Pesti Napló, 1875. július (26. évfolyam, 147-173. szám)
1875-07-10 / 155. szám
Budapest, Szombat julius 10 1875. 155 számi Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: Barátok-tere, Athenaeum-épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Barátok tere, Athenaetun-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. REGGELI KIADÁS. Előfizetési feltételek: Postán küldve , vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 3 hónapra . . . tiszt — kr. 6 hónapra ... 12 » — » Az esti kiadás postai külfinküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bárosply papján történik is, mindenkor a hó első napjától számittatik. 56. évi folyam? Hirdetések szintúgy mint előfizetések a KIADÓHIVATALBA Barátok tere, Athenaeum-épület küldendők. Előfizetési felhívás a „FESTI SZAPLÓ”-ra. Előfizetési árak: (Reggeli és esti kiadás, 11/2 legnagyobb év s közgazdasági melléklet.) Egész évre 24 Irt. Félévre .....................................................12 * Negyedévre............................................. 8 » Egy hónapra........................................ 2 » E9" Az előfizetés Budapestre, az Athenaeum kiadóhivatalába (Barátok tere, 7. sz.) küldendő. A »Pesti Napló« szerkesztő- és kiadóhivatala. Budapest, július 9. A képviselők kétharmad része megválasztatott. A hátralevő választások eredménye hasonló lesz azon választások eredményéhez, melyeket már ismerünk. Lesz még egy-két kerülete a jobboldali ellenzéknek, lesz tán ugyanannyi kerülete a függetlenségi pártnak, de amely párt újra és újra szaporodni fog, az a szabadelvű párt. Óhajtottuk, hogy parlamentünkből az úgynevezett nemzetiségi párt veszszen ki. Megtörtént. Egy-két busongó nemzetiségi apostol, aki még megmaradt, szinte jól esik intőjelnek a múltra s tilalomfának a jövőre nézve. — Óhajtottuk, hogy a hazafielemek tömörüljenek s horvátnak és szásznak barátságát ne kelljen minden lépten-nyomon drága ajándékok árán megvásárolgatni. Ez óhajtásunk is teljesült. Horvát és szász atyánkfiai űzhetnek politikát ezentúl is »saját öklükre«, ha nekik úgy fog tetszeni, de legalább ennek nem mi iszszuk meg a levét. Óhajtottuk, hogy a fusiót, melyet létrehoztak a választottak, szavazatukkal, meggyőződésükkel szentesítsék a választók. Megtörtént ez is. Óhajtottuk, hogy az Ausztriával fennforgó kérdések tárgyalása alkalmával egy és egységes legyen a magyar, mint talán még sohasem volt. És a czélt elértük ebben is. De idáig eljutva körül kell tekintenünk. Komolyan, higgadtan, a választások mámorától megszabadult tiszta látással kell körültekintenünk. Hogy a képviselők 50°lo-a új és ismeretlen egyénekből áll, ez egyelőre sem nem örvendetes, sem nem szomorító tünemény. Attól függ, mit fogunk nyerni a közel 200 új emberrel. Kétségtelenül lesznek köztük kiváló tehetségek, lesznek köztük olyanok is, kik ismeretlenek fognak maradni ezentúl, mint voltak eddig. Minden az aránytól függ, melyről azonban ez alkalommal véleményt kockáztatni nem lehet. Hogy a volt Deákpárt sokkal kisebb arányban fog megjelenni most, mint a múlt országgyűlésen, erre nem fektetünk súlyt. A volt Deákpárt ép úgy meghalt, mint a volt balközép s egyiknek sem kell attól félni, hogy a másik harmadnapon feltámadand. A régi pártpolitika el van temetve mélyen s az angyal nem fog leszállani, hogy koporsójának kövét leemelje. Hogy idő kell arra, mig a sok uj elem, uj nézet, uj gondolkodás, új törekvés és új egyéniség a szükséges pártfegyelem kerékvágásába