Pesti Napló, 1879. október (30. évfolyam, 236-262. szám)

1879-10-18 / 251. szám

városban nem kapsz, hanem csizmatisztító ezer is őgyeleg az utczán, és ha egy porszemet lát czizmá­­don és még sem fényesitteted, csodálkozva néz rád és fejcsóválva mondja: jebandzsi, idegen. Ilyen ez a város, melynek lakói azt hiszik ma­gukról, hogy »genie de commerce«-ökkel pár év alatt túlszárnyalnák Marseillet, ha egy jó kor­mány jönne ide­, mely kikotratná elzátonyodó kikö­tőjüket, közvetlen vasúti összeköttetést létesítene Szalonik és Közép-Európa közt, ide terelné egy nagy monarchia kereskedelmét. Mac­edónia szép és gazdag ország, valóságos Schlaraffenland. Köztünk és Maczedónia közt az ar­­nauta hegyek feküsznek és azok nincsenek czukorból, hanem kőből és m ólomból. Hogy ezeken keresztül ha­­rapódzhassunk, ahhoz száz meg százezer ember kell. Ezt itt Szalonikban tudják; egy csomó ven­déglős, kereskedő már kérdezősködik is, mennyi zsoldja van egy osztrák-magyar bakának. Biztattam, hogy elég lesz, a maczedóniai bolgároknál akad majd elég orosz rubel. S. A. Különfélék. — okt. 18. (Andrássy Gyula gróf) ez év végéig birtokain fog időzni s csakis az év végén vagy a jövő év elején fog Budapesten állandóan megtelepedni, hogy itt termeit a politikai és társas élet előkelői előtt megnyithassa. Egyelőre csakis ekként szándé­kozik, — az EP s értesülése szerint — a politikai életben részt venni. »Én túl vagyok az ebéden — monda egy bizalmas körben — de tudok mulatni azokon, kiknek étvágya még nincs kielégítve.« (Jótékonyczélu adomány.) Herczeg Montenuovo Alfréd, a felső-nyéki róm. kath. népis­kolának 400 frtot adományozott. A vallás-és közokta­­tásügyi miniszter, a nevezett adományozónak, kö­szönetét nyilvánitotta. (Radvánszky Antal báró Turócz megyében.) Zniaváraljáról okt. 14-től következő sorokat veszünk: Főispánunk, b. Radvánszky Antal, mint megválasztott evang. egyházi főgondnok és belső titkos tanácsos, az e hó 13-ára kitűzött megyei bizottmányülés alkalmából először látogatta meg megyénket. Fogadtatása ünnepi volt az egész megye közönségére. Már Stubnya­földőn, hol a vonatról le­szállt, roppant néptömeg, élén az intelligenczia s a különböző felekezetű papság éljenzései fogadták. Nem ily zajos, de lényegében jelentősebb volt a fogadtatás Turócz-Szent-Mártonban, hol a megye közönsége s különböző testületek tisztelegtek a fő­ispán urnái. Ott voltak a megye közönsége, a me­gye tisztviselői, a katholikus papság és izraelita hitközségek képviselői, élükön az alispánnal, ki rö­viden tolmácsolta a megye őszinte örömét azon kitüntetés fölött, mely az ünnepel­tben egy félszáza­dos tevékenység polgári érdemeit jutalmazta. A főispán meghatottan válaszolt s azon óhaját fejező ki, hogy azon szeretetteljes belső viszony, mely közte és a megye közönsége között létezik, mindenkor fennmaradjon. Ezután tisztelegtek a turóczi espe­­resség evang. papjai, élükön Justh József gondnokkal és Hodzsa András esperessel, kiknek nevében Justh József üdvözlő az ünnepeltet, mint főgondnokot. Rad­­vánszky báró nagyszabású, eszmedús beszéddel vála­szolt , kifejtvén, hogy neki mindenkor elve volt, hogy a protestáns mindenütt megállja helyét, hová őt pol­gártársai bizalma helyezi. Reméli, hogy a sötét idők örökre elmúltak, de mindenkor szem előtt fogja tar­tani, hogy az egyház szabadalmaiból engedni mit sem lehet. Hogy azonban minden támadásnak siker­rel állhassanak ellent, egyetértésre és összetartásra van szükség, erre inti a turóczi esperességet is. A tisz­telgések hosszú sora után a bizottmány ülése követ­kezett, hol újból alkalmunk volt tapasztalni főispá­nunk éles eszét és hajthatlan erélyét melylyel a nemzetiségi támadások s üzelmekkel szemben, annyi­szor diadalra juttatta már a nemzeti érdekeket. (Egy katonai becsületbiróság íté­lete.) A német tanulók bécsi olvasóegyletét a múlt év végén feloszlatták; ezen egylet elnöke Aschner Alfréd volt, ki szerencsétlenségére tartalékos tiszti rangot is viselt. Az illető katonai becsületbiróság az egylet feloszlatása után Aschner ellen azonnal megin­dította az eljárást s ítéletében Aschnert tiszti rangja elvesztésére ítélte és pedig azért, mert oly egyletnek volt tagja és elnöke, mely a helytartóság által állam­veszélyes elvek követése miatt feloszlatott. Ha a fel­oszlatott egylet minden tagját, ki tiszti rangot visel, ettől meg fogják fosztani, mint bécsi lapok mondják, sok derék tartaléktiszttel, kik Boszniában hősileg vi­selték magukat, lesz szegényebb a hadsereg. Az el­járás annál visszásabb, minthogy az osztrák Reichs­gericht indokolásában, melylyel az egylet feloszla­tását jóváhagyta, egyenesen mellőzi a helytartóság által az államveszélyesség tekintetében felhozott in­dokot. (Nagy hózivatar) dühöngött a múlt éjjel Szerajevóban. A kerületi hatóság hivatalos épülete melyben eddig az országos kormány székelt, mint táviratilag jelentik, bedőléssel fenyeget, s egy része már össze is roskadt. A városban s a környező he­gyeken nagy a hótömeg. (A magyar kir. államvasutak gép­gyára) nyilvános cséplést fog tartani gabonával és pedig f. hó 20-án hétfőn délelőtt 10—2-ig s 23-án csütörtökön 2—5-ig. Ez alkalommal bemutatják a gyárban készült gőzcséplőt. A gyár