Pesti Napló, 1878. november (29. évfolyam, 265-290. szám)

1878-11-03 / 266. szám

De ha Ausztria semlegessége mellett sikerű czéljait elérni, nem engedte volna meg a tartomány megszállását. (Tessék a san­ stefanói békére gondolni. Azonban egy erős török kormánynyal szemben (és az akkori kormány erős volt) igen komoly eseményekre kellett elkészülve lenniök. A törökök erélyes ellenállása mindenféle komplikácziókat szül­hetett és ezeken csak úgy lehetett diadalmaskodni, ha Ausztriáról egészen biztosak lehettek Szentpéter­­várott. Két héttel a reichsstadti találkozás után a bolgár zavarok ütöttek ki. Egy héttel ezután Ro­mánia már a Il­od osztályú tartalékosokat is be­hívta. Ezalatt, bár a montenegróiak szerencsésen küz­döttek Mukhtar és Mahmud Hamdi pasák ellen, Abdul-Kerim váratlan gyorsasággal (mások azt mon­danák lassúsággal) verte meg a szerbeket. Ebből ki tudja mily eszmekapcsolat útján Németország és Ausztria egyszerre nagy szláv veszély rémképét lát­ták a politikai láthatáron feltűnni és jónak látták a czárt arra kérni, hogy a szlávoknál személyes befo­lyását e veszély elhárítására fordítsa. (Nekem úgy tetszik, hogy e határozatlan veszélynek sok analó­giája van azon szinte közelebbről meg nem határoz­ható veszélylyel, melylyel a magyar minisztérium szokta fenyegetni a képviselőket, ha holmi egyezke­dést nem akarnak elfogadni.) A czár nem vonako­dott e kérés teljesítésétől, de a feltétel az volt, hogy a porta még győzelem esetére is büntetlenül hagyja Szerbiát. Szeptember 1-én a konstantinápolyi követek tanácsa el is határozta, hogy ez alapon békére kéri fel a portát. Nem c­élom a két hónál tovább tartó alkudozások egyes mozzanatait követni, csak az ered­ményről szólok. Nov. 1-én vagyis inkább okt. 30-án megadta a porta, a külhatalmak pressiója alatt, Szer­biának a fegyverszünetet, melynek hatása Monte­negróra is kiterjesztetett. A­míg ez alkudozások folytak, Oroszország Samarakoff és Novikoff által sürgettette Bosznia el­foglalását. Szerette volna, ha Ausztria már akkor kompromittálta volna magát annyira, hogy a vissza­lépés lehetlenné tétessék. De Andrássy mégis taná­csosabbnak látta várni, míg a porta nem leend ké­pes ellentállni. Románia ezalatt seregét 45.000-re vitte fel. Abd­ul Kerim pasa, ki e készületekből igen világosan kiolvasta a háború elkerülhetlenségét, azt tanácsolta, hogy Romániát kell megszállni, mielőtt Oroszország átléphetné a Pruthot, (Oroszország len­gyelországi és kaukáziai serege ekkor már hadilábon volt) de a félénk külügyminiszter, Safvet pasa, ki minden nesztől félt, Ausztriát nem akarta felbőszí­teni és a szerdaiekrem ajánlata megbukott. Milán, kivel a czár elégedetlenségét éreztette, mert Csernojeff által magát szerb királylyá kiáltatta ki, de ki azt is látta, hogy a török előbb lesz Bel­grádiján, mint az orosz segéd­hadtest a Dunán, a béke megkötését sürgette. Szerencséjére Midhát meg­bukott és az őt követő Edhem még hitt a béke lehető­ségében és így megkezdődhettek az alkudozások, me­lyek a márczius 1-én kötött ismert török-szerb béké­hez vezettek. A­míg a szerb fegyverszüneti alkudozások foly­tak, az európai konferenczia terve jutott szőnyegre. Nov. 8-án az angol követ átadta a portának kormá­nya nézeteit e konferencziára nézve. Nov. 18-án elha­tározta a porta, hogy benne részt vesz. A felhatal­mazottak össze is ültek Konstantinápolyban, de az orosz biztos javaslata folytán egy előkonferencziát tartottak, melyből a török tagok ki voltak zárva. Ez előkonferenczia decz. 20-án végezte be munkálatait és kész határozatokkal lépett egy második tanácsko­zásba, melyet konferencziának neveztek. Ezalatt Oroszország egyre sürgette Bécsben Bosznia megszállását és utalt Salisbury magatartá­sára, biztosítva Andrássyt, hogy Angolország nem fogja ellenezni terveit. Andrássy Bécsbe hívta tehát Beust és Károlyi nagyköveteket és Rodich és Molli­­nary tábornokokat. A Beust által hozott adatok azonban nem nyugtatták meg eléggé Andrássyt Angolország szán­dékai felől és a reichstadti szerződés végrehajtása későbbre halasztatott. A porta, mint eléggé ismerve van, a konferen­czia határozatait nem fogadta el, hanem egy ellen­­indítvánnyal lépett fel. A hatalmak küldöttei erre elhagyták Konstantinápolyt. Midőn létrejött a béke Szerbiával, a hatalmak elkészítették a londoni jegyzéket, mely j­ó­v­á­h­a­­gyott mindent, a­mit a porta addig tett és csak arra hívja fel a konstantinápolyi kormányt, hogy hajtsa végre az ígért reformokat stb. Egyetlen pontja, mely részt jósolt (az anguis in herba) a le­­fegyverzkezési kérdés volt. Ezt a porta, tekintve, hogy Montenegró még folytatta a háborút, hogy Románia fegyverben állt, hogy Oroszország több hadtestet egyesített Kise­­neffben, nem tehette, és ez volt a szeg, melyen a szi­­rógató kéz megakadt. Több jegyzékváltás után Oroszország 1877. április 24-én megszente Törökországnak a háborút, és azonnal átlépte a Pruthot. A harc­téri események sokkal ismeretesebbek, semhogy itt követnem kelljen egyes mozzanatt. A boszniai kérdésre nézve csak