belezökkentetik, az természetes, de meg fog történni az is. Mind nem ez az, melyre mi figyelmeztetni akarunk. Hanem igenis az, nehogy a nemzet közvéleményében a rögtöni felgyógyulás képzeletének csodaszerű eredményéhez köttessék az új szabadelvű párt existentiája. Hogy a fusióval mindent elértünk, hogy a Wenckheim-Tisza kabinet megmentette a hazát , ez csak annyiban igaz, amennyiben lehetséges. Igaz, hogy maga a lehetőség is óriási vívmány, de mindamellett még nem lett dolog. A teendők hosszú sora csak most vár reánk A munka csak ezután fog még megkezdődni. A feladat nehézségei csak ezentúl fognak egész mértékben előállani. A nehézségek sikeres leküzdésének ezentúl kell bekövetkezni. A deficit még mindig a régi, Ausztriával még mindig fennállanak megoldatlan kérdéseink, nemzeti bankunk még mindig megalapításra vár, igazságügyünk reformjának még csak ez után érünk melegére, az általános közigazgatás, az adók beható reformja, a központi reductiók csak ez után éreztetik velünk a részletekre irányuló alkotás nehézségeit. Mind e körülményt különösen saját pártunk, a szabadelvű párt vidéki vezetőinek ajánljuk állandó figyelmébe. Ajánljuk pedig azért, mert semmi sem biztosabb, mint az, hogy mind a jobboldali ellenzék, mind a függetlenségi párt rövid idő múlva tele torokkal fogja a népnek hirdetni: ime itt az üdvösség, itt a megváltás deficitben, adóemelésben, új kölcsönben. A szabadelvű pártnak és kormányának bizonyára sikerülni fog az ország bajait gyökeresen orvosolni. De bizonyára nem gyorsan, nem elhamarkodva, nem azonnal. A bajok régi keletűek. Részben visszanyúlnak a nemzetgazdasági kiegyezés idejéig. Részben nem is politikai természetűek, tehát törvényhozási uton el sem háríthatók. S nagy részben belpolitikaiak, melyek azonban intézményekkel vannak csaknem várhatlan öszszeköttetésben. Intézményekkel, melyeket sem eltörölni, sem megcsonkítani nem lehet s melyeknek akkor is működésben kell lenni, a mikor rajtuk a reformok végrehajtatnak.Azok a reformok, melyek épen azért nem lehetnek rohamosak, nehogy az intézmények működésének megakasztása által a halaszthatatlan államcélok elérésében csak egy napi késedelem is idéztessék elő. Ercycluson át tartanak már az agricultur calamitások. Termés nincs, s ami kevés készlet gyűlik is, állandó szilárd árakra s biztos kivitelre nem számíthat. A tőke megfogyott, a megkötött tőkék értéke megcsökkent, a birtokos osztály hitele annyira igénybe vétetett, hogy most már alig használható. Egy részről e körülménynek következményei s másrészről a nagy hitel és börzeválságnak még mindig fennálló utóhatásai alatt ipar és kereskedés pang, iparos és kereskedő pusztul. — Kétségtelen , vannak indirect eszközök és módok a törvényhozás rendelkezése alatt , melyekkel e bajokon is lehet részben segíteni. — De csak nagyon kis részben. A biztos segély lehetőségének legbiztosabb tényezői magának a társadalomnak erőiben lakoznak. Azokban az erőkben, melyek vesztettek bár sokat, de még mindig nagy elhatározásokra és nagy eredményekre képesek. Csak azt nem óhajtanák, ha mindent a szabadelvű párttól és kormányától várva, ez erők pillanatig is tétlenségre kárhoztatnák önmagukat. Ha nem csalnak az előjelek , mindent összevéve ez év sem lesz az áldásos évek közé számítható. Újabb s egygyel több ok arra, hogy a pénzügyi kibontakozás s a belviszonyok megszilárdulásának gyorsan leendő bekövetkezése iránt támadt jogos remények felette vérmesek, az ábrándok lehetetlenségével