Pesti Napló, 1879. december (30. évfolyam, 288-313. szám)

1879-12-04 / 291. szám

IRODALOM, MŰVÉSZET. Uj könyvek. A múlt hét gazdag volt becses irodalmi termé­kekben. Legelői a sorban Arany János: Toldi szerelme áll. Ugyanakkor jelent meg Greguss Ágost kitűnő műve Shakespeareről és Kvassay Jenő koszoruzott mezőgazdasági vizműtani művének első füzete. Mindegyikről már megemlékeztünk. Ezen kí­vül még a következő műveket vettük: Déryné naplója. Rendezte Tors Kál­mán. Kiadja a Kisfaludy-társaság. Első kötet. Budapest, Ráth Mór 1879. Ez érdekes naplóra még visszatérünk. Egyelőre csak azt említjük meg, hogy az egykor oly hírneves művésznő naplója nemcsak a magyar színészet kezdő korához nyújt igen becses és nagyszámú adatokat, hanem mint korrajz és irodalmi termék is figyelemre méltó. Sajtó alá rendezésével Tors Kálmán, kiadásával a Kisfaludy-társaság való­ban érdemet szerzett magának. A 349 oldalra terje­dő, igen szépen kiállított kötet ára 2 frt. Gróf Teleki Sándor. Emlékeim. Ki­adta a Petőfi-társaság. Első kötet. Budapest, Aigner Lajos könyvkiadó hivatala. A kötet telve van érdekes reminiszczencziákkal. Teleki Sándor, ki kard­dal és tollal egyaránt buzgón szolgálta hazáját, a­mint mondja, az írásban »naturalista«, a »ki nem tud kótá­­ból írni«. E naturalizmus azonban nem hátrányára szol­gál irályának.Magyarosan, érdekesen tudja elmondani eseményekben gazdag életének sok kiváló mozzanatát, s főleg a szabadságharc­ s a száműzetés korából való közleményei igen becsesek, így például vonzóan írja le a jehn kötetben első találkozását Bemmel. Hu­mora, jó kedve nem hagyja őt el soha s könyvét igen érdekes olvasmánynyá teszik. Felhívjuk e nagyérdekű munkára a magyar olvasó közönség figyelmét. A díszesen kiállított s 259 oldalra terjedő könyv ára 1 írt 80 kr. Ráth Mór kiadásában megjelentek : A két Wesselényi. Gróf Széchenyi István. Irta Kemény Zsigmond. Uj kiadás. Bu­dapest 1880. Keménye két hírneves tanulmánya sok­kal ismertebb minden magyar ember előtt, sem hogy azokat külön kellene ajánlhatnunk. A két tanulmány most olcsó kiadásban jelent meg. Az igen szépen ki­állított s 409 oldalra terjedő testes kötet ára csak 2 frt. Shakespeare vegyes költeményei. Fordítják többen. Kiadja a Ki­saludy-társaság. Buda­pest 1880. A jelen kötet a magyar Shatspeare-kiadás befejező kötete s a költői beszélyeken kívül a nagy angol drámairó szonetteit is tartalmazza, sikerült ma­gyar fordításban. Ára 1 frt. A társulási intézmények a nemzet­­gazdaságban. A magyar tud. akadémia által a Fáy-dijjal koszoruzott pályamunka. Irta Kautz Gyula egyet, tanár stb. Második kiadás. Budapest 1880. A nagy alapossággal írott terjedelmes munkát már első megjelenésekor behatóan méltattuk. Ezúttal csak azt említjük meg, hogy az érdekes munka immár olcsó kiadásban kapható. A 459 oldalra terjedő kö­tet ára 2 frt. Uj Magyarország. Magyar jelenről, ma­gyar jövőről. Irta Asboth János. Budapest 1880. Az Athenaeum részvénytársulat kiadása. Szerző egyik ismert kitűnő írónk, e kötetben, a folyóiratok­ban és lapokban elszórva megjelent közleményeken kívül nehány uj és szellemesen írott kisebb dolgoza­tát gyűjtötte össze. Erélyes nemzeti, de erős konzer­vatív szellem nyilatkozik benne k;­irályok csinos és írója kifogástalan ízléséről tanúskodik. A 208 ol­dalra terjedő igen szépen kiállított munka ára 1 írt 50 krajczár. Pár szó a műegyetem s a zeneaka­démia ügyében. Irta borsodi Szilágyi De­­zső. Egy térképpel. Budapest 1879. A magyarországi kegyes tanitó­­rend névtára az 1879/80 tanévre.Budapest 1879. Kocsi Sándor nyomdája. A kimutatás szerint a pia­rista rendnek Magyarországban, a folyó évben 305 tagja volt, ezek közül 212 áldozat. »A leg­újabbkor története, a Napoleon bukásától III Napóleon bukásáig, 1815—1871.