Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)

1876-11-09 / 268. szám

268. szftm. Budapest, Csütörtök, november 9.1876. 27. évfolyam. Szerkesztési iroda: Barátok­ tere, Athesae u.m -épület. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kéziratok nem adatnak vissza. Kiadó-hivatal: Barátok­ tere, Athenaeum-épület. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. ESTI KIADÁS. Előfizetési feltételeit: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti ki­adás együtt: 3 hónapra 6 frt — kr. — 6 hónapra 12 frt — kr. Az esti kiadás postai kü­lönküldéséért felülfizetés évnegyedenként 1 forint. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, de ennek bár­mely napján történik is, mindenkor a hó első napjától számíttatik.­­ Hird­etések­ szintúgy mint előfizetések , a Pesti TsTapló kiadó-h­ivatalába Budapest, Barátok-tere, Athenaeum-épület, küldendők. Budapest, november 9. Bécsből a következő­ levelet vesszük: * Bécs, november 8. Az itteni lapok gyorsab­ban járnak, mint maguk az események, a­mennyiben azt állítják, hogy a conferentia tényleg biztosítva van. A napokban közöltem a Derby által ez iránt előterjesztett javaslatot. A dolog természete már maga azon következtetésre utalt, hogy Oroszország nem fogadja el a javaslatot. Eddig ugyan nem nyi­latkozott e tekintetben határozottan a szt.-pétervári kabinet, de azért mégis igen merész, vagy még ennél is több azon feltevés, hogy Oroszország elfogadta a tervet, mint ezt egy mai bécsi esti lap pótlólag jelenti. Több­­ok szól a mellett, hogy azon külföldi tisztek számára adandó utasítás tekintetében, kik a demarcationális vonalat lesznek a harcztéren megál­lapítani hivatva, megállapodás jött a hatalmak közt létre ; de az is bizonyos, hogy Ignatieff tábornok eredetileg azt indítványozta, hogy az October 27-iki hadállások, Alexinatz és Deligrad bevétele előtt, vé­tessenek alapul. Minthogy azonban a megállapodás mégis megtörtént, és másrészről az is bizonyos, hogy A­usztria-Magyarország, valamint a többi hatalmak ezen orosz tervet soha sem hagyták volna jóvá, csak azon feltevés marad fenn, hogy Ignatieff hátrált és eredeti indítványától ellátott. A COnfferentia létrejötte iránt a mai hírek nagyon ellentmondók. Saját bécsi leve­lünk szerint e tárgyban még semmi pozitív eredmény elérve nincs. Egy bécsi távirat vi­szont azt állítja, hogy Orosz-, Angol- és Németország, valamint a porta elfo­gadták az eszmét, Bismarck herczeg némi fenntartást kötött ugyan hozzá, de azért e részről sem várhatni komolyabb ellenzést, mely esetben Olasz- és Francziaország hozzá­járulása is bizton várható. Mindez azonban jelenleg még csak combinatió s nem szenved kétséget, hogy Oroszország, a­meddig csak lehet, ellenezni fogja az angol programm el­fogadását, melynek alapján Grovcsakoff her­czeg alig lenne képes a conferentiát a saját czéljaira kizsákmányolni. A »Pol. Corr.« berlini levelezője most egy új mumussal áll elő. A fen­­gyei ad­ió­­pártot rántja elő s azt mondja, hogy a párt orosz-török háború esetén nemcsak néhány lengyel ezreddel gyámolítaná a portát, ha­nem Oroszországnak a Visztula mentén is bajt akar csinálni. Ezzel a lengyelek — mondja a félhivatalos levele­ző a három császár szövetségét a legkomo­lyabb próbának tennék ki. Természetes, hogy Németország a Dunánál nem fogná azon tényezőket támogatni, melyek a Visztuláná­l a saját inte­gritását, nyugalmát és biztonsá­gát fenyegetik. A lengyel lázadás az orosz részekben Ausztriát és Németországot is belevonná a dologba s ha Németországnak nincs is érdeke a keleten, az már nagyon is érdekében