Pesti Napló, 1878. április (29. évfolyam, 81-105. szám)

1878-04-10 / 88. szám

Herczegovinából a tengerig szabad legyen az út, Montenegro ne kapjon kikötőt, és a görög elem oltal­­maztassék. Bécs, april 9. A Pol. Corr. jelenti Londonból ápril 8-áról. A szárazföldi és tengeri hadikészü­letek folytatása az angol kormány­programm állandó ré­szének tekintendő. Az angol csapatok partraszállása Mytelene szigetén, Mytelene occupatiója és angol állomássá tétele nem igen távol időben várható. Konstantinápoly, ápril 8. (Pol. Corr.) Mik­lós nagyherczeg és Saviet pasa folyvást igen élénken tanácskoznak a magatartásról, melyet Törökor­szág az angol-orosz összeütközés ese­tén követne. A törökök és oroszok megerősített vo­nalaik tökéletesítésén dolgoznak. A török kormányválság egyre tart. Ah­med Yefik pasa visszalépése bizonytalan. Bécs, april 9. A Pol. Corr. jelenti Bukarest­ből april 8-tól. Stuart báró bukaresti orosz diploma­­tiai ügyvivő tegnap magának Károly fejedelemnek és a román kormánynak is oly nyilatkozatokat mondott, melyek lényegükre és jellegükre nézve megfelelnek a fenyegető szavaknak, melyeket Gorcsakoff herczeg mondott Gr­a­­­k a román ügyvivőnek. A fejedelem és a kormány a fenyegetés miatt fel vannak háborodva annál is inkább, mert most a román hadsereg terjedtebb rajonban Turn-Severin­­től Galatzig lévén elhelyezve, jobban ki van téve egy netáni váratlan támadásnak, vagy lefegyverzési kí­sérletnek. Szent-Pétervár, april 9. Az Agence Russe jelenti: A podoliai ezred, a hatodik tüzérdandár és más csapatok Törökországból Odessába érkeztek. — Ha a congressus megtartatnék, akkor Gorcsa­­koff liget Ignatieff tánok kisérné oda. Szt-Pétervár, apr. 9. A Journal de St-Pe­­tersbourg a Montagsrevue legújabb külügyi fejtege­téséről czikkezik s constatálja a békés áramlatot, mely Németország mérséklő és nyomatékos befolyá­sának tulajdonítható. Ily befolyást senki se gyako­rolhat jobban, mint a berlini kabinet, mely Bécsben, Londonban és Szt-Pétervártt bizalmat kelt és senkit sem akar megalázni. A czél elérésére két feltétel igényeltetik : egy az, hogy a befejezett tények számba vétesse­nek ; a keresztények részére orosz vér által kieszkö­zölt jótéteményeket máskép kell biztosítani, mint az 1856-iki szerződés által. Ha a congressus új biztosí­tékok megvitatására jön össze, Oroszország azokat azon őszinte óhajjal fogja megvizsgálni, hogy meg­találja-e bennük a megkívántató aequivalenst.­­ Azután meg tekintetbe veendő, hogy ha bizonyos hatalmak biztosítani akarták magukat a jövőre, igaz­ságtalanság volna meggátolni azt, hogy Oroszország is fedezze magát. Oroszország a bolgár aspiratióknek több ér­vényt szerzett, mert azok közvetlenül kérdésben fo­rogtak és a harcz tárgyát képezték. De Oroszország nem feledkezett meg a görög lakosságról. Ha Orosz­ország nagyobb mérvekben kezdeményezett és így Törökország fennállását még jobban fenyegette volna, akkor Oroszországot praepotentiával vádol­ták volna. A mondott lap azt hiszi, hogy a Times levele­zőjének közlése a beszélgetésről, melyet Miklós nagy­­herczeggel a görögökről folytatott,­­ nem helyes. Ha Európa a keleti problémák megoldásánál az emancipáció és a békülés szellemében akar eljárni, Oroszország nem fog útjába akadályokat gördíteni, föltéve, hogy ez nem a boszantás és féltékenykedés szellemében történik, de azon őszinte óhajjal, hogy tartós megoldás találtassák. Az orosz lapok a helyzetről mérsékelten nyi­latkoznak. Berlin, apr. 9. A Nordd. Alig. Ztg írja: Ha lord Beaconsfield a bessarábiai kérdésben is érde­kelve látja Angliát, e kijelentést, mely kezdetben meglep, némileg megmagyarázzák Bratiano min. el­nöknek itteni irók előtt tett nyilatkozatai, hogy t. i. most az aldunai kereskedés felé gravitál, amit nem a politika, hanem a constellátió okoz. Angliának jó szene van, azt olcsón szállíthatja, mert a hajók visz­­szajövet román terményeket hozhatnak, míg a német kereskedés még a természetes feltételek színvonala alá is van nyomva a gácsországi vasutak tarifa ne­hézségei miatt. A román vasúti igazgatóság a svájczi és franczia áruk kedvéért elhanyagolja a német és az osztrák árukat, egyéb­iránt Bratiano kilátásba he­lyezte, hogy e tekintetben nemsokára változások fog­­­­nak történni. Róma, ápril 9. A kamara folytatta ma a ke­leti ügyek feletti vitát. Visconti Venosta kifejti az interpellációt és ezeket mondja: Nem vonja kétségbe, hogy a kormány Olasz­­ország részére meg akarja óvni a békét, és