Pesti Napló, 1878. április (29. évfolyam, 81-105. szám)

1878-04-23 / 99. szám

A nem választók congressusa. A választási joggal nem bírók congressusa, me­lyet a munkások vezetői hívtak össze, húsvét első és másod napján tartatott meg. A gyűlés czélja tudva­levőleg az volt, hogy agitatio indíttassék az egész országban az általános szavazati jog behozatala javára. A congressuson megjelentek legnagyobb része budapesti volt, de voltak delegátusok Arad, Komá­rom, Pozsony, Temesvár, Eger, Eszék, Szeged, Ka­posvár, Szolnok, Debreczen, Pancsova, Miskolcz, Pécs, Nagy-Szeben, Brassó, Pápa, Új-Arad, Nagy­várad, Szombathely, Kassa, Nagy-Kanizsa, Fehér­­templom városokból, Albertfalva és Nagy-Szerém községekből is. Mindössze 106 küldött jött 139 megbízással, í­gy-egy megbízó levél érvényességéhez 30 aláíró volt szükséges. A megbízottak csaknem kivétel nélkül közmunkások voltak, de szélbali hírlapíró is szere­pelt a megbízottak közt. A congressust előcongressus előzte meg. A ki­küldöttek elnökökül dr. Csillag Zsigmond, Frankl Leo, Ihrlinger és S­z­a­b­ó Sándor (Eger) urakat, jegyzőkül pedig Kaczander Gy. Kürschner J., Korn F., Siemandel J., Csorba Géza és Krizsalda J. urakat választották. A megbízó leveleket bizottság revideálván, megkezdődött a congressus. A főkapitányság e gyűlést népgyűlésnek vévén, alkalma nyilt a korlátozó rendszabályokat érvényesí­teni. A gyűlés helyiségében a »Hungária« nagy termének ajtajában 10—12 főnyi rendőri őrség volt elhelyezve. Benn a teremben pedig igen sok kapi­tánysági tisztviselő volt. A hivatalos biztos Bajkay alkapitány volt.A közönség közt T­h­a­­­s­z Elek rend­őrfőnök is helyet foglalt. Az emelvényen az elnöksé­gen kívül néhány gyorsíró foglalt helyet. Az elnöklő dr. Csillag Zs. megnyitván az ülést, felolvasták az ügyrendet, mely a kapi­tányság közbejöttével állapíttatott meg. E szerint minden küldött csak egy szavazattal bír; az elnök­ség tagjai is bírnak szavazati joggal; az indítványok csak úgy tárgyalhatók, ha 10 küldött aláírta őket. Senki sem beszélhet 10 percznél tovább (mit azon­ban nem tartottak meg) s egy kérdéshez egy egyén háromszornál többször nem szólhat. A határozatokat általános szótöbbséggel hozzák. Főkapitánysági intézkedésnél fogva csak a na­pirendhez tartozó indítványokat szabad tárgyalni s a­ki beszélni akar, az emelvényre tartozik menni. A napirend tárgyai voltak:1. Az általános választási jog. 2. Az utak és módok annak elérésére D. u. 4 óra tájt kezdetét vette a vita, s az elnök azon nyilatkozattal nyitotta meg a vitát, hogy a­ki nem viseli jól magát, el fogják távo­lítani. Az általános választási jog szükséges voltát négy szónok fejtegette : Kürschner J. Ihrlin­ger, Frankl Leó és dr. Csi­ll­ag Zsigmond. Kürschner magyar, Franki német nyelven ma­­gyarázgatta az egyéni jogokat, a jelen adócenzus igaztalanságát, s a szegények részvételi jogát a tör­vényhozásban. Indítványuk, hogy a congressus az­ált válasz­tási jog mellett nyilatkozván, manifestumot intézzen a nemzethez ily irányú mozgalom minél nagyobb mérvű elősegítése végett, a köztet­szésre talált. Kész »Szózatot« is mutattak be, mely a felhozható okok összefoglalása után igy szól a nem választókhoz : »Te nép, az alvó óriás, ébredj és ismerd föl hatalmadat. Tudd meg, hogy te vagy az, ki a földet miveli, a réteket, legelőket és szőlőket termékenynyé teszi; hogy a te verejtékednek köszö­n a társadalom, hogy a magtárak és pinczék tömve vannak; hogy te vagy, feá az érczeket napvilágra hozod, hogy azokat gazdagságot képző és vagyont előhozó formákká ala­kítsad ; hogy te vagy, a ki kalapál, gyalul, sző és varr; te vagy, ki az embereket ruházod s nekik az eső és vihar ellen őket óvó födelet alkotsz; te vagy az, ki szorgalmas tevékenységed által az államot tar­tod fenn, s ha végre megunod annak csak kötelessé­get teljesítő részét képezni, az állam összeroskad. Ismerd meg hatalmadat és követeld jogod és befo­lyásodat az államban, községben,­­ az általános választási jogot. Követeld ezt folyton és szünet nél­kül. Emeld fel hatalmas hangodat és követeld az általános választási jogot. Terjeszd ezt városról vá­rosra, faluról falura, házról házra, minden gyárba, minden műhelybe, minden szivbe, hogy az ország minden zugából ezerszeres visszhang kiáltsa vissza : »Általános választási jog!