Pesti Napló, 1874. július (25. évfolyam, 148-174. szám)

1874-07-01 / 148. szám

érti, hogy miért szólította fel ajánlattéteire alt.­. . sokat s miért válogatta ki közülök azokat, kikről azt hitte, hogy várakozásának meg fognak felelni. Ily eljárás, nézete szerint, nem egyéb,mint a le­fűzés eljárása, melyet pedig a legkisebb financziális dolgokban is nagyon rész gazdászati rendszernek tart. Tudja ugyan, hogy miféle szerződés van kilátás­ba helyezve a »Budapesti Közlöny« nyomtatását il­letőleg , de erre jelenleg nem reflectál, minthogy azt a belügyminiszter sem említette fel. Ezt kívánja az illem. (Nagy zaj. Helyeslés balról.) Ha ily politika követtetik kis dolgokban, akkor nem csoda, ha a financziális körök nagyobb dolgokban, tudván, mily eljárás van részükre kilátásba helyezve, conspirálnak hogy a kormányt lefőzhessék. Nem veszi tudomásul a választ. A ház­szavazás folytán 120 szóval 107 ellen a választ tudomásul veszi. Molnár Antal a kérvényi bizottság jelentését mutatja be a hozzá utasított kérvények tárgyában.Mi­­után e jelentésben fel van véve az orthodox izraeliták kérvénye is, kéri, hogy a vallás és közoktatásügyi mi­niszternek az izraelita iskola­alapra vonatkozó jelen­tése a kérvényi bizottság jelentésével egyidejűleg, szombaton vétessék tárgyalás alá. Mindkét jelentés szombaton fog tárgyaltatni. Simonyi Ernő Pécs több választója kérvényét nyújtja be, melyben azon okból, mert képviselőjük Tarray Endre hivatalt vállalt, új választás elren­delését kérik. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Következett a választási törvényjavaslat tár­gyalása. Szeniczey Ödön központi bizottsági előadó : Mindenekelőtt beismeri azt, hogy ha a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat általános elvi szempontok­ból vétetik bírálat alá, melyek szerint egy végleges választási törvényjavaslatot megbírálni kell, akkor az aligha fog a várakozásnak megfelelni. Felfogása szerint azonban a tárgyalás alatt levő törvényjavas­lat csak annyiban veendő bírálat az a­mennyiben a régibb állapotok módosítását és kiegészítését czé­­lozza. E tekintetben e törvényjavaslat teljesen meg­felelt Magyarország speciális viszonyainak, s ez idő szerint a törvényhozás nem is tehet egyebet, mint­hogy a 48-diki választási törvény módosításáról és kiegészítéséről gondoskodjék. Még ezen választási törvény átdolgozásánál is tetemes nehézségek me­rülnek fel, melyeket sem a ház akarata, sem a tör­vényhozás bölcsesége elhárítani nem képes. Részletesen felsorolván azután azon intézkedé­seket, melyeket a központi bizottság a 48-iki válasz­tási törvénytől eltérőleg a törvényjavaslatba felvett, ajánlja annak elfogadását. (Helyeslés). Ny­áry Gyula báró, a főrendiház jegyzője át­hozza a főrendiház tegnapi ülésében letárgyalt tör­vényjavaslatokat. Amennyiben módosítás történt e törvényjavas­latokon, az osztályokhoz utasíttatnak, a változatla­nul elfogadottak szentesítés alá bocsáttatnak. Tudósításunk befejezésekor Sz­a­p­á­r­y Gyula belügyminiszter szólal fel. Az ülés tovább foly. Törvényjavaslat Különfélék. Budapest, július 1. (Kinevezése­k.) A pénzügyminiszter Welsz József pénzügyi fogalmazót pénzügyi titkárrá, Kemény Alajos pénzügyi fogalmazó-gyakornokot pénzügyi fogal­mazóvá, az újvidéki fővámhivatalh­oz vám­vedővé Poli­­tovszky Ist­ván ottani­­ 111 nért, Komáromy János felváltó rézpénzszedőt átkelési pénzszedővé neve­ze ki. Az igaz­­ságü­gyminiszter dr. Gl­ück Lajos kassai királyi törvény­széki orvost, a kassai ki­ályi ügyész felügyelete alatt álló börtönökhöz börtönorvossá nevezte ki. A budapesti (budai) pénzügyigazgatóság tamássi Csépány Endrét és a román fejedelemséggel vasúti csatlakozások tár­gyában 1874. évi május hó 31-én kötött egyezményről. (Folyt, és vége.) 6. c­z­i­k­k. A két kormány vasutainak három más­a Tulkán-, és Töröstorony-, nemkülönben Uz vagy Ojtoz-, vagy Ghymesi (Palanka) szorosokon le­endő kapcsolatának hasznos voltát elvben elismeri, a nélkül, hogy kiépítésükre valamely határidőt megál­lapítana, mi későbbi megállapodás tárgyául van fenntartva, akkor midőn a két fél alkalmasnak fogja tartani. 7. c­z­­­k­k: Minden kapcsoló vonalon egy közös nemzetközi állomás fog létesíttetni, mely ké­sőbb a magas szerződő felek előzetes közmegegyezé­sével fog megállapíttatni. A pályaudvarok rendőrségét első­sorban a vas­úti hivatalnokok fogják kezelni a két állam mind­egyikének illetékes hatóságainak felügyelete alatt s az illető területen érvényben álló törvények és sza­bályrendeletek szerint. A teljes felségjog, ideértve az igazságszolgálta­tást és a rendőrséget is, ezen, csak a vasúti forgalom s a vámügyi kezelésre nézve köZöS pályaudvarokon, valamint a pályák azon szakaszain is, melyek ezen pályaudvarok és a határ között vannak, azon szer­ződő félnek marad kizárólag fenntartva, melynek területén a határszéli pályaudvar fekszik ; — mind­azonáltal a szomszéd kormánynak tehetségében álland­ó­­ vizsgálatot inditani az említett pályaudva­ron s az említett pályaszakaszon alkalmazott saját alattvalói ellen a határok ellen elkövetett minden bű­nért vagy vétségért. 