Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)

1876-11-22 / 280. szám

A kormánypárt nagyon szereti a minisztereket, nem akarja azokat megbuktatni. Itt van példa rá: a fehér megyei bérlet ügye. Végül kijelenti, hogy elfogadja S­i­m­o­n­y­i és M­o­c­s­á­r­y határozati javaslatát. Kállay Béni elfogadja a költségvetést a­nél­kül, hogy ezt bizalmi szavazatnak kívánná tekintetni. Annak megbírálásánál nem tartja mentségként szám­ba vehetőnek sem a külügyi viszonyokat,sem a kiegye­zési kérdéseket. A költségvetést a kormány már ismert adatok alapján állította egybe, s így az ezek alapján bírálandó meg. Szaló nem tagadja, hogy a kormány minden lehetőt megtett az egyensúly hely­­reállításá­ra a jelenlegi kereten belül, de szóló e ke­retén belül nem tarja helyrehozhatónak az egyensúlyt. Azon ígéretek közül, melyeket a pénzügyminiszter eddig tett, még egyet sem valósított meg. Nem is valósíthatott meg, mert az at rész,melyen halad, mint ezt a kormánypártnak igen befolyásos tagjai a pénz­ügyi bizottságban is kijelentették. Tudósításunk befejezésekor Lichtenstein József szólal fel. Az ülés tovább foly. BELFÖLD, Székesfehérvár, nov. 20. (Az alapítványi bérletek.) Engedje meg, hogy Helfy Ignácz országos kép­viselő úrnak a fehér megyei alapítványi javak bérlete, vagy talán bérlője iránt tanúsított érdeklődéséhez én is hozzá­szólhassak, a­ki sok éven át Ágota vidékén gazdálkodván, a viszonyok némi ismeretével bírok. A fehér megyei alapítványi javak az alkotmá­nyos korszak beálltakor igen elhanyagolt állapotban voltak, különösen az ágotai puszták valóságos siva­­vatagot képeztek a megye mezőgazdasága irányában; állításom mellett bizonyít azon körülmény, hogy árve­réskor többet ígérő a jelenlegi bérlőnél nem találko­zott, és azon urak, kik most két és háromszázezer forint többletet emlegetnek, az árverésen az illetőt legalább ezer forinttal felül nem ígérték; most mi­dőn Kégl György úr a gazdaságokat czélszerű épü­letekkel felszerelte, s azokat mondhatom a fehér me­gyei gazdaságok színvonalára állította, igen érthető, hogy többen is vállalkoznának az elkészített talajon kényelmesen működni, sőt kik a megelőző befekteté­seket nem áldozták, természetesen többet is fizethet­nének. De vájjon oly hátrányos bérlet-e az? ha ezelőtt 9 évvel a 47.000 frt bér­összeget senki felül nem ígérte, most pedig oly állapotban vannak azon gazdaságok, hogy Helly úr 2—300.000 frt bér­ösz­­szeget emleget, várjon a többi államjavak bérlői eme­lik-e ily tetemesen a bérleti gazdaságok értékét? ha igen, akkor tán gratulálhatunk Trefort miniszter úrnak. Lehet, hogy ez esetben a kormány méltányo­­sabb volt a régi bérlő iránt, mint az új válalkozók számításai igazolták volna, de nem tudom mit gon­doljunk azon kötelező nyilatkozatról, mely Helfy úr szerint minden perezben kész 210.000 írttal többet fizetni évi bér­összegül; ha ezt az illető csupán az ágotai birtokra értette, mely 10,000 magyar hold a sárréti haszontalannal együtt, akkor még 21 írttal akar felülfizetni holdankint az eddigi bérösszegen -s ha pedig a fehérmegyei összes alapítványi birtokra értette,, mely 15,000 magyar hold, akkor csak 14 írttal akar holdankint többet fizetni a jelenlegi bér­összegen felül; mindkét összeg olyan, mely fehér me­gyében nagy bérletnél ez ideig hallatlan volt, s ko­moly állításnak nem is tarthatjuk, de ha még­is az volna, akkor jó lesz az illetőnek tudakozódni, me­nyivel olcsóbb bérlet mellett bukott meg a maros­vásári és jakabszállási,vállalat, ott Ágota és Báránd szomszédságában, az Ágotáinál jobb talaj, s hason­­líthatlanul tökéletesebb épületi felszerelés mellett. Kégl György urat megyéje, mint a közügyek terén munkás, jótékony tettei miatt közbecsülésben álló és kitűnő gazdát ismeri, s bér­gazdaságai okszerű emelkedését látva, a megbotránkozás korántsem volt átalános, mint azt Helfy úr állítja, sokkal általáno­sabb a hit, hogy miután Helfy úr szerint, nem áll el­­különzötten a szóban forgó bérlet ügye, hanem álta­lános az, és hogy még­is azt állítja pelengérre, ab­ban sokan boszút látnak a csákvári képviselőségért, honnét Kégl úr szorította ki a Madarász családot; lehet, hogy ezek rágalmazók. Kiss László: N­a­g­y-V­árad, nov. huban. (Törvényhatósági közgyűlés, városi és megyei közigazgatási bizottságok működése, a Heller Ja­kab bűnügye, társadalmi életünkből, népgyűlés ,Szacsvay- emlék, dalestély.) Utolsó levelem óta már két ízben tartott köz­gyűlést városunk törvényhatósága, October és novem­ber hónapokban. Az octoberiról nem tudósítottam e lap t. olvasóit, minthogy tárgyai nagyrészt nem is ér­dekelhették volna, lévén azok teljesen városi belügyek, az utóbbiról álljanak itt a következő adatok : Az egészségügy most teljesen kielégítő, a ha­lálozások száma 13-mal kevesebb volt, mint az előző (october) hónapban. Betegségek közül leggyakrabban váltóláz, bél- és