Pesti Napló, 1879. november (30. évfolyam, 264-287. szám)
1879-11-22 / 281. szám
az 1868. 40. t. sz. 11. és 13. §§-nak meghosszabbítása, hanem egyszersmind a védrendszer olyképeni módosítása tekintetében is terjeszszen elő javaslatot, melyben nemcsak a hadsereg védképességének emelése, hanem egyúttal a financziális szempontok is a lehetőségig méltányoltatók volna. A védrendszer reorganizációját sürgeti, melyben a hadi budget leszállításának lehetőségét látja. De egyébként is szükséges e reform, mert a mostani védrendszer mellett a hadsereg egy része a véderő törvény 27. §-a alapján körülbelül 5 havi, egy más része a 32. §. alapján épen semmi, egy harmadik része pedig szintén körülbelül 5—6 havi kiképeztetésben részesül, ezek pedig valóban oly állapotok, melyeket dédelgetnünk nincs okunk, mert bármennyire viseltessünk bizalommal nemzetünk harczi erényei s vitézsége iránt, abban kétkedni lehet, várjon az ily rövid kiképeztetésű katona, képes lesz-e a komoly órában sikerrel küzdeni egy oly ellenféllel szemben, ki magasabb előműveltsége daczára 3, sőt mint például Francziaországban 5 évi kiképeztetésben részesült. Kérdi, mi akadályozza azt, hogy a jelenleg fenálló egy évi önkénytesek intézménye mellett, melynek kiváló feladata a hadsereg részére tartaléktiszteket nevelni, ne léptessenek életbe még egy tlod osztályú egy évi önkéntes intézményt melynek feladata altiszteket szolgáltatni. Ha a mostani önkéntes, ki szolgálata mellett még egyébb tanulmányaival is foglalkozik, képes egy év alatt használható tisztté válni, mert nem lehetne a Ilodoszt. önkéntesből, ki az egész évet kizárólag a szolgálatnak szentelni köteleztetnék, egy év elmúltával használható altiszt. Miért nem lehetne megengedni, hogy oly ifjak, kik p. u. az algymnasiumot, alreáltanodát, a polgári iskolát, a kereskedelmi ipartanodát avagy más ehez hasonló szaktanodát elvégezzék, a hadseregbe mint egy évi önkéntesek beléphessenek, és az egy évi szolgálatot kizárólag saját költségükön teljesíthessék és az egy év elteltével, ha a megszabott altiszti vizsgát sikerrel leteszik, mint altisztek a tartalékba áttétessenek. Annak pedig kik a jelzett vizsgát le nem teszik, 6 havi után szolgálatra lennének kötelezendők mint ez történik p. a. Olaszországban az egyévi önkéntesekkel. Eltekintve, hogy ezáltal a műveltebb egyén, azon tekintetekben részesíttetnék, melyeket követelni jogosult, ezen intézménynek nemcsak financziális, de nemzetgazdászati, sőt mi több még a nevelésre és üdvös következménye lenne. Ami a financziális eredményt illeti, bajos, sőt lehetetlen azt előre számszerűleg meghatározni, miután azonban nagyon jogosan feltehető, hogy ezen kedvezményt minél többen vennék igénybe, s így azok száma évenként sok ezerre volna tehető, azáltal, hogy ezek szolgálatuk ideje alatt önnön magukat eltartani kötelesek, a hadi budgetben körülbelül 1—3 millió forint megtakarítás lenne elérhető. Végül a védrendszer egy kardinális hibájára hívja fel a ház figyelmét, s ez az, hogy a póttartalékosok aránytalan könnyebbségben részesülnek, melyen igen könnyen lehetne segíteni. Végre, — igy végzi beszédét, — az igen t. miniszterelnök egy tegnapi állítására akarok rövid megjegyzést tenni. (Halljuk !) Az igen t. miniszterelnök Szederkényi képviselő úrral szemben, ha nem csalatkozom, azt állította, hogy a hadi szervezet Francziaországban és Olaszországban szintén határozott időre van megállapítva és pedig: az elsőben húsz évre, a másodikban 19 évre. Engedjen meg a miniszterelnök úr, ez téves, amennyiben csakis az egyesek védkötelezettségének tartama van 20 illetőleg 19 évben megállapítva. (Helyeslés a bal és a szélső baloldalon.) Igaz ugyan, hogy itt a rendszer adja a létszámot, de ez korántsem egyenlő a létszámnak törvény által 10 évre való megállapításával, mert míg ott e rendszer változása által bármikor a létszám is változtatható, addig ez minálunk 10 év lefolyása előtt egyáltalában nem lehetséges. (Úgy van! Úgy van! balfelől.) Mindezek után ajánlom elfogadás végett Pulszky képviselőtársam határozati javaslatát. (Helyeslés és éljenzés a baloldalon.) Helfy Ignácz teljesen egyetért Szalayval aziránt, hogy a közös hadsereg instituciója féregként rágódik a nemzet testén, mert ezen institució okozta legnagyobb részben jelenlegi financziális