Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)
1876-11-16 / 274. szám
ajánlott Taffler Kálmán jelöltségét. Az értekezlet erre elejti Tafflert és fölveszi helyébe Balogh Lászlót. A VIII-dik kerület névsorában a póttagok közt előfordult Zichy Antal neve Ország Sándor felszólalása következtében áttétetett Bottlik J. helyébe a rendes tagok közé. A megállapított névsor a következő: Rendes tagok I. II. III.kerületben: Gombár Tivadar, Iványi Mihály, Litz Károly, dr. Kiss Sándor, Varasdy Lipót, dr. Hoffer István, dr. Jankovics Antal, Liedenbach Antal, Kusztler József, Naszluhácz Lajos, Oeffner Ferencz, Petzinger Ferencz, Andaházy László, Andorffy Károly, Blum János, Freyberger Pál, Granater László, Hoffhauser Lajos, Hunfalvy János, Kari Ferencz, Mandl Ferencz, Ráth K. főpolgármester, Steden József, Weisz Károly, Zeletner Mihály, Takácsy Miklós, Lang János. IV kerületben: Becker Károly, Barhó Ferencz, Cséry Lajos, Emich Gusztáv, Gyarmathy György, Horváth Mihály, dr Krajtsik Ferencz, Miksits Károly, Ráth K. gyáros, Rőser Miklós, Unger Henrik, Weisz Bernát, Wimmer Antal. V. kerület: Bachmayer György, Baumgarten Fülöp, Beiwinkler Károly, Burian János, Busbach Péter, Csengery Antal, Gelléri Szabó János, Gieszingl Károly, Jálics Kálmán, Machlup Adolf, Nyiri Lajos, dr. Pollák Henrik, Szitányi Izidor, dr. Takács Lajos, Wahrmann Mór, Weiber Nép. János, Zsigmondy Pál. VI. kerületben: Balassa István, dr. Beke Gyula, Bubala György, dr. Faludy Géza, id. Gieszriegl József, Landauer Ignácz, Lohr Antal, Meszner József, Rausch Ferencz, dr. Reinitz József, Sebestyén Géza, dr. Schnierer Gyula, Schwartz Antal, dr. Vogel Károly. VH. kerületben: Dr. Wagner Endre, Wolfner Gyula, Schmidlechner György, Gechwind Mihály, Baumann József, Huszár Jakab, Grötschl Imre, KerstÍDger István, Kaschnitz Gyula, Sik József. VIII. kerületben dr. Arányi Lajos, Baumann Károly, Fabesch Márton, Feleki Miklós, Graner Miksa, Komáromy Ignácz, Krausz Lajos, Radoczay Ferencz, Steiger Gyula, Zichy Antal. IX. kerületben: Korizmics László, Nasztl Mór, Prückler János, Rock István, Ybl Miklós, Freisleder Nándor, Schmidlechner Károly, Locher Mihály. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Ipolyságh, nov. 16. Deák Ferencz önkénytes adakozásokból Vastagh által művészileg festett arczképe a közgyűlés termében ma lepleztetett le. Előbb báró Majthényi főispán mondott remek beszédet. Erre a szomszéd törvényhatóságok képviselői s nagy közönség jelenlétében éljenriadás, mozsárlövések közt megtörtént a leleplezés. A közgyűlés egyéb tárgyai holnapra halasztottak. New-York, nov. 15. A választási helyzet változatlan, rendzavarás nem fordul elő. Tegnap a demokraták vezetői a köztársaságiak főnökeit felhívták, hogy velük együtt ellenőrizzék a választási eredmény megszámlálását Louisianában. Sheridan tábornok New Orleansba ment. Bukarest, nov. 15. A fejedelem a csapatszemléről Kis-Oláhországból Bukarestbe tért vissza. Brüssel, nov. 15. A képviselőházban Barn azon mód ellen nyilatkozott, melylyel a katholikusok a múlt választásokban a többséget megszerezték. Róma, nov. 16. A hiv. lap szerint Tecchio a senatus elnökévé, uomorti, Ijuranno, uorgatti és Boggi alelnökökké neveztettek ki. Bukarest, nov. 16. A kormány a kamrák elé terjesztette a zöld könyvet s a diplomatiai levelezést. A kamra ma kezdi meg a válaszfelirati vitát. A felirati javaslat a trónbeszéd körülirása s a szigorú fegyveres semlegesség szükségét emeli ki, s helyesli a kormány ide vonatkozó intézkedéseit. IRODALOM, MŰVÉSZET, írott s nyomtatott könyvek a Budapesten 1876. évi májusban rendezett műipari és történelmi emlékkiállításon. (Emich Gusztáv felolvasásából a történelmi társulat gyűlésén.) Nagy érdekkel bírtak Selmeczbánya városának régi városi és bányajogát tartalmazó könyvei, melyeket Wenzel T. a Jahrbücher der Literatur Bécs, 1840. CIV. kötetében, tüzetesen ismertetett. Selmeczváros e régi jogkönyvéből 4 példányt bír, melyek közül azonban kettő 16-od századbeli, jelentéktelenebb másolat, a kiállított két példány azonban régibbnek látszik, sőt Wenzel úr azokat XIV-ik századbelieknek tartja. Az egyik, úgy látszik a város díszpéldánya volt, vörös bársonyba van kötve, igen szép mivű ezüst lomb ékítményt sark foglalatokkal és kapcsokkal, középen a köldök foglalat helyett, a városiak czimere ezüstből, a zománczolásnak nyomait mutatja. A kötés igen ízlésesnek mondható és valószínűleg a XVI. század második felében készülhetett. A könyv nagysága 30/40 centiméter, finom hártyára gót betűkkel van írva és számos miniature képecskékkel és kezdőkkel ékítve, melyek közül a czimlap, mely a megfeszített Krisztust ábrázolja, a kínszenvedésre vonatkozó allegorikus