áll, hogy saját határain belül a rend és a nyu­galom fennmaradjon. Levelező végül ki­emeli, hogy a német politika semlegességet akar követni mindaddig, míg saját érdekei érintve nincsenek. Azt azonban, mikor érint­­sék érdekei, mindenkor saját maga fogja elhatározni. Az orosz ultimátum, melyet Ignatieff tábornok Savfet pasa török külügyminiszter­nek a múlt héten átadott, így hangzik: Az események, melyek egy év óta az ottomán birodalom néhány tartományában végbe mentek , Törökország és Szerbia s Montenegró fejedelemsé­gek közt háborúra vezettek, minthogy azok az orosz nemzetben, mely a sokféle kötelék és százados ha­gyomány által van a Balkán félsziget keresztény la­kosaival összekötve, élénk viszhangot keltettek, a császári kabinetet sem hagyhatták közönyösen. Csá­szár ő­felsége osztozott népe rokonszenveiben s a többi nagy cabinetekkel egyetértve a rend és a béke visszaállítása ügyében működött. Minthogy a bizto­sitó hatalmak abban állapodtak meg, hogy a paci­­ficatió alapjául a statusquo ante fentartását Szerbia és Montenegro fejedelemségekben tűzték ki, a török csapatok által jelenleg ottan folytatott hadművele­­tek haszontalan vérontást képeznek. Minthogy a mészárlás az utóbbi napokban olyan mérveket öl­tött, melyek, a­nélkül hogy valami eredmény­re vezetnének, a humanitás értelmét sértik, a császár, felséges uram azon halogatással szemben, melyet a korlátolt fegyverszünetről folyó alkudozá­sok tapasztaltak, azt tovább nem tűrheti. Alulírott tehát meg van bízva ő Felsége nevében kijelenteni, hogy ha a jelen irat átnyújtásától számítva kétszer huszonnégy óra alatt hat heti egész két havi effectív és föltétlen fegyverszünet, mely az összes harczoló fe­lekre kiterjed, megkötve nincs, ha a török csapatok vezetőinek minden hadművelet haladéktalan meg­szüntetésére peremptorius utasítások nem adatnak, alulírott a császári nagykövetség egész személyzeté­vel távozni fog Konstantinápolyból Ignatieff. Az OrOSZ hadi készülődésekről a „W. Abendpost« pétervári levelezője újabb rész­leteket közöl. Levelező szerint háború esetén az orosz kormánynak lesz pénze elég. Azon hírre, hogy 100 milliomos kölcsön fog kiírat­ni, a nagy-oroszországi ó­hitűek maguk ön­kényt negyven milliót ajánlottak fel a czár­­nak. A fekete tenger partjait védképes álla­potba helyezik, mert a török hajóhad táma­dásától félnek. A fekete tengeri orosz hajóraj aránylag igen csekély, néhány fahajóból, egy úszó­ ütegből s egy kerek pánczélos hajóból áll, így nem lesz képes a török hajóhadnak ellen­­állani. Az azovi tenger bejárásait Keres és Jeni­­kale bevehetetlen erődítményei védik. Sebas­topol és Odessa védművein éjjel-nappal dol­goznak. Ocsakownál kész a nagy üteg, mely a Bug széles torkolatát védi. Ez lesz a fekete tengeri egész orosz kereskedelmi hajóraj me­nekülő helye. Pétervárról naponkint óriási készleteket szállítanak a vasutak dél felé. Az egészségügyi szolgálatra nagy fizetéssel veszik föl az orvosokat és gyógyszerészeket. A kata­megparancsolta, hogy minden tartalékos, téli ruhával ellátva, jelentkezzék, ami távirdaügyet is ujj átszervezik. A kormány A Pesti Napló­ tározója, Barbassa nagybátyám. Irta Marie Uchard. (Francziából.) XXVII. (Folyt.) Giraud kivett zsebéből egy iratcsomót és egy­másután odanyújta nekem a lapokat. Elolvashattam azokban, hogy egy hét óta napról-napra óráról-órára mit cselekedtem. Hogy fogalmad lehessen e feljegy­zések pontosságáról, közlöm veled a következő ré­szeket. »Kedden, e hó 7-én reggel 8 órakor ellovagolt hazulról. Egyenesen a liget felé. Félkilenczkor talál­kozott Klusko gróffal, a nagy tó hídja mellett. Együtt folytatták útjukat. Kilencz órakor két úr és két kisasszony lóháton utolérte őket és csatlakozott hozzájuk. (Itt az irat szélén a következő utólagos jegyzet áll: Montaigu tengernagy, leányai és unoka­­öcscse.) Féltizenegykor egyedül visszatért lakására. Három órakor gyalog elindult. A Monsieur-utczába ment. Hat órakor távozott és kocsin a társaskörbe hajtatott.