Pesti Napló, 1879. szeptember (30. évfolyam, 185-210. szám)
1879-08-25 / 204. szám
ha Andrássy saját feje után indulna, de ily esetekben csakhamar kiderült, hogy Bismarck szívélyes támogatásárólteljesen biztosítva volt. A művet, melyre kiválasztották, befejezte. Helyébe most az egyszerű hivataloskodás lép. Azon számos és nagyjelentőségű változások után, melyek a szadovai csatával kezdődtek, egy korszak végére értünk. Uj korszak kezdődik s uj eszközökre van szükség, hogy a megkezdett munka befejeztessék. Ha 12 vagy 6 hóval ezelőtt kérdeztek volna bennünket, mit jelent Andrássy visszalépése, habozás nélkül azt feleltük volna, hogy a három császár-szövetség végét. Még ma is ugyanezen véleményben vagyunk, csakhogy ne higgye senki, hogy Andrássy távozása következtében az ellenségeskedések azonnal megkezdődnek Ha három ember valamely nem egészen világosan körvonalazott czélra egyesül, későbben, vagy korábban megtörténhetik, hogy az egyik magát kiszorítottnak érzi, anélkül, hogy a másik kettő abbanhagyná a működést. Pillanatig úgy látszik, Oroszország van ezen helyzetben; ennek tudata magyarázza meg az orosz sajtó ellenséges magatartását. Amit még ezután tenni kell, azt Ausztriának és Németországnak kell elvégeznie. Ausztria megkezdette a munkát Bosznia okkupácziójával. Itt Andrássy, főleg honfitársaira való tekintettel, teljesen helyén volt. Feladatát nagy ügyességgel hajtotta végre. Most az osztrák alkotmány teljes átváltozása következik s a monarchia uj életet kezd. Nem ugyan e pillanatban, de talán nem sokára már nem fogjuk hallani e kifejezést: Ausztria-Magyarország. Ezután »az osztrák egyesült államok« lépnek helyébe s az uj államban Magyarországnak csak egy szavazata lesz, mig most vezérszerepet igényelt magának s azt több ízben érvényesítette is. Ez a viszonyok állása jelenleg Ausztriában. A vég és a kezdet közti állapotot éli a monarchia. Ez magyarázza meg előttünk Andrássy visszalépését. A magyarok kezdetben fel fognak támadni a nekik szánt új szerep ellen, de ez csak mellékes kérdés, mert e mozgalom eredménytelen lesz, mert nem rendelkeznek sem elég népességgel, sem pénzzel. A jövő alakulás pedig a németországi államférfiak pártfogására is számíthat. Még fontosabb azon körülmény, hogy az osztrák monarchia ki fog terjedni egész az aegei tengerig s több úgynevezett független államot fog magába kebelezni, melyek ekként az orosz terjedés elleni tényleges védvet fognak képezni Ausztria jövője tisztán látszik előttünk, s e jövőt nagy részben a három császár-szövetség határozta meg. Vajjon Oroszország mindvégig bennmarad-e a szövetségben, kérdéses, de a dolgok fejlődésén nem fog változtatni. Csupán Németország kompenzációjáról lehet szó, mire nézve talán maguk a német államférfiak sincsenek tisztában. A választék mindenesetre nagy. A kérdést azon viszonyok fogják eldönteni, melyek még ma nincsenek teljesen kifejlődve. Különfélék. aug. 25. (A hivatalos lap) ma a következő legf. kéziratot közli : Személyem körüli magyar minisztériumom vezetésével ideiglenesen megbizott miniszterelnököm előterjesztése folytán, Kőrössy Józsefnek, a bpesti statisztika terén szerzett kitűnő érdemei elismeréséül, Ferencz József rendem lovagkeresztjét adományozom. Kelt Münchenben, 1879. évi aug. hó 11-én. Ferencz József, s. k., Tisza Kálmán, s. k. Király ő Felsége Kain József budapesti postaaltisztnek, hosszas, hű és buzgó szolgálatai elismeréséül, a koronás ezüst érdemkeresztet adományozta. A dévai kir. törvényszék kerületében, a dévai kir. járásbíróság területéhez tartozó Alsóvárosviz, Búcsúm, Felsővárosviz, Kosztesd, Ludesd és Magureny, valamint a hátszegi kir. járásbírósághoz tartozó Gerdistye hunyadmegyei községek, törvényszéki tekintetben, f. évi aug. hó 19-én 17.846. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelettel, f. évi október hó 1-től kezdve a szászvárosi kir. j biróság területéhez csatoltattak. (Ő Felsége) két napra a brucki hadgyakorlatokra utazik. (Személyi hírek.) Lipót főherczeg mérnökkari vezérfelügyelő, és József főherczeg a tegnapi esti vonattal megérkeztek. Kemény Gábor földmüv. miniszter a mai vonattal Orsovára utazott. (Legfelsőbb adományok.) Király ő Felsége, a kiliti helv. hitv. ev. egyházközség templomának belépitésére, magánpénztárából 200 frtnyi segélyt, a kojtói gör. kath. hitközségnek, iskola építésre, 100 irtot adományozott. (A franczia vendégek holnap reggel utaznak el Budapestről. Laurengon ma reggel érkezett meg Szegedről, Gouzien és Hops azonban csak ma este érkeznek meg. (A Teleki-levéltár kincsei.) A marosvásárhelyi Teleki grófi család levéltáráról Szilágyi Sándor a történelmi társulat szombati nagygyűlésén részletes jelentést tett. E levéltár egy része most nyittatott meg legelőször a magyar tudományos világ előtt. A társulat kérte ezt Teleki Sámuel grófhoz intézett levélben. A válasz kedvező lévén, a társulat szükségesnek látta egy előkészítő bizottság kiküldését, mely szombatig megfeszített erővel dolgozott. Két hét alatt átnéztek 29.000 misszilis levelet, ebből 800 csomagot részletesen átvizsgáltak, 500 csomag tartalmáról pedig biztos tájékozást szereztek, 1000 darabot lemásoltak, a többiből kivonatot csináltak. Noha a társulat megbízottjai el voltak arra készülve, hogy a Teleki levéltár nagy kincseket rejt magában történelmünk számára, a valóság túlszárnyalt minden várakozást. E levéltár Magyarország és Erdély félszázados életére vet világot. Oklevél-osztálya 9000 darabot tartalmaz, köztük nagyszámú államirat, Teleky Mihály egész korának képe mely azt bizonyítja, hogy valóban nagy volt e férfiú Szilágyi Sándor a következő nagy fontosságú nyilatkozatot tette Teleki Mihályról: Minden, mi e levéltárban őriztetik, Teleki Mihály hazafiságának, becsületességének, mélyen beható politikai bölcsességének, soha csüggedni nem tudó erélyének, erős meggyőződésének, tántoríthatatlan lelkületének emléke. Cserei Mihály krónikájában személyes ellenszenvnek adott hangot. Kósza piaczi híreken indulva, meghamisította az igazságot. Amit tudott, azt rágalom, néha jóhiszemű, néha szándékos szenvedélytől vezetett híresztelések alapján irta.« — Telekinek hármas végrendelete maradt fenn, melyben nejének szivére kötötte, hogy minden kincse felett levéltárát vigye biztos helyre Szebenbe. Érezte, hogy lesz idő, midőn tetteit félre fogják magyarázni, emlékét beszenynyezik, de érezte azt is, hogy el kell jönnie azon időnek, mely emlékét meg fogja a mocsoktól tisztítani s ez idő akkor lesz,midőn e levéltár átadatik a nyilvánosságnak. A Teleky-levéltárban töméntelen adat van, melyek Bánffy Dénes, Béldi Pál, Barcsaitól valók. Ezek bukásában, a mint az adatok tisztán kimutatják, Teleki Mihály nem volt vétkes. — Tökölinek roppant levelezése bizonyítja, hogy a később történtekben is ártatlan volt. E levéltárból tudjuk meg Erdély akkori tudományos életének állapotát is. Szalárdi krónikájának ügyében Teleky közbenjárt, a terv létesülése Bethlen Jánoson tört meg. Kis Miklós bibliájának kiadásában is közvetítő volt Teleky. Tofeus Mihály leveléből megtudjuk, hogy a Pető Gergely név alatt ismert krónikát valóban Zrínyi Miklós írta. De a Zrínyieknek még szebb emlékük is maradt fenn : az a levél, melyet Munkács hős asszonya azon napon irt, midőn a vár felszabadult az ostrom alól. (Halálozás.) Ujfehértó város főbírája, Péchujfalusi Péchy Kálmán f. hó 19-kén 54 éves korában több heti súlyos betegség után elhunyt. (A bordeauxi tűzvészről, melyet távirataink jeleztek, franczia lapokban a következő részleteket olvassuk : A tűz f. hó 21-én este 6 órakor ütött ki és este 9 óráig oly rohamosan terjedt, hogy már akkor hét ház leégett,anélkül, hogy sikerült volna a tüzet lokalizálni. Nagy veszélyben forogtak nevezetesen a kikötő és a benne levő hajók. A tűz a közraktárakkal szemközt levő szeszgyárban ütött ki és a szt. Lajos templom melletti ideiglenes kápolnát pusztította el első sorban. A kár kiszámithatlan. (Szerajevóban, mint újabban jelentik, a tűzvész óta a kedélyek ismét nyugodtabbak s a kereskedelem és forgalom lassankint ismét a régi kerékvágásba kezd jutni. Noha a tűzvész által okozott kár nem oly nagy, mint azt kezdetben jelentették, az mégis körülbelül 10 millióra becsülhető. A kereskedők közül azonban, noha ők szenvedtek legtöbb kárt, alig egy-kettő lett fizetésképtelenné. (Véres összeütközést) jelentenek a Times-nak, mely az okkupáti tartományokban Csámicza mellett az 51-ik gyalogezred egy százada és egy albán csapat között történt. Valószínűleg itt ugyanazon összeütközésről van szó, mely nem rég fiam mellett történt, mert azóta, mint a Fremdenblatt alapos informácziók alapján jelenti, újabb ily esetre az okkupált területről semmiféle hír nem érkezett az illetékes hadügyi