keretben, kiváló figyelmet érdeme. Ezen czímkép baloldalán az 1572. évszám világosan olvasható, s ha a miniatűrök rajzát és egész kezelését vizsgáljuk, csakugyan hajlandóbbak lehetünk ezeket, mint XVI. századbeli renaissance olasz vagy legalább olasz traditiót követő művész munkáját tekinteni, mintsem korábbit. A másik példány hasonló nagyságú, azonban néhány festett czímeren és a megfeszített üdvözítő képén kívül, kezdőket és miniature-képeket nem tartalmaz, hanem ezek számára a helyek üresen maradtak. Talán ezen körülmény figyelembe vétele adja a legjobb magyarázatot az előbb említett díszpéldány miniature díszítéseire nézve is, hogy t. i. ámbár a hártyairat a XIV. század végén vagy a XV. század elejéről származhatik, az ékítésre szánt és üresen maradt helyek csak később a XVI. században lettek valamely ügyesebb »miniatűr« által illustrálva, valamint akkor készülhetett a díszpéldány mostani szép kötése is. A harmadik termen, melyben könyvek kiállítva nem voltak, áthaladva, elértük a negyedik és utolsó termet, melyben az egyháznagyok kiállításában a könyvkedvelő valóságos kincshalmazra talált. Itt a győri székesegyház által kiállított legnagyobb svrét nagyságú Antiphonale vonja magára figyelmünket. Ezen könyvóriás, mely már többször volt tüzetesen ismertetve, 80 centiméter magas, 50 centiméter széles, hártyára írott 179 és 139 levélből áll s a legnagyobb alakú könyvek közé sorolható. A könyv Römer szerint 2 hiányos alkatrészből áll; az első rész a vasárnapi és ünnepi antiphonákat tartalmazza, a második az ünnepeket Anna napjától Jeromos napjáig. A codex hártyája igen finom és eléggé fehér; a két színben írt hangjegyeken kívül igen szép kezdőkkel és oldalkeretekkel ékeskedik, melyek nagyobbára mind a szentírásokból vett történeti képecskéket (initiales historices) tartalmaznak, melyeknek bár compositiója nem áll az akkori legjobb művek színvonalán, de a kivitel tekintetében a sienai iskola remekjei közé sorolhatók. Hogy ezen győri Antiphonale, valamint a hozzá hasonló és egykorú esztergomi Bakács-féle a magyar egyház számára készült, kétséget sem szenvedhet, miután bennük Sz. István király és Sz. László ünnepe is előfordul, jellegző képecskékkel illustrálva. A könyv írásának korát az 1467—1493. évek közé helyezik. E nevezetes könyv kötésének egykorú bronzsarkai, kerete és középfémere kiváló műértékkel bírnak. A mellső tábla sarkain a négy evangélista, középen a Bold. Szűz, a hátsó tábla sarkain pedig keresztelő és ev. sz. János, sz. Jeromos és sz. László király lovon kapját vetve vannak szép domborműben ábrázolva. A könyv bőrkötése 1873-ban stylszerűen és igen ügyesen lett megújítva. Ugyancsak a győri egyházmegye által volt még kiállítva két kéziratos könyv. Az egyik »Blondi Foroliviensis Viri Clarissimi Romae instauratae liberi III. Florentiae 1467.« Ez kisebb alakú 4.-rét, finom hártyára a Corvin- és Medici-codexek szokásos cursio írásával van irva, s kisebb csinos kezdőkkel ékesített. A czimlapon levő Hollós Mátyás czimere e könyvet, mint a budai Corvina-könyvtárhoz tartozót legitimálja , jelenleg a győri székesegyház tulajdona. A másik Petrus Lombardus, XIII. századbeli, gót irású hártya,codex, mely a győri papnövelde sajátja. Érdekeltséget keltett Zápolya János és Báthory Zsigmond fejedelmek könyvtáraiból származó két baseli nyomtatvány. A bennük található »ex libris«ek, valamint a kötések puritán egyszerűségek özömben az akkori más európai fejedelmek pazar fénybe ruházott könyvkincseivel, önkénytelenül szomorító párhuzamra indítanak. A hártyára való nyomatás igen szép példánya a mohácsi csatában elhullott Perényi Ferencz nagyváradi tudós püspök tulajdonában volt. »Missale secundum diorum alme ecclesiae Strigoniensis«, melyet Velenczében Johannes Emericus de Spira 1498-ban Paep János budai könyvkereskedő számára nyomatott. E díszes hártyanyomat, melynek azonban több papírnyomású példánya is létezik, később Oláh Miklós esztergomi érsek s több más nevezetes egyháznagy tulajdona volt. A misekönyv számos festett kezdőkkel, diszkeretekkel és czimerekkel Naprági Dömötör kalocsai érsek és győri püspök kegyeletessége által lett későbben ékesítve, csak kár benne, hogy a festvények már a baroque-izlés befolyása alatt készültek. Az előbb említettek szomszédságában állította ki a zágrábi tudós akadémia gyönyörű Corvina-codexét, mely »Hilarii Pictaviensis episcopi de Sancta Trinitate« czímű művet tartalmaz. A nagyobb 4-rét alakú codex igen finom fehér hártyára, a szokásos szép cursio írással van irva, s a florenczi másolók müveinek egyik kiváló maradványa. Különösen a czimlap diszkerete, melybe Hollós Mátyás czimere van befoglalva, s a keretet élénkítő, számos kis alakok mesteri