Pesti Napló, esti kiadás, 1876. szeptember (27. évfolyam, 210-235. szám)
1876-09-16 / 223. szám
évi január 1-től kezdve egy, az izr. egyházi anyakönyvvel teljesen megegyező polgári anyakönyvet vezessenek, és abba minden a bejelentésre fentebb kötelezett egyének által bemondott születési és halálozási adatokat bejegyezzenek s erről hasonlóan egy hiteles, a rabbi vagy anyakönyv-vezető által is aláirt másodpéldányt — a szolgabiró utján, illetőleg közvetlenül a megye alispánjához minden év végén bemutassanak. (A nemzeti zenede) növendékeinek utólagos beiratása i. é. September 16-ikától kezdve naponként reggel 8—9, délután 2—3-ig Bartay Ede igazgató úr lakásán (Zöldfa-utcza 7. sz. II emelet) történik. (Úfjabb munkásgyűlés), lesz holnap f. hó 17-én d. u. 3 órakor a Beleznay-kerben. Holnap a czipészek tartanak gyűlést. A napirend a következő : 1. A czipészek sanyarú helyzetének mik az okai és miként lehet azokat elhárítani ? 2. A budapesti czipészsegédek bérviszonyai s a reájok rótt adó. 3. A czipészsegédek betegápolási ügyei. (A bölcsészethallgatókat segélyző egylet hivatalnok személyzete az 1876/7 egyetemi évre a f. hó 14-én megtartott szavazás szerint: elnök: gr. Festetics Bennó, alelnök: Német Elek, pénztárnok : Kozma Gyula, ellenőr: Tőkei Ágoston, titkár: Kövendi Orbók Mór, főjegyző: Simon József, aljegyző : Kerékgyártó Béla, könyvtárnok: Zák R. József. Bizottsági tagok: Finsa Ignácz, Dömötör Iván, Spiegel Samu. Póttagok: Őrley László, Hoffmann Frigyes, Strauss Ede, Heischacker M. Fridolin, Kempf József, Hamburg Izidor. A »Magyarország és a Nagyvilág« tartalma. Szöveg: Dávid Feliczián. — Gabriella. Történelmi beszély. (Könyves Tóth Kálmán.) Vége. — A fegyverszünet. (Neugebauer László.) — Váratlan találkozás. — A zálogházban. — A harcztérről. — Húsz év. (Költ. Gáspár Imre.) — A kis grisette. Elbeszélés. (Sand György.) Vége. — Tárczalevél . Vidéken. II. Szegedi napok. (Porzó.) — Utazás a holdba. Phal Hans csodálatos kalandjai. (Poe Edgárt. — Irodalmi levelek. (I. P.) Különfélék. — Sakkfeladvány. — Szórejtvény. — Szerk. üzen. Rajzok: — Dávid Beliczán. — Váratlan találkozás. — A zálogházban. — A harcztérről . Szerb tisztek megállásra kényszerítik a katonákat. A „Pesti Napló“ táviratai. Béva, sept. 16. (Megnyitás.) Hitelrénzv. 149.50 Mag). Földhitel.—. Angol-magyar —.—. Angol-osztrák —.— X. hitelrészvény 124.75. Franco-magy.—.—. Lombard —.— Államvasp. —.—. Municipalbank —.—. Uniobank —.— Által. építő bank —.—. Angol építő bank — — Magyar tor*jegy—. 1860-as—.—. 1804-es —.—.Ezüst —.—. Nano - leondor 9.66 Renta —.—. Bécs, September 16. (Előbörze.) Hitelrészvény 149.00 Magy. Földhitel —.—. Angol-Magyar —.—. Angol-Osztrák 75.50. M. hitelrészv. 124.75. Franco-Magyar —.—. Lombard 76.25. Államvasp. 284.—. Municipalbank —.—. Unio-bank —. — Által. épitő-bank —.—. Angol épitő-bank —.—. Magy. sorsjegy —.—. 1860-as —.—. 1864-es —.—. Ezüst —.—. Napoleon d’or 975.— Rente —.—. KÖZOKTATÁSÜGY Az iskolai takarékpénztárak. Hogy ha most csak az iskolai takarékpénztár »barátjaihoz« fordulok, ez azért történik, mert először korántsem érzem magamban a képességet elleneket megtéríteni és másodszor, mert különben sincs szándékom ma pro vagy contra szólani, hanem egy eszmét akarok közzé tenni, mely segíthetne azon kartársaknak, kiknek iskoláikban a takarékpénztárak léteznek, munkáit megkönnyíteni, és így anyagi hasznuk is lehetne, mert időt, és miután a tanítónál az idő arányos a pénzzel, közvetlenül pénzt is takaríthatnának. Az iskolai takarékpénztár kezelése naponkint legalább egy félórába kerül oly tanítónak, kinek osztályában 80 tanuló van. A tanító törvény szerint kötelezve van hetenkint annyi és annyi órát tanítani. A félóra, melyet naponként az iskolai takarékpénztárakkal tölt, oly munkatöbblet, melyért senkitől sem dijaztatik, természetes, hogy a szép czélért áldoznunk is kell; de mi iskolamesterek — mint tudva van — nem vagyunk tőkepénzesek s igy tehát nem is vagyunk képesek naponkint egy félórát, vagy az angol »time is money« közmondás szerint számítva, naponként 50ért egy szép czélért áldozni. Az állam és a községek szintén nincsenek a mostani viszonyok közt a helyzetben e kiadásokat fedezni. Tehát veszszen el ezen áldásdús intézkedés? Korántsem! És mégis — tegyük kezünket szívünkre, van-e egy valaki köztük, ki már nem gondolt volna arra, hogy tulajdonképen nagy áldozatot hoz e jó ügynek, mivel naponként egy félórát, — melyet eladhatna — elajándékoz? Ha az embereket úgy veszszük, ahogy vannak, nem amint lehetnének, akkor a fenntebbi kérdésre — igennel kell felelnünk. Tehát