hatóságokhoz. A humi zavargás tudvalevőleg gyorsan elfojtatott. (Égő leány.) A Rombach-utcza 3. sz. a. egyik pinczelakásban tegnap este körülbelől 9 óra tájban Kuszka Györgyné hazulról eltávozott, bölcsőben fekvő szoptatós lánykáját egyedül hagyta. A bölcső az asztalhoz közel állott, s a kisgyermek valószínűleg a térítőt lerántotta az asztalról minek folytán az asztalon levő gyertya a bölcsőbe esett s a szegény lányka égni kezdett. Mire az anya haza tért, az ágynemű már lángban állt csak nagy bajjal lehetett a gyermeket kimenteni. A szegényke súlyos égősebeket kapott s felgyógyulásához kevés a reményt. (A káromkodásról) dr. Schaible német iró a »Deutsche Stich- und Hiebworte« czím alatt értekezést tett közzé, melyben ismerteti az egyes nemzeteknél divó szitkozódásokat és azon eredményre jut, hogy Európa szitkozódó népei közt a magyar nemzetet illeti meg az elsőbbség kétes értékű dicsősége, mert a magyar nyelv bírja a legrettenetesebb, jobban mondva legutálatosabb káromkodásokat. (Két magyar találmány.) Száva Gerő, brassói volt gyógyszerész, jelenleg Élőpatakon fürdőbiztos, érdekes találmányt mutatott be a kereskedelmi miniszternek, mely abból áll, hogy a kész vásznat, melynek fehérítése végenkint eddig 3 frtba került, most tömegesen, például 100,000 véget egyszerre, néhány óra alatt fehérré teszen egy legnemmel, melynek az a sajátsága, hogy a vízzel nagyon gyosan és kitűnőleg vegyül. A dologban az fő, hogy a Száva által kitalált fehérítési mód bámulatos csekélységbe kerül, például 100 ezer vég fehérítési költsége alig rúg 3—4 forintra összesen, — tehát csak egy ekkora quantumnál is majdnem 300.000 forint takarítható meg. Száva találmányát gyakorlatilag bemutatta több külföldi négy vászongyáros előtt, kik azonnal a legbőkezűbb ajánlatokat tették neki, hogy találmányát adja el. Száva azonban találmányát legelsősorban Magyarország és a hazai vászonipar érdekében óhajtja felhasználni. Dr. Kemény Gábor személyesen győződvén meg e találmány fontosságáról, nagy érdekeltséggel viseltetik ez ügy iránt, s Szávához közelebbről több kérdést intéztetett e találmány ügyében. Szávának — mint a Polgár írja — még egy másik fontos találmánya van, s ez nem kevesebb, mint hogy a legközönségesebb lent bámulatos rövid idő alatt úgy meg tudja tisztítani a kova részektől, hogy az csaknem selyemmé lesz, -— sőt még ennél is finomabb és fehérebb, mint a minőt eddigelé elő tudtak állítani, tehát a lent selymesíti. Dr. Kemény Gábor miniszter felhivatta Szávát, hogy rövid idő alatt nagyobb menynyiséget mutasson be a kormány költségére. (Mivel boldogítjuk Boszniát.) Eddig százötven millióba került és pedig, úgy látszik, csak egyelőre az okkupáczió , mennyi pénz fog még ezen érdekes tartományokra elvesztegettetni, azt, mielőtt az a sokat emlegetett század azzal a híres zenekarral Novi-Bazárba bevonulna, sejteni sem lehet. Viszont azonban, mint egyik bécsi lap írja, teljes elismerést érdemel, hogy a kormány minden áron törekszik az elfoglalt tartományokat jövedelmezőkké tenni, természetes a monarchia javára. Pénzügyi tehetségekben tudvalevőleg nincs nálunk hiány, sőt ha valaha alaptalan volt e tekintetben a panasz, bizonyára legalaptalanabb napjainkban, midőn azon örömteljes hír érkezik át hozzánk a Száván, hogy monarchiánk nemcsak, hogy a lehető legrövidebb idő alatt vissza fogja kapni a kidobott 150 milliót, de már a monarchia minden adófizetője számára Bosznia és Herczegovina számláján előre is tekintélyes évi járadék biztosíttatik. Azt jelentik ugyanis, hogy a boszniai hatóságok érett megfontolás és több heti bizottsági komoly tárgyalások után elhatározták, hogy az inszerátumokra 30 kv bélyegadót vetnek , alapbélyeget két páráról egy krajczárra emelik fel. Lesznek ugyan sokan, kik elég rosszakaratúak, vagy rövidlátók ezen pénzügyi operáczió eredményét rögtön be nem látni, sőt találkoznak majd oly rövid eszű emberek is, kik azt fogják állítani, hogy a két tartománynak egyetlen nagyobb és műveltebb publicisztikai közege, a hivatalos lap,ritkán rejteget hasábjain 3—4 hirdetésnél többet, egyszerre s igy a hirdetett nagyszerű pénzügyi művelet fog hozni egy évben — 400 irtot. De azok, kik ezt állítják, bizonynyal megfeledkeznek azon fanatikus lelkesedésről, mellyel a jövőben valamennyi bosnyák és herczegorcz, férfiak, asszonyok, hegyek, folyók és szelek, hirdetményekkel