kivitele, úgy a szöveg kezdetén állót kezdő Hilarius alakjával, e művet a reánk maradt Corvin-codexek kitünőbbjei közé soroltatják. Ugyanitt láttuk a zágrábi székesegyház tulajdonát képező hihetőleg XIV. századbeli szép latincodexet ivrétben, mely a szentírás több részét magyarázatokkal együtt tartalmazza. A hártya kevéssé sárgás, az írás naey got, sok roviuiLeonXxes és két hasábos; azonban a codex főbecsét az igen jól fennmaradt számos kezdő és gazdag keret képezi, melyek gót ízlésben rajzolva számtalan kis alak csoportokat tartalmaznak, melyek naiv felfogásuk és színhatásuk által igen érdekesek. A miniature-ök kezelése német vagy németalföldi művészre enged következtetni. A XVI-dik század elején használatban volt egyházi szerkönyvek igen érdekes példánya a zágrábi misekönyv papiros nyomata. A misekönyv helyes czime »Liberisto Missalis secundum ritum et communem observantiam Alme Ecclesie Zagrabiensis, Goricensis vulgariter nuncupatur.« Az ivrétü könyv, 41 sorozatlan levél és 285 lapból áll, sok fametszetü kezdőkkel és keretekkel van illustrálva, melyek az e korbeli jobb olasz műtermékekhez tartoznak. Az utolsó sorozatlan lapon Magyarország czimere látható; e lap előtt egy egész oldalt elfoglaló igen érdekes fametszetű czim kép, mely a középen trónon ülve a Bold. Szüzet mint Magyarország véd- asszonyát ábrázolja, mellette szt. István magyar ki Irály, sz. Imre Szlavónia herczege és sz. László maggyar király alakjai. A kép alatt jobbra a magyar három fehér polyás és kettős kereszt czimer megfordított rendben áll, balról szintén egy három fehér polyás czimer. A misekönyv vörös bársonyba van kötve. Ezen érdekes misekönyvet különben már Podhraczky József a magyar történelmi tár XIII. kötetében igen behatóan ismertette. A végirat szerint ezen misekönyvet Müer János zágrábi polgár, saját költségén Velenczében, a kölni eredetű Lichtenstein Péter nyomdász által 1511-ben nyomatta. Müer János a németországi Kopffsteinból eredő Müer György, később zágrábi polgár fia volt, ki szintén könyvkiadói üzletekkel foglalkozván, már 1500-ban adott ki egy zágrábi missalet. Azonban méltán a legnagyobb érdeket költötte fel paleographikai tekintetben a zágrábi székesegyház hártya misekönyve ezüst dombormivti kötésben. E kiváló szép misekönyv miniature dísze valóban pazar fényű; a sok nagy kezdőket és széleket nem is említve, számos lapot majdnem egészben a minature képek foglalnak el. A codex nagysága 40/30 centiméter, a finom hártyán a vörös és fekete hás rideg gát jelleggel bir, s az abreviatiók számosak. munka s mint gyakorlati kézikönyv nagy hiányt pótolt Grill Károly bizománya. Ara 2 fzt. Am. nemzeti múzeum könyvtára közre bocsátá a »Magyar könyvszemle« September—octóberi füzetét. Tartalma a következő: Szilágyi Sándor: Szamosközy történeti műve s annak eredeti példánya. Jelentés a m. n. muzeum könyvtárának állapotáról és gyarapodásáról 1874—76-ban. Egy középkori magyar plébános könyvtára. A magyar irodalom 1876-ban. Hazai nem-magyar irodalom. Hazánkat érdeklő külföldi munkák. Iskolai értesitvények az 1875—76. tanévről Vegyes közlemények. Szilágyi nagyérdekü értekezéséből idézzük, hogy Szamosközy munkáinak eredeti Codexe két különböző gyűjteményben őriztetik. A »Libri Quatuor« s a »Pentades« Bécsben a cs. kir. államlevéltárban a Kollariana Collectioban, a »Hebdomusok« Budapesten az egyetemi könyvtárban vannak elhelyezve. Mind kettőnek Pray volt a tulajdonosa a múlt század derekán s a két elsőt ő adta Kollárnak, kinek gyűjteményével halála után a titkos levéltár birtokába került, az utóbbi —a Hebdomusok t. i. —, nála maradván, halála után az egyetemi könyvtár tulajdonába ment át. A »Libri quatour« számos nagyérdekű széljegyzetet tartalmaz Apafy Mihály és Bethlen Gábor fejedelemtől E példány Apafyig fejedelmi könyv volt s a káptalanban őriztetett. Az »Athenaeum« könyvkiadó hivataláról a következő művek jelentek meg : »A magyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés.« A magyar tud. akadémia által a Sztrokay-dijjal koszoruzott pályamunka. Irta Zlinszky Imre, kir. it táblai biró, az akad. lev. tagja. 24 nagy iv, 374 lap. A nagy gonddal itt ma az akadémia által kitűzött következő pályakérdés megoldásáról szól : »Fenntartandó-e, tekintettel sajátsagos viszonyainkra, az ősi és a szerzett javak közötti különbség az örökösödésnél, s ha igen, mily alakban ?