Pesti Napló, 1878. április (29. évfolyam, 81-105. szám)
1878-04-23 / 99. szám
A nem választók congressusa. A választási joggal nem bírók congressusa, melyet a munkások vezetői hívtak össze, húsvét első és másod napján tartatott meg. A gyűlés czélja tudvalevőleg az volt, hogy agitatio indíttassék az egész országban az általános szavazati jog behozatala javára. A congressuson megjelentek legnagyobb része budapesti volt, de voltak delegátusok Arad, Komárom, Pozsony, Temesvár, Eger, Eszék, Szeged, Kaposvár, Szolnok, Debreczen, Pancsova, Miskolcz, Pécs, Nagy-Szeben, Brassó, Pápa, Új-Arad, Nagyvárad, Szombathely, Kassa, Nagy-Kanizsa, Fehértemplom városokból, Albertfalva és Nagy-Szerém községekből is. Mindössze 106 küldött jött 139 megbízással, így-egy megbízó levél érvényességéhez 30 aláíró volt szükséges. A megbízottak csaknem kivétel nélkül közmunkások voltak, de szélbali hírlapíró is szerepelt a megbízottak közt. A congressust előcongressus előzte meg. A kiküldöttek elnökökül dr. Csillag Zsigmond, Frankl Leo, Ihrlinger és Szabó Sándor (Eger) urakat, jegyzőkül pedig Kaczander Gy. Kürschner J., Korn F., Siemandel J., Csorba Géza és Krizsalda J. urakat választották. A megbízó leveleket bizottság revideálván, megkezdődött a congressus. A főkapitányság e gyűlést népgyűlésnek vévén, alkalma nyilt a korlátozó rendszabályokat érvényesíteni. A gyűlés helyiségében a »Hungária« nagy termének ajtajában 10—12 főnyi rendőri őrség volt elhelyezve. Benn a teremben pedig igen sok kapitánysági tisztviselő volt. A hivatalos biztos Bajkay alkapitány volt.A közönség közt Thasz Elek rendőrfőnök is helyet foglalt. Az emelvényen az elnökségen kívül néhány gyorsíró foglalt helyet. Az elnöklő dr. Csillag Zs. megnyitván az ülést, felolvasták az ügyrendet, mely a kapitányság közbejöttével állapíttatott meg. E szerint minden küldött csak egy szavazattal bír; az elnökség tagjai is bírnak szavazati joggal; az indítványok csak úgy tárgyalhatók, ha 10 küldött aláírta őket. Senki sem beszélhet 10 percznél tovább (mit azonban nem tartottak meg) s egy kérdéshez egy egyén háromszornál többször nem szólhat. A határozatokat általános szótöbbséggel hozzák. Főkapitánysági intézkedésnél fogva csak a napirendhez tartozó indítványokat szabad tárgyalni s aki beszélni akar, az emelvényre tartozik menni. A napirend tárgyai voltak:1. Az általános választási jog. 2. Az utak és módok annak elérésére D. u. 4 óra tájt kezdetét vette a vita, s az elnök azon nyilatkozattal nyitotta meg a vitát, hogy aki nem viseli jól magát, el fogják távolítani. Az általános választási jog szükséges voltát négy szónok fejtegette : Kürschner J. Ihrlinger, Frankl Leó és dr. Csillag Zsigmond. Kürschner magyar, Franki német nyelven magyarázgatta az egyéni jogokat, a jelen adócenzus igaztalanságát, s a szegények részvételi jogát a törvényhozásban. Indítványuk, hogy a congressus azált választási jog mellett nyilatkozván, manifestumot intézzen a nemzethez ily irányú mozgalom minél nagyobb mérvű elősegítése végett, a köztetszésre talált. Kész »Szózatot« is mutattak be, mely a felhozható okok összefoglalása után igy szól a nem választókhoz : »Te nép, az alvó óriás, ébredj és ismerd föl hatalmadat. Tudd meg, hogy te vagy az, ki a földet miveli, a réteket, legelőket és szőlőket termékenynyé teszi; hogy a te verejtékednek köszön a társadalom, hogy a magtárak és pinczék tömve vannak; hogy te vagy, feá az érczeket napvilágra hozod, hogy azokat gazdagságot képző és vagyont előhozó formákká alakítsad ; hogy te vagy, a ki kalapál, gyalul, sző és varr; te vagy, ki az embereket ruházod s nekik az eső és vihar ellen őket óvó födelet alkotsz; te vagy az, ki szorgalmas tevékenységed által az államot tartod fenn, s ha végre megunod annak csak kötelességet teljesítő részét képezni, az állam összeroskad. Ismerd meg hatalmadat és követeld jogod és befolyásodat az államban, községben, az általános választási jogot. Követeld ezt folyton és szünet nélkül. Emeld fel hatalmas hangodat és követeld az általános választási jogot. Terjeszd ezt városról városra, faluról falura, házról házra, minden gyárba, minden műhelybe, minden szivbe, hogy az ország minden zugából ezerszeres visszhang kiáltsa vissza : »Általános választási jog!