Pesti Napló, 1874. április (25. évfolyam, 75-99. szám)

1874-04-20 / 90. szám

90. mám Budapest Hétfő, april 20. 1874. 25. évi folyam. Szerkesztési iroda? Barátok­ tere, Athenaeum-épület. A lap Szellemi részét illeti­ minden közlemény a szerkesztőség­hez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hi­vatai: Barátok­ tere, Ath­enaeum-épíllet» A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők.P­ESTI NAPLÓ ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételek: " Postán küldve, vagy Budapest. .. há­boz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra . .­­ 12 . — . Az esti kiadás postai különk­ildéséért felü­lfizetés évnegyedenként 1 itfrint. Az előfizetés az év folytán­­minden hónapban megkezdheti, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első­­ napjától számittatik. - Hirdetések szintúgy mini előfizetése? A KIADÓ-HIT AT­A LP­­A, Barátok­ tere, Athenaxim-épíek­ küldendők Budapest, april 20. Király ő felsége ma reggel 6 óra 6 perczkor érkezett meg egész suiteje kíséretében. A pályaudvaron gr. Szapáry Gyula belügyminiszter, Ráth Károly főpol­gármester, gr. Szapáry István Pest megye f­ő­ispánja és Thaisz Elek főkapitány fogadták. Gróf Andrássy Gyula külügy­miniszter és kísérete, báró W­enkheim Béla ő felsége személye körüli miniszter Auersperg herczeg osztrák miniszter­­elnök, báró K­h­u­n közös hadügyminisz­ter, Benedek altábornagy, Horst ezredes, herczeg Liechtenstein Fri­gyes, gróf Potoczki és az osztrák dele­­gatió legtöbb tagja ma reggel érkeztek meg Bécsből. A magyar delegatió ma 2 órakor tartja első ülését. A delegatió tagjai­nak ki­. fogadtatása holnap történik. A »N. tr. Presse« tegnapi számában a következő budapesti táviratot olvassuk: Trefort közoktatási, mint Ghyczy pénzügyi tanácsadója volt Bécsben, a­hol a szintén akkor ott időzött kölcsön-consortium képviselőivel folytatott tár­gyalások oly módon fejeztettek be, hogy a ma (szom­baton) este 7 órakor tartandó min. tanácsban erről jelentést lehetett tennie.Egyelőre a 150 milliónyi köl­csön második felének csak egy része vétetik fel. Minket arról tudósítanak, hogy a 150 milliós kölcsön első felének egy részlete sincs még értékesítve s arról, hogy a második felére vonatkozó tárgyalások is befejeztettek volna : nincs semmi tudomásunk. A min. tanácsko­zások legfőbb tárgyát, híreink szerint, a ro­mániai vasúti csatlakozás kérdése képezte. A kölcsön-consortium képviselője , Hansemann úr jelenleg Bécsben időzik, hol Weninger úr­ral van értekezlete, kit holnap várnak haza Budapestre. Ő felségének a pápához intézett leveléről Rauscher bibornok lapja, a »Volks­freund« a következő közlést tartalmazza: »Rómából és most vett híreink szerint, a csá­szárnak ő szentségéhez intézett levele valóban gyön­géd és szeretetteljes modorban van írva. Ő felsége bevallja ugya­n, hogy a hitfelekezet törvényeket szentesítnie kell, mert ez a parlament kijelentett akarata; e szavakhoz azonban oly biztosításokat csa­tol, melyek ez esemény keserűségét enyhítik. O szent­ségére e levél enyhítő és kedvező benyomást tett.