nem fog oly kötelezettségeket vállalni, melyek háborúra ve­zethetnének. A kormány iparkodjék általános meg­egyezést közvetíteni. Olaszországnak nem kell becsvágyónak lenni, de mégis vannak nagy érdekei és kötelezettségei azon keleti népekkel szemben, melyek a politikai egyen­súly elemét képviselik. Olaszországnak tehát joga és kötelessége köz­reműködni, hogy keleten igazságos, tartós állapot alakuljon, mely megfelel Európa érdekeinek és ama nemzetek jóllétének, hogy a Bosporusban, a Darda­nellákban és a Középtengeren a viszonyok úgy sza­­bályoztassanak, hogy semmiféle érdek se legyen ve­szélyeztetve. D­e­p­r­e­t i­s felel Visconti Venosta, némely tá­madásaira, kijelenti, hogy az előbbi cabinet viszo­nyai a hatalmakhoz kitűnőek voltak, hogy az hatá­rozottan békés politikát követett és nem vállalt el semmiféle kötelezettségeket. Róma, ápr. 9. A pápa ma mintegy száz osz­trákot és magyart, köztük több főrangút fogadott; köszönetet mondott a vallásos tüntetésért, megjegy­­zé, hogy az ausztriai egyház kiváló gondjának tár­gya ; dicsérte az uralkodó ház jámborságát és ra­gaszkodását az egyházhoz s a szentszékhez; azon reményét fejezte ki, hogy a vallásos érdekek mind jobban fognak fejlesztetni. London, ápril 9. (A felsőház tegnapi ülé­séből. Folytatólagos tudósítás.) Granville reméli, hogy a­mi most történik, nem fog második háborúra vezetni; a kormányra hagyja a felelősséget; nézete szerint Ausztria- Magy­arország és Anglia diplomatiai balsikert, Oroszország pedig diplomatiai győzel­met aratot; kétségbe vonja, hogy a kormány óhajt a congressusra menni. Az országnak joga van további felvilágosításokat kívánni. Ő még mindig reméli a békét, mert ez az összes résztvevők érdeke. Német-, Franczia-, Olasz- és Ausztria-Magyarország úgy lát­szik nem hajlandók Angliával közösen cselekedni és Oroszországnak nem sok kedve van megtagadni az igazságos és mérsékelt módosításokat, melyeket a hatalmak óhajtanak. Derby lord tagadja, hogy a tartalékosok be­hívása volt visszalépésének egyetlen vagy fő oka. Miért sürgős a tartalékosok behívása ? Ki van me­rítve a diplomatia ? Kétségtelen, hogy az ügyek zsákutczába jutottak, de a fennforgó viszonyokat ta­lán nem kell sajnálni. A congressus talán eszköz korábbi határozatok registrálására. A hatalmak mindig élénk rokonszenvet éreztek Oroszország iránt. Francziaországban senki sem óhajtj­a a krí­mi politika ismétlődését, Olaszország sem óhajt ily vállalatot ;kétségbe vonja, hogy Anglia számíthatna Au­s­z­t­r­i­a-M­agy­ar­o­r­sz­ág szövetségére. Ausztria-Magyarországtól merész politika vol­na háborút viselni Oroszország ellen, ha pozitív ígé­retet nem bir Németország semlegessége iránt. Miért bonyolódik tehát Angolország háborúba ? Mi ezei­ből? Tagadja, hogy Anglia prestige-e meg volna semmisítve. Cairns sajnálja, hogy lord Derby nem óhajtja a congressust; ő azt hiszi, a congressus lényeges szolgálatokat tehetett volna a kérdés szabályozásá­nál , de ő nem érti az ellenzék politikáját, ha bizal­matlansági szavazatot nem indítványoz. A kormány politikáját az angol nemzet és az európai népek nagy többsége osztja. Selborne kimutatja, hogy a jelen helyzet va­lóságos veszedelmet rejt magában, élesen bírálja a kormány politikáját. Carnarvon nem tartja valószínűnek, hogy Oroszország megengedje a Törökországgal kötött egész szerződés megsemmisítését; nézete szerint Sa­lisbury körjegyzékéből kitetszik, hogy Anglia, ha a congressusra megy, karddal kezében megy oda; ilyen politikát nem támogathat. Ha Anglia szerencsétle­nül háborúba sodortatnék, ez egészen más feltételek közt történnék, mint történt a krimi háború alatt. Houghton helyesli a kormány magatartását. Argyll herczeg kimutatja, hogy az ország lé­­pésről-lépésre oly tényre vezettetett, mely a parl­a­­mentben lepleztetett; egyetért a nézetekkel, melyeket a kormány a Törökország európai tartományai fe­letti kizárólagos orosz protectorátusról nyilvánított, neki nyomós kifogásai vannak ez ellen, de nem vonja kétségbe, hogy e kérdés még Európa által szabá­lyozható. A kormánynak igaza van abban, ha követeli az egész szerződés előterjesztését a congressus elé, de Oroszországnak is igaza van, ha bizonyos pontok elleni lehetséges kifogásokat nem enged meg. Ha Anglia Törökország ellen, mikor ez vonakodott kö­telezettségeit teljesíteni, és oly erélyesen lépett volna fel, mint ahogy most akar fellépni Oroszország ellen, akkor nem ütött volna ki a háború. Lord Salisbury : Most is