és előfizetési pénzekkel megrakva fogja a menyük hivatalos lapkiadó hivatalát ostromolni. A 108zmai hirdetési és hirlap-bélyeg behozatala megpecsételi azon szoros szövetséget, mely monarchiánk és az elfoglalt tartományok között tagadhatlanul létezik s örök emléket érdemel Bosznia és Herczegovina történetében azon nagy férfiú, ki e nagyszerű pénzügyi műveletet feltalálta. (Pápáról) aug. 20-től következő sorokat veszünk: A dunántúli evang. egyházkerület ez idei nagygyűlése Pápán aug. 12-én vette kezdetét Karsay Sándor szuperintendens és báró Prónay Dezső szup. felügyelő elnöklete alatt, és a múlt hét utolsó napjain rekesztetett be. Nagyszámban jelentek meg az egyházi és világi képviselők autonóm szabadságunk gyakorlására, a világiak díszmagyar ruhában karddal állottak meg a szeretet oltáránál. Ott lehetett átni Prónay körül a Berzsenyieket, Káldyakat, Harcokat, Ostffyakat, Ajkayakat, Rupprechteket, Vidos, Nádosy, Perlaky, Fördős, Kis, Vécsey, Bognár, Jász, Baranyay, Mesterházakat, mindmegannyi jó magyar protestánsokat. Dr. Prónay Dezső a gyűlést megnyitó beszédében előterjesztő eljárását az ismeretes miniszteri pontozatok tárgyában, hogy semmiféle csalhatatlan önkény által nem engedjük magunkat letéríttetni a törvényes szabadság teréről, hanem autonómiánkat oly védbástyának tekintjük, melyen belül biztosan akarunk munkálkodni szeretett hazánknak felvirágoztatásán. A gyűlés lelkesült élyennel adózott ezen hazafias nyilatkozatra s határozatba ment, hogy kerületünk megütközését fejezi ki azon, hogy a törvény szentségét félszeg rendeletekkel ak a£rák megrontani. A világiak részéről különösen hangsúlyoztatott, hogy a tanítók a valláserkölcsiség alapján legszentebb kötelességüknek ismerjék szabad protestáns és magyar honpolgárok nevelését. Nemes honszeretetének szép bizonyságát adta a kerület továbbá akkor, midőn a Sopronban levő Lehne-féle magánintézettől megvonta pártfogását, azt tapasztalván, hogy mint germanizátor szerepel magyar hazánk földjén. Az orosházi lelkészszé választott Veres József helyébe Sopronba, az irodalmi tanszékre, Góty F. pozsonyi gymnáziumi tanár választatott meg. Végre érdekes eseménykép felemlítjük, hogy e kerületnek alkalma volt jelenben is, mint máskor, tanítókat, egyházakat, árvízkárosultakat a befolyt jótékony adakozásokból szeretet-adományokban részeltetni. A segélyezésből kimaradtak a gyámintézet pártfogásába ajánltattak. (A székely mivelődési és közgazdasági egyletnek) szeptember hó 2-ik és 3-ik napjain Csik-Szeredában tartandó közgyűlése alkalmára megállapított napirend .Első nap, szeptember hó 1-én. Délelőtt: Az érkező vendégek elfogadása a megye határán a rendező bizottság, Csik-Szereda város végén a megye közönsége és a tanácsház előtt Csik-Szereda város polgársága részéről, honnan azután a vendégek szállásaikra vezettetnek. Délután órától kezdve a csikmegyei székely művelődési és közgazdasági vidéki egylet a városház nagytermében alakuló közgyűlését tartja meg Este ismerkedési estély a felső-földmives népiskola épületének várkastély felőli nagytermében. Második nap, szeptember hó 2-án. Délelőtt 9 órakor a városház nagytermében kezdetét veszi az egylet közgyűlése a megállapított tárgysorozat szerint. Délben közeled az iskola nagytermében. Délután 3 órától kezdve a nagygyűlés folytatása. Este tzid előadás a Sprencz féle teremben. Harmadik nap, szeptember hó 3-án. Délelőtt 9 órakor az egyleti közgyűlés folytatása és bezárása. Délután kirándulások. Megjegyzés: A közgyűlésre megjelenni kívánók alkéretnek, hogy elszállásolásuk eszközlése végett a közgyűlést megelőzőleg f. hó 28 ikáig forduljanak Csik-Szereda város polgármestere id. Erőss Elek úrhoz. Csik-Szeredán, 1879. augusztus hó 12-én. — A rendező bizottság. (Magyar lovak külföldön.) A badenbadeni nagy díjra nevezve van »Kincsem«, mely 5— 17 kilogrammig ad vetélytársainak előnyt e futamban A doberaui Frigyes-Ferencz versenyben Henckel gróf »Aaron«-ja 2625 márkát, Hamburgban 6760 márkát nyert.Da a doberaui nyereség ellen utólag óvás jelentetett be. A windsori versenyeken ifj. Festetics Tasziló gróf a múlt héten egy nap két versenyt nyert 2 éves lovaival, másnap második lett egy harmadik est kaja. Legjelentékenyebb ezek közül a »The Park Stakes« 400 szovereign díjjal, melyet Valentinoval nyert (ap. Suffolk, a Mabille — Exchequertől) nyolcz vetélytárs ellen könnyű canterben öt fejhoszszal, 2-ik Cipolata, 3-ik Early Morn. A második versenyt, az Osterly Park Stakest, mely csak egy eladó verseny, formával bírt, egy Asteroid Kennel csikóval nyerte két konkurrens ellen. A nyertest 320 gumrán követelték. A Lower Stakest ellenben Bushklepper nevű csikója egy nyakkal vesztette el a Hamilton by The Song nevű kétévese ellen. (Születések és halálozások a fővárosban) aug. 10—16. A lefolyt héten élve született 226 gyermek, elhalt 209 személy, a születések tehát 17 esettel múlják felül a halálozásokat.