« Ily czimű vállalatot indít meg Szabó Ferencz ele­méri plébános. Az első füzet megjelent belőle. A szerző M e n c z e­­ német történetiró nyomán tárgyalja e füzetben a franczia­országi restaurá­­cziót, a németországi reakcziót, az olasz és spa­nyolországi mozgalmakat, Ferencz császárt és Met­ternich herczeget pedig Springer és Horváth nyomán jellemzi. Mérsékelt kath. szellemben ir, és elég elfogu­latlan megjegyezni, hogy a jezsuiták helyett, kiknek ne­véhez sok régi gyülölség tapadt, uj szerzet, uj jelleg­gel és uj fedhetlen névvel jobban megfelelt volna az apostoli czélnak. A vállalat négy kötetre van tervez­ve, egy-egy kötet pedig 3 füzetre. Az első füzet 144 lapra terjed: egy-egy füzet ára 40 kr, postai szétkül­déssel 45 kr. A Franklin-társulat kiadásában szá­mos és becses munka jelent meg a héten. Czimek a következő: Franklin könyvtár. Duruy Viktor: Világtörténelem. Átdolgozta és Magyarország történetével bővítette dr. B­a­ll­a­g­­ Aladár. Duruy Viktor, a híres franczia akadémikus és volt közokta­tási miniszter­e hazájában nagyon népszerű művét Ballagi Aladár, derék ifjú tudósunk, nemcsak lefor­dította, hanem a szó igaz értelmében teljesen a ma­gyar közönség szellemi szükségleteihez alkalmazta. Kiegészítette a franczia munkát s Magyarország tör­ténetét dióhéjba szorítva, de kellő gonddal készítve, beleillesztette az események keretébe. E mellett a franczia író szép, ékes styljét magyarosan, de híven vissza tudta adni. A munka teljes áttekintést nyújt a világtörténelem legfontosabb eseményeiről az ó­kortól kezdve 1848-ig. A fényesen kiállított s 664 oldalra terjedő kötet ára 3 frt. A magyar történet kútfői az Ár­pádok korában. Irta dr. Marczali Henrik. A magyar tud. akadémia által Vitéz-dijjal jutalmazott pályamunka. Budapest 1880. A becses munka, me­lyet az akadémia az idén jutalmazott, igen be­hatóan ismerteti, méltányolja és bírálja a magyar történelem Árpádkori kutforrásait. A munka két főrészből áll. Az első a hazai, a másik a külföldi for­rásokat taglalja. A hazai kutforrások közt a legen­dák, krónikák, évkönyvek és monográfiák mind föl vannak véve. A külföldi írók sorában legelői álla­nak a bizáncziak; szerző azután az olasz, a német s a szláv írókat, a függelékben pedig azon angol, fran­czia és arab munkákat ismerteti, melyek hazai viszo­nyaink ismeretéhez több-kevesebb adatot nyújtanak. A nagy gonddal és szakismerettel készült munka valóban hézagpótló történelmi irodalmunkban s kí­vánatos, hogy szerző a későbbi idők történelmi kút­főinek megfelelő feldolgozására is kiterj­eszsze figyel­mét. A 135 oldalra terjedő, szépen kiállított könyv ára 1 frt 20 kr. Egy rut kis leány története. Elbeszé­lés fiatal leányok számára. Az én édesem. Rajz. B. Büttner Linától. Budapest 1879. E csinosan irt elbeszélés ifjú leányainknak kellemes olvasmányul fog szolgálni. A diszesen kiálltott s egy aczél met­szettel díszített könyv ára kötve 1 frt 20 kr.________ Döntvénytár. A m. k. kúria elvi jelentő­ségű határozatai. Gyűjtötték: dr. Dárday Sándor és Zlinszky Imre. XXI. folyam. Ára 2 írt. A magyar magánjog mai érvényében, különös tekintettel a gyakorlat igényeire. — Irta Zlinszky Imre kir. it. táblai biró, a m. t. akadémia tagja. E kitűnő munkából a harmadik füzet fekszik előttünk, mely a kötelmi jog egy részét tartalmazza. Megjelent a Franklin-társulat kiadásában. Ára 1 forint. Bélyeg- és illetékszabályok. Irta dr. Mariska Vilmos jogakadémiai tanár. Második ki­adás. Ára 1 ft. A bélyeg és illetékszabályok kimerí­tően s a legújabb időkig terjedő szabályok és rende­letek szerint vannak e műben egybeállitva. Megjelent a Franklin társulatnál. A magyar büntető törvény magyará­zata. Irta dr. Schuierer Aladár egyetemi tanár. E részletes és beható magyarázatokkal kidért kom­mentárból a harmadik füzet jelent meg. Ára 1 frt. A faiskola-kezelés és gyü­mölcs­­fatenyésztés kézi könyve. A magyar kisbir­tokosok számára. Irta Dr. Nyári Ferencz. Számos, a szöveg közé nyomott fametszetü ábrával. Budapest 1880. A közhasznú munkában szerző behatóan ismer­teti a gyümölcstermelés gazdasági előnyeit s azon módokat, miként lehet fatenyésztés és gyümölcster­melés által könnyű munka mellett is szemlátomást vagyonosodni. Felhívjuk e könyvre a gazdaközönség figyelmét. Ara 60 kr. Bevezetés a mennyileges vegyelem­­zés módszereibe. Felsőbb tanintézetek számára valamint magán használatra. Irta dr. Ring Ármin. Budapest 1880. A 115 oldalra terjedő munka ára 60 krajczár. Eötvös-Naptár az 1880 évre.Tanférfiak és tanügybarátok számára. Az Eötvös alap javára. Kiadja a központi gyűjtő-bizottság. Harmadik évfolyam. Budapest 1880. A naptári részen kívül több érdekes életrajz s közhasznú közlemény van a naptárban. Több arczkép is díszíti azt. Ára 60 kr. Olcsó könytár szerkeszti Gyulai Pál. 89—92 füzet. Megjelentek 89. Lord Lytton B­u­­­v­e­r Eduard. A jövő nemzedéke. Regény. An­golból ford. Fáy Béla. Ara fűzve 40 kr. 90. Karl Alfonz. A normandiai. Penelope. Regény. Fran­­cziából ford. Fáy Béla. Ára fűzve 50 krajczár. 