* 5 Cseh ált. bank 200 frt 40% bef..................................... “ “ ~ ~ n . . . Milano 100 frank..........................................5% . . .----------------------Osztrák hitelintézet 160 frt......................................... 241 75 242 25 fx* Zai0^l6V6l6K* Marseille 100 frank....................................6% ... • Pesti kereskedelmi bank 500 frt •..................................................................... . •S konga « Páris 100 frank ..........................................6l/j%* • • 77 77 77 1 Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt.......................... 855 - 858 — Osztrák földhitelintézet sorsj. 50..................................... 26 14 55 pétervár 100 mhal.............................................................. 44 0d 44 10 J Osztrák-franczia bank 200 fm ezüst.............................. 45 25 45 50 1 U ..................................... 85 - 85 50 - _ _ I EE..toJ’.f'.’WSr : : 1. 22SRUSSVfe.:::::::: :: . . r‘“ek,“«...»*•.......................................... fr't, '40% befizetés 1 ! ! 1 ! ! . *B - «50 «War f Bldhitelintézet 5W. . ' '. ’. ! '• '• ff'» « - “Sperifie ^' .' ! .' .' .' ! i ! ! .' 891 3 921 I 0»bvmag^Des^lm.*és Wteibank'iOO frt/eO*0/.' bef- ■ - ” ! ! ! ! - - ^ . . . . . . . . . . . . _. ZZ ZZ B7*i viiSA u0rsi7ig0soo 'frt't*0/0': ::: : a ~ 8a-s,^/,no‘b*nk 130 éT vi.szan.«dé várSiestimudá. :::::::::::: :: 19525 19559 I . bankegylet -200 frt 40% befizetés..................... 85 - 87 - *AAk‘‘ ^ ' ' 89 ~ 99 “ • . Valuta. M»gy. ált. hitelbank 200 frt, 40«/, befizetés . ... --------------------E.st osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5% /0 . . 99--------A*finy al .............................................................................. ..........................I I . municipális biteiintézet 200 f. 40r ft befiz. -------------------- m ... , , , ... , . Friedricbsd’or..................................................._____________________'_____J I Pesti bank 200 frt............................................................. ........................... H. KISODDSégi kötvények. Louis d’or......................................................... , ~ ~ “ ! Magyar jelzálogbíjnk 200 frt, *0 frt bef........................ — — — — airaid-fiumei pálya 200 frt ezüst ................................ 84 10 84 30 Angol seuvereign. .................................................. . 90 11 30 , Franczia-osztrák-magyar bank Parisban (500 frank, Háttaszék-Dombóvár 200 frt e. 5%..................................... 73 50 _____Porosz pénztári utalvány................................................ , | - • *° «JmM • • • ■ • ■ 47 50 48 50 egyes. magyar gőzhajózisi 100 és 200 frtos 6%. . .---------------------Ezüstszelvény................................................................ 105 25 105 75 ■ Osztrák-egyptomi bank 20 font ster. (200 frt ez, _ 1--------Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . .______________Orosspapír rubel..................................................................... 1 55 1 5 1 I C_. 40% befizetéssel. . . . ............................... 103 4 104 itájororcz- vasipartárs. 670 ..................................................................................... ’ J| Bír»» és hitelbank 200 ftt, 4««/, befizet. .. . . --------------------»rzsébet-pálya 200 frt p. p . v . _________ Személyi hírek. ( Szabó Károly.) A következő gyászjelentést vettük : Szabó Imre, Mária és Amália mélyen szomorodott szívvel jelentik felejthetlen édes atyjuk Szabó Károly nyugalmazott m. kir. helytartósági tanácsosnak 1874. évi február hó 22-én reggeli 5 órakor, élete 78-ik évben, hosszas betegesdés után végelgyengülés következtében, a halotti szentségek