— Az élve szülöttek közt volt 172 törvényes, 54 törvénytelen; nemre nézve 104 fiú, 122 leány. — Halva született 12 gyermek, köztük 7 törvényes, 5 törvénytelen. — A halottak közt volt 114 férfi, 95 nő, egy éven aluli gyermek 93. — Az elhaltak közt egy éven alul tartózkodott Budapesten 9. — (A tartózkodás tartama 13-nál ki nem tudható). Ez év 33 hetében élve született összesen 8212 gyermek, elhalt 8374 egyén, a halálozások többlete tehát 162. — Születések arányszáma 1000 lakosra: 36.3. — Halálozások arányszáma 1000 lakosra: általában 33,6, az egy éven felüli lakosságnál: 19.1, az öt éven felüli lakosságnál 15,4. Színház és művészet. (Nemzeti színház.) Tegnap este »II. Rákóczy Ferencz fogsága« került színre. Sziglitének igen sok darabjával együtt ez is megérdemli, hogy a repertoireon maradjon. Ezúttal nemcsak főleg a szerepkiosztásért is meg kell dicsérnünk, a színház fáradhatatlan igazgatóját, tegnap este a legkisebb szerepeket is nagyrészt színészek játszották, Solari várparancsnokot Kovács, Rákóczynak egyik szolgáját Újházi, s igy a többieket is Bercsényi, Halmi, Náday stb. így a szép számú közönség jól mulatott az előadáson, s a szigorúbb bírálat is meg lehet vele elégedve. A főbb szerepek a régi kezekben maradtak, igen helyesen; a Szigeti József Kritteriusa olyan kitűnő alakítás, amilyent csak e nagy művészünk nyújthat, Nagy Imrének Rákóczy egyik legjobb szerepe, a férfiak közül még Hetényit (Lehmann) említjük meg. K. Jászay Mari (Zrínyi Ilona) és Hevey Laura (Amália) minden tekintetben jelesek voltak. A londoni divat. A változékony időjárás nagy befolyást gyakorol a nők öltözékére. Londonból írják, hogy a cowesi regatta alkalmával a nők legnagyobb része sötét ruhában jelent meg. Langry asszony, a hírneves szépség, fekete selyemruhát viselt fekete selyem-gaze feleő-tuniquekel, mely breton csipkékkel és dús selyemcsokrokkal volt diszitve. Különösen ízlésesen volt körítve a ruha alsó része és uszálya. A körülbelül 20 centiméter széles selyem-gaze körülissé fölött öthat centiméternyi szélességű kettős betétek voltak alkalmazva, melyek 25 centiméter távolságban fekete csokor-touffal voltak szegélyezve. Az alsó ruha előrésze egész az alsó díszítésig plastron módon volt egymásra hajló breton csipke-plissékkel ellátva, melyekkel oldalt a felső ruha előrésze egybefolyt. A felső ruha tunique és hosszú double-pausertaille volt, szélein csipke-plissékkel és csokrokkal. A nyakkivágás háromszöget alkotott dús csipke-ruchcsel körítve; a hosszú könyökujjak meglepőig csupán gaze-ból készültek, melyen daczára a beszövött díszítéseknek a karok áttetszettek. A szép asszony mellén látványsárga thearózsa díszlett s a finom fekete csipke-kalapot ugyanily virágokból készült dús koszorú ériité. A csipkékkel díszített fekete ernyőn is egy thearózsa-ág volt megerősítve. E toilettenek teljes ellentéte volt C . ... asszony öltözéke, ki szintén a londoni szépségek közé tartozik. Trianon-toilette-et viselt világos zöld selyemből mellénynyel és plastronnal Pompadour-atlaszból készült reversekkel s naccarat vörös atlasz szegélylyel. Az olasz szalmakalapocska, fagon Dolly Warden, piros atlaszszal volt szegélyezve s zöld szalagokkal és Pompadour virágcsokrokkal ékítve. Lábain piros bőrből készült czipőt hordott. E toilette azonban, főleg az akkori borús időjárás mellett, nem gyakorolt nagy hatást. A női toilette lényeges kiegészítő részét képezi az ékszer, mely szintén nagyon a divat hatalma alatt áll. Az aranyművesek leginkább antik mintákat utánoznak s főleg az asszír és babiloni minták vannak divatban. Fülbevalóul egyszerű karikát használnak, melynek mérsékelt kövülete van. E karikán aranysodronyon 3 gyöngy függ. A fürdői divat természetesen könnyű és világos. Wight szigetén a walesi herczegnő a regatta alkalmával világos homokszinü