91. Pulszky Ferencz. Eszmék Magyaror­szág története filozófiájához. Ara fűzve 30 kr. 92. M a c a, u 1 a y T. B. A pápaság. Angol­ból ford. B. P. Ára fűzve 20. Történelmi könyvtár, a magyar nép­nek és ifjúságnak ajánlva. 63—68 füzet. Egy-egy füzet ára fűzve 40 kr. Megjelentek: 63. Erzsébet angol királynő és kora. Irta dr. Lázár Gyula. 64. Az ozmán birodalom fénykora és hanyatlása. Irta dr. Lázár Gyula. 65. Khina és Japán. Történelmi és művelődési rajz. Irta dr. Lázár Gyula. 66. A nép­­vándorlás tör­énete. Irta dr. Lázár Gyula, 67. II. Lajos és kora. Irta Aldor Imre. 68. IV. Béla és a tatárjárás. Irta Aldor Imre. A havi folyóiratok sorából megjelentek: Koszorú. A Petőfi-társaság havi közlönye. 1879. deczemberi füzet. Tartalma: Endrődi Sándor. Ghitta (Rajz.) Reviczky Gyula: Fes­tett ideál (k­öltemény). László Mihály. A földönfutók (elbeszé­lés). György Aladár. Az ősi­­a­gyár népeposz nyomai (irodalom­történeti tanulmány). Feleki Miklós. Petőfi és a censor. Iro­dalmi szemle. A jelen füzetet Feleki Miklós jól sikerült arcz­­képe díszíti. Képzőművészeti szemle. Havi folyó­irat, szerk. Prém József, 1879. decz. füzet. Tartalma: Gróf Széchenyi István, mint műbarát. (Vége.) Zichy An­taltól. — Olaszországi ut. Pulszky Ferencztől. — A »Busuló juhász« külföldön Berényi Lászlótól. — A műcsarnok kiállí­tása. Peterdi (Prém) Józseftől. — Orsz. régészeti társulat. — Hírek a műtermekből. — Külföldön élő művészeink. — Nem­zeti muzeum. — Vegyes közlemények. — Olvasóinkhoz. Illusztráczió : Izsó Miklós arczképe. A Ludovika Akadémia közlönye, 1879. novemberi füzet. Tartalma: A hadművészet kifejlődése a magyar nemzetnél. (V.) Kápolnai P. István, m. k. honvédelmi őrnagytól. A lövedék röppályájának meghatározásáról. (II.) (szövegbeli rajzokkal.) Szelestey Károly, m. kir. honvéd főhadnagytól. Vázlatok e hadügy történelmi fejlődéséről. (VI.) Geőcze István, m. kir. honvéd századostól. Tanulmány a működési vezérkari szolgá­latról. (II.) (szövegbeli rajzokkal.) Pacor Vilmos m. kir. hon­véd századostól. Budavár (III.) Újhegyi Béla m. kir. csendőr századostól. Szemle. Protestáns pap. Gyakorlati szakközlöny, szerkesztik L­a­g­­­e­r Sándor és Kálmán Dezső ev. papok. A jelen szám tartalma: Cura pastoralis. Őszi egyházi beszéd. Egyházi beszéd. Urvacsorai beszéd. Halotti imák. Ádventi fohászok. Lelkészi iroda. Viszálkodó házasokkal való bánásmód. Levelezés. Kü­lönfélék. Boríték. Szerkesztői mondanivalók. A Havi Szemle deczemberi füzetének tar­talma a következő: A kurucz-mozgalmak költészetéről. Jancsó Benedek. — Afrikából. Hatala Péter. — Czibakházy ur testamentuma. Váradi Antal. — Költemény : Catullus Alb­ushoz. Csengeri Já­nos. — Az irói- és művészi tulajdonjog. Kováts Gyula. — Nemzet és országgyűlés. B. Kaas Ivor. — A sajtó és a nemzeti színház. Acsády Ignácz. — Egy modern ember könyvtárában. Milkó Izidor. — Drámai szemle. .. — A földadó kataszter. — Könyvszemle. (Az irói segély-egylet könyvei.) Az irók segély-egylete könyveinek együtt árultatása. Knoll Károly akad. könyvárusnál, s e könyvek kerete érdekében kiadott felhívás nem történt hiába. Mind­járt az első hóban (novemberben) 56 frt 8 krnyi áru könyv kelt el, s minthogy Knoll csupán a szállí­tó­levelekért kiadott 28 krt vonta le, a pénztárba 55 frt 80 kr folyt be. Az első megrendelők voltak : Bu­dapesten Jakabfalvy Gyula, Bernáth Gyula, dr. Tar­­czy, gr. Széchenyi A­ladár, Zilahy Samu; B.­Hunyad­­ról Szentmarjai Jenő, Aradról Krivány János, Ko­lozsvárról Stein János és Demjén Imre; Jászberény­ből Gruber Alajos, Sárospatakról Király Gyula, M.­Igenből Kiss Elek, Szoboszlóról Trócsányi Imre, Pacsérról Szendy Lajos, Túrkevéről Kovács József, Székesfehérvárról Klökner János. Bizonyára mások is fogják venni az egylet jó és olcsó könyveit. Knoll Károly könyvárus pedig — mint a F. L.