« Az utána való második napról a következő je­lentés volt: »A monsieur-utczai hotelben egy idegen török lakik családjával. Ezen törököt Omer Rasidnak hív­ják, de e név a nagykövetségnél ismeretlen, alkal­masint álnév. A postán nem kap levelet. Csak kocsin jár ki és mindig három leányával, kik igen fiatalok és igen szépek. Látogatóba nem jön hozzá más, mint Peyrade úr. A szomszédok nem ismerik. A kapus megvesztegethetlen. (Ez utóbbi szó alá volt húzva.) A cselédség csupa nőkből áll, mind idegenek, törö­kök vagy görögök. A kocsisok francziák, de csak annyit tudnak, mint a szomszédok. A lakosztályokba soha se juthatnak. Igen jó szolgálatuk van , bő fize­tés, kevés munka és nagy szabadság. Nagyot lélegzettem. — Ne örüljön még, mondá Giraud, nézze meg a mai jelentést. Kezembe vettem az utolsó lapot és ezen a kö­vetkező meglepő felfedezést olvasom: »Omer-Rasid igazi neve Mohamed Azis. A házban csak alárendelt állást foglal el. A három fiatal személy, akik vele laknak, nem az ő leányai, Konstantinápolyban vá­sárolta őket ura számára és ez alkalmasint Peyrade ur. Neveik Hadidjé, Nazli és Zuhra. Ez az utóbbi elkezdett jelek által levelezni egy fiatal tiszttel, ki a szomszéd házban lakik és kinek ablakai a hotel kert­jére néznek.« — Milyen nevetséges mese! kiáltok fel, hogy zavaromat elrejtsem. — Annál roszszabb; elég kár, hogy ez nem igaz. A tegnapi napról szóló tudósítás így végződik : Reggel egy órakor a clubból a Terasházba ment és beszélgetett egy emberrel, ki nyilván várta már. Reggel hat órakor jött ki és visszatért a Varennes­­utczába. — Látni való — kezdő Giraud — hogy ezen emberek sokra vitték és hogy volt önnek egy külön őrangyala is, mikor velem beszélgetett. Midőn láttam, hogy e nyomorult kémkedési rendszer mennyire megy, első gondolatom az volt, hogy felkeresem Kruskot. Ez az eljárás nem csak en­gem sért, de Kondré-Gult is. Nem vagyok az az em­ber, ki ilyesmiért szigorú számadást ne követelne. Düh fogott el, ha meggondoltam, hogy egy nyomo­rult kém ily módon hatol be titkaimba, de azután meggondoltam, hogy első­sorban le kell foglalni a legutóbbi jelentést, mely igen komoly dolgokat foglal magában. — A ma reggeli jelentés még nem adatott át Krusko grófnak ? kérdezem Giraudtól. — Nem felelé­g. Ez egész után kerül ön elé; ez az eladásra szánt csokor. — Hol van az az ember, aki önt ideküldte. — Ott vár az utczaszegleten. — Siessen hozzá és hívja ide. — Tán csak nem akar a kelepczébe menni, ki­áltott fel Giraud. De hisz én nem mernék többé a szeme közé nézni, mert azt fogja hinni, hogy osztoz­kodtam vele. Majd elintézem én vele a dolgot. Egy­szerűen azt fogom neki mondani, hogy ezt a mai je­lentést megtartom magamnak és ha véletlenül elárul­na belőle valamit, akkor gulyáshússá aprítom. Es­küszöm önnek, hogy hallgatni fog, mert jól ismer. Csakhamar felvilágosítottam őt, hogy az a gaz­ember majd talál módot a fenyegetés elől biztonságba helyezkedni és legjobb lesz a hallgatást megvásárolni. Az alku által, melyet Giraud jelenlétében kötni fo­gok vele, már compromitálva lesz, nekem pedig bi­zonyítékokat ad a kezembe Krusko ármányairól, úgy hogy okot találok az elégtétel követelésére. — Hogyan? Ön ilyesmiért