Pesti Napló, 1874. november (25. évfolyam, 251-275. szám)

1874-11-08 / 257. szám

pen 665.049 frt A személyzetről s a dologi kiadás­r­ól, melyek az előirányzatot igazol­ják­, székünk már részletesen a közadók ke­­z­e­séről szóló törvényjavaslatot elemző egyik korábbi czikkünkben. A jogi letéltek és díjak kezelése a költ­ségvetés szer­int 1875-re 412.790 írttal n­a­­g­y­o­b­b költséget igényel, mint a folyó év­ben. A min­iszteri indokolás szerint, mint­hogy azon intézkedés által, hogy a jog­illetékek kiszabás az adóhivataloktól el­­vonassék , és külön e végre felállítan­dó közegekre ruháztassék , az ország e czímen várható jövedelme is az illetékek gyorsabb és alaposabb kiszabása folytán gyarapodni fog, a pénzügyminiszter szüksé­gesnek tartja, hogy ezen intézkedés mielőbb életbe léptessék. E czélra a fővárosban már jelenleg is fennálló központi díj- s illetékki­szabási hivatalon kívül Magyarországon ösz­­sz­­en 63, Horvát-Szlavónországban pedig 4 illetékkiszabási hivatal felállítása terveztetik. Ha összefoglaljuk a szaporodást, ille­tőleg csökkenést, mely a különböző keze­lési ágaknál tervezett átalakítás követ­keztében a kiadások körül mutatkozni fog, azt látjuk, hogy az adófelügyelői s az illetékkiszabási hivatalok felállítása által a pénzügyi igazgatóságok és felügyelőségeknél, valamint az adóhivataloknál elért 798.241 frtnyi megtakarítás nemcsak fölemésztetik, hanem 1875-re az említett öt czim szükség­letére összevéve még 279.598 frttal több költség irányoztatik elő, mint a folyó évre. Az adófelügyelői hivatalok költségét külön tekintve, azonban kitűnik, hogy míg azon te­endők, melyek a felügyelőkre átszállnak, a­z. évben 716.016 frtot igényelnek, a felügye­lői hivatalok összes költsége 665.049 frtot tesz, s így a megtakarítás 50967 forintra megy. De bár a végeredményben az új hivata­lok felállítása 280.000 frtnyi költségszapo­rulatot okoz, ez az egy körülmény nem le­het elhatározó az adófelügyelői s az illetékki­szabási hivatal életbeléptetésére, vagy elej­tésére nézve, minthogy helyes szervezet mel­lett busásan helyrepótolják a jövedelmek ed­digi mérvének fokozása által a rájuk szánt költséget. Végül pedig számbaveendő az is, hogy a fennebb jelzett megtakarítások nagy része csakis eme kétnemű új hivatalok felál­lítása esetén következik be. A pénzügyi bizottságból. nov. 7. A képviselőház pénzügyi bi­zottsága ma d. u. 5 órakor folytatta a v­a­l­­lás és közoktatási minisztérium költség­vetésének tárgyalását. Következett a középtanodai tanár­ké­p­e­z­d­e. előirányozva van 75-re 34.300. 74-ben volt 34.800 frt; némi észrevételek után a 20 előadó Kolozsvári egyetem 75-re 197.570, 74-re 19. 245 frt volt az előirányzat, tehát kevesebb 645 forinttal; töröltetett a két könyvtári díjnoknak 1­95 frtos tétele. A gondnok, quaestor és tanács-jegyző, kik össze­sen 2200 frtnyi dijat húznak, az előadó javaslata folytán egy személyben lennének egyesítendők. A mi­niszter ezt ellenezte, miután ezen állomások rendsze­­resítve vannak Itt élénkebb vita támadt az iránt, váljon az or­szág jelen helyzetében, midőn kiki áldozatokat hozni kénytelen, örökösök lehetnek-e az úgynevezett s­i­s­­zemizált hivatalok. Végre abban tör­tént megállapodás, hogy a személyes járandóságok­nál 5700 frtnyi átalány levonassék. A dologi kiadá­soknál általában 16.865 frt töröltetett. Kolozsvári középtanodai ta­nárképeide 1875-re 16.000 1874-re volt 15.500 frt. Miután az utóbbi évi 10 tanár mellett alig van 20 tanítvány, azon indítvány létetett, hogy az újon­nan előirányzott három tanári állomás (1500 frt­ban) töröltessék, végre a bizottság 1000 frtot törölt. József műegyetem 1875-re 198.368 frt, 1874-ben volt 188.234 frt. A tárgyalás folytában különös visszatetszéssel fogadtatott a házbérre előirányzott 49,518 forint. (Ugyanis a Nagel-féle házért 43,800, a Kerkapoly ház földszinti helyiségeiért 3000 frt, a többi házbér krajczár és szeméthordáási költség fejében.) Miután a szerencsétlen Nagel-féle szerződés, mint kiemelte­tett, még 9 évig tart, ezen segíteni