« (Éljenzés.) Dr. Csillag Zsigmond a választási törvény hiányait és ferdeségeit, fejtegette s a törvényt igazságtalannak, következetlennek, aristocraticusnak és középkori szinezetűnek mondja. Én — úgymond — előmutathatom doctori diplomámat, de ha ki nem mutathatom, hogy adót rendes időben fizetek, nem élhetek választói jogommal. Tehát fictió a törvény kedvezménye az intelligentia részére! Ihrlinger az internationale tagja beismeri, hogy »internationalisták« vagyunk. De adjatok jogokat s majd akkor honszerető polgárok leszünk. A socialita elvek ugyan kisértettek minden beszédben de a főkapitány jelenléte folytán a szónokok kissé mérsékelték magukat. A congressus egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy az ált. választási jogot kívánja s a czélból a fentirt Szózat több ezer példányban kinyomatván, szétküldöztetik, hogy a mozgalom általánosan meginduljon. A napirend második tárgyának elintézése másnapra maradt. $ * * A mai húsvéthétfői gyűlésen még többen voltak, mint tegnap. A hallgatóság közt sok hölgy foglalt helyet. Elnök két új küldöttet jelent be s felolvastatta a múlt ülés jegyzőkönyvét. Első szónok Kürschner magyarul szólt, s némi indokolás után a következő határozati javaslatot terjesztette elő : »Tekintve, hogy alkotmányunk az állampolgárok egyenjogúságát mondja ki, s e szerint az adócenzuson nyugvó választási rendszer az alkotmány szelleme és értelme ellen vét, tekintve, hogy az országgyűlés csak körülbelül 900.000 polgárt képvisel, akik családjaikkal együtt legfeljebb 4 millió népességnek felelnek meg, s e szabadalmat képező jogot ők arra használják, hogy a többi tl'a milliót politikai és gazdasági tekintetben maguktól függővé tegyék; tekintve, hogy az állami s községi választótestületekből kitagadt állampolgárok képezik a nemzet vagyonteremtő részét, a választásra jogosultak annak csak fogyasztó részét képezik; tekintve, hogy a választójogot nem élvezők nemcsak indirect adójuk által, mely az egyenes adót nagyban felülmúlja, legtöbbet járulnak az állam gépezet menetéhez, de indirect után még az egyenes adót is ők fizetik meg , mert nem az az adófizető, aki a pénzt az adóhivatalba viszi, hanem aki ennek számára azt megkereste s épen ez nem élvezi a választójogot; tekintve, hogy a népesség választásra nem jogosult része a pénzbeli adó mellett legnagyobb részt a véradót is fizeti, tőle tehát a jogérzet megsértése nélkül a vfil. jogot megtagadni nem lehet; tekintve, hogy a nép közjava a legfelsőbb törvényként kell, hogy tekintessék s hogy minden törvény a közakarat nyilvánulása által szentesittessére, a választásra nem jogosultak ama óhaja, hogy a választási czenzus megszüntettessék s bizalmi férfiak által folyjanak be az alkotmányra, a közigazgatásra, a törvényhozásra s ennek az államban, a községben mikénti keresztül vitelére, jogosult; — minden rendelkezésre álló törvényes eszköz felhasználása mellett az országban hatalmas agitatió fejtendő ki a czélból,hogy az ált. választási jog törvényerőre emeltessék. Ennek elérésére a congressus leghathatósabb eszköznek tekinti. 1. Egy magyarországi párt alakítását,ezen elnevezéssel »választásra nem jogosultak pártja,« mely magának azon feladatot tűzi ki, az ált. választási jog követelését érvényre juttatni s a melybe beléphet minden választásra nem jogosult. 2. A fentiek értelmében tömeges kérvény intézését az országgyűléshez. 3. A legközelebbi országgyűlésiválasztásoknál odahatni, hogy csak oly képviselők küldessenek az országgyűlésre, kik azon írásbeli ígéretet adják, hogy az általános választási jog érdekében fognak működni. E határozati javaslatot Frankl német nyelven olvasta fel, utána Korn szólt, majd Ihrlinger, ki a határozat kivitelére 21 tagú végrehajtó bizottságot kívánt választani. De elnök kijelentette, hogy belügyminiszteri rendelet folytán a főkapitányság végrehajtó bizottság választását nem engedte meg. Az ülés öt percre felfüggesztetvén, a congressus ennek leteltével elhatározta, hogy a hozandó határozatok végrehajtásával a 4 elnök és 6 jegyzőből álló elnökséget bízza meg. A határozati javaslat fölött tovább folytatott vita azután kissé hoszszúra nyúlt. Több szónoknál életeret is kellett alkalmazni. Végre a gyűlés a határozati javaslatot elfogadta, s ennek kiegészítéséül még a következő határozatokat hozta: Siemandis Kaczander indítványára, hogy az országgyűléshez kérvényt intéz az ált. választási jog érdekében. Ezután sok mindenféle indítványt fogadtak még el. Kimondották, hogy egy