zavarainkat. Alig pár nappal ezelőtt a miniszterelnök, anélkül, hogy valaki szóba hozta volna, kijelentette nagy patkossal, hogy ő mindig barátja volt s lesz a politikai erkölcsnek. (Halljuk ! a szélső balon.) Szóló kérdi saját magától a miniszterelnöktől, mikép bírja összeegyeztetni a politikai erkölcscsel azt (Halljuk! a szélső balon), hogy valaki életének egy nagy részét arra szánja, hogy kapacitálja nemzetét a közös hadsereg intézményének káros, átkos voltáról, most pedig megbocsáthatlan hibának, bűnnek mondja azt, hogy a nemzet fiai abban az átkos intézményben nem akarják magukat otthon találni. (Úgy van!) a szélső balon.) Ha ez is összeegyeztethető a politikai erkölcsösel, akkor csakugyan minden erkölcsös a világon. (Tetszés a baloldalon.) Az előadó indokolásában azt látja, hogy abban a lelkiismeret furdalása nyilatkozik. Mindenképen bele akarná magát srófolni a miniszterelnök okoskodásába, de ez nem megy. Beszél geográfiai helyzetről és a veszélyekről melyek szükségessé teszik, hogy a nagy terhet a nemzet elvállalja. De hiszen a geográfiai helyzet változatlan, a veszélyekről pedig a miniszterelnök azt állítja, hogy azok nem léteznek. Felkéri az előadót, magyarázza meg ezen feltűnő ellenmondást. Végül kijelenti, hogy nem fogadja a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélső balon.) Ráday,Gedeon gr. ifj.: Készséggel beismerem, hogy a hadsereg és a honvédség fenntartása roppant áldozatokat igényel s hogy önsulylyal nehezedik zilált pénzügyi viszonyainkra és megnehezíti a gyökeres rendezést. De kérdi, tekintettel a monarchia és különösen hazánk érdekeire, a jelenlegi külpolitikai viszonyokra, lehet-e és szabad-e é épen ma visszautasítani e törvényjavaslatot, mely okvetlenül kétségessé tenné hadseregünknek még alig egy évvel ezelőtt befejezett zsenge szervezetét s okvetlenül megingatná, bármint gondolkozzanak és bármit mondjanak is mások, azon befolyásos nagyhatalmi állást, melyet monarchiánk jelenleg Európában elfoglal. (Helyeslés a jobb oldalon.) Az teljességgel sem riasztja vissza, hogy ezen törvény tíz évre állapíttatik meg. Kérdi, hogy tekintve, ha egyebet nem, csak geográfiai fekvésünket Európában, nincs e szükségünk arra, hogy erős és hatalmas szövetségeseket keresünk, a magunk részére megnyerjünk és biztostsuk ? Azt hiszik azok, kik e törvényjavaslatot visszautasítják, hogy lehetséges lesz szövetségeseket találni, ha azok azt látják, hogy talán évről-évre minden évben diskusszió tárgyává tétetik a törvényhozások által a hadsereg hadi létszáma, vagy pedig csak egy pár évre állapíttatik az meg. Elfogadja a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobboldalon.) Márkus István Hellyvel szemben megjegyzi, hogy azon veszélyeket, melyekről ő szólott, mindenki látja, a sajtó ezekről mindennap beszél, a gondolkozó politikusok ezekkel foglalkoznak. Ellentét nincs az ő indokolása és a miniszterelnök szavai között, mert a miniszterelnök a jelen helyzetről, szóló pedig a jövő fejleményeiről beszélt. (Helyeslés a jobboldalon.) Orbán Balázs hosszabb beszédben elítéli a törvényjavaslatot s kijelenti, hogy Ugrón határozati javaslatát fogadja el. Ivánka Imre megjegyzi hogy, a koronázás előtt más álláspontot foglalt el, de azóta a jelenlegi alapon kívánja a monarchia és Magyarország véderejét fejleszteni. Meggyőződve, hogy a jelenlegi alapon is lényeges megtakarítás érhető el, különösen azáltal, ha az önkénytesi intézmény a haza minden polgárára kiterjesztetik, vagyis, ha azok, kik egy évig saját költségükön szolgálnak, s ezen idő alatt minden tekintetben megfeleltek kötelességüknek, szabadságoltatnak s a további két év alatt csak a fegyvergyakorlatokra hivatnak be. Ez lényeges megtakarítást fog előidézni Pártolja a törvényjavaslatot. (Helyeslés a jobb oldalon.) Tors Kálmán Ugrón határozati javaslatát pártolja. Meczner Gyula beszédét holnapra kéri halasztatni. Ezután az interpellácziók terjesztetnek elő. Bánhidy Béla b. interpellácziója így hangzik: Van-e szándékában a közlekedési miniszter úrnak a külföldi szakértők jelentésében felállíttatni javasolt műszaki tanács szervezése iránt mielőbb a szükséges intézkedéseket megtenni ? Jókai nem terjesztette elő interpellációját, mert az illető miniszter nincs jelen. Ezzel az ülés 3/42 órakor véget ért. A külföldi szakértők javaslatai. (»A hazai folyókon végrehajtott szabályozási munkálatok megbirálására meghívott külföldi szakértőkből alakult bizottság jelentései.