2. a polgári törvénykezést illetőleg tehetségé­ben álland : a) ugyanazon tisztviselők vagy alkalmazottak hagyatékát rendezni; b) az említett tisztviselők vagy alkalmazottak vagyonára a csődöt kimondani, s az esetleges leszá­molást megindítani. Az ország igazságszolgáltatásának mindazon­által fennmarad azon joga, hogy a saját területén találtató javakat külön csőd alatt állóknak nyilvá­níthassa. A szerződő kormányok az illető hatóságoknak a szükséges és törvényes karhatalmat minden eset­ben kölcsönösen ki fogják szolgáltatni. Mi a közös pályaudvarok és tartozékaiknak üzletbevételét és a tulajdonosoknak e czím alatt fize­tendő különös kártalanításokat illeti, a vasutak igaz­gatóságai egyik és másik részről külön egyezményt fognak kötni illető kormányuk beleegyezésének fenn­tartása mellett. 8. c­z­i­k­k: Az építendő vasútaknak, ameny­­nyiben azt a közös érdek kívánja, egyforma szabá­lyok szerint kell építtetniök és üzletben tartatniok; nevezetesen: 1. a sínek megegyezőleg a határos vaspályák­kal (angol mérték szerint) 4 láb 8 és fél hüvelyk belső világot fognak leírni; 2. a gőzmozdonyok és vasúti kocsik, a­mennyire csak lehetséges , egyformán és mindenesetre oly módon készítendők , hogy ezen pályák egész hoszszában minden nehézség nélkül közlekedhes­senek ; 3. a gőzmozdonyoknak és vasúti kocsiknak üt­közői oly módon alkalmazandók, hogy a két állam­ban üzletben álló pályákon elfogadott méretekkel öszhangzásban legyenek; 4. a két területen oly jelzési rendszabályok al­kalmazandók, melyek alapelvekben mindkét pálya­vonalon egyformák; 5. ezen vasutak egész hosszában a két állam alattvalói közt sem a szállítási díjra és módra, sem az elküldés idejére nézve semmi különbség nem fog létezni; 6. az egyik állam területéről a másikra szállí­tott utasok és áruk nem fognak azon állam terüle­tén, melyre érkeztek, kedvezőtlenebb bánásmódban részesülni, mint a két állam bármelyikének belsejé­ben szállított utasok és áruk; 7. egyébiránt a két kormány teljesen fenntart­ja magának azon szabadságot, hogy a területén ér­vényben levő árszabást leszállíthassa, s kötelezi ma­gát egy harmadikkal, nevezetesen az engedélyesekkel szemben ezen szabadságát leghatározottabb módon tiszteletben tartatni; 8. minthogy a 2. czikkben említett három vas­pályának czélja közvetlen összeköttetést hozni létre, nemcsak az osztrák-magyar monarchia és Románia között, hanem hasonló összeköttetést létesíteni egész Európával : a két kormány a menetrendet közmeg­egyezéssel megállapítván, gondoskodni fog, hogy a személyszállító és a tehervonatok, melyek ezen pá­lyákon az átmeneti forgalmat eszközük, a­mennyire csak lehet, egyenes és kényelmes összeköttetésben legyenek az osztrák vagy magyar pályák azon vona­taival, melyek Itzkani-Burdujenibe, valamint a ver­­cserovai és tömösi két vonalnak megfelelő állomások­ra érkeznek, és hasonlólag azon vonatokkal is, me­lyek ezen állomásokról indulnak. Mi a személyszállító vonatok számát illeti, határo­zottan kiköttetik, hogy a posta és az utasok szállí­tására naponként legalább egy v­onat induljon min­­denik irányban, melynek legkisebb átlagos sebessége a megállásokat is beleértve 4­/2 mértföld legyen óránként, s a­melynek, amennyire csak lehetséges, a folytató vonatok indulási és érkezési idejével is egyez­nie kellene. Mindkét kormány meghatározza és helyben­hagyja a tehervonatok menetrendét és árszabásokat s ez utóbbiak a lehetőség határáig azonos elvek szerint állapitandók meg s a mennyire lehetséges, a nemzetközi kereskedelem szükségleteinek kedvezni fognak. 9. ez­ik­k. A két kormány területi és fel­­ügyeleti jogainak gyakorlása végett állandó biztoso­kat alkalmazand, kiket a vasúti igazgatósággal való viszonyaiban, minden oly esetben képviseletével meg­­bíz, melyek sem a bírói, sem a rendőri hatalom jog­köréhez egyenesen nem tartoznak. Ezen, az illető vasutak felügyeletével megbízott biztosok egymással közvetlenül is érintkezhetnek mindazon kérdésekben, melyek e vasutak üzletét vagy a kereskedelem érdekeit illetik. 10. c­z­­­k­k. A két szerződő fél egymásnak kölcsönösen ígéretet tesz, hogy a jelen szerződés foly­tán alkotandó állomásokon sem hivatalt, sem munkát tudva nem fog bízni oly egyénekre, kik közönséges bűntényekért vagy vétségekért, csempészetért vagy a fogyasztási adó szabályai ellen elkövetett súlyosabb áthágásért szabályszerűen elítéltettek. A­mi a szerződő államok azon hivatalnokainak és alkalmazottjainak szolgálati viszonyát és fegyel­mét illeti, kik a jelen egyezmény erejénél fogva a másik állam területén állomásoznak, ezek kizárólag azon kormánytól függnek és annak rendelvék alá, mely őket kinevezte. 