igazgatósága e próbákra a gazdaközönséget szívesen látja. (H a t­á r o z á s.) Magyargyerőmonostori K­a­­b­ó­s Elek, volt országgyűlési képviselő, utóbb tasnádi postamester f. hó 16-án élete 59-ik évében rohamos tüdővészben meghalt. (Mérgezés.) Mölker J­óssef építészeti raj­zoló, 20 éves csinos fiatal­ember, néhány hó óta bizal­mas viszonyt folytatott egy Új-Pesten lakó kézimun­kás nővel. Tegnap délbe Mölker meglátogatta ked­vesét. Valami csekélység miatt szóvita támadt köz­tük, mely mindinkább­­elkeseredetté vált. Mölker azt hitte, hogy a lány szakítani akar vele, s meg is mon­­dá neki, hogy megöli magát, ha ez megtörténik. A lány tréfának vette a dolgot s nevetett rajta. Mölker elsietett és egy egyfogatu bérkocsin kedvese nagynén­­jéhez, egy özvegy ügyvédnéhez hajtatott. Az özvegy­asszony szívesen fogadta, de a konyhában lévén elfog­lalva, vendégét a szobába küldte. Nem kevésbé volt meglepetve, midőn rövid idő múlva belépve, az ifjút szőnyegen elterülve látta ; kezében görcsösen egy üveg­csét szorongatott. A rögtön elősietett dr. Stromer foszformérgezést konstatált, és ez ellen a szere­ket beadta, azután pedig az ifjút a kórházba szál­­littatá. (Elzüllött élet.) Szabó József, békési származású műveit fiatal ember, tegnap reggel Sze­geden az »Arany bika« vendéglőben főbe lőtte ma­gát. A szerencsétlen ifjú tegnapelőtt este az említett vendéglőben megszállt, szobát nyittatott magának és vacsora után félrevonult. A vendéglős reggel fél hat­kor tompa dörrenést hallott a szobából, de a zajnak semmi jelentőséget nem tulajdonított. De mivel a ven­dég még az ebéd idejekor sem jelent meg s szobája ajtaja be volt zárva, e körülmény gyanút keltett s a szobát rendőri közegek közbejöttével fölnyitották. Bent rémes látvány tárult eléjök. — Az isme­retlen fiatal ember ott feküdt az ágyban, vérében fetrengve, szétzúzott fejjel. Tízzel töltött pisztolylyal szájába lőtt s a lövés arczát egészen elékteleni­­tette. A rendőrség kórházba szállittatá a szerencsét­lent. Csekély holmiját lefoglalták és ruháit megmo­tozták. Pénzt nem találtak nála ; — kézi erszé­nyében egyetlen darab aprópénz volt, valami csekély értékű olasz pénznem. A zsebében talált kis iratcso­mag elég fölvilágosítást adott kilétéről és világot de­rített borzasztó elhatározására is. Ezen iratokból megtudtuk, hogy Szabó József békési illetőségű, 28 éves, foglalkozására nézve gyógyszerész-segéd volt; jelenleg alkalmazás nélkül volt s a szegény szeren­csétlen bizonyára kétségbeesett anyagi viszonyok közt tengődött. Két levelet is hagyott hátra, egyet a rendőrséghez intézve, a melyben azon kérésének adott kifejezést, hogy földi maradványait temetessék el a legszegényesebben, mert az felel meg az ő nagyon szegény sorsának. A másik egy levelezési lap, mely néhány megható sorban értesíti öngyilkosságáról Nagyváradon tanuló fivérét. Ebben kijelenti, hogy öngyilkosságának oka életuntság s gyógyíthatatlan betegsége. »Ne átkozz el — írja öcscséhez — inkább imádkozzál szegény bűnös lelkemért.« (Lázongási mozgalmak Izlandban.) Az izlandi bérlők között régóta izgatottság uralko­dik. E hét elején Ballinway-ben körülbelül 500 bérlő gyűlést tartott s ezen elhatározták, hogy addig nem fizetnek bért, mig a földesurak nem szállítják le az eddig követelt bérösszeget. Armaghdownban egy volt féri, Dávitt lázitó beszédet tartott s a bérlőket a ha­tóságok elleni ellenszegülésre izgatta. Clavallauban a templomra egy falragaszt függesztettek, mely ha­lállal fenyegeti azokat, kik egy hold földért egy font sterlingnél több bért fizetnek s azt mondja, hogy az ily bérlő háza felgyujtatik. A lapok hasztalan igyek­szenek az izgatottságot csillapitani; az folyton na­gyobb körre terjed, minthogy a bérlők mögött a Ho­me rule párt áll, mely az Anglia és Izland közti unió megbontásán működik. Színház és művészet. Nemzeti színház. (Okt. 17.: Új betanulással először: Petronella, víg­játék 1 felv. és Fenn az ernyő, nincsen kas, vigj. 5 felv. irta Szigligeti.) A nemzeti színház kétségkívül csak kötelessé­gét teljesiti, midőn Szigligeti emlékezetét minél élén­kebben őrzi s a számtalan koszorú közül, melyek oszlopán függenek, ki keresi azokat, melyeket, anél­kül, hogy elhervadtak volna, az újabbak elborítottak. Egy-egy ily fölelevenités, ha helyes választás alapján történik, a közönségre is gyakorol vonzó erőt s az irodalomra szintén jó hatással van. Egy tanulságot hirdet Szigligetinek minden sora s minden taps, mely őt illeti. E tanulság ma sem avult el, sőt inkább idején van, mint valaha: a mi saját tala­junkban gyökerezik, mindig életrevalóbb annál, a mit úgy honosítanak meg. A szellem alkotásai is e tekintetben hasonlítanak a növényekhez: a ma­gunk fajtái könnyebben gyökeret vernek, jobban kiállják az idő viszontagságait s mikor már elszárad­taknak tartjuk őket, olykor még váratlanul is haj­tanak egy-egy új ágat. íme Szigligeti darabjait, me­lyeket komoly meggyőződés és léha irigység oly sokat gúnyolt és ostromolt, a nemzeti elem ta­lizmánja itt meg uj életre ébreszti s a közönség tetszése és a kritika elismerése üdvözli feltámadásu­­kat. Azok az irányok, melyek legélesebben száll­tak szembe vele, aligha lesznek ily szerencsé­sek. Ám az