akkor kezdenek érdekkel binni, mikor az orosz hadsereg Ozmán, Su­­lejmán és Mehemed Ali pasák által oly helyzetbe van hozva, hogy a nagyherczeg már arról kezd gon­dolkozni, hogy nem volna-e jobb a Dunán vissza­menni. A czár, nem osztva Napóleon 1870-ki akadé­­kosságát, a török segélyt illetőleg 4­, Romániát tényle­ges közreműködésre kéri, s Szerbiát szintén segélyre hívja fel. De ez nem engedhetett oly könnyen. Nem a semlegességi feltétel, mely alatt megkapta a kül­hatalmak intervenc­ióját Konstantinápolyban a fegyverszünet megnyerése alkalmával, hanem Ausz­tria kételyei tartották féken. Ausztria nem kételke­dett ugyan az orosz barátság felől, de attól tartott, hogy a szerb közreműködése oly igényekre bátorí­taná e fejedelemséget siker esetében, melyek Ausz­triának boszniai és herczegovinai érdekeibe ütköz­hetnének. Ekkor a czár egy szárnysegédjét (nem jegyeztem fel nevét) küldte Bécsbe, és minthogy ez nem győzhette meg Andrássy ellenvetéseit, a czár a német császár közbenjárásáért folyamodott. A német császár Salzburgban találkozott az osztrák császár­ral és erre minden akadály megszűnt. Szerbia késznek nyilatkozott September 6-án meg­kezdeni az ellenségeskedést. (Tényleg csak Plevna eleste után lépett fel.) A négy szövetséges azonban semmire sem me­hetett. Plevna állt és a félénk Mehemed Ali helyett Szulejmán pasa vette át a sumlai parancsnokságot. Ekko­r Oroszország a már szeptemberben meg­kezdett konstantinápolyi alkudozásoknak adott újabb lendületet. Titkos ügynökei úgy állíták elő a szul­tánnak az ügyet, mintha Törökország csak úgy me­nekülhetne meg a végbomlástól, ha Oroszország kar­jai közé veti magát. Ha folytatják a háborút, az Ausztriával és a fejedelemségekkel kötött szerződések értelmében, Európában úgy­szólván semmi sem ma­rad meg nekik, stb. Szaid pasa, a szultán főtitkára, egy török ál­lamférfinak, ki még lehetségesnek tartotta Ausztriát egy franczia-török szövetségbe vonni, 1877. október kezdetén ezeket mondta: »Aki azt állítja, hogy Ausz­triát az orosz kezei közül ki lehet menteni — vagy álmodozik, vagy hazudik. Austria csak semlegessé­gének diját, Boszniát és Herczegovinát tartja szem előtt.8) De — mondá tovább — még nem kapta meg.« Szaid pasa soha sem hitte, hogy Törökország megmérkőzhetnek Oroszországgal, még kevésbbé Ausztriával, ez utolsó megjegyzése tehát meglepő volt. Csak két hónappal később lett érthetővé. .(Mi­dőn Mahmud Damad pasa a Balkánba utazott. És a san­ stefanói béke igazolta szavait.) Az orosz ügynökök tehát azt ajánlották a por­tának, hogy elégítse ki az orosz érdekeket és az oro­szok megtartják nekik Boszniát és Herczegovinát. Ha Angolország ez időtájban oly határozottan lép fel, mint ezt két hónappal későbben tette, talán meg le­hetett volna menteni a portát, de ez nem történt és tényleg a porta az oroszok karjai közé vetette magát. Elesett Plevna, elfoglaltatott a Sipka-szoros, eltévedt Szulejmán pasa. (Erről más alkalommal töb­bet.) A törökök nyakra-főre­ ürítették Drinápolyt, hogy az oroszok kényelmesebben vonulhassanak be. Míg Konstantinápoly utolsó védvonalát a Derkos- Csekmedzse vonalt is kiürítették — a semleges öv alakítására. Ekkor érkezett meg az angol hajóraj, hogy ta­núja lehessen a san­ stefanói békének. Midőn a czár látta, hogy czélját sokkal töké­letesebben érte el, mint azt kezdetben remélte, és hogy Ausztria segélyére már nem szorult, nemcsak feleslegesnek tartotta az osztrák követelések keresz­tülvitelét, de sőt, hasznosabbnak tartotta Ausztriát kijátszani. Így jött létre a san­ stefanoi béke XIV. pontja, mely bizony nem váltotta be a reichstadti ígéreteket. Ekkor Bécsben nagy volt a harag s kétségbe­esés. Perfidiáról beszéltek és Andrássy az angolok­kal kezdett alkudozni Oroszország megalázására. (Alkudozgatott ő már máskor is, a­mióta kitört a háború, de úgy, hogy az angol kabinet egy mostani tagja azt mondotta felőle: »ha szerződéskötésre, vagy valamely komoly lépés végrehajtására kellett volna a dolognak kerülni, mindig kisiklott kezeink­ből.«) De ez egyszer komolyan vette a dolgot. Al­kudoztak tehát. Angolország erre támaszkodva, fegy­verkezni kezdett és Oroszország látta, hogy ez nem tréfa. Megczirógatták tehát Andrássyt. Ignatieff Bécsbe ment és nagy nehezen jóvá tette a bajt azon ígéretével, hogy a kongressuson majd találnak ők valami módot, melylyel Bosznia és Herczegovina Ausztriához csatoltatik. Midőn Ausztria meg volt nyugtatva ez ígére­tek homályossága felől, az angol alkudozásokat azzal fejezte be, hogy lehetetlenségeket kért,t. i. az an­gol alkotmánynyal össze nem férő sub­­sidiumot. Derby erre azt felelte, hogy subsidiu­­mot nem adhat, de garantírozhat egy vissza nem fi­zetendő kölcsönt. De Andrássy a subsidium mellett maradt, mire az alkudozás véget ért. Azalatt Suvaloff Angolországgal is kezdett al­kudozni. Derby, ki látta, hogy a kabinet ez alkudo­zásokon kívül egy foglalási tervet koholt, leköszönt. Salisbury mindjárt elfogadta a körjegyzékre követ­kezett orosz ajánlatokat, de Cyprus elfoglalását is biztosította