hekkhurut fordultak elő. Az állatok között járvány vagy ragályos betegség nem fordult elő; a közbiztonság egy ízben sem zavartatott meg; számbavehető tűzesetek sem háborgattak bennün­ket. A város pénzviszonyai — a polgármesteri je­lentés szerint — határozott javulást tüntettek fel. — Ama nagy hangon kürtött pénztárnoki affaire miatt keltett nyugtalanság is lecsendesedett már; — a közgyűlés egy kiküldött bizottsága az adó­hivatalnokokkal egyetemben folyton vizsgálja az ügyet, melyről anynyit mondhatunk a leghitele­sebb források után, hogy a pénztárnok körülbelül 80 — 100 írttal pótolandja a f­smerü­lt, s csak helyte­lenül írott számokból eredt különbözetét, mig az ál­lamnak a vizsgálat egynéhány ezer írtjába fog ke­rülni. Három írnok naponkint 3—3 frtot,s a vizsgáló adóhivatalnok 6­árt napidíjt kap, a vizsgálat pedig már régecskén foly, s hihetőleg még pár hónapig el fog tartani. A közgyűlés több tárgyai közül felemlítem egy törvényhatósági bizottsá­­ág oda czélzó indítványát, hogy az Újváros vagyonának külön választásával (V.­­Olaszi­tól) megbízott küldöttség jelentésének megté­telére hivassék fel. Ezzel az inditványnyal egy régi, és Várad város polgáraira nézve végtelen kellemetlen és odiózus kérdés lett felelevenítve, melyet bizony, — ép a polgárság egyetértése és jólétének érdekében,— teljesen ad acta kellene tenni. A küldöttség jövő évi májusban tartandó közgyűlésen fog érdemleges jelen­tést tenni, akkor talán nem leend érdektelen ez ügyet bővebben is megvilágítani. A város közigazgatási bizottsága nov. 2-án tartotta első ülését. Ezen csak négy tag hiányzott. Elfogadták a beterjesztett ügyrendet, s meghallgatták a szakelőadók u. n. a városi beligaz­­gatásról (Sal F. polgárnagy);az adóügyről (Dar­­v­a­s­i Sándor adófelügyelő); a posta-, távirda ügy­ről (Zobel Lipót postaigazg.); börtönügyről (S­é­­­­ley főügyész); a közegészségügyről (dr. Mayer Ag. v. főorvos). A tanügyről nem létetett jelentés, minthogy a két hó óta kinevezett tanfelügyelő Oláh Gyula még nem győződhetett meg nagy tankerületé­nek tanügyi viszonyairól, de különben is még nem lakott akkor állandóan székhelyén. A közigazgatási bizottság némileg megütközött ezen a dolgon. Alakra és jelentőségre nézve legtöbb figyelmet gerjesztett D­a­r­v­a­s­i igen humánus jeles és erélyes adófelügyelő úr gondos jelentése.­­ A közigazgatási bizottságnak nálunk általában nem hosszú életet jósolnak, de én azt hiszem, hogy igen­is lesz jövője és működésének kiható sikere, ha mindegyik tagja lelkiismeretesen végzi kötelességét. A megye közigazgatási bizott­ság­a e hó 6-án ülésezett először K. Dőry főispán el­nöklete alatt. A hivatalos tagok mindannyian jelen­téseket tettek. A megye közigazgatási viszonyai fo­kozatosan haladnak. Az adófelügyelői jelentésből ki­tűnik, hogy Bihar megye f. é. adója 1 millió 900 ezer frt, a hátrányokkal együtt: 3 millió. A tanfelügyelő jelentése kevés örvendetes té­nyeket sorol fel a megyei tanü­gyet illetőleg — sok­helyt feltűnő hiányokat tapasztalt — természetesen ugyanazokat, melyeknek orvoslását, az előbbi tanfel­ügyelő , Földy János is siker nélkül szorgalmazta. Oláh Gyula tanfelügyelő úr nagy horderejűnek tart­ja az ismétlő iskoláztatást, melynek czélszerű keresz­tülvitelére bizottságok alakítását kérte. Legközelebb e tárgyban a köz­­tanítótestületet is összehívta, mily sikerrel folytak ott a tárgyalások, arról csak ezután értesülünk. Nagy érdekeltséget keltett a pár nap előtt hely­beli törvényszékünk előtt lefolyt­ Heller és J­a­­k­a­b­eteg bűnügyi tárgyalása. Nevezettek nagy és fényes üzlettel birtak pár év óta s általában szilárd, becsületes kereskedőnek ismertettek. Utóbbi időben azonban nem voltak képesek kielégíteni hitelezőiket s csődöt kértek maguk ellen. Ekkor bonyodalmas és gyanús körülmények merültek fel, melyek a kir. ügyész által hamis bukás, csalási kísérlet és hamis eskületétel czímen állapít­tattak meg. A három napi tárgyalás felette érdekes volt; a védő ügyvédek: R­i­t­o­ó­k Zsigmond, B­e­r­é­­n­y­i Ödön, és R­á­d­i Ödön, valamint az ügyész, S­é­l­­ley Sándor vád, illetőleg védbeszédei egyaránt mind a szónokok lehetőleg kitűnő jog- és törvényismeretre mutattak. Heller József (Ritoók Zs. védencze) próbák elégtelensége miatt felmentetett. Jakab Lázár (Bölönyi Ö. védencze) hamis bukásban vétkes­nek mondatott ki s 1­0­. évi börtönre ítéltetett. Helfy Sámuel bizonyitékok hiányában fel­mentetett. Nagy-Várad közönsége soha nem feledkezik meg kitűnő férfiairól, így tanácskozott a múlt héten egy népgyűlés a haza egyik kitűnő vértanúja,a 49-ben kivégzett Szacsvay Imrének állítandó emlék­ügyében. A kivitelt szűkebb bizottságra bízták, egyes polgárok már­is adakoztak e czélra. A »nagyváradi dalárda a jövő hó kö­zepe táján egy érdekes dalestélyt fog rendezni e czélra, melyen bizonyára, nagyszámú közönség ro­­vandja le háláját városunk és