Pesti Napló, 1874. október (25. évfolyam, 224-250. szám)
1874-10-27 / 246. szám
.. - '• SR ‘ ■-«»• ' . . ' # 246. szám, _____________________________Budapest, Kedd, October 27.1874 ______________________________25. évi folyaim Szerkesztési iroda, Barátok tere, Athenaeum-épület, A lap Szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziátok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal , Barátok tere, Athenaeum-épfilek A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) * kiadó-hivatalhoz intézendőki REGGELI KIADÁS. ■ udfizetési feltételed Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra . . . 12 »— » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés évnegyedenként 1 Ttfrint. Az előfizetés az év folytán«»minden hónapban megkezdheti, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó els£ napjától számíttatik. Hirdetéseit szintúgy mint előfizetések a KIADÓHIVATALBA, Barátok tere, Athenaeum-éplik küldendők. Előfizetés „FÜSTI NAPLÓ“-ra Előfizetési árak: Egész évre.........................24 frt. Fél évre..............................12 frt. Negyed évre . . . . 6 frt. Egy hóra...........................2 frt. FJfF* Az előfizetés Pestre, a »Pesti Napló» kiadóhivatalának (Ferencziek tere, Athenaeumépület) küldendő. A „P. Napló" szerkesztő- és MO-MTatala. Budapest, oct. 26. Távol a fővárostól, egy még mindig katonai uralom alatt álló s majdan bekeblezendő város területén tárgyaltatott az alapszabályzati javaslat, mely a Magyarországon lakó görög-keleti szerb egyház híveinek congressusát fogja rendezni. E tény megemlítésénél mindenekelőtt egy nagy anomália ötlik szembe. Nem értjük, hogy miért kell ily dolgokat egy, ma még idegen földön tárgyalni ? Ha a patriarcha választása és installatiója annak székhelyén megy végbe, az még érthető , — de hogy a szerb egyházi congressus miért tartja üléseit egy jelentéktelen kis, minden közlekedési vonaltól távol elszigetelt városkában, mely még gyűlésteremmel sem rendelkezik , az mindenesetre közállapotaink érdekes furcsaságai közé tartozik. S mi azt hiszszük, hogy Budapest, mint az ország fővárosa, és egy szerb püspök székhelye, sokkal czélszerűbb lenne a szerb congressus színhelyéül, mint a távoli Karlovitcz, melynek falai között időző kir. biztos, — a tél idején — el van zárva a döntő körökkel való gyors személyes érintkezéstől. Mindezt (ami különben a jelen congressusra nézve idejét is múlta) azonban mellékesen érintve, összesfigyelmünk a congressus által elfogadott szervezési munkálatra irányul. Ehhez akarunk szólani, erről akarunk elmondani néhány észrevételt. Osztozunk azon véleményben, mely e munkálatot jobbnak tartja, mint a minő a hirhedett 1870-diki volt. De ennek daczára nem bírjuk azt oly föltétlenül dicsérni, mint ahogy néhány budapesti lap, mely részint nem ismeri kellőleg a helyzetet, részint egyedül azon dicséretes szándék által vezetteti magát, hogy az összezördülésnek minden alkalma elkerültessék, dicséri. Mi a munkálatban mindenesetre örvendetes haladást látunk, de módosítni való azért van ebben is elég s remélyük, hogy e pontok nem fogják elkerülni a kormány figyelmét sem. Mindenekelőtt óhajunk az, hogy az alapszabályzat egészen határozottan és minden félremagyarázás nélkül jelölje ki az államhatalom fölényét és befolyásának gyakorolhatása iránti eszközt, és pedig mindjárt az első szakaszban. A korona kétségbe nem vonható jogát nem szabad csak úgy suttomban említeni, mint azt a munkálat teszi. Hiszszük, hogy a congressus készséggel hozzájárul az e pontot illető módosításhoz. De magát a szervezést sem tudjuk helyeselni oly módon, mint az az említett javaslatban czéloztatik. Maximovics eredeti javaslata