a portánál kötött június 4-ei szerző­dés által. Összejött végre a berlini kongressus. Ausztria nem­ ellenezte az orosz k­övetelőpolsot, különösen a Bessarábiát illető pontot ,) mint mindig, azt hitte, hogy Oroszország Bosniát és Herczegovinát fogja odaajánlani neki, Oroszország azonban nem akart oly ajánlatot tenni, bár megígérte, hogy nem ellenzi, ha más teszi azt. Andrássy tehát Bismarck herczeg­­hez fordult, de ez sem volt hajlandó e lépés megté­telére, ekkor Andrássy kinyilatkoztatta a német kanczellárnak, hogy ő odahagyja a kongressust. — Cyprus cessiója nem lévén még ismeretes akkor, Bismarck bonyolódásoktól tartott, pedig neki béke kellett. Megkérte tehát Salisburyt, hogy ő tegye az indítványt. És az angol külügyér kapott az alkal­mon, mert ez könnyítette a cyprusi szerződés be­váltását, így igtaztatott a berlini szerződésbe a XXV. czikk, mely ma európai mandátum czím alatt szere­pel minden jegyzékben és czikkben, mely a bosniai foglalással van kapcsolatban. Oroszország ez adományból különben addig is nagyobb hasznot húzott, mint Ausztria, és ha sikerül neki Afghanisztánban eléggé foglalkoztatnia az ango­lokat, és Novibazárnál bajba keríteni Ausztriát a törökkel, világos lesz, hogy miért egyezett végre abba, hogy Ausztria nemcsak várja, hanem meg is kapja Bosniát és Herczegovinát. *** Budapesten. Broncz érem : Andrássy Dénes gróf dernői vas­gyára. B. Anna Vilmos társulat, Soborsin mellett. Pozdek József harangöntő Budapesten. Elismerő okmány : Hoffmann, Ernő Ó­ Orsován. Huncsár József és fia Selmeczbányán. Lőbl J. Magyar asphalt társulat Budapesten. 44-ik osztály: Erdészet. Arany érem : Bayersdorf és Biach, fakereskedők. Engel Adolf és fiai Pécsett. Guttmann S. H. Nagykanizsán. Neuschloss J. fiai, B­udapesten. Popper Lipót lovag Vágh-Beszterczén. Osz­trák államvasuttársulat bánsági erdei. Országos magyar erdé­szeti egyesület Budapesten. Ezüst érem : Deutsch M. Grödl testvérek M -Szigeten. Haasz Adolf Ó-Budán. Hajnald Lajos, kalocsai érsek. Koczka padlógyár Zágrábban. A közalapítvá­nyi erdőbirtokok. Nemeskéri Kiss M. Véghles. Pálffy Mór gróf Pozsony. Pokupcsics Gyula Budapest. Triska F. Kolozsvártt. Broncz érem : Dunkel C. W. Kassán. Staibl Jenő Kolozsvártt. Elismerő okmány : Dapsi Vilmos Rimaszombaton. Freistadler Antal Kaposvárt, Gotthilf Ferencz Temesvárit. Milutinovics S. Ruma, Molnár Benedek Kolozsvártt. Panovitz Fülöp Buda­pesten. Pesti faipar-társulat Budapesten. Varga Dániel Kolozs­várt. Walser J. Budapesten. Közreműködők: Ezüst érem Hofmann Sándor miniszteri titkár. Székely M. tanár. Broncz érem: Baiersdorf 0. 45-ik osztály. A vadászat termékei Broncz érem : Rickl József Debreczenben. 46-ik osztály. Nem tápláló földmivelési termékek. Arany érem: Károlyi Alajos gróf. M. kir. pénzügyministerium (dohány). Ezüst érem : Birn­baum Jakab Budapesten. Czilbert Béla, Gutor. Herczeg Eszter­­házy kapuvári uradalma, gróf Sándor Mór bajnai uradalma, Schosscher S. W. és fiai Budapesten. Bronceérem : Adamovics Ádám, Csepin. Herczeg M. L. és társa Budapesten, gróf Hu­­nyady Imre Ürmény. Polonyi Káróly Brassóban. Rosenthal Vilmos Budapesten, gróf Stubenberg József Székelyhid. Elis­merő okmány : Erdődy Ferencz gróf népen. 2. Jászói prépost­­ság. 1. Haasz Adolf Budapesten. Nagyváradi latin szertartási káptalan. Wimpfen Victor grófné Érd-Ercsi. Wodianer Albert Gyoma. 47-ik osztály. Vegytani és gyógyszerészeti anyagok. Arany érem: Osztrák államvasuttársulat (Orovicza). Ezüst érem : Brichta Jakab Trencsénben,, Borszéki fürdőigazgatóság. Hunyady János keserűviz forrás (Mattoni és Wille Budapest Ezüst érem : Stabilimento prodotti chimici Fiuméban. Szent István keserüviz forrás (Mattoni és Wille Budapest.) Bronce érem : Frank Fülöp és társa szappangyáros Fiumében. Heisch­­mann Ferencz szappangyáros Esztergomban. Lengauer és fia Verseczen. 2. Rosnyai Mátyás Aradon. 1. Rákóczy keserüviz forrás (Loser testvérek Budapesten.) Strobencz testvérek Bu­dapesten. Elismerő okmány: Beszédes Gyula gyógyszerész Dunavecsén. Dezsinyi Gusztáv Budapesten. Ferencz József ke­serüviz forrás (Hirschler Mór Budapest). Mádai János Kapos­várt. Pataky János Csobád. Schlesinger József és fia Trencsén. 48-ik osztály Fehérítés, avatás, festés s. a. t. Elismerő ok­mány : Berketz István Budapesten. 49-ik osztály. Kidolgozott és nyers bőrök. Ezüst érem: Abeles Adolf Budapesten. Elis­merő okmány: Horn József Budapesten. Rosenbaum Ignácz Balassagyarmat. Vl-ik csoport: Iparos szerszámok. Mechani­­kai ipar. 50-dik osztály. A bányászat és kohászat műszerei és munkálatai. Nagy dij : M. kir. államvasutak gépgyára Bu­dapesten ; osztrák államvasuttársulat M. kir. kincstári bányá­szati kiállítás. Ezüst érem : Zsigmondy Béla Budapesten. Köz­reműködők : Ezüst érem : Belházy János pénzügyminiszteri osztálytanácsos. Bronz érem : Hofgarten II. az osztrák állam­­vasúttársulatnál. Húsz Samu ugyanott. Steger Adolf ugyan­ott. 51-ik osztály. A mezőgazdaság és erdészet anyagai és munkálatai. Ezüst érem : Brogle és Müller Budapesten. Gu­­bics László Budapesten. Kühne Ede Mosonban , osztrák állam­­asuttársulat.Elismerő­­ okmány: The Beverb­b­on& Waggon Co. Limited-Budapest.Bokor Nándor Nagy Czenk. Schuszter Nándor Fehér templom. Szilágyi Mihály Bicske. 