arról van itt szó, hogy a jó történjék, anélkül, hogy valakinek érzékeny anyagi kára legyen, mondom — érzékeny, mert egészen kár nélkül nem történhetne, és egy keveset mindenki szívesen áldoz. Ha mi pl. a naponkinti félórát — hetenkinti félórára vonnék össze, akkor az által sokat nyernénk, és ez az, melyet eszmém kivitele által elérhetnénk, amit most mondandók, 3 hónapig gyakorlatilag keresztül vittem osztályomban. Mindenesetre nem csak hasznos, hanem okvetlenül szükséges, hogy a megtakarított krajczárok naponkint összegyűjtessenek. Kellek e azonban, hogy épen a tanító által történjék? A gyermek minden jó fegyelmű iskolában a tanító előtt jönnek az iskolába, mért nem bízathatnék meg tehát egy szorgalmas rendes tanuló a gyűjtéssel ? Én osztályomban minden szombaton a gyermekek által szavazott többséggel a pénztárnoknőt megválasztattam, és pedig csak oly tanulónőt engedtem választani, kinek már takarékpénztári könyvecskéje volt, és ki az egész megelőző héten a legkisebb hibát sem követette el. Volt ám aztán verseny a szorgalom, pontosság és szófogadás által minden megintésemet elkerülhetni. A pénztárnoknő aztán egy kis pénztárt, (az iskola tulajdona) kapott, melynek kulcsa nálam maradt, s mely egy nyitással ellátva, azon a pénzt bedobhatta. A tanítás kezdete előtt történt a gyűjtés és pedig kellett a pénztárnoknőnek minden betevőnek egy az ő (pénztárnoknő) aláírásával ellátott czédulát adni, melyre a betevőnek nevét, és a megtakarított pénzösszeg mennyiségét feljegyezni kellett. Azonkívül kell a pénztárnoknőnek a fölött a mit beszed, pontosan könyvet vezetni. Minden szombaton, a tanítási idő után, átveszem a czédulákat, és minden gyermeknek egy úgynevezett általános nyugtát adok, azaz, egy czédulát saját aláírásommal, a betevőnek nevével, és azon pénzösszeg megnevezésével, melyet az illető az egész héten át megtakarított, és aztán átveszem a pénztárt. Az egész idő alatt egyszer sem történt, hogy a pénztár állása nem lett volna rendben. Azonban ha előfordulna, és ez csak úgy lehetne, ha a pénztárnoknő nem tenné be minden krajczárt, akkor a pénztárnoknőnek kellene a hiányzatot pótolni, de mint mondom, ily eset nálam egyszer sem fordult elő. Ily bánásmód által lehetséges, hogy a tanító hetenkint öt félórát takarít, és hogy a községeknek nem kellene a minden gyermeknek átadandó iskolai takarékpénztári ívekért, pénzt költeni, mivel ezen ívek fölöslegessé válnak a czédulák által, melyekből 100-at lehet vágni egy krajczáros iv közönséges ivópapírból. Ha eszmém csak is egy kartásomnak hasznára lesz, akkor szerencsésnek érzem magamat a fölött, ha pedig rosznak találják, akkor előre is bocsánatot kérek az időért, melyet fenntebbi soraim átolvasása által, az iskolai takarékpénztár barátjaitól raboltam. S. C. A vidéki tanító-egyletek köréből. 1. A vértesaljai tanító-egylet septemberi közgyűlése. (Tartatott Alcsuthon.) E közgyűlésen csak az egylet tagjai voltak jelen, vendéget alig csak párt láttunk. A gyűlést Vasadi Balogh Lajos elnök úr nyitá meg. Felolvasá előterjesztését, melyben röviden előadta az egylet 3 évi működését, mely előterjesztésből a következőket idézzük: Megalakult e tanitó-egylet 1873. junius 18-án Gyúrón Sárközy Kázmér ur elnöklete alatt. Egyletünk az elméleti és gyakorlati téren mozgott. Gyakorlati téren működött előadások és értekezések által. Pályadíjat tűzött ki a legjobb gyakorlati előadásra. Elméleti téren működött hasznos és üdvös eszmék támogatása által. A tanítói nyugdíj mellett fáradhatlanul dolgozott. Kért az országgyűlés előtt, felhívással tettre buzditá a hazai tanitó egyleteket s most azon önérzet jutott tanitó-egyletünk osztályrészéül, hogy ő is egyik előmozdítója volt a rég óhajtott nemes intézmény megvalósításának. A zsidótanitók ügyében első lépett ki a nyilvánosság terére, ezek érdekében kérelmezett az országgyűlés előtt s hason dolog véghezvitelére hívta fel a társgyleteket s a felhívás óhajtott visszhangot keltett. Anyagi téren is kifejté munkásságát. Gyűjtött segély alapot, szerzett házi pénztárt, s egy hangverseny tiszta jövedelméből alapított »Mezei alapítványt«. Egyletünk iránti rokonszenv sok jeles és magas állású nemes honfiú részéről tapasztalható volt. Lehetetlen elhallgatnom főispán Szőgyényi Marich László ő exelentiája nemes jóságát a vértesaljai tanitóegylet iránt. Mit fényesen bizonyít azon körülmény, hogy agg tanitó s egyleti társunk részére a felséges koronás király magas kegyét megnyerve, Mezei János, 88 éves, 67 éves tanitó érdemjellel jön kitüntetve. Ennek örömére tartotta egyletünk 1875. sept. 9-én