Pesti Napló, 1874. október (25. évfolyam, 224-250. szám)

1874-10-27 / 246. szám

.. - '• SR ‘ ■-«»• ' . . ' # 246. szám, _____________________________Budapest, Kedd, October 27.1874 ______________________________25. évi folyaim Szerkesztési iroda, Barátok­ tere, Athenaeum-épület, A lap Szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kézi­átok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal , Barátok­ tere, Athenaeum-épfilek A lap anyagi részét illető közle­mények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) * kiadó-hivatalhoz intézendőki REGGELI KIADÁS. ■ u­dfizetési feltételed Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra . . . 6 frt — kr. 6 hónapra . . . 12 »— » Az esti kiadás postai különküldéseért felülfizetés évnegyedenként 1 Ttfrint. Az előfizetés az év folytán«»minden hónapban megkezdheti, de ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó els£ napjától számíttatik.­­ Hirdetéseit szintúgy mint­ előfizetések­ a KIADÓHIVATALBA, Barátok­ tere, Athenaeum-éplik küldendők. Előfizetés „FÜSTI NAPLÓ“-ra Előfizetési árak: Egész évre.........................24 frt. Fél évre..............................12 frt. Negyed évre . . . . 6 frt. Egy hóra...........................2 frt. FJfF* Az előfizetés Pestre, a »Pesti Napló» kiadó­hivatalának (Ferencziek­­ tere, Athenaeum­­épület) küldendő. A „P. Napló" szerkesztő- és MO-MTatala. Budapest, oct. 26. Távol a fővárostól, egy még mindig ka­tonai uralom alatt álló s majdan bekeblezen­­dő város területén tárgyaltatott az alapsza­bályzati javaslat, mely a Magyaror­szágon lakó görög-keleti szerb egyház híveinek congressusát fogja ren­dezni. E tény megemlítésénél mindenekelőtt egy nagy anomália ötlik szembe. Nem értjük, hogy miért kell ily dolgokat egy, ma még idegen földön tárgyalni ? Ha a patriarcha vá­lasztása és installatiója annak székhelyén megy végbe, az még érthető , — de hogy a szerb egyházi congressus miért tartja üléseit egy jelentéktelen kis, minden közlekedési vo­naltól távol elszigetelt városkában, mely még gyűlésteremmel sem rendelkezik , az min­denesetre közállapotaink érdekes­ furcsasá­gai közé tartozik. S mi azt hiszszük, hogy Budapest, mint az ország fővárosa, és egy szerb püspök székhelye, sokkal czélsze­­rűbb lenne a szerb congressus színhelyéül, mint a távoli Karlovitcz, melynek falai között időző kir. biztos, — a tél idején — el van zárva a döntő körökkel való gyors személyes érintkezéstől. Mindezt (a­mi különben a jelen congres­­susra nézve idejét is múlta) azonban melléke­sen érintve, összes­­figyelmünk a congressus által elfogadott szervezési munkálatra irányul. Ehhez akarunk szólani, erről akarunk elmon­dani néhány észrevételt. Osztozunk azon véleményben, mely e munkálatot jobbnak tartja, mint a minő a hirhedett 1870-diki volt. De ennek daczára nem bírjuk azt oly föltétlenül dicsérni, mint a­hogy néhány budapesti lap, mely részint nem ismeri kellőleg a helyzetet, részint egye­dül azon dicséretes szándék által vezetteti magát, hogy az összezördülésnek minden al­kalma elkerültessék, dicséri. Mi a munkálat­ban mindenesetre örvendetes haladást látunk, de módosítni való azért van ebben is elég s remélyük, hogy e pontok nem fogják elkerül­ni a kormány figyelmét sem. Mindenekelőtt óhajunk