« Szerző e kérdést a magyar örökösödési jog s az egész európai jogfejlődéssel összekötve tárgyalta, s ez által igyekezett a megoldásra vezető utat feltalálni. A pályakoszorús nagy mű oly kiváló jelensége irodalmunknak, hogy fenntartjuk tüzetes méltatását. Most örömünket fejezzük ki, hogy akadt kiadó, a kinek utján jelenlegi viszonyaink között, melyekben tudományos munkákra alig jelentkezik vevő, e my napvilágot láthatott. Ára a munkának 3 frt 50 kr. Ugyancsak az Athenaeumnél megjelent: »A kis grisette,« Regény Sand Georgetől, fordította Csukássy József. Ára 80 kr. Az egyetemi könyvtár, s egyáltalában a magyar bibliographia iránt érdeklődők figyelmére érdemes a következő röpirat: »Nehány szó a budapesti magyar kir. egyetemi könyvtár rendezése ,és czimtározása ügyében,« írta dr. Horvát Árpád. Ára ? A tanirodalom köréből említendő, hogy Sárospatakon a »Világ és földismeret, népiskolák számára, megjelent tizenharmadik javított kiadásban, ára kötve 25 kr. A szakirodalom is egy érdekes kis kézikönyvvel gyarapodott. Czime: »Fiatal nők útmutatója ...a kisdedek ápolása.« Irta dr. Schulhof Jakab. Ára 1 forint. Grill Károly bizománya. A füzetes vállalatok sorából megjelent a »Magyar Tanügy« (szerk. dr. Henrich Gusztáv és dr. Kármán Mór) september-october füzete. A következő önálló czikkeket tartalmazza: I. Paedagogia. Adalékok a magyar nyelvtanítás ujjáalakításához. Névutók. Simonyi Zs. — Amerikai oktatásügyi rajzok. I. Népiskolák New-Yorkban. Ratzel Frigyes. — Az iskolai takarékpénztárak barátaihoz. Schröter Carina. — Budapesti philologia lartitLBug. JL1I1UK.1 DC8/.CU nz. Idei nagy gjukoou. r. Tewrewk Emil. — II. Közigazgatás. A II. egyetemes tanitógyűlés által kiküldött 50-es bizottság működése. — Az uj középiskolai rendtartás. — Népoktatási rendeletek, az 1876 : XXVI dik t. sz. életbeléptetése ügyében. — Az egyetemi tanárok által szerkesztendő »Egyetemes philologiai közlöny« előfizetési felhívása megjelent. A közlöny havonként 3 füzetben jelen meg. Minden füzet két főrészre oszlik: I. része: Értekezések. II. része: Ismertetések, úgymint: a) belföldi irodalom. Figyelembe vétele mind annak, mit a philologia terén hazánkban közre bocsátanak, b) külföldi irodalom. A legújabb philologiai munkáknak rövid ismertetése, az iskola szempontjából érdekesebb és tanulságosabb műveknek bővebb tárgyalása. c) Vegyes apróságok. Hírek philologiai nyomozásokról, fölfedezésekről stb. Végül d) Jelentés tudományos intézeteinknek a philologia körébe vágó működéséről. A közlöny egy évi folyamára való előfizetés 5 forint. Az előfizetési dijak a m. tudom. Akadémia könyvkiadóhivatalába (az Akadémia bérházában), Knoll Károly úrhoz küldendők. Gubicza István gymn. hittanár Szarvason előfizetést hirdet »A kereszténység szelleme« czimű mű III. és IV. kötetére. Előfizetési ár 2 frt; megrendelési határidő 1877. január 1. Az e rovatban említett összes művek megszerezhetők La fite és Eisner könyv- és műkereskedődében, Budapesten, Bécsi utcza 6. sz. alatt. (Odry Lehel) »Piros Panna« népszínműve, melylyel szerző a kolozsvári népszínműpályázatban részt vett, előadatott Kolozsvárott. A »Kelet« e műről a következőket írja: A »Piros Panná«-ban semmi sincs, amit a jó színműtől megkövetelhetnénk : drámaiság a jellemekben s a cselekvény menetében, költőiség és eredetiség a feldolgozásban és alakokban. Népiesség pedig legfennebb annyi van benne, a mennyi újabb népszínműveinkben, hogy t. i. alakjait megteszi molnárnak, halásznak, korcsmárosnak, pandúrnak, erdőkerülőnek stb. s eldaloltat velők egy csomó eredeti — mert uj, — de gyönge, és még több régi ismeretes, de legalább jó népdalt. Máskülönben a mesében igen csekély a leleményesség; a cselekvény folyamatában döczögő sántikálás,mely alig tudja egyik lábát a másik után duzgálni; az alakokban homály, határozatlan contourok és érthetetlenség: im az Odry »Piros Panná«-jának jellemzése röviden.Szerző annyira nem tudja, hogy vigye tovább, hogy bonyolítsa meséjét, hogy egy egész felvonás alatt (a II-ban) nem tesz egyebet, mint egyik emberét a korcsmában itatja és muzsikáltatja stb. Legnagyobb hibája azonban, hogy egyik alakjára sem fordított gondot, egyiket sem dolgozta ki határozott vonásokkal, úgy, hogy mindegyik mintegy félhomályban mozog a néző előtt, ki nem tudja kivenni, hogy tulajdonkép kicsoda és micsoda jellem is az, aki ott a színpadon mozog, így p. o. Csillagné, Csillag, Gazsi, Csettegi, Antal, Samu — a főbb szereplők, — mind ilyen félhomályos, határozottan silhouette-ek s még legjobban, legtisztábban kidomborodó alak alak az egy Panna, csak hogy ebben meg nincs épen semmi drámai élet. Ott van a darabban, hogy Gazsival egy jót tánczoljon, de más czélja, más akarata, más törekvése, sőt más tette is, nincs több, hacsak ide nem számítjuk folytonos dalolását. Egy-egy eredeti s életrevaló gondolata lobban ugyan föl szerzőnek (p. o., hogy Csillag a feleségét a Tiszába öli, Gazsinak egész alakja stb.) azonban ez is csakhamar elalszik vagy nem tudja szerző eléggé kizsákmányolni. (Heuglin