határosak ne legyenek. A fusiót s az általa megteremtett szabadelvű pártot a hat nap alatt teremtés hatalmával felruházottnak tekinteni gyorsan és könnyen vezethetne csalódásra. Csak annyi bizonyos, hogy a segély lehetősége egyedül és kizárólag e párt tételétől függ. Minden combinatió, mely e mellett az összetörpült ellenzék erejére és közreműködésére számítana, csak a zavarok növelésére volna alkalmas. A szabadelvű pártnak a nemzet egészét felölelő egységében sem egyesek, sem töredékek particuláris küzdelmétől, sem hatalmas ellenzék akadékoskodásaitól, sem a tervtelenség tétova tűnődéseitől félni nem kell. Szabadon mehet s fog menni előre a jól megjelölt után s ki fogja meríteni a segélynek minden lehető eszközét. Ebben áll előnye. Csakis ebben, és nem egyébben. A „Pesti Napló” tárczája. Buckle és Carey. — A democrat történetírás és nemzetgazdászat alapítói.— A selyemlepke csak hat óráig él; nem mosolyg feléje fa vagy virág; csak az utókor számára dolgozik, hogy elvégzett munkája után értéktelenné vált testét visszaadja a természetnek. Hasonló rövidségű volt Buckle életfolyama; alig teremté meg a világ jobb felismerésének ezer csiráiból művét s már is elhalálozott. Askotájaként a tudásnak, husz évi fáradhatlan tanulmányozást szentelt a tudomány legnagyobb ágainak, az egyház, bölcselet, művészet, erkölcs, kereskedelem és politika történetének kimerítésére, nem hagyván olvasatlanul az illető szakoknak bármely nyelven írott egyetlen jelentős művét sem. S ha befejezte kéziratban valamely nép szellemének történetét, a végső kidolgozás előtt beutazta az illető országot is, hogy a nép testét szintén ismerni tanulja. E fáradalmak még terhesebbek valának, mint az íróasztal munkái, de az elmélet és gyakorlat ezen egyesítése végre is oly művet hozott létre, amely forradalmon vezette át az eddigi történetírást. Hogy Buckle érdemeit kellően méltányolhassuk, vissza kell térnünk az ind kasztokhoz, mert ezek képezik még mindig a legkülönbözőbb burkolatok alatt minden népnek, még a modern európaiaknak is csontvázát. Brama isten fejéből és karjaiból bramánok és ksattyak, derekából és lábszáraiból (Heiné azt kérdi, ha vájjon tyúkszemeiből is ?) vaysiak és sudrák jöttek létre,mi által a papság s nemesség uralkodó állása s a polgárok és parasztok alárendeltsége az isteni akarat kifolyásaként van megjelölve. A szellemnek ezen aristocrat és democrat irányra szakadása keresztülvonul csaknem valamennyi nemzet életén, s inficiálva vannak általa a tudományok is, de egy sem annyira, mint a történelem. Az egész világtörténetet nemcsak papok és katonák csinálják, hanem ők is írják s hamisítják meg. A régibb történeti munkák csak ezen alaptételnek bizonyságai. Buckle első mutatta ki, hogy a világtörténetet a polgárok s parasztok tömegei csinálják, s az ő szellemükben kell annak meghatni. A polgárosodás nem egyéb, mint a tudományoknak a polgárok s parasztok közt való elterjedése. Mint a nép írói s költői, mindig a papok s lovagok lépnek föl először s utoljára a polgárok. Mindig a theologia képezi a kezdetet, s csak későn válik elérhetővé a természetbuvárlat. Az emberi szellem, mint minden kezdő, először a legnehezebbhez, a nem tudhatóhoz nyúl; idő telik el, míg azt egyelőre nyugodni hagyja, s szerényen rálép a tudható fokozatos kibuvárlásának fáradalmas útjára, hogy ezáltal lassan kint s kerülőkön ismét közeledjék a nem tudhatónak problémájához. E hosszú vándorlásban az emberi szellem — Comte Ágost szerint — négy fejlődési fokon megy át: a fetismuson, polytheismuson, monotheismuson s a positív vagy természettudományi világnézeten. Megfelelően lehetne Európa történetét is osztályozni. A fetismus a történet előtti idővel, a polytheismus az ókorral, a monotheismus a középkorral s a természetbúvárral az újkorral esik össze. Mindig és mindenütt — a négerek időjárás-készítőitől kezdve a Dalai Lámáig — először a nem tudhatónak képviselője uralkodik, hogy lassan kint a búvárnak, a tudható kifürkészőjének engedje át helyét. A bramánokkal hiven szövetkezve jelenik meg a nemesség. Ha senki sem küzd uralma ellen, divattá válik a hitetlenség nála, mihelyt azonban a polgárok s parasztok is hasznot húznak belőle, visszatér a hithez. A nemesség biztosítja uralmát a földbirtok által, melyben csak az egyháznak enged részt, mint ez Indiában, Egyptomban, Mexicoban, Peruban s az egész középkor alatt történt. A földbirtokért mindent megtesz, — még az egyházzal is összezördül, így a német nemesség részt vett a reformatioban, hogy ez alkalommal magához ragadja az egyház javait. A bosnyák nemesség muhammedánná lett, bárha egy szót sem értett törökül, mert csak muhammedánoknak volt megengedve a földbirtok szerzése. S miként törték meg mégis a tömegek a nemesség anyagi túlsúlyát? Nem erőszakkal, mert ez a fegyverekben jártasb nemességet vezérelte volna győzelemre, hanem a természettudomány által. Mert ez nemcsak megismerést nyújt, miáltal a papi befolyás gyöngül, hanem gazdagságot is hoz magával, ipari tulajdont teremt, mely csakhamar értékesbé válik a földbirtoknál s ez is, hogy jövedelmező maradhasson, a gépek s alkalmazott vegytan iparává kénytelen átalakulni. Ezen átalakulást jelölte meg Buckle; ő kezdte meg a democrat történetírást, a culturtörténetet. A democrat történetírást, mely kiemeli a polgárok s parasztok munkáját, s az utolsó helyre teszi a szentek, katonák és államférfiak tevékenységét, visszatetszéssel fogadja a »felső tízezer«, különösen pedig a papság. De jogtalanul. Egy rend sem bukik el ellenségei, hanem önmaga által. A középkorban alapelv volt, hogy minden században tartassák egy zsinat elvetésére a vallásban tarthatlanná váltnak. A vallások ugyanis egy elméleti részből, a világrejtély megoldásából állanak, s egy gyakorlati humanitáriusból, a szenvedés vigasztalásából, a jótékonyság szervezéséből. Erejük e második részben rejlik. A kereszténység, mint a rabszolgák, a szegények temetkezési egylete, tartotta bevonulását a római világba. Ellenben mit használ a buddhismusnak, hogy anticipálta a modern természet-buvárlatot, tanítja a kezdet- s teremtés nélküli mindenséget, gondolat-processusnak nyilvánítja a külvilágot, s az égi testeket az ősköd megzavarodása és összecsomósodásából származtatja ? — A buddhista országok egyik legalaposb ismerője, Bastian, ezen elméletében oly szép vallást a gyakorlatra nézve minden vallásrendszerek legelégtelenebbjének s legvigasztalanabbjának nevezi, mert a világ nyomorát csak az élettől való elfordulás által akarja gyógyítani, s a szenvedőknek vigaszul csak az aeonok után bekövetkező világvéget s a semmi nyugalmát nyújtja. Ellenben a katholicismus felülmúlhatlan gyakorlati szervezettel bír s ott, hol önkénytesen vagy kényszerülve a humanitárius térre szorítkozik, mint a protestáns országokban, saját meglepetésére gyorsan elterjed. Amit a curia elront, azt jóvá teszik az »irgalmas néné«-k. A nemesség is megmentheti még magát, ha — mint primus inter pares — beolvad a polgárságba. Lényegileg még mindig a nemesség uralkodik a legkülönbözőbb államformák alatt. Alkotmányosság, absolutismus, köztársaság üres szavak s még az egyesült államokban is csak nemrég a délnek ültetvényes aristocratiája uralkodott. Különbség csak a nemesség választási formájára nézve forog fenn.Vajjon maga válassza-e önmagát, vájjon egy egyén vagy a nép válassza-e őt? Az első forma, mely Rómában,Velenczében s az egész középkor alatt szokásos volt, a legszerencsétlenebb, mert a nemesség csakhamar kevés családnak oligarchiájává törpül, melyek nemsokára elfajulnak, sőt kihalásnak is indulnak. Szerencsésebb, mert a megújításnak inkább helyet enged a nemességnek egy egyén általi meghivatása. Ha e két forma egymással összeütközésbe jut, mint p. az orosz-lengyel háborúkban, könnyű megjósolni, hogy melyiké leendő győzelem.De ezen utóbbi forma is precarius,mert az erőteljes uralkodók száma vajmi kevés lévén, gyenge fejedelem alatt az ősalak tér vissza, mely mellett a nemesség önmagát választja. Legszerencsésebb, mert folytonos fölfrissítést idéz elő, azon mód, hogy a nemesség a polgárság által választassa magát. Akkor, mint Angliában, azon szép eset áll elő, hogy a népnek aristocrat,s a nemességnek democrat érzülete van. A culturtörténet igen békés és conservativ tudomány. Csak az iskolákban tanított háború- és pletykatörténet, a hősök cultusa forradalmias. Ha ugyanis csak egyesek csinálnák a világtörténetet, az meg lenne változtatható ezen egyeseknek eltávolítása által. Ezt hiszik az összeesküvők, azonban nem érnek ezért. A zsarnok elesik, de a zsarnokság megmarad, Caesarnak Octavian lép nyomdokaiba. De ha a tömegek csinálják a történetet, akkor csak a lassan s fáradalmasan kifejlődő népszellem nőhet ki a gyámkodás alól, elvégre lehetlenné téve minden despotismust. Buckle a spanyol szellem történetében nem tudja eléggé kárhoztatni az összeesküvőket, kik katonai felkelések útján akarták megadni Spanyolországnak a szabadságot, midőn még nem művelték a természettudományokat, s a szellemek annyira elsülyedtek a szolgaiságban, hogy minden pillanatban lehetséges vola az inquisitio visszaállítása. Állapítsatok iskolákat, műveljétek a természetbuvárlatot, szabadítsátok előbb fel a szellemeket, s aztán a testek sem fogják többé az igát megtűrni. De természetesen, ha az aristocrat történetírás a csatákat s küzdelmeket az emberi erőkifejtés netovábbja gyanánt magasztalja, az ellenfél elégnek tartja leszállni az utczákra, hogy erőszakkal űzze el azt, ami erőszak által tartja fenn magát. Csakhogy a papságot s nemességet nem erőszak tartja fenn, hanem uralmuk csak a népszellem alacsony fejlődési fokának felel meg s csak annak emelkedésével érhet véget. Ugyanazon forradalmat, melyet Buckle a történetírás terén idézett elő, hajtotta végre az északamerikai Carey a javak keletkezéséről s eloszlásáról szóló tanban. Párhuzamosan az aristocrat történetírással, Carey előtt csak aristocrat nemzetgazdaságtan létezett. Már Smith Ádám, ki Careyhez úgy viszonylik, mint Montesquieu Buckle-hez, tanítá, hogy a természet rendje azt hozza magával, hogy minden társadalmi osztálynak, a földbirtokosoknak úgy, mint a tőkepénzeseknek, az iparosoknak úgy, mint a munkásoknak, helyzete összhangzólag javuljon. Ha pedig rosszabbá lesz a munkás osztályok helyzete — mint Angliában már akkor észrevevő — ennek a másik három osztály hibás eljárása az oka. Budapest, július 9. (V. Ferdinánd végrendeletének