52-ik osztály. A mező­­gazdasági gyárak anyaga és munkálatai. Arany érem : Gang és társa r. társulat Budapesten. Ezüst Wörner és társa Bud­a­­pesten. Bronca érem : Szilágyi Mihály Veszprémben.­ ­) 1870-ben Ali pasa nagyvezér egy török hadsereget Napóleon rendelkezésére akart bocsátani Németország ellen. Feltétel a kapitulácziók megszüntetése volt, Napóleon nem fogadta el De Berlinben ezt nem feledték. A párisi kiállításon kitüntetett magyar­­országi kiállítók. IV. csoport: Szöveteit, ruházat és tartozé­kai- 83-ik osztály. Posztóneműek. Broncz érem: Bauer test­vérek, Budapesten. 34-ik osztály. Selymek és selyemszövetek. Elismerő okmány : Szegszárdi m. kir. selyemtenyésztési fel­ügyelőség. Radulovics Wassa, Fehérte­splomban. 37-ik osz­tály. A ruházat tartozékai. Ezüst érem : Brachfeld Francziska, Budapesten. Broncz érem : Hollós J., uridivatkereskedő Buda­pesten. Kubik János, keztyüs Székesfehérvárott. Laube Fe­­rencz, Budapesten. Lipniczky és társa keztyüs Budapesten. 88-ik osztály. Mindkét nembeli ruházat. — Ezüst érem : Csol­­noky Ferencz, szabó Kecskeméten. Kerékgyártó Bertalan, szűcs Miskolczon. Lőrincz István, lábbeli készítő Budapesten. Tenger­i Imre, szűrszabó Budapesten. — Broncz érem : Bal­­lascher János, szűcs Biszterczén. Gazdagfalussy M. szabó Ko­­losvárt. Grebe Henrik, szabó Kolosvárt. Heisinger F., czipész Zágrábban. Jámbor Bndre és fia, szabók Budapesten. Kolinay Gusztáv, szabó Lőcsén. Lay Bódog, Zágrábban. Matucsek József, czipész Kolosvárt. Mayer Zsigmond, férfiszabó Győ­rött. Broncz érem : Megyelka József, szabó Hódmező-Vásár­­helyen. Novák Mór, szabó Szegszárdon. Reinitz Samu, kalapos Budapesten. Beschofszky József, czipész Győrött. Rosenberger Adolf, czipész Szombathelyen. Schleifer Henrik, kalapos Po­zsonyban. Szepesy Gyula, szabó Budapesten. Elismerő ok­mány : Bauer testvérek, Budapesten. Baumgarten Antal, szabó Verseczen. Bisotka István, gubaszabó Debreczenben. Csiszár Béla, szabó Marosvásárhelyt. Dapsy József, szabó Rimaszom­baton. Ferenczy Ignácz, czipész Kolosvárt. Ferenczy Sándor, szabó Budapesten. Hochstrasser Mátyás, czipész Zsombolyán. Klobusitzky János, kalapos Beszterczebányán. Mellinger Re­zső, Esztergomban. Mihálykövi Lajos, férfiszabó Budapesten. Mikl­a Timot, Kókován. Tokos Zsigmond, szabó Kolozsvárt. Worell József, kalapos Marosvásárhelyt. 89-ik osztály. Éksze­rek és diszáruk. Broncz érem : Egger S és társa, ékszergyá­rosok Budapesten. Gigante A. és társa, aranyművesek Fiumé­ban. Elismerő okmány : Egger testvérek, ékszergyárosok Bu­dapesten. — 40-ik osztály. Hordható fegyverek. — El­ismerő okmány : Pacholek György, kardműves Budapesten. 41-ik osztály, úti és tábori czikkek. Ezüst érem : Letzinger Károly, bőröndgyártulajdonos Budapesten. Broncz érem: Felber János, bőröndgyártulajdonos Budapesten. V-ik csoport: Nyert és feldolgozott termé­nyek. 43-ik osztály: A bányászat és kohászat termékei 1 Egy díj: Osztr. szabad, államvasuttársulat magyarországi gyárai. Arany érem : Goldschmidt Lajos lovag, opálbánya bérlő Dub­­nikon. Magyarhoni földtani társulat Budapesten. Ezüst érem : Dobsinai Mária-tarna bányatársulat Dobsinán, Ganz és társa ") A román ministerium legközelebb (oct. 12.) hivatalos leleplezéseket közölt a kamarával a felől, hogy Bessarábia már a reichstadti találkozás óta el volt veszve Romániára nézve minden összevág annak bebizonyítására, hogy An­drássy kezdet óta conspirált az oroszszal — Boszniáért. *) Ezzel igen is megegyezik az, a­mit Derby mondott, t. i. hogy Ausztria már 1875. óta kötötte meg a bosznia-her­­czegovinai foglalást tartalmazó szerződést Oroszországgal.­­Tatán helyesebb volt volna 1872, vagy 1876, mondjai.) Közgazdaság, üzleti hetiszemle a gabonáról és terményekről. (Saját tudósítóinktól.) Budapest, nov. 2. A héten nagyon észrevehető volt, hogy közele­­dünk a télhez. A hőmérséklet lényegesen csökkent, reggel és este a hideg kezdett igen érzékeny lenni, az időjárás a hét nagyobb részében borult és esős volt. A mezei munkák a legtöbb helyen befejezettnek tekinthetők, s kellő nedvesség mellett a remélhető­leg nemsokára kikés, s nem fog a férgektől szen­vedni. Az üzleti viszonyok annyiban javultak valami­vel, a­mennyiben a közelgő Lipótvásár folytán több idegen vevő jött piaczunkra. De lényegileg a forga­lom mégis csekélynek, s a hangulat általában lany­hának mondható, mert egyetlen egy czikkben sem mutatkozik élénkebb kereslet. A holnap kezdődő Li­­pótvásárra nyerstermékek és gabnaneműek elegendő mennyiségben vannak a helybeli raktárakban. A közmű,­rövid-,ruha-,bőráru-üzletek is bőven fel vannak szerelve, hogy minden igénynek megfelelhessenek. A várakozások, melyeket a vásárhoz fűznek, elég na­gyok, minthogy a jó termés folytán a vevők meglehe­tős számmal kezdenek a paczra jönni. A Duna-fejedelemségekből is sok vevőt