Pesti Napló, esti kiadás, 1876. december (27. évfolyam, 262-289. szám)

1876-11-16 / 274. szám

ajánlott Taffler Kálmán jelöltségét. Az ér­tekezlet erre elejti Tafflert és fölveszi helyébe B­al­­­o­g­h Lászlót. A VIII-dik kerület névsorában a póttagok közt előfordult Zichy Antal neve Or­szág Sándor felszólalása következtében áttétetett Bott­­lik J. helyébe a rendes tagok közé. A meg­állapított névsor a következő: Rendes tagok I. II. III.kerületben: Gom­bár Tivadar, Iványi Mihály, Litz Károly, dr. Kiss Sándor, Varasdy Lipót, dr. Hoffer István, dr. Jan­­kovics Antal, Liedenbach Antal, Kusztler József, Naszluhácz Lajos, Oeffner Ferencz, Petzinger Fe­­rencz, Andaházy László, Andorffy Károly, Blum János, Freyberger Pál, Granater László, Hoffhauser Lajos, Hunfalvy János, Kari Ferencz, Mandl Fe­rencz, Ráth K. főpolgármester, Steden József, Weisz Károly, Zeletner Mihály, Takácsy Miklós, Lang János. IV kerületben: Becker Károly, Barhó Ferencz, Cséry Lajos, Emich Gusztáv, Gyarmathy György, Horváth Mihály, dr Krajtsik Ferencz, Mik­­sits Károly, Ráth K. gyáros, Rőser Miklós, Unger Henrik, Weisz Bernát, Wimmer Antal. V. kerület: Bachmayer György, Baumgar­­ten Fülöp, Beiwinkler Károly, Burian János, Bus­bach Péter, Csengery Antal, Gelléri Szabó János, Gieszingl Károly, Jálics Kálmán, Machlup Adolf, Nyiri Lajos, dr. Pollák Henrik, Szitányi Izidor, dr. Takács Lajos, Wahrmann Mór, Weiber Nép. János, Zsigmondy Pál. VI. kerületben: Balassa István, dr. Beke Gyula, Bubala György, dr. Faludy Géza, id. Giesz­­riegl József, Landauer Ignácz, Lohr Antal, Meszner József, Rausch Ferencz, dr. Reinitz József, Sebes­tyén Géza, dr. Schnierer Gyula, Schwartz Antal, dr. Vogel Károly. VH. kerületben: Dr. Wagner Endre, Wolfner Gyula, Schmidlechner György, Gechwind Mihály, Baumann József, Huszár Jakab, Grötschl Imre, KerstÍDger István, Kaschnitz Gyula, Sik József. VIII. kerületben dr. Arányi Lajos, Bau­mann Károly, Fabesch Márton, Feleki Miklós, Graner Miksa, Komáromy Ignácz, Krausz Lajos, Radoczay Ferencz, Steiger Gyula, Zichy Antal. IX. kerületben: Korizmics László, Nasztl Mór, Prückler János, Rock István, Ybl Miklós, Freisleder Nándor, Schmidlechner Károly, Locher Mihály. A „Pesti Napló“ táviratai. (Ered. sürg.) Ipolyságh, nov. 16. Deák Fe­rencz önkénytes adakozásokból Vastagh által művé­szileg festett arczképe a közgyűlés termében ma lepleztetett le. Előbb báró Majthényi főispán mon­dott remek beszédet. Erre a szomszéd törvényható­ságok képviselői s nagy közönség jelenlétében éljen­­riadás, mozsárlövések közt megtörtént a leleplezés. A közgyűlés egyéb tárgyai holnapra halasztottak. New-York, nov. 15. A választási helyzet változatlan, rendzavarás nem fordul elő. Tegnap a demokraták vezetői a köztársaságiak főnökeit fel­hívták, hogy velük együtt ellenőrizzék a választási eredmény megszámlálását Louisianában. Sheridan tábornok New­ Orleansba ment. Bukarest, nov. 15. A fejedelem a csapat­szemléről Kis-Oláhországból Bukarestbe tért vissza. Brüssel, nov. 15. A képviselőházban Barn azon mód ellen nyilatkozott, melylyel a katholikusok a múlt választásokban a többséget megszerezték. Róma, nov. 16. A hiv. lap szerint Tecchio a senatus elnökévé, uom­orti, Ijuranno, uorgatti és Boggi alelnökökké neveztettek ki. Bukarest, nov. 16. A kormány a kam­rák elé terjesztette a zöld könyvet s a diplo­­matiai levelezést. A kamra ma kezdi meg a válaszfelirati vitát. A felirati javaslat a trón­­beszéd körülirása s a szigorú fegyveres sem­legesség szükségét emeli ki, s helyesli a kormány ide vonatkozó intézkedéseit. IRODALOM, MŰVÉSZET, írott s nyomtatott könyvek a Budapesten 1876. évi májusban rendezett műipari és törté­nelmi emlék­kiállításon. (Emich Gusztáv felolvasásából a történelmi társulat gyű­lésén.) Nagy érdekkel bírtak Selmeczbánya városának régi városi és bányajogát tartalmazó könyvei, melye­ket Wenzel T. a Jahrbücher der Literatur Bécs, 1840. CIV. kötetében, tüzetesen ismertetett. Selmeczváros e régi jogkönyvéből 4 példányt bír, melyek közül azonban kettő 16-od századbeli, jelentéktelenebb másolat, a kiállított két példány azonban régibbnek látszik, sőt Wenzel úr azokat XIV-ik századbelieknek tartja. Az egyik, úgy látszik a város díszpéldánya volt, vörös bársonyba van kötve, igen szép mivű ezüst lomb ékítmény­­t sark foglalatokkal és kapcsokkal, középen a köldök fog­lalat helyett, a városiak czimere ezüstből, a zomán­­czolásnak nyomait mutatja. A kötés igen ízlésesnek mondható és valószínűleg a XVI. század második fe­lében készülhetett. A könyv nagysága 30/40 centiméter, finom hár­tyára gót betűkkel van írva és számos miniature ké­­pecskékkel és kezdőkkel ékítve, melyek közül a czim­­lap, mely a megfeszített Krisztust ábrázolja, a kín­szenvedésre