ugyanazon meg­győződésektől van eltelve, mint a konstantinápolyi értekezleten, nem csatlakozik azok nézetéhez, a­kik azt hiszik, hogy a török tartományoknak nem lehet más jó kormányzatuk, mint az orosz kormány. A konstantinápolyi értekezlet gondoskodott elég garan­­tiákról a török tartományok jó kormányzatára és nem döntötte halomra a porta tekintélyét. Felemlítvén az értekezlet alatt és után történ­teket, így szól: A háború után megszűnt a semleges­ség, mert az csak a háború alatt létezhetik. De nem hittük, hogy oly szerződés fog köttetni, a­milyen a san­ stefanoi. Az angol kormány, mely legálisan várt a congressusra, akarata ellenére kényszerült jelen ál­lását elfoglalni. Ami lord Derby beszédét illeti, az a legneve­zetesebb, melyet szóló valaha minisztertől hallott. Lord Derby nyilatkozatai megsértik a szokást, mert kabinettitkokat közölnek. Az ő körjegyzékének czélja nem az volt, hogy széttépje a san­ stefanói szerződést; ő csak azt akarta kimutatni, hogy a szerződést egé­szében kell tárgyalni. A kormány készülődéseinek nincs háborús jellege, azok csak elővigyázati intézke­dések és nem tartalmaznak sem megállapított háborús szándékot, sem pedig fenyegetést valamely hatalom ellen. Szóló úgy hiszi, alapos oka van azt hinni, hogy a háború el fog kerültetni, de ha a háború kitörne, ő bizton hiszi, hogy a britt szellem jól fogja végezni. Kimberley, Strathwairn és Den­man felszólalásai után a felirat (mint már jelentet­tük) elfogadtatott. Közgazdaság. A budapesti áru- és értéktőzsde választmányának jelentése 1877-rő­l. (Vége. Lásd a P. N. vasárnapi lapját.) Megelégedéssel jelenthetjük ma a tisztelt köz­gyűlésnek, hogy a múlt év elején intézetünk veszé­lyeztetett anyagi helyzetével szemben életbe léptetett intézkedések helyeseknek bizonyultak be és háztar­tásunkban a rendet, egyensúlyt és biztonságot ismét helyreállították. S noha a gabona-liquidátiókból ere­­deti bevételi forrás, a­mely a múlt években szépen jövedelmezett, majdnem teljesen elapadt és daczára a Lloyd-társulattal közös házunk újabban is csökkent bérjövedelmének és daczára az azon levő érzékeny és nem kevesbedett terheknek, mégis a bevételek elég­ségesek voltak a lehetőleg leszállított kiadások fede­zésére és minden előrelátás szerint jövőre is elegen­dők lesznek. Szabályszerű és pontos könyvvitelről és pénztári kezelésről, melynek felügyelése és ellenőrzése végett a bizottmánynak egy külön albizottsága küldetett ki, kellőleg gondoskodva van. A gazdasági bizottság is, melynek tagjai szaporittattak, a minden irányban való megtakarításokra, és a bevételek szabályozására és ellenőrzésére folytonosan, lelkiismeretesen és jó sikerrel fordította figyelmét, és végre az 1877. évi pénztári kezelés és zárszámadások egy, Rebly Adolf, Altstätter Rezső, Hannover Miksa, Maerle Márk és Nágel Ármin urakból álló bizottság által behatóan átvizsgáltattak és teljesen rendben levők­nek találtattak. Azon 28 hirdetés sorából, a­melyeket a tőzsdei bizottmány a múlt év folyamán a forgalom és tőzsdei rend érdekében kibocsátott, különösen felem­lítjük azon intézkedést, a­mely a gabonacsarnokbeli üzleti órák változtatása tárgyában, a magyar kir. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi mi­nisztériumnak m. é. május 21-éről 9932 sz. a. kelt jóváhagyása után, m. é. május 24-én 667 sz. a. kellő­leg közhírré tétetett és egészen helyesnek és czélsze­­rűnek bebizonyult. A gabona­csarnok fűtő- és szellőztetési készü­lékei lényegesen javíttattak, a­melyek is most már minden e részbeli méltányos követelményeket kielégí­tenek, kivált ha gabona­csarnokunk tisztelt látogatói, a főüzleti órákban, szorosan alkalmazkodni fog­nak a fennálló és nem mellőzhető dohányzási tila­lomhoz. Egyébiránt a Loyd-helyiségek és ezekkel kap­csolatban gabona­csarnokunk számára tökéletesen ki­elégítő és gyökeres szellőztetési készülékek létesítése végett jelenleg tárgyalások vannak folyamatban, a­melyek, ha a teljes siker iránt elegendő biztosítékot nyújtandnak, az új tőzsdei bizottmányt remélhetőleg arra fogják indítani, hogy ezen terv foganatba véte­léhez hozzájáruljon. Az eddigi szokás szerint tudomására hozzuk a t. közgyűlésnek, hogy a tőzsde­ s gabona­csarnok tag­jainak száma, az 1876. évi 785 tag ellenében, az 1877. év végével 801 főre emelkedett; továbbá hogy az 1877. év végével tőzsdei jogosított ügynökök gyanánt a terményüzleti szakban 145-en és az értékpapirüz­­leti szakban 34-en, összesen tehát 179-en működtek