felvétele után Kis-Kölkeden történt gyászos kimultát A boldogultnak hűlt tetemei folyó hó 24-én, délután 3 órakor fognak a kis-kölkedi sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig az egyházas rádóczi plébániatemplomban ugyanazon hó 25-én d. e. 10 órakor fog megtartatni. Kis-Kölkeden, 1874. február hó 22-én. Béke hamvaira! Helyi hírek. (Budapest főváros törvényhatósága) mártius 4-iki közgyűlésének tárgysorozata. Felirat a m. kir. belügyminiszter ur rendeletére a fővárosi közmunka tanács újból leendő választása tárgyában. — Gazdasági, bizottmányi és tanácsi előterjesztés a Dunapart beosztása és bérbeadása iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az 1871-ik évi rendőri kiadásokról szóló zárszámadásnak megállapitása tárgyában Az igazoló választmány határozata Szentkirályi Mór biz. tag folyamodványára. — A fővárosi közmunkák tanácsának átirata Tavaszi Endre urnak tanácstagsági lemondásáról. — Schleich Károly biz. tag az Istenhegyen fekvő Titb-féle rémek közmutató helylyé alakitása iránt. — Schleich Károly biz. tag indítványa a fővárosi levéltárnak más helyiségekben helyezése iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés 99 földhaszonbéri szerződésnek jóváhagyása iránt. — Bizottmányi és tanácsi előterjesztés az előbb Pest megyéhez tartozott Illik kerület iskolai székének leköszönése folytán szükségessé vált intézkedések megtétele iránt — A tiszti ügyészet és tanács bemutatja a nádor-laktanyai markotányosi üzlet bérbe adása iránti szerződés jóváhagyása végett. Bizottmányi és tanácsi előterjesztés Feszi Ágost volt tanácsnok és Gyurkovics Sándorné volt törvényszéki kiadó özvegyének nyugdíjaztatása. —• végre Major István volt aljegyzőnek végkielégitése iránt. — Hahn Mária mint az irgalmas nének segély iránti folyamodványa. — Esztergom megye közönsége a törvényhatóságok területének rendezése tárgyában az országgyűléshez intézett felirata. Törvényszéki csarnok. (Egy uj trónkövetelő Francziaországban. ) Negyven évvel ezelőtt, 1833. május 26-án egy meglett korú idegen jött Parisba, megviselve a szenvedésektől, fáradalmaktól alig értve a franczia szót.A közönség nem törődött vele, pedig ezen egyén nem volt más, mint ő fensége Charles, Louis Bourbon, Normandia herczege, 16-ik Lajos fia, így kezdő körülbelül Jules Favre ama nagy beszédét, melyben öt hosszú ülésen végig azt iparkodott bebizonyítani, hogy 16-ik Lajos fia nem halt meg a Templeban, hanem megmenekült és Delftben halt el 1845-ben és hogy védencze Naundorff Albert a franczia trón legitim örököse. A fennemlített Naundorf tagadhatlanul bátor férfiú lehetett, attól ugyan nem kellett tartani, hogy mint La Raméet 1596-ban, majd csak kötéllel emelik a franczia nép fölé, hanem közvetlen elődeinek sorsa sem igen volt biztató ; az első »megmenekült dauphin« , Jean Marie Hernagaul 1800-ban 4 évre, a második Bruneau Mathurin 1808-ban öt évre, a harmadik, valami baronde Richemont 1834-ben 12 évre ítéltettek el. A legújabb »dauphin« szintén nem részesült jó sorsban. Hanem menjünk sorban,úgy, amint a történetet Favre előadta. Az igazi dauphin tudvalevőleg a Templeban őriztetett. Ott mákonyt adtak be egyszer meki és fölvitték a háztetőre alkalmasint a kis Capet vonakodott volna saját lábaival fölmászni; helyette bábu maradt a börtönben ; de ez nem tette meg, hoztak tehát helyébe siketnéma gyereket; de miután ez nem mutatott hajlandóságot hamarjában meghalni, elcsapták a tisztelettől s helyébe valami beteges gyermeket hoztak, aki aztán meg is halt. Mindez hónapokig tartott, miközben a kis Capetről talán meg is feledkeztek, mivel különben a sok helyettesítés helyett egyszerűen őt lehetett volna kivinni a Templeből- Megjegyzendő még, hogy az említett siketnéma gyermeket egyszer meg is mérgezték, de