-ban olvas­suk — nemcsak a Li­­vek eladásában buzog önzetle­nül, hanem hat évre belépett a segély-egylet évdijas tagjai közé is. (Tóth Lőrincz) akadémiai,Kisfaludy tár­sasági s más ünnepélyes alkalmakkor tartott emlék­beszédei s jellem- és korrajzai gyűjteményét készíti sajtó alá. — Kitűnő államférfiaink sorából Deák Ferencz, Nagy Pál, a két Pázmándy, Fáy András ; a bírósági körből Péchy Imre, Zádor György, Foga­ra­si, az írók koszorújából (a már említett Fáy é s Fogarasin kívül) Vörösmarty, Kisfaludy Sándor, Garay, Gaál, Vachott Sándor; az ügyvédi karból: Lángh Ignácz, Bertha Sándor, Hajnik Pál jellem­rajzai képezik e gyűjteményt, melyek már részint az akadémiai kiadásokban, részint külön kinyomatok­ban megjelentek. Ezekhez járul még a nemesszivü b. Sina Simon, s mint egészen uj adalék: gr. Batthyány Kázmér, e lovagias, érdekes főur s Klauzál Gábor vonzó arczképe, s ha a kiadó nem sokallja, egyéb jel­lemző s érdekes korrajzok a védegyleti időből, szerző parliamenti s társadalmi életéből stb. Nem száraz életirások ezek, hanem melegek s a közvetlenség ele­venségével irt rajzai a korn­ak s társadalomnak, melyben a közélet s tudomány említett hősei éltek s mozogtak, kiknek nagyobb részével, mint pályatár­sakkal, közelebbi viszonyban, részint szoros, ba­ráti kötelékben élt át a szerző félszázadot. (Előfizetési felhívások.) Kisfaludy Atala, kinek műveit kritika és közönség egyaránt ked­vezően fogadta, most összes költeményeit adja ki, melyek bizonyosan növelni fogják a szerző irói hirét. A mű már elhagyta a sajtót, megrendelések szerző neve alatt Kaposvárra intézendők: fűzött példány ára 1 frt 20 kr. diszkötésben 2 frt. — M­u­n­k­a­y János garamujfalusi h. esperes plébános: »A szent angyalok története, világkormányzati s em­­bergondviselési szempontból« czimü munkára hirdet előfizetést. A munka ö­t füzetben fog megjelenni ja­nuár elejétől kezdve. Ára 3 írt, mely szerzőhöz kül­dendő. — Dobos János: »Kalauz az összes adó és jövedék ügyekben« czimü műre hirdet előfizetési fel­hívást. Az előfizetési pénzek szerzőhöz Kaposvárra küldendők. Ára 20 kr. Művészeti hírek. (A budapesti zenekedvelők egye­sül­e­t­e), a f. hó 5-ére, péntekre tervezett, tizenkétévi fennállása ünnepélyét, illetőleg hangversenyét, köz­bejött akadály folytán, péntekhez egy hétre, f. hó 12-ére halasztotta el. (A bécsi színházakból.) A burg­­színházban szombaton oly mű került színre, me­lyet a közönség a legnagyobb érdeklődéssel várt. Több, mint negyven év múlva adták elő Grillparzer »Weh’ dem, der lügt« czímű darabját, mely bizonyos tekintetben végzetes jelentőséget nyert. Régóta nem volt előadásnak oly fényes sikere, mint a szombati­nak. Nemcsak a kegyelet tényéről, hanem ama ko­moly kísérletről volt szó, hogy a legkitűnőbb osztrák dráma­irónak egy darabját megnyerjék a német szín­padnak. — Az udv­ari operaházban Bi­­an­chi k. a., szerdán kezdte meg Amina szerepében két hónapra terjedő vendégjátékát és azután Luciát, Ofeliát és Júliát fogja énekelni. Bianchi megérkezté­vel azonnal megkezdődtek »Pál és Virginia« próbái, úgy, hogy az operát dec­ember végén vagy január elején elő lehessen adni. A »Der verlorene Sohn« czímű opera betanulása már annyira haladt, hogy Jau­ner igazgatónak magyarországi utazásából való visz­­szatérése után, azonnal megkezdetnek a színpadi pró­bák és a ma decz. közepén színre kerül. A Mozart­­cziklusra valóságos ordre de bataille készült. Az elő­adások jan. 18-án kezdődnek »Idomeneus« előadásá­val, 19-én »Szöktetés a serailból« (Bianchival Konstancz szerepében) adatik. Január 20-án a színház zárva marad. 