*) A Tisza és mellékfolyói. .. A három Körös és a Berettyó kiegyenesitését igen hasznos munkának mondja a bizottság és annak teljes keresztülvitelétől a Körös folyórendszer vízviszonyainak nagy javulását várja. A Körös medence főbb pontjain történt gyakori szakadásokat a bizottság a töltéseknek tulajdonítja, melyek itt még rosszabbak, mint a Tisza mentén. A töltések elégtelen távolsága egymástól az árvízszin emelkedésének fő oka. A Körös-völgy most átmeneti korszakban van, melyre legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, s melynek helyzete még súlyosbodhatnék, ha javítására nem tennénk semmit sem. Rá kell magunkat szánni arra, hogy a még nem elég széles és mély átmetszéseket teljesen kiássuk, új átmetszéseket nyissunk, ahol azokra szükség van, hátrább toljuk a töltéseket mindenütt, a hol azoknak egymástóli távola elégtelen, és az ármedret megszabadítsuk minden akadálytól, mely azt hivatásának teljesítésében gátolhatná; — nagyobbitani kell a töltéseknek mind magasságát, mind vastagságát, s fő képen pedig jobban kell őket építeni. — Ha mindezen feltételek teljesittetni fognak, akkor elérjük a töltések és átmetszésekből származó árvizemelkedés határát; ezen emelkedett árvizszin azonban állandóan meg fog maradni, s tévedés volna azt hinni, hogy az árvizek vissza fognak térni régi felszínükhöz, mihelyt a Körösmedenczében szükséges javítások be fognak fejeztetni. Békés városában figyelmeztették a bizottságot, hogy hosszabb árvíz esetén a »malomcsatorna” által táplált medencze vize elöntheti Békést. A bizottság azt javasolja, hogy a legalsó gyár alatt zárják el a csatornát, mihelyt a Körös árad, és így ne ereszszék a vizet Békésnek, hanem Gyulán át vezessék a folyóba. Ez a munka sürgős. A szeghalmiak azon kívánságát, hogy a Sárrétről elterelt Berettyó visszavezettessék régi medrébe, a bizottság nem helyesli, de szükségesnek látja hogy Berettyó és az alább levő Körös út medreit, mind méreteiket, mind pedig kétparti töltéseiket oly állapotba hozzák, hogy levezethessék mindazt a vizet, melyet befogadni hivatva vannak. Körös Ladány mellett a bizottság azt találta, hogy a folyó szélessége nem elegendő a Sebes- Körös és a Berettyó vizének befogadására. Gyomán az átmetszések távolról sem tökéletesek és kiásás és kotrás által kell nekik a hiányzó szélességet és mélységet megadni. Az átmetszésekből kiásott földet közvetlen azok partjaira hányták ki, ahelyett, hogy a szükséges töltések építésére használták volna fel. Ez a hibás eljárás szaporítja a kiadásokat. A vasúti híd fölött levő átmetszés iránya nem felel meg a hídnyílásoknak és ezek is részben el vannak takarva a körüllevő töltések által. A híd építésénél a folyammérnököket is meg kellett volna hallgatni. Endrőd városa fenyegetve lévén, egy új átmetszés által el kellene távolítani a folyót a községtől. A Mező-Túron történt tavalyi károkat a töltések hiányos gondozása okozta. Ott a régi Berettyómeder és a Körös egyesülésénél zsilipet kell építeni és a régi medret töltések közé foglalni. A Maros jelenlegi állapotában, a bizottság nézete szerint, semmi javításra nincs szükség ; legfelebb a töltéseket kell tökéletesíteni és az ármedret tisztán tartani; a Maros elvezetését Szeged mellől a bizottság nem tanácsolja. A Bégacsatornát illetőleg a bizottság megjegyzi, hogy az ármeder nagyon elhagyatott állapotban van, mert a töltések és a tulajdonképeni meder közt vannak földhányások, bokrok stb., melyek annak hasznavehető szelvényét nagyon csökkentik. Hogy befogadhassa azon 200 köbméternyi többletet, mely a Bégából még elvezetendő, az ármedret teljesen ki kell tisztítani az azt elálló akadályoktól és talán még a töltéseket is hátrább kell tolni. Hogy a Bégaszabályozás akkorra, midőn be lesz végezve, kielégítő legyen, szükséges lesz a kastélyi tápcsatornánál a Temesen végleges gátat építeni a jelenlegi ideiglenes rőzsegát helyett, mely rosszul tartja vissza a felette levő vizet, melyet minden árvíz elvisz, s melynek fenntartása nagyon sokba kerül. Ami pedig a Béga 80 köbméter fölötti víztöbbletét az árapasztó csatornába, s onnan a Temesbe térítő gátat