várnak, minthogy ott már a rendes viszonyok kezdenek visz­­szatérni. Mindezek folytán az a remény, hogy a mos­tani vásár jobb lesz, mint az előbbi volt. A terményü­zlet állapota jónak még mindig nem mondható, minthogy a forgalom meglehetős szűk körben mozog. De a hét folyamában búzára és rozsra mégis élénkebb irány mutatkozott, mert a malmok és exporteurök egyaránt vásároltak s fel­használták az árak alacsonyságát, hogy készleteiket kiegészítsék. E vásárlások megszilárdították az ára­kat, sőt finom fajták 10—15 krral emelkedtek, míg a többi fajokban a forgalom normális maradt. A forgalom kész árában 106.000, határidőre, melyben az őszi üzlet megszűnte folytán némi pangás állt be, 25.000 mm. volt. Búza: Mivel a malmok és exporteurök nagyobb mennyiségeket vásároltak, az irány szilárdult, úgy, hogy finom búza 15—20, közönséges 10 krral emelkedett. Az üzleti forgalom is élénkebb volt, de mégis csak szűkebb körben mozgott, mivel a tulajdonosok a kínálattal tartózkodóbbak voltak. Az összes heti forgalom 85.000 mm.-et tett. A hivatalos zárlat árak készpénzért, minőség szerint métermázsánkint kö­­vethetők: 76 kilo 7.20—8.50, 77 kilo 7.45—7.90, 78 kilo 7.70—9.30, 79 kilo 8—9.50, 80 kilo 9.24—9.60. Szokványbá­­zában a lefolyt hétben kevés kötés fordult elő, mivel az őszi üzlet megszűnt s csak tavaszra létesült üzlet mintegy 110.000 mm.-ra. — Az ár valamivel emelkedett és maradt zárlatkor 8.75—8.85 Rozs gyengébb hozatal és élénkebb kereslet mellett 20 krral drágábban könnyen volt eladható, szilárd iránya a hét zárlatáig fennmaradt; kész­pénzért minőség szerint elada­tott 5.50, 5.60, 5.70, 5.80, 5.90-ig és maradt zárlatkor 70—72 kilo 5.70—5.90 ; a heti forgalom 6.000 mm. volt. Árpa. Takarmány felében az üzlet lanyha volt és néha 5—bo­árral olcsóbban kínálták ; finom fajta pedig szilárdult, úgy hogy minőség szerint 20 — 60 krral drágábban volt elad­ható a multiheti zárlat árnál. Kedvezőbb hangulatban kö­rülbelül 5.000 mm. forgalom volt. A zárlat árak következők : 60—62 kilo takarmányárpa 5—5.80, 62—64 kilo égetni való 6.50—7.00, 64—66 kilo serfőzdei árpa 7.30—8.30 mm. Zab. A kereslet élénkebb volt, a vevők 10 krral drá­gábbra tartották, mely árt a vevők szívesen megadtak ; a heti forgalom mintegy 3000 mm. volt; a zárlat ár 36—40 kilo 5.30 —5.50 kr. Szokvány zab tavaszra 8—10 krral emelkedett a hét folytában, de azért mégis csak kevés kötés jött létre — mintegy 5000 mm.; a zárlat ár 6—6.05. Tengeri forgalma csendes üzlet mellett mintegy 5000 mmázsát tett, az árak nem igen változtak ; bánsági 75 kilo zárlatkor 5.20—5.30, más magyar 73 kilo 5.10—5.20 ma­radt. Tengeri május—júniusra is 8—10 krral emelkedett, de a forgalom igen jelentéktelen volt — mintegy 10,000 mm. A zárlat ár bánsági május—júniusra 5—5.05, más magyar 4.90 —4.95. Liest, Csekély bel- és külföldi megbízások sokkal je­lentéktelenebbek, semhogy az árakra bármilyen befolyást gya­­korolnának.­Ezek tehát állandók maradtak. A malmok hajlan­dók voltak ugyan árengedményre, de csak nagyobb liszttöme­geknél, hogy készleteik k­issé­ csökkenjenek. De minthogy na­gyobb vásárlásokra nincs hajlam, az átlag árak 100 kilonkint, helyben a vasúti va­gy gőzhajó állomásoknál, készpénzért kö­vetkezők : 0 sz. 21.50, 1 sz. 20.75, 2 sz. 20.25, 3 sz. 19, 4 sz. 17.70, 5 sz. 16.50, 6 sz. 15, 7 sz. 13, 8 sz. 10.80, 8’­, sz. 8.60. Korpa teljes pangás mellett­ minőség szerint 2.70 — 3.00 mmkint. Hítvelyesek. Elegendő készletek mellett, az üzlet­ csak belföldi szükségletre szorítkozott; az árak névlegesek, a kö­vetkezők : Fehér­ törpe bab 9.50, nagy fehér 8.50,­ tarka 8 frt, borsó magyar 10.—11.50, hámozott magyar 15—16, külföldi hámozott 21—22, magyar lencse 10—12, stockerani 18—20, köles 4.70 — 5, köleskása 9.25—9.50 mm. Paprika a vásárra több száz méter mázsa hozatott, az ár nyomott minőség szerint 50­—60 frt közt. Mák : Eddig a forgalom gyenge, szürke 18—19, kék 22 —88 frt. Burgonya elegendős mennyiségben hozatott a piaczra, első rendű 1.60, másodrendű pedig 1.30—1.40 mm. Disznózsír iránya a héten tartósan lanyha maradt, a tulajdonosok kénytelenek voltak 1—2 írttal olcsóbban túladni áruikon, a forgalom kész áruban és későbbi határidőre 150 mmázsa volt, következő áron : városi zsir hordóval 54—54.50, novemberre hordó nélkül 48 és november-deczemberre ’48.50, városi zsir "zárlat ára 54—54.50 maradt. Szalonna : Mivel a szükséglet gyengébb,csak kis meny­­nyiségek adattak el a lefolyt héten, az irány lanyha, a zárlat, árak következők : városi tábla szalonna 48—48.50, vidéki jé­gen szárított minőség szerint 49—49.50 füstölt azonnal 52—52.50. ^•tSSiga tartós csendben az ára névleges : 44 — 45.50 Szilva : Boszniai és szerbiai áruban a lefolyt héten 400 mm. forgalom volt, az irány valamivel szilárdabbnak mu­tatkozott, szerbiai hordós 21.50—21.75, zsákos 20.80—21 frt boszniai hordós 14.25 — 14.30-ig ; ez volt a zárlatár is. Szilvasz 450 mm, különféle minőségű 13, 13.50, 14.25-ig adatott el, a készlet a helybeli raktárakban elegendő, a tulajdonosok és vevők eddig tartózkodók