Tódor a hírneves utazó, mint említettük, e hó 5-én Stuttgartban meghalt. Nem ártott neki sem az egyenlítői sem a sarkvidéki gyilkos éghajlat. Stuttgartban egy kis köhögés, s erre következett tüdőlob egy néhány nap alatt véget vetett életének. Életős ember volt, az ötvenes években. Utolsó utazásai, úgy látszik, némi befolyással voltak egészségére, de egyptomi tartózkodásai alatt ismét felidült. Halála így váratlanul következett be. Stuttgartba hosszabb utazás után rendszeresen viszszatért s ott férjnél levő nővére házában pihent, illetőleg dolgozott. Itt irta tudományos munkáit, melyekbe utazásainak eredményét foglalá. Az estéket szűk baráti körben szokta tölteni. Csak akkor beszélt élményeiről, ha felkérték; saját személyéről lehetőleg nem beszélt. Igen szerény, egyszerű kinézésű ember volt; arcra több jó akaratot, mint erélyt árult el. Egészséges testalkatát megtörte a sok munka. Kiváló előszeretettel vadászott; nagyra becsülte hű kutyáját. Az állattan terén valódi tekintély volt; különösen jártas volt a madarak országában s hírneves tudósok gyakran kértek tőle felvilágosításokat, ha a könyvekből nem birtak okulni. A Sf.Mlor o 1 o »U» 6 n rJ Wilmfit.nrK7A.T. ban tizenhét évvel ezelőtt, a költő születésnapján a nevéről nevezett alapítvány gyüjtetett egybe, melynek czélja német írókat és írónőket, főleg kik a költészettel foglalkoznak, segélyezni, s árváikat és közeli rokonaikat a nélkülözésektől lehetőleg biztosítani. Alapításakor 70.000 tallér volt az alaptőke; ma e tőke 1.348.160 márkára növekedett fel. A kamatjövedelemből évenként 47.200 márka osztatik ki; a kamatok egy harmada a tőkéhez csatoltatik. 1874-ig összesen 227 egyén segélyeztetett; 1870-től 74-ig, 232.312 márka adatott ki. A legmagasabb évi járulék eddig 1500 márka volt. Irodalmi hírek. (Uj könyvek.) Az e héten megjelent új művek a következők: »A vasúti távirda.« írta Lehr Benő, a duna-drávai vasút távirda előadója. Vasutügyünk magyarosodásának szükségképess előfeltételét a megfelelő magyar szakkönyvek képezik. A külföld e tekintetben óriás terjedelmű szakirodalmat nyújt, s könyvkiadóink hálás feladatra szentelik erejüket, ha előmozdítják az e nemű külföldi vállalatok magyarítását. Az előttünk fekvő munka ily vállalkozást képvisel, csakhogy nem könyvárusi segélylyel, hanem a czímlapon említett szerző saját erejéből jött létre. A mű két rész, illetőleg 14 ívből áll és számos ábra világosítja fel egyes tételeit. Az első fejezet a természettannak idevágó részeiből technikus kivonatot ad elő, a második és harmadik fejezet igen terjedelmesen ismerteti a távirdagépezeteket, közli az ezen ügyre vonatkozó nemzetközi egyezményeket, míg a második rész tartalmazza mindazon találmányokat, melyeket a vasúti vonatok biztos közlekedése szempontjából létesítenek. Ez az első e nembeli magyar Művészeti hirek. (A budai zeneakadémia által) pénteken, 1876. évi november hó 17-én esti */18 órakor a budapesti vigadó kis termében Zimay László zeneigazgató vezetése alatt rendezendő ez évi harmadik évnegyedes hangverseny műsora: 1. Nyitány »József és testvér !« czimü dalműhöz, szerzé. Mebul J. H. 2. a) »Éji dal« b) »Kora reggel« vegyes karok, szerzé Jensen A. 3. Előjáték »Manfred király« czimü dalmű 5-ik felvonásához, szerzé Reineke K. 4. »Templomi ének« magas baszhangra, vonóhangszer és egy fuvola kíséretével, szerzé Volkmann R. énekli Schmidt Ferencz ur, egyleti tag. 5. »Angyalok kora« (női kar) szerzé Liszt F. hangszerelte Zimay László. 6. »Halleluja« »Messias« oratóriumból, szerző Händel G. F. A t. ez. egyleti tagok a bemenetnél a III-ik évnegyedi (1876. év) tagjegyeiket szíveskedjenek átadni. A 4-ik és 5 ik sz. német szövegét Mácsik József tanár és tiszteletbeli tag ur magyaritá. Helyárak nem tagok részére: Zártszék 2 frt., állóhely 1 frt. Jegyek Rózsavölgyi és társa zeneműkereskedésében (Kristóf-tér 4 sz. a.) és este a pénztárnál válthatók. (A vidék művészeti életéből) ezúttal csak két hirt említhetünk fel. Kecskeméti és lévai levelezőnk sorai vannak előttünk. Kecskemétről azon szomorú hírt veszszük, hogy a közönség meglepő részvétlenséget tanúsít Völgyi kitűnő szintársulata iránt, úgy hogy az folytonosan a deficittel küzd. Völgyi eddig mindig kitünőleg megállotta helyét Kecskeméten s mind ő, mind neje, fia, ennek neje : Árpási Katalina, úgyszintén Aradi és Aradiné, Latabár stb., e társulat tagjai, a vidéki színészek jeles ezői közé tartoznak, de mi haszna, előadásaik üres házak előtt folynak. Pedig van Kecskeméten szinügyi bizottmány és színpártoló kör is. — Léváról írják nekünk, hogy ott Feiger Janka zongoraművésznő hangversenye nagy tetszésre talált; kívüle a hangversenyen közreműködtek: Feigler János (hegedű) és