verekedni akar! mondá Giraud lenézően. Tudja mit tennék, ha önnek volnék. Beérném azzal, hogy megvásárolnám a kém­jét és azután e kém segélyével elhitetném vele azt, amit akarok. Giraudnak igaza volt. Ha én és Dániel megví­vunk, ez compromittálhatná Kondré-Gult; kutatni kezdenék a párbaj további okát. — Azután az is megeshetik, hogy ellensége erős és ez még kellemetlenebbé teszi a dolgot. Ha már csakugyan akarja, hát elhívom a gazembert, de ki fogom neki ön előtt jelenteni, hogy czifra kerese­téből semmit se kívánok. Filóra múlva az alku meg volt kötve, jó áron fizettem. A diplomata, ki igazán gentleman és Klusko barátja,odaadta nekem a gróf két levelét, melyekből minden kiderül, úgy annyira, hogy segédeimet bárme­lyik pillanatban elküldhetem hozzá.Addigra pedig ha­mis útra fogjuk téveszteni, rajta leszünk, hogy más, biztosabb Árgust ne fogadjon. Zarewski tehát nála marad szolgálatban. Mindennap elviszi a grófnak a nevezetes jelentéseket, melyeket én átnézek és kija­vítok. Ha ő csal, én ráduplázok. Képzelheted, hogy melyen czifra dolgokat kap ő most. Rögtön meg is kezdjük a hamisításokat. Omer Rasidot fehérre mos­suk : »Jóravaló polgár módjára és leányaival. Pey­rade már régi barátja és segít neki egy komoly poli­tikai munka megírásánál...« Hanem Giraud nem igen bízik meg a lengyel­ben ; bűntársa akar maradni, hogy ellenőrizhesse. »Tanulmányozni akarom a spitzli-tudományt. »A látszat kedvéért mindennap nyomról-nyomra követi Kondré-Gult, mert meglehet, hogy Krusko találkozik vele valahol és a jelentés nem találja ezt felemlíteni. Ekkor észrevenné, hogy ki van játszva, kisebb kémet keresne, így azonban meg­tudom azt is, hogy Mur­­rah asszony gyanús magaviselete mit jelentsen. Ezen furcsa kaland után már nem kételked­hettem abban, hogy Dániel makacs küzdelemre tö­kélte el magát. Minden lelki furdalás nélkül fogott a küzdelemhez, a feltétlen engedelmességet követelni szokott akarat vad erélyével. Jelleme, melyet a befe­jezetlen nevelés csak félig szelídített meg, az eszkö­zökben nem volt válogatós. Ő csak feltétlen­ül tu­dott lenni, egyenest neki ment czéljának, az akadá­lyokat nem kerülte ki, hanem félre akarta döntö­getni. Tiszta szláv jellemvonások nyilvánultak e két­ségbeesett játékban, melyben több élet boldog­sága képezte a betétet. Tudtam, hogy szereti Kondré-Gult, „ hogy szerelme vak, nem hallgat már az észre. Ő kész volt odaadni nevét e nőnek, és nem kérdezte, gazdag vagy szegény-e. Vagy tán úgy okoskodott, hogy e két idegen nő fényűzésének, nagyúri költekezésének nincs szilárd alapja ? Hogy behatoljon e titokba, kitette magát a veszélynek, hogy Kondré-Gulba vetett hite súlyos csapást szen­ved, hogy keservesen ki fog ábrándulni, nem riad vissza egy aljas tett elől sem. Szinte azt mondanám, számított rá, hogy valami titkos viszonynak jön nyo­mára és akkor új reménye éledhet. »Ha más ember hozzá tudott férni, igy gondolkodhatott — miért ne hódíthatnám meg én is. Ellent fog-e állhatni ha­tártalan szerelmemnek, vakító gazdagságomnak és a kilátásnak, oly állásba juthatni, milyet álmodni se mert.