Bicskén az ünnepélyt, melyen messze vidékről jöttek is megjelentek, midőn agytanitó társunk örömkönnyek között babér koszorúval jön megtisztelve. »Az országos tan- és nevelészeti társulat« ininditványozásával a kezdeményezés rögös pályájára lépett, s örömmel jelezhetjük, hogy ez eszme most már úgy a tanegyleteket, mint hazánk elsőrangú tanférfiait foglalkoztatja, s a kivitel hosszú ideig nem fogja az érdekletteket várakoztatni. Emlékirattal járult tanitó-egyletünk a magas kormány elé, melyben tanitó-segélyegyletek állításának szükségességét bizonyítá be. A II-dik egyetemes tanítói gyűlés előmunkálataiban, valamint annak lefolyásában igen tevékeny részt vett tanító-egyletünk. Több indítványai tárgyaltattak ott, s az 50.es bizottságba felvétetett. Ugyancsak ez év elején megpendült IIl-dik egyetemes gyűlés tartásának eszméjekor is munkára kelt egyletünk, lényeges tanügyi kérdéseket ajánlva a tárgysorozatba. Irodalmilag is működött a vértesalsai tanítóegylet mint kiadó. Ennek felolvasása után jöttek a jelentések, melyeket egyenként tárgyalt a közgyűlés. Gyakorlati előadások sorát Vasadi Balogh Lajos ur kezdé meg. Bemutatva a »Pédery-féle olvasó gépet.« Gyakorlati és világos előadásával a mig mulattatott, egyszersmind oktatást is nyújtott, s a jelenvalók szives éljenzésével zárta be előadását. Barsi Mihály ur humoros, de a mellett ritka alapossággal biró értekezést olvasott fel a selymészetről, előadva a selymészet történetét, gyakorlati kezelését s a kezelésből nyert anyagi és szellemi hasznot. Ez értekezésre nézve határoztatott, hogy nyilvános lapban közöltessék. Szalai Sándor úr olvasott fel egy az iskolai tapasztalatból merített értekezést e czim alatt: »A falusi iskolai nevelés sikerének akadályai.« Ezen értekezés több ízben éljenekkel és helyeslésekkel szakitatott félbe, s midőn az értekező elvégzi a felolvasást, üdvözletekkel lett elhalmozva. Ezen értekezés is lap utján fog a nagyközönség elé jutni. Gránár János értekező úr táviratilag tudata, hogy a gyűlésen nem jelenhetett meg, mert Ercsi község kocsit nem szolgáltatott ki. A pénztári számadás részletes felolvasása következett ezután. Halmy István pénztárnok úr felolvasta a bevételeket és kiadásokat s kitűnt, hogy az egylet vagyona május 30-a óta 100 frton felül szapodott, úgy hogy jelenben a vértesaljai tanitó-egylet összes vagyona 870 frt. A pénztár állapotának szorosabb megvizsgálására Schiffler Antal ur elnöklete akut bizottság lett kiküldve. Mely hasonlag dicsérőleg referálván, a pénztárnok, a számadás terhe alól felmentetett. Vasadi Balogh Lajos ur indítványozta, hogy az egylet alakítson egy »Házi ipar szakbizottságot,« mely bizottság feladata lenne, a nép között terjeszteni a házi ipar eszméjét s czélszerű intézkedések folytán a nép közötti meghonosítását eszközölné. E tétel igen heves vitát idézett elő, s végül az indítvány el lön fogadva, s a szakbizottság Vasadi Balogh Lajos ur elnöklete alatt meg lön választva. Huszár Károly ur inditványozá »Könyvtár felállítását,« mely elfogadtatott. Inditványoztatott, hogy oktatásügyi törvény végrehajtása érdekében kerestessék meg a királyi tanfelügyelőség, továbbá keressék meg egész tisztelettel a kir. tanfelügyelőség, mely szerint hasson oda, hogy a »tornászat« községenként tanítassék. Mindkét inditvány ellen fogadva s eszközlésével az elnökség bízatott meg. Schiffler Antal és Balogh József urak előadták a fejér megyei tantestület felhívását, a két egylet egyesületére nézve. Az egyesülés felett igen erős vita keletkezett. Az elnökség kijelenti, hogy ő nem idegenkedik az egyesüléstől, bár a két egylet fennállását nem tekinti elő elforgácsolásnak, hanem nemes versenyzőknek nézi a két egyletet. — A fejérmegyei tantestület czélja egy és ugyanaz a vértessaljai tanító-egyletével; mindkettő a népnevelés, az országos nemz. tanügy érdekében fáradozik.De minthogy a felhívás visszautasítása udvariatlanság lenne, elfogadja elvben az egyesülés eszméjét, s hogy az egyesülés megtörténhessék, szükséges lenne a kiviteli módozatok megállapítása, ezért egy bizottság kiküldését indítványozza. A közgyűlés Vasadi Balogh Lajos ur elnöklete alatt Szalai Sándor és Huszár Károly urakat küldi ki. Eshető utazási és egyébb költségeiket utalványozva s egyszersmind további intézkedés végett ezen határozat megküldése a kir. tanfelügyelő úrhoz, mint a fejérmegyei tantestület elnökéhez határoztatott. Következett a tisztújítás. — Yasadi Balogh Lajos úr az egész tisztikar nevében beadta a lemondásokat, felszólítva a közgyűlést a választásra. Elnökválasztásnál Vasadi Balogh Lajos lemondott, s kijelenté, hogy ő vissza akar vonulni, többszöri nyilatkozat után a közgyűlés zajos éljenzése között végre engedett az egyhangú bizalomnak, s ismét elfogadá az elnökséget. A többi hivatalnokok is megmaradtak, s csak az a változás történt, hogy Huszár Károly és Schiffler Antal urak lettek a jegyzők. II. A zalamegyei ált. tantestület aug. közgyűlése. (Tartatott Zala-Egerszegen.) A zalamegyei tanítók közül vagy 140 néhány lelkes tanügybarát volt jelen. 