egyik, mely merész elméletekkel s káprá­zatos színjátékkal lépett föl, mintha máris kimerült volna; míg a másik, mely a modern ízlés nevében, s az idegen forma művészi tökéletességét bámulva, az idegen tartalom, erkölcsök, szokások, összeütközések meghonosításával tett kísérletet, elejétől fogva me­ddő volt. Szigligeti vígjátékai meg, soknemű fogyatko­zásaik, csekélyebb költői lendületük, nem épen mély tekintetük daczára élnek, mulattatnak és terméke­nyítenek. Mert magyar érzésvilágban mozognak, ma­gyar típusokat állítanak elő, s a magyar jókedvnek keresetlen, egészséges hangján szólanak hozzánk. Valóban, Antaeus meséjének a költészetben is meg­van a maga jelentése. A tegnapi Szigligeti-est két régibb vígjátékot mutatott be új szereposztással. Az egyik jól volt vá­­asztva, a másik kevésbbé. Mindegyik elmúlt húsz esztendős. Kettejök közül a jobbik s magyar vigjáté­­kaink egyik legjelesebbike a »Fenn az ernyő, nincsen kas« (1858-ból). Alapgondolata: a nagyzás hóbortja, cselekvénye: a pünkösdi királyság, ismeretesebbek, semhogy részletesebb taglalásra szorulnának. Az egész közönségben alig volt valaki, ki ne látta, ne tapsolta volna már e vígjátékot, ne mulatott volna rajta s ne vágyott volna rá, hogy újra lássa. És mégis oly elevenen, oly közvetetlenül hatott min­denkire, mintha újság lenne. Az a jóleső érzés vett erőt a kedélyeken, melylyel a felhőtlen, vidám ég és tiszta verőfény hat ránk. Ki ne ismerné és mégis ki ne őrülne meg mindannyiszor, ha reggel kinyitva ablakát, mintegy meglepetésül, találkozik vele ? A hamisítatlan komikum egyszerű de erős varázsa, a helyzetek keresetlenül mulattató volta, a jellemek tiszta körrajza, a mese természetes és köny­­nyed folyása, a hangulat kedves vidámsága, oly szí­vesen készt hódolatra. Mindezekhez a darabnak még két, különös érdeme járul. Egyik az, hogy, bár a fő eszme elejétől végig uralkodik a mesén, a különböző komikai motívumokban, jellemekben oly gazdag, mint szerzőjének egyetlen munkája sem: Donátfiné fenn­­héjázása, Donátfi papucsos megadása, Gizella üres mulatságvágya, Rejtei uracsos szédelgése a hu­moros benyomásoknak pompás kaleidoszkópját for­gatják szemeink előtt. Másik érdeme nyelve, melynél élénkebbet, fordulatosabbat és választékosabbat Szig­ligetinél soha sem találunk. A versek köteléke válogatóssá tette s szárnya magával ragadta. E ver­sekkel azonban a szereplők közül csak hárman bán­tak kifogástalanul : Szathmáryné assz., Ujházy ur s különösen Helvey Laura k. a. Ők tudtak csak meg­felelni a nem könnyű feladatnak : megőrizni a vers természetét s mégis a valószerüség hangján szóla­­ni; nem versfelmondás gyanánt adni elő szerepüket s éreztetni mégis a ritmus kellemét; nem törni össze végkép rimes sorokat s mégsem kérkedni az össze­zengő hangokkal. Az előadás különben, egyéb te­kintetben igazán kitűnő volt. Annál kitűnőbb, mert bizonyos diskrét mérséklet jellemezte. Szathmáryné assz. a fennhéjázás komikus vonásai közé ép oly mes­teri színezéssel vegyítette be a szeretetreméltóságot, mint Helvey k. a. mulatnivágyó könnyelműség képé­be. Halmi úr pedig a szédelgő Rejtei alakját a für­geségnek, léhaságnak, fontoskodásnak igazi típusá­vá tudta tenni. A »Fenn az ernyő nincsen kas«-nál hasonlít­hatatlanul gyengébb az egy felvonásos »Petronella,a mely 1857-ben a gr. Ráday Gedeon által kitűzött 40 aranyas színházi jutalmat nyerte meg. Hogy uj be­mutatásra épen, ezt választották, alig lehetne helyes okot adni. A kegyelettel semmiesetre sem tartott lé­pést a tapintat. E régi módi történet, melyben egy jószivü nagynéne egy zsugori bátya zsarnokságától megszabadít egy családot s boldoggá tesz két szerel­mest, valami kotzebvei benyomást tesz. Elavult, még pedig annyira, hogy semmi sincs benne, a mi avu­hatatlan. Nagyítva mutatja Szigligeti gyönge ol­dalait s kicsinyítve a jókat. Alapgondolata ho­mályos s eretetve fejült ki burkából, menete nehézkes és lassú, komikuma külsőségeket va­dászó, ötletei köznapiak. Prielle Kornélia asszony aratott benne tapsokat, ki rendkívüli önfeláldozás­sal adta Petronellának, a kegyes és intrikus vénleány­nak, szerepét. Ő mindenesetre kiválóbb művésznő, hogysem egy-egy vonást kitűnő sikerrel ne tudott volna érvényre emelni. Egész alakítása azonban még­sem sikerült. Ténleánya kirítt a magyar vidéki ház keretéből. Mindig volt benne valami idegenszerű, va­lami keresett. Petronella egész szerepe az egyszerű, természetes józanság. Prielle Kornélia assz. valami zaklatott, fecsegő idegességgel tolmácsolta jóságának túláradását. Az előtte idegen légkör, melybe nem tudta egészen beletalálni magát, szó­ ejtése sajátságos modorára is rossz fokozó, hatással volt. Egy. Pesti őszi­­lóversenyek 1879. Első nap : Vasárnap, október 19-én, délután 2 ó/a órakor. Fél­­óránkint uj futás. I. Két évesek versenye. 