nem lehetett. Az egész összegből töröltetett 8368 frt országos rajztanár képezt­e, "1­875-re 39.940, 74-re 39.640 frt; az utóbbi összeg fogadtatott el. Nagyszebeni jogakadémia 75-re 18.135, 74-re 18.285 frt, az előirányzat megszavaz­tatott. Középtanodák 75-re 129.971, 74-re 96.843 frt. Miután a Karánsebesen és az ország felvidékén felállítandó gymnasium ellen az or­szág pénzügyi helyzete miatt több kifogás létetett, ezekre előirányzott 20000 frt töröltetett. Reáltanodák 75-re 327.598, 74-re 301.655 frt ; az előirányzat 316.000 frtra szállítta­tott alá. Középtanodák közös költs­é­­g­e­­ 75-re 10.000, 74-ben ugyanannyi, ebből szava­zás utján 6000 frt töröltetett. Bábatanodákra 75-re 9225, 74-re ugyanannyi, az előirányzat megszavaztatott. Tanítóképezdék 75-re 319.637,74-re 335.503 frt, töröltetett 4631 frt. Tanitónőképezdék 75-re 156.752, 74-re 128.820 frt, ezen 27.932 frtnyi többlet ellen kifogás létetett azon okból, mert az ország mostani helyzete új képezdék felállítását nem engedi. (A mi­niszter Győrött és Kassán új tanitónőképezdék fel­állítását javasolja.) A bizottság többsége e kérdésnek függőben hagyását határozta azon esetre, ha netán utóbb nagyobb megtakarítások lennének eszközöl­­hetők. A tanítóképezdék közös költ­ségeire előirányzott 20.000 frt helyett (74-ben 30.000) 10.000 frt szavaztatott meg. Népnevelési szükségletre elő­irányzott 74-re 960.000 frt, 74-re 929.960 frt, a bi­zottság a törlést 160.000 ftban állapítja meg, s en­nek folytán Győrött és Kassán két tanítónőképezde felállítását engedélyezi, mi­által a fenntebb függő­ben hagyott kérdés eldöntetett. A Torna-póttanfolyamokra elő­irányzott 20.000 forintból 5000 forint töröltetett. Tanitóképezdei tanárjelöl­tek kiképzésére előirányzott 2000 forint törölte­tett. (74-ben 5000 forint szavaztatott meg e czimen.) A budai polgári iskolai tani­­tóképezde 75-re 15.250, 74-re 15.350 frt"; a budai polgári iskola tanítónők­é­­pezdére 75 re 8.900, 74-re 8.500, az utóbbi összeg szavaztatott meg. ORSZÁGGYŰLÉS. A főrendiház ülése novemb. 7-én. Elnök: Majláth György. Jegyzők: Zichy Victor gr., Pallavicini Ede gróf. A kormány részéről jelen vannak: Szapáry Gyula gr., Wenckheim Béla dr. Az utóbbi ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után felszólal Tombor Iván képviselőházi jegyző. Nagymél­­tóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A képviselő­ház megbízásából van szerencsém a Portugáliát kö­tött consulsági szerződés beczikkelyezéséről szóló s ő felsége által legkegyelmesebben szentesített tör­­vényczikket kihirdetés végett, továbbá a képviselő­háznak azon határozatait, melyek szerint az 1848 V. t. ez. és az erdélyi II. t. ez. némely §§-nak módo­sításáról szóló törvényjavaslaton, továbbá az összefér­­hetlenségről, az ügyvédi rendtartásról és a királyi közjegyzőkről szóló törvényjavaslatok némely szaka­szain a méltó főrendiház által tett módosításokhoz részint hozzájárult, részint azokat el nem fogadta, jegyzőkönyvi alakban tisztelettel átnyújtani. A szentesített törvény kihirdettetik, a képvise­lőházi üzenetek pedig a közjogi bizottsághoz utasít­­tatnak. Pálffy János gr., Szabó Imre szombathelyi püs­pök és Majláth József gr. a főrendi házban való meg­jelenéstől ideiglenesen felmentetnek. Ezzel az ülés 1 óra 40 perczkor véget ért. A jövő ülés f. hó 16-án fog tartatni. Különfélék. Budapest, nov. 7. (Királyné ő felsége) ma este Par­­dubitzba utazott. (A m. t. akadémia) mathem. és termé­szettudom. osztályának ülésén 1874. nov. 9-én a kö­vetkező tárgyak adatnak elő: H a n­­­k e n Miksa 1. t. »Uj adatok a déli Bakony geológiai és palaeontho­­logiai ismeretéhez.« Szabó József r. t. előterjesz­ti Scherfel Aurel felkai gyógyszerész részéről »A tátrafüredi Castor és Pollux ásványforrások vegytani elemzését.« Schenzl Guido r. t. előterjeszti Schulhoff Lipót, bécsi csillagdás segéd részéről »Az 1870. évi IV. és az 1871. évi II. sz. üstökös végleges pályaszámítását.