a hazának egyik kitűnő vértanújáért. Különben ugyane czélra már tetemes összeg gyűlt egybe, s hogy ez eddig nem szaporodott azt egyedül annak lehet tulajdonítani, hogy a régi — megyei és városi férfiakból álló bizottság — jó ideig mit sem tett ez ügyben. Szögi: Különfélék. — nov. 22. (A hir. lapból) A m. kir. igazságügyminiszter Fábián Lajos aradi királyi törvényszéki díjas joggyakornokot ugyanoda, és Fere­czy Lajos debreczeni kir. törvényszéki dí­jas joggyakornokot a debreczeni k­r. törvényszékhez aljegy­zőkké, Tomsich József fiumei k. tvszéki dijnokot pedig ugyane kir. tvszékhez írnokká, Kégl László székesfejérvári­­birósági s Vida Pál ottani törvényszéki dijnokokat a székes­fehérvári jbirósághoz, Buták István székely-udvarhelyi törvényszéki dijnokot pedig a bolkácsi jbiróság az­árnokukká nevezte ki. — A m. k. pénzügyminiszter Dobriievics Miklós adóhivatali el­lenőre adótárnokká, Menczl Gáspár m. kir. erdő­takornokot és erdőbecslői segédet a szombathelyi katasteri kerületbe er­­dőbecslővé, a selmeczi bányászati académia vaskohászati tanszékénél üresedésben levő tanácssegédi állomásra három évre Jonásch Antal vasgyár-társulati gyakornokot nevezte ki. A földmivelés-, ipar és kereskedelmi m. k. miniszter Szabady Pált a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézet ideiglenes se­géd­tanárát, ezen állomáson véglegesen megerősítette. (Az ungvári kaszinó és a helybeli n­ő­e­g­y­l­e­t.) Ungvárról megkerestettünk a követke­ző sorok közlésére: Az ungvári nőegylet jótékony­­czélű előadást kívánt rendezni a helybeli apáczák in­tézetének javára, mely 18 évi itt működése alatt ily­­féle jótéteményben sohasem részesült, noha 7 helybeli árvát ingyen mindennel ellát, 6 nőegyleti árvát pedig igyen oktat. A helybeli »Ung« lap a kaszinói gyűlés előtt pártállást vett fel s a megtagadást erősen kür­tölte. A f. hó 19-én tartott választmányi ülésben a terem átengedése szavazattöbbséggel (7 contr. 5) meg lön tagadva. Sokféle pro és contra érvet hallot­tam e tekintetben; én csak három pontot említek s annak igazságos bírálatát azokra bízom, kik ellenszen­vet és gyűlöletet, midőn jótékonyságról van szó, nem ismernek. 1. Van-e egész Ungvárott egyéb helyiség és megkapható-e ? Tudtommal az egy megyeház ter­mén kívül jelenleg nincs, ez pedig hivatalos helyiség s ily előadásra nem is alkalmas sem helyzeténél, sem konyhájánál fogva; a korona terem renováltatik s ha ily esetben a kaszinó termét másnak adták, úgy most is kötelesség lett volna; 2. meggondolták-e a szavazó urak, hogy az árváknak egy garas roppant kincs; s az árvák nem sütkérezhetnek a kaszinó kályhái mel­lett, 8 végre 3. a magyar lovagias és — nőkkel szem­ben alázatos is, s ha csak ez egy utolsó pontot tekinti is — hozzátéve, hogy a nőegylet alamizsnát nem kért, de szükség késztette, a kaszinói választmány máskép szavazott volna. Hogy máskor is kérték volna, alap­talan aggodalom. Az »Ung« pedig — mivel a lapok morális kötelessége a közérdeket elébe helyezni az önérdeknek — jövőre belátóbb lehetne. Egy kaszi­nói tag. (Lipcséből) írják nekünk : Valóban elszo­rul az ember szíve, ha látja, mily közöny­nyel visel­tetnek itt a magyarok nemzetiségi ügyek iránt. Múlt évben volt legalább magyar egylet, a­melyet az itten tanuló magyarok tartottak fenn ; az idén már ez is lehetetlen. Legalább az eddigi ez iránti fáradozások sikertelenek voltak. S ezt kizárólagosan a múlt évi elnök - helyettes elnöknek köszönhetjük. De szóljanak a tények. Megalakulván múlt évben az egylet, el­nökké Fekete urat választották. Azonban Pulszky és Kassai jogász urak annyira áskolódtak az elnök ellen, hogy ez, végtére megunván a gyűlöletes kifa­­kadásokat — leköszönt. — Megválasztották tehát Puszkyt elnöknek, Kassait helyettes elnöknek. S mi a következménye ? Az urak úgy jártak el, hogy az itt tartózkodó magyarok legnagyobb része kereken kijelentette, miszerint nem akarják magukat többé azon eshetőségnek kitenni, hogy a »Hotel de Po­­logne«-ból kidobassanak, mint ez tavaly történt — s így nem lépnek be egy netalán alakítandó magyar egyletbe — sőt kikérik maguknak, hogy azon egy­let tagjaival, mint magyarok ne identifikáltassanak. Tehát annyira tudták vinni ezen urak, hogy a ma­gyar név majdnem szégyen arra nézve, a­ki még elég bátorsággal bir azt viselni. Tanulók volnánk megle­hetős számmal, s a­mi itt Németországban legelső pillanatra szembeszökő, míg a németek még külsőleg is kitüntetik, mely ország vagy vidékbeliek, addig köztünk magyarok közt semmi összetartás nincs. Egyik sem akar a másik felől semmit sem tudni. Hogy ezeket látva hogyan ítélnek felettünk — en­gedje meg­­ szerkesztő úr elhallgatnom. Egy magyar. (A budapesti »Zion« egylet) folyó év deczember hó 16-án ünneplendi 25 évi fenállásának jubileumát. Az egylet képviselőségének f. hó 18-án tartott közgyűlése elhatározó, ezen örvendetes alka­lomból