illeti, ezt is végleges művel kell pótolni, mely azonban sokkal rövidebb, s így sokkal olcsóbb is lesz. Jó volna ezen két gátat kőműves munkával építeni, még pedig úgy, hogy a Temesen levő elég vízhatlan legyen, hogy kis vízkor a fölötte levő vizet jól viszszatartsa. Egészben véve a Bégaszabályozás jó, és befejezésére elég a két gátat a fennt kifejtett módon újra építeni, a Bégáét úgy, hogy Temesvárra legfölebb 80 köbméter víz juthasson, és az árapasztó csatornát olyan állapotba helyezni, hogy a 200 köbméternyi többletet, melyet árvízkor a Temesbe vezetni kénytelen, még befogadni képes legyen. A Temes töltéseit nem építették elég erősre és magasra, az ármeder sok helyen nagyon el van dugulva. Hogy a Temesnek töltések által határolt ármedre elég-e a víztömeg befogadására, azt a bizottság az előtte ismeretes adatok nyomán nem tudta meghatározni; az állami mérnökökre bízza annak meghatározását, hogy az ármeder szélesítése, vagy a szelvények növelése, a töltések emelése által lesz-e czélszerűbb és olcsóbb. Az Alibunári mocsár kiszárítására most új csatornát terveznek. A bizottság ezt nem tartja ajánlatosnak, hanem azt hiszi, hogy a kiszárítási munkálatokat a jelenleg kivitel alatt levő terv szerint kellene folytatni, mely szerint az összes víz a Temesbe s innen Pancsovánál a Dunába vezettetnék. Az újabban tervezett csatorna csak kisvízkor képes a mocsár vizét levezetni. A most kivitel alatt lévő terv sikerét szivattyú gépekkel is lehet elősegíteni. A Béga- és Temesszabályozási társulat kérdéseire adott feleletekből a következőket emeljük ki: A társulat azt kérdezte: ajánlatos-e a belvizeket a töltések alatt elvonuló csöveken keresztül elvezetni ? A bizottság megjegyzi, hogy ezen csövek előnye világosan látható, feltéve azonban, hogy szilárd alapozásra vannak fektetve, mely vagy falazva van, vagy betonból készült, úgy hogy minden ülepedésnek elejét vegye. Nem engedhető meg azonban semminemű faszerkezet. Egyszerű falazott vízvezetékek még jobbak volnának. Továbbá azt kérdezte a társulat, mily módon lehetne a töltéseket a szivárgó víz ellen legjobban megvédeni? Ez különféleképen eszközölhető, akár egy vízhatlan agyagos réteg által, mely a töltéstest közepén menne át, s 100 méternyire nyomulna a természetes talajba, míg a legnagyobb árvíz színén túlemelkednék, akár pedig a töltéseken belül levő kis, egy méter magas töltések által, melyek a főtöltéstől mintegy 50 méternyi távolságban, ezekkel párhuzamosan volnának építendők. Ha a talaj a töltések hosszában érezhető eséssel bírna, jó volna ezen kis töltéseket a főtöltéssel helyenként más kis kereszttöltések által öszszekötni. De könnyen belátható, hogy e tekintetben nem lehet általánosan érvényes szabályt felállítani és hogy az alkalmazandó módszerek minden egyes esetben a helyi viszonyok szerint változnak. Különfélék. — nov. 21. (A hivatalos lapból.) A vallás és közoktatásügyi miniszter, Décsy Géza aradi állami tanítóképezdei rendes-, és Csepregi Endre ugyanottani segédtanárt, állomásán véglegesen megerősítette. Az igazságügyminiszter, Rekvényi Viktor szabadkai kir. törvényszéki dijnokot, ugyanoda írnokká nevezte ki, Winkler András hosszuaszói kir. járásbirósági írnokot, a brassói kir járásbírósághoz helyezte át. (Ő felsége) megerősité gr. Festetich Pálnak a kisbirtokosok földhitelintézetének elnökévé s Bittó Istvánnak az intézet alelnökévé való megválasztatását. (Mágnásaink a szabadságharcz után.) Az 50-es évek kezdetéről igen érdekes remiszctencziát közöl Zafiri László a Keletben. Felsorolja a mágnásokat, kik a lezajlott forradalom után a 48—49-iki eseményekért börtönbüntetést szenvedett honfitársaikat nyolcz éven át pénzsegélyei támogatták, holott maguk is Damokles kardja alatt állottak. A mágnások, kik e czélra jótékonysági egyletet képeztek, a következők voltak: Kemény Ferencz báró, Mikó Imre gróf, Bethlen János és K. grófok, Bánffy J. b., Toldi L. gr., Kemény I. b., legidősebb Teleki Domokos gr., Kemény György és Bánffy Dániel bárók. A segélypénzeket évnegyedenként, pontosan küldték a foglyok számára, többek között: Munkács-, Josefstadt-, Olmütz-, Komárom és Gyulafehérvárra. E jótékonysági egylethez nem-mágnások is csatlakoztak, úgymint: Pápai Lajosné, Paget János, Szilvási Miklós, Inczédy Sámuel és Zeyk József. Az egylet megbízottjának kisérő leveleiben az adakozók neve megemlítve nem volt, mert kéz alatt figyelmeztették, hogy a kormány a segélyezést azonnal betiltja, mihelyt megtudja, hogy az nem egyes személytől, hanem egy a végre alakult társaságtól jönne. (Kossuth iratai) e czím alatt fognak megjelenni: »Irataim az Emigráczióból. Kossuth Lajos.