a tőzsdén, míg az 1876-ik év végével csak 154-en voltak. Ezen számnak egy év során 25 ügynökkel tör­tént jelentékeny szaporítása arra indította a tőzsdei bizottmányt, hogy tekintettel az üzletnek és a for­galmi szükségletnek terjedelmére, újabb ügynöki jogosítványoknak kiadását egyelőre beszüntette. Fizetésre való képtelenségnek csak 12 kisebb esete fordult elő a múlt év folyamán a tőzsdén és gabona­csarnokban, mely esetek is nagyobbára ki­egyezések útján egyenlíttettek ki. Elszegényedett, de méltó, és időlegesen, saját hibájukon kívül kereset nélkül lévő tőzsdei tagok számára összesen 485 frtnyi segélydíjakat szavazott meg a bizottmány. A hivatalos árjegyzési lapnak külön ma­gyar és német kiadása azelőtt tetemes veszteséget okozott, a­mely most már együttesen mind a két nyel­ven szabatos és tetszős nyomatásban megjelenő ár­jegyzési lap által kevesbittetett. Ezen lapnak je­lenleg 98 előfizetője van. A bécsi tőzsdei kamarának indítványa folytán legújabban a hivatalos árjegyzési lapoknak kölcsönös kicseréjére eszközöltetik. Az 1877. évben a közigazgatási ikta­tó könyvben előforduló 1550 ügy közül van 1148 óvás és megintés, 78 szakszemle, és bizonyít­vány iránti kérvény, 324 különböző tárgyú ügy, mely adatokból a teendőknek folytonos szaporodása ki­tűnik. A tőzsdei gabona szabály-mázsáján 5902 mé­rés eszközöltetett, mely mérések jövedelme a föl­emelt díjtételekhez kötött várakozásoknak meg­felelt. Végre a fő fontossággal bíró, s tagadhatlan eredményei által kitűnő, a bel- s külföld közvéleménye által dicsérőleg elismert, s a bel- és külföldi kereske­delmi körök részéről igénybe vett és már több na­gyobb kereskedelmi piac­on utánzott választott bírósági intézményünkről akarunk szól­ni. Tudva van önök előtt­­. urak, hogy egy új pol­gári perrendtartásnak tervezete készült és az ország­­gyűlésen már be is nyújtatott, mely tervezetben a tőzsdei választott bíróságra nézve eddigelé fennálló törvényes szabványok többféle és lényegesebb módo­sításoknak alávettettek. Ha nem is akarjuk kétségbe vonni, hogy vala­mint minden emberi intézmény e világon, úgy tőzs­dei bíróságunk is javítható és tökéletes­íthető, mégis másfelől megelégedéssel és teljes öntudattal kiemel­hetjük azt, hogy sem tőzsdei bíróságunknak sok évi sikeres működése, sem az ennek eddigi tartama alatt tett tapasztalások nem tanúskodnak azon módosítá­soknak szükséges volta mellett, hanem hogy az utóbbiaknak indoka más momentumokban fekszik. Azon alakjában, a­melyben az említett tör­vényjavaslat, az első e részbeli tervezetnek lényeges megjavításával, az illető szakbizottság tanácskozásai­ból kikerült, tőzsdei bíróságunknak további sikeres működését és életképes fennállhatását nem teszi ugyan lehetetlenné, de igenis megnehezíti e műkö­dést, kivált jelen szerkezetében, melynek idevágó több határozata részint kiegészítést, részint szabatosabb szövegezést és világosabb definitiót különösen igé­nyel. S e részben a tőzsdei bizottmánynak feladata leend ezen ügyben tanácskozni és a kellő, alkalmas lépéseket idejében megtenni. A­mi pedig tőzsdei bíróságunknak múlt évi ténykedését illeti, ennek ismeretéül szolgáljanak a következő adatok. Ugyanis a bírósági iktató­könyv szerint 1046 kereset, 73 kielégítési végrehajtási kér­vény, 3 semmiségi panasz, és 14 különböző tárgyú beadvány. Összesen 1136 ügy nyújtatott be, (a hoz­zájuk tartozó, de külön szám alatt nem iktatott mel­lékes beadványokon kívül,) a­melyek is a függőben maradt 9 peren kívül, mindannyian elintézést nyertek. A keresetek közül pedig elintéztettek: ítélet által 632, birói egyezség által 125, biróságon kívüli egyezség által 273, birói illetéktelenség miatt vissza­­utasíttatott 43. A terményüzleti szakra esik 701 kereset, az értékpapír üzleti szakra 54, különböző, fa, anyagszál­lítási, építkezési stb. ügyletekre esik 291 kereset. S ezen keresetek sorából vonatkozik: belföl­diek, s részint fővárosi, részint vidéki ügyfelek kö­zötti peres ügyekre 930, bel- és külföldiek közötti peres ügyekre 113, külföldieknek egymás közötti pe­res ügyeire 3 kereset. A kielégítési végrehajtások közül esik Buda­pestre 37, a vidékre 29, a külföldre 7 kereset. Ezen jelentésünket azon kérelemmel zárjuk be, hogy a t. közgyűlés m. kir. min. tőzsdebiztosunknak, Lakatos Lajos urnak, intézetünk fejlődése körüli meleg és tevékeny részvételéért a hálás elismerést velünk együtt kifejezni, továbbá megelégedéssel tu­domásul venni méltóztassék, hogy a titkár urak, nem