a tisztviselők, kézmivesek és kis iparosok kö­réhez tartozó érdemes egyéneket — felekezeti kü­lönbség nélkül — csupán 2 frtnyi beiratási dij mel­lett az egylet rendes tagjai sorába felvenni. Felvé­tetni szándékozók, kik a 35-dik élet­évet túl nem haladták, i. é. decz. hó­t jétől kezdve 1877 évi jan. 15-dikéig az egylet irodájában (saját házában kis-ke­­reszt utcza 43 — 44 sz. alatt) naponként délutáni 4 órától 6-ig jelentkezhetnek. (Kiviteli tilalom.) A serajevói cs. és k. osztrák magyar főügynökségnek értesítése szerint Bosznia területéről a 16. szarvasmarha és juh-kivitel további rendeletig betiltatott. (Halálozás.) Ungváry János volt kir. kincs­tári ügyész Budapesten f. hó 21-én munkás életének 73-ik évében meghalt. Béke hamvainak! (A fővárosi iparos körben) csütörtö­kön november 23-án, este fél 8 órakor az ipar­bi­zottságok (iparos szakbíráskodás — ipartörvény 98. §.) továbbá a borvásár áthelyezése tárgyában érte­kezlet tartatik, melyen nem tagok is részt vehetnek. (A kerületi elöljárók helyet­tesei.) A fővárosi tanács utasította a házi és letét­pénztári hivatalt, hogy a kér­ elöljárók aka­dályoztatása esetében a tanácsilag utalványozott ösz­­szegeket mindenkor a helyettes kerületi elöljárók kezeihez és pedig az I. kerületben Grulich Vincze, a II. kerületben Téry József, a III-ikban Haszmann József, a IV-ikben Nagy József, az V-ikben Luczen­­bacher János, a VI-ikban Fabinyi János, a Vll-ik­­ben Reiner József, a VlII-ikban Komlósy László, a IX-ikben Locher Mihály, s végre a X. kerületben Saufert Ferencz uraknak fizessék ki. (Öngyilkosság) Alamovszky Antal 56 éves napszámos, ki az üllői ut 11. sz. lakott s a ház­mester segédje volt, — betegsége miatt a kerületi orvos által kórházba utasittatott, a helyett azonban, hogy a kórházba ment volna, tegnap este lement a pinezébe s ott magát felakasztotta. (Tűzvész Konstantinápolyban.) Pé­­rából írják november 16-ról: Gróf Széchenyi Ödön, a török tűzoltó-egylet alapítója, nagy veszélytől men­tette meg ma éjjel Stambult s a török főváros egyik monumentális épületét, a Sulejmán-mecsetet. A mu­zulmánok nagy hálával tartoznak gróf Széchenyi­nek ; talán most már belátják, hogy a rendszeres tűzoltásnak mégis van valami haszna. Tudjuk, hogy a magyar gróf, kit Abdul-Aziz hívott Konstantiná­­polyba, mennyit küzdött, míg a török tűzoltó egyle­tet létesíthette. A muzulmánok fatalisták. Ha vala­hol tűz üt ki, meg se mozdulnak. »Hadd égjen, a­minek égni kell! Legyen meg Allah akarata!« Így gondolkoznak a muzulmánok. Természetes, hogy a gr. Széchenyi tűzoltó intézménye nem egyhamar vált népszerűvé. Csak az akkori hadügyminiszter, a meg­gyilkolt Hussein Avni pasa pártfogolta. A legjobb katonákat adta gr. Széchenyi rendelkezésére. Apró eseteknél már eddig is kitüntette magát a török tűzoltó egyesület, de a mai tette valóságos sen­­zatiót kelt Konstantinápolyban. Gróf Széchenyi és a tűzoltók nélkül a Sulejmán-mecset, Stam­­bul egyik ékessége, menthetlenül elvész. — Szer­dán éjjel három ágyulövés vert ki az ágyból. Ki­rohantam a szabadba. A perai utón hullámzott a nép. Követtem az áramlatot. A kikötő melletti szűk sikátorokban nyüzsgött a sokaság. A csapszékekből, kávéházakból, játéktermekből csak úgy dőlt kifelé az emberár, görög, török, arnauta, örmény, horvát, olasz, néger keresztül-kasul, részegen, lármázva, or­dítva futottak a kikötőre, a Galata hídra. Stambul felett piro­son az ég, mintha északi fény ragyogott volna a felhők felett. Egyszerre trombita harsogás reszkettette meg a levegőt, kocsizörgés, lódobogás hangzott föl a közelben. A tömeg ösztönszerüleg két­felé vált s a tűzoltók szekerei őrülten rohanva, ke­resztülvágtattak a nyitott soron. Negyedóra alatt elértem az égés színhelyét. A hadügyminiszté­rium palotája lángokban állott s a tütár már átcsapdosott a szomszédos Szulejmán - mecsetre. A Szulejmán-mecset a palota déli oldalával szoro­san összefügg, csaknem a kiegészítő részét képezi. Ha a tüzet nem sikerült volna rögtön localizálni, a pompás mecset ma már füstölgő romhalmaz lenne. De a tűzoltók localizálták. Gróf Széchenyi azonnal fölismerte a helyzetet, két részre osztotta csapatát, s a tüzet quási »két víz közé« fogta. Míg a tűzoltók ha­talmas vízsugarakat löveltek két felöl a lángfolyam­ba, ezer szivattyús a Szulejmán-mecsetet öntözte folytonosan, hogy a naev vsbo'“ *,a‘GBC ne ^081QP­­Tizenkettőtől Hajnali 4­ óráig tartott a tűzvész. Öt órakor a Szulejmán mecset meg volt mentve. A had­­ügyminisztérum udvarán összehalmozott anyag telje­sen megsemmisült. Akár így is 700.000 frankra rúg,­­ de ha a mecset elég, a kár pótolhatatlan lett volna. A tűzvész színhelyén jelen volt török notabilitások melegen gratuláltak gróf Széchenyinek a rendkívüli sikerért. A hadügyminiszteri palota egy része el­hamvadt. (Narcine Virgil Diaz.) A franczia fes­tészetnek nagy halottja van. Virgil