« Budapest, 1874. nov. 7. Dr. Szabó József osztálytitkár. (Katonai d­­­r.) Minthogy a katonaság­nak ősz és tél idején való szállításánál a katonák közt, könnyű öltözetük folytán gyakran fordulnak elő meg­betegedési esetek, a katonai hatóság elrendelte, hogy a vasúton induló katonaszállítmányok a hideg elleni védelmüt tábori pokróczokkal láttassanak el. E czél­­ból a budapesti pályaudvarokon levő helyi felügyelősé­gek, továbbá a székesfehérvári, váczi, czeglédi, kecs­­megieitntő számú pokróczczal láttattak el. Minden katonaszállítmány parancsnoka fel van jogosítva, két­­két ember számára egy pokróczot, a nagyobb meleg­re szoruló beteg katonák számára külön külön egy ilyen pokróczot igénybe venni. A pokróczok kiadása csak azon esetben marad el, mikor a katonaság fű­tött kocsiban szállittatik. (Ritkán fog megtörténni.) (A szeremleiek története.)Az e czim alatt tegnap megjelent közlemény folytán Tóvölgyi Ti­tusz úr azt írja nekünk, hogy a közlemény rá vonat­kozó adatai nem valók s ő azokért sajtópert indít. Nagy kíváncsisággal tekintünk e sajtópör elé, mely remélhetőleg ki fogja deríteni Tóvölgyi urnák szerep­lését. Magára az esetre vonatkozólag még a követ­kező, igen érdekes adatokról értesülünk. Szeremle községe a kalocsai érseki uradalommal már régeb­ben kiegyezett és nem volt semmi baj. A községben újabban azonban forrongás kezdett mutatkozni s Kalocsán kire terjedt, hogy ott Tóvölgyi Titusz ur jár. A nyár végén egy napon Tóvölgyi ur bejelente magát az érseki uradalom igazgatója , Schuster ka­nonok urnái s fogadtatást kért. Ez megadatván, be­lépett egy foglai parasztember kíséretében. Tóvölgyi úr előadó, hogy azért jön egy tanú kíséretében s e helyre, hogy bizonyos nyilatkozatokat tegyen s a tá­madható félreértéseknek elejét vegye. — Ő — úgymond — a szeremlei úrbéri rendezést meg­vizsgálván , azt találta, hogy az érseki ura­dalom igen előzékenyen járt el a nép irányá­ban.­­ Meggyőződött azonban arról is, hogy a nép megbízottjai a népet megcsalták, s ő a szegényebbek ügyét védi a gazdagabbak ellenében. Ezt jött kije­lenteni. Schuster kanonok úr azt felelé, hogy az ér­sek a nép irányában valóban atyailag járt el, s neki nincs is a nép ellen semmi kifogása. Ő egyedül az érsek dolgairól szólhat, a nép szeretete s a törvények erejében teljesen megbizik. Tóvölgyi úr ezzel eltávo­zott. Mondják, hogy pert indított a járásbíróság s törvényszék előtt, de a pöröket elveszté. Ezután azt mondta a népnek, hogy felmegy Budára a miniszté­riumhoz, majd ott eligazítja a dolgot,­­ a kormány eljárása azonban kissé sokáig fog tartani, a­mint rendesen a hivatalos eljárás sokáig tart. A községben ezalatt a forrongás nagyobb fokra hágott. Megtagad­ták az uradalom részére kihasított egyes parcellák elfoglalhatását; de itt a törvényszék interveniált s a dolog rendben van. A baj azonban még sem enyész­­tetvén el, megkeresték Szalay szolgabirót a megjele­nésre. A szolgabiró egy maga jelent meg, a sarokba szok­ták s csak nagy nehezen tudott elmenekülni. Erre a szolgabiró poroszlókkal tért vissza, s az alispán utasítása értelmében elfogadta a volt elöljáróság le­mondását, mely ellen a nép haragja irányult s mely magát a rend fenntartására képtelennek nyilatkoztatta ki. Ezzel a szolgabiró eltávozott, folyóvá tétetvén egyszersmind a csendzavarás főemberei ellenében az illető keresetek. Eddig a dolog komoly oldala , Tóvölgyi Titusz szereplését majd hitelesen kiderítik a további adatok s mi egyelőre csak azt említjük föl, hogy az e szereplésre vonatkozó közlemény nem az érseki uradalom köréből, s nem Schuster kanonok úrtól jelent meg lapunkban, mert az uradalomnak Tóvölgyi úrral semmi köze. A dolognak a komoly rész mellett azonban egy kis mulatságos oldala van. A szolgabiró a csendzavarásról természetesen jelen­tést tett az alispánnak s hogy-hogy nem történt — senki sem tudja, — a budai hadparancsnokság egy este elrendeli, hogy egy osztály lovas katonaság azonnal hadikészletben Szeremle alá vonuljon. A katonaságnál persze minden gyorsan, sokkal gyor­sabban történik,mint a mi közigazgatási apparátusunk mellett a civil hatóságoknál