400 db 10 frankos ar. B. Springer Gusztáv: Isolani. Ugyanaz: Bellona. Gr. Sztáray János : Bébé. Ugyanaz: Gamia­­ni. Hg. Esterházy Pál: Wedding Peal. Ugyanaz: Bertha. Gr. Festetics Pál név. ifj. gr. Almásy K.: Alma. Gr. Esterházy Imre név. ifj. gr. Esterházy Mór: Daisy. Blaskovits Ernő ur: Bájos. Ugyanaz: Csillár. General Hope: Merény. Ugyanaz: Elemér. Id. gr. Henckel Hugó: Therry. Ugyanaz: Renata. Baltazzi Aristid ur: Hofwirthin. Hg Hannu Móricz: Valentine. Gr. Apponyi Antal: Prince Pinaud. II. St. Leger 2000 írt. Id. gr. Henckel Hu­gó: Aaron. Ugyanaz: Rifleman. Ugyanaz: Hugó Telepi. Ugyanaz : Picklok. Myslowski Alfréd lovag: Ta­iwa. Baltazzi Aristid ur: Wartenburg. Blas­kovits Ernő: Bankár. Ugyanaz: Becses. Ugyanaz : Kedvencz. Gróf Kinsky Zalenko név. gróf Ap­ponyi Antal: Peer. Ugyanaz, név. Gener Ho­pe : Good Morning. Ugyanaz, név. Ugyanan­nak: Fonyód. Ugyanaz, név. gr. Apponyi Antal: Parailel. Ugyanaz, név. Gener Hope: Gina. Ugyanaz, név. Ugyanannak: Diema. Ugyanaz, név. Ugyan­annak: Wild Duck. Ugyanaz,név.Ugyanannak: Szi­várvány. Gyürky Béla ur: Myrtle. Ugyanaz: Latin. Gr. Festetics Pál: Carolina. Gr. Springer Gusztáv: Major Arthur. Gr. Sztáray János, név. Blaskovits Miklós ur: Kedves. Hg. Esterházy Pál: Galantha. Ugyanaz, név. ifj. gróf Festetics Tasziló: Merry Heart. Br. Majthéni Izidor, név. hg. Hanau Mór: Amaranthus. Ugyanaz név. Ugyanannak: Harry Hall. Ugyanaz, név. Ugyanannak: Cobweb.­ni. Mezei gazdák versenye. IV. Ritter dij. 255 db. cs. arany, aláírások utján. Gr. Sztáray János: Dagmar. Gr. Festetics Pál, nev. Inkey István ur : Clarisse. Blaskovits Ernő ur: Kincsem. Id. gr. Henckel Hugó: Rifleman. Ugyanaz: Kedvesem. Baltazzi Aristid ur: Nil-Des­­perandum. Ugyanaz: Tallós. V. Akadályverseny. 1000 forint egyleti dij. Gr. Kinsky Zdenko : Jolánta. Rodolitsch ezredes ur: Sajnos. Gr. Zichy Béla: Niczky-leány. Ifj. gr. Esterházy Miklós: Kenne Dich. Beniczky Gábor ur: Wild Youth. Schavel Jak. ur, név. gr. Esterházy Mik.: Boomerang. Ugyanaz ugyanannak: Chloe. Ifj. gr. Festetics Tasziló: Bánk bán. Közgazdaság. Üzleti Il­it élt. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, okt. 18. Ma a gabinaüzletben igen erős hausse mozgalom került túlsúlyra; búza hatvan-he­t­­v­e­n, rozs ö­t­v­e­n-h­a­t­v­a­n, tengeri egész hetven, zab 20 krral emelkedett. Csak árpa maradt változatlan, de szilárd. Elkelt 25.000 mm. búza. a U Kl KP Mi W Adva Tartva Adva Tartva GaUezial földhitellnt. ' i I I i ! I i ( ! — _____Pécs-barcsi pálya 100 frt ezüst..................................... 92.25 9275 Bécsi giro­­s pénztáregylet . . . . . * • • 226.-- 227.— Károly l­ajos „ 300 frt.......................................... 102.76 103.26 Al­+ALn- 17 Magyar jelz. bank . . ...........................................—.— — „ „ II. ................................................... 101.50 102.— VJKlOUei II. n­o III. n .......................................... 100.75 101.25 E. Közlekedési vállalatok részvényei. „ „ tv. „ ....................................................... 101.25 ____________ . Kassa-oderbergi 200 frt . . . • • • • • ■ • 81.25 81 50 -------.v.j ■■ -rr~ . . .r . -.v - i —...........'■ ■[ — Alföld-fiumei pálya 200 frt ............................... 137 #— 137.50 Lemberg csern.-jassyi pálya 300 frt ezüst. . . . —_— —# Adva Tartva Albrechtpálya 200 frt......................................................—I— „ „ „ n J- kib-­­*** • • • ■ 84.40 84^60 Báttaszék-Domb. . . ....................................................... 121.50 122.50 n n » " N­­­" ‘ ‘ ’ 87.20 87.50 ______ — — Osztrák dunagőzhajózási társulat 500 p. p. • • • 582.— 584 _ „ „ „ n m­­n i®68 • • • 80.50 80.75 . I­llain-iílóstjiítr 1(10 fr t. Erzsébet-pálya 200 frt p. ............................................................. mi— » n » n IV. n • • • 77._ 77.25 AlidllliluUsisiifcj Al/v? lit« Eperjes-tarnowi 200 frt..................................... • . • _ ^— _____Osztrák Lloyd 5°/o P­ ................................................................ .... _. ...­­ . .. .K .. en Ferdinand északi pálya 1000 frt ezüst......................... 2285* Bonn* * « 5% arany v. ezüst................................... ....— _‘ Egységes járadék, jegyekben máj. nov. 4/0 • • • C8.45 68 Ferencz­ József pálya 200 frt ezüst...............................149­­­­Osztrák észak-nyugati vaspálya 300 L't 5°/e • • • • 96.75 97 — . » », • • • 09 65 09 80 Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst.....................................[t TM Iludolfp. 300 frt........................................................................................ 86.40 Söivő ezüstben jan.—jul. 5°/„ . . . 09 65 69 80 l.aj08.Károly pálya 200 frt................................................. 240 50 wars - 1869-72 ................................................................. 86 — 86 25 " . . . april-oct. 5% . . . 69 65 69.80 Grácz-köflachi ............................................................................ 200 frt (Salzk.-G.).......................................... lg [go ge^O Sorsolással 1854-ból. 250 ftos 4°/0 n „ . . . . . 121. 121.00 Kassa-oderbergi pálya 200 frt ... . . . » Első erdélyi pálya 200 frt ezüst............................................. 40 ha ro­m 1860-ból 500 „ 8% „ . ......................... 12­­30 127 50 Bemberg-csernoviczi pálya 200 frt...............................1390 «***» Álla­mpálya 500 frank 3»............................................. jel -J 1860-ból 100 „5•/„ „ „ ......................... 128 75 129 50 Osztrakanagyar Lloyd 500 frt p. ........................................5!?,' 1^'50 . 