az, hogy az alapszabályzat egészen határozot­tan és minden félremagyarázás nélkül j­elölj­e ki az államhatalom fölényét és befolyásának gyako­­rolhatása iránti eszközt, és pedig mindjárt az első sza­kaszban. A korona kétségbe nem von­ható jogát nem szabad csak úgy suttomban említeni, mint azt a munkálat teszi. Hiszszük, hogy a congressus készséggel hozzájárul az e pontot illető módosításhoz. De magát a szervezést sem tudjuk he­lyeselni oly módon, mint az az említett javas­latban czéloztatik. Maximovics eredeti javas­lata módosult az albizottságban, és néhány módosítvány jó is, de néhány más változtatás határozottan rész. A szervezési javaslatban nagyon fonto­sak azon szakaszok, melyek az állandó con­­gressusi bizottságról, annak szervezéséről és hatásköréről szólnak. Maximovics javaslata szerint e bizottság tagjai a patriarcha, ki egyszersmind elnöke, továbbá két a synodus által megválasztandó püspök, és hat a con­gressus által választandó tag, kik között kettő egyházi. Az alelnököt a bizottság maga vá­lasztja. A 15-ös albizottság ez ellenében azt indítványozza, hogy csak egy püspöke legyen a bizottságnak, és ezt is a congressus válasz­­sza, valamint a többi hét tagot is, kik közt 5 legyen világi; a bizottság alelnöke azonban a püspök legyen. Mi azt tartjuk, hogy közel fekvő czélszerűségi okokból mindenesetre jobb és inkább ajánlandó Maximovics javas­lata. Annál jobb azonban az albizottság által ajánlott, s a congressusban elfogadott azon módosítás, hogy az állandó bizottság min­den teendőjét és hatáskörét meghatározó és a jövőben hozandó szabályzat a kormány jóváhagyásától téhessék függővé. Ez különben magától értetik és tán határozottabban is fe­jezhető ki, mint a javaslatban czéloztatik. Határozottan rászaljuk a javaslat azon szakaszát, mely a fegyelmi ügyeket is a con­­gressusnak hatáskörébe akarja vonni. A pa­pi személyek elleni fegyelmi hatalmat nem lehet a syna­­dustól elvenni; e tekintetben meg kell hagyni a mostani szokást és rendszert. Abban ugyan nincs igaza a synodusnak, ha minden legapróbb ügyet közösnek akar nyíl- t váníttatni, és például azt kívánja, hogy az egyházi földek évenkénti termésének eladá­sánál is az ő véleménye és helybenhagyása keressék ki. A küligazgatást át lehet adni a congressusnak,illetőleg az állandó congressusi bizottságnak, de a kormány ellenőrzése és felügyelete mellett. A legfontosabb kérdés a püspökök választása. A szervezési javaslat nem intézke­dik ez irányban ,határozottan, a­mennyiben csak azt mondja, hogy a püspökök választása a congressus közvetítésével történik, de a vá­lasztás módját külön szabályzat fogja megha­tározni. Ez mindenesetre oly pont, mely nagyobb differentiákat idézhet fel. A congressus ezút­tal meg akarja azokat kerülni, s egyelőre csak azt akarja becsempészni, hogy a püspö­kök választása ,a congressus közvetítése « mellett történik. Mi azonban azt hiszszük, hogy ez irányzat mindjárt kezdetben elfoj­tandó. A püspökválasztás a synodust illeti, az eddigi tapasztalat azt czélszerűnek s he­lyesnek tünteti fel, s nincs rá semmi ok, hogy újabban is tágíttassék a congressus jogköre. Melegen óhajtjuk, hogy különösen e pontnál érvényesítse a kormány összes befolyását és mentse meg a szerb egyházat a turbulens elemek jogalapjának