módosult az albizottságban, és néhány módosítvány jó is, de néhány más változtatás határozottan rész. A szervezési javaslatban nagyon fontosak azon szakaszok, melyek az állandó congressusi bizottságról, annak szervezéséről és hatásköréről szólnak. Maximovics javaslata szerint e bizottság tagjai a patriarcha, ki egyszersmind elnöke, továbbá két a synodus által megválasztandó püspök, és hat a congressus által választandó tag, kik között kettő egyházi. Az alelnököt a bizottság maga választja. A 15-ös albizottság ez ellenében azt indítványozza, hogy csak egy püspöke legyen a bizottságnak, és ezt is a congressus válaszsza, valamint a többi hét tagot is, kik közt 5 legyen világi; a bizottság alelnöke azonban a püspök legyen. Mi azt tartjuk, hogy közel fekvő czélszerűségi okokból mindenesetre jobb és inkább ajánlandó Maximovics javaslata. Annál jobb azonban az albizottság által ajánlott, s a congressusban elfogadott azon módosítás, hogy az állandó bizottság minden teendőjét és hatáskörét meghatározó és a jövőben hozandó szabályzat a kormány jóváhagyásától téhessék függővé. Ez különben magától értetik és tán határozottabban is fejezhető ki, mint a javaslatban czéloztatik. Határozottan rászaljuk a javaslat azon szakaszát, mely a fegyelmi ügyeket is a congressusnak hatáskörébe akarja vonni. A papi személyek elleni fegyelmi hatalmat nem lehet a synadustól elvenni; e tekintetben meg kell hagyni a mostani szokást és rendszert. Abban ugyan nincs igaza a synodusnak, ha minden legapróbb ügyet közösnek akar nyíl- t váníttatni, és például azt kívánja, hogy az egyházi földek évenkénti termésének eladásánál is az ő véleménye és helybenhagyása keressék ki. A küligazgatást át lehet adni a congressusnak,illetőleg az állandó congressusi bizottságnak, de a kormány ellenőrzése és felügyelete mellett. A legfontosabb kérdés a püspökök választása. A szervezési javaslat nem intézkedik ez irányban ,határozottan, amennyiben csak azt mondja, hogy a püspökök választása a congressus közvetítésével történik, de a választás módját külön szabályzat fogja meghatározni. Ez mindenesetre oly pont, mely nagyobb differentiákat idézhet fel. A congressus ezúttal meg akarja azokat kerülni, s egyelőre csak azt akarja becsempészni, hogy a püspökök választása ,a congressus közvetítése « mellett történik. Mi azonban azt hiszszük, hogy ez irányzat mindjárt kezdetben elfojtandó. A püspökválasztás a synodust illeti, az eddigi tapasztalat azt czélszerűnek s helyesnek tünteti fel, s nincs rá semmi ok, hogy újabban is tágíttassék a congressus jogköre. Melegen óhajtjuk, hogy különösen e pontnál érvényesítse a kormány összes befolyását és mentse meg a szerb egyházat a turbulens elemek jogalapjának megtágításától, aminek megakadályozása egyedül a kormánytól függ. Ami a congressusi képv. mandátum időtartamát illeti, azon nézetben vagyunk, hogy czélszerű lenne azok érvényét 3 évről 6 évre kiterjeszteni, hogy a minduntalan megújuló választási izgalmak ne zavarják a közbékét, melyre épen az egyházi s iskolai ügyek intézésénél oly nagy szükség van. Ezekből állanak egyéni nézeteink a szerb congressus oly fontos szervezési szabályzatának főbb pontjaira nézve. Melegen kívánjuk, hogy azok, vagy legalább az azokban nyilatkozó szellem figyelembe vétessék s ez legyen uralgó ama tanácskozásoknál, melyek ez ügy felett a kormány körében legközelebb megindittatnak. Budapest, oct 26. (A román egyházi congressus) tárgyában lefolyt választásokról beavatottforrásból a következő híreket veszszük: Való, hogy a választásoknál sok hamisítást követtek el s e tárgyban bünfenyitő feljelentések történtek. Az is való, hogy a mérsékelt rész nagy többsége Popea