« (Éljenzés.) Dr. Csillag Zsigmond a választási törvény hiányait és ferdeségeit, fejtegette s a törvényt igaz­ságtalannak, következetlennek, aristocraticusnak és középkori szinezetűnek mondja. Én — úgymond — előmutathatom doctori diplomámat, de ha ki nem mutathatom, hogy adót rendes időben fizetek, nem élhetek választói jogommal. Tehát fictió a tör­vény kedvezménye az intelligentia részére! Ihrlinger az internationale tagja beismeri, hogy »internationalisták« vagyunk. De adjatok jogo­kat s majd akkor honszerető polgárok leszünk. A socialita elvek ugyan kisértettek minden beszédben de a főkapitány jelenléte folytán a szóno­kok kissé mérsékelték magukat. A congressus egyhangúlag oda nyilatkozott, hogy az ált. választási jogot kívánja s a czélból a fentirt Szózat több ezer példányban kinyomatván, szétküldöztetik, hogy a mozgalom általánosan megin­duljon. A napirend második tárgyának elintézése másnapra maradt. $ * * A mai húsvéthétfői gyűlésen még többen voltak, mint tegnap. A hallgatóság közt sok hölgy foglalt helyet. Elnök két új küldöttet jelent be s felolvastatta a múlt ülés jegyzőkönyvét. Első szónok Kürschner magyarul szólt, s némi indokolás után a következő határozati javasla­tot terjesztette elő : »Tekintve, hogy alkotmányunk az állampolgá­rok egyenjogúságát mondja ki, s e szerint az adócen­zuson nyugvó választási rendszer az alkotmány szel­leme és értelme ellen vét, tekintve, hogy az ország­gyűlés csak körülbelül 900.000 polgárt képvisel, a­kik családjaikkal együtt legfeljebb 4 millió népesség­nek felelnek meg, s e szabadalmat képező jogot ők arra használják, hogy a többi tl'­a milliót politikai és gazdasági tekintetben maguktól függővé tegyék; tekintve, hogy az állami s községi választótestületek­ből kitagadt állampolgárok képezik a nemzet va­gyonteremtő részét, a választásra jogosultak annak csak fogyasztó részét képezik; tekintve, hogy a vá­lasztó­jogot nem élvezők nemcsak indirect adójuk által, mely az egyenes adót nagyban felülmúlja, legtöb­bet járulnak az állam gépezet menetéhez, de indi­rect után még az egyenes adót is ők fizetik meg , mert nem az az adófizető, a­ki a pénzt az adóhivatalba viszi, hanem a­ki ennek számá­ra azt megkereste s épen ez nem élvezi a vá­lasztó­jogot; tekintve, hogy a népesség választásra nem jogosult része a pénzbeli adó mellett legnagyobb részt a véradót is fizeti, tőle tehát a jogérzet megsér­tése nélkül a vfil. jogot megtagadni nem lehet; te­kintve, hogy a nép közjava a legfelsőbb törvényként kell, hogy tekintessék s hogy minden törvény a köz­akarat nyilvánulása által szentesittessére, a válasz­tásra nem jogosultak ama óhaja, hogy a választási czenzus megszüntettessék s bizalmi férfiak által foly­janak be az alkotmányra, a közigazgatásra, a törvényhozásra s ennek az államban, a község­ben mikénti keresztül vitelére, jogosult; — min­den rendelkezésre álló törvényes eszköz felhasz­nálása mellett az országban hatalmas agitatió fej­tendő ki a czélból,hogy az ált. választási jog törvény­erőre emeltessék. Ennek elérésére a congressus leghathatósabb eszköznek tekinti. 1. Egy magyarországi párt alakítását,ezen elne­vezéssel »választásra nem jogosultak pártja,« mely magának azon feladatot tűzi ki, az ált. választási jog követelését érvényre juttatni s a melybe beléphet minden választásra nem jogosult. 2. A fentiek értelmében tömeges kérvény inté­zését az országgyűléshez. 3. A legközelebbi országgyűlési­­választásoknál odahatni, hogy csak oly képviselők küldessenek az országgyűlésre, kik azon írásbeli ígéretet adják, hogy az általános választási jog érdekében fognak működni.­ E határozati javaslatot Frankl német nyelven olvasta fel, utána Korn szólt, majd Ihrlinger, ki a határozat kivitelére 21 tagú végrehajtó bizott­ságot kívánt választani. De elnök kijelentette, hogy belügyminiszteri rendelet folytán a főkapitányság végrehajtó bizottság választását nem engedte meg. Az ülés öt perc­re felfüggesztetvén, a con­gressus ennek leteltével elhatározta, hogy a hozandó határozatok végrehajtásával a 4 elnök és 6 jegyző­ből álló elnökséget bízza meg. A határozati javaslat fölött tovább folytatott vita azután kissé hoszszúra nyúlt. Több szónoknál életeret is kellett alkalmazni. Végre a gyűlés a ha­tározati javaslatot elfogadta, s ennek kiegészítéséül még a következő határozatokat hozta: Siemandi­s Kaczander indítványára, hogy az országgyűléshez kérvényt intéz az ált. választási jog érdekében. Ezután sok mindenféle indítványt fogad­tak még el. Kimondották, hogy egy év alatt új