« Az uralkodó, mint e sor­okból is látszik, mint alkotmányos fejedelem járt el, s a ked­vező hatás, a melyet levele — mint az a teg­napi bécsi lapokból látszik — Bécs minden körében keltett, Magyarországon nem lesz csekélyebb, mint a Lajtán túl. A alkudozások már végképen hajótörést szen­vedtek. A román cabinet új tagot nyert Maiorescu képviselő személyében,a­ki vallás- és közoktatásügyi miniszterré neveztetett. A szerb fejedelem e héten utazik Konstan­­tinápolyba. Más fontosabb esemény a múlt hét politikai történetében nem fordult elő. Az a­n­g­o­l kormány a parlament 16-ki ülésében kimerítő előterjesztéseket ten a jövő pénzügyi év költségvetésének előirányzatá­ról. A fölösleg ez évben 5,492,000 font ster­lingre van praeliminálva. Ez összeg a kincs­tárnok javaslatai szerint a czukorvám- és a lóadó teljes eltörlésére s a jövedelmi adónak egy pennyvel való leszállítására fog fordíttat­­ni.A múlt évben az állam bevételei 77.335,657, kiadásai 76.3­3­6,500 font sterlingre rúgtak. A jövő évi bevételek 77.995,000, a kiadások 7­2.503,000 fontra előirányozvák s ha a fent­eb­­­bi adóreductiók megvalósíttatnak, a fölösleg még mindig 462600 fontot teend. A spanyol csatatéren e héten a küzdelem szünetelt. Az időjárás rendkívül kedvezőtlen volt s a legújabb hírek szerint a harcz csak szerdán vagy talán még később fog újra megkezdetni. A kormány a legeré­lyesebben akarja a harczot folytatni s megint mintegy 24000 embernyi erősbitést küldött Sommerostroba. Mint rendesen, midőn a nemzetgyűlés szünetel, úgy ez alkalommal is sokkal élén­­kebb alakot kezd ölteni a franczia pár­tok küzdelme a sajtóban. A septennatus tör­vényességének kérdése képezi a harcz köz­pontját. E kérdésre a kormány legközelebb azt felelte, hogy a hét évi uralmat törvényes­nek tekinti s elrendelte, hogy mindazok, kik annak jogosultságát hirlapilag megtámadják, perbe fogassanak. Ezzel szemben legközelebb Lucien Brun, a legitimista párt egyik vezére nyilatkozatot tesz közzé, melyben — úgy látszik, pártja nevében — azt jelenti ki, hogy a hét évi uralom kizárólag Mac Mahon sze­mélyéhez van kötve, s hogy a nemzetgyűlés­nek joga van a hatalmat bármikor megszün­tetni. Ez a legitimisták részéről világos had­üzenet a septennatus intézménye ellen. A kérdés a sajtóban sok port vert föl, s igen heves vitákra ad alkalmat. Más következmé­nye a dolognak aligha leszen. A német parlament ápril 13-án meg­kezdi a katonai törvényjavaslat tárgyalását s két napi vita után 87 szótöbbséggel elfo­gadta annak első pontját azon egyezmény szellemében, mely a kormány­nyal köttetett. 17-én a javaslat tárgyalása befejeztetett s igy a második olvasásban egészen a kormány óhajai értelmében jön elfogadva. A porosz egyházi főtörvényszék 15-ei ülésében Ledo­­chowski gróf poseni érseket az egyházpoliti­kai törvények sokszoros megsértése miatt hi­vatalvesztésre ítélte. A berlini félhivatalos lap hosszú sorát közlé az okmányoknak, me­lyek az északnémet kormány zsinati politikájára vonatkoznak. E leleplezések még nincsenek befejezve s a »Nordd. Alig. Ztg.« szombati száma Armin gróf 1869. május 14. Bismarkhoz intézett ugyane tárgyú hosszú jegyzékét közli. Bilbao még május 5-ig kellően el van látva élelmi­szerrel. A tartományok kormány­zói utasittattak, hogy az alphonsisták ellen erélyes intézkedéseket tegyenek. A hó elején folyt alkudozásokban Serrano, hírszerint, azt ajánlotta volt Don Carlosnak, hogy a monar­chia visszaállításának kérdése plebiscitum elé hozassék, a carlisták ellenben azt követelték, hogy az ország egész északi része külön ki­rályságként Don Carlosnak engedtessék át, az ország többi része pedig olyan kormányt válaszszon magának, a­minő neki tetszik. Az Budapest, april 20. (A delegatiók ünnepélyes fo­gadtatása) Ő Felsége a király ál­­t­a­l következőleg fog végbemenni: A fogadtatásra kitűzött órában a delegatiók tagjai a királyi várpa­lota felső négyszögében levő nagy fogadó-terem má­sodik előszobájában gyűlnek össze. Mihelyt mindnyájan