történhetik; a katonaság lóra pattan s azonnal éjjel Szeremle alá vágtat. Rop­pant gyorsasággal másnap délben a B­a­j­a melletti községet elérték. A parancsnoknak azon utasítása volt, hogy Szalay szolgabiró rendeleteihez alkalmaz­kodjék s hogy a parancsnok a katonaság s a nép kö­zött kikerüljön minden összeütközést, a falu előtt táborba száll, a legnagyobb vigyázattal recognosci­­roztat s beküld a községbe Szalay szolgabiróért. A küldött visszajön, hogy a község teljesen csöndes, Szalay szolgabirónak pedig semmi nyoma. Minden­felől kérdezik, hol a szolgabíró, s senki sem tudja. A község új elöljárósága megijed, és küldöttségileg jön a katonaság parancsnokához kegyelmet kérni. A parancsnok röstelli a dolgot, s végre azt feleli, hogy hisz a katonák nincsenek semmi gyilkos szándékkal, csak azért vágtattak ki éjjel — Budapestről ide Ba­ja alá, hogy egy kicsit exercitózzanak. A parancsnok azután várt még néhány órát, s látván, hogy a község teljesen nyugodt, a szolgabirónak pedig semmi nyo­ma — ismét lóra ülteté katonáit s visszavágtatott Budapestre. Szalay szolgabiró úr pedig valószinüleg akkor kapta kézhez a megyei értesítést a katonaság kirendeléséről, midőn a szeremlei hadjárat parancs­noka a buda­pesti tiszti casinóban nevetve beszéli el a háború történetét. (Polgár Mihály emléke.) A követ­kező tartalmú gyászlapot vettük: »A dunamelléki ev. reform, egyházkerület, nagy halottjának, a f. évi augusztus hó 24-dikén elhunyt Polgár Mihály urnak, az egyházkerület volt főjegyzőjének, ügyvédének, irat­tárnokának s részben pénztárnokának, a magyarhoni ev. reform, egyházkerületek ügyvivőjének tiszteletére gyász-emlékünnepet tart november hó 12-dikén d. e. 10 órakor a pesti ev. reform. egyház templomában, melyre az egyházkerületi közgyűlés tagjait, a boldo­­gultnak rokonait, barátait, tisztelőit, az egyházkerü­let nevében tisztelettel meghívja. Budapesten, nov. 1- én, 1874. Török Pál, a dunamelléki ev. reform. egy­házkerület püspöke.« (B­é­k­é­s­b­ő­l) írják nekünk: A békésmegyei régész- és mivelődéstörténel­m­i társulati.évi novemb. 2- kán tartá második választmányi gyűlését Gyu­lán, mely alkalommal Göndöcs Benedek elnöklete mellett számos ügybuzgó tagokon kívül a következő választmányi tagok voltak jelen: Haan Lajos, id. Mogyorosssy János, Zsilinszky Mihály,­ Party Fe­­rencz, Keller Imre, Jancsovics Pál, Győry Vilmos, Horvát Sámuel, Beliczey István,­­asztalos István, Dobay János dr. Kovács István, Márky István, és Janó Sándor urak, a lelkes elnök előterjesztése, melyben az egylet érdekében tett intézkedéseiről tu­­dósitá a gyűlést, örvendetes tudomásul vétetett, s köszönet szavaztatott neki azon buzgóságáért, mely által a megyénkben talált nevezetes leleteket a mú­zeum számára megmenteni törekedett. Ugyanis a la­pok nem­régiben hoztak tudósítást a Gyomán és Fü­zes-Gyarmaton talált régiségekről Az előbbeni he­lyen óriási nagyságú mammuth-csontokat, az­ utóbbin Mindezeknek megmentése körül Göndöcs Benedek ur mellett kiváló érdemeket szerzett magának me­gyénk kitűnő alispánja, Jancsovics Pál úr is, aki a közigazgatás gondjai között a tudományok ápolását is kötelességei közé sorozta. Az ő indítványá­ra küldetett ki az egylet titkára, Zsilinszky Mihály és Tatár János választmányi tag ar Füzes-Gyarmatra, hogy a lelet színhelyét megvizsgálják,és az ott szerzen­­dő tapasztalatokhoz képest adjanak véleményt, hogy érdemes-e ott az ásatásokat megindítani ? Minthogy az egylet a tudománynak szélesebb körben való megkedveltetése czéljából, felolvasásokat tart, s mint­hogy a megye minden vidékének ismertetése a fel­adat, elhatározták, hogy az ily népszerű felolvasások ezután nemcsak Gyulán, hanem koronkint felváltva más nagyobb városokban, pl. Szarvason, Csabán, Békésen és Orosházán is fognak tartatni, mi kétsé­gen kívül csak eraelőleg fog hatni a megye nagy kö­zönségére. Az alelnök bemutatta az általa tervezett s Rohn által pompásan kidolgozott díszokmány egy példányát, melyet a gyűlés helyeslőleg elfogadott s egyúttal utasítá a