év alatt új congressus hivassák össze, hogy »izgatási pénztár« alapittassék, melyen a központból apostolokat küldenek ki a vidékre az igét hirdetni. Határoztak továbbá a párt lapja érdekében, mire az elnökök zárszava után az ülés véget ért. Este bankett volt, melyet a M. Hir. szerint titkos értekezletnek kellett volna követni. Különfélék. — april 22 (A hivatalos lapból.) Király ő Felsége dr. Lumnitzer Sándor egyetemi rk. tanárnak és rókus kórházi főorvosnak a királyi tanácsosi czimet, Baruch Sámuel marosvásárhelyi birtokos és gyártulajdonosnak a maga és törvényes utódai részére díjmentesen a magyar nemességet, dr. Scherzer Károly londoni főconsuli helyettesnek a Ferencz József rend kiskeresztjéhez a csillagot és Udricky Lajos bottuschain alconsulnak a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. A vallás- és körokt. miniszter Nogáll Károly közalapítványi kir. ügyigazgatósági díjtalan alügyészt, ég Fay Andor vallás- és közoktatásügyi miniszteri fogalmazó-gyakornokot, a közalapítványi kir. ügy igazgatósághoz alügyészekké nevezte ki . Pfaff Ferecz műegyetemi tanársegédet, a középítészet és gyakorlati távlattanból műegyetemi magántanárrá lett képesittetése folytán, ezen minőségben megerősítette. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Székely Dénes megyei vol mérnököt a fejérmegyei m. kir. államépitészeti hivatalhoz kir. segédmérnökké nevezte ki. (Legfelsőbb adomány.) Király ő Felsége a budai tanító egyletnek 100 irtot adott temetkezési alapja gyarapítására. (Személyi hírek.) Tisza Kálmán miniszterelnök szombaton este Gesztről, b. Orczy Béla külügyminiszteri osztályfőnök tegnap reggel Bécsből megérkezett és Ujszászra utazott. Majláth György országbíró ma reggel Bécsből megérkezett. (A húsvéti ünnepnapok a kezdődő tavasz legszebb napjai voltak. Vasárnap délelőtt mindössze egy kis permeteg zavarta meg a szép időt, de az ég csakhamar kitisztult. Óriási tömegekben hullámzott a nép az utczákon, a köztereken, a templomokban. Délután a városligetet a mulatók ezrei occupálták. A Margitszigetnek s a budai hegyeknek is nagy számmal voltak vendégei. Este a főváros minden színháza zsúfolásig tömve volt. Hétfőn délelőtt szelesre vált az idő, de az április duzzogása hamar megszűnt, s a hétfői nap ép oly derült égen áldozott le, mint a vasárnapi. A Szent Gellérten is vígan mulattak, bár egy pár év óta a »magas» mulatságot meglehetősen szabályozták. (Két uj monographia.) A dunántúli helv. hitv. egyházkerület megbízta Véghelyi Dezsőt, Veszprém megye főjegyzőjét ezen egyházkerület monographiájának megírásával. Véghelyi Dezső ur továbbá — mint a Pápai Lapok írja — Veszprém városa történetének kiadásán dolgozik. A körülbelől három vastag kötetre terjedő mű, Véghelyi Dezső urnak, mint Veszprém városa főjegyzőjének 1875-dik évi s a közgyűlés elé terjesztett jelentése, melyben Veszprém városának történelme, közigazgatási fejlődése, ipara, kereskedelme, tanügye, egészségügye, közrendészete, jótékony és pénzintézeteinek részletes leírása, történelmi és statisztikai adatokkal ellátva ismertetve van. A mű kiterjed a város minden viszonyaira és intézményeire, így pld. magában öleli nem csak az egyes utczák keletkezésének történelmét, hanem még a közkutak részletes megismertetését is, s mindezt a legrégibb adatok nyomán. Érdekes többek között egy táblázatos kimutatás, amelyen Veszprém városának évi adója 1765-től 1875-ig kimutatva van. A terjedelmes mű a város költségén adatik ki. (Tankönyv a tótnyelvre.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a Victorin József által szerkesztett és Loos József gymnáziumi tanár által átnézett »Grammatik der Slowakischen Sprache« czimü munka a középtan ódákban tankönyvül használtassék. (A pápai viépbank liquidátióját, — mint a Pápai Lapok írja — a veszprémi törvészék nem fogadta el, mivel erre az alapszabályok értelmében a részvényesek s/4-edének szavazata szükséges, valamint az is, hogy a liquidálás kimondása a hirdetendő közgyűlésnek eleve megjelölt tárgysorozatába felveendő lett volna, már pedig ezen két körülmény hiányzott s igy a liquidálás kimondására a népbank utolsó közgyűlése jogosultsággal nem birt. A népbank tehát a liquidátió kimondása czéljából holnapután (szerdán) közgyűlést tart. Ha itt a liquidátió ki nem mondatnék, akkor a bank csőd alá jut és minden részvény után húsz forint befizetés fog