nyári cademier ruhát hordott mellénynyel, revers-sel és visszahajtókkal velours-frappeból homokszinü atlasz alappal és fekete bársony dessinnel.Fején Niniche-kalapocska volt arany paszamántból, fekete bársony foglalással és veres virágokkal. Az edinburghi herczegnő könnyű ezüst szürke selyemruhában jelent meg soubrette panier polonaisse-zel tarkán hímezett ezüst szürke nyári cademierből. A panier-k, valamint az egész tunique széle tenyérnyi szélességű tarkaszínó selyemrojtokkal voltak szegélyezve. A kalapokon még mindig divatban vannak a legkülönfélébb rovarok mindenféle nagyságban. Közgazdaság. Vegyes hírek. (A hazai bortermelés) fokozását, valamint a borkereskedés fejlődését gátló akadályok elhárítására a földművelési miniszter nagyobb mérvű akcziót szándékozik megindítani. E czélből még ez év folyamán országos borászati kongreszszus összehívása terveztetik, melynek feladata a bortermelésnél és kereskedésnél észlelhető bajokat felderíteni s azoknak orvoslására pozitív javaslatokat tenni. (A lótenyésztés és lónemesítés előmozdítása) czéljából. Jásznagykun-Szolnok megye részére kitűzött állami jutalomdíjak (80 darab arany) kiosztása ez évben Mező-Túron fog megtörténni ; ez alkalommal a lótenyésztés érdekében buzdításul és az ünnepély emelése tekintetéből a rendező bizottság elhatározta, hogy a díjkiosztás napján lóversenyt, termény- és gyümölcs-kiállítást rendez. Az ünnepély sorrendje következő leendő F. évi szeptember 7-én délelőtt 10 órakor a lótenyésztési államjutalmok fognak kiosztatni az úgynevezett kapitányház (kaszárnya) udvarán, s ezzel egyidejűleg lesz ugyanazon helyiségben a termény- és gyümölcskiállítás megszemlélhető. Délben közabéd tartatik. Délután 3 órakor lóverseny a város közvetlen közelében, következő programm szerint: I. Urlovarok versenye, melyben futhat minden a hazában nevelt ló, a telivérek kizárásával, távolság 2 angol mértföld. Teher 41éves lora 60 kilogr., 5 évesre 63 kilogr., 6 éves és idősbre 66 klgr., ménre 2 klgr.-mal több. Urlovarok szinekben. Nevezés szept. 3 esti 6 óráig a városi polgármesternél. Versenydijak. Asszonyságok dija: lső dij 15 darab 10 frankos arany, 2-ik dij 10 darab 10 frankos arany, 3-ik dij 6 darab 10 frankos arany. II. Mezei gazdák versenye. Futhat minden e megyei lótulajdonos saját nevelésű lova, ha e minősége községi bizonyítványnyal igazoltauk, a teli- és félvérek kizárásával. Versenydíjak : Mező-Tur város dija:lső dij 8 darab 10 frankos arany, 2-ik dij 4 drb 10 frankos arany, 3-ik dij 2 drb 10 frankos arany. Netaláni magánfogadásokra, úgyszintén a lóverseny múltával gyalog- vagy kocsi versenyre a pálya nyitva áll. A verseny befejezte után esti 8 órakor a rendezési költségek fedezésére a helybeli lelkes hölgyek közreműködése mellett táncrvigalommal egybekötött közvacsora leend, melyre a meghívottakon kívül megjelenni kívánók beléptijegy iránt a polgármesterhez fordulni kéretnek. Díj nélküli elszállásolásról, valamint a lovak számára mérsékelt árom takarmány kiszolgáltatásáról kellőleg gondoskodva leend, mi végből felkéretnek az azt igénybe venni kívánók, miszerint megjelenési szándékukról, és arról, hogy a közeléden részt óhajtanak-e venni, legalább 24 órával a verseny napja előtt a polgármesteri hivatalt szóval vagy levelezési lapon értesíteni szíveskedjenek. Üzleti hírek. A budapesti gabnatőzsdéről. — aug. 25. A hangulat ma kedvezőbb volt. Búza gyengén kínáltatott, az eladók drágábbra tartották; a vételkedv élénk maradt; az irány szilárd. Mintegy 17,000 mm, kelt el, az árak 5—10 krral javultak. Bo z s ára 15—20 krral javult. Tengeri szilárd kezekben van, csak 5—10 krral drágább áron kapható. Zab ára változatlanul szilárd. Képez lanyha. A határidőüzletben is szilárdabb a hangulat: tavaszra 10, őszre 15 krral drágábban kötöttek. A következő eladások fordultak elő : Búza, tiszai ut 2700 mm. 78* k. 12.60 időre, 100 mm. 77* k. 12.20 időre, 100 mm. 77* k. 12.15 időre, 100 mm. 77* 12.10 időre, 100 mm. 76* k. 11.90 időre, 200 mm. 76* k. 11.85 időre, 500 mm. 75* k. 11.85 időre, 100 mm. 75* k. 11.80 időre, 200 mm. 76 k. 11.80 időre, 100 mm. 74* k. 11 85 időre kevert, 600 mm. 74 k. 11.50 időre, 100 mm. 74 k. 11.40 időre, régi 800 mm. 78 k. 12.20 időre, 400 mm. 78* k. 11.80 időre sárga, 100 mm. 78 k. 11.90 időre sárga, 100 mm. 77* k., 100 mm. 76* k. mind 12.10 időre, 100 mm. 76* k., 100 mm. 78 k. mind 11.90 időre, 200 mm. 76 k. 11.75 időre, 100 mm. 75 k. 11.45 időre. Búza, fehérmegyei uj 1200mm. 76* k. 12.