con­gressus hivassák össze, hogy »izgatási pénz­tár« alapittassék, melyen a központból apostolo­kat küldenek ki a vidékre az igét hirdetni. Határoz­tak továbbá a párt lapja érdekében, mire az elnökök zárszava után az ülés véget ért. Este bankett volt, melyet a M. Hir. szerint titkos értekezletnek kellett volna követni. Különfélék. — april 22 (A hivatalos lapból.) Király ő Felsége dr. Lumnitzer Sándor egyetemi rk. tanárnak és rókus kór­házi főorvosnak a királyi tanácsosi czimet, Baruch Sá­muel marosvásárh­elyi birtokos és gyártulajdonosnak a maga és törvényes utódai részére díjmentesen a magyar nemességet, dr. Scherzer Károly londoni főconsuli helyettesnek a Ferencz József rend kiskeresztjéhez a csillagot és Udricky Lajos bottuschain alconsulnak a Ferencz József rend lovagke­­resztjét adományozta. A vallás- és körokt. miniszter Nogáll Károly közala­pítványi kir. ügyigazgatósági díjtalan alügyészt, ég Fay An­­­dor vallás- és közoktatásügyi miniszteri fogalmazó-gyakorno­kot, a közalapítványi kir. ügy igazgatóság­hoz alügyészekké nevezte ki . Pfaff Ferecz műegyetemi tanársegédet, a középíté­­szet és gyakorlati távlattanból műegyetemi magántanárrá lett képesittetése folytán, ezen minőségben megerősítette. A közmunka- és közlekedésügyi miniszter Székely Dé­nes megyei vol mérnököt a fejérmegyei m. kir. államépité­­szeti hivatalhoz kir. segédmérnökké nevezte ki. (Legfelsőbb adomány.) Király ő Fel­sége a budai tanító egyletnek 100 irtot adott temet­kezési alapja gyarapítására. (Személyi hírek.) Tisza Kálmán minisz­terelnök szombaton este Gesztről, b. Orczy Béla kül­ügyminiszteri osztályfőnök tegnap reggel Bécsből megérkezett és Ujszászra utazott. Majláth György országbíró ma reggel Bécsből megérkezett. (A húsvéti ünnepnapok­ a kezdődő ta­vasz legszebb napjai voltak. Vasárnap délelőtt mind­össze egy kis permeteg zavarta meg a szép időt, de az ég csakhamar kitisztult. Óriási tömegekben hul­lámzott a nép az utczákon, a köztereken, a templo­mokban. Délután a városligetet a mulatók ezrei occu­­pálták. A Margitszigetnek s a budai hegyeknek is nagy számmal voltak vendégei. Este a főváros min­den színháza zsúfolásig tömve volt. Hétfőn délelőtt szelesre vált az idő, de az április duzzogása hamar megszűnt, s a hétfői nap ép oly derült égen áldozott le, mint a vasárnapi. A Szent Gellérten is vígan mu­lattak, bár egy pár év óta a »magas» mulatságot meglehetősen szabályozták. (Két uj monographia.) A dunántúli helv. hitv. egyház­kerület megbízta Véghelyi Dezsőt, Veszprém megye főjegyzőjét ezen egyházke­rület monographiájának megírásával. Véghelyi Dezső ur továbbá — mint a Pápai Lapok írja — Veszprém városa történetének kiadásán dolgozik. A körülbelől három vastag kötetre terjedő mű, Vég­helyi Dezső urnak, mint Veszprém városa főjegy­zőjének 1875-dik évi s a közgyűlés elé terjesz­tett jelentése, melyben Veszprém városának tör­ténelme, közigazgatási fejlődése, ipara, kereske­delme, tanügye, egészségügye, közrendészete, jóté­kony és pénzintézeteinek részletes leírása, történelmi és statisztikai adatokkal ellátva ismertetve van. A mű kiterjed a város minden viszonyaira és intézmé­nyeire, így pld. magában öleli nem csak az egyes u­t­c­z­á­k keletkezésének történelmét, hanem még a közkutak részletes megismertetését is, s mindezt a legrégibb adatok nyomán. Érdekes többek között egy táblázatos kimutatás, a­melyen Veszprém váro­sának évi adója 1765-től 1875-ig kimutatva van. A terjedelmes mű a város költségén adatik ki. (Tankönyv a tótnyelvre.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy a Victo­­rin József által szerkesztett és Loos József gymná­­ziumi tanár által átnézett »Grammatik der Slowaki­­schen Sprache« czimü munka a középtan ódákban tankönyvül használtassék. (A pápai vi­épbank liquidátióját,­ — mint a Pápai Lapok írja — a veszprémi törvé­szék nem fogadta el, mivel erre az alapszabályok ér­telmében a részvényesek s/4-edének szavazata szüksé­ges, valamint az is, hogy a liquidálás kimondása a hirdetendő közgyűlésnek eleve megjelölt tárgysoroza­tába felveendő lett volna, már pedig ezen két körülmény hiányzott s igy a liquidálás kimondására a népbank utolsó közgyűlése jogosultsággal nem birt. A népbank tehát a liquidátió kimondása czéljából holnapután (szerdán) közgyűlést tart. Ha itt a liqui­dátió ki nem mondatnék, akkor a bank csőd alá jut és minden részvény után húsz forint befizetés fog behajtatni, még ha az illető részvényes időközben el­adta is részvényét, de elmulasztotta annak idején az átiratást.A Pápai Lapokban több részvényes az igaz­gatóságra hárítja a felelősséget a károkért, melyeket szenvedett a bank az által, hogy az igazgatóság ér­téktelen, sőt fungált nevekkel ellátott váltókra kölcsö­nöket adott, és költséges pereket folytatott a sehol fel nem található felek ellen. A népbank zálogosztálya tényleg megszűnt működni. A letartóztatott egyének egyikét, Bada Mihály volt hivatalszolgát már szabad lábra helyezték.