behajtatni, még ha az illető részvényes időközben eladta is részvényét, de elmulasztotta annak idején az átiratást.A Pápai Lapokban több részvényes az igazgatóságra hárítja a felelősséget a károkért, melyeket szenvedett a bank az által, hogy az igazgatóság értéktelen, sőt fungált nevekkel ellátott váltókra kölcsönöket adott, és költséges pereket folytatott a sehol fel nem található felek ellen. A népbank zálogosztálya tényleg megszűnt működni. A letartóztatott egyének egyikét, Bada Mihály volt hivatalszolgát már szabad lábra helyezték. Stampfel Gusztávról, a népbank megszökött könyvvivőjéről azt irta egy vidéki lap, hogy Hamburgban elfogták s Győrön keresztül Pápára kisérték. Ezen hirt a P. Lapok megcsúfolja; Stampfl holléte még máig sincs tudva. Egyúttal felemlíti róla a következő esetet: Martius hóban Stampfl a népbank nevében az iglói hitelintézettől 2400 forintot szédelgett ki magának és egy meghatalmazvány alapján ezen pénzt a pápai postahivataltól fel is vette anélkül, hogy a népbank igazgatóságának ezen ügy felől bármi sejtelme vagy tudomása is lehetett volna. (F a u re p e r e.) A fizneves művész, ki legközelebb nálunk is szerepelt, legközelebb Rovira M. spanyol impressário által a párisi törvényszék előtt bepereltetett. Faure ugyanis a közte és Rovira között létrejött szerződés értelmében köteles lett volna január 27-ikén, négy nappal azután, hogy XII. Alfonso lakodalmát tartotta, Madridban, a Zarzuela színházban négyszer fellép. A művész díja 40.000 frankban állapíttatott meg, s Rovira kötelezte magát ezen összeg negyed részét előre, a hátralékos összeget pedig 3 nappal az előadás előtt lefizetni. Az előleget Faure felvette, de január 24-én a hátralékos összeg nem fizettetett ki. Ennek következtében Faure nem is ment Madridba. Rovira most kártérítési keresetet indított Faure ellen, azt állítván, hogy jan. 24-én lehetetlen volt a kikötött összeget kifizetnie, mert e napon a király lakodalma lévén, minden bankház zárva volt. (A hagymáz az Obzor jelentése szerint a Bregi községben belebbezett boszniai menekültek között oly mérvben dühöng, hogy az egész környéket izgalomban tartja. A járványt a menekültek között uralkodó nagymérvű ínség hozta létre, mert az állami segély e hó elsejétől kezdve megszűnt. A hatóságok megteszik ugyan mindazt, mi hatalmukban áll, hogy a menekülteken segítsenek, de a rendelkezésekre álló eszközök nem elégségesek a baj elhárítására (Az Antonelli-Lambertini per) más kiadásban ismétlődik Anconában. Mint a Corriere delle Marche írja, az ottani törvényszék előtt Monanni Victoria a Mastai család ellen örökösödési pert kezdett, állítván, hogy Mastai Lajos gr. IX. Pius pápa unokaöcscse, harmincz évvel ezelőtt Rómában tartózkodása alatt egy özvegy asszonynyal viszonyt tartott fenn, melynek gyümölcse ő volt. Monanni Victoria most elhunyt természetes atyjának hagyatékából 150.000 líra kiadatását követeli. Az anconai törvényszék előtt a bizonyítási eljárás ezen ügyben csakugyan meg is kezdetett. (A párisi nemzetközi kiállítás nagy pompával fog május elsején megnyittatni. Mint párisi lapokban olvassuk, a Parisban állomásozó összes csapatok kivonulnak s részben a kiállítás területén, részben az arra vezető út mentében lesznek elhelyezve. A megnyitás 10 órakor kezdődik. A kiállítási palotában a kereskedelmi miniszter fogadja a kiállítás bizottsága környezetében a külföldi képviselőket. Pontban tíz órakor érkezik meg Mac Mahon az összes szolgálatmentes párisi tábornokok kíséretében. Megérkeztekor az erődök ütegei megszólalnak. A törvényhozó testület képviselőit szintén ágyuk fogják üdvözölni. A köztársaság elnöke a nagyteremben fogja a kiállítást megnyitni. Midőn e szavakat mondja: »“[/exposition est ouverte«, a csapatok fegyverrel tisztelegnek, az ágyuk megszólalnak, s a zászlók a pavillonok tetejére felhuzatnak. A marsal ezután környezete kíséretében a Trocadero parkba megy, s innen a Jenai hídon át a Mars térre megy, megtekinteni a kiállítást. A palota előtti területen az ország méltóságai, a bíróságok tagjai hivatalos öltözetükben, és Páris városának képviselőtestülete fognak helyt foglalni. Amint a marsal a kiállítás első osztályába belép, a kiállítás a nagyközönség számára is megnyittatik. (Szaszulics Verától) a Szjev. Vjestnik levelet közöl, mely e laphoz beküldetett. A szerkesztő e levél közlése alkalmával megjegyzi, hogy