«Az iratokra szóló előfizetési felhívás közelebb fog szétküldetni. Az iratokhoz ! K o s s u th előszót irt, melyet lapunk holnapi számában közlünk. (Gr. Károlyi Pista), mint a F. L. jelenti, a muzeum mögötti üres telken palotát fog építtetni. Ezzel az ottani összes telkek kiépítve lesznek. Nagy kár azonban, hogy az ottani paloták legtöbbjében csak a házfelügyelői személyzet lakik. (Ny itrá n) tegnap volt az orsz.képviselő-váasztás, Tóth Vilmos képv. helyére. Mint az Egyetértésnek távírják, a kormánypárti Krajcsik János prépost csekély szótöbbséggel választatott meg, a függetlenségi párt jelöltje, Mérey Lajos ellenében. (Hymen.) Kis-Martonban nyéki Németh Imre aljegyző eljegyezte Herzog Erzsike kisaszszonyt. (Pécs városa) küldöttségileg azt akarja kérni, hogy a zimonyi vasút a Duna jobb partján építtessék. Azt véljük, hogy kár a fáradságért. (Adomány iskolai czélra.) Özvegy Szalay Pálné, szül. Faragó Zsuzsánna úrnő nagykőrösi lakos, a reform, egyháznak, a nagykőrösi elemi — számszerint 18-ik — népiskola felállíthatására, 6000 frtnyi alapítványt tett, és ez összeget az egyház pénztárába befizette. (Halálozás.) Özvegy Kern Francziska, a köztiszteletben álló Kern S. Enoch fiai ismert helybeli cég tulajdonosainak édesanyja s a nagy tekintélyű néhai Kern Jakab anyósa, egy ritka műveltségű és jótékonyságáról ismert hölgy tegnap este este kilenczvenedik évében meghalt. A boldogult késő aggkoráig megőrző ritka szellemét s szeretetreméltóságát. Nagy és közbecsülésben álló család gyászolja az elhunytat. Béke poraira. (A magyar orvosok és természetvizsgálók pályakérdései.) A magyar orvosok és természetvizsgálók, XX-ik nagygyűlésüknek határozata alapján, következő pályakérdések megfejtését tűzik ki: I. Előterjesztendő a hazánkban honos kelevény (furunculus) és pokolvar (anthrax carbunculus) okainak tapasztalati adatok nyomán való meghatározása. Jutalma dr. Szurmák Vilmos adományából 200 frt, a pályamunka beküldésének határideje 1880. évi junius 30-áig terjed, és ugyanez évben tartandó XXI-ik nagygyűlésen fog a pályanyertes mű szerzőjének a jutalom is odaitéltetni. II. Megírandó az orvosi tudomány Magyarhonban fejlődésének története, a legrégibb időtől a mai napig. E pályamunkában különösen tekintetbe kell venni, miféle népnyavalyák, járványok s kiválóbb tájkórok (himlő, mirigyvész, pestis, hányszékelés, cholera, mocsárláz stb) dühöngtek hazánkban, melyek az orvosi kutatásnak alapul és anyagul szolgáltak; b) miképen jártak el a kormányférfiak e kórok elleni óvintézkedések körül, mit használtak orvosi elődeink e betegek gyógykezelésében, nevezetesen miben állott koronként az orvosi gyógygyakorlat és miképen fejlődött a mai álláspontig, a hajdani dogmatikusoktól kezdve a legújabb élettani gyógyászatig, és vájjon hazai orvosaink melyik orvosi tanodához csatlakoztak? Jutalma dr. Poor Imre adományából 100 darab arany; a pályázati idő 1881-ik évi deczember hó 31-ig terjed. A Balassa János nevét viselendő pályakérdés feltételei legközelebbi időben fognak kihirdettetni. Kelt Budapesten, a magyar orv. és termv. áll. kp. választmányának f. évi nov. hó 15-én tartott üléséből. Dr. Kovács József, az áll. kp. választmány elnöke. Dr. Gerlóczy Gyula, az áll. kp. választmány jegyzője. (Reáliskolai tanárok.) A következő sorokat vettük: A Pesti Napló mai reggeli kiadásában megjelent, s a főváros két reáliskoláját érintő közleményre tisztelettel megjegyzem, hogy a IV. ker. (belvárosi) reáltanodának rendes és rendszeresített segédtanárai valamennyien képesítési oklevéllel bírnak. Csupán az ideiglenes helyettes tanárok közt van egy, s egy tanársegéd (assistens), kik most készülnek tanári vizsgálatra. S így atöbb nem képesített tanárról szóló észrevétel ezen intézetre nem vonatkozhatik. Ney Ferencz igazgató. (A budapesti asztalossegédek önképző-egylete) vasárnap saját helyiségében, VIII. ker. bodzafa- és Sándor-utcza sarkán, Markó András vendéglőjében III. évforduló