« Azok után, miket tőle hallottam, ezen furcsa m­­oskodást nála természetesnek kelle találnom, nem igen csodálkoztam rajta. Most, hogy már megtudom magamnak ma­gyarázni a gróf nyugodtságát, beláttam, hogy bal­gaság volna őt kihívni; ez legjobb esetben is botrányt támaszthatna, melynek Kondré-Gul volna az áldo­zata. Titkom most már biztonságban van; ellensége­met megfogtam saját kelepczéjében és tévútra vezet­hetem ugyanazon eszközökkel, melyeket ő alkalma­zott én ellenem. Világos, hogy gyanúja ellenem irá­nyult és hogy bizonyítéka még nincs, így hát nyu­godt lehetek. És csakugyan megnyugodtam. Utóvégre is balgaság volna oly fontosságot tulajdonítani a gróf hódítási kísérletének. Hisz előreláthattam, hogy so­kan fogják e kísérletet megtenni. Kondré-Gul oly szép, hogy okvetlen lesznek szenvedélyes imádói. Édes istenem, mi lenne belőlem, ha Krusko több ag­godalmat kelt bennem, mint sok más férfi ? Most már lépten nyomon szemmel tartom és ha szükség lesz rá, majd találok módot a gróf terveinek meg­semmisítésére. (Folyt. köv.) Budapest, november 9. (Uj pártalakulás Bécsben.) Bécsi hí­rek szerint Skene és Suess Ede képviselők a jelenleg fennálló alkotmányhű klubok mellett ama képviselő­ket külön frac­ióvá akarják egyesíteni, a­kik az új osztro-magyar kiegyezést megszavazni nem hajlandók. (Az orosz ultimátum történetéhez.) Konstantinápolyból nov. 3-iki kelettel a következő­ket írják a »Pol. Corr.«-nek: »A helyzet, mely oct. 31-ikéig békésebbre látszott fordulni, e nap estéjén egyszerre megváltozott. Az orosz ultimátum villám­ként hatott. Azon körülmény, hogy Ignatieff tá­bornok javaslatait a porta elfogadta, azon hitre jogo­sított, hogy minden rendben van. Tudta mindenki, hogy a török nagyvezér Ignatieff tábornokot biztosította az iránt, hogy ő a minisztertanácsban az ellenségeskedések azonnali megszüntetését és egy hat heti esetleg meghosszabbítandó fegyverszünet köté­sét fogja pártolni. Oroszország viszont arra kötelezte magát, hogy a szerb hadseregbe lépett orosz önkény­­tesek lefegyvereztetését és elbocsáttatását fogja ki­eszközölni. Ezen Törökországra nézve nem épen kedvező feltételeket a porta a többi hatalmak ajánlatára el­fogadta. Az Ignatieff tábornok elé terjesztett con­­ventio szövegét maga a tábornok is jóváhagyta. Ek­ként minden rendben lett volna, midőn az említett napon hire terjedt, hogy az ottomán csapatok öt napi harcz után bevették Alexinaczot. Egy órával később Ignatieff tábornok előleges figyelmeztetés és in­dokolás nélkül Saviet pasa külügyminiszternek no­­tificálta az ultimátumot. Ezen rendkívüli lépés bizo­nyára Livádiából érkezett határozott parancs folytán történt. Már néhány órával később Ignatieff tá­bornok kénytelen volt a nagyvezér előtt tett nyilat­kozatát eltagadni, s az ő hozzájárulásával megálla­pított tervezetet elvetni. Bizonyára Alexinácz bevé­telének híre bírta Oroszországot ezen eljárásra. Az ez által megsértett ottomán kormány való­színűleg elutasítólag felelt volna, ha nem gondolta volna meg, hogy a hadsereg győzelmei szilárd állá­sokat biztosítanak annak számára Szerbiában, s hogy ezért egy rövid lejáratú fegyverszünetet veszély nél­kül elfogadhat, főleg miután a csapatok most már pihenés végett nem kénytelenek Nisbe visszamenni s téli hadjárattól nem volt oka félnie. A többi hatalmak ezen válság alatt a legna­gyobb tartózkodást tanúsították. A porta nagy po­litikai tapintatának jelét adta, midőn az ultimátu­mot egyszerűen elfogadta s ekként Oroszországgal nem szakított. A porta nem tett semmi észrevételt; az elfogadást tudató jegyzékben szó szerint ismételte az ultimátum szavait, a­nélkül, hogy a maga részé­ről ahhoz megjegyzést csatolt volna. Midőn az ultimátum átnyújtatott, az orosz kö­vetség személyzete tüntetőleg készült az utazásra. Kedden a követség okmánytára az odessai postaha­jóra vitetett, melynek elindulása 24 órával későbbre halasztatott. Míg Ignatieff környezete után-útfélen azt hirdette, hogy néhány nap alatt megtörténik a szakadás, maga Ignatieff mindenkit Oroszország bé­kés szándékairól biztosított. Most a conferentia kérdése van napirenden. Azon hír, hogy Törökország e conferentiában való részvétből ki lesz zárva, itt valóságos absurdumnak tartatik. (Az osztr. nemz. bank­ heti kimutatása nov. 8. Bankjegyforg. 