egy orvos ellenmérget adott neki és igy megmentette. A kis Capet barátai azért úgy az orvost, mint a siketnéma gyermeknek beadott méreg szállítóját, megmérgezték. Mindebből kitűnik, hogy nagyon hatalmas emberek voltak; állítják, hogy e barátok közé számítódott Josephine de Beauchiarnais, utóbb első Napóleon neje, Barras, Hoche, Pichegru stb. Mikor a fennemetett gyermek meghalt, helyette a kis Capetet tették a koporsóba és utóbb kivették a koporsóból. Később maga XVIII. Lajos halálos ágyán elrendelte, hogy vizsgálatot tartsanak ez ügyben; ebből ki is derült, hogy »XVII. Lajos« csakugyan kimenekült a Templeből, de Latil bíbornok az illető okmányokat megsemmisítette. E szerint szerencsésen átestünk volna a legnehezebb részen, kitüntettük volna, hogy XVII. Lajos csakugyan nem lett a forradalom áldozata. Hanem mi haszna? egyre üldözték szegényt, a Vendeéba ment, ott barátai elárulták; Rómába ment üldözői onnét is kitúrták; Londonba menet franczia katonák elfogták és küsre tették, Josephine kiszabadította; Stassburgba ment, ott is elfogták; Josephine ismét kiszabadította. Ekkor 24 éves volt és már is 17 évet töltött börtönben; nem is csoda, ha elfeledte anyanyelvét s Németországba ment a német szóra. Párisba, mint bevezető sorainkban említik, 1833-ban jött vissza; itt madame de Rambaut és de Jolyki 16-ik Lajos legutolsó belügyminisztere volt,néhány ifjúkori epizódja elbeszélése után elismerték, hogy ő a megmenekült dauphin. Bár ép akkor történt, hogy Richmont hasonló praetentiókért 12 évi börtönt kapott, Naundorf, mert az állítólagos dauphin ezen név alatt lépett föl, mégis megindította 1836-ban az igénypert. A túszék constatálta, hogy Naundorf Porosz-Lengyelországban született, több ízben lopás és gyújtogatás miatt el volt fogva, és hogy amiket állítólagos gyermekkoráról beszélt, az mind memoirokban és egyéb könyvekben rég nyilvánosságra volt már hozva. Ekkor szöknie kellett Páriából, hanem azért egyre üldözték, akárhányszor elpáholták, meglőtték, hanem nem fogott rajta semmi, míg végtére Hollandban sikerült őt megmérgezni. Az egész történetben annyi a csodás, absurd, hihetetlen episzód, hogy minden tisztavérű legitimista bízvást zászlaja alá esküdhetik ex-retendensnek. Elmondottuk az állítólagos »XVII. Lajos« csodás történetét és már csak keveset kell hozzátennünk. Halála után néhány évvel, 1851-ben gyermekei újra megindították az igénykeresetet, visszautasíttatván, felebbezték ügyüket és ez a felebbezés az, mit febr. közepe táján a párisi felebezési tvszék letárgyalt. Sok vizet az ügy nem zavart, legfelebb a Gazette de Tribünének tett jót. Favrenek ez ügyben tartott beszéde egy álló hétig töltötte ugyanis be e lap hasábjait; a közvádló egy egész hosszú ülést foglalt el beszédével és tegnap érkezett kis táviratban megkaptuk ez ügy necrologját, amely szerint a fellebbezési törvényszék szédelgőknek ítélte Naundorfékat. Következménye a dolognak egyéb nem lesz, mint az, hogy a Naundorf példáján föllelkesült Auguste de Bourbon, alias August Meres egy könyvet fog kiadni, melyben bebizonyítja, hogy ő a valódi XVII. Lajos, könyve egy nyomdásznak hasznot hajt, egy ártatlan könyvkereskedőt tán megbuktat. Egyéb baj nem lesz, élesztetvén az építési kedv, a munkások keresethez jutnának. Versailles, marc. 2. A kezdeményezési bizottság napirendjére tűzte azon indítványt, hogy azon Francziaországban lakó idegenek, kik hazájukban nem hadkötelesek, a franczia hadseregbe soroztassanak. A »Presse« megemlíti azon hírt, hogy Chambord gróf veszélyesen megbetegedett Madrid, mart. 2. A monte albandói csatában a hadseregből 800 legény elesett és megsebesült; a a carlisták veszteségei tetemesek. Serrano tábornagy Santán dei-ba érkezett. London, mart. 3. A hirlapok jelentik, hogy a kormányhoz