­­ Stampfel Gusztávról, a nép­bank megszökött könyvvivőjéről azt irta egy vidéki lap, hogy Hamburgban elfogták s Győrön keresztül Pápára kisérték. Ezen hirt a P. Lapok megcsúfolja; Stampfl holléte még máig sincs tudva. Egyúttal fel­említi róla a következő esetet: Martius hóban Stampfl a népbank nevében az iglói hitel­intézettől 2400 fo­rintot szédelgett ki magának és egy meghatalmaz­­vány alapján ezen pénzt a pápai postahivataltól fel is vette anélkül, hogy a népbank igazgatóságának ezen ügy felől bár­mi sejtelme vagy tudomása is lehetett volna. (F a u r­e p e r e.) A fizneves művész, ki leg­közelebb nálunk is szerepelt, legközelebb Rovira M. spanyol impressário által a párisi törvényszék előtt bepereltetett. Faure ugyanis a közte és Rovira kö­zött létrejött szerződés értelmében köteles lett volna január 27-ikén, négy nappal azután, hogy XII. Al­fonso lakodalmát tartotta, Madridban, a Zarzuela színházban négyszer fellép­­. A művész díja 40.000 frankban állapíttatott meg, s Rovira kötelezte magát ezen összeg negyed részét előre, a hátralékos össze­get pedig 3 nappal az előadás előtt lefizetni. Az elő­leget Faure felvette, de január 24-én a hátralékos összeg nem fizettetett ki. Ennek következtében Faure nem is ment Madridba. Rovira most kártérítési ke­resetet indított Faure ellen, azt állítván, hogy jan. 24-én lehetetlen volt a kikötött összeget kifizetnie, mert e napon a király lakodalma lévén, minden bank­ház zárva volt. (A hagy­máz­ az Obzor jelentése szerint a Bregi községben belebbezett boszniai menekültek között oly mérvben dühöng, hogy az egész környéket izgalomban tartja. A járványt a menekültek között uralkodó nagymérvű ínség hozta létre, mert az állami segély e hó elsejétől kezdve megszűnt. A hatóságok megteszik ugyan mindazt, mi hatalmukban áll, hogy a menekülteken segítsenek, de a rendelkezésekre álló eszközök nem elégségesek a baj elhárítására (Az Antonelli-Lambertini per) más kiadásban ismétlődik Anconában. Mint a Corriere delle Marche írja, az ottani törvényszék előtt Mo­­nanni Victoria a M­a­s­t­a­i család ellen örökösödési pert kezdett, állítván, hogy M­a­s­t­a­i Lajos gr. IX. Pius pápa unokaöcscse, harmincz évvel ezelőtt Ró­mában tartózkodása alatt egy özvegy asszonynyal viszonyt tartott fenn, melynek gyümölcse ő volt. Mo­­nanni Victoria most elhunyt természetes atyjának hagyatékából 150.000 líra kiadatását követeli. Az anconai törvényszék előtt a bizonyítási eljárás ezen ügyben csakugyan meg is kezdetett. (A párisi nemzetközi kiállítás­ nagy pompával fog május elsején megnyittatni. Mint párisi lapokban olvassuk, a Parisban állomásozó összes csapatok kivonulnak s részben a kiállítás te­rületén, részben az arra vezető út mentében lesznek elhelyezve. A megnyitás 10 órakor kezdődik. A ki­állítási palotában a kereskedelmi miniszter fogadja a kiállítás bizottsága környezetében a külföldi kép­viselőket. Pontban tíz órakor érkezik meg Mac Ma­hon az összes szolgálatmentes párisi tábornokok kísé­retében. Megérkeztekor az erődök ütegei megszólalnak. A törvényhozó testület képviselőit szintén ágyuk fog­ják üdvözölni. A köztársaság elnöke a nagyteremben fogja a kiállítást megnyitni. Midőn e szavakat mondja: »“[/exposition est ouverte«, a csapatok fegyverrel tisztelegnek, az ágyuk megszólalnak, s a zászlók a pavillonok tetejére felhuzatnak. A marsal ezután környezete kíséretében a Trocadero parkba megy, s innen a Jenai hídon át a Mars térre megy, megtekin­teni a kiállítást. A palota előtti területen az ország méltóságai, a bíróságok tagjai hivatalos öltözetük­ben, és Páris városának képviselőtestülete fognak helyt foglalni. A­mint a marsal a kiállítás első osz­tályába belép, a kiállítás a nagy­közönség számára is megnyittatik. (Szaszulics Verától) a Szjev. Vjestnik levelet közöl, mely e laphoz beküldetett. A szer­kesztő e levél közlése alkalmával megjegyzi, hogy nem