tartalmáról.) még eddig nem jutottak hivatalos adatok a nyilvánosságra, s így nem tudni teljes határozottsággal, miként rendelkezett a boldogult vagyonának azon részéről, mely nem képez hitbizományt. Az elhunyt összes ingatlan birtoka körülbelül 60.000 hold területet foglal el, melyből a legnagyobb rész, több mint 40.000 hold, Csehországban, a többi rész Morvában és Alsó-Ausztriában fekszik. A/, összes ingatlanok értéke, az egyes uradalmak fekvését, viszonyait és jövedelmezőségét tekintve, mint egy bécsi levelező állítja, körülbelül 16—17 millióra tehető. (Alkalmasint sokkal nagyobb lesz értékük.) A tiszta jövedelem aránylag igen csekély , hisz minden szakértő tudja, hogy nagy uradalmak csekély százalékot jövedelmeznek. Ami a boldogult ingóvagyonát illeti, beleértve az értékpapírokat, ennek összes értéke meg sem közelíti az ingatlanok értékét. Ezen adatokból hozzávetőleg nagyon könnyű kiszámítani, mennyi a boldogult összes hagyatéka, s kiszámítható az is, hogy az eddig elterjedt hirek mennyire voltak túlzottak. (Még egy adat a romániai szerződésről.) Amíg az 1873. évben Ausztria- Magyarországból Romániába 93.176 vámmázsa ezukor hozatott be, csak 21.166 vámmázsa sör és 3462 vámmázsa szesz szállíttatott oda. Ebből is kiviláglik, hogy a czukor, melynek értékét nem a törvény állapítja meg, hanem ez a factura érték szerint bevallható, sokkal nagyobb menynyiségben hozatik Romániába, mint a szesz és sör,mely ha Romániában akar elfogadtatni, a román kormány által megszabott minimál értékkel bevallandó. Ezen viszonyok Magyarország részére annál hátrányosabbak, mivel Románia fekvése szerint a magyar kereskedelem részére a legközelebbi kelendőségi piact, mely az utolsó években különösen a magyarországi szeszre nézve az által nyert fokozott fontosságot, hogy az új olasz szeszadótörvény életbeléptetése óta a magyar szesznek Olaszországba való bevitele nagyon meg van nehezítve. Grünwald és társai ezégy budapesti szeszfinomitó gyárosok a szeszüzlet 1874. évi menetéről szóló jelentésükben a román piacznak a magyarországi szeszkereskedelem részére való fontosságára, nemkülönben a magyarországi szesznek Romániába való behozatala ellen jelenleg fennálló és fentemlített nehézségekre is figyelmeztettek, és azon kérelmüket fejelték ki, hogy a Romániával kötendő kereskedelmi szerződés útján a kivitel oda lehetségessé tétessék, illetőleg könnyebbíttessék, felhozván különösen azt is, hogy a szeszes folyadékok bevitele elé a román vámhivatalnokok részéről olynemű nehézségek gördittetnek, hogy az előbbi siqueurekkel és rhummal való igen eleven forgalom egészen megszűnt. ] Mindezen bajokon segített a Romániával kötött I szerződés. (A török kereskedelmi szerződés.) A »N. Fr. Presse« azon veszélyekre tesz figyelmessé, melyek az osztrák-magyar kereskedelmet a keleten sújtanák, ha a török kormány, mint tervezi, a fennálló vám-és kereskedelmi szerződést felmondaná. Ez alkalommal a lap arra emlékeztet, hogy a bécsi kormány már egyszer, midőn fa porta formaszerű dohánymonopóliumot akart behozni, sikerrel lépett föl a monarchia érdekeinek védelmére. Régebben ugyanis a porta a külkövetekkel egyetértésben szabályzatot dolgozott ki, mely a dohány kivitelét rendezte. Azon alapelvbön elfogadva, hogy idegen alattvalók szabadon vásárolhatnak dohányt mindenütt, de bizonyos idő múlva kötelesek voltak igazolni, hogy a vett dohányt csakugyan külföldre szállították. E szabályzat a gyakorlatban alkalmatlannak bizonyult; a porta 