nem érkezett jelentés, mely megerősítené a Wolseley hadseregére vonatkozó hírt. Bécs, mart. 3. A kőszéntarifa és a cartellek kérdésében kiküldött bizottság tegnap Hirsch Gyula közlekedési igazgatót, Schulert, Gutmannt, Leinkaufot és Wenzel tanácsnokot hallgatta mint szakértőket; a kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a kormány tekintettel lesz arra, hogy a belföldi ipar megvédése czéljából kötött kereskedelmi szerződések szövetkezési tarifák által ne tetessenek illustriusokká. A bizottság valamenynyi hozzá utasított ügyre megválasztotta az előadókat. Bécs, martius 3. (Megnyitás.) Hitelrészvény 241.50 Magyar földhitelintézet —.—. Anglo-Hung. —.—. Magyar hitek. 144.—. Franco-magyar —. —. Municipalbank —.—. Államvasut —.— 1860 ki —.—. 1864 ki —.—. Ezüst —.—. London —.—. Porosz pénztárutalvány—.—. Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 150.— Lombard —.— Tramway —.—. Hitelsorjegy —.—. Napoleondor .—.Arany ------. Frankfurt —.—. Magyar sorsjegy —.—. Valóbank —.—. Általános épitőbank 94.75. Angol épitőbank 94.25. Bécs, mártius 3. (Előbörze.) Hitelrészvény 242.—. Magyar földhiteiintézet 60.—. Angol-Hung. 36.—. Magyar hitek. 157.—. Franco-magyar 57.—. Municipalbank —.—. Allamvasut 320.50. 1860-ki —.—. 1864-ki —.—. Ezüst —.—. London —. . Porosz pénztárutalvány —.—.Török sorsjegy —.—. Angol-osztrák 150.25. Lombard 157.— Tramway —.—. Hitelsorsjegy —.—. Napoleon d’or 9.10 — Arany —.—. Frankfurt —.—. Magy. sorsjegy —.—. Váltóbank —.— .Általános épitőbank 94.50. Angol épitőbank 94 50. Frankfurt, mártius 2. (Esti zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 104.25. Amerikai 1828-re 98.75 Osztrák bankrészvény —. Osztrák hitelrészv. 253.—. Osztrák államvaspálya - részvény 334.25 1864-ki 157.75. Galicziai 242.75. Évjáruléki papír 63.75. Győr-Gráczi —.—. Lombard 160.75. Köln, martius 2. Búza 93. —, 828. Rozs 110./16. 67.50 Olaj 111.10.,Szesz 10.10/20. Páris, martius 2. Liszt 19.50 79.50,78.50m.— Répaolaj 83.25, 83.25, 84.75. Lenolaj 83. 5 —. hiányzik. Szesz 63.50, 65.50, 63.50. Czukor finomított 149.—. A „P. Napló“ táviratai. Pozsony, mart. 2. A községi képviselet mai ülésében egy miniszteri rendelet olvastatott fel, melyben a király köszönetet mond a jubileuma alkalmából hozzá intézett feliratért. A közgyűlés feliratot határozott intézni a minisztériumhoz, hogy az adómentesség új építkezésekre nézve 20, az átépítésekre nézve pedig 15 évre terjesztesék ki. Ez által föl nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában Pest, barátok tere, Athenaeum épület 1874. KÖZGAZDASÁG. Vegyes hírek. (A határőr vidéki erdö consortium)» »P. Lt.« értesülése szerint alkudozásban áll egy 2000 holdas erdőterület eladása iránt; holdjáért 1600 ftot ígérnek neki. Azonkívül a faüzleti kedvező conjuncturák folytán a consortium még más kedvező ajánlatokat is kapott. Üzleti hírek. A budapesti gabna és értéktőzsdéiöl. Martius 2. Gabonában az árak nem változtak. A tőzsde ma nyugodt volt, az árfolyamok szilárdan tartották magukat. Jegyzéseink a következők: m. sorsjegyek 78.50, vasúti kölcsön 78.25, m. hitel igen keresve 158—159.50, anglo 3650, földhitelr. 60.50, municipalis 35.—35.25, takarék és hitel 63.50 -63.75, franko 58—56, pesti közúti 350, egy. m. gözh. 9—9.50, Schlick-féle 160, parti hitel 242 írtjával kötve. Valuták változatlanok, 20 frankos arany 8.91, cs. arany 5.29, tallér 1.66, ezüst 105. (A bécsi börzéről.) Mart. 2. Az üzlet lanyha volt, az árfolyamok keveset változtak, kivéve hitelrészvényt mely 243—243.50 áruitatott, végül végül 242.50-en maradt. Anglobank 151, unionbank 133, francobank 45.50, handelsbank 86.50, vereinsbank 23, alig. baubank 96.50, anglobaubank 94.50, bauverein 45.50, wechslerbaubank 16.75. Felelős szerkesztő : Ujváry Lajos.