titkárt, hogy a rendes tagokat illető példányokat kellően kitöltve szétküldje. Majd a pénztárnok és múzeumőr jelentései után a titkár mutatá be a zólyomi kirándulás alkalmával a necz­­páli Justh család levéltárában felfedezett, s Békés­megyére vonatkozó némely eredeti okmányokat, me­lyek érdekes fényt vetnek egyrészt az iktári Bethlen és Justh család rokonságára,­ másrészt pedig a XV. századbeli birtokviszonyokra. Örömmel értesült az egylet arról is, hogy Justh István ur, kit e vidéken mint minden szépnek s jónak barátját, őszinte tisztelet környez , önként felajánlotta a nevezett okmányok kiadási kétségeihez való járulását, — ezen nemes tény által is tanúbizonyságot tevén ar­ról, hogy őseihez méltó nemes szív dobog keblében. Adja isten, hogy minél több hasonló tevékeny és ál­dozatkész tagja legyen a békésmegyei mivelődés tör­ténelmi társulatnak! Mint nevezetes haladási moz­zanat említendő azon körülmény is, hogy e választ­mányi gyűlésen egyhangúlag elfogadtatott egy békés­megyei iparművészeti múzeum-osztály felállításának eszméje. Ma már nincs művelt ember, aki ennek nagy horderejét ne ismerné. Annál kevésbé kell te­hát attól tartanunk, hogy az életre való eszme meg­testesülése elmaradjon. Mi legalább, ismerve Békés­megye derék iparosainak műveltségét, teljes bizalom­mal várjuk. Úgy legyen! (Egy szegény volt honvéd), Bá­lint István, lapunk útján kívánja hálás köszönetét kifejezni gróf Zichy Victor úr irányában, a­ki közelebb újdon született fiánál a kereszt­apaságot elvállalni szíveskedett. (Kihágás a vendéglőben.) Ma a pest vidéki királyi bünfenyitő törvényszéknél egy eset tárgyaltatott, melyről annak idejében bővebben megemlékeztünk: Folyó évi május 2-án t. i. Váczon Fabriczy Nándor rendbiztos betért a »Fehérr ló«-hoz czímzett fogadóba, hol egy tolvajt keresett, és mivel nem találta, leült, hogy bevárja annak megérkezését. Alig pillanta meg őt Varsányi András, váczi föld­birtokos, ezen szavakkal fakadt ki ellene: U­g­y­e j­ó l­ett volna tíz forintot zsebre tenni?! Te zsebmetsző, te gazember. Az a kor­mány is gazember, a ki ilyen kuncza­­tot tisztviselőnek tart! — E megtámadás­ra azon körülmény adott okot, hogy Varsányi a múlt évben a szüretelést nyolcz nappal előbb kezdette meg, mint szabad lett volna, miért is tiz forintnyi birság­ra ítéltetett, — e miatt pedig Fabriczyt vádolá. Varsányi illedelmetlen kifejezései miatt a biztos any­­nyira felháborodott, hogy nagy botot ragadván, Var­­­­sányit megverte, úgy, hogy ez a szenvedett sérülések folytán 33 napig ág­­ban fekvő beteg volt. Az ügy feljelentetett, és ma Varsányi a közrend és biztonság elleni kihágás miatt 150 forintnyi pénzbírságra, Fabriczy pedig könnyű testi sértés miatt 75 forintnyi , pénzbírságra ítéltetett. Sehmic Géza királyi ügyész­­ az első ellen tíz, a másik ellen pedig 5 ha-­­­vi súlyos börtönt indítványozott. Mindkét rész­ről bejelentetett a felebbezés. (A bannoverai király.) A »Presse« jelenti: Egy magas vendég, a­ki nyolcz évig időzött Ausztriában, úgy látszik, örökre megválik tőlünk. György bannoverai király átköltözik a párisi fau­bourg St.-Germainbe, melynek legitimistikus légkö­rében a szerencsétlen fejedelem, úgy reméli, jobban fogja érezni magát, mint minálunk, hol a nap kény­szerűségeinél fogva annyit újra tanulni és annyit fe­ledni kell. (A német udvarból.) A német biro­dalmi cancellári hivatal államtitkára, Bülow úr és a gróf Arnim között váltott és a »New- York Herald«-ban közzétett levelek egyikében tud­valevőleg említés volt téve arról, hogy a cancellár gyanította és rész néven vette Arnimtól, hogy egy, a császárhoz lehető legközelebbi rokonságban álló sze­mélyiséggel conspirál. Ebből azt akarják kimagya­rázni, hogy ama személyiség a német koronaherczeg. Mint a »National Zeitung« jelenti, a levél eredeti né­met szövegében a név világosan ki van téve, és hogy az Frigyes Károly porosz herczeg, a csá­szár unokaöcscse, az ultraconservativ párt buzgó hive és legmelegebb képviselője az udvarnál. (Friedrich Kaiser), a hírneves osz­trák népköltő és termékeny színműíró tegnapelőtt délután Bécsben meghalt. Már néhány hó előtt a gégefő táján veszélyes daganat fejlődött befelé, és orvosa már a baj kezdetén figyelmeztető, hogy a legjobb esetben életre-halálra való műtét mentheti meg csak életét. Kaiser kijelenté, hogy a műtétnek alá nem veti magát, és mikor az orvos erre azon sza­vakkal készíté elő a végsőre: »Akkor rendezze ügyeit!