megjelentek, a fogadó te­rembe vezettetnek, hol a kir. trón előtt félkörben fel­­állanak. A fogadó­ teremben már megelőzőleg gyűltek össze a közös miniszterek, a miniszterelnök, úgyszin­tén a cs. kir. főkamarás, m. kir. testőrsereg kapitá­nya, ő felsége főhadsegéde. Most a főkamarás jelentést tesz ő felségének. Ő felsége a főkamarás kíséretében a fogadó­­terembe lép s a trónszék előtt a lépcsőzetre áll. A főkamarás, a testőrkapitány, és a főhídsegéd a trón mellett szokásos helyeikre állnak; a közös miniszterek és a miniszterelnök a lépcsőzet mellett balról foglalnak állást; a magyar királyi főajtónálló pedig és a szolgálaton levő szárnysegéd az ajtónál visszamaradnak. A delegáció elnöke erre beszédet intéz ő csá­szári és apostoli kir. felségéhez, ki arra válaszolni méltóztatik. Ő felsége válasza után a miniszterelnök a de­legatió egyes tagjait bemutatja. Ezután ő felsége kegyesen elbocsátja a delega­­tiót és belső szobáiba visszavonul. (A magyar de­l­egatió tagjai) vasár­nap délben 12 órakor előleges értekezletet tartottak a képviselőházban. Zsedényi felszólítására K­á­­r­o­l­y­i György gróf elfoglalván, mint korelnök, az elnöki széket, mindenekelőtt a delegatió elnökségére történt meg a kijelölés. Elnökké G­o­r­o­v­e István, alelnökké idősb Szőgyény László, jegyzőkké: Bujanovics Sándor, Pallavicini Ede őrgr. és S­z­é­l­l Kálmán, háznagygyá: Z­i­c­h­y F. Viktor gr. jelöltettek ki. Az albizottságok kérdése kerülvén szőnyegre, indítvány létetett, az utóbbi de­legáció alkalmával megpendített javaslat értelmében, melyet Eber tett, hogy az eddig szokásos eljárás he­lyett csak egy albizottság választassák. Eddigelé ugyanis az egész delegátió 4 albizottságra, u. m. had­ügyi, tengerészeti, pénz- és külügyi albizottságokra oszlott, nem tekintve a gazdasági és naplóbíráló al­bizottságokat. Ezúttal ifj. S­z­ő­g­y­é­n­y László orsz. kép­viselő azt indítványozó, hogy csak egy 21-es nagy albizottság alakíttassák, mely valamennyi ügyet tárgyalván, a plénumnak referáljon. K­e­g­r­e­v­i­c­h István gr. ezt azon módosítással támogatta, hogy ez a 21-es bizottság küldjön ki azután kisebb albizottságokat. Zsedényi az eddig szokásos eljárást védte, mi végre el is fogadtatott. A vitában többen vettek részt pro et contra, ezek közül meg­említjük Fálk Miksát, ki az albizottsági tárgya­lásoknak a­mennyire a tanácskozások természete engedi, az eddiginél nagyobb nyilvánosságot kívánt. Végül a bizottságok tagjainak kijelölése is megtör­ténvén, az értekezlet eloszlott. A kijelölt bizottságok névsora a következő : Külügyi bizottságba: Dániel Ernő, Dessewffy Aurél, Fálk Miksa, Haynald Lajos, Ká­rolyi Sándor gr. Keglevich Béla gr., ifj. Pejache­­vich László gr., Péchy Manó gr., ifj. Szögyényi László, Tombor Iván, Zichy Viktor gr. Pénzügyi bizottságba: Bittó Kál­mán, Horn Ede, Mrazovics Mátyás, Pankovich Ist­ván, Prileszky Tádé, Rudics József, id. Szögyényi László gr., Wodianer Albert gr., Zichy Nándor gr. Zsedényi Ede. Tengerészeti bizottságba: Ka­rácsonyi Guidó gr., Károlyi György gr., Kemény Gá­bor br., Lészsey Lajos, Szentpály Jenő, Toszt Gyu­la, Batthiányi Ferencz gr., Voncsina Iván. Hadügyi bizotts­ág­b­a: Andrássy Aladár gr., Bánó József, Beöthy Ákos, Bujanovich Sándor, Domahidy Ferencz, Döry Lajos br. Ernuszt Sándor, Éber Nándor, Gyürky Ábrahám gr., Ház­mán Ferencz, Hollán Ernő, Horváth Boldizsár, Hor­váth Lajos, Horváth Mirkó, Keglevich István gr., Majthényi László br., Muzslay Sándor, Paczolay János, Pallavicn­yi Ede őrgr. Pap Lajos, Pólya József, Pulszky