vonatkozó allegorikus keretben, kiváló figyelmet érdeme. Ezen czímkép baloldalán az 1572. évszám világosan olvasható, s ha a miniatűrök rajzát és egész kezelését vizsgáljuk, csakugyan hajlandób­bak lehetünk ezeket, mint XVI. századbeli renais­sance olasz vagy legalább olasz traditiót követő mű­vész munkáját tekinteni, mintsem korábbit. A másik példány hasonló nagyságú, azonban néhány festett czímeren és a megfeszített üdvözítő képén kívül, kez­dőket és miniature-képeket nem tartalmaz, hanem ezek számára a helyek üresen maradtak. Talán ezen körülmény figyelembe vétele adja a legjobb magyarázatot az előbb említett díszpél­dány miniature díszítéseire nézve is, hogy t. i. ámbár a hártyairat a XIV. század végén vagy a XV. szá­zad elejéről származhatik, az ékítésre szánt és üre­sen maradt helyek csak később a XVI. században lettek valamely ügyesebb »miniatűr« által illustrálva, valamint akkor készülhetett a díszpéldány mostani szép kötése is. A harmadik termen, melyben könyvek kiállítva nem voltak, áthaladva, elértük a negyedik és utolsó termet, melyben az egyháznagyok kiállításában a könyvkedvelő valóságos kincshalmazra talált. Itt a győri székesegyház által kiállított legna­gyobb svrét nagyságú Antiphonale vonja magára figyelmünket. Ezen könyvóriás, mely már többször volt tüze­tesen ismertetve, 80 centiméter magas, 50 centiméter széles, hártyára írott 179 és 139 levélből áll s a leg­nagyobb alakú könyvek közé sorolható. A könyv Rö­mer szerint 2 hiányos alkatrészből áll; az első rész a vasárnapi és ünnepi antiphonákat tartalmazza, a­­ második az ünnepeket Anna napjától Jeromos nap­­­­jáig. A codex hártyája igen finom és eléggé fehér;­­ a két színben írt hangjegyeken kívül igen szép kez­dőkkel és oldalkeretekkel ékeskedik, melyek nagyob­­bára mind a szentírásokból vett történeti képecské­­ket (initiales historices) tartalmaznak, melyeknek bár compositiója nem áll az akkori legjobb művek színvonalán, de a kivitel tekintetében a sienai iskola remekjei közé sorolhatók. Hogy ezen győri Antiphonale, valamint a hozzá hasonló és egykorú esztergomi Bakács-féle a ma­gyar egyház számára készült, kétséget sem szenved­het, miután bennük Sz. István király és Sz. László ünnepe is előfordul, jellegző képecskékkel illustrálva. A könyv írásának korát az 1467—1493. évek közé helyezik. E nevezetes könyv kötésének egykorú bronz­sarkai, kerete és középfémere kiváló műértékkel bír­nak. A mellső tábla sarkain a négy evangélista, közé­pen a Bold. Szűz, a hátsó tábla sarkain pedig keresz­telő és ev. sz. János, sz. Jeromos és sz. László király lovon kapját vetve vannak szép domborműben ábrá­zolva. A könyv bőrkötése 1873-ban stylszerűen és igen ügyesen lett megújítva. Ugyancsak a győri egyházmegye által volt még kiállítva két kéziratos könyv. Az egyik »Blondi Foro­­liviensis Viri Clarissimi Romae instauratae liberi III. Florentiae 1467.« Ez kisebb alakú 4.-rét, finom hár­tyára a Corvin- és Medici-codexek szokásos cursio írásával van irva, s kisebb csinos kezdőkkel ékesített. A czimlapon levő Hollós Mátyás czimere e könyvet, mint a budai Corvina-könyvtárhoz tartozót legitimál­ja , jelenleg a győri székesegyház tulajdona. A má­sik Petrus Lombardus, XIII. századbeli, gót irású hártya,codex, mely a győri papnövelde sajátja. Érdekeltséget keltett Zápolya János és Báthory Zsigmond fejedelmek könyvtáraiból származó két baseli nyomtatvány. A bennük található »ex li­bris«­ek, valamint a kötések puritán egyszerűsége­k özömben az akkori más európai fejedelmek pazar fénybe ruházott könyvkincseivel, önkénytelenül szo­­morító párhuzamra indítanak. A hártyára való nyomatás igen szép példánya a mohácsi csatában elhullott Perényi Ferencz nagy­váradi tudós püspök tulajdonában volt. »Missale secundum diorum alme ecclesiae Strigoniensis«, melyet Velenczében Johannes Emericus de Spira 1498-ban Paep János budai könyvkereskedő számára nyomatott. E díszes hártyanyomat, melynek azonban több papírnyomású példánya is létezik, később Oláh Miklós esztergomi érsek s több más nevezetes egy­­háznagy tulajdona volt. A misekönyv számos festett kezdőkkel, diszkeretekkel és czimerekkel Naprági Dömötör kalocsai érsek és győri püspök kegyeletes­sége által lett későbben ékesítve, csak kár benne, hogy a festvények már a baroque-izlés befolyása alatt készültek. Az előbb említettek szomszédságában állította ki a zágrábi tudós akadémia gyönyörű Corvina-co­­dexét, mely »Hilarii Pictaviensis episcopi de Sancta Trinitate« czímű művet tartalmaz. A nagyobb 4-rét alakú codex igen finom fehér hártyára, a szokásos szép cursio írással van irva, s a florenczi másolók müveinek egyik kiváló maradványa. Különösen a czimlap diszkerete, melybe Hollós Mátyás czimere van befoglalva, s a keretet