1874 ............................................................... 1864-ből 100 ....................................................... 157.50 158.­­Osztrák-északnyugati 200 frt .....................................í®®'“ ?82.­­. kieg. bál. 3%..........................................­­ 1864-ból 50 „ ........................................... 157.­ 157.50 „ (Lit B.) 200 frt .........................! I. kib. 200 frt 5«/.............................. __ ” (amo járadékjegy 42 lira • • ..................................... 27.— 28 — Rudolf pálya 200 frt................................................................... ill'10 a II. kib. 200 frt 5»/«.............................. Államjószági jelzáloglevél 120 frt 5/o ......................... 143 90 144 20 Első erdélyi pálya 200 frt............................... • • • 1^' . Déli vasút január—juli. 3°/0 500 fr............................... K­o'á'S­ion Osztr. kincstári jegyek 5°/0................................................. 101.­ 10130 Állampálya 200 frt .. ..............................................................palol ISIS!­n április-okt. 3°/0 500 fr....................................1 IS . Arany rente 4% ................................................................... 81 50 81 65 Déli pal/a 200 frt .......................................................24.25 265.75 ' 200 frt ezüst 5*/. .................................... jo2 « Tiszai pálya 200 frt.............................................................®®'~ „f® 50 „ 1878 bon 6»/„ 500 frt............................... _ _ B. Földtehermentes. 100 frt p. p. Bécsi-Tramway 200 frt . . . ..................................... 20150 Tiszavidéki 50­. 100Mfrt.. .................................... 96,50 97,50 Magy. gacsorszagi első palya 200 frt . • . • •­­V ' Magy.-gacsorszagi 200 frt e. 5% .............................. Zfi­­ó fft if Q 75 r északkeleti első 200 frt ezüst . . . . • 0 Magy.-északkeleti 300 frt 5% ■ • • • • • • 77'o5 77‘71 Csehországi 5%.............................................................,5 1Qq „ nyugati székesfehérvár-grácz 200 frt . . . J^9 7o 200 frt arany ez. 5°/0 . . . . qn‘ n Bukovinai ...................................................................... 92 -- 93 - 129.25 129.75 Ma­gyar nyugati 200 frt 5«/. .................................... ^ ®020 Krajna^éf 1 tengermellék *. *. *. *. ' IP«. * ^resk. ^Halatok réSZV. » ■ 230 W .......................................... n.10 ll'.Z Karinthiai 5«/.............................................................. 96 50 97 50 Azienda Assicuratrice 1000 S0»/p bef................................................................... J. MaSlaUSOrsjegyek. Morvaországi 5..................................................................... 102 50 — Pesti épitő-társ. 200 frt 40»/„ bef....................................... Alsó-ausztriai 5°/0 ............................................................. 104 75­0 05.25 „Donau“ bizt. társ. 200 frt.................................................Hitelintézet 100 frt.............................................................................................. 168.50 168 75 Felső-ausztriai 5%................................................ 101­ 75 *02.25 N.­czenki czukorgyár 800 frt...........................................__ Cla­y 40 frt p. p................................................................ 37 75 33,95 Salzburgi 6%...................................................................... ..— Salgó­tarjáni vasfinom. 100 frt.....................................................'__ _­__ Dunagőzhajózási 100 frt p. p. 4%.............................. 103 59 104.60 Sziléziai 5% ........................................... 96 50 —•— n » köszönb. 100 frt . . . . . . . • _* _* Innsbrucki városi 20 frt................................................ 24.75 25^25 Stájerországi 5°/o............................................................. 99 75 *00 50 Seen­itan­yisz.­b. 300 frt................................................. • Keglevich 10 frt............................................................ 16­,50 17[_ Tiroli 5% ...........................................* • • 99.— —.— Vagyonköl­s. Pest 80 frt.......................................... • • __*__ _*__ Krakkói sorsjegy kölcsön 20 frt.............................. 19.25 19 75 Horvátországi .......................................................... • • 89.— 90.—­­ • Etvia város kölcsöne 40 frt .......................................... s9'_ 40*._ Erdélyi 50/0 ............................................................. 86 — 86,75 Gr. Záloglevelek. Pálffy 40 fit p. .................................................................. 37,— 37,50 Temesi IfklT^diki^sorsolási" záradékkal" .* ! ! ! i ?7[I 8? 75 Osztrák Kldbitelin^.or,^ arany, ezüst . V I m ,80 *. *­­- »[“ 18.I Magyar sorsolási záradékkal ! ! ! ! ! ! II - ! ! ! ! 1 ! ^ “ “ 0 ^ “ ! ! ! ! ! ! ! ! -1 ” Nemzeti bank p. p. 5»/. sorsolás.....................................iitanislau városi 20 frt.............................................................................................. g g2-­C. Más közkölcsönök. Magyar földhiteltársulati 34 év 5'/.