megtágításától, a­minek megakadályozása egyedül a kormánytól függ. A­mi a congressusi képv. mandátum időtartamát illeti, azon nézetben vagyunk, hogy czélszerű lenne azok érvényét 3 évről 6 évre kiterjeszteni, hogy a minduntalan megújuló választási izgalmak ne zavarják a közbékét, melyre épen az egyházi s iskolai ügyek intézésénél oly nagy szükség van. Ezekből állanak egyéni nézeteink a szerb congressus oly fontos szervezési szabályzatá­nak főbb pontjaira nézve. Melegen kívánjuk, hogy azok, vagy legalább az azokban nyilat­kozó szellem figyelembe vétessék s ez legyen uralgó ama tanácskozásoknál, melyek ez ügy felett a kormány körében legközelebb meg­­indittatnak. Budapest, oct 26. (A román egyházi congressus) tárgyában lefolyt választásokról beavatott­­forrás­ból a következő híreket veszszük: Való, hogy a vá­lasztásoknál sok hamisítást követtek el s e tárgyban bünfenyitő feljelentések történtek. Az is való, hogy a mérsékelt rész nagy többsége Popea megválasztása mellett buzog, de figyelemreméltó az is, hogy e párt egy része megelégednék azzal is, ha Popea karánse­­besi püspöknek választatnék s ha Popasu hívei ezt megteszik, ez a rész is Popasura fog szavazni.Popasu­­ék az arra vonatkozó­­ajánlatot eddig visszautasíták, mert a maguk részéről Mentianunak ígérték a meg­választást, ha ennek fejében Mentianu hívei Popa­sura szavaznak. Mint ebből látszik, itt egész csere­bere forog fenn a püspöki székekkel, mi a választási jognak szomorú következménye. Popasu mellett nem­csak Babesék izgatnak, de mások is, kiknek czélja sikertelenné tenni a választást. Popasu jellemzésén, melyet a múltkor közöltünk, nincs mit kiigazíta­nunk ; egy vonást említhetünk azonban fel. Midőn ő­felsége az alsó vidékeken körútját téve, Popasu nem jelent meg tisztelgésre, s ez reclamációk tárgyát is képezi. Mint az előadottakból látszik, a román egy­házi congressus ügyei elintézésénél is az erély és ta­pintat nagy fokára lesz szükség,hogy itt ne ismétlőd­jenek a szerb congressusnál tapasztalt viszásságok. (A középtanodai törvényja­vaslatról­ azt jegyzi meg a »Kef.«, hogy tár­gyaltatása kétséges, mert a közoktatásügyi miniszter­nek kifogása van a javaslat több pontja ellenében, melyeket abba a képviselőház közoktatási bizottsága vett föl. Mennyiben való e hít, azt majd lesz alkal­munk hiteles forrásból megtudni, mert ez ügyben Trefort miniszter a képviselőházban interpelláltatni fog. Mi a javaslatot illeti, tudjuk, hogy tárgyaltatá­­sát ellenzi Zsedényi, több határozatával nem rokon­szenvez Tisza Kálmán,­­ de a kormányt illetőleg lehetetlennek tartják, hogy az elejtse a munkálatot, mely saját előterjesztésének szellemében készült. (A Deákpárt­ értekezletén, mely ma este 7 órakor tartatott, Gorove elnök bejelenté a kije­lölő bizottság megállapodásait. E szerint a kijelölé­sek következőleg történtek : A pénzügyi bizottságba: Csengery An­tal, Horváth Lajos, Lipthay Béla b., Mihalovics Ká­roly, Muzslay Sándor, Somssich Pál, Széll Kálmán, Torma Károly, Zsedényi Ede, Wahrmann Mór. Adóügyi bizottság: Dániel Ernő, Fáik Miksa, Kautz Gyula, Kerkapoly Károly, Lu­­kács Béla, Lónyay Menyhért, gr., Paczolay János, Sennyey Pál, Szlávy József, Kresztics Miklós. Vasúti bizottság: Bánó József, Dá­niel Pál, Házmán Ferencz, Kemény