Szeberényi Márton (szavalat). (Bécsi színházi hírek.) A Burgszínházban tegnapelőtt volt a »Fromont junior és Risler senior« dráma olvasópróbája ss ezt fogja követni Mosing legújabb szomorú műve: »Atho, a papkirály«. — Az operában jelenleg az »Észak csillagát« és az »Álarczos bált« tanulják be. — A Stadttheaterben S ard ou új színmüve: »Hotel Godelot« adatik. Páriában e színmüvet más szerző neve alatt adták. Igen érdekes vígjáték. Egy fiatal ember szerepel benne, ki igen rosz társaságokban szokott megfordulni s nagy zavarba jön, ha tisztességes nőkkel kell társalognia. Jövendőbeli anyósának házát szállodának, menyaszszonyát szabóleánynak tartja, kivel igen bizalmas lábra töveszik jutni. Midőn tévedése kiderül, természetesen nagy zavarban van. Ez képezi a darab comicumát. A vége természetesen házasság. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírei-A gabnatőzedéről. Budapest, november 16. A kínálat kész búzában folyvást gyenge, minek folytán az üzlet minden élénkséget nélkülöz, s a forgalom nagyon szűk határok közt mozog. Az árak megint 10 krral emelkedtek , a mai eladások igen csekélyek voltak. Uj tengeri 25 — 30 krral emelkedett, a többi gabnafajok változatlanul jegyeztetnek. Az átlag búza árak készpénzért, minőség szerint következő : 74.6 kgrs 10.05 — 10.85; 75.1 kgrs 10.35—10.20 ; 76.1 kgrs 10.70—11.40 ; 77.3 kgrs 10.95 —11.70 ; 78.3 kgrs 10.95 — 11.85 ; 79.1 kgrs 11.35—11.85 ; 80.1 kgrs 11.50—12.10. Tengeri ut 72.1 kgrs 5.45—5.55. A határidőüzletben az árak lasanként emelkednek, búza tavaszra 11.65 — 11.75 , rozs tavaszra 9.82—10.0 ; zab tavaszra 7.54—7.70, tavaszra 8.14 —8.21 tengeri, bánsági május—júniusra 6.54—6.56. A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, nov. 16. A mai tőzsde igen csendesen folyt le, noha az irány szilárdabb alakot kezdett ölteni. Valuták valamivel alább szállva jöttek forgalomba. -*----—- i ■------UUX - A______ ~1- Iái 142.20-ig emelkedtek és 141.70-en maradak, magy. hitelrészvények 108.25-ön vásároltattak. A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 141.70 — 141.80-on municipális részv. 11.50 — 11.75-ön keltek. Victoria gözm. részv. 260-an voltak’ keresettek, szőllőváltsági kötvények 70.50-en köttettek. 20 frankos aranyak 10.01-en, markjegyek és váltók német helyekre 61.50— 61.40-en, adattak el. A bécsi gabnatonnderöl. (Ered, aorg.) Réva, nov. 16. Búza őszre 11.80—11.90. Rozs őszre 10.25— 10.40, magyar 10.10—10.25. Zab őszre 8 30 —8.50, tavaszra 8 60—8.70. Tengeri novemberre 6.40—6.50, deczemberre 6.50 — 6.60, tavaszra 6.95—7 frt. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. aürg.) Beol, nov. 16. Az előtőzsdén szilárd hangulat uralkodott, a forgalom csekély terjedelmű volt: osztr. hitel 142.60, magyar hitel 108.50, anglo 73, 20 frankos arany 10.00•/,. A kis sorsjáték húzásai. November 15. Britani: 25, 23, 61, 58, 12. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Ady* Tartva Adva Tartva BÉCSI TŐZSDE. „______.....................~..............................~~ XT IC Magy. ér. municipális 200 frt 40*||» • .......--------------------Rudo »00 fr«, »T» • ? * ‘ u NOV. 15. Magy. jelzálogb. 200 frt SO»/, i . i § | --------------------Rudolfpálya,3(Hlfrt, 5»/................................................. " ,5 Osztr. nemz. bank ....... 1 . i 1 1 1 «»7 - 839 - • ,188* . • * • * * •. * ! * * * * 1 „95() 71 _ 1 .......—■ 1.......— .■ ■ Unicbank 200 frt 70*/...............................................• ♦ 51— 51 b) ioo’frt **Ut| , ! • . 68 &U 59 — Állam pálya 600 frank K4 - 155 — A. Államadósság 1O0frt. T*1' E. Közlekedési vállalatok részvényei. ■ 6»/.*'. ! ! !!!','•!.'! ! u' 51 uh 5. Alföld-fiumei pólya *00 frt..............................................I 9860 99 Cd DéU vasat Januar-Juli »•/, 600 fr. . 116 75 117 - Egységes járadék, Jegyekben máj.-nov. 5 prc. . . 81 45 «1 «(, Albrechtpilya 800 frt..........................••••••|______________* 5*° * • 1 ’ * 1 * * 1. 81 lit 5® . „ „ febr.-aug. 5 pro. . . % «I «0 Duna-drival .................................... J 1 ] J . 1 “I II * ......................... ' ' _ ■ . ezastben jan.—JuL 6 prc. . . U 7r ..90 Dniester S00.........................................i i • . 1 I J IIIV Vf £5 * * * * ! ! • ~ ~ ! • „ „ april—pct. 5 prc. . . 5» 7S «,0 a0 Osztrák dunagdahajózási társulat 800 ^ p. . • • • I iaa ~ •% ' TZ ~ . Sorsolással 1839-b51 egész sorsj. p. p............................... /a ... Ersébet-pálya *00 írt p. .................................... • • i 138 ^ Ti.tavidéki . ..........................VU ...... 79 , 1839-bdl etöd ... ...... J Eperjes tamovi 200 frt........................................i i . * ~~ T.r,mw*7 ** .......................... 