«/. ! ! ! ! '. i 1 3 4 TM Triest város 100 P^P-^AV"' • • ■ ' [ ’ [ [ 119— 120 — Magyar földhitelintézeti 5'/»%.................................................... . mi­in Waldstein 20 frt n rt ' ° ' ..............................61— 63 — Duna-szabályozási 5”/. 100 frtpt . • TZ 7 ’ 109.50 109.75 Magyar földhitel intézeti 5»/.-os...........................................1®®[TM ®J[^ Windisch­grätz 20Pfit". ! ! ! ’. .............................. 81’l? 14'®® Magyar aranyrente adómentes 6% .............................. 95 55 95 70 Magyar 5°/p arany 39 ............................................................­­. ____________ 37.75 38.25 Magyar vasúti 120 frt (300 franc) 5% ezüst . . . 116 50 117.­­­Magyar jelzálogbank 50.% . • • • * 89'_ 90'_ Váltók (3 flól­a). Magyar vasút cumulativ ................................................. 114 75 115 25 Magyar kisbirtokosok Mterint. Budap. 60/0 32 év . . ? ’ r1­­' °|o Gömöri záloglevél 5% 150 frt........................................... —— —— „ „ „ » 7°/« }■> fv . . 8 Amsterdamra 100 frt hollandi . . . I T 3 96.55 96.65 Keleti vasút elsőbbs. 5°/o ...........................................* 73 40 73 00 „ » n a 7% 30 ev . . __ Augsburgra 100 bir. mark.................................... 4 57.10 57.20 Magyar állami kötv. (keleti vasút)............................... 85 50­­. Galicziai rustical hit. 6°/0 ................................................. * Bor­in 100 kit. márk................................................ 4 57.10 57.20 „ „ 1877 ................................................. 76._ 76.50 n földhitel. Krakó 6°/0 18 év . . . . . • * • Frankfurti 100 kir. márk.................................... 4 57.10 57.20 UrbI vált. kötv. 5°/a........................................... • • • _’__ —’_ „ részv. jelzálogbank 6% . ............................... * Hamburgra 100 kir. márk....................................4 57-10 67.20 Magyar nyeremény 100 frt ...........................................104 7b 105 25 Bécsi közp. földhitelb. 5*/a 6 év................................................ • • Más német piaczok...................................................... 4 57.10 57.20 _ _ 50 frt ........................................... 104 50 105.— t. n * 6°/a 20 év..................................... • • Brüsseli 100 frank......................................................2 »1, Magyar kincstári utalvány 1873 10 L, 5% . . . . __ _________II.-szebeni földhitelint. 20% befiz. 51/».....................................* Londonra 10 font sterling..................................................................2 117.10 117-30 1874-ki 10 L. 6% ............................... Első oszt. takp. c’/a 30 év..................................... k. • *}]'re 'ZZ Milánó 100 lira............................................................4 —.— ” kölcsön 1871. 30 mii................................................„ 5% 32 év.................................................104.^5 104.50 Marseille 100 frank......................................................2 — .— _ 1873-iki 54 mii. 5% ............................... • • 90 50 91 — 104.^5 101.50 paris 100 frank......................................................2 4630 46.40 Szőlődézsma-váltság 100 ft03 • • . • . ____H. Elsőbbségi kötvények. Pétervár 100 rubel................................................6 — .— Pest városi 6% ...............................*'«•«.. „ . Zürich 100 frank......................................................3 — — .— Bécs városi sorsol, k. ................................ • • • • Alföld-fiumei palya 200 frt ezüst 5°/« • • • * • • «1 Svájczi piaczok 100 frank..................................... 3 — .— Török vasúti 400 franc . . . . . . . * * 7 20­10 20 75 Albrechtp. 300 frt 5%........................... * • « . . 7o*­_ 7o 95 kölcsön 1865 5% _' 1 _ ____Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5%. . . . • « • __*__ __­__ Valuták árfolyama« 1869 5% . ................................................. * _* Osztrák dunagőzhajozasi 300 frt 5%............................... *_ " J " költ. 1873 6%.......................................................— n n 100 és 200 frt 6%. . . • * Cs. arany............................................ . 0­ 7 - 5.58 5.59 " kincst. jegyek 1876-1878 9% . • ! • • • „ , » 200 frt 5% arany . « . . snb.~ Szegélyes arany........................................................................ 5.58 5.60 Erzsébet-pálya ezüst 100 frt..................................... • • mrr*An Osztrák-magyar 8 fr. arany.................................... —.— —.— ta i 1) n 1862. 300 frt...............................! i * 20 frankos arany.................................................................. 9.31 9 32 D« Bankok részvényei. „ „ „ 200 frt (Linz-Budweis). • « • 96.— 20 márk. darabja........................................................................... n.56 Angol-osztrák bank 200 frtos 120 frt befizetés * • 136 10 136 80 " " 1872. II (Salzburg-Tyrolj . • • 94 94.75 Orosz imperiale. . I .