— időre, 1200 mm. 77* k. 12.25 időre. Búza, pestvidéki régi 1100 mm. 75* k. 11.— időre, uj 100 mm. 77 k. 11.90 időre. Búza, bácskai régi 2000 mm. 75* k. 10.75 időre. Búza, bánsági uj 300 mm. 75 k. 11 60 időre, 100 mm. 74* k. 11.45 időre, 200 mm. 74* k. 11.50 időre. Búza, felsővidéki 100 mm. 77 k. 11.70 időre, 200 mm. 77 k. 11.30 időre üszögös. Búza 300 mm. 8.10, 200 mm. 8.— mind készi. Zab régi 300 mm. 5.90, 200 min. 6.05 mind készf. A budapesti értéktőzsdéről. — aug. 25. Az előtőzsde elég jó hangulatban vette kezdetét s magyar aranyjár. a hó végére 90.70-re kelt. De lanyha bécsi jegyzésekre végre az aranyjár. ultimára egész 90.40-ig csökkent. A déli tőzsde lanyhán folyt le. Magyar aranyj. 90.50-en kelt, osztrák hitel 258, magyar hitel 243-ra csökkent, malmok csökkenő, váltó és érezpénz lanyha. Az üzlet a játékpapírokra szorítkozott. A következő kötések fordultak elő : Aranymente 90.50, Conkordia gőzmalom 575, Viktória gőzm. 470—480, pesti közúti 278. Ganz 389, 20 frankos arany 9,30. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, aug. 25. (Megnyitás.) Hitelrészvény 259.10. Magyar hitel 245.50. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 90.45. Járadék —.—. Angol-osztrák 122.75. Államvasut 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleon d’or 6.27—. Unió-Bank ——. Gyenge. BÉCS, aug. 25. (Elöbörze.) Hitelrészvény 258.40. Mayar hitel 244.—. Lombard —.—. 1864-es —. Magyar ________ — -- - — y - O --------------------7 -------------------------------------f" ----------------- -----------0 -------------------- ----- V. QQ LULC11.------. JJUlUUai u ------.------. -----.----- Usance. Búza tavaszra 12.50 pénz 12.60 áru. » őszre 11.75 « 11.80 » Tengeri szept.—okt.-re 6.55 » 6.57*/a » Zab őszre 6.20 » 6.25 » Kápolczai epcze aug.—szept. 11.*/a » ll.Vs » Nyomatok a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület, jár. 90.32. Járadék —. Angol-osztrák 121.70. Államvasut 268.25. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.27—. Unió-Bank 81.40. Bágyadt. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapunkban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (aug. 25.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság. M. k. kötvál. szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 89.— 89.25 ftc. ezüstb.) .1109.75 110.— O. egys. áll.ad. M. keleti v. elb. jegyekben 65,50 65.75 sebbs. kötv. 1. O. egys. áll.-ad. kibocs. 70.75 71.50 ezüstben ján. M. keleti v. el- jul. kamat 67.50 67.75 söbbs. kötv. O. egys. A.L.-ad. II. kibocs. 83. 83.50 ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 87.50 67.76 1877-ről, 100 O. egys. áll.-ad. star.-ban 5*, 73.75 74.25 1860-ki kiszs. M. díjjegy köl- 500 ft 124.— 125.— csőn 100 ft d. 96.50 97.— O. egys. áll.-ad. M. díjjegy köl- 1860-ki kiszs. csőn 50 ft d. 96.50 87.— 100 ft 127.— 128.— M. av.-járad. 6», O. egys. áll.-ad. adóm. 90.50 90.60 1864-ki kiszs. M. földt. kötv. 88.50 87.— 100 ft 157.— 158.— M. földteherm. O. egys. all.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 85.— 85.50 50 ft 157.50 158.50 M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 98.75 99.— kiszsl. zárad. 84 50 85.50 Pest város köcs. M. földteherm. 1871-ből 98.75 99.— kötv., erdélyi 35.75 86.— O. aranyjiradék 78.50 79.— Biztosító társulatok. Első m. biztos. 2850.— —Pesti 1szt. int. 118.50 110.— Pann. viszont- Unió v.sz.-bizt. bizt. intézet 785.— 795.— intézet 160.— 18.— Részvények. 0.magy. b. 821.- 624 — M. ált. földhitel —. ■■ — .Anglo-osztr. b. —.— —.— részv. társ. —.—.— Ált. m. munio. M. jelzálogh. —. — —.— hitelintézet 127.— 127.50 O.hitelintézet 258.— 258.50 M. ált. hitelb. 243.— 244.— Pesti iparbank 130.— 185.— Iparbank 43.— 45.— keresked. b. 805.— 60.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. b. 74.— 35.— Lipótv.b. 1001t 39.— 40.— Unióbank 88.258 .76 Gőzmalmok, Concordia 570.— 575.— Moln.ésaüt.m. 340.— S50.— 1. budapesti 1560.—1580.— > > » » Erzsébet-mal. 260.— 265 — III. kibocs. 280.— '.90.— Henger-malom 840.— 850.— Pannónia 1450.—1475.— Lujza-malom 280.— 285.— Viktória 470.— 475.— Köziek, vállalatok, Alf.-flum. vasp. 129.50 130.50 Győr ■ Sopron- Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti —. — —.