állhat jót azért, várjon e levelet csakugyan Sza­szulics Vera írta, mert sem őt, sem kézírását nem is­meri. A levél tartalma következő: Uram ! Néhány lap azon hírt közölte, hogy én a rendőrség elől elrej­tőztem , e hír valószínűleg nyugtalanítani fogja ro­konaimat és ismerőseimet. Szívesen adok felvilágo­sítást eljárásom iránt s azért kérem e levelem köz­lését. Már azon pillanatban, midőn a rendőrök a kocsit, melyben ültem, megállították, hogy egy má­sik kocsiba helyezzenek át, azon gondolat villant meg bennem s úgy látszik ezt hitte a közönség is, hogy engemet daczára a felmentő ítéletnek, el akar­nak fogni. A közönség, nem tudom váljon azon el­határozással-e, hogy az elfogatást megakadályozza, vagy egyszerűen ösztönszerű félelemből, hogy engem megvédjen, minden oldalról a kocsi köré gyűlt. A rend­őrök azonban széttaszigálták a közönséget, s a kocsiba fogozó embereket erővel elvonszolták a kocsi mellől. Ekkor lövések hangzottak, leírhatatlan zűrzavar tá­madt, s a kocsi e közben tovarobogott. A rendőrök jelenlétében kocsisom felé egyik ismerősöm lakását kiáltottam hova menni akartam. Ide megérkeztem. Éjjel 2 órakor meg is jelent itt egy rendőr hivatal­nok a Dvornik és három más ismeretlen egyén kísé­retében. Ezek a lakás minden zugát felkutatták s az ott lakó nők mindegyikének arczát figyelmesen meg­nézték. Mindez azon hitet kelti bennem, hogy parancs adatott ki üldöztetésem végett. Kész voltam ellenzés nélkül magamat a bíróság határozatának alávetni, de nem szánhatom el magamat arra, hogy újólag végtelen rendőri zaklatásoknak tegyem ki és így kénytelen vagyok addig, mig meg nem győződöm róla, hogy tévedtem s az elfogatás veszélye nem fe­nyeget, elrejtőzni. Szt.-Pétervár, 1878. ápril 18. Sza­szulics Vera:« Helyi hírek (A királyi palota kert­j­e) Budavárban az idén is tetemesen diszeskedett. Nehány ezer fá­val gazdagították s az árnyas helyek számát ezzel nagyon növelék. A virágágyakra is a régi gondot fordítják s az egész kertet oly állapotba igyekeznek helyezni, hogy ő Felsége a királyné, bármely órában jöjjön, kerti sétáit teljes élvezettel végezhesse. (Az ünnepek előtt­ szombat éjjel a külső váczi­ ut 1490. sz. a. Schwarz József korcsmájában véres verekedés folyt le, melynek majd két emberélet esett áldozatul. Az említett korcsmában nappal töb­ben kugliztak, később a vendégszobában mulattak, hol Nyik József napszámos Mutika András és Ka­szai János napszámosok mellé került,Mutika András Nyik József kezéből a boros üveget kiütötte, mire a számos jelenlevők közt a verekedés általánossá lett, ajtók ablakok összetörettek, Nyik Andrást pedig annyira megverték, hogy eszméletlenül összerogyott. A verekedés közben a korcsmáros pisztolyát előhoz­ván, ezt a korcsmáros sógora kezébe vette s a vere­kedők közé lőtt. A lövés Pader Jánost találta, kinek a golyó e rombjába fúródott, más állítás szerint a pisztoly véletlenül sült el. Még az éjjel a tett helyén vizsgáló biró, rendőri közegek s orvos jelentek meg s az esetet constatálták. (Szombat este) 6 órakor a Debreczen szál­loda irányában a Dunából egy férfi hullát fogtak ki, tegnap reggel 6 órakor a vizi városi Kapuczinus-tér irányában a Ráczkevi gőzös személyzete szintén egy ismeretlen férfi hulláját halászta ki a vízből. Mindkét hulla a Rókus kórházba szállíttatott. (Gyújtogató ügyvédsegéd.) Molnár Dezső czibakházi szül. 27 éves, nőtlen ügyvéd segéd múlt éjjel a rendőri felügyelő tisztnél önkényt jelent­kezett előadván, hogy ő f. h. 11-én az ősz-u. 11 sz., 15-én pedig a tavaszmező u. 31 számú házakat úgy szintén 18-án a városligetben egy jégvermet, 20-án pedig egy pinczét gyújtott föl. Az érintett helyeken tüzesetek csakugyan történtek s Molnár önföljelenté­sénél fogva kétséget sem szenved, hogy a tüzet ő élesztette. Molnár a rendőri orvos nyilatkozata sze­rint pyromániában szenved s e miatt a kórházba szállitatott. — Molnárnál találtatott egy jegyző­könyv, mely ékes latinsággal előbbi élet történetét tartalmazza, azután különféle tárgyakra áttér, s né­met majd olasz, magyar sőt héber nyelven összefüg­gés nélküli vázlatokat tartalmaz. (Gyilkosság.) Schober Károly napszámos 8 év óta szoros viszonyban élt Minter Máriával ; a sárkány u. 3. sz. a. laktak. Schober Károly tegnap­előtt este egy kissé ittasan és fáradtan érkezett sze­gényes lakására s mint mondja, aludni szeretett vol­na. Minter Mária azonban heves szóváltásba elegye­dett egy nála lakó