nem állhat jót azért, várjon e levelet csakugyan Szaszulics Vera írta, mert sem őt, sem kézírását nem ismeri. A levél tartalma következő: Uram ! Néhány lap azon hírt közölte, hogy én a rendőrség elől elrejtőztem , e hír valószínűleg nyugtalanítani fogja rokonaimat és ismerőseimet. Szívesen adok felvilágosítást eljárásom iránt s azért kérem e levelem közlését. Már azon pillanatban, midőn a rendőrök a kocsit, melyben ültem, megállították, hogy egy másik kocsiba helyezzenek át, azon gondolat villant meg bennem s úgy látszik ezt hitte a közönség is, hogy engemet daczára a felmentő ítéletnek, el akarnak fogni. A közönség, nem tudom váljon azon elhatározással-e, hogy az elfogatást megakadályozza, vagy egyszerűen ösztönszerű félelemből, hogy engem megvédjen, minden oldalról a kocsi köré gyűlt. A rendőrök azonban széttaszigálták a közönséget, s a kocsiba fogozó embereket erővel elvonszolták a kocsi mellől. Ekkor lövések hangzottak, leírhatatlan zűrzavar támadt, s a kocsi e közben tovarobogott. A rendőrök jelenlétében kocsisom felé egyik ismerősöm lakását kiáltottam hova menni akartam. Ide megérkeztem. Éjjel 2 órakor meg is jelent itt egy rendőr hivatalnok a Dvornik és három más ismeretlen egyén kíséretében. Ezek a lakás minden zugát felkutatták s az ott lakó nők mindegyikének arczát figyelmesen megnézték. Mindez azon hitet kelti bennem, hogy parancs adatott ki üldöztetésem végett. Kész voltam ellenzés nélkül magamat a bíróság határozatának alávetni, de nem szánhatom el magamat arra, hogy újólag végtelen rendőri zaklatásoknak tegyem ki és így kénytelen vagyok addig, mig meg nem győződöm róla, hogy tévedtem s az elfogatás veszélye nem fenyeget, elrejtőzni. Szt.-Pétervár, 1878. ápril 18. Szaszulics Vera:« Helyi hírek (A királyi palota kertje) Budavárban az idén is tetemesen diszeskedett. Nehány ezer fával gazdagították s az árnyas helyek számát ezzel nagyon növelék. A virágágyakra is a régi gondot fordítják s az egész kertet oly állapotba igyekeznek helyezni, hogy ő Felsége a királyné, bármely órában jöjjön, kerti sétáit teljes élvezettel végezhesse. (Az ünnepek előtt szombat éjjel a külső váczi ut 1490. sz. a. Schwarz József korcsmájában véres verekedés folyt le, melynek majd két emberélet esett áldozatul. Az említett korcsmában nappal többen kugliztak, később a vendégszobában mulattak, hol Nyik József napszámos Mutika András és Kaszai János napszámosok mellé került,Mutika András Nyik József kezéből a boros üveget kiütötte, mire a számos jelenlevők közt a verekedés általánossá lett, ajtók ablakok összetörettek, Nyik Andrást pedig annyira megverték, hogy eszméletlenül összerogyott. A verekedés közben a korcsmáros pisztolyát előhozván, ezt a korcsmáros sógora kezébe vette s a verekedők közé lőtt. A lövés Pader Jánost találta, kinek a golyó e rombjába fúródott, más állítás szerint a pisztoly véletlenül sült el. Még az éjjel a tett helyén vizsgáló biró, rendőri közegek s orvos jelentek meg s az esetet constatálták. (Szombat este) 6 órakor a Debreczen szálloda irányában a Dunából egy férfi hullát fogtak ki, tegnap reggel 6 órakor a vizi városi Kapuczinus-tér irányában a Ráczkevi gőzös személyzete szintén egy ismeretlen férfi hulláját halászta ki a vízből. Mindkét hulla a Rókus kórházba szállíttatott. (Gyújtogató ügyvédsegéd.) Molnár Dezső czibakházi szül. 27 éves, nőtlen ügyvéd segéd múlt éjjel a rendőri felügyelő tisztnél önkényt jelentkezett előadván, hogy ő f. h. 11-én az ősz-u. 11 sz., 15-én pedig a tavaszmező u. 31 számú házakat úgy szintén 18-án a városligetben egy jégvermet, 20-án pedig egy pinczét gyújtott föl. Az érintett helyeken tüzesetek csakugyan történtek s Molnár önföljelentésénél fogva kétséget sem szenved, hogy a tüzet ő élesztette. Molnár a rendőri orvos nyilatkozata szerint pyromániában szenved s e miatt a kórházba szállitatott. — Molnárnál találtatott egy jegyzőkönyv, mely ékes latinsággal előbbi élet történetét tartalmazza, azután különféle tárgyakra áttér, s német majd olasz, magyar sőt héber nyelven összefüggés nélküli vázlatokat tartalmaz. (Gyilkosság.) Schober Károly napszámos 8 év óta szoros viszonyban élt Minter Máriával ; a sárkány u. 3. sz. a. laktak. Schober Károly tegnapelőtt este egy kissé ittasan és fáradtan érkezett szegényes lakására s mint mondja, aludni szeretett volna. Minter Mária azonban heves szóváltásba elegyedett egy