1. Hajgató Sándor, mint a tantestület elnöke, üdvözölvén a jelen volt tagokat, felolvassa elnöki jelentését, hivatkozással a választmány jegyzőkönyveinek több pontjára. Tudomásul vétetik. 2. A volt tisztviselők állásukról lemondtak. Elnök egyúttal kijelenti, miszerint sokoldalú teendői őt a további vezérszerep viselésétől fájdalmára visszatartják, kéri azért a tagokat, hogy az elnöki székre helyette mást válaszszanak. Ezután elnöknek egyhangúlag és zajos éljenzés közt Schmidt Károly úr választatott meg; e. alelnöknek: Hoffmann Mór ;m. alelnöknek: Kováts Sándor; főjegyzőnek: Német Ignácz; e. aljegyzőnek : Juhász Péter; m. aljegyzőnek: Tóth István; pénztárnoknak: Venczel Rezső; könyvtárnoknak: Récsey György; ellenőrnek : Boronkay Károly. 3. Központi választmányi tagokut: Nagy-Kanizsán, mint a testület székhelyén, úgy az egyes járási körökből az eddigi tagok — tisztviselők — újból beválasztottak. 4 Schmindt Károly, mint a testület megválasztott elnöke, meleg szavakban üdvözli a nagygyűlés összes tagjait s megköszönvén a benne helyezett bizalmat, elnöki székét elfoglalja. Éljenzéssel fogadtatik. 5. A mai gyűlésre kitűzött tantételekre kerülvén a sor, következők jöttek vitatkozás alá : Az iskolai takarékpénztárak meghonosítása. Ennek szükségességét és üdvös voltát fejtegető Udvardy Ignácz ur, ki ennek létesítését különösen város helyen a felsőbb osztályokban ajánlja. Míg egy rész Udvardy úr nézeteit osztja, a másik ellene nyilatkozik, a közgyűlés tehát hosszabb vitatkozás után a takarékpénztárak meghonosítását elvben elfogadja ugyan, de gyakorlatban kivihetőnek addig nem tartja, mig a házi ipar be nem hozatik. 6. A házi ipar meghonosítása tárgyában Hock Pál úr tart hosszabb értekezletet és annak létrejöttét kiválóan ajánlja. A közgyűlés a házi ipar meghonosítását elvben magáévá teszi; de kivihetőnek csak akkor tartja, ha az állami kir. tanítóképezdékéhez szakképzett tanítókat adhatnak. 7. Az »Eötvös-alap« gyarapítása érdemében Csathó Alajos úr olvassa fel nagy gonddal szerkesztett értekezletét, melynek kiválóbb pontjai a következő : a) Mondja ki a közgyűlés az »Eötvös-alap« eszméjének, tervezetének általánosságbani elfogadását. b) Hívja fel járásköreinek időnkinti elnökeit a működésre és az alapszabályokban előírtakhoz alkalmazkodva, a kör tagjainak buzdítására. c) Tegye kötelességévé minden a testületbe tartozó tanitónak, ha az egyszer az »Eötvös-alap« nagyobbitására rendes tagnak beiratkozott, hogy évenkint 1 írtját a kellő időben befizesse s igy a számadások megkönnyittessenek. d) Hogy a »gyűjtő-bizottság« tagjainak minden dij nélkül kötelességük az alapszabályokhoz híven eljárni és a »gyűjtő-bizottság« tisztviselői minden évben a járásköri üléseken neveztessenek ki. .. A járási körök közvetlenül érintkezzenek a budapesti, vagy bárhol székelő ,központi gyűjtő bizottsággal, részint költség, részint időkímélés tekintetéből. f) Ez ügyben felmerülő költségeket, minthogy a kegyes adakozásokból és járulékokból fedezni nem lehet, a köröknél begyűlt tagsági díjakból fedezze minden járási kör. g) Az egyes járási körök a zalamegyei ált. tanító-testületnek tartandó közgyűlésein ebbeli működésükről referáljanak. h) A kegyes adakozók nevei az ajánlott összeggel együtt a zalamegyei ált. tanító-testület hivatalos lapjában időnkint közöltessenek. i) Minden járási kör készíttessen egy anyakönyvet, melybe a kegyes adományok és a járulékok írandók, az adakozók nevei, lakhelyei és állása pontos kitételével.) Az 1 forintnyi tagsági díj minden járási körben a tavaszi ülés alkalmával fizettessék le. k. Amennyire a körülmények megengedik, az egyes tanítókörök az »Eötvös-alap« javára jótékony czélú felolvasásokat, előadásokat, vagy esetleg vigalmat rendezzenek. 