élénkítő, számos kis alakok mesteri kivitele, úgy a szöveg kez­detén álló­t kezdő Hilarius alakjával, e művet a reánk maradt Corvin-codexek kitünőbbjei közé sorol­tatják. Ugyanitt láttuk a zágrábi székesegyház tulaj­donát képező hihetőleg XIV. századbeli szép latin­­codexet ivrétben, mely a szentírás több részét ma­gyarázatokkal együtt tartalmazza. A hártya kevéssé sárgás, az írás naey got, sok roviuiLeonXxes és két hasábos; azonban a codex főbecsét az igen jól fenn­maradt számos kezdő és gazdag keret képezi, melyek gót ízlésben rajzolva számtalan kis alak csoportokat tartalmaznak, melyek naiv felfogásuk és színhatásuk által igen érdekesek. A miniature-ök kezelése német vagy németal­földi művészre enged következtetni. A XVI-dik század elején használatban volt egyházi szerkönyvek igen érdekes példánya a z­á­g­­rábi misekönyv papiros nyomata. A misekönyv helyes czime »Liber­isto Missalis secundum ritum et communem observantiam Alme Ecclesie Zagrabien­­sis, Goricensis vulgariter nuncupatur.« Az ivrétü könyv, 41 sorozatlan levél és 285 lapból áll, sok fa­­metszetü kezdőkkel és keretekkel van illustrálva, me­lyek az e korbeli jobb olasz műtermékekhez tartoz­nak. Az utolsó sorozatlan lapon Magyarország czi­mere látható; e lap előtt egy egész oldalt elfoglaló igen érdekes fametszetű czim kép, mely a középen trónon ülve a Bold. Szüzet mint Magyarország véd-­­ asszonyát ábrázolja, mellette szt. István magyar ki­ I­rály, sz. Imre Szlavónia herczege és sz. László mag­­­gyar király alakjai. A kép alatt jobbra a magyar három fehér polyás és kettős kereszt czimer megfor­dított rendben áll, balról szintén egy három fehér polyás czimer. A misekönyv vörös bársonyba van kötve. Ezen érdekes misekönyvet különben már Pod­­hraczky József a magyar történelmi tár XIII. köte­tében igen behatóan ismertette. A végirat szerint ezen misekönyvet Müer János zágrábi polgár, saját költségén Velenczében, a kölni eredetű Lichtenstein Péter nyomdász által 1511-ben nyomatta. Müer Já­nos a németországi Kopffsteinból eredő Müer György, később zágrábi polgár fia volt, ki szintén könyvkiadói üzletekkel foglalkozván, már 1500-ban adott ki egy zágrábi missalet. Azonban méltán a legnagyobb érdeket költötte fel paleographikai tekintetben a zágrábi székesegy­ház hártya misekönyve ezüst dombor­mivti kötésben. E kiváló szép misekönyv miniature dísze való­ban pazar fényű; a sok nagy kezdőket és széleket nem is említve, számos lapot majdnem egészben a minature képek foglalnak el. A codex nagysága 40/30 centiméter, a finom hártyán a vörös és fekete h­ás rideg gát jelleggel bir, s az abreviatiók szá­mosak. munka s mint gyakorlati kézikönyv nagy hiányt pótolt Grill Károly bizománya. Ara 2 fzt. Am. nemzeti múzeum könyvtára közre bocsátá a »Magyar könyvszemle« September—octóberi füzetét. Tartalma a következő: Szilágyi Sándor: Szamosközy történeti műve s annak eredeti példánya. Jelentés a m. n. muzeum könyvtá­rának állapotáról és gyarapodásáról 1874—76-ban. Egy középkori magyar plébános könyvtára. A ma­gyar irodalom 1876-ban. Hazai nem-magyar iroda­lom. Hazánkat érdeklő külföldi munkák. Iskolai ér­­tesitvények az 1875—76. tanévről Vegyes közle­mények. Szilágyi nagyérdekü értekezéséből idézzük, hogy Szamosközy munkáinak eredeti Codexe két kü­lönböző gyűjteményben őriztetik. A »Libri Quatuor« s a »Pentades« Bécsben a cs. kir. államlevéltárban a Kollariana Collectioban, a »Hebdomusok« Buda­pesten az egyetemi könyvtárban vannak elhelyezve. Mind kettőnek Pray volt a tulajdonosa a múlt szá­zad derekán s a két elsőt ő adta Kollárnak, kinek gyűjteményével halála után a titkos levéltár birto­kába került, az utóbbi —a Hebdomusok t. i. —, nála maradván, halála után az egyetemi könyvtár tulajdo­nába ment át. A »Libri quatour« számos nagyér­dekű széljegyzetet tartalmaz Apafy Mihály és Bethlen Gábor fejedelemtől E példány Apafyig fejedelmi könyv volt s a káptalanban őriztetett. Az »Athenaeum« könyvki­a­dó hiva­talár­ól a következő művek jelentek meg : »A m­a­­gyar örökösödési jog és az európai jogfejlődés.« A magyar tud. akadémia által a Sztrokay-dijjal koszoruzott pályamunka. Irta Zlinszky Imre, kir. it táblai biró, az akad. lev. tagja. 24 nagy iv, 374 lap. A nagy gonddal itt ma az akadémia által kitűzött következő pályakérdés megoldásáról szól : »Fenntartandó-e, tekintettel sa­­játsagos viszonyainkra, az ősi és a szerzett javak közötti különbség az örökösödésnél, s ha igen, mily alakban ?