nála lakó napszámos aszonynyal, mi Schobert végre annyira dühbe hozta, hogy az ágyból fölugrott s kést ragadva, azt Minter gyomrába szúrta, minek következtében Minter most életveszély közt kórházban fekszik. Schober pedig elfogatott. (Rendőri hírek.) Az aldunasor 32-ik számú ház főlépcsőzetéből a harmadik emeleten a legfelsőbb lépcső szombat este 8 ó/a órakor közepén ketté tört, az alatta levő lépcsőt is magával sodorva, a földszintre lezuhant s esés közben még hat lépcsőt rántott magával. A házban III. emeleten lakó Ozorda Bódog kir. curiai biró, neje és két leánya csak pár pillanattal ezen válságos perez előtt, haladtak föl a lépcsőn. Ezeket Kosztolányi Árpád orvostanhallgató követett, ki is a 3-ik emeletből a lépcsővel együtt leesett, de majdnem csodás véletlenből csak is csekély ütődést szenvedett. A rendőrség részéről a baleset után a lépcső rögtön elzáratott, s a ház lakói most a hátulsó lépcsőn járnak, vasárnap reggel pedig rendőri tisztviselők és a városi mérnöki hivatal kiküldötteiből alakult bizottság a tetthelyén a szükséges intézkedéseket megtette. A baleset valószínű indoka az, hogy azon lépcső, mely a beomlást okozó vagy eredetileg már repedt volt vagy később teher rátevése által repedt meg. Színház és művészet. (A Szigligeti-síremlék) javára rendezett előadás húsvét első napján nagy közönséget vonzott a nemzeti színházba, mely a műsor minden számát tetszésével tüntette ki. A nemzeti színház zenekara nyitotta meg az elődást az Ahasver czímű kéziratban levő opera nyitányával, melyről már volt alkalmunk akkor nyilatkozni, mikor e részletet először mutatták be a zenekedvelők hangversenyén. A mű a nemzeti színház zenekarának művészi előadásában természetesen sokat nyert. Ezután Nagy Imre lépett elő dísz magyar ruhában s elszavalta Arany János »Tengeri hántás« czimü költeményét, mely a Szigligeti-albumban fog megjelenni. A népies ballada Arany legremekebb kidolgozású költeményeihez tartozik. Nehéz feladat volt elszavalni sajátszerű alkatánál fogva, de Nagy Imrének sikerült kifejezésre juttatni a költemény rejtélyes hangulatát, csak ott kívántunk volna erélyesebb, határozottabb színezést, ahol Tuba Ferkó halálát sejteti a költő a »mi nem éri!« felkiáltással. — Nagy taps jutalmazta a remek költeményt és Nagy Imre szavalatát. — Szerzőt hosszasan hívták, de a nagyérdemű szerző nem volt jelen. (Családját egy földszinti páholyban láttuk.) Nagy Imre után Odry Lehel énekelt népdalokat, szintén díszmagyar ruhában. A kedvelt dalműénekes arról is híres, hogy a magyar népdalokat nemcsak művészileg, hanem a népdalok sajátos zamatéval tudja énekelni. A dalok (különösen a »Végig mentem az ormódi temetőn« kezdetű) annyira tetszettek, hogy Odrynak az újrázást nem engedték el. A műsor második szakasza megint Szabó Ferencz Ahasveréből vett mutatványnyal kezdődött. A »Bacchansok táncza« volt ez, mely a tervezett, de abban maradt 3-ik philharmoniai hangversenyen lett volna bemutatandó. E rövid részlet körülbelül a dalmű legdallamosabb (ha tán nem is legértékesebb) része. Hogy tetszett, mutatja az, hogy a szerzőt a részlet eljátszása után kétszer kihívták. A prograram egyik legérdekesebb száma volt az ezután következett szám: Szigligeti »Perényiné« czímű kéziratban levő s nemsokára előadandó szomorújátékának két felvonása. A bemutatott töredékből ítélni még nem lehet, — csak annyit constatálhatunk, hogy a második felvonás egész végig rimes magyar alexandrinekben van írva s a második felvonás zárjelenete, mikor Perényiné egyik kis fiától, kit a szultán zálogba követel, szivreható búcsút vesz, megragadta a közönséget. Ferekiné Perényinét teljes hatással játszotta s többszöri kihívásban részesült. Egressy Ákos, Szigeti Imre, Hetényi Béla és Komáromy mint főszereplők vettek részt a darabban. Erkel »Hunyady Lászlójából« vett részletek fejezték be az előadást; zajos tapsok üdvözölték az ősz zeneköltőt, mikor a karnagyi emelvényre lépett s a tapsokból bőven kaptak a főbb szereplők is: N. Benza Ida, Mateczkyné és Ellinger. Az előadás 10 óra után végződött. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, ápr. 22. Ma délután, midőn a lóversenynek vége volt, Túrn-Taxis hg főlovászmester Hunyady gróf főszertartásmesterrel stagecoachban haza felé hajtatván, a prater-viaduct alatt az ott összegyűlt tömegből két lövés létetett rájuk. A lövések egyike a viaduct vasoszlopába, a másik a levegőbe ment. A merényletet egy Weisz Bernát nevű kereskedelmi ügynök követte el, ki rögtön elfogatván a rendőrségnél bevallá, hogy szándéka volt Thurn-Taxis lget meggyilkolni, mivel ehhez állásért folyamodván, kérvényére ismételten elutasító választ kapott. (Ered. sürg.) Nagy-Szombat, ápril 22. Eintner Kornél képviselőnk a városház nagy termében nagy számmal egybegyült választói előtt két órai beszédet tartott, melyben az egyesült ellenzéki pártok programmját beható bírálat tárgyává tette s a kiegyezési kérdés és keleti ügy mai állapotát ismertette. Beszéde nagy hatást keltett. Este nagy bankett. Apánszláv párt megindította a mozgalmat s külön jelölttel fog majd föllépni. London, april 22. A Daily News jelenti e hó 20-dikáról Konstantinápolyból. Layard lépéseket tett, hogy az angol alattvalók Amerika védelme alá helyeztessenek. Az amerikai követ e czélra kikérte kormányának engedélyét. Pária, april 21. A Temps jelenti Londonból, hogy remény van, miszerint Németország fáradozásait siker követi. Azt hiszik azonban, hogy a sikertelenség eshetőségére való tekintetből a háború előkészületeit szorgosan folytatják. London, april 22. A Reuter Office jelenti Bombayból, e hó 21-ről. Az indiai csapatok Máltába való szállítására az előkészületek folyamatban van Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat Iwwa hyomdájában. Budor: Barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. nak. Az expeditio-hadtest első dandára april 29-e száll hajóra. Konstantinápoly, april 21. Mukhtar pasa kineveztetett tüzérségi miniszternek. Hir szerint Reuf és Osman pasák, távoli ázsiai tartományokba neveztetnek ki kormányzóknak. A lapok azt hiszik, hogy az új kormány kedvező a semlegességre nézve. — Tegnap heves földrengés történt. — Layard, az angol követ, ide visszatért. — Az athéni orosz követ ide érkezett. London, ápril 22. Lord Beaconsfield meglátogatta ma Salisbury-t Hatfield-en. A Times Calcuttából e hó 21-ről jelenti: A kormány összes tevékenységét központosítja a háborús előkészületekre. Parancs adatott ki, hogy az összes benszülött ezredek azonnal a hadilábnak megfelelő létszámra emeltessenek. A fegyvergyárak éjjel-nappal dolgoznak, még vasárnap is. London, ápr. 22. A lapok nem nagyon kedvezőleg nyilatkoznak a Németország által ajánlott katonai compromissumról s arra utalnak, hogy Oroszország ez által többet nyerne, mint Anglia. A Times minden valódi compromissumot örömmel üdvözölne, de a Daily Telegraph azt hiszi, hogy a lényeges differencia Anglia s Oroszország között érintetlen maradna még akkor is, ha az ajánlott egyezkedés minden fél megelégedésére valósíttatnék. A Standard kételkedik abban, hogy Oroszország visszavonulna Konstantinápolyból, amíg a Bismarck Ausztriát visszatartja. London, april 22. A Times jelenti Pétervárról, april 21-ről. A londoni s pétervári kabinetek azon elvet akarják elfogadni, hogy a congressus a létező szerződésekben szükségessé vált módosítások megbírálására üljön össze. Anglia azonban követeli e mellett azon elv világos, formális elismerését, hogy a keleten történő minden nagy változás, aminőket a san stefanói szerződés javasol, nem orosz-török, hanem európai kérdéseket képeznek; hogy váljon Oroszország elfogadja-e ezen elvet, az nagy mértékben annak fogalmazásától függ. Az Oroszország és Ausztria közötti tárgyalások tevékenyen előhaladnak. Ausztria nem akar területi megnagyobbodást, hanem katonai és kereskedelmi érdekkörének kiterjesztését s különösen azt akarja, hogy megnyerje a salonikimitrovitzai vasútvonalat. Szt-Pétervár, ápr. 22. A folyamatban levő alkudozásokról közölt téves commentárok ellenében az Agence Russe constatálja, hogy miután a berlini cabinet felajánlotta jó szolgálatait, nem szabad kételkedni közvetítésének legális, gyakorlati és logikus feltételei iránt. Az Ag. Russe megerősíti, hogy az egyidejű elvonulás elvben elfogadtatott és hogy azt oly módon szükséges eszközölni, hogy az orosz hadsereg és az angol hajóhad egyforma távolságra legyenek Konstantinápolytól, számításba véve az időt, mely alatt az elhagyott állomásokra visszajöhetnek. Az elvonulásról még folynak az alkudozások. Ha az egytértés meglesz, akkor a conferentia összejöhet megállapítani a congressusi programmat. A tárgyalási kérdésekről a kabinetek közt eszmecsere foly, melynek eredményétől függ a congressus