különben egész hivatali személyzetünk, kötelességeik hit teljesítése, ügybuzgóság és jeles munkálatok által, a múlt év folyamán is, teljes elismerésünkre igényt szereztek maguknak. S midőn ezennel önök bizalmáért köszönetün­­ket kifejezve, az alapszabályok értelmében megbízá­sunkat kezeikbe leteszszük, egyúttal kérjük, hogy a tőzsdei bizottmányi tagok választását a folyó 1878 évre nézve eszközlőbe venni méltóztassanak. Vegyes hírek. (A salgó­tarjáni kőszénbánya rész­vénytársulat) ma tartotta Forgács Antal gr. el­nöklete alatt rendes évi közgyűlését. A határozatké­pesség megállapítása után felolvastatott az évi jelen­tés, melyből következőket közlünk: A lefolyt év össz­forgalma 1.119.338.1 mmázsa, azaz 199.856.1 mmá­­zsával kevesebb, mint 187­6-ban. Készletül maradt 31.398 mm. A kőszén kelendősége a megelőző évhez képest csökkent, de az eredmény mégis hasonló a múlt évihez. A megelőző évről áthozott 1256 frt 51 krnyi előírás beszámításával 193.205 frt 26 krnyi tiszta jövedelem mutatkozik, melyből részvényenkint 7 frtnyi jutalék szétosztása inditványoztatik. A 27.000 társulati részvényre 7 frtjával 189.000 frt esik, a 4.205 frt 26 kr maradék uj számlára iratik elő. Az 1878. évi január 1-jei 19. sz. szelvény 5 frtjával már beváltatott, ennélfogva 1877. évi hátralékos jutalék fejében még 2­ert volna a 20-ik számú következő szelvényre elosztandó. A múlt évben megsemmisített 1000 db társulati részvényen kívül most ismét 500 db társulati részvény megsemmisítése indítványozta­tik. A Józsefvárna telekkel közvetlenül határos 435 hold kiterjedésű gr. Mikó-féle baglyasallyai nemesi birtok földesúri joggal együtt megvásároltatott, és ezért 85.000 főt ki is fizettetett. A felolvasott jelen­tés a benne foglalt indítványokkal együtt elfogadta­tott és a felmentvény megadatott. A f. é. julius hó 1­ sején esedékes 20. számú szelvény 1878-iki évi hátralékos jutaléka fejében a 2 frt már f. é. május 1-től fog beváltatni; a múlt évi felügyelők újra let­tek megválasztva. (Gabnaforgalom Törökországban.) Konstantinápolyban székelő nagykövetünk f. é. már­­cius hó 15-én kelt jelentése szerint: a török kormány elhatározta, hogy a gabnaneműeknek Gallipoli szandjákból való kivitele egész aratásig tilalom alá vettessék, a bevitelre szánt gabonára nézve pedig vámmentesség léptettessék életbe. Egyúttal kivétele­sen megengedtetett, hogy Bighaból Gallipoliba vitet­hessék a gabona. Hudavendighiar (Brussa) vilajetből a gabnaneműek kivitele, további intézkedésig és a fővárosba szánt küldemények egyedüli kivételével, megtiltatott. Üzleti hírek. Az értéktőzsdéről. Budapest april 9. Az esti tőzsde meglehetős szilárd hangulatban mozgott, a német piaczokról jelzett alacsonyabb jegyzések futólagos reactiót keltettek, a zárlat ismét szilárd , osztrák hitel része. 214.50— 213-ig voltak forgalomban és 213.60-ig javulva maradtak, magyar hitel részvények 197-en keresettek voltak. A bécsi értéktőzsdéről. (Ered. sürgöny.) Beva, april 9. A déli tőzsdén a londoni híreket bécsi hírek, — melyek ismét a congressus összejövetelét helyezik kilátásba — ellensúlyozván, ismét a hausse irány emelkedett túlsúlyra és az összes értékpapírok gyorsan és jelentékenyen emelked­tek, a valuta pedig ismét a tegnapi jegyzésre csökkent. Zár­lat : osztrák hitel részvények 215, magyar hitel részvények 196.50, osztrák államvasut 247.50, alföldi 111.50, magyar sorsjegyek 78, magyar kincstári utalványok 108.75, magyar aranyjáradék 86.60, osztrák aranyjáradék 73.75, 20 frankos arany 9.71. Bécs, april 9. (Osztr. ért. zárt.) Hitelrészv. 215.10. Ga­­licziai 243.—. Államvasut 247.50. Kente 61.65. 1860-as 111.25. 1864-es 134.26. Ezüst 106.20. London 121.35. Unio­bank____ Alt. építő bank —.— Angol-osztrák 95.—. Lombard 68.75. Tramway —. Hitelsorsjegy 160.20. Napoleondor 9.71—.— Arany 5.72—. Frankfurt 59.20. Porosz pénzutalvány 59 80. Török sorsjegy 13 75. — Angol épitő­bank —.—. — Arany­járadék 78.75. Béot, ápril 9. (M. ért. zárt.) Magyar földteherm. kötv. 78.—. Salgó-Tarján —. Magyar hitel 196.25. Magyar zálog­­levél 94.50. Erdély 101.—. Magyar keleti vasút 64 75. Magyar sorsjegy 78.25. Magyar földhitel 49.—. Magyar vasúti kölcsön 97.25. Anglo-magyar —.—. Franco magy. bank —___ Alföld 111.50. Magyar északkeleti vasút 108.50. Keleti vasúti elsőbbs kötv. 63.10. Tiszai vasút 176.—. Aranyj. 86.60. Kincst. utalv. 1873. 118.25. Kincst. utalv. 1874. 108.75. Bécs, ápril 9. (Esti zárt.) Hitelrészvény 214.