1871-ben át akarta azt alakítani, midőn a dohánymonopólium eszméje fölmerült, mi az ügynek egészen más irányt adott. Az idegen hatalmak tiltakozása folytán a porta végre elállott e tervétől s a monopóliumot csak a fővárosra korlátolta, de itten is biztosította a kivitel szabadságát. (Bácsmegye főispánjától). Zomborból e bő 8-ról a következő sorokat veszszük. Becses lapjának július 7-iki esti kiadásában nagy meglepetéssel olvastam azon,a »Különfélék« rovatában a »Kelet Népe« közlése alapján hozott hírt, mintha a Kosztits Lázár ellen felségsértés miatt elrendelt büntenyezői vizsgálat az én előterjesztésemre indíttatott volna meg. Ezen állítás teljesen valótlan, mivel én a kérdéses ügyről csak akkor értesültem, midőn a zsablyai járásbíró Desseffy Izidor a bünfenyítő vizsgálatot Kosztits Lázár ellen már határozatilag elrendelte volt, tisztelettel kérem tehát, szíveskedjék a lapjában erre vonatkozólag hozott közleményt a mondottak szerint helyreigazítani. Martonfi Károly, Bács-Bodrogh megye főispánja. A fővárosi árvízkárosultak javára. Szerkesztőségünkhöz beküldöttek. A jul. 9-ki reggeli lapban kimutattunk: 4051 frt 92 krt, s 8 db aranyat. Kismártoni Ede — — — — 10 frt — kr . »Kelet« szerkesztősége — 52 » — » A pesti kir. itélőtábla — — — 243 » ■— » Takács Mihály — — — — 10» — » Dr. Bozóky Alajos gyűjtése — — 23 » — » Hérics J. Csáktornyai gyűjtése — 96 » 30 » Összesen 4,486 frt 22 kr. 8 arany. * ** Nyugta: 146 forintról o. é., mely összeget a f. évi junius hó 26-án támadt zivatar által megkárosított budapesti I., II. és III. kerületbeli lakosok fölsegélésére a »Pesti Napló« újabb gyűjteményeként mai napon átvettem. Budapesten, 1875. évi jul. hó 9-én. Azaz száznegyvenhat frt. Kammermayer Károly, kir. tan. polgármester.* * * A fenntebb kimutatott gyűjtésekhez járultak, és pedig: a »Kelet« gyűjtéséhez : Békésy Károly 5 frt, Szász Béla 5 frt. A helybeli Fröbel gyermekkert növendékei 17 frt, Tompa Imre 5 frt, Deák Pál 5 frt, Szacsvai Dénes 5 frt, dr. Szombathelyi Gusztáv 5 frt, Bedő Dánielné 3 frt, Sándor Kálmán 2 frt. Összesen ötvenkét forint. A budapesti kir. it. tábla kebelében eszközlött gyűjtéshez: Szabó Miklós 10 frt, Nyeviczkey József 5 frt, Széll Kristóf 5 frt, Vajkay Károly 1 frt, Daruváry Alajos 5 frt, Szalay Ágoston 5 frt, Veszprémi János 1 frt, Kudlik István 1 frt, Horváth Illés 1 frt, Lendvay József 2 frt, Jankovich Gyula 2 frt, Erdélyi Sándor 2 frt, Hetyei István 3 frt, Kovács János 2 frt, Banekovich J. 1 frt, Rósa János 2 frt, Czorda Bódog 5 frt, Dobosi József 2 frt, Plainer Antal 5 frt, Agorasztó Miklós 10 frt, Ruby Antal 1 frt, Csanády György 2 frt, Lehoczky Kálmán 2 frt, Csörghe László 2 frt, Farkas Géza 5 frt, Oberschall Adolf 5 frt, Lázár Mihály 2 frt, Cimponeriu Athanáz 1 frt, Lázár László 1 frt, Pásztélyi János 1 frt, Kámánházy Béla 1 frt, Bolváry Gellért 5 frt, Ostffy Pál 5 frt, Balázsovich Zsigmond 2 frt, Keömley Pál 2 frt, ifj. Latinovits János 5 frt, Rimely Antal 5 frt, Andrássovics Béla 2 frt, Kubinyi Zsigmond 2 frt, Sümeghy István 2 frt, Hettyey Gyula 1 frt, Braidsver J. 1 frt, Horváth L. 2 frt, Kozma Zsombor 5 frt, Bartal P. 1 frt, Tóth E. 2 frt, Szabó Albert 5 frt, Buócz Kálmán 5 frt, Pálffy Zsigmond 1 frt, Novák Imre 2 frt, Lipthay Kornél 5 frt, Guda György 5 frt, Bellaágh István 2 frt, Hengelmüller Mihály 5 frt, Szászy László 3 frt, Wenczel Tivadar 2 frt, Ászt Nándor 1 frt, Mattyasovszky Lipót 3 frt, Szabó Ágoston 5 frt, Süteő Rudolf 3 frt, Regner T. 2 