313,470.840 frt (-|- 857.640 frt.) Giró-betétek 451.441 frt 606 kr (-|- 256.349 forint 23 kr.) Beváltandó bankutalványok és más ese­dékes passivák 2,674.833 forint 22­5 kr (-1- 1,271.613 forint 78’5 kr.) Fedezet: Érczalap 136,591.518 forint 50 kr ( — forint — kr.) Erczben fizetendő váltók 12,020.187 forint 8 kr (— 211.888 forint 84 kr.) Államjegyek, melyek a bank tulajdonában vannak 1,332.237 forint — kr (-}- 510.578 forint — kr.) Leszámítolás 148,268.305 frt 90.5 kr. (-[- 1,227.148 forint 50 kr.) Kölcsönök 29,237.500 forint — kr. (-|- 106.500 frt — kr.) Földtehermentesítési kötvé­nyek beváltott szelvényei 1,391.588 frt 80.5 krajczár (-{- 1,391.588 forint 80.5 kr.) Beváltott és börzesze­­rüleg vásárolt záloglevelek 5,832.800 frt . 66 2/3 °/o 3,888.533 forint 33 kr .— 209.400 forint — kr.) Összesen 332,729.870 forint 62 krajczár. A fegyverszünet. Oroszország fegyverszüneti javas­lat­a, melyet Ignatieff October 31-én a portának át­nyújtott, így hangzik : »Miután a hosszas bizonyta­lanság egész Európa kereskedelmi, ipari és pénzügyi érdekeinek ártalmas és akadályozza az összes hatal­mak által óhajtott tartós béke megkötését, fegyver­­szünet köttetik az egész harcztéren (a török szöveg ez : a szerb és montenegrói harc­téren) és e fegyver­­szünet tart dec­ember .. . ig. E határozat folytán a közvetítő hatalmak delegáltakat küldenek ki a hely­színére, kik fogjanak hozzá a semlegességi vonal megállapításához. Ha minden várakozás ellenére tartós béke a jelzett határidő leteltéig nem létesült, akkor a fegyverszünet az alkudozások igényeihez, va­lamint a garantia hatalmak s a porta közt kötendő egyezményekhez képest meghoszszabbítható. (A tö­rök szöveg : akkor a fegyverszünet még hat héttel megtoldatik, a­nélkül, hogy időközben az egyik fél­nek szabad volna az ellenségeskedéseket megkezde­nie.) E második határidő letelte után a fegyverszü­net két hónappal megtoldatik, ha a közvetítő hatal­mak nem határozzák el az ellenségeskedések meg­kezdését.­ (Ennek elfogadása után nyujtatott be az ultimátum.) A fegyverszünet megkötése követ­kező levélben adatott a konstantinápolyi nagyköve­tek tudtára: »Nagykövet ur! Az orosz cs. kormány sürge­tése folytán, és hogy jó akaratának, melynek oly szá­mos bizonyítékát adta az utóbbi események alatt, uj Különfélék. — nov. 9. (A hív. lapból. A m. kir. pénzügyminiszter Paskó Péter és Schuler Lajos adóhivatali tiszteket a nógrádmegyei adófelügyelő mellé Ill­ad oszt. számtisztekké nevezte ki. (Tóth Miklós) eperjesi püspök készpénz­ben 4000 irtot adományozott az egyházmegyei árvaleány intézet megalapítására, melyhez minden lelkész legalább 40 irtot fizet. A káptalan s egyes papok részéről nagyobb adakozások is tör­téntek. (Klapka tábornok tiszteletére.) Konstantinápolyban a török ifjúság nagyszerű tün­tetést rendezett e hó­r­ikán. Több ezer sofia és va­lamennyi török iskola növendéke vonult Klapka la­kása elé s őt s a magyar nemzetet üdvkiáltásokkal üdvözölték. Harmincz előkelő férfiúból álló küldött­ség, melynek szónoka H a 11­­ effendi volt, jelent meg Klapka előtt s mint a »P. L.