7. ~ ~ Z , 1854-bdl 250frtos 4%. ............................ U 1 Ferdmind északi pálya 1000 frt ............................... ?”6,„ 0*P- **•**•• • *%.......................... ®f - 6) . 1860-ból 500 , 5«/°,.................................. InB 7 Ferencz József pálya *00 frt eiflsl . ti.....................m f,° 1*5 5 Magy. északkeled »«0 frt. .. ..... . 61- 61 59 , 1860-ból 100 . 5»/„................................... J® ' , Pécs-barcsi pálya *00 frt ezüst . •...........................i — ~ ~ £•**".kS?1— ... .*i°.......................... 67 “ 11 50 , 1864-ból 100 „ . . ................................** ,1 }‘* Lajos-Károly pálya *00 frt p. .............................................*05*5 *f 5 75 Hagy. keleti 1L kik. MO M • • 5*/» ......------------— -Qomot járadékjegy 4* lira . ............................................... 13„ ... 133 Kassa-oderbergi pálya *00 frt...... 86 - 86 60 Magyar nyugati 100 frt . . 8% ••••-• — - 64 61 Államjószági jelzáloglevél 1*0 frt 5%......................... ... . ” Lemberg-ezemovlezi pálya *00 M ....... J'* “ J*7 — Osztr. kincstári jegyek 5%.................................................... * "J - Osztrák-magyar Llyod 500 frt |.. ........................................... *® ~ 30* H 97 50 97 70 osztrák-északnyugati *00 frt /..........................1 . 171 ^ ~| I. Magammra fogyak, B. Földtehermentes. 100 frt p p. Rad’oif pálya,’*oo frt“*'.1*. I i 10* 75 ios ... .. ... Í lsd erdélyi pály* 100 frt eiflst.............................. 1 — —-------TM aaJt 100 ..........................................• S • • — 159 kampály* 200 frt p. ............................................................218 “ a£í.P*«aa \» V ’ ai.................................... 296(f T i Bukovinai 5 .......................... "go _ 84 Déli pálya 200 frt ............................................................. « & 78 15 P‘ P* **................................ 7, ~e 92 Bácsországi............................................... l . . X 50 85 - Tiszai pálya 100 frt..............................................................IU 50 15 *° *.......................................... • • TM J *b ! Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%..................... 60 --------------Bécsi Tramway 200 frt . ...... • • • • .----------------------521S21 Min.....................• • • • Jf 26 4 Horvát*tótországi 5%........................................................ _ Magyar-gicsországi első pálya »00 frt........................... 83 - 84 — ^n,0J1B ,0 ** *.................................... b1 le — / Morvaország!V/. . ...... ..... .7, Z 101 . észak-keleti „ *00 frt »»(1st................................. 9» 76 91 75 11"!» v*ro* k01“' 10 frt......................................................... »» *» W‘ Alsó-ausztriai 5„.................................................... . in) 50 10*— a keleti pálya *00 fit.................................................... *7— 27 ep:SSaIf haSsJEeS" nr .............................................................. 78 76 29 ss 5£CltrUi s- 55- 1: ’ n^a,“herTir-*rie’mw......... -- «« tt». Sídeig1 5V........................................... 93 *" ”60 F. Záloglevelek. slg^tIfs^ao’frtVV**. '. ’. *. * *. *. ", *. *. .’ *4 - - -“ —171 , ■ -6/o......................................................... 74 5 ) 75 - 6 Btann.Uu városi SO frt......................................................... 18 n. Tiroli * b”.......................................... 90 5,1 87 fl' Osztrák földhitalintézet sors. 5«/» ...... . . 106 — 106 *6 Triest város 100 p. p. 4'/.%......................................... 118 _ 1l7 _ Tarne»! Binsav W........................................... " ~ 7. 7. . 33 éves visszafizetés 5«/........................................ 89 75 SO *6 „ „ 60 p. p. SO»/0................................ 58 ~ 69; j—jue-nu—: »K ><;■ SSJSÍXp.'íéí^ú.'.:: i::::: -- --SSK.üeW':::::::::::: ssl “T aáisí.;»wh'eáu :::::: 88 «“ **;;;;;;; üi 22 „ „. .. , földhitelintézet 15Vi%............................................... 85 50 sí 75 Váltók (három bér.)» C. Más közkölcsönök. . 5»/o arany.....................................js.it. 95 51 96 60 »»iw» tunwiu uvimj. Cmna szabályozási 5% 100 frtos ........ ti s — 105 »6 ! ^elTMalo«bank 6'A»! 13 '*’*’!!* 70 ~ 7» Amstardamra 100 frt holandl . . . . . 6',11 10* 65 10* 75» Magyar vasúti 1*0 frt (300 frank) 5»/.......................... 90 60 ion _ 1 * .......................................................... 78 Augsburgra 100 bír. márk ..11...