21-én »Figaro lakodalma« (Susanne, Bianchi k. a., Cherubin E­h­n­n asszony, Figaro S­c­a­r­i­a­ur); 22-én »Don Juan« (Donna Anna M­a­­terna asszony, Zerlina Lucca asszony)kerül szín­re ; 23-án a színház zárva marad; 24-én »Weiber­treue« ; 25 én »A varázsfuvola« adatik elő; 26-án a színház zárva marad és 27-én, Mozart születése nap­ján a »Titus«-sal befejezik a cziklust. (Goldmark Saba királynőjét) hétfőn adták először a berlini kir. operaházban és a dalmű fényes sikert aratott. Minden felvonás után ismételten kihívták a szereplőket, a harmadik felvonás után pe­dig zajosan hívták a szerzőt, kinek nevében Siranz igazgató mondott köszönetet. A főintendáns értesí­tette a szerzőt, művének fényes sikere felől. (Rub­in s­t­ei­n) jobb szemét szürke hályog lepte el. Bevárják, hogy a bal bal szemére is kiter­jedjen, s akkor operálják. (Wilt Mária asszony) állapota, mint Brünnből jelentik, már annyira javult, hogy a jövő héten valószínűleg elhagyhatja Brünn városát. (P á r i­s b­ó­l) írják nov. 28-tól: Patti Adeli­na febr. 17-én kezdi meg vendégszerepléseit Traviatá­­val a Gallé-színházban. Merelli igazgató a kiválóbb szerepekre Ravnelli tenoristát és Broggi bari­tonistát szerződtette, kik mindketten Pétervárott nagy sikerrel énekeltek. Hir szerint már a páholyok nagy részét az egész idényre kibérelték. Az itteni színházigazgatók közt, úgy látszik, divattá kezd válni két színház vezetését egyesíteni. Nemrég Dautin­er, a Folies Dramatiques igazgatója a Bouffes Parisient szerezte meg. Most ismét Koning, a Renaissance szinház igazgatója Montignytől a Gymnase-szinházat vette át. A Gymnaseban már régóta érezhetővé vált egy erős fiatal kéz hiánya, és Koning az, kinek ügyessége és szerencséje a Renaissance-szinháznál oly fényesen érvényesült, remélhetőleg a Gymnaset is fel fogja virágoztatok — A franczia kormány R­o­­ger Gusztáv özvegyének 1200 franknyi nyugdíjat engedélyezett. — Got,a Comédie Francaise tagja és F­a­u­r­e, a híres tenorista újévre a becsületrenddel fognak kitüntettetni. Ezek lesznek az első működő színművészek, kiket ily kitüntetés ér. (Björnsterne Björnson és a svéd király­ ügyéről Petersen norvég hírlapíró egy pá­risi lapban a következőket írja: Björnson nem táp­lál királya ellen mély gyűlöletet, mint a lapok állí­tották, de ő republikánus, szóval és tollal gyakran támadja meg a monarchia elvét, így legújabban »A király« cz. költeményében. A legutóbbi hónapokban Björnson Leonardo czímű drámát írt, mely nagy fel­tűnést keltett. A darabot átadta a kristianai, stock­holmi és kopenhágai színházaknak. Norvégiában po­litikai okok miatt utasították vissza, de a kopenhágai királyi színháznál más okból tették ezt. Molbech ta­nár, ki színházi czenzor, nem szereti a modern iro­dalmat, nevezetesen a Björnson által képviselt rea­lisztikus irányt. — Molbech egyúttal egy szenti­mentális tündérdarabot, melyet ő maga írt, előadásra ajánlott. Ez nagy vihart keltett, és az összes skandi­náv sajtó felvilágosítást követelt Molbechtől, ki egy igen gyenge bírálatot írt Björnson darabjáról a ma­ga védelmére. Eközben Oszkár svéd király Molbech­­nek az észak csillaga rendjelét küldte meg. Ezt úgy fogták fel, mint a király véleménynyilvánítását Björn­son ellen és a skandináv sajtó nagy zajt ütött. Más verzió szerint az is egyik oka a költő és király közti idegenkedésnek, hogy a király magánkörben úgy nyi­latkozott volna, hogy Björnson vétett a tízparancso­lat ellen, hihetőleg abban, mert a vallásból elveti mindazt, amit a tudomány nem bizonyít be. Közgazdaság. Osztrák-magyar bank. Állás 1879. évi nov. 30-áról. (Az alapszabályok 104-dik czikke szerint.) Leszámítolt váltók és ér­tékpapírok : Bécsben 53,912.793 frt 14 kr,az osztrák fiókintézetek­ben 32,840.566 frt 57 kr, Budapesten 25,862.610 forint 88 kr, a ma­gyar fi­ókintézetekben 8,014.664 frt 96 kr . . 120,630.635 55 -f 1,256.147 58 Kölcsönök kézi zálogra: Bécsben 10,262.700 frt, az osztrák fiókintéze­ Változások az 1879. évi nov. 23. óta. Követelés­ek. frt o. é. frt o. é. Érczkészlet..................... 181,431.427 93­ — 1,507.171 25 Érczben fizetendő váltók 20,559.187 84 — 24.869 19 tekben 7,797.700 frt, Budapesten 3,419.300 frt, a magyar fiókinté­zetekben 2,159.100 frt . 23,638.800 — + 51.500 — Osztrák és magyar állami és országos kölcsönök beváltott lejárt kötvé­nyei és szelvényei . . 118.134 869 — 18.282 921 Államjegyek..................... 1,658.380 — — 1,884.974 — A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok államkor­­m­ány­ának kölcsönadós­­sága az 1878-ik évi jú­nius 27-diki törvény szerint (hírod. törv. lap 65-ik szám) .... 79,748.918 78 ...... . Jelzálogkölcsönök . . 