11. c­z­­­k­k. A nemzetközi forgalomnak lehe­tőségig való könnyítése végett a két szerződő kor­mány által a határon felállított vámhivatalok a (meghatározandó) közbeneső állomásra fognak szo­rosan egymás mellé helyeztetni és itt, mindegyik sa­ját illetősége körében fog eljárni a ki- és bevi­teli, valamint az átviteli vámilletékek beszedése körül. Ezek mind a két részről a szükséges, a gyors eljárás kívánalmainak megfelelő meghatalmazással látandók el. 12. c­i­i­k­k. Mi azon eljárás módozatainak megállapítandó részletezését illeti, mely az utasok málkáinak vagy a behozott és kivitt kereskedelmi áruknak vámszedő vizsgálata és kezelése körül köve­tendő, a­ két kormány kölcsönösen biztosítja egy­mást, hogy a kérdésben lévő pályavonalak nem fog­nak kevésbé kedvező bánásmódban részesülni, mint bármelyike idegen országba vezető vasutaiknak, s hogy egyúttal a kereskedelmi forgalom érdekében minden könnyebbséget és minden illető államaikban fennálló törvényekkel megegyeztethető egyszerűsítést meg fognak engedni. 13. c­i­­­k­k. A két kormány tökéletes vám­­mentességet biztosít : a) a nevezett vasutak hivatalnokainak ingósá­gai számára (a­mennyiben ezek már használatban voltak); a cs. és kir. kormány ezenfelül ugyanazon vámmentességet engedélyezi meg ; b) a közbeneső állomásokon alkalmazott feje­delmi vám-, posta- és rendőrségi hivatalnokok ingó­ságai számára (a­mennyiben már szintén használat­ban voltak.) 14. C­z­­­k­k. Ő Felsége a császár és király kormánya beleegyezését adja, hogy a fejedelmi kor­mány által az idegenekre nézve megállapítandó rend­őrségi felügyelet a közös pályaudvarokon romániai tisztviselők által együttesen gyakoroltassák. A felügyelet gyakorlása teljes kölcsönösség alapján eszközlendő s a szerződő felek mindegyike a maga részéről mind az érkező, mind a távozó szemé­lyekre egyaránt alkalmazhatja azon rendőrségi szab­ványokat és törvényeket, melyek az illető államban hatályban vannak. 15. c­z­i­k­k. A magas szerződő felek rendőr­ségi közegeiket, hatáskörüket és illetékességüket sza­bályozó utasításokkal fogják ellátni. 16. c­i­i­k­k. A két kormány intézkedéseket fog tenni az iránt, hogy a két állam tisztviselői, kik akár egyenruhájuk, akár főnökeik bizonyítványai által ilyeneknek magukat igazolják, midőn a jelen szerződés folytán keletkezett szolgálatban a határt át kell lépniök, az útlevél formaszerűségei alól fel­mentessenek. 17. c­z­­­k­k: A két állam posta- ás­­távirda­­igazgatóságainak utólagosan kellene megegyezniük, a kérdéses vasútvonalakon életbeléptetendő szolgála­tokra nézve megállapítandó szabályzat iránt. Egyébiránt már mostanában megállapíttatták, hogy a postai­ és távirdai intézmények a szabály­szerű forgalom követelményeivel összhangba fog­nak hozatni. 18. c­z­­­k­k. Az illető igazgatóságok tartoz­nak a 7. czikkben meghatározott közbeneső állomá­sokon mindazon helyiségeket előállítani és fenntar­tani, melyek a nemzetközi hivatalok elhelyezésére, a hivatalnokoknak lakással s a vámrendőrségi és fo­gyasztási adó őrszemélyzetének laktanyákkal ellátá­sára szükségesek. A két kormány mindenike külön és közvetle­nül egyezkedni fog a vasutak igazgatóságaival mind arra nézve, a­mi az említett kötelezettségek terjedel­mét, a bútorzatot, fűtést, világítást, a pályaudvaro­kon berendezett irodákban és egyéb helyiségekben a tisztaságra való felügyeletet, valamint esetleg a hi­­vatalnoki lakások szükségletét illeti. Végre azon kérdés felett is egyezkedni fognak, hogy milyen kárpótlás járand a társulatoknak azon előlegekért, melyeket azok a fentebb elősorolt köte­lezettségek teljesítése czéljából tettek. 19. c­z­i­k­k. A két kormány kötelezi magát, a forgalom közös érdekében, a­mennyire csak lehetsé­ges, és az állam biztonsága megengedi, az útlevél rendszer kezelésének megkönnyebbítésére. 20. c­z­i­k­k. Jelen egyezmény az illető tör­vényhozó testületek helybenhagyása után fog ér­vényre jutni és a megerősítési okmányok Bukarest­ben fognak kicseréltetni. Minek hiteléül a két teljhatalmazott a jelen egyezményt aláírta és pecsétjével ellátta. Kelt Bukarestben három példányban 19­30. május 1874. (P. H.) Báró Galice Henrik s. k. (P. H.) B 0 é r e s c 0 V. s. k. Indokolása a román fejedelemséggel 1874. évi május hó 31-kén kötött vasúti egyezményről szóló törvényjavaslatnak. Több mint 900 mértföldre menő vasut­hálóza­­tunknak legérezhetőbb hátránya az, hogy eddig csak délnyugat, nyugat és észak felé van az európai vas­úthálózattal kapcsolatban, — míg ellenben az oly nagyfontosságú keleti irányban, a­mely felé legin­kább vagyunk hivatva forgalmi összeköttetéseinket kiterjeszteni — kapcsolattal nem bírunk. Ezen hátrányos helyzet megszüntetését legfon­tosabb érdekeink sürgetőleg követelik, mert csak az által lesz képes Magyarország azon kereskedelmi összeköttetésben az őt megillető helyet elfoglalni, mely kereskedelem eddig délről és keletről egyrészt a Dunán korlátoltan, másrészt Magyarországot elke­rülve, m s utakra tereltetett és mert továbbá csak ez által lesz elérhető, hogy pályáink a nemzetközi forgalomban részesülvén s jövedelmezőségük emel­kedvén, az állam részéről irányukban fölvállalt kö­telezettségből folyó terheink csökkenni fognak. Ezen szempont volt mérvadó már 1868-ban a magyar országgyűlés előtt, midőn a képviselőháznak 1868. évi deczember 4-én s a főrendiháznak ugyan­azon hó 9-én hozott határozataiban vasutaink délke­leti irányban leendő összeköttetésének nagy fontossá­ga hangsúlyoztatott. Ezen szempontból indult ki a magyar kormány is, midőn a romániai vasúti csatlakozások iránt ke­vés idővel azután tárgyalásokba