1. Óhajtandó, hogy felekezetkülönbség nélkül több tanító minél előbb rendes tag gyanánt írja magát a gyűjtő ívre. Felolvasása éljenzéssel fogadtatott és az egész »memorandum«-ot magáévá teszi a nagygyűlés. Végül az elnök, miután a pénztár megvizsgálására Hajgató Sándor, Németh Ignácz, Horváth Pál Venczel Rezső urakat kijelölte és a gyűlésen résztvevő tagoknak figyelmükért és kitartásukért összesen és egyenkint meleg köszönetét kifejezte, az ülést bezárja. Tanügyi hírek. (A debreczeni ref. tanitóképezdében) tanitóképességi vizsgálatokra folyó September hó 3-ka volt jelentkezés napjául kitűzve. Jelentkezett 22 férfi és egy nő, összesen 23 tanító. Mióta Debreczenben ilynemű vizsgálatok tartatnak, oklevél elnyeréséért ily szép számmal nem jelentkeztek a tanitó urak. A tanító urak közöl sokan kötelességérzetből önként jöttek vizsgázni, de többen dicséretre méltó egyházi hatóságaik felhívására jelentek meg a küzdhomokon. Ugyanez intézetben, a folyó iskolai évre 73 növendék íratta be magát. Elég szép szám ez, de tekintve a 800 ezer lelket számláló egyházkerületben a tanítók nagy hiányát, még egyszer ennyi növendékre volna szükség, hogy a megkereséseknek elég tétezhessék. Ha az egyházkerület képes volna a tanítóképezdei növendékek számára jóval több lakást s tápintézeti jótéteményt adni is mint jelenben, úgy bizonyára kétszer annyi jelentkező volna, mit népnevelésünk ügyében csak óhajtani lehet. (Nagy-Kállóból) Írják nekünk. A reáltanodának tekintélyét az uj igazgatónak (Schurma Istvánnak) erélyessége nagyban nevelte. Különösen azóta tudja N.Kálló városa s környéke, mily kincset nyert az uj tanári karban, mióta Schurina István és Kiss Rezső tanárok a Deák F. nagy hazánkfiáért tartott gyászünnepély alkalmával jeles beszédjeik, s az összes tanárok megható intézkedéseik által magukat kitüntették. Felejthetlen Eötvösünk méltó utódja Trefort Ágoston miniszter úr tapintatos intézkedése, hogy ezen, évek előtt elhanyagolt intézetbe igen jó tanerőket küldött, hálára kötelezte le N.Kálló derék polgárait nem csak, hanem egész Szabolcs megyét. (Az orsz. nőiparegyletnek) közelebb tartott választmányi ülésén 14 tanulót részesített tandíj-elengedésben. Kühnel Ignáczné elnök bejelenti a nőiparegylet részére adományozott segélyösszegeket, névszerint király ő Felségétől 500 frt, a közoktatási minisztériumtól 2000 frt, a kereskedelmi minisztériumtól 500 frt, a kisbirtokosok hitelintézetétől 100 frt. A György Aladárné igazgatása alatt megnyílt ipariskolához a legszebb remények vannak kötve. KÖZGAZDASÁG Felhívás a Kecskeméten f. évi okt. hó 1., 2. és 3. napjain rendezendő Terménykiállításra. A kecskemét-vidéki gazdasági egylet, fentebb kijelölt napokon a kertészet-és gazdasszonykodással egybekapcsolt termény kiállítást rendezni elhatározván, tisztelettel felhivatik városunk és a szomszédvárosok ez érdekelt közönsége, hogy ezen gazdasági kereskedelmünk terjesztése érdekében rendezendő tárlatot minél tetemesb pártfogása és részvétével támogatni szíveskedjék. Annál is inkább kérjük ezt, mert városunk és a vidék túlnyomólag gazdálkodásra van utalva, terményeink értékesítése múlhatlan kötelességünk, gyümölcsünk már Európa számos piaczaira vitetik ki, boraink közkedvességű hitelt nyertek, gazdasszonykodásban hivatottjaink elismerést vívtak ki, mit a Budapesten, Kecskeméten és Nagy- Kőrösön tartott korábbi kiállítások fényesen igazolnak. Mindezek oly tényezők, melyeknél fogva hivatva vagyunk még e mostoha időszakában is fokozatos haladásunkat feltüntető tárlatot rendezni és ezáltal munkásságunk számára mélhatlanul megkívántató kereskedelmi utak kiterjesztését eszközölni. Mely törekvésünkben a sikert csak úgy reméljük, ha városunk és a vidék minden szorgalmas fia és leánya közreműködésével támogatand. Ezt kérjük és várjuk mindnyájunk közös érdekében. Kecskemét, 1876. September 10. A rendező bizottság. E tárlat rendezésével a gazdasági egyesület amint egy részről buzdításul kívánhatni a termelőkre, úgy másrészről ugyanazoknak alkalmat óhajt nyújtani kitűnő terményeinknek — kereskedelmi tekintetből — bemutatására és megismertetésére. 1. A kiállítás megnyittatik October hó 1-ső napján reggeli 10 órakor a róm. kath. egyház piacztéri új épületében a kecskeméti takarékpénztári intézet volt helyiségén és tart a fent kitett napokon. 2. A kiállítás tárgyai: a) Mindennemű gazdasági kerti vetemény, u. m.: gabonanemüek, magvak általában, zöldség-félék, gyümölcs nyersen vagy aszalva, bor, dohány, len, kender ; — továbbá gyümölcsészeti, konyha és diszkertészeti eszközök és fölszerelvények stb. b) Gazdasági ipar és gazdasszonykodáshoz tartozó czikkek u. m.: méz, sajt, túró, zsír, szappan, tésztafélék, kenyér, kalács, füstölt hús, eczet, ha a kiállított tárgyak a beküldőnek saját terményei és készítményei. 