106,694.201 6 + 100.847 9 A banknak tőzsdeszerűen megvett záloglevelei . 5,912.920 40 * 490.499 25 A tartalék alap értékpa­pírjai .......................... 18,715.171 88 + 480.391 95 A folyó jövedelmekből vett Tartozások, Bankalap.......................... 90.000.000 —................................. Tartalékalap .... 18,104.461 52 ................................ Bankjegy forgalom . . 321,375.450 — — 2,824.390 — A cs­ász. és kir. állam­­pénzügyigazgatásnak a bizományi üzletből való követelése.............................................. .... Forgatmányi (giro) beté­tek ........................... 275.781 25 -1- 155.981 57 Más, azonnal lejáró tarto­zások .......................... 1,875.986 28»­­1 161.104 26» Záloglevelek forgalomban 106,593.605 — 174.000 — Nyugdíjalap..................... 2,917.066 90 ........................... Folyó jövedelmek az 1879. I. fé­lévi részvényoszta­lék levonása után és bevételek a zálogleve­lek kamatozása fejében 8,662.843 81 272.101 27* Egyéb tartozások . . . 370.480 9­­ 90.855 98» Összesen : 1 550.175.624 85» Bécs, 1879. évi decz. 8-án. Schneller, az osztrák-magyar bank főkönyvvezetője Bank-kamatláb 1879. évi május 9-ike óta . Minden osztályzatú váltókért..........................4 száztéli Kölcsönökért kézi zálogra . .....................5*/i­g értékpapírok .... 3,700.000 ................................... A nyugdíj­alap értékpa­pírjai .......................... 2,916.988 15 ........................... Épületek Bécsben és Bu­dapesten, valamint, az összes fundus instructun 2,895.700 32 ... . Kiadások........................ 2.567.908 87 + 65.237 94 Egyéb követelések . . 989.249 40» — 874 90» Összesen .­­. 550.1757621 85» Vegyes hírek. (A borhamisítás) egy eklatáns esetét említettük a napokban, és az ügy mindinkább kihívja az illetékes körök erélyes intézkedését. Az Oppen­­heim-eset alkarmirozta a közönséget és úgy kel­ mint külföldön aggasztó bizalmatlanságot kelt boraink ellen. Most egy svájczi lap, a Tagblatt der Stadt St. Gallen, egy újabb borhamisításról a következő hiva­talos hirdetményt teszi közzé: »A Kaufmann J. és fia budapesti c­ég által eladás végett ide küldött négy hordó bor elkobozta­­tott és megvizsgáltatott, és kitűnt, hogy 1) a bor fuchsinnal van vörösre festve; 2) 1la°lo salicylsav ke­veréket tartalmaz és 3) nádezukrot és vizet tartal­maz, tehát meg van hamisítva. Az élelmiszer-rend­őrségről szóló törvény 1. czikke értelmében a Kauf­mann J. és fia budape­sti c­ég a felmerült költségek­ben és 100 frank birságban marasztaltatott el.« Ezen botrányos esetek példás megtörl­­­é­s­t tesznek szükségessé, mert a borhamisítók, e méregkeverők, a legnagyobb mérvben koc­káztatják boraink hitelét. Üzelmeik veszélyesek a köz­egészségre nézve, így pl. lapunk egy barátja az Oppenheim­ e. et alkalmával arra figyelmeztet ben­­nünket, hogy a tavalyi hadjárat alatt fuchsinnal ke­vert bort szállítottak katonáink számára és ez a ha­misított bor sok betegségnek lett okozója. A közön­ség megnyugtatása és boraink hitele érdekében eré­lyes rendszabályokat követelünk a borhamisítók el­len, kik úgy látszik, egész ligát képeznek és méreg­keverésükkel rontják a közegészséget. A mi úgyneve­zett »szakértőink« ez alkalomból is felsültek. Vala­hányszor a borhamisítás ellen felszólaltunk, s azzal álltak elő, hogy a hamisított bor meg nem határoz­ható stb. A svájcziak bezzeg meghatározták azt és elítélték a hamisítókat. (A budapest-zimonyi vasút­ ügyében Tolna és Baranya vármegyék, valamint Pécs városá­nak küldöttsége, tegnap a miniszterelnökhöz és a köz­lekedésügyi miniszterhez felterjesztést intézett, mely­nek lényege ez: A Duna jobbparti megyék lakossá­ga, óhajtva a budapest-zimonyi vasútnak létre­jöttét, kötelesnek érzi magát, saját részére is hasznosítani a kedvező helyzetnek előnyét és fölkérni a kormánynak pártolását a Duna jobbpartján vezetendő oly vas­útnak létesítésére, mely Budapestet Fiume rév­partjával hozná közvetlen összeköttetésbe,­­ mely­nek déli irányban való folytatása Boszniát hozná legrövidebb uton összeköttetésbe Budapesttel, mely Fehér-, Tolna és Baranya megyék területeit érintve, ezekben, valamint