Gábor b., Ko­­rizmics László, Péchy Manó gr., Prileszky Tádé, Szö­­gyény László, Szentpály Jenő, Jurkovics János. Zárszámadási bizottság:Ordódy Pál, Prileszky Tádé, Wodiáner Béla, Mihályi Péter, Wächter Frigyes, Harkányi Frigyes. Véderő bizottság: Nemes Nándor gr., Jurkovics János, Lipovniczky Sándor, Lónyay János, Bujanovics Sándor, Wächter Frigyes, Hollán Ernő, Ürményi Miksa, Pulszky Ágost, Királyi, Pál. Mentelmi bizottság: Beöthy Ákos, Bésán Mihály, Bogdán Vincze, Botos Kálmán, Eöt­vös Károly, Hoffmann Pál, Radocza János, Ho­­dossy Imre, Justh József, Karuch József. Tanügyi bizl­ottság: Horváth Mi­hály, Csengery Antal, Hoffmann Pál, Kemény Gá­bor b., Molnár Aladár, Pulszky Ágost, Ujváry La­jos, Zichy Antal, Joannovics György, Szilágyi Dezső. Igazságügyi bizottság: Horváth Lajos, Hodossy Im­re, Dálnoky Barna, Horváth Bol­dizsár, Eötvös Károly, Bésán Mihály, Toszt Gyula, Mádai Sándor, Schmausz Endre, Matuska Péter. Gazdasági bizotttság: Kemény István báró, Cséry Lajos, Paczolay János, Radó Kálmán, Zmeskál Mihály, Jurkovics János, Mol­nár Pál. Kérvényi bizottság: Apponyi Al­bert gr., Batthyány Zsigmond gr., Buzinkay Pál, Lé­­szay Lajos, Molnár Antal, Steiger Gyula, Szögyény László, Vizsolyi Gusztáv, Ürményi Miksa, Tombor Iván. Számvizsgáló bizottmány:Ma­­das Károly, Tavaszy Endre, Harkányi Frigyes, Ur­­banovszky­ Ernő, Jurkovics János, Fröhlich Gusztáv. Könyvtári bizottmány: Horváth Mihály, Kautz Gyula, Pulszky Ágost, Szilágyi De­zső, Beöthy Ákos, Molnár Antal. Napló bíráló bizottság: Bittó Béni, Taray Endre, Tormássy Mihály, Ernust Sándor, Bömb­es Gyula, Goszman János, Jeney József, Kar­dos Kálmán, Lukácsy Béla, Máriássy Kálmán, Ke­mény Kálmán b., Szmrecsányi László, Tarnóczy Bé­la, Kubinyi Árpád.­­ A bizottságokból hiányzó ta­gokat az ellenzék fogja kijelölni. Ezután szőnyegre jött a főrendi ház által mó­dosított 5 törvényjavaslat tárgyalása. Mindenekelőtt megállapíttatott a sorrend a következőleg: első a választási, utána az összeférhetlenségi, ezután az ügyvédi, továbbá a közjegyzői és végül a catasteri tvjavaslat. Ezeket a szerdán tartandó nyilvános ülés után megalakult osztályok a fennebb írt sorban ve­szik tárgyalás alá. Holnap d. u. 5 órakor értekezle­tet tart a Deák-párt e kérdésekre vonatkozólag. (A belügyminiszter­ az ország minden törvényhatóságához a következő rendeletet intéztel: Gyakran fordulnak elő oly esetek, midőn a vasúti építkezések folytán felmerült panaszoknak nevezett minisztérium részéről elrendelt helyszíni megvizsgá­lásánál közreműködött törvényhatósági tisztviselők a vasúti társulatok terhére útiköltségeket és napdíja­kat számítnak fel, és azokat maguknak kifizettették, sőt az is megtörtént, hogy az illető törvényhatósági közegek oly esetekben is számítottak fel napdíjakat és útiköltségeket, midőn, mint például járványok ide­jén, teljesített egészség-rendőri vizsgálatoknál hiva­talból kell eljárniok. Hasonló szabályellenes eljá­rásnak jövőre leendő mellőzése czéljából szigorú szem előtt tartás végett tudatom a törvényhatóságokkal, hogy valahányszor a törvényhatósági végrehajtási tisztviselők hivatalból akár felsőbb meghagyás foly­tán, akár pedig saját hatáskörükben járnak el, az ez alkalomból utazási költségek megtérítésének helye nincsen,­­ a költségek