3. Gabona-félékből 2 1/2 liter mennyiségű, nyers gyümölcsből válfajonként legalább 3 darab, borokból 3 üveggel küldendő be. 4. A kiállítandó tárgyak bejelentési ideje 1. évi September 20—29-éig; bejelentendők vidékiek részéről a terménytárlat rendező bizottságnak Kecskeméten, a helybeliek részéről a gazdasági egylet helyiségén (Kaszinó épületében a piacztéren) Varga felügyelőnél;— beküldendők September 27—29-éig a kiállítás helyiségébe; a könnyen romló tárgyak sept. hó 30. napján is elfogadtatnak. A tárgyak beküldésére nézve azoknak előleges bejelentése nem mulhatlanul szükséges, de a pontos berendezés tekintetéből mindenesetre óhajtandó. 5. Minden tárgy, a lehetőségig, válfajonként pontos névjegyzékkel ellátva s gondosan csomagolva, kiállító neve alatt, »a terménytárlat rendező bizottságnak Kecskemétre« küldendő be (vidéki küldemények szállítási költségeit az egylet viseli.) — Ha a kiállítóknak bemutatandó terményeikből eladásra több is van, szíveskedjenek azok árát és mennyiségét följegyezni. 6. A kiállítandó tárgyakból a bírálatra felhasználtakon túl megmaradandók, ha a tulajdonos ellenkező rendelkezése a beküldéshez nem leend mellékelve, vagy a tárlat berekesztése után 24 óra alatt el nem vizetnek, eladatni fognak s áruk a tárlat költségei pótlására lesznek fordítandók. 7. A bíráló bizottság működését a tárlat ideje alatt befejezendi s a dijak kiosztatnak. A dijak száma (1 — 2 arany) 41. 8. A jutalmak dicsérő okmány, aranyak és tallérokban fognak kiosztatni. 9. A kiállítás megtekintésére az egyleti tagok díjtalanul jogositvák, nem-tagok minden egyes esetben 10 krt fizetnek. (E felhívás a gazd. melléklet részére későn küldetvén be, azt itt közöljük.) Üzleti érek: A gabnatőzsdéről. Budapest, sept. 16. Gyenge kinálat folytán készbúzából ma csak kevés kelt el szilárd tartott árakon. Rozs, tengeri, zab szilárd, árpa nyugodt változatlan. A határidőüzletben az árak kissé alább szálltak. Búza őszre 10.20—10.30, tavaszra 10.70 — 10.80; rozs őszre 8.03 — 8.15 ; zab őszre 6.50 — 6.55, táv: 6.92—7.07; tengeri, bánsági május—júniusra 6.45—6.50. A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, sept. 16. Az előtőzsde kezdete magasabb frankfurti jegyzések következtében élénk és igen szilárd volt, osztr. hitel részv. 151-en, magyar hitel részv. pedig 125.50-en vásároltattak, később azonban Páriától lanyhább jegyzések érkeztek és osztr. hitel részv. 149.30-ra csökkenve maradtak. A déli tőzsdén csendes volt a hangulat, ugyan valamivel szilárdabb a vásárláshoz azonban igen kevés kedv mutatkozott osztr. hitel-részvények 149.50—149.80-ig vásároltattak, magy. hitel részvények 124.50 adva, 125-re tartva voltak. Gőzmalom részv. ma szintén csak kevés figyelemben részesültek, kötés csupán csak Victoria részvényekben 230-at eszközöltetett, egyéb iparvállalatok közül, Schlick féle részvények a nélkül hogy kötés előfordult volna 70-re emelkedtek. Befektetési értékekben nem volt üzlet, magy. sorsjegyeket 71.3/s-on vásároltak. Valuták keveset változtak. Váltak Londonra (határidőre) 12.25-ön, Berlin kifizetésre (határid.) 159.70-en, markjegyek 59.55 — 59.65 keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, szept. 16. Az előtőzsde ingadozó volt és zárlatkor meglehetős szilárd maradt: osztrák hitel 149.50, anglo 75.75, magy. hitel 124.50, osztr. államvasut 284, 20 frankos arany 9,71. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Adva T Ártva Adva T Arra BÉCSI TŐZSDE. _____ -------- SeDt is a5.«ssars«íi:í!j! — -:gjggstuiuak j sí s5‘ Sept. 15. Ma*y. irta»*. »00 frt 80% - - - - *-n*>*9**T*, ***«>*% . ••••••• J * | 74 75 7 = lsi Ofstr. Berni, beak...............................I • i il • 859 -~ 860 - > .......................... 1 * 1 . 73 60 73 8/ _. . ------.------------------------------------, , _______________________ _______ n*lehs»k MB frt TO*/-......................... « i • « \ 57 75 58 — • I8T>.....................,«•••••♦* 9 lo ----------------- ------------- ---------- i.... --------------- . ----------- IW—m* m ...................................... | Khrf erdélyi pálya tOO frt . .el.;.*. “ «» % _ „ . | Allampálye. 500 frank ...«•«•• 4 • * A. Államadósság tOO frt. ^ E. Közlekedési Tállal.** részvényét | • 'Vi ! '. 1 *. *. *. I i { 1 u? B ír? t°o Alföld-fiumei pálya 100 frt...............................................* 194 ~ i“1 J® céH varrt Jannar-Jalt «,»6. Ilii..' }74 73 }J* *»' járadék, )«fyekb«i máj.—nor. 6 pra. . i 65 66 75 Albreehtpálya MO frt.....................•«•••••14/ 4/50 apriL—ekt. WO , . i • 14 « 10 J®. . . , f.bz.-eug. : I tJm e« 75 Dupadrival WO. . . I . I I i M I I • I --------- . *0. bt ... 6% ....Ili!.. 94 94 80 , . aaSsthan lan.