összejövetelének valószínűsége. Bukarest, ápril 21. A fejedelem születésnapja s megválasztása évfordulója alkalmából elfogadta a törvényhozó testületet; beszédek nem tartottak. A román parliament, tekintettel a súlyos helyzetre, nem napoltatik el végleg; ha szükséges lesz, újra összehívják. Róma, ápril 22. Azt állítják, hogy a pápa, az orvosok tanácsára, elvileg azt határozta, hogy a nyarat a vatiánon kívül tölti, egy ezután meghatározandó helyen. Az új bíbornoki kinevezéseket illetőleg semmi sincs elhatározva. Oroszországgal a tárgyalások tovább tartanak. Azt hiszik, hogy legközelebb megegyezéés létesül az üresedésben levő püspöki helyek betöltésére. Manchester, ápril 21. Ma a gyapotfonó munkások védelmére alakult munkástársulatok küldötteinek népes gyűlése tartatott meg, mely egyhangúlag azon határozatot fogadta el, hogy egyelőre tíz százlékiból álló dijleszállítás ajánlandó. Üzleti hírek. Az értéktőzsdéről. Budapest, ápril 22. Az ünnepi magánforgalomban a tegnap délelőtti kedvező hangulatot teljes szünet követte. Bülföldről nem jeleztetvén árfolyam, bankpapírokban nem létesült forgalom. Pesti biztositó intézet részvényei 74—74.50-en keltek. A „Borsszem Jankó“ 537 (ápril 21-dik) számának tartalma : Családi boldogság. (Czimképpel.) — Egérszabály. (Mese.) — Az elő-kongresszusról. — Húsvéti kép. (Képpel.) — Gr. Belcreditalbumába.— Suttyomberky Dárius a helyhezet signaturájáról. — Nagypénteki felfohászkodás. — Húsvéti öntözködés. — Muszka fordítás. — Ellenmondás. — Pium desiderium. Az uj fúzió illusztrácziója. (Képpel.) — Apró hirek. — Lapszemle. — Sport. — A gyakorlótéren. (Képpel.) — A ■ Kis Lap«-ból. (Vigyázó Laczi újabb levele.) — Forum piperculianum. — Az uj bálvány. (Képpel.) — A vörös kereszt alatt. — Húsvéti vers. — Pályakérdés. — Ártatlan beszélgetés. — Seiffensteiner Salamon törődései. — — Berzeviczy W. M. életeiből. — Mokány Bérczi húsvéti elégiája. — Theatralia. — Képrejtvény. (Képpel.) Szépirodalom. — Király-utczai levél. K ezeik, üzenetek. Megjelenik hetenkint. Előfizetési ára: Félvre 4 frt. Negyedévre 2 frt. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. VI. Mindenki tudja, mily kitűnő gyógyszer a kátrány a légcsőbajok, szédülés, hurut, meghűlés, s átalában a torok- és tüdőbetegségek ellen. Szerencsétlenségre sok oly beteg, kinek ezen készítmény használna, nem alkalmazza, akár íze miatt, melyet nem mindenki tűrhet, vagy azon alkalmatlanság miatt, melyet az úgynevezett kátrányiz készítése okoz. Ma már, hála Guyot párisi gyógyszerész úr észszerű találmányának, a betegeknek ezen többé vagy kevésbé igazolt ellenszenve is megszüntettetett a fent említett készítmény által. Guyot úrnak sikerült a kátrányt könnyed, átlátszó, kocsonya-szerű burokba zárni, és azokból gömbölyded, pilulaalaku tokocskákat készíteni. Ezen tokocskákból naponta a déli és esti étkezéskor két-három vétezik, s ezek a legcsekélyebb utóizt se hagyják hátra. Bensőleg azután a kátrány felolvad a befoglaló burokból, mely a legnagyobb gyorsasággal felemésztetik. Ezen tokocskák megromolhatlan tartóssággal bírnak, még a felnyitott üvegnél is hatályukat éveken át megtartják. A Guyot-féle kátránytokocskák teljes és alapos gyógymódot zárnak magukba, melynek költsége nem rúg többre, mint naponta 10 — 20 krra, melyek használata feleslegessé teszi minden más gyógyszer, mint hüsitök és a többi használását, úgy, mint minden más jó készítmény, a Guyot-féle kátrányok is számos utánzásra találnak. Guyot úr tehát csak azon üvegcsékért áll jót, melyek czimképén aláírása három szint nyomásban fel van tüntetve. 113 Nemzeti színház. Ma április 23-án. A fekete dominó. Víg opera 3 felvonásban. Zenéjét szerzette Auber. Lord Elford Odry Juliano, gróf Zajonghy Massarena Horatio Pauli Gil Perez Kőszeghi Angela Nádayné Brigitta Saxlehner E. Claudia Füredina Az opera után : COPPÉLIA, az üvegszemü hölgy. Ballet 2 felv. írták : Nuitter és Saint-Leon. Zenéjét szerzette : Delibes Leo. Betanította Campilli Frigyes, balletmester. Személyek: Swanada Rotter I. Coppélius Campilli Coppelia Peeze Teréz Népszínház. Ma, április 23-án. A KORNEVILLI harangok. Reg. operette 4 felv. Szövegét írták Clairville és Ch. Gabet, fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Robert Hank Gáspár A biró A jegyző Gremső Zsermén Szerpolett Planquette . Solymosi Együd Tihanyi V. Kovács Kápolnai Sziklai E. Szigligetiné