megtérítésére pedig egyál­talán csak oly esetekben tarthatnak igényt, midőn hatósági közreműködésük­ az illető vasúttársulat közvetlen megkeresése által vagy felmerült panasz folytán vétetik igénybe. A költségeket első esetben maga a vasúttársulat, utóbbi esetben pedig a vesztes fél köteles megtéríteni. (A középpárt) October 27-dikén dél­előtt 10 órakor értekezletet tart múzeum-ttc­a 5-dik szám alatt. (Rendszabályok a horvátor­szági szerbek ellen.) A szerém megyei szerbek között rosz­hírek keringenek, melyekről a „Drau”-nak Vukovárról a következőket írják : Azt mondják, hogy a kormány sem többet sem keveseb­bet nem szándékozik, mint az új szervezési törvények nyújtotta hatalmával nyomást gyakorolni a szerbek­re, és ez mindenekelőtt abból állana, hogy a szerb nemzetiségű hivatalnokok áthelyeztetnének Horvát­országba, helyükbe pedig tizenhárom próbás horvá­­tok jönnének. E rendszabály czélja főleg az volna, hogy a szerbek részér­ől az új iskolatörvény irányá­ban kétségkívül várható oppositió megtöressék, vagy legalább azon támogatástól megfosztassék, melyben a szerb hivatalnokok által, habár csak titokban, ré­­szesíttethetnek. A szervezési törvény ezen oldalára még kevés figyelem fordíttatott a szerbek között, a­kik most a kormány kegyelmére bízva látják magukat. Hogy egyébiránt a szerbek igen komolyan veszik az oppo­­sitiót az­ iskol­atörvények ellen, arról biztosíthatom, és a kormány rendelkezésére álló nagy eszközök da­czára igen valószínű a nyílt ellenszegülés. A szerbek tudvalevőleg elég erélylyel és ellenállási erővel vár­nak arra, hogy czéljaikat, ha egyszer előnyösöknek felismerték, az ultima ratioig keresztülvigyék.Zsivko­­vics, Radivojevics, Krestics és tutti quanti daczára tehát a kormány ellen, ha eddigi állásához ragaszko­dik, legközelebb a szerbek között fog ellenzék támadni és ezt már az új országgyűlési választások fogják megmutatni. (A magyar vendégek Zágráb­ban.) A zágrábi »U b zo­r«, a horvát kormány­párt lapja, visszatér a zágrábi egyetemi ünnepélyre, s csodálkozását fejezi ki a fölött, hogy míg a többi városok vendégei megértették az ünnepély magasz­tos — minden politikai tüntetéstől ment — jelentő­ségét, a magyar vendégek magyar zászlókat jöttek keresni Zágrábba, Magyarországra mondandó toas­­zokat hallani, és Magyarország javára rendezendő politikai tüntetéseket látni; meggyőződhettek pedig, hogy nem történt demonstratió sem Magyarország, sem a délszlávság, sem bármiféle szláv eszme érde­kében; nem toastíroztak továbbá sem Magyarország­ra, sem a szláv kölcsönösségre, sem magára Horvát­országra ; hogy az üldözött és elnyomott titok Zág­rábba siettek az ünnepélynek örülni, annak a horvá­­tok nem okai. Csak a tótok pengették az ünnepélyen a szláv húrokat, bizonyára csak azért, mivel a ma­gyar húrokon csakis halotti hangokat hallanak. Czikkiró mai mondókáját a következőkép fejezi be : »Elismerjük, hogy a Magyarországgal megkötött szövetség és törvény javunkra van. Ez mindennél erősebb — minden rokonszenvnél szilárdabb — alap. Ki érez symphatchiákat azonban Magyarorszá­gon Ausztria iránt ? Senki. S az Ausztria és Ma­gyarország közötti szövetség nem kevésbé előnyös-e Magyarországra nézve ? Tiszteljük a törvényt, fogjuk fel helyesen a közös érdekeket, s testvérekké leszünk. Az intim barátkozás panaszaival pedig hagyjatok fel. Az soha sem járt haszonnal rátok nézve. A jövő­ben pedig teljesen hiányozni is fog az.