—. Ma­gyar hitelrészvény 196,50. Lombard 69.—. — 1864-es—.— Ezüst —.—. Járadék 61,55. Magyar földhitelbank — Angol-osztrák 94,50. Államvasut 248.—. — 1860-as —._.__ Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.72.— Aranyjáradék 86.20. Unio­bank —.—. Berlin, april 9. (Zárlat.) Galicziai 102.30. Lombard 115.—. Ezüstjáradék 54.75. Váltóárf. Bécsre 166.10. Keleti vasút elsőbbségi kötvény —.—. Államvasut 414.— Papir-jára­­dék 51.10. Hitelrészvény 358.50. 1877. 10 mill. köles. —. Magy. kincst. utalv. — . Berlin, ápril 9. (A tőzsdéről.) Játéko. csendesek, vasutak részben javultak, bankok tartva, osztrák járadékok, orosz állampapírok és valuták javultak ; m. k. vasút 53, m. k. v. elsőbbségek 61.20, magyar kincst. utalv. 91.25, magyar aranyjáradék 72.40, osztrák aranyj. 61.70. Perifs, april 9. (Zárlat.) 30­0-os évjárulék 72.75. Olasz évjárulék 71.75. Mobitier hitelrészvény 148.—. Török sorsjegy 28.75. —5%-os évjárulék 109.70. Osztrák államvasut 517___ Lombard 155.—. Osztr. földhitelrészvény —.—. M. aranyjára-Pária, april 9. Gabnaüzlet. (Zárlat.) Liszt 8 márka, folyó hóra 67.25, májusra 67.50, májustól négy hó­napra 67.50, julius—augusztusra 67.50. — Képez­őolaj folyó hóra 96.50, májusra 97.25, májustól négy hónapra 97.25, a négy utolsó hónapra 94.—. — Szesz folyó hóra 60.50, májusra 61.—, májusról négy hónapra 61.25, a négy utolsó hónapra .------. C­z­u­k­o­r finomított —, Köln, april 9. Búza áprilisra 22.50, májusra 22.45. K­o­z s áprilisra 15.20, májusra 15.30. — Repczeolaj helyben 37.70, májusra 36.30. Stettin, april 9. Búza tavaszra 215.50, májusra 216.—. — Rozs tavaszra 147.—, májusra 147.50. Kép­ez e­t­­­a­­ januárra 68.50, april—májusra 66.—. — Szesz helyben 50.60, tavaszra 50.50, jun.—jul. 52.—. 25. Kail Károly háza 8275 frt.— Tolcsván apr. 24. Haber­­mann Tóbiás e. horváti háza 2900 frt. — Felső-Dióson (N.­­Szombat) május 2. Czmere József ingatlansága 15,095 frt. — Bolerázon (N.­Szombat)­ május 3. Danisovits József ingatlan­sága 2552 frt. Csődök. Dobos Imre n.-bocskói lakos ellen , bej. jun. 26-ig ; perügyelő Todorovics Zacharias m.-szigetijügyvéd. — Pollák D. sz.-andrási lakos ellen, bej. jun. 27-ig isperügyelő Jancsovics Emil gyulai ügyvéd. — Mittelmann Simon suttói fa­kereskedő ellen, bej. május 25-ig; perügyelő Tandlich Manó beszterczebányai ügy v. Csődmegszüntetés. Mailat S. P. brassói, Pa­­taky József kolozsvári, Ketyó Mátyás tatai lakosoknál. Pályázat. A kolozsvári egyetem állattan ösz­­szehasonlitó boncttani tanszéke mellett tanársegédi, apr. 24-ig. Kivonat a Budapesti Közlönyből. — Ápril 8. — Árverések; Budapesten, apr. 27. Seiller Teréz budai szőlői 763 frt. — Apr. 29. Kupp Vilma és Lajos krisz­tinavárosi háza 30580 frt, szőlői 1200 és 1900 frt és pasaréti szántója 2200 frt. Vidéken: Paráczon (Temesvár) május 8. Zsurka I. és társai hat háza telkestül 1200—2200 frtjával. — Granádon (Pozsony) május 23. Fakundini Zsuzsa háza és urb. állománya 2354 frt. — Csernán (Temesvár) május 11. Trutz Akim és társa több rendbeli ingd­. 4000 frt. — Parátzon május 14. O­­robod György és társainak több háza telkestül. — Káhón (Rimaszombat) május 7. Kotlár György birtoka 2176 frt. — Szombathelyen jun. 7. Szabó Vincze hagyatéki háza 1200 frt. — Csabán apr. 25. Lipcsei János és Kovács András fekvőségei 5320 frt. — Romhányon (B.-Gyarmat) apr. 23. Zagyvár Ven­del telke 1786 frt. — N.-Szeben május 15. Klammer Mihály ingd­. 2830 frt. — Szerednyén (Ungvár) május 24.Kapisinszky János ingd­. 1510 frt. — Kaposvárit apr. 29. Friss József háza 3448 frt. — Csabán május 4. Sajben György háza 300­0 frt. — Ulyón (Arad) jun. 12. Morin Bernát birtokai 160,000 frt.—Do­­monyon (Pestv.) jun. 12. Kandó József egerfarmosi nemesi birtoka 77,535 frt. — Kopházán (Sopron) május 4. Sinko­­vits János ingatl. 2000 frt. — N.-Váradon május 6. Augusz János háza 11,478 frt. — Vaálon april 25. Balog András háza és telkei 6000 frt. — Kalocsán april 27. Virág János és érdektársai ingatlanai 3000 frt. — Rováson (Medgyes) apr. 13. Melankovits Dénesné ingatlanai 2520 frt. — Ó-Liszkán apr. Meteorologiai jegyzetek. A meteorologiai magy. kir. központi­ intézet időjárási távirati jelentései 1878. évi április 9-ről, reggeli 7 óra. A megelőző 24 óra alatti tünemények.­­ A légnyomás többnyire kevéssel sülyedett Bécsben 4,3 m. m.