voltak, finom fajta zárlatkor 14—14.50, közönséges 13 —13.50. Dió : Mostanig még csekély a hozatal, a lefolyt héten körülbelül 150 mm. közönséges fajta 11.50—12.75 frton került eladásra. Méz : A készletek a helybeli raktárakban elég nagyok, csak vevők hiányoznak, hogy az üzletbe élénkség jöjjön. A lefolyt héten lanyha irányban körülbelül 400 mm. adatott el 32—33 forintig. Viasz : 60 mm. közönséges 138—146-ig elkelt, finom fajtára kereslet hiányzik, az irány lanyha a következő árak pedig névlegesek : Rozsnyói minőség szerint 140—144, szlavó­niai 148 — 150 frt. Borkő : Természetes 35 mm., fehér kis tételek jöttek eladásra 58-61 forintig, a zárlatár fehér 61 —62,50, vörös 52-54 frt. Gubacs: A helybeli forgalom csekély, a gyárosok szükségletüket a vidéken fedezik, az üzlet pang, mivel a tulajdonosok és vevők tartózkodást mutatnak ; finom gubacs ára helyben 17 —18, közönséges 14—16 frton kapható. Repczeolaj szükségletre kis mennyiségben jött eladásra 35 — 35.50 írtig, az irány tartósan lanyha, a zárlat ár finomított 35 - 36 névleges. Olajpogácsa igen csendes hangulatban egyszer pré­selt 6 írtig jegyeztetik. Petroleum. Nagy mennyiségek szállittattak el a héten is : a vidékiek a téli szükségleteket csökkenő árak mel­lett fedezik az irány a külföldi kikötőhelyeken folyvást lanyha, csökkenő, pensilvániai petroleum helyi ára névleg 16,75—17 forintig. Szesz a héten megint csökkent, mivel a vevők vétel­kedvet nem mutattak, a gyárosoknál a készletek nagyok, régi módú, élesstős hordó nélkül 30—82, ujmódó és burgonya 28 — 28,50 100 liter százalékonkint. Gyapjú : A vásár alkalmára a helybeli raktárakban több,mint 12000 mm. különféle fajták van letéve, a hangulat eddig kellemetlen s e héten csak mintegy 1000 mmát vásároltak belföldi gyárosok.Az előfordult eladások következők : 250 mm. középfajta egynyiretű­ 93—95 frt, 100 mm. bácskai egynyiretű hibás 70 — 73 frt, 500 mm. czákolyi 40—42 frt és 150 mm. bá­náti czigája 55—57 frt 56 kilokint. Az első magyar gyapju­mosó társaság jelenti,hogy a múlt héten 6000 kilo mosott gyapjú adatott el belföldi gyárosoknak 1.90—2.68 frtig, az árak a vevők előnyére alakultak. Nyersbőrök : Ezen czikkben az üzlet két,hét óta va­lamivel élénkebb, a készlet nem igen nagy, helybeli és vidéki gyárosok 2500 darabot vásároltak következő szilárd áron : 600 drb magy,száraz ökörbőr 108-110 frt,500 db magy. tehén bőr 106—107 frt,200 db pittlingbőr 116 — 118 frt,400 db erdélyi bőr 125—130 frt 56 kilokint, 20 mm. borjúbőr fej nélkül városi szárazfajta 176 — 180-ig és 300 d­b lóbőr különböző mi­nő­ségű 7.50 —10.50-ig párja. Gyapjasbőrök, magyar fajtákban a készletek na­gyok, szerbiaiból pedig gyengék, a vételkedv középszerűnek látszik és csekély árváltozás mellett mintegy 12.000 darab kelt el a helybeli raktárakból; az árak következők : 2000 drb nehéz erdélyi 118—120 frt, 1500 drb különféle magy. és érd. 135—140 frt, 4000 drb német gyapjas birkabőr 125 —160 frt, 1800 drb német báránybőr 87—39 és 1200 darab különféle 75—85 frtig 102 darabonkint. Nyulbörök *. 6000 darab eladatott 30—33 frton 100 darabonkint. Hetiszemle a budapesti értéktőzsdéről. (Eredeti tudósítás.) — nov. 2. JL avxcvgfjro*- árfolyama etc lefolyt lxtefrcil­io a legnagyobb figyelmet igényelte a tőzsdeközönség részé­ről. Árcsökkenését nem lehetett meggátolni sem ,­a magyar tőke vásárlásai, sem pedig a magyar kormán­y részéről köz­zétett félhivatalos kommuniquéje által. A német piac­o­­kon eszközölt folytonos eladások hatását a kedvezőtlen külpolitikai hírek is fokozták, s így nem csoda, hogy egyszer­re 80-an láttuk a magyar aranyjáradékot. Magyar 8°/6-os aranyjáradék 80, ez annyit tesz, mint 83/44/6-os kamat ezen állampapír után, a­ki hallott ilyesmit egy fizetőképes államnál ? Más országokban és életrevaló pénz­ügyek működése mellett ilyesmi elő nem fordulna, mert elő­fordulnia nem szabad. Legnagyobb hiba pedig, hogy velünk történt, mert Magyar­ország gyakran szorul a külföldi hitel támogatására s a külföld nem igen szokta meg ezen arányta­lan magas kamatlábat, mely inkább arra való, hogy a szolid külföldi tőkét elrémítse, mintsem buzdítsa a magyar arany­­járadék vásárlására. Csak a hét végével vett a szomorújáték valamivel ked­vezőbb fordulatot, állítólag a Rotschild csoport és­­egy másik »hausse konzorczium« kezdett nagyobb összegű aranyjáradék vásárlásához. Mint a bécsi tőzsdén hirlett csütörtökön este egy millió litot túlhaladó összegek vásároltattak, és azóta a német piac­okon is iparkodott a contremine fedezni magát, mi­által mindössze 81.50-ig 1­­/nrp-kal javult az árfolyam. Sajnos azonban hogy a­vente még mind 0,15%-kal maradt a múlt heti zárlatjegyzésen alul. A többi államkötvények és befektetési papírok keveset változtak feltűnő azonban hogy magyar földtehermentesítési kötvénye­k, a novemberi szelvény határidő daczára l’/a'/o-kal hanyatlo­ttak. Máskor ez időben inkább emelkedni szoktak, de ez egyszer a magánközönség a magyar aranyjáradék olcsó ár­folyamát használva fel, felesleges tőkéjét inkább abba fekteti, mint