« (Följegyez­zük e kedélyes nyilatkozatot s majd lesz alkalmunk eszébe juttatni az »Obzor« és pártjának.) Budapest, oct. 26. A költségvetések és zárszámadások idé­nyét éljük. A napokban ismertettük az osz­trák pénzügyminiszternek ránk nézve is sok tekintetben érdekes 1875. évi költségvetési előterjesztését ; ma előttünk van a Buda­pest fővárossá egyes­ült három köz­ségnek 1872. évi zárszámadása s holnapután a pénzügyminiszter egyéb előter­jesztései kapcsában be fogja mutatni a kép­viselőházban az 1875-diki költségvetést és esetleg az 1872. évi zárszámadást is. Fölhasználva a tért, mely az országos nagy pénzügyi kérdések mellett a fővárosi zárszámadásnak ma még szentelhető, főkép némely alaki észrevételekkel kívánjuk kisér­ni az arra vonatkozó előterjesztést. Először is az 1872. XXXVI. t. sz. 90. §-a azon rende­lete, hogy a zárszámadás és a tanács vélemé­­nyes jelentése a közgyűlés előtt 15 nappal közszemlére kitétetik és a bizottsági tagoknak kézbesíttetik, nem teljesíttetett egész kiterje­désben. Hogy közszemlére kitétettek-e az iro­mányok, arról nincs tudomásunk, de hogy a közgyűlés tagjai egy-két nap óta bírják a ta­nács és számvevőség jelentését, a zárszáma­dást pedig mai napig sem, az bizonyos. A ta­nács nem is szándékozik a zárszámadást a közgyűlés tagjai közt kiosztatni , pedig a végett, hogy a nyomtatási költségeket meg­takaríthassa. Azt hiszszük, hogy a takarékosság nincs itt kellő helyen alkalmazva. Először is a tör­vény nem enged­­ért ezen indoknak; másod­szor van mód a zárszámadás irányadó tételeit úgy összefoglalni, hogy a kinyomatás költ­sége nem épen terhes, és a kimutatás mégis eléggé tájékoztató. Oly előterjesztés alapján lehetetlen, hogy a fővárosi közgyűlés meg­győződésből adhassa meg a fölmentést az 1872. évi kezelésre. Hiheti, hogy min­den rendben folyt, de nem tudhatja. Mert azon sommás kimutatás, melyet a szám­vevőség a tanácshoz intézett, elég ugyanarra, hogy a combinálás számára zavaros anyagot szolgáltasson, de kevés arra, hogy kellőkép tájékoztasson. És ha a közgyűlési tárgyalás egyes c­ímekre is kiterjeszkedik, azzal se­hogy sem lesz alaposabb a bírálat, mert elő­zetes összehasonlítás és a túllépés vagy meg­takarítás indokainak ismerete nélkül hiányos az ítélet a költségvetés meg­ nem tartása fölött. Egyébiránt a fővárosi közgyűlés legkö­zelebb hozandó határozatai nem is fognak gyakorlati jelentőséggel bírni. A számvevősé­gi jelentés ugyanis több igen fontos alapnál nem képes még végleges eredményt kimutat­ni, hanem csak a pénztári kezelés végszámait jelenti be, megjegyezvén mindannyiszor, hogy függőben van a kiegyenlítés, melyről az 1873-ai zárszámadás előterjesztésekor fog je­lentés tétetni. Egy másik szint oly fontos kö­rülmény az, hogy az egyes tételek számsze­­rinti helyességének kiderítésére, a pénzügyi bizottság javaslata szerint, csak azután fog bizottság kiküldetni, midőn a közgyűlés már végleg helybenhagyta a zárszámadást. Ily eljárás mellett alig várható alapos bírálat és fölmentés a zárszámadás tárgyában, és közel fekszik a lehetőség, hogy az egész zárszámadási jelentés visszautasíttatik újabb átdolgozás végett. Azért azt hiszszük, hogy a zárszámadás végtételei csak akkor bírhatnak valóságos érdekkel, ha a számok teljesen tisz­tába hozattak. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése oct. 26. 1. A képv. ház mai ülésének tárgyát a vá­lasztások képezék. Ezekből azt is megtudtuk, hogy a ház hány tagja van jelen s ezek so­raiban a pártok mily arányban képviselték. Az eredmény szerint a jelenlevők száma 162, jobboldali 105, baloldali 50, a többi függet­lenségi, 48-as­sal. Mint ebből kitűnik, a ház­nak fele sincs együtt, mi annál s­jnálatosabb, mert már közelebb mintegy 190 bizottsági tagot kell választani. A háznak majdnem összes kiválóbb tag­jai együtt vannak, a »zöm«-ből azonban sokan hiányoznak. Az eddig távollevő K. Sennyey is ma elfoglalta helyét,­­ úgyszintén a szélső­baloldalon Simonyi Ernő. A választások alatt a képv. ház egyes tagjai között élénk társal­gás folytattatott; s megbeszélték az ország helyzetét, s a köztagulatot. II. (Folytatás esti lapunkhoz.) Megválasztatván a ház tisztviselői, felszólal: Bánó József alelrtök, T. képviselőház! (Hall­juk!) A képviselőháznak és most megválasztott tisztviselői, valamint saját magam nevében is hódoló tisztelettel hálás köszönetet mondok a t. képviselő­háznak irántunk tanusított bizalmáért. Az országgyűlésnek súlyos és sok teendői kö­zepett a törvényhozásnak minden tagja bőven el lesz foglalva, de annál inkább nagy munka vár a tisztviselői karra. Én a tisztviselői kar nevében buz­galmat, szorgalmat és kitartást ígérek a tisztelt kép­viselőház és az ország színe előtt. Azt gondolom, hogy ha valaha szükség volt erre, úgy most van mindenesetre a legnagyobb szükség. Óhajtásom az, hogy az országgyűlés működé­sét siker koronázza, kérésünk pedig az, hogy tartsa meg a t. ház ezentúl is irántunk nagyrabecsült jó­in­dulatát. (Éljenzés.) Elnök: E szerint a tisztviselők meg lévén vá­lasztva , a házat megalakultnak jelentem ki. Van szerencsém bemutatni azon beadványokat, melyek a szünidő alatt a házhoz érkeztek. Ezek a következők : Gömör megye a néptanító jelölteknek a tényle­ges katonai szolgálat alól való fölmentését kéri. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék az in­­séki kölcsön tárgyában küldöttek be fölterjesztést. Nagyvárad város az iparkamarák föloszlatá­­sát kéri. Zaránd megye a köztvhatósági önkormányzat érdekében küldött be föliratot. A Hajdúkerület közönsége a katonaszállásolás ügyét kéri mennél előbb törvényhozási uton ren­­deztetni. Szathmár-Némethi, sz. kir. város kéri, hogy Szathmár megye székhelyévé jelöltessék ki. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék a megye székhelyéül Egert kérik meghagyatni. Zemplénmegye az iskola-tanácsosok fuvar- és napdij-illetményeinek megszüntetését kéri. Három és t. e. Miklósvárszék az 1870. XLII. és 1871. XVIII. t.czikkek módosítását kéri. Kassa sz. kir. város pártolja Bártfa városnak föliratát a sz. kir. városok bekebelezése ellen.