« Kaiser a legnagyobb lelki nyugalommal fo­­gadó e nyilatkozatot. Tegnapelőtt délután mély agóniába esett, melyből többé nem is tért magához. Kaiser 60 éves kort ért el; benne a legerőteljesebb, legmunkásabb tehetségek egyike száll sírba. Utolsó műve, a »Gyémánt Királyné« tegnapra volt Bécs­ben első előadásra kitűzve; ezt azonban már nem érteti meg. (Freund rablógyilkosnak), ki a napokban az ismert vasúti rablógyilkosságot követte el, úgy látszik, a budapesti rendőrségnél is van ro­vása. Említettük annak idején, hogy Gyalok Károly nagymezőutczai kávéstól egy Freund Lipót nevű pinczér 600 írttal szökött meg. A rendőrség azt hi­szi, hogy ez a Freund Lipót ama rablógyilkossal azonos személy és a személyazonosság constatálása végett meg is kereste az olmützi kerületi törvény­széket. Helyi hírek. (Ismét a viziórák.) Noha a közgyű­lés már két ízben mondotta ki, hogy a viziórák kö­telező behozatalát nem akarja elrendelni, a vízveze­téki bizottság mindazonáltal még egy kísérletet akar tenni a viziórák érdekében és azt javasolja, hogy minden oly házban, mely 80 lakszobából áll, Eve­­net-féle viziórát kelljen használatba hozni, hasonlót tegyen a város is saját épületeiben; továbbá azt javasolja a bizottság, hogy azon anomáliának, mely szerint a főváros budai oldalán a víz 340 százalék­kal drágább, mint a pestin, vessenek véget. A köz­­építési bizottság a viziórákat illető javaslatot mó­dosította úgy, hogy egyelőre csak a városi épületek­ben hozzanak használatba 12 Everet-féle viziórát, próbásredvé ezt oly helyeken is, hol átszűretlen vi­zet akarnak mérni. Magánházakba a bizottság nem kívánja még a viziórákat behozni, hanem azt java­solja, hogy a hatóság kérjen fel több külföldi hatósá­got, küldenék meg a vízpazarlás meggátlása érdeké­ben hozott szabályzataikat. A budai és pesti vízárak­­ra vonatkozó javaslatot a bizottság elfogadta. (A kétszivatczai vasúti útve­zetékkel) a városnak már­is baja van. A híd lejtőjét ugyanis a Podmanitzky utczában akar­ták eleinte építeni, tehát városi telken , így állapít­hatott meg a szerződés is. Utóbb azonban a Podma­­nitzky-utc­a terve változást szenvedvén, a vasúttár­­sulat saját, 390 négyszögölnyi telkén építette a híd feljáróit, és most kárpótlást igényel a várostól, a­miért nem vehette igénybe a szerződésileg kikötött telket. A középítési bizottságban ez igény jogosult­ságát illetőleg a nézetek megoszolták, az ügy tehát a jogügyi bizottsághoz tétetett át. (A fővárosi rendőrség­ és a városi hatóság közötti viszony rendezése tárgyá­ban Kammermayer polgármester elnöklete alatt ma értekezlet volt, melyben Jekelfalussy Lajos mint ta­nácsos, Gerlóczy alpolgármester, Petrovics és Funk tanácsnokok vettek részt. Az értekezlet azon felter­jesztés szövegezésével foglalkozott, mely ez ügyben a belügyminiszterhez intéztetni fog. A kerületi elöljá­rókkal folytatott értekezletek jegyzőkönyvei már fel vannak terjesztve. (A középítési hetes bizottság­ tagjai újabb időben lanyhán jártak el az ülésekre Békey tanácsnok, e bizottság elnöke, felszólítást in­tézett tehát a tagokhoz, hogy pontosabban járjanak el az ülésekre. Ybl Miklós és Langenfeld Henrik bi­zottsági tagok beadták lemondásukat, az előbbi mi­vel a közmunkatanácsba választatott, az utóbbi egészségi tekintetekből. A középítési bizottság he­lyettük Wimmer Antalt és Unger Henriket válasz­totta a hetes bizottságba, Preuszner Józsefet, Vogler Józsefet, Mendl Istvánt és Radocsay Lajost pedig póttagokká. (A nemzeti színház­ négyemeletes palotájának építési személyzete ma tartotta meg a szokásos ünnepélyt, miután a falak a megszabott magasságig emelkedtek már. Az épület számos lobo­góval és lombbal van díszítve, a kerepesi és országút sarkán levő homlok­fal felett transparentek ragyog­nak, melyeken a következő feliratok olvashatók. »Él­jen ő felsége a király, ő felsége a királyné, éljen a ha­za, éljen a fővárosi közönség,a nemz.