bocsátkozott, me­lyeknek eredménye egy, a két kormány között 1872. évi október 27-én kötött szerződés jön. Ezen szer­ződést azonban a romániai kamara el nem fogadta, minek folytán az­ alkudozások részünkről meglőnek szüntetve. A román kormány a múlt télen a tárgyalások újbóli felvételét sürgette, s a magyar kormány, te­kintve ezen összeköttetéseknek Magyarország szem­pontjából is felette sürgős voltát, főleg arra volt te­kintettel, hogy ezen tárgyalások újból megindításuk után mielőbb gyakorlati eredményre is vezessenek. E végből történt megállapodás arra nézve, hogy az előbbi egyezményben kijelölt több rendbeli csat­lakozási pont helyébe első­sorban csak kettőnek lé­tesítése vézetett czélba, míg a többinek hasznos volta elvben elismertetvén, ezeknek végleges megállapítása későbbi tárgyalásoknak tartatott fenn. Ezen első­sorban létesítendő két csatlakozási pont megválasztása iránt kétség nem lehetett, mert ilyenekül a kereskedelmi forgalom természetes útja, a helyzeti viszonyok és a két állam érdekei az orso­­vai és brassói csatlakozást jelölték ki. Az orsovai csatlakozás ugyanis a Duna irá­­nyában" élénk kereskedelemnek állandósítására és könnyítésére van hivatva és Románia kiváló"érdeké­­ben áll, míg a brassói csatlakozás, melynél magyar területen csak 3 1­ 3 mértföld építendő, Erdély iparos vidékeinek érdekeit szolgálja, a keleti vasútra nézve életkérdés, a tiszavidéki és magyar államvasútra nézve pedig tagadhatatlanul nagy fontosságú. A galacz-brassói és a bukarest-brassói össze­köttetésnél tekintetbe vehető szorosok közül a tömö­si azért jön választva, mert a tömösi összeköttetésen át azon vasútnak magyar része csak 3,30 mértföld hosszú. A két vonal egyébiránt úgy Románia, mint Magyarország igen sok vidékére nézve egymással versenyző vonal s épen azért kiváló súlyt helyezett a kormány arra, hogy mindkettő egyidejűleg építtes­sék és adassék át a forgalomnak, s a bemutatott egyezmény ezen feltételnek meg is felel. Az egyezmény egyébiránt a szokásos és a do­log természetéből folyó határozatokat tartalmazza. Bittó István s. k. B. Wenkheim Bélas. k. Pau­­ler Tivadar s. k. Trefort Ágoston s. k. Gr. Zichy Jó­zsef s. k. Szende Béla s. k. Ghyczy Kálmán s. k. Bar­­tal György s. k. Szapáry Gyula gr. s. k. 10 ok Jenőt sirály­i v rt. osztalyu naposziekie nevezte ki, utóbb nevezettet ideiglenes minőségben. — Az aradi pénzügyigazgatóság Hollósa.) Jakabot VII-ed oszt. tisztté ideiglenes minőségben a radnai kir.. adóhivatalhoz nevez­te ki. A pécsi pénzügyigazgatóság Kollerits Jánost VI. oszt. adótisztté nevezte ki. (Udvari ünnepélyek Bécsben). Konstantin Nikolajevits orosz nagyherczeg és az orosz György-lovagok küldöttsé­gének tiszteletére, mint már említve volt, szombaton és vasárnap ebéd volt. A szombaton ő felségénél Schönbrunnban tartott ebédre Konstantin nagyherczeg, Péter oldenburgi herczeg, R­u­­d­o­­­f koronaörökös, az orosz küldöttség tagjai, az orosz nagy­követség, gróf Andrássy közös külügy­miniszter, az osztrák miniszterek, több tábornok és az udvari méltóságok stb. voltak hivatalosak.Ebéd alatt a Straus-féle zenekar játszott. Ebéd után a király cerclet tartott.­­ Vasárnap a bécsi burgban ka­tonai díszebéd volt, melyen jelen voltak : Kon­stantin nagyherczeg , Rudolf koro­­naherczeg, Károly Lajos, Albrecht, Vilmos és modenai Ferenc­ főherczegek főudvarmestereikkel, Péter oldenburgi hg., V­i­l­­m­o­s braunsch­weigi herczeg, Gusztáv szászweimári herczeg, az orosz küldöttség, az orosz nagykövetség tagjai, gr. Andrássy külügyminiszter, b. Koller kö­zös hadügyminiszter stb. összesen 110 vendég volt meghiva. Az ebéd alatt mondott, és általunk már táviratilag említett pohárköszöntések a következőleg hangzottak : Ő felsége a következő toasztot mondá: Drága barátom, az orosz császár ő felsége egészségére! A vitéz orosz hadsereg és hajóhad, és ennek fenséges nagy admirálja egészségére, a kit ma kö­rünkben van szerencsénk láthatni! Miután ő Felsége a toasztot befejezte, a zene­kar az orosz néphymnust kezdé. Azután Konstantin nagyherczeg a következő köszöntésre emelé poharát: »Engedje Felséged megköszönnöm kegyes szavait és még egyszer ismételnem azon szerencseki­­vánatokat, melyeket ma a császár, az én felséges bá­tyám, valamint az orosz hadsereg és a Sz.­György hadi rend nevében, melynek lovagja Felséged ezelőtt 25 évvel lett, Felségednek elmondani szerencsém volt. Isten óvja és tartsa Felségedet és hű hadsere­gét.« E szavak után a zenekar az osztrák hymnuszt játszá. Ebéd után ő Felsége a kihallgatási szobában cerclet tartott. Este 1/2­9 órakor a schönbrunni nagy csar­nokban estély volt, melyen több művész, a bécsi fér­­fi-dalegylet és az udvari operaszínház zenekara ját­szottak. Hangverseny után cercle tartatott, mire a vacsora következett. A nagyherczeg elutazása Bécsből tegnap dél­előtt történt. Az északi vaspálya udvarán megjelen­tek az orosz nagykövet és a nagy­követség tagjai gróf Adlerberg, és később Péter oldenburgi herczeg. 