Diaz tegnapelőtt Mentonban elhunyt. Diaz 1806-ban született. A leg­nagyobb nélkülözéseken ment át, míg tehetsége végre utat tört. Élete hosszú vértanuság volt. Testtel — lélekkel a művészetnek élt s a világ hálátlanul jutal­mazta Csak élete utolsó szakában mosolygott rá a szerencse, — de későn! A megtört test nem sokáig állhatott ellen a halálnak. Vigaszára szolgálhatott, hogy legalább végnapjait a dicsőség és a köztiszte­­let fénye világította körül. Diaz a franczia tájkép­festészet egyik előrendű képviselője. Körülbelül M­illet és Rousseau Tivadar közt áll. A ter­mészetet nem fenségében, nem imposans haragjában, hanem enyhe nyugalmában, idilli kellemében ecse­telte. A franczia ítészek a napsugár szülöttének ne­vezték. Tájképei a napsütött erdők, kék tavak, sut­togó berkek ábrándos nyugalmát tükrözik vissza. Rendkívül munkás volt. Tömérdek félben hagyott kép és vázlat maradt utána. Természetes, hogy a művész hagyatékait most ezerekkel fizetik azok, kik életében sokszor nyomorogni hagyták. A „Pesti Napló“ táviratai. Brüssel, nov. 22. A »Nord« Salisbury külde­tését tárgyalja, s így nyilatkozik : A Salisbury jelen­léte alkalmával Párisban, Berlinben és Bécsben kez­deményezett eszmecsere szerencsés eredményre ve­zethet. A nevezett székvárosokban nyert benyomások az angol diplomatiát meggyőzhetik arról, hogy a szárazföld n­gyhatalmai el vannak szánva a keleten rendes állapotokat létesíteni, s hogy erre nézve a hatalmak közt legális egyetértés forog fenn. A »Nord« fölemlíti Gregan­ Hartington, az angol gyar­matok volt miniszterének egy levelét a keleti kérdés­ről s azon következtetésre jut, hogy a levélíró nézete szerint egyes török tartományrészek idegen hadsereg ál­tali megszállása szükségesnek mutatkozik. Pera, nov. 21. Az alkotmány kidolgozásával megbízott bizottság munkálatait bevégezte s ma közölte javaslatát a nagyvezérrel. Az alkotmány hír szerint még az értekezlet összejövetele előtt kihir­dettetek és alkalmaztatik. Róma, nov. 21. A kamra megválasztotta el­nökségét Elnökké Crispi, alelnökökké Desanctis, Spantigati és Puccioni választottak; a negyedik alel­­nök holnap fog megválasztatni. London, nov. 22. Lord Loftusnak nov. 2-án Yaltában kelt s Derby, külügyminiszterhez intézett sürgönye hozatott ma nyil­ánosságra. A nagykövet a sürgönyben jelentést tesz kihallgatásáról az orosz czárnál. A czár a kihallgatáson tudatta lord Loftus­sal a fegyverszünet elfogadását s kijelentette, hogy az ultimátumot csak azért küldötte el, hogy a vér­ontást megakadályozza. A czár óhajtja az értekezletet, óhajtja az angol javaslatok alapján. A czár visszapillantást vetett a legújabb tárgyalásokra s kimutatta, hogy minden megtörtént, hogy békés megoldás jöjjön létre, d­e a porta pofonvágást adott a hatalmak­nak. Ha Európa el akarja tűrni az ismételt vissza­utasításokat, Oroszország méltósága nem engedi meg, hogy azokat elnézze. A czár nem óhajt elválni az európai koncerttől, d­e a mostani helyzet elviselhetetlen. Ha Európa nem cselekszik erélyesen, ugyaczár egyedül kénytelen eljárni. A czár sajnálja az orosz politika ellen gyökeret vert bizalmatlansá­got s az orosz hódítási tervekről való aggodalmakat, melyek Angliában szakadatlanul előlépnek. Ő ismételt alkalmakkor a legünnepélyesebb biztosításokat adta, hogy nem óhajt hódítást s a leg­csekélyebb szándéka sincs Konstantinápolyt magá­nak megszerezni. A Nagy-Péter-czár végrendeletéről és Katalin czárnő terveiről keringő hirek csak kép­zelődések és phantomok és azok sohasem léteztek. Konstantinápoly birtoka szerencsétlenség lenne Orosz­országra. A czár határozott és ünnepé­lyes módon legszentebb becsü­letszavát adta, hogy nincs szán­dékában Konstantinápolyt magá­hoz ragadni. Ha kényszerűségből Bul­gária egy részét meg kellene szállania, ez csak ideiglenesen történnék; mig a béke megköttetik s mig a keresztények biztonsága ke­zességet nyer. Békeszeretetének bizonyítékául a czár felemlítette azon javaslatot, hogy A­u­s­z­t­r­i­a-M­a­­gyarország Boszniát, Oroszország el­lenben Bulgáriát szállja meg, hogy továbbá Konstantinápoly ellen hajóraj-tün­­tetés történjék, miben Angliának jutna az első szerep s hogy Herczegovina képezze a semle­­gességi övét az orosz és az osztrák hadsereg közt! Végül a czár hangsúlyozta azon nagy értéket, melyet az Anglia és Oroszország kö­zötti teljes egyetértés létrejöttének tulajdonít. Azon gondolat, hogy Oroszország Indiában hódításo­kat akar tenni, képtelenség és lehetetlenség. Lord Loftus jegyzékében hozzá teszi, hogy a beszélgetés­nek a legszívélyesebb jellege volt. Lord Derby nov. 3-án kelt s Loftushoz intézett sürgönyben válaszolt, melyben a királyné és kormány megelégedésének adott kifejezést Loftus úr sürgönye felett. Lord Derby nov. 21-én kijelentette, hogy az orosz kormány a Loftus-féle sürgöny közrebocsájtá­­sát óhajtja, hogy Anglia közvéleménye megnyugod­jék. Lord Derby egy további körjegyzéke, mely nov. 4 én küldetett szét, az értekezlet ismeretes programm­­elveit tartalmazza. Bécs, november 22. (Megnyitás.) Hitelrészvény 138.50. Angol-magyar—.