Ágost, Szapáry István gr., Széll Kál­mán, Ürményi Miksa, Wahrmann Mór, Wächter Frigyes, Wodianer Béla, Hunyady Pál gr., Zichy- Ferraris Viktor gr. Gazdasági bizottságba: Kemény Gábor br., Wodianer Albert gr. Zichy Ferraris Vic­tor gr. Naplóbíráló bizottságba: Bittó Kálmán, Tombor Iván, Károlyi Sándor gr., Rudics József br., Pólya József, Szapáry István gr. (A baloldali kör) tegnapi értekezle­tén a közjegyzőségről szóló tvjavaslat képezte a ta­nácskozás tárgyát. Az értekezlet e javaslatot elfo­gadta, a különvéleményeket pedig, melyeket Ma­­tolay, Perczel és Toart nyújtottak be, elveti. (Andrássy gróf s az 1870-ki h­á­­b­or­u.) Az ismert »semlegességi levelek« írója az augaburgi »Alig. Ztg.« szombati számában tovább folytatja a journalistikai harczot pro Beust és contra Andrássy. Hogy elferdíti az igazságot, azzal ő épen nem törődik. Most azt a képtelenséget beszéli el, hogy Andrássy gróf a Francziaország érdekében való beavatkozást sürgette. Mindenki tudja, hogy ez haszontalan rágalom s hogy épen az ellenkezője igaz s az akkori magyar miniszterelnök erélyesen a béke és semlegesség érdekében használta föl befolyását. A semlegességi levelek írója úgy akarja feltüntetni az eseményeket, hogy Beust gróf volt az, a ki kez­dettől fogva ellenezte a franczia szövetséget s hogy csak azért irta az 1870. julius 20-ai, s legközelebb a »Temps«-ban megjelent compromittáló sürgönyt,hogy Andrássy gróf és a háborupárt törekvéseinek leg­alább a papiroson némi engedményt tegyen. Ez a sürgöny — mondja Beust gróf szerencsétlen írója — mentette meg Ausztriát. Okoskodása azonban olyan confusus, állításai oly kézzelfoghatólag hamisak, hogy nagyon rosz szolgálatot ten vele Beust úrnak, kinek akkori ingadozó, meggondolatlan politikája az ilyen védelem által csak még gyanusabb szemben mutatkozik. A közös költségvetés. A delegatiók elé terjesztendő 1875. évi közös államháztartási előirányzat összesen tizenkilencz ki­­sebb-nagyobb terjedelmű füzetből áll. A közös költ­ségvetés főszámai következők: Szükséglet: Külügymini­s­z­t­é­r­i­u­m rendes 4.237,660, rendkívüli 72,800, összesen 4.310,460 frt. Hadügyminisztérium rendes 102.435,753,rendkív. 8.212,184,összesen 110.647,937 forint. Pénzügyminisz­t­e­ri­u­m rendes 1.856,688, rendkívüli 1.050 összesen 1.857,738 frt. Számellenőr­ség rendes 126,919 frt rendkiv. 0, a szükséglet főösszege rendes 108.657,020, rendkívüli 8.286,034 összesen 116.943,054 frt. Fedezet: Külügyminisztérium 689.500 frt. Hadügyminisztérium 4.784.113 frt. Pénzügyminisztérium 2.280 frt. Számellenőrség 519 frt, összesen 5 millió 476.412 frt. Ez összeget levonva a szükséglet­ből, marad nettó szükséglet 111.466.642 frt. A határvámok jövedelmének előirányzata Ausztriára 20,896.300, Magyarországra 3,203.700 frt, összesen 24,100.000 frt. Ebből levonva 1,850.000 kezelési költséget s 6,750.000 frt fogyasztási adó visszatérítését, marad vámjövedelmi tiszta felesleg 15,500.000 frt. Ez összeget s a magyar állam terhére eső 2%-ot az összes közös szükségletből levonva, marad fedezendő 85,926.995 rendes, 8,120.313 rend­kívüli, összesen 94,047 309 frt kiadás. Ez összeg 70°­ o­ka a birodalmi tanácsban képviselt országokra esik, mely 60,148.995 rendes, 5,684.219 rendkívüli, összesen 65,833.116 frtot tesz, míg a magyar korona tartományaira eső 30% tesz 25,778.098 rendes, 2.436.094 rendkívüli, összesen 28.214.192 forint kiadást. A jövő évi előirányzat a folyó évre megszava­zott kiadásokhoz képest a külügyminisztérium szük­ségleteiben összesen 112.420 frt