földtehermentesítési kötvényekbe. Vasutak részvényei közül az osztrák államvasut rész­vények kedvező bevételi kimutatás folytán lényegesen javul­tak, tiszavidéki vasút és egyébb ifjabb magyar vasutak részvé­nyei javultak utóbb 1,2 írttal, de a múlt heti jegyzéseket el nem érték. Az osztrák hitelrészvény 219 után 224,70-en 3,3 írttal marad múlt heti jegyzésen fölül, magyar hitelrészvények 201.50-ről 205.50 ig emelkedtek, de csak 0.5 írttal magasabbak mint egy héttel ezelőtt. Helyi értékek igen gyéren kerültek a piaczra, egyes gőzmalmok 3—13 írttal, I. magyar biztosító társ­­részvényei 10 írttal emelkedtek, úgyszintén I. magyar sörfőződe részve­­vények 356-ig, a többiek alig változtak. A pénzpiac­on semmi különös nem fordult elő. Az ulti­mo csendesen és minden bony­odalom nélkül folyt le, a magán­­leszámítolási kamatláb Budapesten nem változott. A legkiválóbb értékek árkülönbözetét a következő ta­bella tünteti elő : *) záloglevekben 10,629.153 frt 65 krt, c) készpénzben a (az 52. §. szerint) 81.362 frt 39 kr. összessen ti I 55,957.525 frt 44 kr. 2. Rendelkezésre álló összegek : 0 a) készpénz 254.548 frt 40 kr, b)váltókészlet 1,066.913 '■ frt 2 kr, c) pénzintézeteknél rövid felmondásra­­ 1,458.592 frt 60 krt, d) előleg és egyenlegek : 1,386.990 frt 79 krt, e) különféle értékpapirok:­­ aa) értékpapirok a záloglevelek külön biztosítására­­ rendelt alap fedezésére 2,954.385 frt 79 kr,bb) többi­­ értékpapirok 965.354 frt 9 kr­­­ 3,919.739 frt 88 . kr összesen 8.086.784 frt 69 kr. 3. A kölcsönös jót­­i állási alap záloglevelei: a) papirértékü záloglevelek­ben 338.300 frt, b) érezpénzértékü záloglevelekben­­ 104.040 frt, összesen 442.340 kr. 4. Intézeti ház vé­­­telára 250.000 frt. 5. A fölszerelés leszállított értéke : 3.000 frt. 6. Záloglevelek törlesztési számlája 408.552­­ forint 26 krajezár. 7. Követelésünk erejéig árve­­résen megvett birtok vételára 1.072 forint 38 kraj­ . czár. Főösszeg: 65,149.274 forint 77 krajezár. — Passivum: 1. Záloglevélforgalom:­­131,970.052 frt 10 krt érő földérték és 22,930,637 frt 59 krt érő mellékérték által jelzálogilag fedezve) és pedig: a) sorsolás alá eső záloglevelekben: papirértékü 44,941,800 frt, érezpénzértékü 10,686,360 frt , 55,628,160 frt, b) kisorsolt záloglevelekben: papir­értékü 410,400 frt, érezpénzértékü 86,520 frt . 496,920 forint, összesen 56,125.080 forint. 2. Tíz éves jövedékjegyek forgalma (3.665 forint 55 krt érő földérték által jelzálogilag fedezve) 100 frt. 3. Pénztári jegyek forgalma 285.100 frt. 4. Folyó számadási egyenlegek és jelzálogi kölcsönökből visz­­szatartott összegek 1.600.799 frt 55 kr. 5. Lejárt ka­matszelvények forgalma: a) papirértékü záloglevelek után 28.347 frt 50 kr, b) érezpénzértékü záloglevelek után 109.392 frt, c) jövedékjegyek után 60 frt, d) ala­pítványi okiratok után 6.175 frt­­ 143.974 frt 50 kr. 6. Törlesztési alap 408.552 frt 26 kr 7. Biztosítéki alapok: a) kölcsönös jótállási alap­ tőkében 622.828 frt 20 kr, kamatok 1877. deczember 31-ig 207.896 frt 47 kr , 830.724 frt 67 kr, b) alapítványi tőke 1,677.000 frt, visszafizetés 1,509.300 frt , 167.700 frt, c) az országos alap befizetése 500.000 frt, d) Üz­leteredmény 1877. decz. 31-ig 3,154.825 frt 66 kr, ebből: aa) Záloglevelek külön biztosítására rendelt alap (az 1876. évi XXXVI. törvényczikk értelmé­ben) 5°/0 55,628.160.frt záloglevél forgalom után o. é. 2,781.408 frt, bb)Üzleteredmény-számlának egyen­lege 1878. szept. 30 o. é. 373.417 frt 66 kr . 3,154.825 frt 66 kr . összesen 4,653 250 frt 33 kr. Több számla egyenlege 1,932.418 frt 13 kr, főösszeg 65,149.274 frt 77 kr. (31-ik sorsolás.)­­/s­V6-os papirtértékű zá­loglevelek 368,800 forint értékben. 15 darab 10,000 forintos , 14 16 129 202 298 306 531 1634 630 736 813 911 1184 1417 1800; 188 darab 1000 forintos: 592 1065 1348 2024 2120 2197 2214 2609 3251 3264 3394 3838 3843 4029 4083 4171 4188 4192 4196 4205 4209 4239 4241 4258 4283 4308 4416 4421 4485 4526 4642 4842 4846 4994 5060 5120 5159 5169 5212 5402 5404 5425 5439 5470 5516 5550 5593 5740 5837 5905 5914 5916 5936 5937 5955 6038 6052 6069 6124 6158 6172 6177 6206 6211 6236 6242 63176358 6401 6411 6436 6449 6471 6687 6732 6917 6953 7014 7018 7093 7198 7223 7295 7439 7450 7498 7569 7094 9041 9086 9119 9145 9563 9692 9709 9828 9991 10303 10394 10451 10577 10599 10627 10663 10235 10763 10898 10933 11350 11666 12046 12092 12170 12207 12438 12579 12934 13065 13112 13128 13526 13553 13566 13814 13925 14042 14115 14125 14238 14348 14486 14518 14547 14785 14818 16792 17185 17725 17783 17833 17684 18260 18074 18713 18760 18862 19004 19139 19157 19211 19213 19897 19984 19967 20051 20150 20266 20405 20526 20933 20937 21156 21157 21250 21623 21875 22049 22836 23413 23486 23702 24744 23758 23876 23940 23971 24301 24840 25096 25846 25994 26599 26677 27292 29706 30128 30309 30418 30577; 40 darab 500 forintos: 39 191 330 416 470 782 1107 1164 1322 1657 1750 1752 2359 2646 2656 2909 2952 3260 3424 3437 3446 3675 3714 3855 4070 4186 4270 4450 4456 4539 4681 4897 4981 522i; 5412 5627 6379 6613 6847 6899 108; darab 100 forintos: 2 128 134 136 152 275 276 548 679 981 1140 1141 1178 1209 1272 1299 2009 2116 2124 2160 2207 2250 2275 2281 2325 2898 3746 3910 3955 4138 4148 4376 4498 4775 4851 4953 5121 5748 5777 5872 5923 5931 6302 6335 6470 6496 6732 8862 8864 8889 8934 9265 9331 9687 9S26 9944 9955 10138 10162 10995 11093 11347 11375 11442 11665 11956 11987 11999 12306 12757 12927 13013 13573 14166 14326 14332 14507 14552 14590 14652 14659 14669 14803 15078 16055 16171 16901 17302 17416 17380 17490 17611 17629 17711 17736 17753 17756 17868 18293 18660 18862 18949 19284 19290 19838 20352 20551 20599 3-i­k sorolás. 