« Szerző e kérdést a magyar örökösödési jog s az egész európai jogfejlődéssel összekötve tár­gyalta, s ez által igyekezett a megoldásra vezető utat feltalálni. A pályakoszorús nagy mű oly kiváló jelen­sége irodalmunknak, hogy fenntartjuk tüzetes mélta­tását. Most örömünket fejezzük ki, hogy akadt kiadó, a kinek utján jelenlegi viszonyaink között, melyekben tudományos munkákra alig jelentkezik vevő, e my napvilágot láthatott. Ára a munkának 3 frt 50 kr. Ugyancsak az Athenaeumnél megjelent: »A kis grisette,« Regény Sand Georgetől, fordította Csukássy József. Ára 80 kr. Az egyetemi könyvtár, s egyáltalában a ma­gyar bibliographia iránt érdeklődők figyelmére érde­mes a következő röpirat: »Nehány szó a budapesti magyar kir. egyetemi könyvtár rendezése ,és czimtá­­rozása ügyében,« írta dr. Horvát Árpád. Ára ? A tanirodalom köréből említendő, hogy Sárospatakon a »Világ és földismeret, népisko­lák számára, megjelent tizenharmadik javított kiadás­ban, ára kötve 25 kr. A szakirodalom is egy érdekes kis kézi­könyvvel gyarapodott. Czime: »Fiatal nők útmuta­tója ...a kisdedek ápolása.« Irta dr. Schul­­hof Jakab. Ára 1 forint. Grill Károly bizo­mánya. A füzetes vállalatok sorából megjelent a »Magyar Tanügy« (szerk. dr. Henrich Gusz­táv és dr. Kármán Mór) september-october fü­zete. A következő önálló czikkeket tartalmazza: I. Paedagogia. Adalékok a magyar nyelvtanítás uj­­jáalakításához. Névutók. Simonyi Zs. — Amerikai oktatásügyi rajzok. I. Népiskolák New-Yorkban. Ratzel Frigyes. — Az iskolai takarékpénztárak ba­rátaihoz. Schröter Carina. — Budapesti philologia lartitLBu­g. JL1I1UK.1 DC8/.CU nz. Idei nagy gj­uk­oou. r. Tewrewk Emil. — II. Közigazgatás. A II. egyete­mes tanitógyűlés által kiküldött 50-es bizottság mű­ködése. — Az uj középiskolai rendtartás. — Népok­tatási rendeletek, az 1876 : XXVI dik t. sz. életbe­léptetése ügyében. — Az egyetemi tanárok által szerkesztendő »Egyetemes philo­­logiai közlöny« előfizetési felhívása meg­jelent. A közlöny havonként 3 füzetben jelen meg. Minden füzet két főrészre oszlik: I. része: Értekezé­sek. II. része: Ismertetések, úgymint: a) belföldi irodalom. Figyelembe vétele mind annak, mit a philologia terén hazánkban közre bocsátanak, b) külföldi irodalom. A legújabb philologiai munkák­nak rövid ismertetése, az iskola szempontjából érde­kesebb és tanulságosabb műveknek bővebb tárgya­lása. c) Vegyes apróságok. Hírek philologiai nyomo­zásokról, fölfedezésekről stb. Végül d) Jelentés tudo­mányos intézeteinknek a philologia körébe vágó működéséről. A közlöny egy évi folyamára való elő­fizetés 5 forint. Az előfizetési dijak a m. tudom. Akadémia könyvkiadóhivatalába (az Akadémia bér­házában), Knoll Károly úrhoz küldendők. G­u­b­i­c­z­a István gymn. hittanár Szarvason előfizetést hirdet »A kereszténység szel­le­m­­e« czimű mű III. és IV. kötetére. Előfizetési ár 2 frt; megrendelési határidő 1877. január 1. Az e rovatban említett összes mű­vek megszerezhetők La fite és Eis­ner könyv- és műkereskedőd­ében, Buda­pesten, Bécsi utcza 6. sz. alatt. (Odry Lehel) »Piros Panna« népszínmű­ve, melylyel szerző a kolozsvári népszínműpályázat­­ban részt vett, előadatott Kolozsvárott. A »Kelet« e műről a következőket írja: A »Piros Panná«-ban semmi sincs, a­mit a jó színműtől megkövetelhetnénk : drámaiság a jellemekben s a cselekvény menetében, költőiség és eredetiség a feldolgozásban és alakok­ban. Népiesség pedig legfennebb annyi van benne, a mennyi újabb népszínműveinkben, hogy t. i. alakjait megteszi molnárnak, halásznak, korcsmárosnak, pan­dúrnak, erdőkerülőnek stb. s eldaloltat velők egy csomó eredeti — mert uj, — de gyönge, és még több régi ismeretes, de legalább jó népdalt. Máskülönben a mesében igen csekély a leleményesség; a cselekvény folyamatában döczögő sántikálás,mely alig tudja egyik lábát a másik után duzgálni; az alakokban homály, határozatlan contourok és érthetetlenség: im az Odry »Piros Panná«-jának jellemzése röviden.Szerző annyi­ra nem tudja, hogy vigye tovább, hogy bonyolítsa mesé­jét, hogy egy egész felvonás alatt (a II-ban) nem tesz egyebet, mint egyik emberét a korcsmában itatja és muzsikáltatja stb. Legnagyobb hibája azonban, hogy egyik alakjára sem fordított gondot, egyiket sem dolgozta ki határozott vonásokkal, úgy, hogy minde­gyik mintegy félhomályban mozog a néző előtt, ki nem tudja kivenni, hogy tulajdonkép kicsoda és mi­csoda jellem is az, a­ki ott a színpadon mozog, így p. o. Csillagné, Csillag, Gazsi, Csettegi, Antal, Samu — a főbb szereplők, — mind ilye­n félhomályos, ha­­tározottan silhouette-ek s még legjobban, legtisz­tábban kidomborodó alak alak az egy Panna, csak hogy ebben meg nincs épen semmi drámai élet. Ott van a darabban, hogy Gazsival egy jót tánczoljon, de más czélja, más akarata, más törekvése, sőt más tette is, nincs több, hacsak ide nem számítjuk foly­tonos dalolását. Egy-egy eredeti s életrevaló gondo­lata lobban ugyan föl szerzőnek (p. o., hogy Csillag a feleségét a Tiszába öli, Gazsinak egész alakja stb.) azonban ez is