­színház legmaga­sabb alapítói, pártfogói és fenntartói. Éljen az intézet főfelügyelője és vezetője, gr. Szapáry belügyminiszter, éljen Ribáry József miniszteri tanácsos, éljen Szigli­geti Ede igazgató. Éljen Skalnitzky Gyula műépí­tész, éljen Wagner János építőmester, éljen Schwartz József építés­vezető, dljen Jeney Henrik kir. főmér­nök és építési felügyelő.« Az ünnepély alkalmából a belügyminiszter 1500 forintot osztatott ki az építési személyzet között. (A barakkórház­ főorvosává az el­hunyt Horváth György helyébe dr. Navratil Imrét választotta meg a tanács. (A fogaskerekű vaspálya) igaz­gatósága a »L. O.« szerint fennt a svábhegyen min­dent elkészít, hogy mihelyt lehetséges lesz, az új vil­lák építéséhez és a szállodává átalakítandó villa át­változtatásához hozzáfoghasson. (A lakbér meg nem fizetése miatt) jelenleg igen sok kereset indíttatott meg, és név szerint a boltbirtokosok vannak hátralékban. A vízivárosi boltbirtokosok közül, mint a »L. C.« írja, vagy huszonöt női divatárusnő van beperelve, a­kik azt állítják, hogy az üzlet rész menete miatt a bért meg nem fizethetik. (A kereskedő ifjak ,­b helyiségében a téli idény bekövetkeztére nak kezdődni a felolvasások, s az e czélra bizottmány oly szerencsével járt el felülá, hogy sikerült több jelesünk, név szerint : Degre jós, Horn Ede, Jókai Mór, Mudrony Soma, P. Szath­­máry Károly, Erődi Béla stb. urak ígéretét meg­nyerni. E szerint a mondott társulat tagjaira élve­zetes esték várnak. A felolvasások sorát »az adó­reformról« Horn Ede egyleti elnök úr nyitja meg f. hó 1- én, miről az egyleti tag urak azon meg­jegyzéssel értesittetnek, hogy az e hó 7-ére hirdetett felolvasás a nevezett napon tartatik meg. Hubonay József Ir­od és helyettes titkár. (Budapesti férfi-dalegylet.) A budapesti férfi-dalegylet folyó hó 9-én este 8 óra­kor a kereskedelmi akadémia nagy termében (váczi Boulevard­­ utcza sarkán) rendes közgyűlést tartana. (Ismeretlen tolvajok) néhány nap óta a lépcsőházakban levő sárgarezes légszeszlámpa­­tartókra vetették szemüket s tegnap óta nem keve­sebb mint 16 fél jelentette be a jégszesztársulatnál, hogy karoslámpáik eltűntek. Színház és művészet. (Nemzeti színház.) A pénteki elő­adás (»Makranczos hölgy« Shakespearetől) sűrű tap­sokat szerzett a L­e­n­d­v­a­y-p­árnak. Mind a ketten ritka sikerrel játszottak színpadunkon s meg­érdemelték a kitüntetés zajos nyilvánítását. Lendvay Petrucchiót, Lendvayné a »bősz hatát« adta. Különösen amaz tűnt ki a vigjátéki szerep élénk, mulattató előadásával.Lendvayban jelentékeny ere van a comicumnak s igazán sajnálni lehet, hogy gyakrabban nem aknázza ki azt A nőszelidítő férj megnyerő alakját annyi hű és eredeti vonással mu­tatta be, amennyivel csak ügyes s a szerepet értő szí­nész rendelkezhetik. Csak arra figyelmeztetjük,hogy a sok »lelkem« szóval s a mondatok után tett hang­futam fölöslegekkel máskor ne gyöngítse az eredeti szöveg magvas egyszerűségét. Lendvaynénak, úgy tetszik, egyénisége is összevág Kat a szerepével, nem sokat kell tehát hozzá tennie, hogy e természetes előny meghozza ábrázolásának a sikert. Szerepét ő is teljesen átértette s minden apróbb árnyalatban gondos és kimerítő tanulmányt mutatott. A fokozat, mely a vad leányt az engedelmes nőtől elválasztja, értelmesen volt előtüntetve. Kárára volt az előadás­nak, hogy a kisebb szereplők szerep nem tudással járultak a Lendvay-pár játékához. Kivételt csak N­á­d­a­y (Lucentia), és Szigligeti F. k. a. (Bianca) tettek, kik csekély, de vonzó szerepeiket fino­man mondták el. — A mára hirdetett F i­d­e­­­i­ó helyett közbejött akadály miatt Tell Vilmost adták elő. Kellemetlen csere! (A zeneakadémia ügyében) ösz­­szehivott szakértő bizottság jelentékeny és czélszerű­ változtatásokat tett az