frt, Karap F. 10 frt, Simor János 1 frt, Reviczky Ambró 1 frt, Körvélyessy Miklós 3 frt, Csoóri Bálint 2 frt, Mendelényi István 5 frt, Papanek Sándor 2 frt, Knorr Alajos 2 frt, Blaskovich István 2 frt, Retes Jenő 1 frt, Szentimrey Jenő 5 frt, Dáni Nándor 5 frt, Hajdú Lajos 3 frt, dr. Battagliarini Pál 2 frt, Barthodeiszky Gyula 2 frt, Kaszay Zsigmond 2 frt, Pataky Ignácz 5 frt, FehérpatakyLászló 2 frt, Burg Lajos 3 frt, Kern Aurél 1 frt. Összesen 243 frt. Dr. Bozóky Alajos gyűjtéséhez Nagyváradon : Dr. Bozóky Alajos 5 frtot, dr. Hoványi Lajos 5 frtot, Turcsányi Vincze 2 frt, dr. Kudelka József 2 frt, dr. Molnár Imre 2 frt, N. N. 1 frt, Rothmann Lipót 1 frt, N. N. 1 frt, Hoványi Géza 1 frt, N. N. 1 frt, Széles Pál 1 frt, Szabó Bandi 1 frt, összesen 23 frt. Dr. Hérics János gyűjtéséhez Csáktornyán : dr. Hérics János 5 frt, Koller István 50 kr, Döme Géza 1 frt, Horváth Béla 50 kr, Simon Lajos 1 frt 50 kr, Stettner István 3 frt, Portier Sámuel 1 frt, Ziegler Kálmán 1 frt, Sárdi János 1 frt, Tomasich Pál 1 frt, Koczeth Mátyás 1 frt, Dugovich Pál 50 kr, Gyuris Elek 50 krajczár, Huszár Nándor 2 frt, Stefán Ferencz 1 forint, Kollárits Mihály 1 frt, Terbócz György 2 frt, Szmolkovics József 50 kr, Zdelár Miklós 50 kr, Konyáry Mihály 5 frt, Szy Sándor 3 frt, Luperszbek József 50 kr, Horváth György 1 frt 50 kr, Fáy Ernő 50 kr, Ziegler Lajos 50 kr, Hegedűs József 1 frt, Deurbányi Elek 2 frt, Karpeles Ignácz 50 kr, Bencsák Ferencz 50 kr, Körngast József 2 frt, Vucsák Miksa 1 frt, Sieber J. 1 frt, Loebl Jakab 1 frt, Pecsornik Ignácz 1 frt, Tódor József 1 frt, Sulley János 1 frt, Névtelen 1 frt, M. Hochsinger et Söhne 1 frt, S. Mayer 1 frt, Pecsornik János 1 frt, Alszeghy Alajos 50 kr, Pólyák Mátyás 50 kr, Nyizsnyay József 50 kr, Csesznák Sándor 50 kr, Benedikt Illés 1 frt, Göncz Lajos 1 frt, Hirschmann Sándor 1 frt, Dvorscsák Márton 40 kr, Márczius József 60 kr, Rosenberg Lajos 40 kr, Mencsey Károly 50 kr, Schmidt Márton 50 kr, Gugenberger 50 kr, Horváth Lajos zárdafőnök 1 frt 50 kr, dr. Krusovecz Ignácz 1 frt, Schwarz Izrael rabbi 40 kr, Neumann József 5 frt, Neumann Ignácz 2 frt, Bernyák Ferencz 1 frt, Neuwirth Mór 5 frt, Altmann József 40 kr, Weisz Eduard 50 kr, Szirk Frigyes 50 kr, Morandini Bálint 1 frt, Fejér József 1 frt, Lukovnyák Teréz 1 frt, dr. Klein Sándor 2 forint, özv. Klein Ignáczné 1 frt, Krásovecz Anna 1 frt, Hochfluss Miksa 1 frt, Neuvirth Albert 50 kr, Tóth Károly 1 frt, Mementis Ágost 50 kr, Főcze Gyula 50 kr, báró Neffzern Károly 1 frt, Pokomándy Ede 50 kr, Laubheimer József 70 kr, Fischer Náthán 5 frt, Lustgarten 40 kr, Csesznák József 50 kr, Várallyai Sándor 1 frt. Széchenyi iratainak megvételére beküldöttek szerkesztőségünkhöz és átadattak.............................. 226 frt 50 kr. Dr. Hérics János 2 frt, Koller István 1 frt, Döme Géza 1 frt, Horváth Béla 1 frt, Simon Lajos 50 kr., Portier Sámuel 1 frt, Ziegler Kálmán 1 frt, Tomasich Pál és Gyuris Elek 50- 50 kr., Huszár Nándor, Stefán Ferencz, Kollárits Mihály egyenkint 1 frt, Szmolkovics József 20 kr., Zdelár Mihály 50 kr., Konyáry Mihály 2 frt, Szy Sándor 1 frt, Luperszbek József, Horváth György, J. K. egyenkint 50 kr., Lisziák Ferencz 1 frt, Csesznák Sándor 80 kr., összesen....................20 frt 1 kr. Összesen : 246 frt 50 kr. Budapest, július 9. Ororöve Istvánnak, a szabadelvű párt club-elnökének a tegnapi vingai lakomán mondott beszéde, melyet esti lapunkban volt alkalmunk közleni, bizonyára a legnagyobb