-rel. A hő­­mérsék kevéssé változott. Eső : Prága 2, Nagy-Szeben 5 m. m. Ozonmérő : Budapesten nappal 4, éjjel 2. A tenger Póla és Fiume mellett fodros. Nemzeti színház. Ma, április 10-én. A velenczei kalmár. Dráma 4 felv. Irta Shakes­peare. Fordította Ács Zs. Velenczei dogé Ujházy Antonio Bercsényi Bassanio, barátja Nagy Imre Gratiano Halmy Lorenzo Kőrösmezey Shylock, zsidó Egressy Tubal, zsidó Pintér Lancelot Gobbo Sántha Öreg Gobbo Komáromi Portia, úrnő K. Jászay M. Nerissa Szigeti J. Jessica Kölessy M. Népszínház. Ma, apr­is 10-én. A KORNE­VILLI harangok Reg. operette 4 felv. Szövegét írták Clairville és Ch. Gabet, fordította Rákosi Jenő. Zené­jét szerző Robert Planquette. Személyek: Hanni Solymosi Gáspár Együd A biró Tihanyi A jegyző V. Kovács Grem­ső Kápolnai Zsermén Sziklai E. Szerpelett Szigligetiné Kezdete 7 órakor. a iH Visállán april hóban. Felelős szerkesztő : Örváry Lajos. n­yílt tér. én a bélyeg eny Magyar a pr­ó Jegy Ígérvény ! Húzás áprilia 16-én. Főnyeremény IOO.OOO forint, NYITRAI éa Tirna, Bécs, Kärntnerstrasae 16, eisernes Haus. 612 3 . ia-2®. Szél Észlelési állomás­­. 9 3 _ Felhőzet = a 2-so-----------------4? ® " iránya erősség Bregenz 760.8 — 0.2 — — derült Prága 69.0 + 3.0 EK 3 borult Bécs 63.3 -1- 2.6 — — felhős Sopron 62.2 + 3.4 E 1 » Magyar-Óvár 63.7 -1­­1.7 EK 1 » Trencsén 61.7 + 4.6 Ny 2 derült Beszterczeb, 63.6 -j-­4.4 — — » Budapest 63.5 + 3.0 EK 2 » Szolnok 61.9 +10.0 E 2 » Debreczen 64.3 + 3.0 D 1 » Ungvár 61.7 + 1.6 DNy 2 borult Szatmár 63.3 + 2.3 Ny 2 derült Nagy-Szeben 62.8 -1-­2.6 E 1 felhős Orsová 62.9 + 7.8 D 2 derült Szeged 62.4+ 2.4 — — köd Csáktornya 62.5 + 2.0 EK 1 derült Zágráb 62.7 + 2.4 — — » Fiume 61.0 + 8.7 K 3 » Póla 60.1 + 8.2 K 2 > „ , „ 0 fölött 0 alatt 1 Napja Hol?------------------------Időjárás ____________ méter __méter___ ____ 9 Budapesten 3.66 • tiszta » Pozsonyban 2.86 felhős » M.-Szigeten 1.41 . tiszta › Szathmáron 2.50 . száraz » Tokajban 6.60 . derült › Szolnokon 4.91 száraz › Szegeden 5.50 , » 8 Aradon 0 42 . felhős — N.-Becskerek . , » 8 Bezdán (Fer. cs.) 2.26 . felhős » Verbászon 1.80 , — 9 Eszéken 1.83 , — — Barcson 0.97 , száraz · Sziszeken 5.60 , » — Mitroviczon . , — — Zimonyban . , — 9 O­ Orsován 4.38 , tiszta A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos árjegyzetei ápril 9. •J Utolsó árkelet ,§ Utolsó árkelet ^ Utolsó árkelet ,H Értékpapírok ,3 Értékpapírok 1 Értékpapírok-----------------­® pénz árú ® pénz árú g pénz Álamadóaa&g. a) Gőzmalmok. Záloglevelek. Magyar vasúti kölcsön . 97 75 98 -­„ gömöri áll. zálogl. 5»/.------— — 500 Comordia-malom .... 405 — 406 — földhitelintézet 5•/."/. 94 25 94 50 „ keleti vasút I. kib. . 64 25 65 — 500 Első budapesti­ m .1 'In . . 905 — 925 — » n 5 „ 85 50 86 — „ keleti vasút II. kib. . 72 50 73 50 200 Eri­bet-malom ... 224 — 230 — n arany v. ezüst 5»/. 108 50 104 — „ államkölv. 100 frt. ar. 64 — 65 — 500 Heng­e-malom . ... 066 — 675 — » jelzálogbank 5'/.»/. 79 25 79 75 _ sorsjegy kölcsön 100 frt 78 25 73 75 160 Luiza-malom . » ... 196 — 198 — n földh.-r.v.t. 6% ----------------50 frt darab 78 25 78 75 200 Molnárok- a sütök-malma 304 — 305 — » » « S‘/«°/o------— — 1871- iki magy. államkötv. . — — _ — 1000 Pannónia-m m .... *150 — i17b — Pesti kereskedelmi­ bank 6% 91 75 92 25 1872- iki „ „ ------— — 800 Viktoria-ma­gm.................. 330 — 33 — Kisbirt. földhitelintézete 7% 96 -* 97 — 1873- iki m. kir. kincst. ut. 118 — 119 — n „ 6% 84 — -----­Hagyvarin j 3áradik adóm. le “ *5 25 ^Közlekedési vállalatok El.öbbség Ok. Földteherm. kötv. magy. . 77 50 78— 200 Alföldi fiumei vasút ... 112 - 112 50 200 Báttaszék-domborár-rák 5»/------------­, temesi­­ n I­0 3 SOODunagőzhalóz-Ursula, ------------I » „ 1867. zár. 76 50 77 — 800 Éjszakkeleti vasút ... 108 25 109 — 100 » 6«/,----------— — n » noU* ors- __ — eA 200 Erdélyi vasút................... - — — - 300 Éjszakkeleti vasnálva 5°/_______-— n " * 76 — 76 60 200 eger-sopron-ebenfurti vasút —- ------------- 300 (ar­ 50/ — 71 Magy. jelz. urb. válts. kötv. —• — 200 Kassa-oderbergi vasút . . ----------------- 500 Magyar-galiciai vasnálvaSQ/____— Szólódézsma válts. kötv. . 80 50 81 — 200 Osztrák állami vasút ... 246 - 248 - 200 I. erdélyi vaspályaP ^5»/6------_ _ Oszt. áll. adós. pap. 5/. . 6125 6770 200 Pécs-barcsi vasút . . . . -------------- 200 Győr-sepr.-ebenf. vasút 5«/„--— _ ” ” " lízf . .. 200 Tiszavidéki vasút . . . . ------------­­— „Hitel“ földhitel szövetk. 5­62-­­__ v.Sy* 6585 65 75 200 Vágvölgyi vasút................................................ 