—. Magyar hitelrészvény 105.—. Lombard —.—. Municipalis bank —.—. Által. épitö-bank —.—.Magyar sörjesgy—.—. 1864-es—.—. Napoleond’or 10.14­. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák —. Franco-magyar —.— Államvasp. —.—. Unió bank------. Angol épitö-bank —.— 1860-as —. Ezüst —.—. Bánié —.—. Bécs, november 22. (Előbörze) Hitelrészvény 138.40— Angol-magyar —.—. Msgy. hitelrészvény 104.—. Lombard 78.50. Municipalis bank —.—. Által. épitöbank —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864 es —.—. Napoleond'or 10.15—. Magyar földhitel —.—. Angol-osztrák 69 50. Franco-magyar —. — Államvasp. 260.—. Unio-bank —.—. Angol épitő­bank —.— 1860-as —. Ezüst —.—. Rente —. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hirek. A gabnatőzsdéről Budapest, november 22. Búzában a vételkedv és kínálat gyenge volt, az árak tartósan szilárdak, ma eladatott körülbelül 8000 m. mázsa; a többi gabnaneműben az irány szilárd, de a kínálat kevés. A határid­özletben az árak következők: búza tavaszra 12 — 12.05; rozs tavaszra 10—10.15; zab tavaszra 8.40—8.50; tengeri, bánsági május—júniusra 6.74 — 6.76. Az értéktőzsdéről. Budapest, nov. 20. A mai forgalom igen élénk volt, osztrák hitel részvények folytono­san hullámzottak és lényeges­ emelkedés után végül ismét ellanyhulva maradtak. Befektetési értékek gyéren fordultak elő, ellenben malmok emelkedett árfolyamokkal élénken vol­tak keresettek. Valuták gyér hullámzások után szilárdak maradtak. Az előtőzsdén osztr. hitel részvények 137.20-ról 136.6 -ra hanyatlottak és zárlatkor ismét 137.50-ig emelkedve maradtak, a net­ rozsáén unman osztrák h­itel részv. 138.20-ig már emelkedtek, zárlatkor gyorsan 137.50-ig csök­kenve maradtak, magyar hitel részv. eleinte 10­-et keresve, végül pedig úgy kínálva voltak. Luiza gözm. részvények 164 és 165-et vásároltattak, sütők és molnárok 300-on, Victoria 263.cn Pannónia gőzm. részv. 870-en voltak keresettek. Magy. földhitel intézeti záloglevelek 85.50 — SS­/g-on, 20 frankos arany 10.13—10.14-en, markjegyek pedig 62.20-on keltek. (Ered. sürg.) BŐCS, nov. 22. (4 bécsi gabnatőzsdéről.) Búza tavaszra 12.10—12 15 Rozs tavaszra 10.50 — 10.70, ma­gyar 10.60 -10.70. Zab 8 50 -8.70, tavaszra 9 80—10.05. Ten­geri (új készáru) 6.50—6.60, május—júniusra 7.20 — 7.25. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürg.) Bécs, nov. 22. Az előtőzsde kezdetben lanyha volt, később azon­ban mindinkább szilárdult: osztrák hitel 138.40-ről 189.40-ig emelkedett, magyar hitel 105.25, anglo 70.25, 20 frankos arany 10.12 */*. Felelős s­zerkesztő : Ujváry Lajos. Adva Tarlvi Adva Tartva ! BECSI TŐZSDE I Franco-magyar 200 fit . • . • i • 1 t í i 1 i — *~| “ Llovd SV n m .......................... ! ; ; I — — —.'jf Haza életbiztositó és hitelfOO itt . •••••*** ~ I ” ~ Osztrák északi njTiga Ü verpály»» tOt* frt, 1 . . I 21. f* 75 XT__til Magy.­ar t. munn­cipal. *00 frt 40% . ------- Rudolfpálya. 300 frt, 6»A ... . ........ 71 10 55­­Nov. 21 Magy. Jelzálogb. 200 frt 30%.....................4.11) — - _ »«wupaiya, suu m, u/* . ••••••••• .6 n 10 I Osztr. nemz. bank ....... t . i H 1 l| 8*7 ~ *30 — ■ _ • - 1 9 _ 70 ; -1------- ■ ■ - ----------------------------■ —— I­niobank 200 frt 70%..............................................• • 49 16 49 76 Ele« Erdélyi pálya top’frt «flat .' .* .’ | ."."!! ! 66 »5 51 15 Állampálya 500 frank 9% .......................... 17,7 5 158 25 A. Államadósság 100frt. E. Közlekedési vállalatok részvényei. ■ 7'mv,!: \ \ \ \ \ \ \ \ l ] l ?« - uV Z' -------------------------Alföld-fiumei pálya 100 frt...................................................I----------------------D40 *“■» J»noar-Jnll 1% 609 (r. . «• — }|« 6) Egységes Járadék, jegyekben máj.-nov. 5 prc. . . 0 81 60 *5 Albrechtpálya 200 frt...............................•••••­_______________* ?„­• 500 ............................... “g 75 93 25 . „ „ febr.—aug. 5 pro . 9. Dina­draval 200 ...........................444 21. I----------------------» JJ*“*«* ........................................ 92 76 93 „ , ezüstben Jan.—Jnl* 5 prc. . . 3, g5 50 Dniester 200 . . . .......................... 4 4 • . t I • ... J®79 ............................... ’ ! „ „ 4ipril—oct. 5 pro. . . *6 3, L 51 Osztrák danagózhajózási társulat 500 p. . ... I 934 ~ 1.i 50 Tl...trtszv|1877-1878 * ^ 6#® aei.............................. — " 7T 1 Sorsolással 18S9-ből egész sorsj p. p............................... _ ,f3 _ Erzsébet-pálya 200 fr. p. .................................................... 13/50 Tl.zavtdés .....................tfij.............................. - 77 --f . 