5°/0-os papirértékű zálogleve­lek 18.500 forint értékben. 17. darab 1000 forintos : 72 213 214 215 280 391 398 482 561 796 1251 1502 1518 1519 1796 1799 2094; 15 darab 100 frtos: 20 113 143 153 198 229 403 462 770 1598 1688 1722 1943 1950 1978 Okt. 26. Nov. 2. Magyar aranyjáradék.................. 81.65 81.50 A vasúti kölcsönkötvények : 97.75 98.— Magyar kincstári utalványok . . . 110.75 110.50 » sorsjegyek......................... 78.75 78.50 » földteherm. kötvények . 80.— 78.60 » szőlőváltsági » . . 82.— 81.— Magyar hitelbank rész.. . . 205.— 205.50 Osztrák hitelint. » , , 221.40 224.70 Pesti keresk. bank » ■ . 562.— 588.— I. magyar biztositó társ. » . , 2020.— 2030.— Pesti » » » . , 98.25 93.25 Magyar északkeleti vasút » . , 112.50 110.— Pesti közúti » » 179.60 179.— I. Hazai takarékpénztár » . , 2410.— 2410.— Orsz. közp. » » « . 87.— 87.— I. Budapesti gőzmalom » . , 1170.— 1180.— Concordia » » 0 , 448.— 456.— Erzsébet » » . , 245.— 242.— Luiza » * ,­­ 239.— 239.— Hengermalom » . , 675.— 675.— Pannónia » » . . 1825.— 1338.— Victoria » » . , 412.— 412.— Molnárok és sütők » . , 385.— 338.­­Athenaeum könyvnyomdarészv. . . 305.— 805.— Ganz-féle vasöntöde-részv................. 230.— 230.— M. földhitelint. záloglevelek . . . 93.— 92.75 Pesti keresk. bank­­ ... 94.— 94.25 20 francos arany............................ 9.40 9.39 Ezüst ................................................ 100.— 100.— Vegyes h­irek. (Magyar földhitelintézet) Negyedévi kimutatása 1878. September 30-án. Ak­t­i­vum: 1. Jelzálogi kölcsönök: (134,940 995 frt 13 krt érő földérték és 23,403,193 krt érő mellékérték által jel­­zálogilag fedezve) a) papirértékü záloglevelek- s jöve­dékjegyekben 45,247.009 frt 40 kr, b) érezpénzértékü kivonat a Budapesti Közlönyből. — Nov. 1. — Árverések Budapesten, jan. 4. Hosszú La­jos ingatl. 23,476 forint. — jan. 7. Wehrheim Josefin ingatl. 43,180 frt. Árverések a vidéken: Bolmány, nov. 18. Marjánovich Ircziv ingatl. 1185 frt .— Tóváros, november 28. Kremlicska Bertalan ingd­. 1863 frt. — Franyova, nov. 14. Davidovics Sztretya ingtl. 3294 frt; — Polgárdi, nov. 22.­­ Szokó István ingatl. 12,600 frt; — Borbánd, decz. 4. Klisén Joszif ingtl. 985 frt ; — Sárkány, nov. 30. Andorka M. ingtl. 1445 frt; — Gyöngyös, nov. 8. Kladen Lajosné ingtl. 1260 frt; — Kántor­ Jánosi, nov. 15. Nagy Gábor ingtl. 754 frt; — Nagy-Somkut, dec. 30. Sebe Sándor ingtl. 886 forint; — H.­Neuzina, nov. 21. br. Rodossevich Tivadar ingatl. 250,000 frt; — Ér-Körtvélyes, nov. 29. Cséke Zsigmond ingtl. 1074 frt; — Tépla, nov. 29. Andaházi Pál ingatl. 1760 frt; — Bu­daörs, nov. 25. Ipos Lipót ingtl. 799 frt; — Eger, decz. 4. Hodermarczky Antal ingatl. 1800 frt; — Pécs, nov. 18. Szal­­másy János ingtl. 6000 frt ; Janova, nov. 15. Szaladin Jó­zsef ingtl. 1469 frt; — Vácz, nov 28. Tokody Lajos ingatl. 3500 frt;— Zala Egerszeg, nov. 30. Antal Jozefa ingtl. 192 frt; — N.­Szántó, nov. 9. Gönczy Andrásné ingtl. 1594 fo­rint;— Ó-Világos, november 9. Vank Perszida ingatl. 1870 forint ; — Letkés, november 16. Szölgyén János ingatl. 409 frt; — Franyova, nov. 13. Petrovics Szásza ingtl. 911 frt; Terebő, nov. 12. Tkacsik János ingtl. 2337 frt; — Eperjes, nov. 25. Valenth Mária ingtl. 3200 frt; — Ráró, dec­. 13. Toth Rozália ingtl. 981 frt; — Dömeföld, nov. 4. Konor István ingtl. 924 frt ; — Segesvár, dec­. 30. Wolf József ingtl. 5000 frt; — Nyirbátor,nov. 27. Korányi József ingtl. 7073 frt; — Temesvár, dec­. 8. Fejér József ingtl. 1500 frt; — Kuma,nov. 18. Doroszlovácz Jocza ingtl.4130 frt; — P.-Somorja, nov. 6. Fördős Illés ingtl. 1250 frt; — N.­Kéz, nov. 18. Horvát Anna ingtl. 3550 frt ;*— Lipet, nov. 22. Manheim Mór ingtl. 5980 frt; — Rozsnyó, nov. 21. Stok Zsuzsanna ingtl. 1200 frt. Csőd: Reimlinger Antal beszterczebányai lakos el­len ; bej. jan. 2, 3, 4 . per. Benyits Lajos. Pályázatok: Postames­éri állomásra Levélen (Mosony), Mozsgan, Toponáron (Somogy), Noszlapon, Somlyó­­vásárhelyen (Veszprém), Hirip, Szamos-Kórod (Szatmár) 3 h. a . — Nikolivecz, Izbistye (Temes) községekben egy-egy tanító­női állomásra nov. 26-ig; — Veszprém megye területén öt, Vas megye területén három körorvosi állomásra nov. 80, illet­ve nov. 25-ig ; — a budapesti m. kir. pénzügyigazgatóságnál III. oszt. ellenőri állomásra 3 h. a ; — a budapesti m. kir. adó­­felügyelőnél IH. oszt. számtiszti állomásra nov. 16-ig.

Next