csakhamar elalszik vagy nem tudja szerző eléggé kizsákmányolni. (Heuglin Tódor a hírneves utazó,­ mint említettük, e hó 5-én Stuttgartban meghalt. Nem ártott neki sem az egyenlítői sem a sarkvidéki gyilkos éghajlat. Stuttgartban egy kis köhögés, s er­re következett tüdőlob egy néhány nap alatt véget vetett életének. Élet­­ős ember volt, az ötvenes évek­ben. Utolsó utazásai, úgy látszik, némi befolyással voltak egészségére, de egyptomi tartózkodásai alatt ismét felidült. Halála így váratlanul következett be. Stuttgartba hosszabb utazás után rendszeresen visz­­szatért s ott férjnél levő nővére házában pihent, illetőleg dolgozott. Itt irta tudományos munkáit, me­lyekbe utazásainak eredményét foglalá. Az estéket szűk baráti körben szokta tölteni. Csak akkor beszélt élményeiről, ha felkérték; saját személyéről lehető­leg nem beszélt. Igen szerény, egyszerű kinézésű em­ber volt; arcra több jó akaratot, mint erélyt árult el. Egészséges testalkatát megtörte a sok munka. Kivá­ló előszeretettel vadászott; nagyra becsülte hű ku­tyáját. Az állattan terén valódi tekintély volt; külö­nösen jártas volt a madarak országában s hírneves tudósok gyakran kértek tőle felvilágosításokat, ha a könyvekből nem birtak okulni.­­ A Sf.Ml­­­or o 1 o »U» 6 n rJ Wilmfit.nrK7A.­T. ban tizenhét évvel ezelőtt, a költő születés­napján a nevéről nevezett alapítvány gyüjtetett egybe, mely­nek czélja német írókat és írónőket, főleg kik a köl­tészettel foglalkoznak, segélyezni, s árváikat és közeli rokonaikat a nélkülözésektől lehetőleg biztosítani. Alapításakor 70.000 tallér volt az alaptőke; ma e tőke 1.348.160 márkára növekedett fel. A kamatjö­vedelemből évenként 47.200 márka osztatik ki; a kamatok egy harmada a tőkéhez csatoltatik. 1874-ig összesen 227 egyén segélyeztetett; 1870-től 74-ig, 232.312 márka adatott ki. A legmagasabb évi járu­lék eddig 1500 márka volt. Irodalmi hírek. (U­j könyvek.) Az e héten megjelent új művek a következők: »A vasúti távirda.« írta Lehr Benő, a duna-drávai vasút távirda előadója. Vasutügyünk magyarosodásának szükségképess elő­feltételét a megfelelő magyar szakkönyvek képe­zik. A külföld e tekintetben óriás terjedelmű szak­­irodalmat nyújt, s könyvkiadóink hálás feladatra szentelik erejüket, ha előmozdítják az e nemű kül­földi vállalatok magyarítását. Az előttünk fekvő munka ily vállalkozást képvisel, csakhogy nem könyvárusi segélylyel, hanem a czímlapon említett szerző saját erejéből jött létre. A mű két rész, illetőleg 14 ívből áll és számos ábra világosítja fel egyes tételeit. Az első fejezet a természet­­tannak idevágó részeiből technikus kivonatot ad elő, a második és harmadik fejezet igen terjedelmesen is­merteti a távirdagépezeteket, közli az ezen ügyre vo­natkozó nemzetközi egyezményeket, míg a második rész tartalmazza mindazon találmányokat, melyeket a vasúti vonatok biztos közlekedése szempontjából létesítenek. Ez az első e nembeli magyar Művészeti hirek. (A budai zeneakadémia által) pénteken, 1876. évi november hó 17-én esti */18 óra­kor a budapesti vigadó kis termében Zimay László zeneigazgató vezetése alatt rendezendő ez évi harma­dik évnegyedes hangverseny műsora: 1. Nyitány »József és testvér !« czimü dalműhöz, szerzé. Mebul J. H. 2. a) »Éji dal« b) »Kora reggel« vegyes ka­rok, szerzé Jensen A. 3. Előjáték »Manfred király« czimü dalmű 5-ik felvonásához, szerzé Reineke K. 4. »Templomi ének« magas baszhangra, vonóhang­szer és egy fuvola kíséretével, szerzé Volkmann R. énekli Schmidt Ferencz ur, egyleti tag. 5. »Angya­­lok kora« (női kar) szerzé Liszt F. hangszerelte Zi­may László. 6. »Halleluja« »Messias« oratóriumból, szerző Händel G. F. A t. ez. egyleti tagok a beme­netnél a III-ik évnegyedi (1876. év) tagjegyeiket szíveskedjenek átadni. A 4-ik és 5 ik sz. német szö­vegét Mácsik József tanár és tiszteletbeli tag ur magyaritá. Helyárak nem tagok részére: Zártszék 2 frt., állóhely 1 frt. Jegyek Rózsavölgyi és társa ze­­neműkereskedésében (Kristóf-tér 4 sz. a.) és este a pénztárnál válthatók. (A vidék művészeti életéből) ezúttal csak két hirt említhetünk fel. Kecskeméti és lévai levelezőnk sorai vannak előttünk. Kecske­métről azon szomorú hírt veszszük, hogy a közönség meglepő részvétlenséget tanúsít Völgyi kitűnő szin­­társulata iránt, úgy hogy az folytonosan a deficittel küzd. Völgyi eddig mindig kitünőleg megállotta he­lyét Kecskeméten s mind ő, mind neje, fia, ennek ne­je : Árpási Katalina, úgyszintén Aradi és Aradiné, Latabár stb., e társulat tagjai, a vidéki színészek je­­les­ ezői közé tartoznak, de mi haszna, előadásaik üres házak előtt folynak. Pedig van Kecskeméten szinügyi bizottmány és színpártoló kör is. — Lévá­ról írják nekünk, hogy ott F­e­i­g­­­e­r Janka zongo­raművésznő hangversenye