napszámos aszonynyal, mi Scho­bert végre annyira dühbe hozta, hogy az ágyból föl­ugrott s kést ragadva, azt Minter gyomrába szúrta, minek következtében Minter most életveszély közt kór­házban fekszik. Schober pedig elfogatott. (Rendőri hírek.) Az aldunasor 32-ik szá­mú ház főlépcsőzetéből a harmadik emeleten a leg­felsőbb lépcső szombat este 8 ó/a órakor közepén ketté tört, az alatta levő lépcsőt is magával sodorva, a föld­szintre lezuhant s esés közben még hat lépcsőt rán­tott magával. A házban III. emeleten lakó Ozorda Bódog kir. curiai biró, neje és két leánya csak pár pillanattal ezen válságos perez előtt, haladtak föl a lép­csőn. Ezeket Kosztolányi Árpád orvos­tanhallgató kö­vetett, ki is a 3-ik emeletből a lépcsővel együtt leesett, de majdnem csodás véletlenből csak is csekély ütődést szenvedett. A rendőrség részéről a baleset után a lépcső rögtön elzáratott, s a ház lakói most a hátulsó lépcsőn járnak,­­ vasárnap reggel pedig rendőri tisztviselők és a városi mérnöki hivatal kiküldötteiből alakult bizottság a tetthelyén a szükséges intézkedé­seket megtette. A baleset valószínű indoka az, hogy azon lépcső, mely a beomlást okozó vagy eredetileg már repedt volt vagy később teher rátevése által repedt meg. Színház és művészet. (A Szigligeti-síremlék) javára rende­zett előadás húsvét első napján nagy közönséget von­zott a nemzeti színházba, mely a műsor minden szá­mát tetszésével tüntette ki. A nemzeti színház zene­kara nyitotta meg az elődást az Ahasver czímű kéziratban levő opera nyitányával, melyről már volt alkalmunk akkor nyilatkozni, mikor e részletet elő­ször mutatták be a zenekedvelők hangversenyén. A mű a nemzeti színház zenekarának művészi előadá­sában természetesen sokat nyert. Ezután Nagy Imre lépett elő dísz magyar ruhában s elszavalta Arany János »Tengeri hántás« czimü költeményét, mely a Szigligeti-albumban fog meg­jelenni. A népies ballada Arany legremekebb kidolgozású költeményeihez tartozik. Nehéz fel­adat volt elszavalni sajátszerű alkatánál­ fogva, de Nagy Imrének sikerült kifejezésre juttatni a költemény rejtélyes hangulatát, csak ott kíván­tunk volna erélyesebb, határozottabb színezést, a­hol Tuba Ferkó halálát sejteti a költő a »mi nem éri!« felkiáltással. — Nagy taps ju­talmazta a remek költeményt és Nagy Imre szavalatát. — Szerzőt hosszasan hívták, de a nagyérdemű szerző nem volt jelen. (Családját egy földszinti páholyban láttuk.) Nagy Imre után Odry Lehel énekelt népdalokat, szintén díszmagyar ruhá­ban. A kedvelt dalműénekes arról is híres, hogy a magyar népdalokat nemcsak művészileg, hanem a nép­dalok sajátos zamatéval tudja énekelni. A dalok (különösen a »Végig mentem az ormódi temetőn« kezdetű) annyira tetszettek, hogy Odrynak az újrá­zást nem engedték el. A műsor második szakasza megint Szabó Ferencz Ahasveréből vett mutat­ványnyal kezdődött. A »Bacchansok táncza« volt ez, mely a tervezett, de abban maradt 3-ik phil­­harmoniai hangversenyen lett volna bemutatandó. E rövid részlet körülbelül a dalmű legdallamo­sabb (ha tán nem is legértékesebb) része. Hogy tet­szett, mutatja az, hogy a szerzőt a részlet eljátszása után kétszer kihívták. A prograram egyik legérdeke­sebb száma volt az ezután következett szám: Szigligeti »Pe­r­ény­i­né« czímű kéziratban levő s nemsokára előadandó szomorújátékának két felvonása. A bemu­tatott töredékből ítélni még nem lehet, — csak annyit constatálhatunk, hogy a második felvonás egész végig rimes magyar alexandrinekben van írva s a máso­dik felvonás zárjelenete, mikor Perényiné egyik kis fiától, kit a szultán zálogba követel, szivreható búcsút vesz, megragadta a közönséget. F­e­r­e­k­i­n­é Perényinét teljes hatással játszotta s többszöri kihí­­vásban részesült. E­g­r­e­s­s­y Ákos, Szigeti Imre, Hetényi Béla és Komáromy mint főszereplők vettek részt a darabban. Erkel »Hunyady László­jából« vett részletek fejezték be az előadást; zajos tapsok üdvözölték az ősz zeneköltőt, mikor a kar­nagyi emelvényre lépett s a tapsokból bőven kaptak a főbb szereplők is: N. B­e­n­z­a Ida, M­a­t­e­c­z­k­y­­né és Ellinger. Az előadás 10 óra után vég­ződött. A Pesti Napló táviratai. (Ered. sürg.) Bécs, ápr. 22. Ma délután, midőn a lóversenynek vége volt, Túr­n-T­axis hg főlo­­vászmester Hunyady gróf főszertartásmesterrel stagecoachban haza felé hajtatván, a prater-viaduct alatt az ott összegyűlt tömegből két lövés létetett rájuk. A lövések egyike a