11 órakor odaérkeztek kétfogatú nyitott udva­ri hintón a király és a nagyherczeg s utánok a kisé­ret. Ő felsége megint az orosz gránátosi egyenruhát viselé az András-rend szalagjával, a nagyherczeg pe­dig osztrák ezrede egyenruháját. Két perc­c­el a vonat elindulása előtt a nagyherczeg igen szívélye­sen búcsúzott el királyunktól, ki levett löveggel há­romszor csókolá meg távozó vendégét. A nagyher­czeg elutazása után ő felsége Mendel főhadsegéd kí­séretében visszakocsizott a burgba. (Deák Ferencz hogylétéről) a »Főv. Lap.«-ban a következőket olvassuk : Deák Ferencz napról-napra jobban érzi magát a Schwarcz­­féle városligeti nyaralóban, mely dr. Hofmeister (az­előtt Fischof) vizgyógyintézete mögött fekszik, s emeletes terrassáról a legszebb kilátás van az egész városligetben. A távoli hegyek alatti falakat is látni lehet róla. Azelőtt az öreg ur e terrasson töl­te az időt, de ma már lejár a kertbe s vidáman nézi a tár­saságot, mely kuglizással tölti az órákat. Délután négy órakor fogadja látogató barátjait s nyájasan beszélget velük. A vidám adomák újra szőnyegre ke­rülnek, s mindig erősbül a remény, hogy a gondoktól ment élet, a Nedeczky-család szeretetteljes ápolása, dr. Kovács Endre orvosi buzgalma, a régi jó barátok vidorsága elűzik, vagy legalább is lényegesen meg­­enyhítik azt a betegséget, melyre az utóbbi időkben az egész nemzet aggódva gondolt. (Apponyi Albert grófhoz) a vá­­lasztókerületében zsidóság küldöttséget menesztett, kérve őt, hogy a rabbi-seminarium mielőbbi életbe­léptetése iránti kérelmét támogatná a kérvényi bi­zottságban. Apponyi gr., mint halljuk, azt válaszolta, hogy ő az orthodox zsidók kérvényét pártolja, sajná­lattal megvallja azonban, hogy úgy látja, miszerint a A.C1 VC11J1 UlZiU CLCttg UiXIL tJö CL HCjJVlOCIUXJ.IlZilJiXU £t VVMW~­ség a seminarium felállítását óhajtja. (Az országos nőiparegylet), az egylet ipartanodája és munkabazárja javára, júlus 4-én a császárfürdőben zártkörű tánczvigalmat ren­dez. A rendező bizottság az országos nőiparegylet választmányi tagjaiból s a következő urakból áll : Kégly J., Bába V., Ballagi G., Szendrői Brankovits György m. k. b. feb., gr. Cziráky Béla, Feszty Gyula Herczeg László, Hürsch Nándor, Katinszky József, dr. Kerkapoly Gyula, Kuthy Béla, dr. Lieszkovszky Károly, Meskó Elek, Parail Ferencz, Reiter Ödön, Rosem­berszky Árpád, Ruttkay István, Stoll Gábor, Szüry Dénes, Wach­ti N. cs. kir. főhadn. Jegyek a meghívó előmutatása mellett válthatók : Cserhalmai Ferenczné egyleti alelnöknő lakásán naponként dél­után 2 órától esti 6-ig (Redout-épület); az egylet tanodájában (üllői-ut 1-ső szám); a császárfürdőben Khanel Ignáczné­nál 32. és 33. sz. a. és a bál estéjén a császárfürdői pénztárnál. Jegyek ára : Családjegy 5 frt. — Személyjegy 2 frt. Felülfizetések köszönet­tel fogadtatnak s hírlapok utján nyugtáztatnak. A tánczvigalom kezdete 8 órakor. A kik tévedésből meghivót nem kaptak és arra igényt tartanak : szí­veskedjenek az egylet alelnökéhez Cserhalmai Be­­rencznéhez fordulni. (Névváltoztatás.) Schacht­ner Géza, Ilona és Árpád székesfehérvári lakosok » nai«-ra változtatták vezetéknevüket. A „Pesti Napló“ táviratai. Versailles, jun. 30. A nemzetgyűlés elvetet­te ama törvényjavaslat sürgősségét, melyet Fran­­ck­eu legitimista a »Figaro« czikke alkalmából,mely­ben a nemzetgyűlés jogainak megsértésével vádolta­­tik, a sajtó vétségek ellen hozandó rendszabályok tár­gyában előterjesztett. Dudley, jan. 30. A kőszénbányamunkások elhatározták, hogy inkább karácsonyig folytatják a strikeot, semhogy elfogadják a munkabér leszál­lítását. London, jun. 30. Az alsó házban Butt indo­­kolá az ír parliament helyreállítására vonatkozó in­dítványát. Posen, jun. 30. A kormány Janiszewski fel­szentelt püspök fizetését július 1-jétől kezdve zár alá vette. Madrid, jun. 30. A kormány elhatározta, hogy Concha tábornagynak emléket állíttat, és a temetési költséget viseli.­­ Tafalla és Mirandában két had­test alakíttatik; a köztársaságiak 800 halottat és se­besültet vesztettek s tüzérségük, és podgyászuk ép­ségben maradt. Alfons, Don Carlos fivére, karján megsebesült. A hadsereg jelenleg Arga, Olite és Ta­­fallában áll. B­é­c­s, julius 1. (Megnyitás.) Hitelrészvény 219.—. Angol-osztrák 139.50. Lombard­­—.—. Unió­bank —.—. Által, épitő bank 57.—. Angol-épitő­­bank 66.—. Bécs, julius 1. (Előbörze.) Hitelrészvény 218.75. Magyar földhitel 63.50. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák 139.25. Magyar hitelré­szvény 192.50. Franco magyar 71.50 Allamvasut 310.50. Lombard 139.50. Union-bank 100.—. Által, épitő bank 56.—. Angol-épitő­ bank 65.50. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírek. (Budapesti gabna- és érték­tőzsdéről) julius 1. A gabnaüzletben ma is­mét minden fajban igen lanyha hangulat uralkodott. Az értéktőzsde ma kedv és üzlet nélkül volt a létre­jött kötések ezek : magyar dijsorsjegyek 79.75, m. vasúti kölcsönök 95.13, nagy hitel 155.25—154.75, földhitel 63.25, municipális 27.25, takarék és hitel 48.50. Valuták változatlanok 20 frankos arany 8.93, cs. arany 5.32, tallér 1.65­­/2. (A bécsi börzéről.) Jun. 30. A né­met piaczok ki nem elégítő jegyzései lanyha hangu­latot okoztak a mai előüzletben, és a meghosszabbí­tás rendkívüli nehézségei nagyon előmozdították a csökkenő irányt. A déli üzlet határozottan lanyha hangulat mellett indult meg. Zárlat : hitelrészvény 220, anglobank 140.50, unionbank 99, francoosztrák bank 53.50, alig. ost. baubank 58.50, wiener bau­­gesellschaft 67, államvaspálya 325, lombardiai vas­pályák 140. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Adva Tartva Adva­­ Tartva Ált. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés............................. Erzsebet-pálya ezflst^1O0 frt ********** 94 25 — — • Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel ... n n 1609-iki.................... ..•%,* 92 50 93 — Osztrák jelzálog járadékbank, 200 frt, 40% bef. . . _ ^ ” jgy frtva !..*!*.....................* 25^------­Osztrák in­gatl­an-hitel intézet, 100 frt, 40% beftz. . . ~ “ Ferdinánd északi pálya 200 frt. p. p. * !...!! “ “ • " ~ JlllllUS 30. Ipar- és föld.hitelbank 200 frt, 50%, befizetéssel . . . —------- 100 frt o. .............................. 94 — 94 50 Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% befi/.. . B jgq ezüst 5% ... * 39 — — — --------...— -----------------------------------------------------— - - • • Alsó-ausztriai bank 100 frt.............................................. — Ferencz József " 200 \ Jb4 90 105 20 Osztrák-keleti bank (20 font st. vagy 500 frc.) 20» pécs-barcsi _ 200­0 ezüst.......................... 102 50 103 — Adva Tartva frt ezüstben......................................................... _ Károly­ Lajos * 300 ..........................................*----------­-------­A* Államadósság 100 frt« Reál-hitelbank 200 frt, •••_•• • •.*.*• * Lem­bergi-czern.-sassyi pálya 300 frt ezüst..................... —­­ Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel . . ------- j ^ib jggg # 78 50 ------­Egységes járadék, jegyekben máj.—nov. 5 prc. ... 69 50 69 69 Union-bank, 200 frt . . - 99 25 99 75 * * " " n ’ 1867 . * 87 50"------­: : * febr.—aug. 5 prc. ... 69 40 63 50 " " * m * 1863 . * 78 —J------­: SA : as as ura.«! «ta»ev.i- aftaSfeaa. 4«.:::-~\ -­»J - a-assa&’SWr “■■■: •.: •.: •. : iS z iS - —r** :::::::::::: »3 ,S S ” \«1 ’ ...................................... - 101 60 Osztrák dunagízhajózisi t.U»ugat 500 p. p......................... 526 - 527 Déli pálya 500 frank.............................................................. 136 _ 135 50 : SKSKTJfc : ::::::: ifi- ííJoSribfiÄ2°oV^.‘.-.p: :::::::::: 2195 ^ «-«.. SST*?*.:: :: :: » ’................................Ili- toí kÜ Ferdinánd északi pálya 1000 frt ezüst................................ 2105— 2115 _ «agy. gal. 200 frt e. 5%................................................... 80 50.------­, 1864-ból 109 „ ................................ 133 — 133 50 p„renca.józsef „álva 200 frt ezüst................................ 203 25 203 75 Nagy- északkeleti 800 frt. 5%......................................... 71 75. 72 25 Magyar vasúti kölcsön 120 frt darabja............................... 95 50 95 75 p. t . ;itt 200 frt ezüst.................................... — — A _ m­agyar keleti pálya 800 frt ezüst.................................... 66 —­ 66 25 I „ sorsjegy-kölcsön 100 frt. ......................................... 80 80 50 . . .­­ .­­ . 261 _ magy­ar nyugati 200 frt 5%................................................................. „ szílodózsra a­valtság ,00 frt..............................................................— — Kassa-od­erbergi pálya 200 frt................................................ 114 25 14475 lassa-oderbergi vasút 5% 200 frt eztWben..................... 78 —­ ------­(tömöri záloglevél 150 frt . ......................................... ..........Lemberg czenmvfcTpálya^ 200 ftt . 1 . . . ! ■ 143 75 ut 25'Brecht-wtsut 300 frt 5»/» ezüstben 100 frt........................ ........................... Állami domanial jelzaloglevéll 20 frt............................... 122 — 122 50 osztrákm­sgyar Llyud 500 frt p. p.................................... 469 — 471 — cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt ...-------­------­. Belső erdélyi pálya 200 frt ezüst .................................... ............................cseh-nyugati vaspálya. 300 frt, 5% ezüst 100 frt ... - - - -| SOTUH ”» ííSfeárői......... . 82 ali Temesi 1867-diki sorsolási záradékkal............................... 73 25 73 75 Magy­ar-gácaországi elsü pál.­­a 200 m­l.......................... 125 127 — J MaffátiyOl'sjesrVCk. Maevar 5»/ ..................... 75 25 75 75 „ észak-keleti „ 200 frt ezüst............................... 120 — 120 50 “pisbui^jeg­y m. j­e­gy 1867.dik­i sors'olási'záradékkal ........................... 73 75 74 50 „ keleti­ pálya 200 frt................................................... 52 — 53 _ uiteintézet 100 frt................................................................... 159 —. 160 — refinozik­i 50/ ..................... 96 —-------Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya Clary 40 frt .. ......................................................................... 25 50 ' 26 50 Bukovina18 \ °.............................................. . . . . 