nagy tetszésre talált; kí­vüle a hangversenyen közreműködtek: Feigler János (hegedű) és Szeberényi Márton (szavalat). (Bécsi színházi hírek.) A Burgszín­­házban tegnapelőtt volt a »Fromont junior és Risler senior« dráma olvasó­próbája ss ezt fogja követni Mo­­s­i­n­g legújabb szomorú műve: »Atho, a papkirály«. — Az operában jelenleg az »Észak csillagát« és az »Álarczos bált« tanulják be. — A Stadttheaterben S a­r­d o­u új színmüve: »Hotel Godelot« adatik. Pá­riában e színmüvet más szerző neve alatt adták. Igen érdekes vígjáték. Egy fiatal ember szerepel benne, ki igen rosz társaságokban szokott megfordulni s nagy zavarba jön, ha tisztességes nőkkel kell társalognia. Jövendőbeli anyósának házát szállodának, menyasz­­szonyát szabóleánynak tartja, kivel igen bizalmas lábra töveszik jutni. Midőn tévedése kiderül, termé­szetesen nagy zavarban van. Ez képezi a darab comicu­­mát. A vége természetesen házasság. KÖZGAZDASÁG. Üzleti hírei-A gabnatőzedéről. Budapest, november 16. A kínálat kész búzában folyvást gyenge, minek folytán az üzlet minden élénkséget nélkülöz, s a forgalom nagyon szűk határok közt mozog. Az árak megint 10 krral emelkedtek , a mai eladások igen csekélyek voltak. Uj tengeri 25 — 30 krral emelkedett, a többi gabnafajok változatlanul jegyez­tetnek. Az átlag búza árak készpénzért, minőség­ szerint követ­kező : 74.6 kgrs 10.05 — 10.85; 75.1 kgrs 10.35—10.20 ; 76.1 kgrs 10.70—11.40 ; 77.3 kgrs 10.95 —11.70 ; 78.3 kgrs 10.95 — 11.85 ; 79.1 kgrs 11.35—11.85 ; 80.1 kgrs 11.50—12.10. Tengeri ut 72.1 kgrs 5.45—5.55. A határidőüzletben az árak lasanként emelkednek, búza tavaszra 11.65 — 11.75 , rozs tavaszra 9.82—10.0 ; zab tavaszra 7.54—7.70, tavaszra 8.14 —8.21 ten­geri, bánsági május—júniusra 6.54—6.56. A budapesti értéktőzsdéről. Budapest, nov. 16. A mai tőzsde igen csendesen folyt le, noha az irány szilárdabb alakot kezdett ölteni. Valuták valamivel alább szállva jöttek forgalomba. -*----—- i ■------UUX - A______ ~1- Iái 142.20-ig emelkedtek és 141.70-en maradak, magy. hitelrész­vények 108.25-ön vásároltattak. A déli tőzsdén osztrák hitel részv. 141.70 — 141.80-on municipális részv. 11.50 — 11.75-ön keltek. Victoria gözm. részv. 260-an voltak’ keresettek, szőllő­­váltsági kötvények 70.50-en köttettek. 20 frankos aranyak 10.01-en, markjegyek és váltók német helyekre 61.50— 61.40-en, adattak el. A bécsi gabnatonnderöl. (Ered, aorg.) Réva, nov. 16. Búza őszre 11.80—11.90. Rozs őszre 10.25— 10.40, magyar 10.10—10.25. Zab őszre 8 30 —8.50, tavaszra 8 60—8.70. Tengeri novemberre 6.40—6.50, deczemberre 6.50 — 6.60, tavaszra 6.95—7 frt. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. aürg.) Beol, nov. 16. Az előtőzsdén szilárd hangulat uralkodott, a forga­lom csekély terjedelmű volt: osztr. hitel 142.60, magyar hi­tel 108.50, anglo 73, 20 frankos arany 10.00•/,. A kis sorsjáték húzásai. November 15. Britani: 25, 23, 61, 58, 12. Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Ady* Tartva Adva Tartva BÉCSI TŐZSDE. „______.....................~..............................~~ XT IC Magy. ér­. municipális 200 frt 40*||» • .......--------------------Rudo »00 fr«, »T» • ? * ‘ u NOV. 15. Magy. jelzálogb. 200 frt SO»/, i . i § | --------------------Rudolfpálya,3(Hlfrt, 5»/................................................. " ,5 Osztr. nemz. bank ....... 1 . i 1 1 1 «»7 - 839 - • ,188* . • * • * * •. * ! * * * * 1 „9­5() 71 _ 1 .......—■ 1.......— .■ ■ Unicbank 200 frt 70*/...............................................• ♦ 51— 51 b) ioo’frt **­Ut| , ! • . 68 &U 59 — Állam pálya 600 frank K4 - 155 — A. Államadósság 1O0frt. T*1' E. Közlekedési vállalatok részvényei. ■ 6»/.*'. ! ! !!!','•!.'! ! u' 51 uh 5. Alföld-fiumei pólya *00 frt..............................................I 9860 99 Cd DéU vasat Januar-Juli »•/, 600 fr. . 116 75 117 - Egységes járadék, Jegyekben máj.-nov. 5 prc. . . 81 45 «1 «(, Albrechtpilya 800 frt..........................••••••|______________* 5*° * • 1 ’ * 1 * * 1. 81 lit 5® . „ „ febr.-aug. 5 pro. . . % «I «0 Duna-drival .................................... J 1 ] J . 1 “I II * ......................... ' ' _ ■ . ezastben jan.—JuL 6 prc. . . U 7r ..90 Dniester S00.........................................i i • . 1 I J IIIV Vf £5 * * * * ! ! • ~ ~ ! • „ „ april—pct. 5 prc. . . 5» 7S «,0 a0 Osztrák dunagdahajózási társulat 800 ^ p. . • • • I iaa ~ •% ' TZ ~ . Sorsolással 1839-b51 egész sorsj. p. p............................... /­a ... Ers­ébet-pálya *00 írt p. .................................... • • i 138 ^ Ti.tavidéki . ..........................VU ...... 79­­ , 1839-bdl etöd ... ...... J Eperjes­ tamovi 200 frt........................................i i . * ~~ T.r,mw*7 ** .......................... 