Eszék és Pécs városában a főváros fejlődött iparának részben uj piaczokat, élelmi ellá­tás tekintetében a gazdag és művelt vidékről újabb bő kutforrást, Pécs vidékéről pedig jó és olcsó kősze­net biztositna, miáltal a külföldi kőszénnek behozatala fölöslegessé válnék; mely az állam segélyét leginkább igénylő dunántúli pályákat a déli vasúttól való füg­gés állapotából fölszabadítaná; — mely végre, délkeleti irányban folytatva, azon képzelhető eset­ben, ha a zimonyi balparti vasútnak kiépítése vala­mely akadály miatt egyelőre elriasztatnék, feltétlenül biztos eszköze lehetne a budapest-zimonyi csatlako­zásnak is, habár a balpartinál valamivel hosszabb. Üzleti Hírek:. A budapesti gabnatőzsdéről. BUDAPEST, decz. 4. A gabnapiaczról nem jelent­hetünk semmi változást. Búza kevés kínáltatott és jobbára silány minőségű ; az eladók szilárdul tartották az árat, az irány kedvező volt, de a forgalom néhány kis tételre szo­rítkozott. Eladatott: Rozsból 400 mm. 9.70—9.90 írtjával, tengeri 1700 mmázsa áruitatott 7.70 forintjával kész­fizetésre. Egyéb gabnafajokban nem volt forgalom. A határidőüzletben búza és zab 5 krral javult, tengeri ára szilárd. U­t­á­n s­z. Búza tavaszra 14.90 pénz 14.95 áru. » őszre —.— » —.— » Tengeri októberre —» » máj.—júniusra 8.90 » 8.95 » Zab tavaszra 7.90 » 7.95 » » őszre —.— —.— » Ny­ilt-tér. A Megjelent és alálk­ottnál kapható A­rany J.Toldi szerelme.EE. A Toldi-Trilogia befejező (Il-ik) része. Kis 8-rét. I 25 iv. — Ára 2 frt 50 Mr. — Póstán bérmentve küldve 2 frt 70 kr. 198 Knoll Károly, akad. könyvárus Budapesten, Akadémia épületében.Nyomatik a kiadótulajdonos Athenaeum irodalmi és nyomdai részvénytársulat könyvnyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület. BUDAPEST, decz. 4. A tőzsde ma játékpapirok iránt lanyha irányzatot tanúsított és az árfolyamok nyerési realizá­lások következtében hanyatlottak. Befektetési értékek, főleg aranyjáradékban szilárd és élénk üzlet fejlődött ki. Helyi érté­kek csöndesek. Pénzek és váltók keveset változtak. A budapesti értéktőzsdéről. Az el­őtőzsdén osztrák hitelrészvény 283.60— 282.20—282.70, aranyjáradék időre 95.80 ár mellett vásá­roltatott. A déli tőzsdén a következő kötések fordultak elő: m. vasúti kölcsön 113.50—113*/1, m. sorsjegy kölcsön 109.25, osztr. kincst. utalv. 68.65, első m.iparbank 146, Pan­nónia viszontbizt. 1000, pesti bizt. 113.75, alagút 105.50, ser­tés hizlaló 195—193, m. földhitelintézet 5‘/a°/p záloglevél 100.75, 5%-os arany v. ezüst 111.50, brüsseli bankpiacz 46.10, Páris 46.75. Zárlat csöndes. A bécsi gabonatőzsdéről. (Ered. sürg.) BÉCS, decz. 4. B­u­z­a tavaszra 14.80— 14.85 ; r­o­z­s magyar 10.30—10.65 ; z a­­ tavaszra 7.85 — 8.—a­merkantil 7.50—7.65 ; tengeri május—júniusra 8.90 -8.95; készáru 7.80—7.90 ; repereolaj kész­áru 31.50— 31.75, decz.—jan.-ra 32.-----32.25 ; szesz 32.50—31.—, decz.—jan.-ra 37.-----37.25. A bécsi értéktőzsdéről. BÉCS, decz. 4. (Előbörze.) Hitelrészvény 280.70. Ma­gyar hitel 259.25. Lombard —.—. 1864-es —.—. Magyar jár. 95.90. Járadék —.—. Angol-osztrák 137.50. Államvasut 266.90. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy 109.40. Napoleond’or 9.30.— Unió-Bank 94.50. Szilárd. BÉCS, decz. 4. (Megnyitás.) Hitelrészvény 288.80. Ma­gyar hitel 259.—. Lombard —.—. 1864-es —. Magyar jár. 95.80. Járadék —.—. Angol-osztrák 137.30. Államvasut —.—. 1860-as —.—. Magyar sorsjegy —.—. Napoleond’or 9.30—. Unió-Bank —. Határozatlan. Budapesti marhavásár. Deczember 4. (Schwarcz J. B. marhabizományos tudó­sítása.) A mai hetivásáron volt összesen 1530 drb vágó marha és pedig 7 26 ökör, 605 tehén, 163 bivaly és 17 bika. Ökrök ára 52 — 54, teheneké 47 —481­,, jó istálós teheneké 52-56 forint, bivalyoké 43—46 forint. — Mivel a felhaj­tás nem volt nagy, minden eladatott. Budapesti értéktőzsde decz. 4. — Hivatalos jegyzések. — Államadósság. M. v. kötv­­á­l. Szőlődézsmvlts. é. 120 ft 300 kötv. (100 ft) 83.50 89.— frc. ezüstb.) 113.50 113.75 O. egys. áll.­ad. M. keleti v. el­­b. jegyekben 68.60 68.75 Többs. kötv. I. O. egys. áll. ad. kibocs. 74 25 74.75 ezüstben ján. M. keleti v. el-­jul. kamat 70.50 71.— ■őbbs. kötv. O. egys. áll.