csökkenést, a had­ügyiben 688,887 forint emelkedést, a pénzügyiben 1,921 frt emelkedést, összesen a rendes szükséglet­ben 2.973,495 forint emelkedést, a rendkívüliben 2.394,943 frt csökkenést mutat s igy az összes szük­séglet előirányzata 578,552 frttal nagyobb a folyó évre megszavazott kiadásoknál. A rendes hadügyi szükségletben a folyó évhez képest 3.067,136 frt emelkedés mutatkozik. Ennek nagyobb része az élelmezés rovására esik, mely a a termények a ruházat stb. árának emelkedése foly­tán csaknem 3 millióval kerül többe, mint a jelen évre meg lön szavazva. A rendkívüli szükségletben 50,000 W erndl­­fegyver s a hozzávaló lőszer megszerzésére 2,050,000 frt van felvéve. Przemisl megerősítésére 200,000 frt praelimináltatik, eddig 1,600,000 frt jön megsza­vazva, az összes szükséglet 27 milliót teend. Komá­rom mellett I­g­m­á­n­d erőd felépítésére 250,000 frt követeltetik. Az összes költség mintegy 950,000 frtot tesz, melyből már 700,000 frt előbb meg lön szavaz­va. Most az utolsó részlet engedélyezését kéri a had­ügyminisztérium. A költségvetés részleteire még visszatérünk, Országgyűlés. A képviselő az ülése ápril 20. Elnök Perczel Béla. Jegyzik: Szenicz­ey Ödön, Beöthy Algernon. A kormány részéről jelen vannak : Szapáry Gyula gr., Szende Béla, Pauler Tivadar. A múlt ülés jegyzőkönyve fel­olvastatván, ész­revétel nélkül hitelesíttetik. Elnök bemutatja a bereghmegyei görög kath. lelkészeknek Buday Sándor képviselő által be­adott kérvényét, a congressus illeték­ felemelése tár­gyában; a margitai népkörnek Baranyi Ágoston képviselő által beadott kérvényét az uzsoratörvény helyreállítása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasittatnak. Sennyei Pál báró megrongált egészsége hely­reállítása czéljából­ heti szabadságidőt kér. A kért szabadságidő megadatik. Dr. P­o­­­­­t Mihály,a pancsovai kerületben meg­választott képviselő megbízó levelét bemutatja. Az állandó igazoló bizottsághoz utasittatik. Elnök jelenti, hogy az utóbbi időben történt több lemondás folytán a ház több bizottságában ürül­tek meg helyek, úgymint a pénzügyi bizottságban Bartal György lemondása folytán; — az állam és egyház közti viszonyok rendezése tárgyában kikül­dött bizottságban szintén Bartal György lemondása folytán egy hely, — a közalapok és alapítványok megvizsgálására kiküldött bizottságban Ghyczy Kál­mán és Györffy Gyula lemondásuk folytán két hely, a naplóbíráló bizottságban Máttyus Arisztid lemon­dása folytán egy hely, — a mentelmi bizottságban szintén Máttyus Arisztid lemondása folytán egy hely, s ennélfogva kéri a házat, hogy ezen helyeket vá­lasztás útján töltse be. A ház a választást a szombati ülés napirendjére tűzi ki. Wächter Frigyes Brassó város és vidék kér­vényét nyújtja be a törvényhatóságok kikerekítése tárgyában. Batthyányi Zsigmond gróf Zala Szent-Grót város és 19 község kérvényét nyújtja be, melyben a megyék rendezését tárgyazó törvényjavaslatban a belügyminiszter által megszüntetendőnek javasolt zala­ szent-gróti közigazgatási szolgabirói hivatal fön­­tartását kéri. Bobory Károly Halbauer Ferencz volt szé­kesfehérvári hadnagy özvegyének kérvényét nyújtja be nyugdíj, illetőleg kegyadomány megadása iránt. A kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Szögyényi László az állandó igazoló bizott­ság nevében jelenti, hogy Ghyczy Kálmán Ko­márom városában és V­é­c­s­e­y Tamás a kézsmár­­ki választókerületben megválasztott képviselők vá­lasztási jegyzőkönyvei minden tekintetben kifogás nélkülieknek találtatván, a bizottság az illető kép­viselőket a szabályszerű 30 nap fenntartása mellett igazolja. Szende Béla honvédelmi miniszter egy,a bu­dapesti várban a Szt.