megválasztása mellett buzog, de figyelemreméltó az is, hogy e párt egy része megelégednék azzal is, ha Popea karánsebesi püspöknek választatnék s ha Popasu hívei ezt megteszik, ez a rész is Popasura fog szavazni.Popasuék az arra vonatkozóajánlatot eddig visszautasíták, mert a maguk részéről Mentianunak ígérték a megválasztást, ha ennek fejében Mentianu hívei Popasura szavaznak. Mint ebből látszik, itt egész cserebere forog fenn a püspöki székekkel, mi a választási jognak szomorú következménye. Popasu mellett nemcsak Babesék izgatnak, de mások is, kiknek czélja sikertelenné tenni a választást. Popasu jellemzésén, melyet a múltkor közöltünk, nincs mit kiigazítanunk ; egy vonást említhetünk azonban fel. Midőn őfelsége az alsó vidékeken körútját téve, Popasu nem jelent meg tisztelgésre, s ez reclamációk tárgyát is képezi. Mint az előadottakból látszik, a román egyházi congressus ügyei elintézésénél is az erély és tapintat nagy fokára lesz szükség,hogy itt ne ismétlődjenek a szerb congressusnál tapasztalt viszásságok. (A középtanodai törvényjavaslatról azt jegyzi meg a »Kef.«, hogy tárgyaltatása kétséges, mert a közoktatásügyi miniszternek kifogása van a javaslat több pontja ellenében, melyeket abba a képviselőház közoktatási bizottsága vett föl. Mennyiben való e hít, azt majd lesz alkalmunk hiteles forrásból megtudni, mert ez ügyben Trefort miniszter a képviselőházban interpelláltatni fog. Mi a javaslatot illeti, tudjuk, hogy tárgyaltatását ellenzi Zsedényi, több határozatával nem rokonszenvez Tisza Kálmán, de a kormányt illetőleg lehetetlennek tartják, hogy az elejtse a munkálatot, mely saját előterjesztésének szellemében készült. (A Deákpárt értekezletén, mely ma este 7 órakor tartatott, Gorove elnök bejelenté a kijelölő bizottság megállapodásait. E szerint a kijelölések következőleg történtek : A pénzügyi bizottságba: Csengery Antal, Horváth Lajos, Lipthay Béla b., Mihalovics Károly, Muzslay Sándor, Somssich Pál, Széll Kálmán, Torma Károly, Zsedényi Ede, Wahrmann Mór. Adóügyi bizottság: Dániel Ernő, Fáik Miksa, Kautz Gyula, Kerkapoly Károly, Lukács Béla, Lónyay Menyhért, gr., Paczolay János, Sennyey Pál, Szlávy József, Kresztics Miklós. Vasúti bizottság: Bánó József, Dániel Pál, Házmán Ferencz, Kemény Gábor b., Korizmics László, Péchy Manó gr., Prileszky Tádé, Szögyény László, Szentpály Jenő, Jurkovics János. Zárszámadási bizottság:Ordódy Pál, Prileszky Tádé, Wodiáner Béla, Mihályi Péter, Wächter Frigyes, Harkányi Frigyes. Véderő bizottság: Nemes Nándor gr., Jurkovics János, Lipovniczky Sándor, Lónyay János, Bujanovics Sándor, Wächter Frigyes, Hollán Ernő, Ürményi Miksa, Pulszky Ágost, Királyi, Pál. Mentelmi bizottság: Beöthy Ákos, Bésán Mihály, Bogdán Vincze, Botos Kálmán, Eötvös Károly, Hoffmann Pál, Radocza János, Hodossy Imre, Justh József, Karuch József. Tanügyi bizlottság: Horváth Mihály, Csengery Antal, Hoffmann Pál, Kemény Gábor b., Molnár Aladár, Pulszky Ágost, Ujváry Lajos, Zichy Antal, Joannovics György, Szilágyi Dezső. Igazságügyi bizottság: Horváth Lajos, Hodossy Imre, Dálnoky Barna, Horváth Boldizsár, Eötvös Károly, Bésán Mihály, Toszt Gyula, Mádai Sándor, Schmausz Endre, Matuska Péter. Gazdasági bizotttság: Kemény István báró, Cséry Lajos, Paczolay János, Radó Kálmán, Zmeskál Mihály, Jurkovics János, Molnár Pál. Kérvényi bizottság: Apponyi Albert gr., Batthyány Zsigmond gr., Buzinkay Pál, Lészay Lajos, Molnár Antal, Steiger Gyula, Szögyény László, Vizsolyi Gusztáv, Ürményi Miksa, Tombor Iván. Számvizsgáló bizottmány:Madas Károly, Tavaszy Endre, Harkányi Frigyes, Urbanovszky Ernő, Jurkovics János, Fröhlich Gusztáv. Könyvtári bizottmány: Horváth Mihály, Kautz