alapszabályokon. A bizottság jegyzője: Á­b­r­á­n­y­i Kornél. (M­osonyi Almosáról) a zenészeti lapok legújabb száma több eddig ismeretlen adatot közöl s ezekre fölhívja a sajtó figyelmét. Mosonyi Álmosa eszerint teljes tíz éve, hogy alomtárban hever, ámbár mind Radnótsáy, mind Orczy Bódog, mind Richter János megígérték több alkalommal, hogy színre hozzák. Valóban szeretnék tudni mi is a különös mellőzés okát. (Ujházy Ede) egészségi állapota annyira javult, hogy a jeles fiatal színész legközelebb már a színpadra is léphet. (A florenczi négyestársulat) (1. hegedű Becker János, 2. hegedű Masi Enrico, viola Chiostri Luigi, gordonka Hil­ert Frigyes) hét­főn, 1. évi nov. 9-én az első kamara-vnégyes-estélyt fogja adni esti 7­ órakor a fővárosi vigadó kis ter­mében. Műsorozat: 1. Haydn 74. mű 1. sz. Négyes C-dúr, Allegro, Andantino, Menuett, Finale. 2. Mo­zart Andante, Menuett és Rondo hegedűre és zon­gorára (az úgynevezett Haffner-zenéből). 3. Raff Joachim Sonate chromatique zongorára és hegedűre. 4. Brahms János 51. mü 1. sz. Négyes C­-moll, Alle­gro, Romanze, Allegro, Finale. A zongoradarabokat előadja Becker J. urhölgy. A Bösendorfer-féle zon­gora Chmel és fia raktárából való. Helyárak: Kör­szék 3 frt. — Számozott hely 2 frt. — Bemenet 1 frtért kaphatók Rózsavölgyi és társánál, Kristóf tér 4-ik szám, valamint a hangverseny napján este a pénztárnál. A „Pesti Napló“ táviratai, Bécs, nov. 7. A képviselőház mai ülésében a kormány a földtehermentesítési alap tárgyában Istriá­­val létrejött egyezségre vonatkozó törvényjavaslatot terjeszt elő. Göllerich és társai felszólíttatni kérik a kormányt, hogy a politikai országos kormányzatban mutatkozó helytelenségek eltávolítása iránt törvény­­javaslatot terjeszszen elő. Az igazságügyminiszter a ház tetszése közt előterjeszti az új büntető-törvény­könyv javaslatát,­­ megjegyezvén, hogy az új rend­őri büntető­ törvény munkálatai is már tetemesen előre haladtak. — Foregger indokolja a szabad­kőműves-páholyok törvényes elismerésére vonatkozó indítványát. — Giskra azt mondja, hogy az előbbeni kormány nem vonakodott volna a szabad­kőműves­­séget elismerni, ha útjában nem áll vala az egyleti törvény. — Grocholski nem pártolja Forregger in­dítványát. A ház végül az egyleti ügyet tárgyaló bi­zottsághoz utasítja Foregger indítványát. Erre foly­­taták a részvénytársulatokra vonatkozó törvényja­vaslat részletes tárgyalását. Bécs, nov. 7. A képviselőházban az igazság­ügyminiszter az új büntető-törvénykönyv javaslatát előterjesztvén, kinyilatkoztató, hogy annak alapelve és határozatainak nem csekély része a német biro­dalmi büntető-törvénykönyvhöz csatlakozik, miáltal leginkább azon előny lesz elérve, hogy az ausztria törvényhozás közvetlenül azon nagyszabású előha­­ladáshoz fog csatlakozni, mely Európa büntető-tör­vényhozása felett e század elejétől fogva félreismer­­­etlenül uralkodik. Természetesen ezen javaslat nem szolgai után­zás , sőt inkább Ausztria sajátságos politikai viszo­nyai és egynémely értékes­­büntetőjogi hagyományai beható méltánylásra találtak. — A ház a részvény­társulati törvényjavaslatnak 173 — 180. § ait a bizott­ság javaslata szerint, változatlanul fogadta el. A 181. §. lényegtelen változtatással fogadtatott el. Bern, nov. 7. A cantonok tanácsa a katonai törvényt az általános vitában 30 szavazattal el­fogadta. London, nov. 7. A »Daily Telegraph« nem bízik a nemzetiségi kath. congressus létrejöttében. Hírszerint a pápai széknél lévő angol ügyviselő hét­főn elutazik Rómából és Lissabonba megy. London, nov. 7. A »Times« jelenti Washing­tonból . A bevégzett választások eredménye szerint a republikánus majoritás a senatusban 7 szavazatra tehető.­n Eddig 25 volt.) A képviselőházban az ösz­­szes oppositió 70 szavazattal bír. (A republikánusok eddig 16 szavazattal voltak többségben. Bécs, nov. 7. (Zárlat.) Hitelrészvény 235.50. Galicziai 245.—.— Államvasut 300.—. Rente 70._*. 1860-ki 109.75. 1864-ki 137.— Ezüst 104.40. Lon­­ don 110.—. Unio-bank 125.25. Alt. épitő-bank 43.—.

Next