1839-MS1 ötöd ...... Eperjes-tarnovi 200 frt........................................1 i , I ~ * — ~ Tr»mvray II év klior. ,. . • • *7e........................................................ „ ’ , 1854-ből 250 frtos 4%»* „ ?e?15 !(S 5 Ferdinand északi pálya 1000 frt ....................................... 773!',. .......................... «0 fin 1? , 1860-ból 500 , 6%,..................................­­. * .,5 5 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst . 4 4 . . • . • 111 7 ' 114 S . SEi.Si “ 2' ‘ ’ *5/.......................... 7 fi ' , 1860‘bó’ 100 „ a»/0„ ’.......................... 5 5 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst . •...........................i ~ ~ — “ ut, *' * Jat* * * * * ‘ ‘ 5 60 U ~l , 1864-ból 100..................................................... JJ4 o5. .. I­ajos-Károly pálya 200 frt p. .............................................173 ~ 199 SifT'k.51,'th k b' * ’ 2í° * * t * I * ~ «, 7, Compt járadékjegy 42 líra............................................... 199 7" *?« 6C Kassa-oderbergi pálya 200 frt .......................................... ® ‘ , 1 * 0 »00 frt .. 5% ------ 1 4 50 Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5%........................... 0 A. Lemberg-czemoviczi pálya 200 frt................................122 6 Ilii 5 i i Osztr. kincstári Jegyek 6% .......... . 142 ~ 'ti 7 Osztrák-magyar Llyod 500 frt .. ........................................«5 - MO­­I 97-0 97 «» osztrák-északnyugati . . . . . i . 177 ” ”. I. Magánsorsjegyek. B. Földtehermeiites. 100 frt p. p. Rudőif páiya'too frt....................I I i l i IC0 51 101 80 nn.ii.,ir..t mn r. , . . , ... ... i Első erdélyi pily» *00 frt etdst •••••••* — ----------151**Uníí*2 100 "*••• »•••••••••• 17 OnehnmáiH KO) . ... AUarapálya 200 frt Peps ••••••••••• ^ tt 260 50 ^**7 ^ P. P* *••••• •••••••• **50 «50 50, Buko vini81 5 ...............................*......................... l­2 ~ 83 ~ Déli pálya 20­0 frt P /........................................................ 8* 60 83 5 h,Dimagorii mjó«ual 100 frt p. p. 4%............................... *’» bC *1 — Gácsorazá'gl....................................................................... fi Tz In Tiszaf paly. *00 frt . . . . . . . . . 1«­ ,66 J|lnn.bruckl városi 20 ft............................................................ 18- 18 Ló Krajnai, kalnb­iai és tengermelléki 5% ! ! ia -- Bécsi Tramway 200 frt . . .. .................................... 81 60 83 6­0,i«kkólsor8j«y kól«8n *0 frt......................................... l'í 5c ló ^ sr.A,ig,57/a................................... ~ m- Ttsr rsr.:::::: ÄA'“::::::::: TS Alsóban sztrt a! 5 ......................................................... 194 ~ íí­ , keleti­ pálya 2(X) frt.................................... . . 15 50 *« Gfc iTM*4® P' i...................................................................8 ^ 99 Felső-ausztriai 5 ......................................................... 76 “ ' . nyugati siéke.fehérvár-grác. »00 frt. ... . 85 - 86 —|Rod0lf­a Opltvány 10 M........................................................ i8 60 14 -' ■MhttS s................................................................ 98 ~------ Balm 40 frt p. p. . . •...............................• . . . 40 »6 40 75 amaJilf s.......................................................... * 97 - ~ ~ Salzburgi dijsorzj. *0 frt.................................................... 16 60 16 — Erdélyi *•/................................................... ' 98 00 V. £ F. Záloglevelek. Ger'd­*40 «•p­ ............................................................... »5 - - -­ a............................................................... 7* »5 79 75 ° 8tanislan városi »0 frt . 18 15 19 »5 stájerországi 5................................................................ ou »7 Osztrák földhitelintézet corn. 5«/, J . 10« 10 107 — Triest város 100 p. p. 4'/,»/............................................... H8 _ 119 — TÁ­L «,„/. J......................................................... 99­­ —­­ , S3 éves visszafizetés 5»/...................................... 89 7 5 »0 tO __„ „ 50 p. p. 40 /.................................................... 58 _ 59—! j£«a : »■_1 18 SSJftX.?*!-«.:-- “iSÄSAn­k’': l;s sg T «aMM-akiau :::::: 515 n fr* r­r • n TMhitelintereti W/o­ ......... 8660 86 - 1 Áltó IL (három hóra). C. Más kozfeolefonok« • 5% arany................................«•••»« 96 75 »7 — . kereskedelmi bank 13 év .................................... — —-------. _ . . . „ •/. Cana szabályozás 1­5% *00 frtoa . . . • i . . . i­ti 106 2s­­ lelaálok­bank 5'/%%.............................................. • 78 — 78 50 Amsterdamra 100 frt hollandi . . . . . & ------- — — Magyar vasúti 1*0 frt (300 frank) 5»/ .... . . ’“1 5 , S * J * h ....................................................... 