viaduct vasoszlopába, a másik a levegőbe ment. A merényletet egy W­e­i­s­z Bernát nevű kereskedelmi ügynök követte el, ki rögtön elfogatván a rendőrségnél bevallá, hogy szándéka volt Thurn-Taxis lget meggyilkolni, mivel ehhez állásért folyamodván, kérvényére ismételten elutasító választ kapott. (Ered. sürg.) Nagy-Szombat, ápril 22. E­in­tn­e­r Kornél képviselőnk a városház nagy termében nagy számmal egybegyült választói előtt két órai be­szédet tartott, melyben az egyesült ellenzéki pártok programmját beható bírálat tárgyává tette s a ki­egyezési kérdés és keleti ügy mai állapotát ismer­tette. Beszéde nagy hatást keltett. Este nagy bankett. A­­pánszláv párt megindította a mozgalmat s külön jelölttel fog majd föllépni. London, april 22. A Daily News jelenti e h­ó 20-dikáról Konstantinápolyból. Layard lépéseket tett, hogy az angol alattvalók Ame­rika védelme alá helyeztessenek. Az ameri­kai követ e czélra kikérte kormányának en­gedélyét. Pária, april 21. A Temps jelenti London­ból, hogy remény van, miszerint Németország fára­dozásait siker követi. Azt hiszik azonban, hogy a si­kertelenség eshetőségére való tekintetből a háború előkészületeit szorgosan folytatják. London, april 22. A Reuter Office jelenti Bombayból, e hó 21-ről. Az indiai csapatok Máltába való szállítására az előkészületek folyamatban van­ Nyomatik a kiadó-tulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény-társulat Iwwa hyomdájában. Budor: Barátok tere Athenaeum-épület 7. sz. nak. Az expeditio-hadtest első dandára april 29-e száll hajóra. Konstantinápoly, april 21. Mukhtar pasa kineveztetett tüzérségi miniszternek. Hir szerint R­euf és Osman pasák, távoli ázsiai tar­tományokba neveztetnek ki kormány­zóknak. A lapok azt hiszik, hogy az új kormány kedvező a semlegességre nézve. — Tegnap heves földrengés történt. — Layard, az angol kö­vet, ide visszatért. — Az athéni orosz követ ide érkezett. London, ápril 22. Lord Beaconsfield meglá­togatta ma Salisbury-t Hatfield-en. A Times Calcut­tából e hó 21-ről jelenti: A kormány összes tevékeny­ségét központosítja a háborús előkészületekre. Pa­rancs adatott ki, hogy az összes benszülött ezredek azonnal a hadilábnak megfelelő létszámra emeltes­senek. A fegyvergyárak éjjel-nappal dolgoznak, még vasárnap is. London, ápr. 22. A lapok nem nagyon ked­­vezőleg nyilatkoznak a Németország által aján­lott katonai compromissumról s arra utalnak, hogy Oroszország ez által többet nyerne, mint Anglia.­­ A Times minden valódi compromissumot örömmel üdvözölne, de a Daily Telegraph azt hiszi, hogy a lényeges differencia Anglia s Oroszország között érintetlen maradna még akkor is, ha az ajánlott egyezkedés minden fél megelégedésére valósíttatnék. A Standard kételkedik abban, hogy Oroszország visszavonulna Konstantinápolyból, a­míg a Bismarck Ausztriát visszatartja. London, april 22. A Times jelenti Péter­­várról, april 21-ről. A londoni s pétervári kabine­­tek azon elvet akarják elfogadni, hogy a congressus a létező szerződésekben szükségessé vált módosítások megbírálására üljön össze. Anglia azonban követeli e mellett azon elv világos, formális elismerését,­ hogy a keleten történő minden nagy változás, a­minőket a san­ stefanói szerződés javasol, nem orosz-török, ha­nem európai kérdéseket képeznek; hogy váljon Orosz­ország elfogadja-e ezen elvet, az nagy mértékben annak fogalmazásától függ. Az Oroszország és Ausz­tria közötti tárgyalások tevékenyen előhaladnak. Ausztria nem akar területi megnagyobbodást, hanem katonai és kereskedelmi érdekkörének kiterjesztését s különösen azt akarja, hogy megnyerje a saloniki­­mitrovitzai vasútvonalat. Szt-Pétervár, ápr. 22. A folyamatban levő alkudozásokról közölt téves commentárok ellenében az Agence Russe constatálja, hogy miután a berlini cabinet felajánlotta jó szolgálatait, nem sza­bad kételkedni közvetítésének legális, gyakorlati és logikus feltételei iránt. Az Ag. Russe megerősíti, hogy az egyidejű elvonulás elvben elfogadtatott és hogy azt oly módon szükséges eszközölni, hogy az orosz hadsereg és az angol hajóhad egyforma távol­ságra legyenek Konstantinápoly­tól, számításba véve az időt, mely alatt az elhagyott állomásokra vissza­jöhetnek. Az elvonulásról még folynak az alkudozások. Ha az egytértés meglesz, akkor a conferentia össze­jöhet megállapítani a congressusi programmat. A tárgyalási kérdésekről a kabinetek közt eszmecsere foly, melynek