Gyula, Pulszky Ágost, Szilágyi Dezső, Beöthy Ákos, Molnár Antal. Napló bíráló bizottság: Bittó Béni, Taray Endre, Tormássy Mihály, Ernust Sándor, Bömbes Gyula, Goszman János, Jeney József, Kardos Kálmán, Lukácsy Béla, Máriássy Kálmán, Kemény Kálmán b., Szmrecsányi László, Tarnóczy Béla, Kubinyi Árpád. A bizottságokból hiányzó tagokat az ellenzék fogja kijelölni. Ezután szőnyegre jött a főrendi ház által módosított 5 törvényjavaslat tárgyalása. Mindenekelőtt megállapíttatott a sorrend a következőleg: első a választási, utána az összeférhetlenségi, ezután az ügyvédi, továbbá a közjegyzői és végül a catasteri tvjavaslat. Ezeket a szerdán tartandó nyilvános ülés után megalakult osztályok a fennebb írt sorban veszik tárgyalás alá. Holnap d. u. 5 órakor értekezletet tart a Deák-párt e kérdésekre vonatkozólag. (A belügyminiszter az ország minden törvényhatóságához a következő rendeletet intéztel: Gyakran fordulnak elő oly esetek, midőn a vasúti építkezések folytán felmerült panaszoknak nevezett minisztérium részéről elrendelt helyszíni megvizsgálásánál közreműködött törvényhatósági tisztviselők a vasúti társulatok terhére útiköltségeket és napdíjakat számítnak fel, és azokat maguknak kifizettették, sőt az is megtörtént, hogy az illető törvényhatósági közegek oly esetekben is számítottak fel napdíjakat és útiköltségeket, midőn, mint például járványok idején, teljesített egészség-rendőri vizsgálatoknál hivatalból kell eljárniok. Hasonló szabályellenes eljárásnak jövőre leendő mellőzése czéljából szigorú szem előtt tartás végett tudatom a törvényhatóságokkal, hogy valahányszor a törvényhatósági végrehajtási tisztviselők hivatalból akár felsőbb meghagyás folytán, akár pedig saját hatáskörükben járnak el, az ez alkalomból utazási költségek megtérítésének helye nincsen, a költségek megtérítésére pedig egyáltalán csak oly esetekben tarthatnak igényt, midőn hatósági közreműködésük az illető vasúttársulat közvetlen megkeresése által vagy felmerült panasz folytán vétetik igénybe. A költségeket első esetben maga a vasúttársulat, utóbbi esetben pedig a vesztes fél köteles megtéríteni. (A középpárt) October 27-dikén délelőtt 10 órakor értekezletet tart múzeum-ttca 5-dik szám alatt. (Rendszabályok a horvátországi szerbek ellen.) A szerém megyei szerbek között roszhírek keringenek, melyekről a „Drau”-nak Vukovárról a következőket írják : Azt mondják, hogy a kormány sem többet sem kevesebbet nem szándékozik, mint az új szervezési törvények nyújtotta hatalmával nyomást gyakorolni a szerbekre, és ez mindenekelőtt abból állana, hogy a szerb nemzetiségű hivatalnokok áthelyeztetnének Horvátországba, helyükbe pedig tizenhárom próbás horvátok jönnének. E rendszabály czélja főleg az volna, hogy a szerbek részéről az új iskolatörvény irányában kétségkívül várható oppositió megtöressék, vagy legalább azon támogatástól megfosztassék, melyben a szerb hivatalnokok által, habár csak titokban, részesíttethetnek. A szervezési törvény ezen oldalára még kevés figyelem fordíttatott a szerbek között, akik most a kormány kegyelmére bízva látják magukat. Hogy egyébiránt a szerbek igen komolyan veszik az oppositiót az iskolatörvények ellen, arról biztosíthatom, és a kormány rendelkezésére álló nagy eszközök daczára igen valószínű a nyílt ellenszegülés. A szerbek tudvalevőleg elég erélylyel és ellenállási erővel várnak arra, hogy czéljaikat, ha egyszer előnyösöknek felismerték, az ultima ratioig keresztülvigyék.Zsivkovics, Radivojevics, Krestics és tutti quanti daczára tehát a kormány ellen, ha eddigi állásához ragaszkodik, legközelebb a szerbek között fog ellenzék támadni és ezt már az új országgyűlési választások fogják