78 78 Augsburgra 100 bír. márk ..44..' 4 «1 n «I 85 QOmSK­ záloglevél 6% 150 frt......................................... _ 1 _ _ Berlin 100 bir. márk....................................4 • • «1 T0 81 f 5 Magyar nyeremény 100 frt.............................................. (g 61 5) 6. Elsőbbségi kötvények« Bor°a*ló 100 fr. márk...............................h ■ • 61 70 ,1 fl , , 60 frt.............................................. .. aga,, B 1 Brüssel 100 fre..............................................•’/■7o • • -------------------­Magyar kincstári utalvány 1873 10 L. 6°/. ... . ti­t­ok Alfr­ld fiumei pálya 100 frt ezüst 5% ...... . •- -- ** fOpankfurti 100 bi­. márk ...... 4 “It ■ • — —-------1 . 1874­ kl 10 L. 6»/0 ......................................... * „7 Albrechtp. 300 frt 5%. . •...............................4 4- 44 ' 61 ~ Hamburgra 100 b. márk.................................4 %• • fi 7» 61 46 , kölcsón 1871. 30 mii ......... 93 ~ Báttaszék-Dombovár *00 frt e. 5°/0.................................... — —-------Londonra 10 font sterling........................... 9­1*6 80 118 50 „ 1875-ikl 54 mii. 5°/. .................................... . ~ _ Osztrák dunagőzhajózáel 1000 frt p. p. . . . 4 . .------------------Lyonia 100 frank...........................................% . . I------------------------9 szeiddézsma-váltság 100 frt pa. •*•••• ~ „ 300 frt os 6% ••••••• — — 94— Milano 100 Ura •••••• •••• &°/0 « « • — —» — — Pest várul 6%........................................................................ — — - Erzsébet-pálya ezüst 100 frt.............................................. — —-------Marseille 100 frank.....................................3“/0 . , -----------------------------­Tórák vaiati 400 frank................................................... “ . ~ “ , , 186*-lki......................................................... 89 60­­0 — Müncheni 100 ft d. n.................................Su/0 . --------------­ . , 145frank beflm................................................ 11 75 s ~ , „ 1869-lkt.......................................................... 88 — 8 3 60 Párti 100 frank ...........................................8‘70 . i . fo 3e 5» 40 ------------------- „ „ 100 frto............................................................ 77 6f 78 50 Pétervár, 100 rubel....................................7“/. . . . _ ____ Eperjes-tarnovi 300 frt.............................. . . 4 . •-------— — Eürich 100 frank.................................« . i 47. . . . _ —------­D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya *00 frt. p. p. ..........................100-------------77 19 fl IW/ lit O. e. • • • • • *de f Ä£akr b«“X ^ frT befl’8‘4‘ • 4 . 70 76 71 - Fere*nCz Józ.e’f too I ^ .* f­l ] ‘»J­­ ^ H PeBZek *rf®1X*mfc Bécsi bankegylet too' frt. ". ". ", ". fi4 _ 55 _ jtaro^TaJu * 300 " .......................... 97 75 98 60 SLY“*............................................................................ • « 04 8 OS Oattrak földhitelintézet 200 frt, e*. 40...................... __ „ Károly Lajos 0T" 800 .......................................... J* '5 *°frko8 ............................................................................ 10 12 10 13. Magyar f&ldhlrellntézet 200 frt............................................ ,o _ «a _ • " E1D* * * .............................. ** 40 qJ ír Sovereign . i...........................i i i i i . i . lí 66 12 70 Keresk. es Iparhirellites. 160 frt....................................... ar. iS9­8» " " iv * * * ............................... Tt 0ros* imperiale.......................................................................................................­ Magyar ált. hiterm. *00 frt............................................... 88 “ la6­­5 K."... „dAh„frt * * 4 M.............................. ~ 99 ~ Mária-Terézia-tallér.............................................................. __ 1 Pesti kereskedelmi bank 500 frt . ...•••• “ _ . . . .1 * .An 4 4 4 4 * 88 * Baust • •...••••••••••••%• in­f­o 117 80 Alsó-ausztriai leszámítoló társulat 600 frt...................... ~ ~ ,.0 f-embergi-czem.-jassyi pálya 300 frt ezüst..................... — _ —­­ Egyleti tallér............................................................................ _ ____ Franco-osztrák-magy. 600 frank 500/........................... 151 - 860 - , . . , I. klb. 1885 . . . . 78 - 78­5 poroIB pénztári utalvány....................................................................................... Planeosztrák ,00 fr,........................................................ I 1 _ . . . ,* m.' 1M . * I Z ll ^5 • s s s ^4 s 1871 • • • e — ■— — - Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában Budapest barátok-tere Z­ dik be. Atheneum-épület.

Next