78 — 78 50 200 frt ezüstben............................................................................. _ Dimagözhajózási 100 frt p. p..................................................................91 -­Cáesorszák­i ”....................................................................... 79 25 80 — Cseh északi pálya, 150 frt..........................................................................................■■insbruck­ városi 20 frt..................................................... 14 75 15 25 Krajnai karinthiai és tengermol­ski ................................... 86 50 — — Cseh nyugati „ 200 frt.................................................... .... .... nglevich­ 10 frt ........................................................ 11 75 12 25 Morvaor­.,/5iai és tengermedékl 5/0 * 95 _ 96 _ Morva-sziléziai közp. pálya, 200 frt ezüstben.........................................~ ~ Buda város köles. 40 frt........................................................... 22 - 23 -alsó-ausztriai í­r.................................... . . . . 98 50 -------Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt.................................. 180 50 ,ri sír 40 frt . ......................................................................... 23 50 24 — Felső-ausztriai 5...................................... •• 94 - 95 - Rudolf pálya, 200 frt ezüstben.......................................... 50 IMdolf-aapi­vány 10 frt........................................................ 12- 18 50 Salzburgi 5 ...............................­­ . _________ Dél-észak-német összekötő-pálya, 200 frt p. p.. . . ~ iáim 40 frt p. p. . . •..............................• . . . 31- »150 1 « ”.............................................. . 01 95 152­­ 153 - salzburgi dijsorsj. 20 fit.................................................... 15 85 15 75 Sziléziai ................................................................... . 11. Genois 40 frt. .. ............................................................... 21 75 22 25 .pfffVortig 5*.................................................................................................. F. Iparvállalatok részvényei. tanissau városi 20 .......................................................... 135. 1450 111011 0­1......................................................... b­est város 100 p. ................................................................. 10*­­ 106 50 I .Agricola“, mezeg. váll. társasága 200 frt..................... — — — — „ * 50 p. ................................................................ 52 — 58 — C. Más közkülcsönök. p­osd­ építS-társaság 200 frt, 40% bef......................................................................Waldstein 200 frt p. ................................................................ 21 50 28 — 83 50 81 — Donau, osztrák biztosié 200 frt...............................................................................Vindi­chgrátz 20 frt ............................................................. 18 — 19 — Pest város 6% sorsolási kölcsöne 100 frt.......................... . . ° Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40%......................................................... ... . .­­. Bécs város 5% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . 46 95 ffi 50 Salgó­tarjáni kőszén 100 frt.............................................. — —------- YAItOk (llill@0111 Il­im). A török Vasúti kölcsön díjkötvényei: 400 frank . . 0­00 Securitás viszontbizt. 300 frt.......................................................................................Amsterdamra 100 frt hollandi . ... 5% - - . 33 60 93 70 , , „ * „ 400 frank 95 fr. 4* ap 00 00 frd­as. viszontbizt. bank 200 frt 30% befizetés.........................................................,ulsburgra 100 frt delnémet.........................5% . . 93 55 93 70 Alt. osztrák épitő­társaság, 200 frt. 80% befsz.................. 57 50 57 75 100 tallér .........................................5% ...----------------------­Bécsi épitőtársaság 100 frt.................................................... 17.25 17 75­­,eloszló 100 frt tallér..............................5% . . .-------------------­1). Bankok részvényei. Osztrák­ vasút-építő-társaság 200 frt ....................................................................Brüssel.................................................................5"/0 . . .-----------------------140 25 140 75 prágai vasipar-társaság 200 frt. . .....................................................................rankfurti 100 frt délnémet.........................4“/„ . . . 93 70 93 90 Angol-os­trák bank 200 frt, 75% befizetés . . 31—3150 Stájerországi vasipar-társaság 200 frt ■•••*••---------------------Hamburgra 100 márk. ........................................3% . . . 54 65 54 80 An­gol-aagyar bank 200 frt, 40% „ .................... — —-------Europa bizt. társaság Bécsben, 200 frt. 40% befiz. . ----------------------------Londonra 100 font sterling...........................7*/l"/o • ■ ■ 11160 11170 Osztrák földhitelintézet 200 frt, 40% befizetéssel . . 