megmutatni. (A magyar vendégek Zágrábban.) A zágrábi »U b zor«, a horvát kormánypárt lapja, visszatér a zágrábi egyetemi ünnepélyre, s csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy míg a többi városok vendégei megértették az ünnepély magasztos — minden politikai tüntetéstől ment — jelentőségét, a magyar vendégek magyar zászlókat jöttek keresni Zágrábba, Magyarországra mondandó toaszokat hallani, és Magyarország javára rendezendő politikai tüntetéseket látni; meggyőződhettek pedig, hogy nem történt demonstratió sem Magyarország, sem a délszlávság, sem bármiféle szláv eszme érdekében; nem toastíroztak továbbá sem Magyarországra, sem a szláv kölcsönösségre, sem magára Horvátországra ; hogy az üldözött és elnyomott titok Zágrábba siettek az ünnepélynek örülni, annak a horvátok nem okai. Csak a tótok pengették az ünnepélyen a szláv húrokat, bizonyára csak azért, mivel a magyar húrokon csakis halotti hangokat hallanak. Czikkiró mai mondókáját a következőkép fejezi be : »Elismerjük, hogy a Magyarországgal megkötött szövetség és törvény javunkra van. Ez mindennél erősebb — minden rokonszenvnél szilárdabb — alap. Ki érez symphatchiákat azonban Magyarországon Ausztria iránt ? Senki. S az Ausztria és Magyarország közötti szövetség nem kevésbé előnyös-e Magyarországra nézve ? Tiszteljük a törvényt, fogjuk fel helyesen a közös érdekeket, s testvérekké leszünk. Az intim barátkozás panaszaival pedig hagyjatok fel. Az soha sem járt haszonnal rátok nézve. A jövőben pedig teljesen hiányozni is fog az.« (Följegyezzük e kedélyes nyilatkozatot s majd lesz alkalmunk eszébe juttatni az »Obzor« és pártjának.) Budapest, oct. 26. A költségvetések és zárszámadások idényét éljük. A napokban ismertettük az osztrák pénzügyminiszternek ránk nézve is sok tekintetben érdekes 1875. évi költségvetési előterjesztését ; ma előttünk van a Budapest fővárossá egyesült három községnek 1872. évi zárszámadása s holnapután a pénzügyminiszter egyéb előterjesztései kapcsában be fogja mutatni a képviselőházban az 1875-diki költségvetést és esetleg az 1872. évi zárszámadást is. Fölhasználva a tért, mely az országos nagy pénzügyi kérdések mellett a fővárosi zárszámadásnak ma még szentelhető, főkép némely alaki észrevételekkel kívánjuk kisérni az arra vonatkozó előterjesztést. Először is az 1872. XXXVI. t. sz. 90. §-a azon rendelete, hogy a zárszámadás és a tanács véleményes jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik és a bizottsági tagoknak kézbesíttetik, nem teljesíttetett egész kiterjedésben. Hogy közszemlére kitétettek-e az irományok, arról nincs tudomásunk, de hogy a közgyűlés tagjai egy-két nap óta bírják a tanács és számvevőség jelentését, a zárszámadást pedig mai napig sem, az bizonyos. A tanács nem is szándékozik a zárszámadást a közgyűlés tagjai közt kiosztatni , pedig a végett, hogy a nyomtatási költségeket megtakaríthassa. Azt hiszszük, hogy a takarékosság nincs itt kellő helyen alkalmazva. Először is a törvény nem engedért ezen indoknak; másodszor van mód a zárszámadás irányadó tételeit úgy összefoglalni, hogy a kinyomatás költsége nem épen terhes, és a kimutatás mégis eléggé tájékoztató. Oly előterjesztés alapján lehetetlen, hogy a fővárosi közgyűlés meggyőződésből adhassa meg a fölmentést az 1872. évi kezelésre. Hiheti, hogy minden rendben folyt, de nem tudhatja. Mert azon sommás kimutatás, melyet a számvevőség a tanácshoz intézett, elég ugyanarra, hogy a combinálás számára zavaros anyagot szolgáltasson, de kevés arra, hogy kellőkép tájékoztasson. És ha a közgyűlési tárgyalás egyes címekre is kiterjeszkedik, azzal sehogy sem lesz alaposabb a bírálat, mert előzetes összehasonlítás és a túllépés