­György téren építendő honvé­delmi miniszteri házról s az erre megkivántató költ­ségek mikép leendő fedezéséről szóló­­javaslatot tesz a ház asztalán. Előzetes tárgyalás végett a pén­ügyi bizott­sághoz utasittatik. Szapáry Gyula gróf belügyminiszter a mi­niszterelnök nevében bemutatja az erdélyi katonai kórházak után az 1873. és 1874. évi bérlettöbbletek fedezésére szükséges póthitelről,­­ a méter-mérték behozataláról szóló s ő felsége által szentesített tör­­vényczikkeket. A szentesitett törvényczikkek kihirdettetvén, hasonló kihirdetés végett a főrendiházhoz át fog küldetni. Ezután a ház áprit havi költségvetése észrevé­tel nélkül elfogadtatván, következett a napirend , a közjegyzőkről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Toszt Gyula nem akar a közjegyzői intéz­mény fogalmának részletes ismertetésébe bocsátkoz­ni, mert ez, nézete szerint, oly jogi institutió, mely minden államban úgy a jogtudósok, mint a közönség részéről az igazságszolgáltatás tökélyesbítése és a nép jogérzületének megszilárdítása czéljából nagy gond­dal ápoltatik és fejlesztetik. Csupin röviden kívánja ennélfogva ezen intézmény czélszerűségét és hasznos­ságát kiemelni, annyival inkább, mert jól tudja, hogy vannak a közönségben, sőt a képviselőházban is egyesek, kik ezen intézményt luxus articulusnak, sőt az ötvenes években szerzett tapasztalatok alapján czélszerűtlennek tartják. Szóló nem akarja állítani, hogy a közjegyzőség az ötvenes években a czélnak megfelelt volna , ennek azonban egyebek között oka az is volt, hogy téves alapokra volt fektetve. A jelenleg beterjesztett törvényjavaslatban körvonalazott közjegyzői intézmény s azon közegek között, melyek az ötvenes években állottak­ fenn, lényeges különbség létezik, és hogy egy jól szerve­zett és helyes alapokra fektetett közjegyzői intéz­mény a jó és organikus igazságszolgáltatásnak fő­­tényezői egyikét képezi, ezt igazolja a szakférfiak­nak e tekintetben nyilvánított egybehangzó nézete s a közjegyzői intézmény behozatalát hosszú idő óta sürgető közvélemény. Először a pörök számának aggasztó mérvű szaporodása, másodszor pénzügyi szempontok teszik, nézete szerint kívánatossá ezen intézmény beho­zatalát. Nézete szerint a közjegyzői intézmény behoza­talánál a zugirászat elfojtására alapos kilátás van, egyúttal a közigaztási hatóságokhoz benyújtandó he­lyesebben szerkesztett és felszerelt kérvények folytán az ügykezelés is könnyíttetni fog. De ha ezen indokok a közjegyzői intézmény beho­zatalát kívánatossá teszik, úgy az 1869. IV. t. czikk­­ben lefektetett alapelvek után a közjegyzői intéz­mény minél előbb leendő meghonosítása elodázhatlan követelménynyé vált. Nézetkülönbség a központi bizottságban csak az iránt merült fel, hogy míg a bizottság egy része a kormány által javasolt szerkezethez ragaszkodott, mely szűkebb körre igyekszik a közjegyzők hatás­körét szorítani, a bizottság másik része a közjegyző­ség hatáskörét a jogügyletek több nemére is kötelező alakban kívánta kiterjeszteni. A központi bizottság többsége azonban az eredeti tvjavaslatot tette ma­gáévá, mert ámbár élénken óhajtja, hogy a közjegy­zői intézmény minél erősb gyökereket verjen ha­zánkban, s ámbár nagy súlyt fektet arra, hogy a teljes bizonyítékú, okiratok száma minél nagyobb mértékben növekedjék, mégis a közjegyzői állást inkább bizalmi hivatalnak tekintette, mely a törvény által felruházott