«-nak távirják a török nemzet nevében fejezte ki köszönetét a magya­rok rokonszenvéért. (A gróf Karátsonyi-családot) ismét súlyos csapás érte, a miről a következő gyászjelentés ad hírt: gróf Karátsonyi Guido cs. és kir. kamarás, saját, valamint gyermekei: Adrienne gróf Zichy Sán­­dorné csillagkeresztes hölgy, férje gróf Zichy Sán­dor, — Melania gróf Zichy Gézáné csillagkeresztes hölgy, férje gróf Zichy Géza, — Aladár, Jenő, Ca­millo, Irma, Irma, Ilona nevében mélyen szomoro­dott szívvel jelenti forrón szeretett és felejthetetlen leányának, testvérük és sógornéjuknak gróf K­a­­rátsonyi Guido Baldinának súlyos beteg­ség következtében életének 19-ik évében folyó évi no­vember hó 7-én rögtön történt gyászos el­­hunytát. A boldogult hűlt tetemet november 10-én Budapesten, Krisztinaváros gróf Karátsonyi házban déli 12 órakor fognak beszenteltetni és Kameniczára a családi sírboltba november 12-én örök nyugalomra helyeztetni, — az engesztelő szent mise-áldozatok pedig Budán november 16-án délelőtti 10 órakor a krisztinavárosi templomban és a kegyúri templo­mokban fognak a Mindenhatónak bemu­tattatni. Bu­dapesten, 1876. évi november 8-án. Áldás és béke hamvaira! (A fővárosi igazoló választmány) ma tartott ülésében végleg hitelesíti a fővárosi vá­lasztók és értékképviselők névjegyzékét; ez utóbbiak közé 35 új tagot vevén föl. A választmány egyszer­smind megállapítá a választási napokat. És­pedig a fővárosi képviselőtesület kilépett felének megválasz­tására november 19-én és 20-án adatnak be a sza­vazatok. (Hy­men.) Gr. Hugonay Béla közelebb je­gyezte el Simonsich Izabella kisasszonyt, özv. Simonsich Lajosné leányát. — Kolozsvárott Hintz Matild kisasszonynyal, a boldogult Hintz György leányával e hó 18-án tartja esküvőjét Wolf Vilmos postatiszt. (Szeged város) műgyűlése közmi­­velődési, humánus és egyéb hazafias czélokra ezúttal összesen 1950 frtot szavazott meg, és pedig: 1000 frtot a helybeli színészet segélyezésére, 500 frtot a Dugonics-szoborra, 300 frtot Deák emlékszobrára és 150 forintot a Varga Ferencz által kiadandó Szeged város története ez. munka 25 példányára. (A Schiller-nap Bécsben.) A bécsi ta­nulók körében Schiller-bizottság alakult, mely hol­nap este 6 órakor fáklyásmenetet rendez. A menet a műipartanodától a ring­strassen és Albrecht-utczán végig a Schiller-térre megy és körülállja az emlék­szobrot. Itt az egyetemi dalegylet elénekli Schiller dalát: »An die Freude«, a német olvasó-egylet egy tagja pedig rövid beszédet fog tartani. Ezután a me­net a »Gaudeamus« hangja mellett a ringen és egye­­temi­ utczánját a fogadalmi templomig megy. A me­netben a következő egyetemi testületek vesznek részt: Olympia, Libertás, Iglavia, Silesia, Germania, Armi­nia, Thaya, Almisia, Kerulia, Gothia, progr. Liber­tas, Marcománia, Bruna, Bukovina és Posonia, az­után az egyetemi dalegylet, a német tanulók olvasó­­egylete, az egyetemi Lesehalle, a műegyetem »Lese und Redehalle«-je, és a földmivelési főiskola egylete. Előre látható, hogy az egyetemi ifjúság roppant számmal fog ez ünnepélyen résztvenni. A Schiller­­emlék leleplezésének napja alkalmából az összes bécsi népiskolákban szünnap lesz, de a középtanodák ta­nulói még nem kaptak engedélyt az ünnepélyen részt vehetni. A német tanulók olvasó­egylete és a bursensaftok a fáklyásmenet után lakomát rendez­nek. Mint tudva van a bécsi Schiller-nap ezúttal nagy nemzeti s irodalmi ünnep jelentőségével bír, ekkor leplezik le a bécsi Schiller-szobrot. Budapest fő­városa is képviselve van ez ünnepélyen Ráth s Gerló­­czy polgármesterek által, bizonyítékát adja­ a fényes porta, elhatározta, hogy feltétlenül két havi fegyverszünetet engedélyez. A császári sereg parancsanokai parancsot kaptak, hogy az ellenségeskedéseket szüntessék meg. A biztosok, kik a hadsereg által az idő szerint megállapított po­­sitiókat megállapítják, érintkezésbe lépnek a cs. haderő