­­ ..............................16’e5 Angol-magyar bank 100 frt. ............................... „ 1873. B ................................................. 96 50 91 •— Mária Terézia tallér....................................................................... Bécsi bankegylet 100 frt . . . ............................... 137 75 138 Eperjes-tarnowi 300 frt . ............................... .­­ 93- 93 60 Ezüst ............................................................................................._____________ Osztrák földhitelintézet 200 frt, ez. 60. • • • • . 201 202. Ferdinand északi pálya 200 frt p. p. . • • • • • 79 75 80. Ezüst ente szelvény 100 frtért . . • • • • • • —.__ ____ Magyar földhitel-részvény 200 frt ............................... 157 — 158.— _ 100 - o. é............................ • 104.75 105.— Orosz par« k­-rubel.................................................................. 124 iV Keresk. és iparhitelintéz. 160 frt. . « • • • • 265 70 265.90 n n n 199 n ez^st 5% . 1 • • 99 50 100.50 Egyleti tallér . .............................................................................I__ _ Magyar ált. hitelint. 200 frt . .­­• « • • • 255 — 255 25 Morva-sziléziai 100 frt . . . . . . . i • • —•— —• Török arany lira.....................................i . • . 10.64 10 66 1 Alsó-ausztriai leszámító társulat 500 frt . . . . 808 — 810.— 1872. köles. . . . • « • • • * 106 75 —. Német kir. bankjegy 100 márk . . . . . . . 57 75 57 80 Magyar ált. municipalis 200 frt 40% . • • • . 150.— .— n „ 1876. „ I. . . « * • • fc« 108.— 108.50 osztrák nemzeti bank kamatlába direct váltókért Osztr. nemz. bank............................... 838.— 839.— Ferencz József pálya 1867. 200 frt * * » • • .’ 103 75 104.25 Bécsre és a bankfiókokra 41/ae/os telepitvényekre 5% Uniobank 200 frt 70% • » • • • • • • ' * 93 80 94.— 1873. • . • # V * k * • 96 10 96.30 lombard-kölcsnökért 6%. Galicziai jelz. bank . • t • . • j* • —.— —.— 94.— — ____________________________________________________________________________ A határidő üzletben is lényeges emelkedés történt, búza tavaszra 30, őszre 50 krral, tengeri októberre 35 krral, máj.—júniusra 20, zab tavaszra 35, tengeri 15 krral emelkedett. — Eladatott: Búza tiszai 700 mm. 76 k. 15.— időre, 100 mm. 76* k. 15.— időre rozsos. Búza, pestmegyei 1000 mm. 78 k. 15.— időre. Búza, északmagyarországi 400 mm. 775 k. 14.50 időre. Búza, újvidéki 1500 mm. 76a k. 15.20 időre. Búza, más vidéki 15000 mm. 76­ k. 15.45 időre. Búza, oláh 300 mm. 77 k. 13.90 időre. Rozs 200 mm. 10.50, 100 mm. 10.50 mind készpénz. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, okt. 18. Búza őszre 14.85— 15.05, tavaszra 15.65-r-15.75 ; rozs magyar 10.50—11.10; zab őszre 7.-----7.10, tavaszra 7.75—7.80, uj 6.50—6.70 tengeri tavaszra —.-----.—, május—júniusra 8.70—9.— julius—augusztusra 6.90—7.10, régi 7.75 — 7.85 . R­e­p­c­z­e­­olaj 32.25—32.50, őszre 32.50—32.75 , szesz 33.— — 33.25. U­z a­n s­z. Búza tavaszra 15.80 pénz 15.90 áru. » őszre 15.— » 15.10 » Tengeri októberre 7.40 » 7.50 » » tavaszra 8.90 » 9.— » Zab tavaszra 7.95 » 8.— » » őszre 6.70 » 6.80 » A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, október 18. Külföldi lanyha jegyzések miatt ma a tőzsde igen lanyha volt. Üzérkedési értékek csök­kentek. Helyi értékekben csak egyes kötések fordultak elő. Váltó és pénz változatlan. Az előtőzsdén magyar aranyjár. 95.30—94.85 határidőre, osztr. hitel (nem effektiv) 267.50—266.30—267. Az üzlet csekély. A déli tőzsde lanyhán záródik. Következő köté­sek fordultak elő : aranyjár.­95.121/2—95.10, pesti bizt. 100.50 —102, Lujzamalom 298.50, pesti közúti 291, Ganz-féle 373, magy. földhitelintézeti arany záloglevél lll*/s. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, okt. 18. (Előbörze.) Hitelrészvény 263.70. Ma­gyar hitel 253.—. Lombard —.—. 1864-es —. Magyar jár. 95.02. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.60. Államvasut 263.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —. Napoleond’or 9.32—. Unió-Bank 92.90. Határozatlan. BÉCS, okt. 18. (Megnyitás.) Hitelrészvény 263.60. Ma­gyar hitel —.—. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 94.92. Járadék —.—. Angol-osztrák 134.60. Államvasut —. 1860-as —.— Magyar sorsjegy —. Napoleond’or 9.32 */a. Unió-Bank —.—. Határozatlan. Azon helyzetben vagyunk, hogy már esti lapnpk­­ban közölhetjük a budapesti értéktőzsde mai (okt. 18.) hivatalos árjegyzéseit. Államadósság.. M. v. kötv­­á .. Szőlődézsmvlts, 6. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 90.50 90.75 frc. ezüstb.) 114 25 114 75 O. egys. áll.-ad. M. keleti v. el­­b. jegyekben 68.— 68.25 sebbs. kötv. 1. O. egys. áll.-ad. kibocs. 73.50 73.75 ezüstb . ján. M. keleti v. el­­juh kamat 69. - 69.50 sebbs. kötv. O. egys. áll.-ad. IX. kibocs. 85.— 86.— ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 69.— 69,50 1877-ről, 100 O. egys. 11.-ad. ft ar.-ban 56/o 76.— 7 6,50 1860-k kisrí. M. díjjegy köl- 500 ft 127.— 128 — csőn 100 ft d. 104.— 104 50 O. egy­s. áll -ad. M. díjjegy köl- 1860­-ki kisrs. csőn 50 ft d. 103.— 104 — b­o­­l 128.50 129,50 M. ar.-járad. 6°/o O. egys. -.11 -ad. adóm. 95 10 95 20 1804-ki ki szs. M. földt. kötv. 91.— 92.— 100 ft 157.50 158.