200 Kassa-oderbergi vasút 5»/„----Z n n * ezüst kam. 500 Osztr. dunagőzhajózási vasút-----------------— Osztrák állami vasút 5 — — _ . .. voftoXaBOOfrt0 no nn 65 In 100 ^dai hegypálya .... 45 - 47 - 100 Tisza vidék, vasú­t . 5 ! ---------------­Kisorsolas^1860-ból a SOO frt. 110­­0 i­ 50 200 Pesti közúti vaspálya .. .6150 162 50 200 Vágvölgyi vaspálya, -­­-­; SSim ím«. mZ Ili z: e) Takarékpénztárak. m gudapwa Uncchid ~ ’'eyz: w - 91 _ Pest v. köles. 1871-bbl 6»/. . 89 - g9 50 _ Czeglédi................. _ _ _ _ 100 Kösz. és légiig köt. ------------ Z Blmvínvall 200 Országos központi .... 78 25 73 60 100 L1°yd- és tözsdeépület 5°/. 63 50 64 _ Regzvenyek. 1000 pegtt­el18 hazat..................alg0 _ _ _ 200 Pest-budai­­városi ... sis _ 317— MagánsorsJeRvak­al Bankok. 150 Pesti külvárosi.................... 49 _ 50— ku u .z . 1­50 Pakrác-daruvár-kutinjai . _ _________Osztrák hitelintézet . . . 160 50 161 50 80 Által. magy. munk­. hitelb. 20 _ 50 50 100 Vas-zalamegyei első ... — _ -----­­Pénznemek. 200 Ált. magyar hitelbank . . 195 _ 195 50 140 Bihari keresk. ipar és term. I) Különféle vállalatok. 1 Császári kir. arany ... g hitelbank — — _ — -“3 Osztr. magyar 8 frtos arany. 9 76 *­ 74 200 Franko-magyarbank ... — _ _ — 105 Alagút................................ 59 - - 60 — J1 S frankos arany .... 9 76 * 1? 100 Horvát leszámitoló­ bank . — — _— 400 ÍV, és t''sa-féle vasöntöde 177 — 179 — S­g ^ arany Ura .... — 2­78 100 Iparbank.........................38 _ 39 — 200­­Wiirdt-féle szeszgyár . 225 — 280 — W Osztrák^ és magyar ezüst . 106 60 80 Kisbirtok. földitelintézete . — — _ — 200 Gyapju-mosó és bízom. I. m. 157 — 160 — Német kir. bankj. 100 m. . 60 05 en — 100 Lipót v.b. (lak.és hitel-egyl.) 81— 32— 210 Kereskedő testületi épület . -----­­------ 60 15 100 Magy. ált. földhitel-részv.­t. 49 — .. — 200 Könyvnyomda „Athenaeum“ ------------------Váltok árfolyama(hora) 60 Magyar, jelzálog-hitelbank. — — — 500 „ Pesti . . . ---------------------160 Osztrák hitelintézet . . . 2­9 50 213 75 200 Kőszén és téglagy. (Drasche) 49 — 50 — 4 Német bankp. 100 n. kir. m. 5940 59 60 200 Pesti iparbank..................108 — .,8 — Rimamurányi vasmű . . . --------------------3 Amsterdam 100 holl. frtér 100 bo 100 70, 500 Pesti kereskedelmi­ bank . 515 — - „0 — 76® Salgó­tarjáni köszénbánya . 88 — ____2V* B(®88el 100 frankért ... __ _______ 100 Pest-budai kézmüvesbank . 49 — sn — 100 „ vasöntöde . . ------------------2 Fázis 100 frankért ... 48 sf, 4a 7ft 100 Sziszek! hitelbank . . . . 130­­ — 200 Schlik-féle vasöntöde . . 59 — 61 — 8 Marseille 100 frankért . ’ — 7 — 500 Serfözöde első magyar . . 246 — 248 — 8 Sváj­ci pénzpiacok 100 frank’ ágas 48 35­ b) Biztositó társulatok. 200 Sertéshizlaló...........................185 — 140— 8 Zürich 100 frankért . . 48 25 48 35­ 1 200 Sóskúti kőbánya . . . . -----------------2 London 10 font sterlingért 121 121 99­ 800 Első magyar biztosító-társ. 1720 — ------ 200 Spodium- és csontliszt-gyár 195 — 198 _ 6 Szentpétervár 100 rubelért —_ _ 800 Pannónia viszbiztositó-társ. 380 — — — 200 Szálloda-részvénytársaság . ------------------5 Milano 100 lire m­ove ital . — __ _ 100 Pesti biztosító-társulat . . 78 75 72 25 200 Tégla- és mészégető újlaki 23 — ___________ 300 Unió viszbiztositó-társulat . 146 — 150 — 200 Téglagy r kőbányai ... 58 — 58­­m _ _ „ , „ _ Minős. Ár Minős. Ár ti — a „ „ Minőség hectoll-Termény hectol. 100 kilogr. hectol. 100 kilogr. Termény terben ár 100 kilog.-ként Búza bánsági uj­­ 74 10.95—11.05­­ 75 11.15—11.30 Rozs ...... uj 70—72 7 75 8 — „ „ „ ( 76 11.40—11.55 77 11.70—11.80 „ „ . 78 11.80—12.— 79 —.--------.— , 80 —.—___.— — _.____.— Árpa takarmánynak . 7 60—62 7 50 7 70 " tiszavidéki *„ 74 11.80—11.40 75 11.60—11.65 . : : 1 » £ S:U.a:i. - • • G*-'3 8 80 8 »« . ’ 1 80 -----------.— - _._____.— 1 pestvidéki „ „ 74 11.06—11.15 75 11.80—11.40 „ égetni való • . . 62—64 9 50 io o,» „ „ „ • 76 11.55—11.65 77 11.70—11.80 „ „ „ 1 78 11.95-12.06 79 12.15-12.20 _ . . ., ” _ l * 80 -----------­­_ -------74b ...................................... »1­ 44 6 76 6 90 „ fehérmegyei „ ? 74 11.20—11.30 75 11.40—11.55 „ „ „ i 76 11.65—11.75 77 11 85—12.— Tengeri bánsági 75 „ „ „ ! 78 12.10—1*.20 79 12.25—12.85 T g ‘ btnsa*i • • • TO - — - _ | "r, bácskai „ | ^ —.-------------- — —.--------------„ másnemű. . . 78 7 40 7 45 i » » * I —‘ — — ff V » | — _*_ _*_ ‘ * Repoae kápo**ta . , * tiélkü! — — ___ _ * m. éjszakv. ” > 74 io!eO—10^70 75 10-+90 l , ^ I 76 11.05-11.15 77 »1.20—11.85 » bánsági ... . - - - _

Next