­ad. H. kibocs. 85.50 86.— ezüstben ápr. M.államv. kötv. okt kamat 70.50 71.— 1877-ről, 100 O. egys. áll-ad. star.-ban 50­, 77.50 78.— 1890­ k. kisr*. M- díjjegy kői­ 500 ft 130 50 131.50 csen 100 ft d. 109.— 109.50 O. egy s. áll -ad. M. dijjegy kör- 1860-ki kisrs. cson 50 ft d. 108.50 109.50 100 ft 134.— 135.— M. ar.-járad. «•/, O. egy s. áll -ad. adóm. 85.85 98.— 1864-ki kiszs. M. földt. kötv. 88.— 88 50 100 ft 164.50 165.50 M. földteherm. 0. egys. ,ill.-ad. kötv., temes- 1864-ki kiszs. bánsági 86 50 87.— 50 ft 164.50 165.50 M. földteherm. Pest város kötes. kötv., 1867-ki 1870-ből 99.— 99.25 kiszsl. zárad. 84.— 85.— Pestváros kö cs. K. földteherm. 1871-ből 99.— 99.25 kötv., erdélyi 84.75 85.25 U. aranyjáradék 81.— 81.50 Úrbéri váltság 84.— 86.— Részvények. 0.­­magy. b. 840.- 945.— M. ált. földhitel —.­­ — Anglo-osztr. b. 138.— 139.— részv. társ. —.— —.— Ált. m. munk­. H. jelzálogb. —. — —.— hitelintézet 200.— 205.— O.hitelintézet 280.50 281.— H. ált. hitelb. 259.— 266.— I.m. iparbank 146.— 148.— Ipar­bank 46.— 48.— Pesti keresk. b. 630.— 635.— Kisbirt. földh. 45.— 46.— Bpesti kézm. b. 79.— 79 50 Lipótv.b. 1001t 46 — 48.— Unió­bank 84.— 95.— Köztek. vállalatok. Alf.-fium. vasp. 137.50 138.50 Győr - Sopron- Ar.-Körösv. — —.— —.— Ebenfurti 113 50 114.— Báttaszék-Dom- Kassa-Oderb.v. 113 — 114 — bev.-Zákányi 125.— 126.— C. államvasp. 266.50 267 60 Déli-vasút 82.- 83.— Pécs-barcsi 175.— 176.— Éjsz.-keleti v. 130.— 130.50 Tiszai vasút 210.— 211 — Erdélyi vasút 109.50 110.— Vágvölgyi 217.— 118.— Hegyi vasút 89.— 89 50­0. gőzh. társ. 585.— 590 — Pesti közúti v. 317.— 310.— Biztosító társulatok. Első m.biztos. 2950.— 2990. Pesti m­. tm. 113.25 113.75 Pann. viszont- Unió v.sz.-bizt. bizt. intézet 1000.— 1010 intézet 160.— 165 — Gőzmalmok. Concordia 515.— 525.— Moln. és süt. m. 328.— 330.— 1. budapesti 1460.—1480.— » » » » Erzsébet-mal. 272.— 280.— III. kibocs. 232.— 285 - Henger-malom 770.— 780.— Pannónia 1400.—1405.— Lujza-malom 288.— 289.— Viktoria 495.— 500 — Takarékpénztárak. Orsz. központi 116.— 116.50 Bpesti fővár. 395.- 397.— Pesti hazai I. 2890.— —. - Pest külvárosi 53.— 651— Különf. vállalatok. Alagút 105.— 107.— S.-Tarj. kőszén 103 25 104 25 Ganz és tsa. vas-­­ vasfinom, 102_ _,__ öntöde 382.— 884 — Schlick-félevas- Gschwindt-féle öntöde 107. 108 — szeszgyár 287.- 288.— I. m. serfözöse 519.— 521 — I. m. gyapjúm. Sertéshizlaló 192.— 195 — és bízom. 162.— —.— Sóskúti köb. 223.— 224 — Athenaeum Spod. és csont­könyvny. 400.— —.— liszt-gyár 250.— 255 — Pesti könyvny.- Újlaki tégla- és részv.-társ. 690.— 600.— mészégető 30.— — Kőszén-és tégla- Köb. téglaég. 95.— 99.— «Tár 71.25 71.75 Franklin 121.— 122.— M Waggon-társ. 54.— 55.—. Záloglevelek. M.földh.i.50/»•/, 100.75 101.— Pesti keresk. b. 101.75 102.— » » » 5»/, 96. - 96.25 M. ált. földh. r. » » » ar.v. tá.s. 6"/, 100.— 100 50 » ezüstben 5»/„ 111.50 112.— » » 5'/»•/» 95.— —.— jelzhb. 5»/, 91.— 92.— Kisb. fldh.i.7*/, 9­7.25 — Oszt.-m. b. 5»/» 101.85 102 — » » »6*/, 86— — Sorsjegyek. 0. hit. intézet 178.50 179 50 Pénznemek. Cs. k. reezés ar. 5.51 5.53 O. m. ezüst 100.— 100.10 U. m. 8fztos ar. 9.29 9.31 Ném. bir. bank-20 francos ar. 9.29 9.31 jegylOOb.m. 57.60 57.70 Török ar.-lira 9.22 9.29 Váltók. Ném.bankpiacz. 57.— 57.15 Svájczi pénzpia-Amsterdam 100 czoklOOfzk. 46.— 48.16 Koll. ftért 96.36 »6.50 Zürich 100 » 46.— 46.10 Páris 100 frk. 46.20 46.25 Londonioiitstíl6.60 116.99 Brüssel 100 » 46.10 46.20 Milánó 100 Marseille 100» —.— —.— olasz 1. —­ Üzleti táviratok. LONDON, decz. 4. Conzol 97.»/,,, Ezüstjáradék 52.»/». —----Magyar aranyjáradék 84.“/be, PÁRIS , decz. 4. Boulevard kölcsön 82.50. — 5»/»-os járadék 115.80. 3»/0-os járadék —.—. — Magyar aranyjára­dék —.—. Szilárd. HAMBURD, decz. 3. Búza decz.—jan. 227.—, tavaszra 236.—, csendes. — Rozs decz.—jan. 166.—, tavaszra 167.—, csendes. Renczeolaj decz.—jan. 58.50, tavaszra 59.—, nyu­godt. Szesz okt. 51.75, decz.—jan. 51.50, jan.—febr. 49.75, ta­vaszra 49.75, nyugodt. Hó, LONDON, decz. 3. Külföldi búza szilárd, de nem keres­tetett, zab, tengeri szilárdabb, egyéb fajok változatlanok . 29»/», 36990, 7460, 59230. Fagy. Felelős szerkesztő: Ubvády Lajos.

Next