alakulási ünnepélyt tart. Az ünnepély szavalatokból, tréfás tombolából és tánczvigalomból áll. (Kolozsvárról) Írják nekünk : F. hó 18-án lépett fel színházunkban először Márkus Etel k. a. a »Trónkereső «-ben és elég szép sikert aratott. (A temesmegyei földrengésekről) a Temesi Lapok a következő tudósításokat vette: Lippánf. hó 19. és 20. közti éjjelen 12 óra 10 perczkor erős földrengés észleltetett, melyet keletről nyűgat felé vonuló tompa moraj előzött meg s mely három másodperczig tartott. Ez alatt az ebek félelmetesen csaholni, a libák pedig gágogni kezdtek. A rengés után mintegy negyed óra múlva hirtelen nagy szél kerekedett, daczára annak, hogy az ég egészen tiszta és csillagos volt. Vukován is ugyanazon éjjel 12 óra után egy éjszaknyugatról délkeletre vonuló oly erős földrengés volt, milyet még a környéken sohasem észleltek. A moraj hasonló volt az ágyulövésekhez s több másodperczig tartott. Ugyanakkor Blazsova községben is észleltetett a földrengés, még pedig, mint a lakosság beszéli, sokkal nagyobb mérvben, mint Vukován. A.Szamorán erős földrengés volt, mely mintegy 10—12 mperczig tartott. Sanghon f. hó 19-én déli 12 óra 3 p., esti 7 óra 28 p. és éjjel 12 óra 12 perckor észleltettek rengések, melyek közül legerősebb volt a legutóbbi, ugyannyira, hogy több ház kéménye is ledőlt. Másnap 8/41 órakor ismét észleltetett rengés, de már sokkal kisebb mértékben. T.-Sz ákoson több ízben észleltek földrengéseket, de ezek közt legerősebb volt az éjjeli, mely mintegy 5—6 másodperczig tartott és oly erős volt, hogy a házakban az egyes bútordarabok inogtak. Különös benyomást gyakorolt a házi állatokra, melyek ide stova futkostak a legnagyobb ijedtségben. — Szakálházán oly erős volt a földrengés, hogy több kémény és tűzifal összedőlt. Hír szerint ugyanezen időben volt még Orsován is földrengés. (Egy miniszteri titkár ellen, mint említettük, egy nő, ki a Dunába akart ugrani, a főkapitányságnál azon vádat hangoztatta, hogy erőszakot követett el rajta. Mint most közük, a nő Hontmegyéből való, 24 éves, szolgáló, s rajta oly jelenségek mutatkoztak, hogy megfigyelés miatt kellett a kórházba szállítani. (Gonosztett szerelemből.) A versailesi esküdtszék a múlt vasárnap ritka esetet tárgyalt. Egy tisztességes család gyermeke, a 17 éves Blossier Klementine a helységben, ahol családja lakott, legább hat gyújtogatást követett el, hogy a tűz okozta zavarban légyottja lehessen a közeli erdőben egy fiatal emberrel, kit szülei házukból kitiltottak. A szerencsétlen leány, ki tettével mintegy 35.000 frank kárt okozott, őszinte vallomást tett s enyhítő körülmények tekintetbe vételével 10 évi kényszermunkára ítéltetett. Legújabb. (1/a 3 órakor érkezett.) Bécs, nov. 22. A képviselőház mai ülésében Klair interpellál az osztrák-magyar Stonyd menetrendjének pontatlansága miatt. — Az elfogult tartományoknak a közös vámterületbe való felvételéről szóló javaslat részletes tárgyalásában Clam Martinitz Henrik gróf emel szót, és pártolja Rieger tegnapi indítványát. Szóló kijelenti, hogy ha ez iránt egyezség nem jönne létre, akkor vagy a közös vámterület határa szűnnék meg, vagy az elfoglalt tartományoknak le kellene mondani azonigényről, hogy egy bizonyos részt kapjanak a közös vámbevételekből. Itt nem az osztrák parliament jogairól és méltóságáról, hanem csak opportunitási kérdésről lehet szó. Az egyezségnek létre kell jönni, de az csak úgy felelne meg a czélnak,ha a háromévi hatáidőt nem csak megtartják, hanem hozzá is függesztik, hogy, ha három év alatt más egyezmény nem jönne létre, a 600.000 frtnyi összeg továbbra is érvényben marad. Lustkandl óhajta, hogy az előbbi szónok fejtegetéseit indítványban formulázza. Neuwirt a kormányjavaslat változatlan elfogadását ajánlja. Clam-Martinitz gróf, fejtegetéseinek folytatásaképen következő pontot ajánl hozzáfüggeszteni a 13. §-hoz: »Mindaddig, mig e kérdés fölött egyezség nem jön létre, a 600,000 frtnyi összeg érvényben marad. Mindezen indítványok a bizottsághoz utasítottak. Az ülést félbeszakítják. A szünet után a képviselőház a bizottság indítványa folytán elfogadta a bosnyák előterjesztés 13 §-át a kormány javaslatának eredeti szövegében. Dublin, nov. 22. A meeting, melyen több képviselő is jelen volt, elfogadta az elfogatás ellen hozott határozatokat. A gyűlés alkotmányellenesnek nyilvánítja ezen elfogatásokat és felhívja az irhoniakat, hogy alkotmányos utón fejezzék ki rosszulásukat a kormány ezen eljárása felett. Közgazdaság. Üzleti hir ele. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, nov. 22. A mai üzletben változás nem állott be. Buzát keveset kínálnak, a vételkedv is csekély. A forgalom jelentéktelen. Az árak fentartvák. 7ab 10 krral lanyhább. Minden más faj csekély üzlet mellett változatlan. A határidőüzletben búza tavaszra változatlan, zab és tengeri 5 krajczárral csökkent. Uzánsz. Búza tavaszra 15.05 pénz 15.10 ára. » őszre —.— » —.— » Tengeri októberre —.— » —.— » » máj.—júniusra 8.85 » 8.95 » Zab tavaszra 7.85 » 7.90 » őszre —.— —•— » A budapesti értéktőzsdéről. BUDAPEST, nov. 22. A tőzsdén ma meglehetősen csendes volt a hangulat; a forgalom fölötte mérsékelt, az árfolyamok csekély változásokat szenvedtek ; helyi papírok közül malmok olcsóbbak, biztosítási, Ganz- és Schlick-féle, alagúti részvények ellenben emelkedtek. Valuták és devizek lanyhábbak. Az előtőzsdén osztrák hitel (nem effektív) 271.50 —271.30, magyar aranyjáradék időre 94.65, azonnal átadva 94.75-jével köttettek. Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában, Budapest, barátok tere, Athenaeum-éplület. A déli tőzsdén a következő kötések fordultak elő : m. aranyjáradék 94.721/*, pesti bizt. intézet 113.50, 111— 111.25, Unió viszontbizt. intézet 180—178, I. erdélyi vasút 110.50, pesti közúti 316—316.50, Ganz-féle vasöntöde 388— 387.50, Schlick-féle vasöntöde 100,1. m. serfőzde 556, kőbányai téglagyár 100, német bankjegy (100 márka) 57.75. Váltók : Amsterdam 96.30, London 116.65—116.75. Zárlatkor a hangulat csendes. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, nov. 22. Buza tavaszra 14.90— 14.95 , rozsmagyar 10.35—10.65 ; z a tavaszra 8.-----8.05; merkantil 7.40—7.50 ; tengeri május—júniusra 9.—— 9.05; készáru 7.80—8.— ; repereolaj készáru 31.75— 32.—, nov.—decz.-re 32.25—32.50 ; szesz 32.50—33.—, nov.—decz.-re 36.75—37.—. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, nov. 22. (Előbörze.) Hitelrészvény 268.70. Magyar hitel 254.75. Lombard 81.50. 1864-es —. Magyar jár. 94.65. Járadék —.—. Angol-osztrák 135.40. Államvasut 264.50. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.32/1. Unió-Bank 93.25. Üzlet nélkül. BÉCS, nov. 22. (Megnyitás.) Hitelrészvény 269.10. Magyar hitel 254.50. Lombard —. 1864-es —. Magyar jár. 94.62. Járadék —.—. Angol-osztrák —.—. Államvasut —. 1860-as —. Magyar sorsjegy —. Napoleon d’or 9.32’/a. Unió-Bank —. Reservált. Budapesti értéktőzsde nov. 22. — Hivatalos jegyzések. — Államadósság:. M. v. kötvád. szőlődézsmvlts, é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 88.75 89.— fro. ezüstb.) 113.25 113.25 O. egys. áll.-ad. M. keleti v. el- b. jegyekben 68.25 88.50 sőbbs. kötv. I. O. egys. áll.-ad. kibocs. 74 10 74 50 ezüstben ján. M. keleti v. el- jul. kamat 70.75 71.— sőbbs. kötv. O. egys. áll.-ad. H. kibocs. 85.25 86.— ezüstben Apr. M.államv. kötv. okt. kamat 70.75 71.— 1877-ről, 100 O. egys. áll.-ad. star.-ban5°/, 76.75 77.25 1860-t; kisrs. M. díjjegy köl- 500 ft 127.50 128.50 csőn 100 ft d. 105.75 106.— O. egys. áll.-ad. M. díjjegy köl- 1860-ki kiszs. csőn 50 ft d. 105.— 105.50 lódíj 130.75 131.— M. av.-járad. 60/» O. egys. áll.-ad. adóm. 94.70 94.80 1864-ki kiszs. M. földt. kötv. 88.75 89 25 100 ft 165,50 166.50 H. földteherm. O. egys. áll.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 87.50 88.— 50 ft 165,60 166.50 H. földteherm. Pest város köles. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.1/, 99.é/s kiszsl. zárad. 85.— 85.50 Pestváros kő cs. M. földteherm. 1871-ből 99.— 99.25 kötv., erdélyi 84.50 85.— O. aranyjáradék 80.25 80.50 Úrbéri váltság 84.— 86.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2850.— —■— Pesti oízt. int. 111.— 11125 Pann. viszont- Unió visz.-bizt. bizt. intézet 900.— —.— intézet 177.— 178.— Részvények. 0.magy. b. 844.— 847.— M. ált. földhitelb. —.— Anglo-osztr. b. 135.— 135.50 részv. társ. —.— —.— Ált. m. munk. M. jelzálogb. —.— —.— hitelintézet 200.— 205.— O.hitelintézet 268.50 269.— M. ált. hitelb. 254.50 255.50 I. m. iparbank 150.— 153.— Iparbank 41.— 42.— Pesti keresk. b. 630.— 636.— Kisbirt. földh. 45.— 46.