parancsnokaival. A „Pesti Napló“ táviratai. London, nov. 9. A Reuter ügynökség New­ Yorkból tegnap esti kelettel jelenti, hogy Tilden elnökké választása biztosítva van. A senatusban a köztársasági, a kamrában a demokrata­ párt lesz többségben, de mindkét többség jelentéktelenebb lesz, mint ezelőtt. Páris, nov. 8. Japánból jelentik, hogy a ja­­páni hadsereg és hajóhad november 6-ikán a felkelő­ket Hágni mellett N­a­g­a­­ tartományban megtá­madta és megverte. A felkelők futásnak eredtek. Zágráb, nov. 9. (Tartomány­gyűlés.) Az el­nök azt jelenti, hogy a zágrábi büntető tvszéki kéri Jakics Antal képviselő kiszolgáltatását, ki sajtó ügyben vádoltatik. Az ügy a mentelmi bizottságnak adatik ki. Ezután letárgyaltatott a cultus ügyi költ­ségvetés, melyet a bizottság indítványai értelmé­ben fogadtak el. Következik az igazságügyi költség­­vetés. Bécs, november 9. (Megnyitás.) Hitelrészvény 147.50. Angol-magyar —.—. Magyar hitelrészvény 112.—. Lombárd 78.25. Municipalis bank —. Által. épitő-bank—.—. Magyar sörjesgy —. —. 1864-es —.—. Napoleond’or 9.82—. Magyar földhitel —. Angol-osztrák 76.75. Franco-magyar —.— Államvasp. —. —. Unió bank —. Angol épitő-bank — 1860-as —. Ezüst —.—. Kente —.—. Bécs, november 9. (Előbörze.) Hitelrészvény 147.07.— Angol-magyar —.—. Magy. hitelrészvény 112.25. Lombard 79.75. Municipalis bank —. Által. épitőbank —. Magyar sorsjegy —. 1864-es —. Napoleon d’or 9.82 — . Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 78 —. Franco-magyar —.—.— Államvasp. 261.50. Unió-bank 54.50. Angol épitő­bank —.— 1860-as —. Ezüst —. Kente —. - . KÖZGAZDASÁG. Üzletüket. A gabnatőzsdéről. Budapest, november 9. Ámbár, hogy a búza tulajdonosok nem nagyon kínálnak, az árak mégis leszálltak mivel a malmok igen tartózkodók, s csak gyenge vételkedvet mutatnak. Finom búza 5, alább rendű pedig 10 krral olcsóbban volt vehető ; a forgalom igen mérsé­kelt, körülbelül 8.000 m. mázsa volt; a többi gabnaneműekben kevés üzletnél az árak változatlanok maradtak Búzánál az átlag árak készpénzben és métermázsáér minőség szerint következők: 74.6 kgrs 9.75—10.50; 75.5 kgrs 10—10.80; 76.4 kgrs 10.35—11.05 ; 77.3 kgrs 10.65 — 11.30 ; 78.3 kgrs 10.80 -11.45; 79.2 kgrs 11.05—11.65 ; 801 kgrs 11.20—11.80. A határidőüzletben rozs 5, tengeri 2, zab novemberre 10 krral olcsóbban jegyeztetik mint tegnap. Búza tavaszra 11.30 — 11.40; rozs tavaszra 9.50—9.60; zab nov. 7.40—7.80, tavaszra 7.85 — 7.90; tengeri, bánsági május— júniusra 6.32—6.34. A budapesti értéktőzsdéről Budapest, nov. 9. Üzérkedő papírok ma is igen gyéren fordultak elő, noha az irány azokban meglehetős szilárd volt. Befektetési értékek és pesti közúti vasút részvények kedveltek voltak, malmok azonban elhanyagoltattak. Valuták tartósan lanyhák. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 147­­ — 147.50-en, magy. hitelrészvények 112.75-ön keltek. A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 147.30-on hullámzások nélkül maradtak, magy, hitelrészvények pedig 112.50- en adva 113-ra tartva voltak. Pesti közúti vasút részvényekben 166-al eszközöltek kötést, keleti vasút II, pioritások 69-en, magyar földtehermen­tesítési záloglevelek 85.30—85.60-on, magyar sorsjegyek 72.50- en keltek. Váltók német helyekre 60.20—60.46-on, markjegyek 60.70-en keltek. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Béva, nov. 5. Az előtőzsde csendes volt, az irány nem változott. osztrák hitel 147.50, angol 78, magy. hitel 112,50, 20 frankos arany 9,82. A kis sorsjáték húzásai. November 8. Prágai: 58, 10, 86, 61, 89. Ziombergi: 75, 23, 72, 42, 24.

Next