qualificatiók folytán a nagy­közön­ség által bizalommal fog felkaroltatok Ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. (Élénk helyeslés: Dulovits Ernő szükségesnek tartaná, hogy ha már igazságügyi intézményeinket franczia minták után fejlesztjük, legalább igyekezzék a kormány az egyes intézmények között kellő összhangzatot hozni létre, így felemlíti a behozott végrehajtói intézmény visszásságait, s kéri az igazságügyminisztert, hogy ezt reorganizálni mielőbb törekedjék. A közjegyzői intézményre vonatkozólag megjegyzi, hogy a­ki csak kissé honos a bíráskodás terén, annak fontossá­gát belátja, mert a bíró a közjegyzői intézmény fennállása mellett közhitelességű okiratok alapján hozhat ítéletet. Azonban a jelen­tőjavaslat, határozatlansága folytán, őt nem elégíti ki. Felemlít­i a közhitelességű okiratok fontosságát a családi kötelékek és viszonyok rendezésénél, pl. az örökösödés kérdésében,­­ habár ez ügy szorosan véve a polgári törvénykönyv kere­tébe tartozik, mégis az ügy sürgősségénél fogva " fe kér"­­7. igazságügyminisztert, hogy ez ügyben nő-. A magyar iparműimúzeum megnyitása. April 20. Tegnap d. u. 3 órakor nyitották meg a budapesti ipar- és műmuzeumot és bocsáták a nagy közönség használata alá. Egy nagy eszme jön ezen intézményben meg­testesítve, egyike azon szellemi hatalmaknak, melyek művelődési és haladási történetünkben mint nem nagy fontosságú mozzanatok merülnek föl ugyan, de mindinkább elismert jelentőségükben nagyobb-na­­gyobb körök figyelmét vonják magukra és lassan­ként mintegy uralkodni kezdenek a korszellem fölött. Minden művelt ország ma már oda törekszik, hogy a kor színvonalára emelkedett ipara legyen s hogy ez ipar nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is­ meg­­feleljen a mindinkább növekvő igényeknek. E czél­­ból keletkeztek az utóbbi évszázadban Európa kü­lönböző államainak nevezetesebb városaiban az ipar­­múzeumok, melyeknek feladata, hogy a munkásokat és kézműveseket lehetőleg tökéletes czikkekkel meg­ismertessék, és ezek utánzását lehetségessé tegyék, hogy az iparban a művészi erőt a gépies gyártás fölött uralkodásra segítsék. Az európai iparmúzeumok legrégibbje a híres »Conservatoir des arts et métiers« Parisban, továb­bá a »South-Kensington-museum« Angliában, mely utóbbi az ez után keletkezett iparmúzeumoknak mintául szolgált. Magyarországban az iparos munkások száma aránylag annyi, mint a sokkal előbbre haladt Porosz­­országban és az e tekintetben érezhető hiány nem a kézművesek csekély számából, hanem a csekély termelőképességből ered. A természeti képzettség és a művészeti hajlam nem tagadható meg kézműve­seinktől és csupán a tehetség kifejtése és az erre szolgáló alkalom hiánya érezhető nálunk na­gyon. Iparunk fejlesztése tehát a kézművesek neme­sítésében és az ízlés tovább fejlesztésében keresen­dő. Erre szolgál az iparmúzeum. A múzeum dísztermében igen nagy közönség gyű­lt egybe. Terem és karzatok egyaránt zsúfolva voltak. Ott volt Perczel Béla képviselőházi elnök, Majláth­ György országbíró, Bartal, Zichy, Trefort miniszterek, Ráth főpolgármester, számos képviselő és főrendiházi tag, az országos iparegyesület, a kép­zőművészeti társulat, az országos iparosszövetség és a »fővárosi iparosok köre« képviselői. Keleti Ká­roly az iparmúzeum ez időszerinti elnöke, előadá a múzeum terveit, czéljait és reményeit. Egy oly biztos talajba épült intézmény ez, melynek csak kellő ápo­lásra van szüksége, hogy jótékony hatását iparunk­kal éreztesse. Mint kezdeményezőket fölemlíti: az országos magy. iparegyesületet, melylyel a képzőművészeti társulat szövetkezett és mindkettő rendelkezésére álló pénzét egy iparmuzeum létesítésére fölajánlotta. Fölirták a miniszterhez államsegély végett és S­z­l­á­v­y ak­kori kereskedelmi miniszter egy leiratában szívesen nyilatkozott késznek közreműködni a czélbavett inté­zetnek állami támogatása iránt. Továbbá Pest vá­rosa egy 740 □ ölnyi telket ajándékozott az ipar­­muzeum­nak és végül az országgyűlés pénzügyi bi­zottsága 50,000 frtot szavazott meg annak tárgyai vásárlására. Megemlékezik még az iparmúzeum czél­­jairól és annak fontosságáról, és azt megnyitottnak nyilvánítja. Bartal keresk. és iparügyi miniszter emelt ezután szót. Mélyen érdeklődik az iparmúzeum ügye iránt, mely hivatva van iparunkat emelni és fölvirá­­goztatni, hogy néhány év alatt pótoltassék az, mi évtizedek óta elhanyagoltatott. Azt hiszi, hogy az iparososztálynak helyesen felfogott munkálkodása képes lesz elérni azt, mire az állam maga alig képes. Ez csak könnyíti a kormány dolgát, de nem menti fel azt kötelezettségei alól. Két tényező : a társulati munkálkodás és a kormány pártolása szép eredmé­nyeket képes felmutatni. Ezen iparmúzeum nemcsak kifolyása, de maradandó emléke az 1873-diki bécsi kiállításnak, melyen hazai iparunk, néhány egyéni­ség buzgó közreműködése és számosak önfeláldozó részvéte mellett, oly váratlan sikert vívott ki ma­gának. Végül köszönetet mond mindazon egyéneknek és társulatoknak, kik az iparmuzeum eszméjét meg­testesítették : Zichy grófnak, ki az államsegélyt kieszközölte; az országos magyar ipartestületnek, a képzőművészeti társulatnak, Pulszky Ferencz, Né­meth Imre, Xántus, Römer stb.nek. Különösen azon­ban Keleti Károlynak kinek az országos bizott­sággal együtt még sokat kellene tennie, hogy a­­zért valójában elérjék. Felkéri a főurakat és gazdagain­­kat, hogy műtárgyaikat kölcsönözzék a társulatnak, mint tették ezt a Kensingthon múzeum és a bécsi ál­landó iparmúzeumnál. Szóval óhajtja, hogy minden­ki megtegye a mi tőle kitelhető, és Nelson hadiparan­csával tart, mely szerint: »a haza senkitől sem kí­ván többet, mint a­mennyit saját erejéből tehet.« E lelkes, többhelyütt megéljenzett beszéd után a nagyközönség a »rotundába« sétált, hol Pulszky és Keleti a miniszternek minden egyes szekrény tartalmát megmagyarázták. A közönség is sokág idő­zött a kis iparmúzeumban, melynek tárgyai a köz­­kiállítás látogatói előtt, vagy az iparegyesületből és múzeumból ismertesek. A nem sok hűhóval megnyitott intézet min­denesetre bír oly jelentőséggel, mint a fővárosban legutóbb ünnepélyen megnyitott, bármily közhasznú intézet; óhajtjuk, hogy annak gyakorlati eredmé­nyeit iparunk fölvirágzásában is hova előbb ész­lelhessük. Gelléri Mar­vella útján intézkedjék. Nem kevésbé fontosnak tartja a közhitel érdekében a telekkönyvek mielőbbi rendezését, bármibe kerüljön is. Elfogadja a törvény­­javaslatott a részletes tárgyalás alapjául. Az ülés tovább foly. A képzőművészeti társulat közgyűlése. April 20. A képzőművészeti társulat tegnap tartotta kép­tára helyiségeiben, Pulszky Ferencz elnöklete alatt, évi közgyűlését. A tagok meglehetős gyéren jelentek meg. Pulszky Ferencz megnyitó beszédében üdvözli a megjelenteket és kifejezést adott azon re­ményének, hogy a társulat tagjait nem sok idő múl­va a társulat tulajdon házába­­ fogja üdvözölhetni. Az igazgató-választmány jelentése, melyet Te­lepi Károly titkár olvasott fel, elősorolja a társulat múlt évi tevékenységének mozzanatait, és consta-

Next