­­Beérkeztek továbbá a következő föliratok: Árva, Hont, Győr, Borsod és Vas vármegyék, továbbá Bazin, Szeged és Komárom sz. kir. városok föliratai, melyekben a kötelező tűzkármentesítés or­szágos intézményének behozatalát kérik. Vas, Máramaros, Trencsén, Nyitra, Doboka és Mosonmegyék, továbbá Három és i. e. Miklósvár­szék fölterjesztései az indokolatlanul távollevő kép­viselők illetményeinek elvonása iránt. (Helyeslés.) Szepes, Győr, Zemplén, Hont, Torna, Árva, Trencsén, Pest és Zaránd megyék, továbbá Három és i. e. Miklósvárszék fölterjesztései , melyekben a véderőről szóló 1868. XI. t. ez. 27. §-át, és az ezen törvényczikkhez kiadott utasítás 148. §-át módosít­tatni kérik. Heves- és Külső-Szolnok t. e. megyék, továbbá Árva, Moson, Máramaros, Zemplén, Győr és Za­ránd megyék a tanfelügyelői intézmény megszünte­tését és a népnevelési ügynek a törvényhatóságok körébe utasítását kérik. Pozsony város a közjegyzői törvényjavaslatban a nyelvre nézve tett főrendiházi módosítványt mel­­lőztetni kéri. Szeged város Csongrád megye területének sza­bályozását és székhelyéül Szeged városának kijelö­lését kéri. Mindezen kérvények a megválasztandó kérvé­nyi bizottsághoz utasítlatnak. T. ház! (Halljuk!)_ Szomorúan jelentem a t. háznak, hogy Beniczky Ödön, Pest megye Gödöllő választókerületének országos képviselője, September 13-án életének 53-dik évében, jobblétre szenderült. A boldogult 1848. óta a jelen országgyűlésen 5-öd ízben volt buzgó tagja a képviselőháznak, és jellem­tisztaságánál fogva köztiszteletben állott. Meg va­gyok róla győződve, hogy a t. ház nemcsak meleg részvéttel veszi tudomásul ezen gyászjelentést, ha­nem egyúttal elrendeli, hogy részvéte, a mai ülés jegyzőkönyvében is kifejeztessék. (Általános he­lyeslés.) A főrendiház elnöke a méterrendszer behoza­talával járó költségek födezéséről szóló szentesített törvényc­ikk eredeti példányának az országos levél­tárba történt elhelyezését igazoló elismervényt kül­dötte meg. A levéltárba tétetik. Egyéb elnöki előterjesztésem nincs. Kovách László: T. ház! Van szerencsém többrendbeli községnek kérvényét benyújtani, mely­ben kérik, hogy a t. ház a megye­rendezés alkalmá­val Heves megye székhelyét a megye széléről Eger­ből Gyöngyösre áttenni méltóztassék. Ezen közsé­gek a következők: Ecsed, Ugra, Ludas, Apcz, Hat­van, Domoszló, Halma, Detk, Fogats, Felső-Nána, Zaránk, Nagy-Füged, Tárna, Méra, Zsadány, Kará­­csond, Vécs és Visonta. Kérem, méltóztassék ezen kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani. A kérvényi bizottsághoz utasíttatik. Ezután a képviselőház tagjai sorshúzás útján osztályokba soroztatnak. Az osztályok következőleg alakultak meg. I. osztály: Karassiai István, Tisza Lász­ló, Fáik Miksa, Kovách László, Várady Gábor, B. Vécsey József, Kiss Miklós, Kondorossy György, Korizmics László, Fest Imre, Festetlek Pál, Karuch József, Simonyi Ernő, Tóth József, Ördögh Frigyes, Harkányi Frigyes, Majthényi Dezső, B. Kemény Gábor, Muzslay Sándor, Kármán Lajos, Kálnoky Pál, Kabos Elek, Majoros István, Horváth Mihály, Kégl György, Keresztes István, Karácsonyi Guidó, gr. Horváth Sándor, Simonsics Béla, Makray László, Máriássy Kálmán, Saxenheim Albert, Máriássy Bé­la, Halasy Gyula, Kállay Ödön, Haller Ferencz gr., Jurka Bazil, Bocsánszky Adolf, Zsitva­y József, Boér Antal, Máriássy Endre, Radocza János, Csidófalvy Albert, Schuller József, Tarnóczy Gusztáv, Sipos Orbán. A horvátok közül: Jurkovich János, Labas Antal, Mrazovics Má­tyás, Miskatovic József. II. osztály: Matics János, Lchvarcz Gyu­la, K. Lipthay Béla, Deák Ferencz, Kasper Mihály.

Next