—Jul, 5 pre. . . »n 75 89 85 DmiOTtwr »00 . i . . i • M • l 1 i I I J aa „ 1*76—1B7S •*/, 6S0 ft. ■ , • • 6 • • • na april—oct 6 prt. , , 89 78 89 85 O.itrák dun»g6rii»Jón«i tinnlal M4 p. p. . . . . I J JJt ,r • 1877—1878 «“/, M* ..... í í l 1839-bíl (fenord. p. p. . . “ . . . 9rl _ Al _ Erartbrt pUg. »00 frt p. ........................................... • 1 157 71 '»8 M Timbieti....................................6»/. .vili. — - - - , 1839-b61 Ötöd „ ....................................... 5,0 F0 0,3 8« Ep«)«^t»nioTl 800 frt...................................Ilii« .U.- ~ — Tnu-w.y »1 év kUor.....................1% . . . . i • J9 .,0 80 — , 1854-M1 *50irtó» 4%, ................................. 107 25 1C7 75 F.rdlaind íiiakl pily. 1000 frt mM. , , • • i i 189* gicorKig! >00 frt •- . .••••• £° *® — . 1880-ból 500 , 57« . . . , I 5 “I ll F.rmes-Jóuef pály. >08 frt wS.t . . | . . i i . IS»“ 1*3 50 „a*y. óaaakk.I'tf MO M. i .. . «4»0 «5 20, , 1860-ból 100 5 6°/” 1 its l&l P*«-baro„l pilya 200 frt .«tűt . • . i . . i . i ~~ Magyar k.lrtl 800 ftt . . 67, . . . í I • «> - «075 . 1884-ból 1000 fl? ll fi? ll Lajna-Károly pilya 200 ftt p. .........................i . . . *08 - 206 50 fcdrtl IL kik. 808 frt ..6%...iii--------------- -Omaot lAradékjegy 4. Ura........................... , j 1 j, «o o, ..p KaMMd.rb«r*i pilya »80 frt........................................... »» 94 Magyar nyafat 100 frt . . .litt.------67 — Xllamjó.aigi jolnogleval 100 frt 6*/, . . . • it .,, 255 LOTberg-OTerneyleal pálya *0« ftt ...... i 1*0 *5 1*0 7a 0Mtr. kincstári Jegy.k 67».....................i . 1 . I ga ,u Ontrák-magyar Uyod 600 frt p. ................................. 885 — 386 — 98 88 o^trák o^knyugatt.oofrt^^. ...ál*. .f3 . I. magánsorsjegy*. B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Rnd’aif pálya,"to* frt...........................j 10750 108 ~ Elaő irdélyi pálya ¡»• frt .»Hit ...............................i-----------------------TataUotfi.t 100 frt....................................illái 163 — 163 60 Csehorflságl 57,.........................................: í ; I l ion —----------AHampilya MO frt p. ................................................................ 283 50 284 «0 Clary 40 frt p. p.........................i . . I , i I I I *» *5 21 75 BnkoTlaal 6. . ! ! . . . . . | . , , 1 , *5 85 - Déli pály» *00 frt .......................................................... I 76 75 77 - Danagóahajó.irt 10« frt p. p. . i i i | i i 95 .. 96 60 Qác..nságt ..............................................ililt 86 60 86 20 Tranal pálya 100 frt ■*....«. .,«i. 176 176 — Innabraeki városi 10 frt • • ■ . , i . 1 • I • 17 50 18 — Krajál, karinthiai is tong.rm.llókl t*L . i i . . 90 —------------**•*• Tramway 100 frt.......................................Isis. 109 61 110 - Kaglovieh 10 frt .....................................••■ 13 — 13 60 H.AiWatorsaigl 6*/. ....... • . i 88 I 87- Magyar-gkroágl alsó pilya .90 frt ..... J 88 - 68 60 Krakkói sorsjegy k61c5, 00 frt . . . I I . » I . - - -Korvaországi 5°/...........................i . . . 1 i ino 101 - s árnak-kalad .100 frt .aflat ....... 101 — 103 — Boda várói kólra. 40 frt ...... . i . • . 27 76 28 35 Alsó-ausztriai 6. . ! ! . . . . . I fo2 26 102 76 . W.Ü-piy» *00 frt.........................................* . 30 60 31 _ Pálffy 40 frt .. ..........................................i i i . i . »1 31 60 r.lsl-ansatrial al..............................................1 • 97 26___. nyugati székcifnhérvár-srác. 10« fit. .si* 100— 101 — Rudolf-alapltvany 10 frt..................................................... 13 60 14Baltburgi 6* . . . ! . . , 1 , i , l, _____ Salm 40 frt p. p. . . •............................... 1 . . . 39 60 39 75 Bsiléilai s! , , i , , , | , . , , , a« en 97 go „ , . _ »Alaburgi dijsoraj. 10 frt............................... • • • . 15 75 IC 50 Erdélyi 6% ,,,,,, 74 25 74 75 2iAl0£l©Tel6lU Bt. Genois 40 frt. p. p. ••••••••ét#. 3l_. 3? — 6................................................ • • ‘ MM 97 M Oaatrák f81dhlt,ltntéaat sor.. VL . ... i .. . 104 25 104 60 K«t'rtrl^IÄ ” MVÁ ! ‘. '. '. ‘ ’. ’. *. ! US- 111 - Tamási M/....................................................I 99 “ “ “ , S3 óvó, vi»safl»tás 67,..................................... 89 76 90 20 , 60 p. p. *A/„ ......................................... 58 _ 69 -IWi 18mím lor solid' sár, dókkal .* '. '. \ \ . ll ff! ” ^ e*’» ■ .....................................................................* 69 93 39 wildstat’n 10 frt p. ................................................................ *1 75 22 fi uw« 6*/.. .. ‘ ^6~ b“k 0p t ,or“u*... j..... ^ r0 ^ f6 « « .................................... *4 50 ». 1887«diki Mrtoláai náredékkal 73 50 74 50 |fa^«r faidkUeitáMulAti 84 ér 50/1 V# .!•••••--------- 83 50 0. Más körkölcsönflk. J ^ 1 ’. ■ i i 1 i i i »88 It ll Z Váltók (három hóra). ......... ■ kereskedelmi bank 13 ér............................... • — —--------*aa szabály.iád 67, 180 frto. . . . i | I | I 105 80 10« m.laálogbani 60/.7. 78- 78 60 *m«t.rd»mra 100 frt hollandi ... i 3 7» • • 100 50 100 75 ifi*7.*1 199 fr“kl ^ 102 50 103 - Angsburgr. 106 bír. márk . . i i . . 4 °/„ . . 69 10 59 25 86mGrl aálogioval 67, 150 frt ..... | i , |------------------- Berlin 100 bir. márk............................... , 4 % . . 69 10 59 25 Magyar nyeromány 10 frt ...... I . I | 71 25 71 75 fi. Elsőbbségi kötvények. Boronló 100 bir. márk............................... %o • • *9 10 59 25 Magyar Mintárs utalvány 1176 ló LQ 7, Ilii 101 1 0 102 — álföld-flnmet pálya 200 ftt paflst 67,......................... . «6 — 6S 26 ^»"kftirtl°i06*bír. márk' ! ! 1 I 4 Vo • •------------------. 1874-ki 1« h. 07.......................1 . i 1 . __ _ I Albroehtp. 306 frt57„. . '.....................I . | | . 6» 10 3» Hambur^a lOO b márk. . ..... * »/.. . . 69 10 69 25 , kölcsön 1871. 30 mii. .1.1*111.____________Báttanék-Dombovár 200 frt o. 67............................................................................Londonra 10 font sterling ...... *% . . 121 83 122 25 , 1873-tkl 54 mii. 5*/. ...1í||.____________OmUik danagarbajaaiM 1000 frt p. p. . . | | | . - - -- Lyonia 100 frank . . .......................--------------------------------------------, ■aólSdáasma-valceag 100 frt p*. lliill____________* . 100 frtn.*%............................... 91— 94 *5 Milano 100 Ura.............................................. fr% ...-------— — Part várni 67,..........................................I • • . I I ______________Brasabot-pálya eatUt 1*0 frt.......................... • • . • 8* 50 90 — Marseille 100 frank ........ S’/„ .-------------------Thtk vatnd 40« frank.....................I j j j I . 91 . . 18«t iki...............................I . . . . 87 — 87 60 Mtnnchonl 100 ft. d. a. . . . . • • I S»/J . .------— -. . 146 frank b.fla. ...»Ilii. _ - 12 . ‘ 1869-‘U.................................... • »6 50 86 76 „“.“o frttk . . . . . .... 3» „ . . . 4815 «315 » • *08 .................................................... 88 75 83 K Pétervár, 100 rubel....................................7% . . . ------------------Ep.rie«tarnoul 300 frt............................II«----------------------Zürich 100 frank ...... i ■ I 3'/. . .____________ D. Bankok részvényei, P.rdinánd á»aki pálya 200 frt. p. p. ...... 100 •- 100 50 H % 9 100 frt O. é. • e e e e • »5 5b 98 ÍJ Ä ^af b£k im 'iT1,0 W b*fl'*U* : ! : Sí® r, ll P-A« : iS Pénzek árfolyama. Béért bani»gyl.t 10« frt. I i • • ' I i I I i 57 - 58 - ’ rm * *****.......................... Tv Tr. zv n »rang . . . ....................................illik. 5 82 5 84 S«trak fSldhiteltotoaot 200 frt. «. 40...........................................................Károly-Lajo. 300 .......... 97 25 97 75 M frke. ..............................................9 70 9 71 Magyar AMUteUBtoaet *00 ftt. ••.»•.• 30 — 31 — * * ‘ ’ iggi **!!!!' o„ Bovorolgna lt...»ii|il|,)i il 18 12 26 Kori*, e. ipartUteltoto a. IS* frt ...» | I 1 . 149 20 149 40 * * 15' ’ 1 .........................* 90 60 -------Oros. Importul.............................................................. . . --------------------------Magyar ált. hltallnt. *00 fit ..... ... . 124 *5 124 60 ital.and.rtmrvl too ’frt* ■ • • ....... .... „ ,, Mária-Tercala-tallar ............ .------------------ Parti ker«kodelmi bank 50« frt .................................................................SíIímrrtrMTM J-Í2J. _ní—' .ó* frt'nW........................ 68 95 68 75 Ertlst................................................................ . i • . I . 10160 10175 Alac-aiustrial limiamitoló tanulat 50« frt...................... «63 - 669 ) ^ pr‘T* 10? ?fb“50..................... 7, ~ 7Z Bsyle« »»«r.............................................. ......... - -Pr.Mo ontrák.nagy. SM frank 5«7. ..... . __ __ • ■ ■ ■ n fs« * ‘ * lll. ll pánatári »Usvány..................................... __ __ ^‘ «•w • ................. ' - - - - . . . ; m:; SS :... ll _ ll r« . . a , rv. . 1171 ... ---------------------------- Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere Athenaeum-épület 7. sz.