7. ~ ~ Z , 1854-bdl 250frtos 4%. ............................ U 1 Ferdm­ind északi pálya 1000 frt ............................... ?”6,„ 0*P- **•**•• • *%.......................... ®f - 6) . 1860-ból 500 , 5«/°,.................................. InB 7 Ferencz­ József pálya *00 frt eiflsl . ti.....................m f,° 1*5 5 Magy. északkeled »«0 frt. .. ..... . 61- 61 59 , 1860-ból 100 . 5»/„................................... J® ' , Pécs-barcsi pálya *00 frt ezüst . •...........................i — ~ ~ £•**".kS?1— ... .*i°.......................... 67 “ 11 50 , 1864-ból 100 „ . . ................................­­** ,1 }‘* Lajos-Kár­oly pálya *00 frt p. .............................................*05*5 *f 5 75 Hagy. keleti 1L kik. MO M • • 5*/» ......------------— -Qomot járadékjegy 4* lira . ............................................... 13„ ... 133 Kassa-oderbergi pálya *00 frt...... 86 - 86 60 Magyar nyugati 100 frt . . 8% ••••-• — - 64 61 Államjószági jelzáloglevél 1*0 frt 5%......................... ... . ” Lemberg-ezemovlezi pálya *00 M ....... J'* “ J*7 — Osztr. kincstári jegyek 5%.................................................... * "J - Osztrák-magyar Llyod 500 frt |.. ........................................... *®­ ~ 30* H 97 50 97 70 osztrák-északnyugati *00 frt /..........................1­­ . 171 ^ ~| I. Magammra fogyak,­­ B. Földtehermentes. 100 frt p p. Rad’oif pálya,’*oo frt“*'.1*. I i 10* 75 ios ... .. ... Í lsd erdélyi pály* 100 frt eiflst.............................. 1 — —-------TM aaJt 100 ..........................................• S • • — 159 k­ampály* 200 frt p. ............................................................218 “ a£í.P*«aa \» V ’ ai­.................................... 29­6(f T i Bukovinai 5 .......................... "go _ 84­ Déli pálya 200 frt ............................................................. « & 78 15 P‘ P* **................................ 7, ~e 92 Bácsországi­­............................................... l . . X 50 85 - Tiszai pálya 100 frt..............................................................IU 50 15­ *° *.......................................... • • TM J *b ! Krajnai, karinthiai és tengermelléki 5%..................... 60 --------------Bécsi Tramway 200 frt . ...... • • • • .----------------------521S21 M­in.....................• • • • Jf 26 4 Horvát*tótországi 5%........................................................ _ Magyar-gicsországi első pálya »00 frt........................... 83 - 84 — ^n,0J1B ,0 ** *.................................... b1 le — / Morvaország!­V/. . ...... ..... .7, Z 101­ . észak-keleti „ *00 frt »»(1st................................. 9» 76 91 75 11"!» v*ro* k01“' 10 frt......................................................... »»­­ *» W‘ Alsó-ausztriai 5„.................................................... . in) 50 10*— a keleti­ pálya *00 fit.................................................... *7— 27 ep:SSaIf h­aSsJEeS" nr .............................................................. 78 76 29 ss 5£CltrUi s- 55- 1: ’ n^a,“herTir-*rie’mw......... -- «« tt». Sídeig1 5V........................................... 93 *" ”60 F. Záloglevelek. slg^tIfs^ao’frtVV**. '. ’. *. * *. *. ", *. *. .’ *4 - - -“ —171 , ■ -6/o......................................................... 74 5 ) 75 - 6 Btann.Uu városi SO frt......................................................... 18 n­­. Tiroli * b”.......................................... 90 5,1 87 fl' Osztrák földhitalintézet sors. 5«/» ...... . . 106 — 106 *6 Triest város 100 p. p. 4'/.%......................................... 118 _ 1l7 _ Tarne»! Binsav W........................................... " ~ 7. 7. . 33 éves visszafizetés 5«/........................................ 89 75 SO *6 „ „ 60 p. p. SO»/0................................ 58 ~ 69­; j—jue-nu—: »K ><;■ SSJSÍXp.'íéí^ú.'.:: i::::: -- --SSK.üeW':::::::::::: ssl “T aáisí.;»wh'eáu :::::: 88 «“ **;;;;;;; üi 22 „ „. .. , földhitelintézet 1­5Vi%............................................... 85 50 sí 75 Váltók (három bér.)» C. Más közkölcsönök. . 5»/o arany.....................................js.it. 95 51 96 60 »»iw» tun­wiu uvimj. Cmna szabályozási 5% 100 frtos ........ ti s — 105 »6 ! ^elTMalo«bank 6'A»! 13 '*’*’!!* 70 ~ 7» Amstardamra 100 frt holandl . . . . . 6',11 10* 65 10* 75» Magyar vasúti 1*0 frt (300 frank) 5»/.......................... 90 60 ion _ 1 * .......................................................... 78 Augsburgra 100 bír. márk ..11...