­M. földteherm. O. egys. álh­ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 88.— 88.50 50 ft 157.— 158 — M. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.25 99.50 kiszsl. zárad. 88.— 89.— Pestváros kö­zv. aa. földteherm. 1871-ből 99 25 99 50 kötv., erdélyi 36.75 87.25 O. aranyjáradék 81— 8125 Urbéri váltság 85.— 85.75 Részvények. O.­magy. b. 836.— 838.— M. ált. földhitel —.­­ —„ — Anglo-partr. b. 134 50 135.50 részv. társ. —. Ált. m. munk­. M. jelzálog!). —... — hitelintézet 154 50 155.50 O.hitelintézet 264.— 264.50 M. ált. hitelv. 253.50 254 — I. m. iparbank 130.— 155.— Ipar­bank 40.50 41.60 Pesti keresk. h. 606.— 610.— Kisbirt. földh. 32.— 34.— Bpesti kézm. h. 72.— 74.58 Lipótv. h. 1001t 41.— 42­­ Unió bank 91— 92 — Biztosító társulatok­. Első m.biztos. 2850.— 2900.— Pesti l­izt. int. 101.— 0150 Pann. viszont- Unio visz.­bizt. bizt. intézet 840.— 850.— intézet 135.— 140 — Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. Gőzmalmok. Concordia 570.— 575.— Moln. és süt. m. 335.— 340.— I. budapesti 1540.—1550.— » > » > Erzsébet-mal. 289.— 291__ Hl. kibocs. 275.— 280— Henger-malom 780.— 800.— Pannónia 1485,-1500.— Lujza-malom 292.— 294,— Viktoria 525.— 530.— Köziek, vállalatok. Alf.-ftum. vasp. 136.50 137.50 Győr - Sopron- Ar.-körösv. » —.— — Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 113.50 114.— Kev.-Zákányi 122.— 123.— O. államvasú. 264.— 265.— Déli-vasút —.— — Pécs-barosi — Éjsz.-keleti v. 129.— 129.50 Tiszai vasút —.— Erdélyi vasút 107.— 108.— Vágvölgyi 217.— 118.— Hegyi vasút 90.— 92.— O. gözh. társ. — .-----­Pesti közúti v. 291.— 292.— Takarékpénztárak. Orsz. központi 110.— 111.— Bpesti fővár. 389.— 391.— Pesti hazai r. 2775.—2790.— Pest külvárosi 50. - 51.— Különf. vállalatok. Alagút 99.50 100.— S.-Tarj. kőszén 102.— 103.— Ganz és tsa. vas­­. vasfinom. 95.— —. — öntöde. 372,— 374.— Schlick-féle vas-Gschwindt-féle öntöde 84.— —.— szeszgyár 272.- 275.— I. m. serfőződe 535.— 538 — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 163.— 165 — és bízom. 156.— 160.— Sóskúti köt. 223.— 224 — könyvny. 395.— 400.— Pesti könyvny.­részv.­társ. 570.— 680.— Kőszén-és tégla­gyár 68.50 69.— Spod. és csont­liszt-gyár 245.— 250 — Újlaki tégla- és mészégető 30.— —.— Köb. téglaég. 86.— 87.— Franklin 115.— 120.— Záloglevelek. M. földh.i.5’/2'/o 100.50 101.50 Pesti keresk. b. 101.— 101.25 » » » 5% 95.— 95.50 M. Pt. földh, r. » » » ar.v. tá s. 6% 79.— 80.— » ezüstben 5% 111.25 111.75­­ » 5*/»°/o 83.— —.— jelzőb. 5% 88.50 89.50 Kisb. fldh.i.7»/, 97.25 97.50 Oszt.-m. b. 5“/« 100.75 101.25­­ » »6°/, 86.— —.— Elsőbbségek: Báttasz. - Dom- Kassa-Oderber­hov.-Zákányi gi vasp. 5% 79.25 79.75 vasút 5«/a 72.25 72.50 O. áll. » 5­0 — — .— Dunagőzhajóz. Bastilánok.6»/, 98.75 — társulat 5°/. —.— —.— » malom 6% —.— —.__ Dunagőzhajóz. Kőszén és tégla­társulat 6»/0 — gyár­t. 6% 87.— — Északk. op.5'/, 77.25 77.75 Pisti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5«/» 84.— 85.— ar.-ban 5“/, 91.75 92.25 Alföldi vasút 88.— 87 — M.-gal. v. 5°/. —.— —.— Kassa. Oderberg I. érd. vasp.5»/. 74.— 74 50 arany 5»/, 92,23 92.50 Győr - Sopron- Szíriai - h­orvát Ebenf. v. 5% f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 168.— 169.— Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.58 5.60 O. m. ezüst 100.— 100,10 O. m. Biztos ar. 9.32 9.34 Nem. bír. bank-20 francos ar. 9.34 9.35 jegy 100b. m. 57.75 57.85 Török ar.­lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiac­. 57.10 57.25 Svájc­ipénzpia-Amsterdam 100 c­okl00frk. 46.10 46.20 Koll. ftért 96.50 96.75 Zürich 100 » 46.— 46.20 Pária 100frk. 46.25 46.85 LondoniOintstílz.— 117.30 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100. —.— —.— olasz 1. —,— —,,— Üzleti táviratok. LONDON, okt. 18. Conzol 97.18/16. Ezüstjáradék —,—. Magyar aranyjáradék 82.­*/16. PÁRIS, okt. 18. Boulevard kölcsön 116.80. — 5%-os járadék 82.45. 3%-os járadék —,—. — Magyar aranyjára­dék 83.31. Engedékeny. PÁRIS, október 17. (Esti b.) Búza folyó hóra 35.50, novemberre 35.50, októbertől négy hónapra 35.75, a négy első hóra 35.75. Liszt nyolcz márkás folyó hóra 74.75, novemberre 75.—, novembertől négy hónapra 74.50, októ­bertől négy hónapra 78.—. — Olaj folyó hóra 82.—, no­vemberre 82.50, deczemberre 82.50, a négy első hóra 84.25. — Szesz folyó hóra 67.25, novemberre 67.25, november— deczemberre 67.25, a négy első hóra 67.25. — Szesz szilárd, egyebek hausseak. LIVERPOOL, okt. 17. Búza 6, liszt 3, tengeri 5 schillinggel drágább. Időjárás : Záporeső. HAMBURG, okt. 17. Búza okt. —nov. 238.—, tavaszra 239.— emelkedő. Bors okt.—nov. 158.—, tavaszra 159.—,szi­lárd. Renczeolaj okt.—nov. 56.—, májusra 58.50, szilárd. Szesz nyugodt, okt. 46­.—, nov.—decz. 46.—, decz.—jan. 45.75, tavaszra 45.50. Szép idő. LONDON, okt. 17. Külföldi búza 2—3, tengeri 2, árpa bab, borsó, zab 1—2 shillinggel hétfő óta drágább. 30, 68.190. ZÜRICH, okt. 17. Az árak szilárdak és emelkedők, első rendű magyar búza 36.—, Romanshornból orosz és amerikai 35.50—36.50. franko az állomáson. BOHRSCHACH, okt. 17. A hangulat szilárd, az árak inkább valamivel emelkedők, magyar búza I. min. Bohrschach­­ba szállítva 34‘/a—35—. Felelős szerkesztő: Vjváry Lajos.

Next