eredményétől függ a congressus össze­jövetelének valószínűsége. Bukarest, ápril 21. A fejedelem születésnap­ja s megválasztása évfordulója alkalmából elfogadta a törvényhozó testületet; beszédek nem tartottak. A román parliament, tekintettel a súlyos helyzetre, nem napoltatik el végleg; ha szükséges lesz, újra összehívják. Róma, ápril 22. Azt állítják, hogy a pápa, az orvosok tanácsára, elvileg azt határozta, hogy a nyarat a vati­ánon kívül tölti, egy ez­után meghatározandó helyen. Az új bíbornoki kine­vezéseket illetőleg semmi sincs elhatározva. Orosz­országgal a tárgyalások tovább tartanak. Azt hiszik, hogy legközelebb megegyezéés létesül az üresedésben levő püspöki helyek betöltésére. Manchester, ápril 21. Ma a gyapotfonó mun­kások védelmére alakult munkástársulatok küldöttei­nek népes gyűlése tartatott meg, mely egyhangúlag azon határozatot fogadta el, hogy egyelőre tíz száz­­lékiból álló dijleszállítás ajánlandó. Üzleti hírek. Az értéktőzsdéről. Budapest, ápril 22. Az ünnepi magánforgalomban a tegnap délelőtti kedvező hangu­latot teljes szünet követte. B­ü­lföldről nem jeleztetvén árfo­lyam, bankpapírokban nem létesült forgalom. Pesti biztositó intézet részvényei 74—74.50-en keltek. A „Borsszem Jankó“ 537 (ápril 21-dik) számának tartalma : Családi boldogság. (Czimképpel.) — Egérszabály. (Mese.) — Az elő-kongresszusról. — Húsvéti kép. (Képpel.) — Gr. Belcreditalbumába.— Suttyomberky Dárius a helyhezet sig­­naturájáról. — Nagypénteki felfohászkodás. — Húsvéti ön­­tözködés. — Muszka fordítás. — Ellenmondás. — Pium desi­­derium. Az uj fúzió illusztrácziója. (Képpel.) — Apró hirek. — Lapszemle. — Sport. — A gyakorló­téren. (Képpel.) — A ■ Kis Lap«-ból. (Vigyázó Laczi újabb levele.) — Forum piper­­culianum. — Az uj bálvány. (Képpel.) — A vörös kereszt alatt. — Húsvéti vers. — Pályakérdés. — Ártatlan beszélgetés. — Seiffensteiner Salamon törődései. — — Berzeviczy W. M. életeiből. — Mokány Bérczi húsvéti elégiája. — Theatralia. — Képrejtvény. (Képpel.) Szépirodalom. — Király-utczai le­vél. K ezeik, üzenetek. Megjelenik hetenkint. Előfizetési ára: Félvre 4 frt. Negyedévre 2 frt. Felelős szerkesztő : Urváry Lajos. VI. Mindenki tudja, mily kitűnő gyógyszer a kátrány a légcsőbajok, szédülés, hurut, meghűlés, s átalában a torok- és tüdőbetegségek ellen. Szerencsétlenségre sok oly beteg, kinek ezen készít­mény használna, nem alkalmazza, akár íze miatt, melyet nem mindenki tűrhet, vagy azon alkalmatlanság miatt, melyet az úgynevezett kátrányiz készítése okoz. Ma már, hála Guyot párisi gyógyszerész úr észszerű találmányának, a betegeknek ezen többé vagy kevésbé igazolt ellenszenve is megszüntettetett a fent említett készítmény által. Guyot úrnak sikerült a kátrányt könnyed, átlátszó, kocsonya-szerű burokba zárni, és azokból gömbölyded, pilula­­alaku tokocskákat készíteni. Ezen tokocskákból naponta a déli és esti étkezéskor két-három vétezik, s ezek a legcseké­lyebb utóizt se hagyják hátra. Bensőleg azután a kátrány fel­olvad a befoglaló burokból, mely a legnagyobb gyorsasággal felemésztetik. Ezen tokocskák megromolhatlan tartóssággal bírnak, még a felnyitott üvegnél is hatályukat éveken át megtartják. A Guyot-féle kátránytokocskák teljes és alapos gyógymódot zárnak magukba, melynek költsége nem rúg többre, mint naponta 10 — 20 krra, melyek használata felesle­gessé teszi minden más gyógyszer, mint hüsitök és a többi használását, úgy, mint minden más jó készítmény, a Guyot-féle kát­rányok is számos utánzásra találnak. Guyot úr tehát csak azon üvegcsékért áll jót, melyek czimképén aláírása három szin­t nyomásban fel van tüntetve. 113 Nemzeti színház. Ma április 23-án. A fekete dominó. Víg opera 3 felvonásban. Ze­néjét szerzette Auber. Lord Elford Odry Juliano, gróf Zajonghy Massarena Horatio Pauli Gil Perez Kőszeghi Angela Nádayné Brigitta Saxlehner E. Claudia Füredina Az opera után : COPPÉLIA, az ü­vegs­zemü hölgy. Ballet 2 felv. írták : Nuitter és Saint-Leon. Zenéjét szer­zette : Delibes Leo. Betaní­totta Campilli Frigyes, bal­­letmester. Személyek: Swanada Rotter I. Coppélius Campilli Coppelia Peeze Teréz Népszínház. Ma, április 23-án. A KORNEVILLI harangok. Reg. operette 4 felv. Szövegét írták Clairville és Ch. Gabet, fordította Rákosi Jenő. Zené­jét szerző Robert Hank­ Gáspár A biró A jegyző Grem­ső Zsermén Szerpolett Planquette . Solymosi Együd Tihanyi V. Kovács Kápolnai Sziklai E. Szigligetiné

Next