vagy megtakarítás indokainak ismerete nélkül hiányos az ítélet a költségvetés meg nem tartása fölött. Egyébiránt a fővárosi közgyűlés legközelebb hozandó határozatai nem is fognak gyakorlati jelentőséggel bírni. A számvevőségi jelentés ugyanis több igen fontos alapnál nem képes még végleges eredményt kimutatni, hanem csak a pénztári kezelés végszámait jelenti be, megjegyezvén mindannyiszor, hogy függőben van a kiegyenlítés, melyről az 1873-ai zárszámadás előterjesztésekor fog jelentés tétetni. Egy másik szint oly fontos körülmény az, hogy az egyes tételek számszerinti helyességének kiderítésére, a pénzügyi bizottság javaslata szerint, csak azután fog bizottság kiküldetni, midőn a közgyűlés már végleg helybenhagyta a zárszámadást. Ily eljárás mellett alig várható alapos bírálat és fölmentés a zárszámadás tárgyában, és közel fekszik a lehetőség, hogy az egész zárszámadási jelentés visszautasíttatik újabb átdolgozás végett. Azért azt hiszszük, hogy a zárszámadás végtételei csak akkor bírhatnak valóságos érdekkel, ha a számok teljesen tisztába hozattak. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése oct. 26. 1. A képv. ház mai ülésének tárgyát a választások képezék. Ezekből azt is megtudtuk, hogy a ház hány tagja van jelen s ezek soraiban a pártok mily arányban képviselték. Az eredmény szerint a jelenlevők száma 162, jobboldali 105, baloldali 50, a többi függetlenségi, 48-assal. Mint ebből kitűnik, a háznak fele sincs együtt, mi annál sjnálatosabb, mert már közelebb mintegy 190 bizottsági tagot kell választani. A háznak majdnem összes kiválóbb tagjai együtt vannak, a »zöm«-ből azonban sokan hiányoznak. Az eddig távollevő K. Sennyey is ma elfoglalta helyét, úgyszintén a szélsőbaloldalon Simonyi Ernő. A választások alatt a képv. ház egyes tagjai között élénk társalgás folytattatott; s megbeszélték az ország helyzetét, s a köztagulatot. II. (Folytatás esti lapunkhoz.) Megválasztatván a ház tisztviselői, felszólal: Bánó József alelrtök, T. képviselőház! (Halljuk!) A képviselőháznak és most megválasztott tisztviselői, valamint saját magam nevében is hódoló tisztelettel hálás köszönetet mondok a t. képviselőháznak irántunk tanusított bizalmáért. Az országgyűlésnek súlyos és sok teendői közepett a törvényhozásnak minden tagja bőven el lesz foglalva, de annál inkább nagy munka vár a tisztviselői karra. Én a tisztviselői kar nevében buzgalmat, szorgalmat és kitartást ígérek a tisztelt képviselőház és az ország színe előtt. Azt gondolom, hogy ha valaha szükség volt erre, úgy most van mindenesetre a legnagyobb szükség. Óhajtásom az, hogy az országgyűlés működését siker koronázza, kérésünk pedig az, hogy tartsa meg a t. ház ezentúl is irántunk nagyrabecsült jóindulatát. (Éljenzés.) Elnök: E szerint a tisztviselők meg lévén választva , a házat megalakultnak jelentem ki. Van szerencsém bemutatni azon beadványokat, melyek a szünidő alatt a házhoz érkeztek. Ezek a következők : Gömör megye a néptanító jelölteknek a tényleges katonai szolgálat alól való fölmentését kéri. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék az inséki kölcsön tárgyában küldöttek be fölterjesztést. Nagyvárad város az iparkamarák föloszlatását kéri. Zaránd megye a köztvhatósági önkormányzat érdekében küldött be föliratot. A Hajdúkerület közönsége a katonaszállásolás ügyét kéri mennél előbb törvényhozási uton rendeztetni. Szathmár-Némethi, sz. kir. város kéri, hogy Szathmár megye székhelyévé jelöltessék ki. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék a megye székhelyéül Egert kérik meghagyatni. Zemplénmegye az iskola-tanácsosok fuvar- és napdij-illetményeinek megszüntetését kéri. Három és t. e. Miklósvárszék az 1870. XLII. és 1871. XVIII. t.czikkek módosítását kéri. Kassa sz. kir. város pártolja Bártfa városnak föliratát a sz. kir. városok bekebelezése ellen.Beérkeztek továbbá a következő föliratok: Árva, Hont, Győr, Borsod és Vas vármegyék, továbbá Bazin, Szeged és Komárom sz. kir. városok föliratai, melyekben a kötelező tűzkármentesítés országos intézményének behozatalát kérik. Vas, Máramaros, Trencsén, Nyitra, Doboka és Mosonmegyék, továbbá Három és i. e. Miklósvárszék fölterjesztései az indokolatlanul távollevő képviselők illetményeinek elvonása iránt. (Helyeslés.) Szepes, Győr, Zemplén, Hont, Torna, Árva, Trencsén, Pest és Zaránd megyék, továbbá Három és i. e. Miklósvárszék fölterjesztései , melyekben a véderőről szóló 1868. XI. t. ez. 27. §-át, és az ezen törvényczikkhez kiadott utasítás 148. §-át módosíttatni kérik. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék, továbbá Árva, Moson, Máramaros, Zemplén, Győr és Zaránd megyék a tanfelügyelői intézmény megszüntetését és a népnevelési ügynek a törvényhatóságok körébe utasítását kérik. Pozsony város a közjegyzői törvényjavaslatban a nyelvre nézve tett főrendiházi módosítványt mellőztetni kéri. Szeged város Csongrád megye területének szabályozását és székhelyéül Szeged városának kijelölését kéri. Mindezen kérvények a megválasztandó kérvényi bizottsághoz utasítlatnak. T. ház! (Halljuk!)_ Szomorúan jelentem a t. háznak, hogy Beniczky Ödön, Pest megye Gödöllő választókerületének országos képviselője, September 13-án életének 53-dik évében, jobblétre szenderült. A boldogult 1848. óta a jelen országgyűlésen 5-öd ízben volt buzgó tagja a képviselőháznak, és jellemtisztaságánál fogva köztiszteletben állott. Meg vagyok róla győződve, hogy a t. ház nemcsak meleg részvéttel veszi tudomásul ezen gyászjelentést, hanem egyúttal elrendeli, hogy részvéte, a mai ülés jegyzőkönyvében is kifejeztessék. (Általános helyeslés.) A főrendiház elnöke a méterrendszer behozatalával járó költségek födezéséről szóló szentesített törvénycikk eredeti példányának az országos levéltárba történt elhelyezését igazoló elismervényt küldötte meg. A levéltárba tétetik. Egyéb elnöki előterjesztésem nincs. Kovách László: T. ház! Van szerencsém többrendbeli községnek kérvényét benyújtani, melyben kérik, hogy a t. ház a megyerendezés alkalmával Heves megye székhelyét a megye széléről Egerből Gyöngyösre áttenni méltóztassék. Ezen községek a következők: Ecsed, Ugra, Ludas, Apcz, Hatvan, Domoszló, Halma, Detk, Fogats, Felső-Nána, Zaránk, Nagy-Füged, Tárna, Méra, Zsadány, Karácsond, Vécs és Visonta. Kérem, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Ezután a képviselőház tagjai sorshúzás útján osztályokba soroztatnak. Az osztályok következőleg alakultak meg. I. osztály: Karassiai István, Tisza László, Fáik Miksa, Kovách László, Várady Gábor, B. Vécsey József, Kiss Miklós, Kondorossy György, Korizmics László, Fest Imre, Festetlek Pál, Karuch József, Simonyi Ernő, Tóth József, Ördögh Frigyes, Harkányi Frigyes, Majthényi Dezső, B. Kemény Gábor, Muzslay Sándor, Kármán Lajos, Kálnoky Pál, Kabos Elek, Majoros István, Horváth Mihály, Kégl György, Keresztes István, Karácsonyi Guidó, gr. Horváth Sándor, Simonsics Béla, Makray László, Máriássy Kálmán, Saxenheim Albert, Máriássy Béla, Halasy Gyula, Kállay Ödön, Haller Ferencz gr., Jurka Bazil, Bocsánszky Adolf, Zsitvay József, Boér Antal, Máriássy Endre, Radocza János, Csidófalvy Albert, Schuller József, Tarnóczy Gusztáv, Sipos Orbán. A horvátok közül: Jurkovich János, Labas Antal, Mrazovics Mátyás, Miskatovic József. II. osztály: Matics János, Lchvarcz Gyula, K. Lipthay Béla, Deák Ferencz, Kasper Mihály.