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 108.— 109 _ bev.-Zákányi 119.— 120.— O. államvasp. 288.— 269 — Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi —.— —._____ Éjsz.-keleti v. 122.— 123.— Tiszai vasút —.— Erdélyi vasút 104.50 105.50 Vágvölgyi 217.— 213.— Helyi vasút 90.— 92.— O. gőzb. társ. —.— .—. Pesti közúti v. 278.— 279.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 108.— 108.50 Bpesti fővár. 382. - 885.— Pesti hazai I. 2750.— —.— Pest külvárosi 51. - 152.— Különf. vállalatok. Alagút 100.— 100.50 S.-Tarj. kőszén 103.— 103.—O Ganz és tsa. vas- vasfinom. 95.— —(_ öntöde 338.— 339.— Bebek-félevas- Gschwindt-féle öntöde 78.— 8?.— szeszgyár 282.— 285.— I. m. serfőzöle 490.— 495 — S m. gyapjúm. Sertéshizlaló 185.— 168 — és bízom. 152.— 160.— Baskuti költ. 223.— 222 — Athenaeum könyvny. 890.— — Pesti könyvny.részv.-társ. 580.— 590.— Kőszén- és téglagyár 87.— 68.— Spod. és csontliszt-gyár 242. Újlaki tégla- és mészégető 28. Köt. téglaég. 88. Franklin —. Záloglevél«.'1. Pesti keresk. b. 101.— 101.25 M. ált. földh. r. t.j. 8*/, 79 » » 5 */,*/. 75. Kisb. fldh.i.7% 96. — 0.— — 7«.— 50 97.— » » »6*/. 86.50 87.50 Elsőbbségek. Báttasz. ■ Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5«/« 79.25 79.75 vasút 5*/i 69.75 70.25 6. áll. » 5•/. ——__ Dunagözhajóz. Bpstilánch.6»/. 98.— — társulat 5*/. —.— —.— » malom «•/. —.— — Dunagözhajóz. Kőszén és téglatársulat 6*/. —.— —gyárt. «/, 87.— —.— Barakk. op. 5«/, 74.50 75.— pisti Lloyd és » vasp. börze-op. 5»/, 82.50 83.50 ar.-ban 5*/« 91.75 92.25 Aföldi vasút 86.— 87 — M.-gal. v. 5*/, —.— —.— Kas.a. Oderberg I. erd. vasp. 5*/, 72.— 73.— arany 5«/, .2.45 »3.50. Győr - Sopron- Szíriai - horvát Ebenf. v. 5*/1 —.— —/. sz. b. t. 87.— 88.— Sorsjegyek. O. hit. intézet 188.— 169.— Pénznemek. Os. k. reezés ar. 5.48 5.48 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. 8sztos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank 20 francos ar. 9.27 9.30 jegy 100 O.m. 57.05 57.15 Török ar.Ura 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiaca. 58.55 56.76 Svájczi pénzpia-Amsterdam 100 czokl00 frk. 45.90 48.— holl. ftért 96.15 96.40 Zürich 100 » 46.— 46.10 Para 100 frk. 45.85 46.05 Londoni Critstll8.50 116.75 Brüssel 100 ¥ 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —.— _._ Nemzeti színház. Népszínház. Ma, augusztus 25-én. Erdősi Eugenia. k. a. mint vendég. A KORNEVULI harangok A »Borsszem Jankó« aug. 24-iki 607. (34.) számlnak tartalma: A bécsi színházban (Czimkép.) — Utóhang. (Vers.) Franczia-magyar brudersaft. — A hintajáték folytatása. (Kép — Mokány Bérezi a dombszögi kaszinóban. Arrogányos napok. (5 képpel.) — Berzeviczy W. M. életei. — Kathedrai böcsességek. — Sarrogante. Karczolett. (9 képpel.) — Baka Ferdi morfondérozásai. — Cyclopedia. — »Utazás a föld k£ rül 90 óra alatt.« — »Borsszem Jankó« külföldön. — Szeri üzenetek. Megjelenik hetenkint. Előfizetési ára félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. (Athenaeum, barátok tere, Budapest.^) Felelős szerkesztő : UKVÁRY LAJOS. M. földh.i.5 '/,*/, 101.— 101.25 » » » 5*/, 94.25 94.50 » » » ar.v. » ezüstben 5*/0 110.75 111.25 jelzbb. 5*/• 87.50 88.50 Oszt.-m. b. 5*/, 101.75 102.— Ma, augusztus 25-én. Az ál-jó emberek. Vígjáték 4 felvonásban. írták Barriére Tódor és Capendu Ernő. Fordította M. M. Szemet Thevenot Edgard Peponet Bassecourt Dufouró Delcroix Octave Vertil'ac Massane Anatolo Lecardonel Baoul Germain Auguste Dufouréné Emmeline Eugénie Susanne Kezdete 71/, órakor. Eeg. operetta 4 felv. Szövegét írták Clairville és Ch. Gabet, fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerző Robert Planquette. Hank Gáspár A bíró A jegyző Furnár Grippardén Gremsó Zsermén Szerpelett Zsuska Vidtor Solymosi Tihanyi V. Kovécs Bakonyi Pártényi Kápolnai Sziklai E. Erdösi E. Kicsó K. Parasztnép, két csősz, matrózok, hajóeapródok, kocsisok, Inasok, szolgálók. — Történik Normandiában, XIV. Lajos idejében. vek: Hilmi Szigeti J. Feleki Komáromy Hetényi Szigeti I. Kőrösmezei Benedek J. Tolnai Sántha Tóth Györgyné Helvey L. Molnárné Sántháné — 24. — 28.- 90.— Ny i I t-té r. LAMPEL B. MtteKÉll épen most jelent meg Ihász Gábor magyar nyelvtanának SO-dik kiadása. E nyelvtan, mely a középtanodákban általában tankönyvül használtatik s a lapok által is dicsérőleg emlittetett meg, ára 1 írt, s minden könyvkereskedésben kapható. 1—1 1426