64 — 64 50 Lyonra 100 frank.........................................6% ... -7- —------­Magyar ált. földhitelintézet 100 frt............................... 39 — 40 — Milano 100 frank..............................................5% . . .----------------------­Cseh ált. bank 200 frt 40% bef........................................... 219 75 220 — v. AalOgieVeloft. itarseille 100 frank...................................6% ... — — — — Osztrák hitelintézet 160 frt .................................... — — — — ... mi a hitelintézet sorsi 5%..................................... •15 — 95 56 ’árla 100 frank .........................................• 44 20 44 25 S Pesti kereskedelmi bank »0 frt ..................... 8Up “ rM ~ . . . . . I • - SI _ 85- étervár, ICO rubel.............................................................. -_ -­rdlso-ausztrit leszámítoló bank 510 frt......................... 8bU — $l\) — * . . *0/ ... r . Osztrák-franczia bank 200 frt ezüst ............................... 53 50 54 _ Csra jelzUogb. 5/0 . • • • • • • • • • ' -------------------- Pénzek­ k­rfolyalb­a. Magyar- , . 800 frt 40% befizetéssel .. 71 50 72 50 N0TM011 bank p. j. »/, sorsolás . . . . . . . . . -- “ “ Aran/....................................................................................... 5 29 5 30 Általános bank Bécsben 200 frt 50/„ befizetés ... — — ZT ~ Magyar földhitelintézet 5'/,%............................................... 85 50 86 _ 20 fokos arany.................................................................... 8 92 8 93 Nemzeti bank .................................................................. — 91J­ — ^1 lázadókieftv 6%............................ Orosz imperiale ............................................................. .........— — J Egyl­eti bank 200 frt, 40% befizetés ............................... 6 50 7 — • kereskedelmi bank 23 év alatt sors...........................................................Mária-Terézia-taller................................................................ — — — — Forgalmi bank 200 frt....................................• • . • * 86 —r 87 — » »»t/«0/« sori ..................................... Egyleti tallér............................................................................................................... Osztr. magy. beszám. és hitelbank 200 frt, 40% befl . --------------------Osztrák J­­elzálogbank * 10 év alatt k­aszafizendó * Ezüst............................................................................................ 105 7Q 105 86 Bécsi váltóbank 200 frt 40%......................................... ..........— — mi/ o/ ..................... no ka gr Váltóleszámítolás................................................... . .. ------— — ■ vettó üzleti t­ár­saság 20°^ frt 40% ..................... 64 _ 65- S0 ** vis,»fluten« W/. ....... . JJ ? fa Z Yfllntil. » bank M0 frt M............................... — — — — Bis* CSItr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5'/,% ..99______., ____________ „ bankegylet 200 frt 40% befizetés . • • •­­ 79 — 80 — Arany al marco........................................................ — I Magy. árt. hitelbank 200 frt, 40%............................... — —------- _ Friedrichs d’or.............................................................................................. „ „ municipális hitelintézet 200 f. 40 ft defiz . -------------------- ||# Elsőbbségi kötvettyek* Louis d’or...................................................................................................................I Pesti bank 200 frt.............................................................. — — — — . _ „ . 00 pe Angol souvereigne................................................................ 11 20 11 50 , Magyar jelzálogbank 200 frt, 80 frt bef...................... Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst o /t................................. 77 7- Porosz pénztári utalvány.................................. . . 1 55 1 55 1 Srájczia-Os­ztrák,magyar*bank Párisban (500 front gj g5 82 — Albrechtpálya 800 frt 5% . . ............................... .... .... .... ... Ezüstszelvény 106 20 106 40 1­50 frt darabja)........................................................ ... —-------Báttaszék-Dombóvár 200 frt e. 010 • • *••••* _ _ _ Oroszpapir rubel ............................... 1 54 1 55 Osztrák-egyptomi bank (20 font tszer. (100 frt, ez.­ 11375 117 25 Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 1 00 frtoa e/*. . . _______ 40°/° befizetéssel ......................................................................................Osztrák dunagőzhajózási társa*: 1000 frt p. p • • • _ Börze- és hitelbank 200 frt, 40% befizetés......................­­ Erzsébet-pálya 200 frt p. p. ............................................... .............. Nyoma­tik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai f­észvénytársulat nyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874._

Next