*­­* • 6070 30 8St­­ismért záloglevél 5% 150 frt......................................... _ _ *_ Berlin 100 bír. márk.......................................... 1 ‘ 6° 75 80 85. Magyar nyeremény 100 frt.............................................. G. Elsőbbségi kötvények. ®°TM8114 í®°J,b­- mark........................A, 1 ’ »« 73 80 85. • » 50 frt...............................• • • ««'an »Q —1 - Brüssel 100 fr»..............................................* /»7o •------------------­ Magyar kincstári utalvány 1673 10 L 6»/. .... " ” Alfr­ld-fmimel pálya *00 frt eafist 5»/.................................... 6« 50 ft 75 Frankfurd­ 100 bír. márk ...... 4 °/p 1 , 1874-kl 10 L. 6»/0.............................................. “I Z e1 Albrecht p. 300 frt 5%. . ....... 1 J . «4 50 65 - Hamburgra 100 b. márk............................1 °/s- • »0 70 6i­ 801 « kölcsön 1871. 30 mit. _ _ _ Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%..................................... — — — — Londonra 10 font starling ••••■. 20­0 * 124 80 125 *0 . 1876-lkI 54 mii. 5% .. ........ Osztrák dunagőzhajózási 1000 frt p. p • . , . . J , — —-------Lyonra 100 frank.......................................... 76 • • • — — — — . szó­dézsma-váltság 100 frt«»........................... “ - „ „ 300 frt a. 6%.......................... . — — *4 *5 Milano 100 Ura...............................................3°/o . . -------------------------­Pant várért *•/„.................................................. 69 50 75 gmébet-pálya ezüst 100 frt.......................... — — — — Marseille 100 frank ........ 6% ... — — — — Török vasntl 400 frank............................. ~~ ~ ~ 1862-lkl......................................................... 89 75 90 *5 Mflnehenl 100 a d. ......................................8“/6 • ------------------ — . . 146frank befla............................................ 13 ~ 13 , , 1869-iki........................................................ 87- 83 — Part. 100 frank ..........................................S°/0 ... 49 65 49 65 „ „ *00 frtos ........... 88 — 88 *■ Pétervár, 100 rabei............................... • 7°/0 . , ■ — Eperjes-tarnovl 300 frt...........................................................................................Kűriek 100 frank 41/, ... — —-------­D. Bankok részvényei. Ferdinánd északi pálya *00 frt p. p. ........................... 99 60 100 61: „ „ . 100 frt p. o........................ 95 — — ~ Angol-eaxtrik bank *00 frtos 1*0 frt befizetéa ... 60 „ n » n 100 , ezfirt 5'j, . .... 105 - 105 51) Pénzek árfolyama» Angol-magyar bank 100 frt. ......................... _ _ _ _ £fre”CI . »«J­e • .................................... 92 50 93 -Rémai bankegylet 100 frt ......................................... . .. _ .« ... P'­T.s-burc'si , *00 , aafist ...... 67 — 88 — O­. arany.......................................................................i. go­ 6­07 Osztrák földhitelintézet 600 frt. ex. 40...................... _ ____Károly­ Lajos 300 .............................................. 99 s® l®9 ~ *0 fokos arany............................................................................. jo 01 10 01 Magyar földhitelintézet *00 frt. ............................... s8 5., M 50 » » fr?'“®' ' ’ ............................... 9? — 98 50 Sovereign ...... . . i j . . j . 1 . n 4­, 1*57 Koreák, ca iparhitelintéz. 180 frt.................................... 141 zr. ,41 api • ' 15' * * * ••••••• 9?*“ Oros» Imperiale ..............____________1 Magyar­ok­ hitellnt *00 frt . .......................................... 1 107 50 n­’ z”k , JJ’, * ' * • 300 ............................... 99 - - ~ Mária-Terézi­taVér................................................................................ Pesti kereskedelmi bank BOO frt..................................... l” " ^ ^ Kassa oderbergl 200 frt . . . . . .............................. 66 75 67 - Basist........................................................................ 109 16 109 S01 Alsó-ansatrlalleaaumitole társulat 500 frt...................... ~7 _ Lembergi-ozern.-jas.yl pálya 300 frt esuat_...................... .................... -I Egyleti tallér ............................................................................ . _ _ _i Franco-osztrák-magy. 500 frank 50°/p.......................... 865 » »­­ • J- k*8- 1888 .... 76 75 77 *5 porosa pénztári utalvány.......................................... _ — ____. Franco-oantrák 100 frt ........................................................ ~~ . s » . » 7887 • • • • 77 ~ 7739 I • x » . ' , „ n » » » n 1868 • » » » — — 68­25 A. : «W­­rrr . • I | .t 0 ■ J » • • Iv- - *Wt . -- -- | Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény­társulat könyvnyomdájában Budapest barátok-tere 7-dik­sz. Atheneum-épü­let.

Next