— Bpesti kézm. b. 74.— 78.— Lipótv. b. 100ft 44.50 46.— Unió bank 93.— 93.50 Gőzmalmok. Concordia 540.— 550.— Kötn. és sat. m. 333.— 335.— I. budapesti 1460.—1480.— . » » » Erzsébet-mal. 270.— 275.— II. kibocs. 286.— 288.— Henger-malom 770.— 780.— Pannónia 1405.—1415.— Lujza-malom 286.— 290.— Viktoria 495.— 500.— Köziek, vállalatok. Alf.-fium. vasp. 137.50 138.— Győr - Sopron- Ar.-körösv. » —.— —.— Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 114 50 115.— Kev.-Zákányi 125.50 126.50 O. államvasp. 263.50 264 50 Déli-vasút —.— —.— Pécs-barcsi 175.— 176.— Éjsz.-keleti v. 129.50 130.— Tiszai vasút —.— • Erdélyi vasút 110.25 110.75 Vágvölgyi 27.— 218.— Hegyi vasút 88.— 90.— O. gőzh. társ. 585.— 590.— Pesti közúti v. 815.50 316.50 Takarékpénztárak. Orsz. központi 115.— 115.25 Bpesti fővár. 400. - 403.— Pesti hazai I. 2850.—2860.— Pest külvárosi 53. — 55.— Különf. vállalatok. Alagút 102.— 105.— S.-Tarj. kőszén 100.— 102.— Ganz és tsa. vas- » vasfinom. 95.— —.— Sntőde 387.— 383.— Schlick-féle vas- Gschwindt-féle öntöde 99.— 100.— szeszgyár 280.— 285.— I. m. serfőzője 558.— 560 — i. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 175.— 177.— és bízom. 162.— —.— Sóskúti köt. 223.— 224 — Athenaeum Sped. és csontkönyvny. 598.— 402.— liszt-gyár 252.— 260 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.társ. 590.— 600.— mészégető 30.— —.— Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 99.— 100.— gyár 70.50 71.— Franklin 181.— 133___ Záloglevelek. H. földh.i.5 ■/,*/, 100.75 101.25 Pesti keresk. b. 101.75 102.— » » » 5*/. 95.50 95.75 M. ált. földh. r. » » » ar.v. tá s. 6% 100.— 100 50 » ezüstben 5 •/„ 112.— —•— » » 5‘/t*/o 95.— —.— jelzhb. 5®/* 90.50 91.— Kisb. fldh.i.7"/, 97.25 Oszt.-m. b.5“/i 101.25 101.50 * » »6«/, 86.— —.— Elsőbbségek. Báttasz. - Dom- Kassa-Oderberbov.-Zákányi gi vasp. 5°/, 81.— 81.50 vasút 5»/, 74.— 74.50 O. áll. » 5»/6 —. —_ Dunagőzhajóz. Bpsti lánch.60/, 98.75 —.— társulat 5•/• —■— —•— » malom 6% —•— —•— Dunagőzhajóz. Kőszén és téglatársulat 6»/. —.— —.— gyárt. 6“/ 87.— —.— Északk. vp. 5°/o 76.50 77.— Pisti Lloyd és » vasp. börze-ép. 5°/, 87.— 88.— ar.-ban 5«/, #0.25 #0.75 A földi vasút 86.— 87 — K.-gal. v. 5*/* —.— —.— Kassa. -Oderberg I. érd. vasp. 5«/« 74.25 74.75 arany 5^/, 92.25 92.50 Győr - Sopron- Sziriai - horvát Ebenf. v. 5*/. — --------- f. sz. b. t. 87.— —88 Sorsjegyek. O. hit. intézet 172.50 173.10 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.56 5.55 O. m. ezüst 100.— 100.10 O. m. Biztos ar. 9.31 9.32 Ném. bír. bank-20 francos ar. 9.31 9.32 JegylOOb.m. 57.75 57.80 Török ar.-lrak.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiac. 57.05 57.15 Svájcipénzpia-Amsterdam 100 coklOOfrk. 45.95 46.0 hoU. ftért 96.60 96.40 Zürich 100 » 45.90 45.96 Páris lOOfrk. 46.15 46.20 Londonl0fntstll6.65 116.85 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Kilanó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz L —.— —' — Felelős szerkesztő: Ujváry Lajos. Üzleti táviratok. PÁRIS, nov. 22. Boulevard kölcsön —.—. — 5%-os járadék 115.02. 3*/0-os járadék 79.45. — Magyar aranyjáradék —.—. Üzlet nélkül. LONDON, nov. 22. Conzol 98.*/*. Ezüstjáradék 53.*/ —.—. Magyar aranyjáradék 82.*/4. PÁRIS, nov. 21. (Esti h.) Búza folyó hóra 33.25, deczemberre 33.25, novembertől négy hónapra 33.80, a négy első hóra 84.10. Liszt nyolcz márkás folyó hóra 71.75, novemberre 71.75, novembertől négy hónapra 72.75, nov.től négy hónapra 73.—. — Olaj folyó hóra 80.50, novemberre 80.75, deczemberre 82.—, a négy első hóra 80.—. —Szesz folyó hóra 69.25, novemberre 69.25, november— deczemberre 69.—, a négy első hóra 69.25. Liszt tartva, a többi csendes. Szép idő. HAMBURG, nov. 21. Búza nov.—decz. 225.50, tavaszra 234.50, nyugodt. Bors nov.—decz. 161.—, tavaszra 162.—, csendes. Bepczeolaj nov.—decz. 58.—, tavaszra 59.50, nyugodt. Szesz okt. 52.—, decz.—jan. 51.50, jan—febr. 51.—, tavaszra 49 szilárd. Fedezve. NEW-YORK, nov. 21. Kőolaj New-York 8.*/*, gabna 8.*/*, liszt 575, vörös búza 145, fuvar 5.*/*. LONDON, nov. 21. Külföldi búzára nyugodtabb a hangulat. Hozatal drága. Zaba* shillinggel drágább. Tengeri szilárdabb. A többi termények nyugodtak. Repczeolaj 30.1/*. Behozatal: búza 87.280 quarter, árpa 11.710 quarter, zab 83.920 quarter. Időjárás havazó.