** • 6070 30 8Stismért záloglevél 5% 150 frt......................................... _ _ *_ Berlin 100 bír. márk.......................................... 1 ‘ 6° 75 80 85. Magyar nyeremény 100 frt.............................................. G. Elsőbbségi kötvények. ®°TM8114 í®°J,b- mark........................A, 1 ’ »« 73 80 85. • » 50 frt...............................• • • ««'an »Q —1 - Brüssel 100 fr»..............................................* /»7o •------------------ Magyar kincstári utalvány 1673 10 L 6»/. .... " ” Alfrld-fmimel pálya *00 frt eafist 5»/.................................... 6« 50 ft 75 Frankfurd 100 bír. márk ...... 4 °/p 1 , 1874-kl 10 L. 6»/0.............................................. “I Z e1 Albrecht p. 300 frt 5%. . ....... 1 J . «4 50 65 - Hamburgra 100 b. márk............................1 °/s- • »0 70 6i 801 « kölcsön 1871. 30 mit. _ _ _ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................................... — — — — Londonra 10 font starling ••••■. 200 * 124 80 125 *0 . 1876-lkI 54 mii. 5% .. ........ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p • . , . . J , — —-------Lyonra 100 frank.......................................... 76 • • • — — — — . szódézsma-váltság 100 frt«»........................... “ - „ „ 300 frt a. 6%.......................... . — — *4 *5 Milano 100 Ura...............................................3°/o . . -------------------------Pant várért *•/„.................................................. 69 50 75 gmébet-pálya ezüst 100 frt.......................... — — — — Marseille 100 frank ........ 6% ... — — — — Török vasntl 400 frank............................. ~~ ~ ~ 1862-lkl......................................................... 89 75 90 *5 Mflnehenl 100 a d. ......................................8“/6 • ------------------ — . . 146frank befla............................................ 13 ~ 13 , , 1869-iki........................................................ 87- 83 — Part. 100 frank ..........................................S°/0 ... 49 65 49 65 „ „ *00 frtos ........... 88 — 88 *■ Pétervár, 100 rabei............................... • 7°/0 . , ■ — Eperjes-tarnovl 300 frt...........................................................................................Kűriek 100 frank 41/, ... — —-------D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya *00 frt p. p. ........................... 99 60 100 61: „ „ . 100 frt p. o........................ 95 — — ~ Angol-eaxtrik bank *00 frtos 1*0 frt befizetéa ... 60 „ n » n 100 , ezfirt 5'j, . .... 105 - 105 51) Pénzek árfolyama» Angol-magyar bank 100 frt. ......................... _ _ _ _ £fre”CI . »«Je • .................................... 92 50 93 -Rémai bankegylet 100 frt ......................................... . .. _ .« ... P'T.s-burc'si , *00 , aafist ...... 67 — 88 — O. arany.......................................................................i. go 607 Osztrák földhitelintézet 600 frt. ex. 40...................... _ ____Károly Lajos 300 .............................................. 99 s® l®9 ~ *0 fokos arany............................................................................. jo 01 10 01 Magyar földhitelintézet *00 frt. ............................... s8 5., M 50 » » fr?'“®' ' ’ ............................... 9? — 98 50 Sovereign ...... . . i j . . j . 1 . n 4, 1*57 Koreák, ca iparhitelintéz. 180 frt.................................... 141 zr. ,41 api • ' 15' * * * ••••••• 9?*“ Oros» Imperiale ..............____________1 Magyarok hitellnt *00 frt . .......................................... 1 107 50 n’ z”k , JJ’, * ' * • 300 ............................... 99 - - ~ Mária-TerézitaVér................................................................................ Pesti kereskedelmi bank BOO frt..................................... l” " ^ ^ Kassa oderbergl 200 frt . . . . . .............................. 66 75 67 - Basist........................................................................ 109 16 109 S01 Alsó-ansatrlalleaaumitole társulat 500 frt...................... ~7 _ Lembergi-ozern.-jas.yl pálya 300 frt esuat_...................... .................... -I Egyleti tallér ............................................................................ . _ _ _i Franco-osztrák-magy. 500 frank 50°/p.......................... 865 » » • J- k*8- 1888 .... 76 75 77 *5 porosa pénztári utalvány.......................................... _ — ____. Franco-oantrák 100 frt ........................................................ ~~ . s » . » 7887 • • • • 77 ~ 7739 I • x » . ' , „ n » » » n 1868 • » » » — — 6825 A. : «Wrrr . • I | .t 0 ■ J » • • Iv- - *Wt . -- -- | Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában Budapest barátok-tere 7-diksz. Atheneum-épület.